Káb-7/2007.
(Káb-7/2006-2010.)
az Országgyűlés Kábítószerügyi eseti bizottságának
2007. szeptember 12-én, szerdán, 12.00 órakor
a Képviselői Irodaház 556. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői*
A bizottság részéről*
Megjelent*
Helyettesítési megbízást adott*
Meghívottak részéről*
Hozzászólók*
Megjelent*
Elnöki bevezető*
A napirend elfogadása*
A kábítószerügyre vonatkozó költségvetési helyzetkép, valamint a pályázati támogatási rendszer tapasztalatai, a jövőben tervezett intézkedések a Nemzeti Drogstratégia megvalósítása érdekében*
Forgó Györgyné szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) bevezetője*
Portörő Péter főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) bevezetője*
Hozzászólások*
A napirend lezárása*
Egyebek*
1.A kábítószerügyre vonatkozó költségvetési helyzetkép
Előadó: Szociális és Munkaügyi Minisztérium
2.A pályázati támogatási rendszer tapasztalatai, a jövőben tervezett intézkedések a Nemzeti Drogstratégia megvalósítása érdekében
Előadó: Szociális és Munkaügyi Minisztérium
3.Egyebek
Elnököl: Winkfein Csaba (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Spiák Ibolya (Fidesz), a bizottság alelnöke
Pettkó András (MDF), a bizottság alelnöke
Halmai Gáborné (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP)
Gusztos Péter (SZDSZ)
Dr. Hoffmann Rózsa (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Cser-Palkovics András (Fidesz) dr. Spiák Ibolyának (Fidesz)
Forgó Györgyné szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Portörő Péter főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Gondi János elnök (Magyar Drogprevenciós és Ártalomcsökkentő Szervezetek Szövetsége)
Dr. Rácz József szakértő (MSZP)
Sárosi Péter szakértő (SZDSZ)
Szabadka Péter szakértő (KDNP)
Szomor Katalin szakértő (MDF)
Dr. Felvinczi Katalin igazgató (Nemzeti Drogmegelőzési Intézet)
(Az ülés kezdetének időpontja: 12 óra 8 perc)
Elnöki bevezető
WINKFEIN CSABA (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel köszöntöm a bizottság megjelent tagjait, szakértőinket és minden megjelent vendégünket. Külön köszöntöm Forgó Györgynét, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szociálpolitikai szakállamtitkárát és Portörő Pétert, a minisztérium főosztályvezető-helyettesét, Felvinczi Katalint, az NDI igazgatóját és minden meghívott vendégünket.
Jelezni szeretném a jegyzőkönyv számára, hogy egy helyettesítés van: Spiák Ibolya helyettesíti Cser-Palkovics Andrást. A bizottság határozatképes.
A meghívóban kiküldött napirendi pontokkal kapcsolatban szeretném elmondani, hogy ebben a formában szeretném, hogy szavazzunk a napirendről, viszont javaslom, hogy az 1. és 2. napirendi pontot összevontan tárgyaljuk meg. Aki ezzel egyetért, kérem, most jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendet.
Most tehát az 1. és 2. napirendi pontot összevontan tárgyalja a bizottság, amelyhez bevezetőképpen szakállamtitkár asszonyé a szó. Tessék parancsolni!
Forgó Györgyné szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) bevezetője
FORGÓ GYÖRGYNÉ szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Nagy tisztelettel köszöntöm a bizottság minden tagját és vendégét. Őszintén sajnálom, hogy korábban nem tudtam eljönni, bár többször próbálkoztam, de az elfoglaltságaim valahogy mindig úgy alakultak, hogy nem tudtam a bizottság ülésén részt venni.
Egészen röviden szeretnék a jövőbeni terveinkről beszélni, a napirend további részéről pedig Portörő Péter fogja prezentálni a témát.
A terveink szerint a kábítószer-probléma kezelésére fordítandó fejlesztési források, figyelembe véve a 2008. évi költségvetés szigorát is, természetesen nem nőnek. Enyhén, de úgy tűnik, hogy kevesebb forrás lesz, de ez nem lényeges csökkenés. S arra is kaptunk ígérvényt, hogy ez sem végleges, hanem a tartalékalap terhére a feladataink, úgy gondolom, megvalósíthatók lesznek. De arra elég lesz a költségvetés, a következő évi is, ami biztosítva látszik, hogy a meglévő struktúrák, a korábban elindult fejlesztési célkitűzések finanszírozása a bázisnak megfelelően megmaradhat. Továbbra is a civil társadalom aktív részvételére számítva, elsősorban pályázati úton kívánjuk ezeket a feladatokat elvégezni és biztosítani.
Nagyobb hangsúlyt kívánunk fordítani a terület fejlődését szolgáló szakmai szabályok, elvek érvényesítésére, például különböző irányelvek, protokollok kidolgozása révén. Ez nemcsak ezen a területen, a szociális szolgáltatás többi területén is kívánalom. Ez hosszú évek óta nem volt meg, és ott is szintén elindult ez a folyamat, így most amit tulajdonképpen már beépíteni tudunk a 2008. évi szolgáltatásokba, annak a kritériumrendszerébe, ezt szeretnénk ezen a területen is elérni.
Köztudott, hogy a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített Nemzeti Drogstratégia 2009-ig határoz meg feladatokat. 2007-ben ismét időszerűvé vált a stratégiai program hátralévő időtartamában teljesítendő feladatok meghatározása és kormányhatározatban történő rögzítése. Ez egyszer már megtörtént, legutóbb 2004-ben, és a közeljövőben szintén kormányhatározat formájában döntés születik a következő feladatokra.
De még a döntés előtt álló vagy a határozatban szereplő, tervezett célkitűzéseinkről szólnék talán röviden: a prevenciós szolgáltatások fejlesztése, egységes szakmai követelmények meghatározása, különböző egészségügyi, szociális és egyéb ellátási területeken; a rehabilitációt szolgáló intézményrendszer fejlesztése, szakember-képzés; a kábítószerügyi egyeztető fórumok tevékenységének elősegítése. Úgy gondolom, az elkövetkezendő bizottsági üléseken a kormány döntése után részletes tájékoztatást adhatunk és a további feladatokat meghatározhatjuk.
Egészen röviden megemlíteném még, hogy a szociális ellátórendszer paradigmaváltása nagymértékben érinti a szenvedélybetegek ellátási rendszerét is. A célunk, hogy a mostaninál egy átláthatóbb, korszerűbb, időtállóbb szociális törvény legyen. Bizonyos feladatokat már elvégeztünk, 2006 óta törvényben szabályozottak; van, amelyik a szociális törvény jelenlegi módosításában - melyben tegnap indult meg az általános vita - már szerepel, de az az elképzelésünk, hogy a következő évtől, 2008-tól egy új szociális szolgáltatási törvény jöjjön létre, amely törvényi szinten szabályoz mindent, ami a legfontosabb, de csak azt szabályozza törvényi szinten, amit óhatatlanul szükséges. Mert most azt értük el, hogy a legkisebb technikai módosítás miatt is törvényt kell módosítani. A szociális törvénynek nyolcvan alkalommal történt módosítása '93 óta, és ez nem mind lényegi, ennek körülbelül a fele érdemi, lényegi módosítás, a többi technikai, és ez nagyon-nagyon nehezen kezelhető.
Ami a szenvedélybetegek ellátásával kapcsolatosan ezt a kört érinti, hogy a közösségi ellátást, a közösségi szolgáltatást az önkormányzati kötelező feladatból kivennénk 2009. január 1-jétől. De ez nem azt jelenti, hogy ez a szolgáltatás nem lesz; nem önkormányzati feladat lesz, hanem állami feladat, és pályázat útján kívánjuk biztosítani. Ezzel azt fogjuk tudni elérni, hogy a pályázat után ott fogadjuk be, ahol nincs. Most még az alapszolgáltatások területén is van, ahol kötelező önkormányzati feladat van, még sincs biztosítva. Vegyük csak példaként, ami talán a legjobban érthető: az étkeztetést, a házi segítségnyújtást, ami '93 óta alapszolgáltatás, és feladata volna az önkormányzatoknak, még most sem biztosítják minden területen. Így nem lehet kikényszeríteni, hogy biztosítsák ezt a szolgáltatást, éppen ezért külön támogatással, pályázattal szeretnénk elérni, hogy ott, ahol ez nincs, legyen, és ezzel természetesen finanszírozni kívánjuk és elősegítjük a munkát.
A következő évi törvénymódosítás feladatai, illetve az arra való rákészülés már elkezdődött, nagyon sok fórumon már tárgyaltuk. De hogy pontosan mit szabályozunk majd, azt a mostani szociális törvény véglegesítése után tudjuk, mert amit most sikerül szabályozni, azt csak át kell tenni, amit nem, azt esetleg újra kell majd szabályozni a későbbiek során. Javaslom, hogy ez a bizottság ezt is tárgyalja majd meg, ehhez szívesen állunk rendelkezésre, és köszönjük a javaslatokat és a véleményüket.
Röviden ennyit kívántam elmondani mint legfontosabbakat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. A javaslat az volt, hogy Portörő Péter folytassa a napirend tárgyalását. Nem tudom, szakállamtitkár asszony meddig ér rá.
FORGÓ GYÖRGYNÉ szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Szeretnék még maradni.
ELNÖK: Jó, akkor majd a napirend végén mondom el, amit szeretnék.
Portörő Péteré a szó.
Portörő Péter főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) bevezetője
PORTÖRŐ PÉTER főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelettel köszöntöm a bizottság jelen lévő tagjait, a szakértőket, vendégeket. Egy előadást szeretnék bemutatni, amelyet nyomtatott formában is megkaptak, ezt szeretném prezentálni, ha egy kis segítséget kapok ahhoz, hogy a vetítőn is látható legyen. (Nem működik a technika.) Akkor a nyomtatott prezentáció alapján mondom el.
A kábítószerügyre vonatkozó költségvetési helyzetkép ismertetésére kaptunk felkérést a bizottságtól. Ezzel kapcsolatosan egy olyan anyagot készítettünk, amely egyrészt tartalmazza körülbelül az 1991-2000. évektől a mai napig bezárólag a fontosabb költségvetési információkat, valamint ehhez szorosan kapcsolódva a pályázati rendszerben megjelenő forrásokat, illetve azok sajátosságait, jellemzőit mutatja be ez az anyag, amelyet szeretnék ismertetni.
A korábbi üléseken a Nemzeti Drog Fókuszpont, illetve több szakértő is ismertette már azt a kutatást, amely a költségvetési közkiadások becslését végezte el. Itt az illegális kábítószerrel való visszaélésből fakadó becsült értékek meghatározása volt a cél a költségvetési alrendszerekben. Annyit fontos erről a kutatásról tudni, hogy ez nemzetközi tapasztalatok, európai uniós eredmények alapján készült el, illetve azt a módszertant használta. Négy fő területet szoktak vizsgálni: megelőzéskutatás, jogalkalmazás, egészségügyi kezelés, ártalomcsökkentés. Itt most idő hiányában, illetve módszertani okokból is, valamint tekintettel arra, hogy ez volt az első kutatás, főleg a jogalkalmazás és az egészségügyi-szociális ellátórendszerben megjelenő költségek kerültek vizsgálatra, azért is, mert ezek a legjelentősebb költségvetési kiadások.
A táblázatból jól látszik az az arány, ami például a büntető igazságszolgáltatás és az egészségügyi-szociális ágazat összehasonlítását tartalmazza, tehát a becsült adatok összehasonlítását: durván 75-80-20 százalékos arány mutatható ki a két alrendszer költségtípusai között. Az egészségügyi ellátórendszerben az OEP-finanszírozás, a szociális ellátórendszert illetően a szociális normatívák, tehát az önkormányzati feladatellátásból származó kiadások, a pályázati úton például az eltereléssel kapcsolatos költségek, illetve a reintegrációs-reszocializációs pályázat programjai, amelyek ide kapcsolódtak. S ami nem derül ki ebből a táblázatból igazán, hogy az ártalomcsökkentés és a prevenció költségei körülbelül 10 százalékos mértékben mutathatók ki az ismert adatok alapján.
Ezek az államháztartás kiadásai. Itt főleg működtetésről beszélünk. Ezt azért is fontos hangsúlyozni, mert mindig előkerül az a témakör, hogy mennyi pénz, milyen pénzösszegek állnak rendelkezésre a kábítószer-probléma kezelésére. Itt sokszor azt a forrást említik, ami az adott kábítószerügyi koordinációért felelős tárca költségvetésében megjelenik. Ez a forrás elsősorban fejlesztési forrás, és a korábbi megkezdett fejlesztések, civil szervezetek folytatólagos tevékenységének ellátása érdekében szükséges forrás, úgyhogy ez nagyon nem csökkenhet.
A közkiadások alakulása hogyan néz ki néhány európai országban? - erről szól a következő diagram. Itt jól látható Magyarország és néhány nyugat-európai ország. Itt most sajnos nincsenek olyan adatok, hogy egyéb kelet-európai országokban hogyan alakulnak ezek az arányok. Viszont itt is látható, amit mondtam, hogy az egészségügyi-szociális ellátások és a kínálatcsökkentés aránya jól látható, hogy máshol is van ilyen, például Hollandia esetében vagy a represszív politikát gyakorló Svédország esetében 60-40 százalékos arány van, az Egyesült Királyságnál ez fele-fele. Ezeknek az adatoknak, illetve a költségvetési mutatóknak az elemzése talán még további értékelést, elemzést igényelne, amit akár itt a bizottságban is le lehetne folytatni a jövőben. Tény, hogy ezek az adatok állnak egyelőre a rendelkezésünkre.
A következő tábla a költségvetési törvényben meghatározott eredeti előirányzatokról tartalmaz információkat, úgy összegyűjtve az adatokat, hogy ezek azok a források, amelyek a költségvetési törvényben, tehát az Országgyűlés által megszavazott törvényekben kimondásra kerültek az adott évben, és ez a korábban ISM, GYISM, ICSSZEM, majd SZMM fejezeti soron található, kábítószer-megelőzésre fordítható összeg. Nem tartalmazza a Phare fejezeti sorokat; erre később térnék ki, hogy miért nem, mert ez egy európai uniós forrás, amely speciálisan, külön kezelendő ezektől a fejezeti előirányzatoktól.
Jól látható, hogy '99-től kezdve - ekkor jött létre a koordináció, a miniszteriális intézmény, tehát ez a magas szintű reprezentáltsága - 1-1,5 milliárd forint között mozog átlagosan az éves költségvetés összege. Kiugró költségvetési összeg 2003-ban, 2004-ben volt a területen. Ez, mint mondottam, az eredeti előirányzat, nem tartalmazza azt például, hogy 2004-ben jelentős elvonás volt, vagyis a megszorító intézkedések miatt ez a költségvetési forrás csökkent.
Amiért ez a 2003-as költségvetés a korábbi évekhez képest ilyen magas lehetett, azt megelőlegezte az a tevékenység, amelyet 2002-ben folytattak. A Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság keretében összegyűjtötték azokat a forrásigényeket, amelyek a nemzeti stratégia megvalósítása érdekében indokoltnak, szakmailag megalapozottnak tekinthetők, így mintegy 7,9 milliárd forintos igény született a tárcák észrevételei alapján. Ebből aztán a költségvetési lehetőségekre való tekintettel 2003-ban egy közel 700 milliós többletforrás keletkezett, és ezt a GYISM, illetve a koordinációért felelős tárca fejezete kapta meg, aztán pedig továbbosztotta az érintett tárcáknak.
2004-ben az említett megszorító intézkedések miatt már nem volt lehetőség arra, hogy ugyanilyen mértékben és összegben forrásadásra nyíljon lehetőség a tárcáknak. Ekkor 196 millió forint átadásáról született döntés, itt szintén tárcafeladatok ellátásáról van szó.
2005-ben nem volt ilyen pénzeszköz, nem volt ilyen forrás. Igaz, akkor a terület költségvetése is 1 milliárd forint alatt volt.
2006-ban 131 millió forintot határozott meg a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság a legsürgetőbb egészségügyi, kínálatcsökkentési, rendőrségi, képzési feladatokra. Ennek a végrehajtása folyik még ebben az évben is. Korábban meghallgattuk például a VPOP beszámolóját, s ők említették már ezeket a forrásokat, és ennek felhasználásáról adtak tájékoztatást.
A következő slide-on található egy olyan mintaértékű projekt, amelynek megvalósítása az európai uniós források bevonása szempontjából kiemelkedő, ugyanis az uniós csatlakozás idején a Phare-források keretében lehetőség nyílt a terület erőteljes fejlesztésére. Főleg a kábítószerügyi egyeztető fórumok fejlesztéséről volt szó, de ennél talán nagyobb összegben sikerült két éven keresztül egy olyan pályázati alapot biztosítani magyarországi hozzáadott forrásokkal, amely az iskolai prevenciót, az alacsony küszöbű szolgáltatásokat, a szervezetek humánerőkapacitás-fejlesztését célozta meg, valamint még a "biztonságos szórakozóhely" program megvalósítására is kísérletet tett ez a forrás, illetve ez az intézkedés, bár elég kevés olyan pályázó volt, aki részesülni tudott ezekből a programokból a BSZP tekintetében. De ezek az egyéb pályázatokhoz képest az uniós pályázatok köztudottan nehezebben megvalósíthatók, ezért is volt benne humánerőkapacitás-fejlesztési szempont.
A harmadik nagy témakör, ha a költségvetési forrásokat, lehetőségeket vizsgáljuk, és nem a működést tekintjük elsősorban alapvető szempontnak, bár itt a normatív támogatások rendszere szerepel, de ezek inkább a működésre szolgáló támogatások, tehát nem fejlesztési források. Készültek anyagok az Egészségügyi Minisztérium részéről is ezzel kapcsolatban, illetve a szociális tárca is ismertette - legalábbis a normatíva leosztási rendszerét, tehát a szociális törvényben megjelenő szolgáltatások és a kapcsolódó normatívák összegét, úgyhogy ezt most itt nem szeretném újra ismertetni.
Vannak tapasztalataink, információink arról, hogy a helyi, illetve a fővárosi önkormányzat is nyújt támogatásokat, a Fővárosi Önkormányzat esetében - információink szerint - ez olyan 30 millió forintos nagyságrend. Vidéken, például a kábítószerügyi egyeztető fórumok működésének a támogatására is nyújtanak támogatást az önkormányzatok egy-másfélmilliós nagyságrendben, de ezek olyan információk, amelyeket most nem tudtam visszaellenőrizni, csak a területről érkezett reflexiók alapján mondom, illetve a civil szervezetek bizonyára be tudnak erről számolni, hogy milyen típusú támogatási lehetőségeik és nehézségeik vannak, akár az uniós források megszerzésével kapcsolatban. Van az úgynevezett norvég alap, amelyben most érintett a terület, s az elkövetkezendő időszakban ennél hangsúlyosabb lesz az Új Magyarország fejlesztési terv, ahol is a társadalmi megújulás operatív program, illetve a regionális operatív programok biztosítanak különböző formában pályázati lehetőségeket. Itt fontos talán még megemlíteni azt is, hogy a szociális ellátások korszerűsítésére is készülnek projektek, a tárca háttérintézményei az SZMI, az MDI részt vesznek ezeknek a feladatoknak a tervezésében, stratégiai megvalósításában, erre az elkövetkező 3-4 évben hangsúlyos forrás lehet.
Említettem, hogy a civil szervezetek talán még be tudnának számolni arról, hogy milyen forrásokhoz tudnak jutni. Itt azt mindenképpen tapasztaltuk, hogy például a gazdasági szférából nagyon minimális az a dotáció, amely a területre jut. Hallottunk pár olyan telefonos szolgáltató cégről, amely támogatott már civil kezdeményezést, vagy apróbb, kisebb összegű támogatást akár a tárca is együttműködésben bonyolított, például egy divatcéggel. Tehát voltak erre modellkísérletek, de ez egyelőre minimális forrás. Tehát lehet , hogy ebben lehetne lépni, és erre vonatkozóan kaptunk mi is intuíciókat már a szervezetektől.
Ennyit szerettem volna a költségvetési körkép kapcsán mondani. Ezzel kapcsolatban a pályázati források alakulásáról szeretnék néhány gondolatot hozzáfűzni a táblázatokhoz. Itt szintén azok a pályázati összegek szerepelnek, amelyekkel kiírtuk ezeket a pályázatokat, tehát ezek a kötelezettségvállalási összegek. Ezek az adatok természetesen mindig alakulnak az év során - lemondások miatt -, hogy mennyi pályázat volt, milyen kifizetések voltak, tehát ezek az adatok az eredeti pályázati tervadatok, melyek azt hiszem, körülbelül összhangban vannak a költségvetés alakulásával. 2003-2004-ben magasabb pályázati összegek voltak, de ha megnézzük, hogy például hogyan alakult abban az évben a tárcáknak átadott források összege, akkor látszik, hogy ez kiegyenlítődik.
2007-ben a korábbi éveknél magasabb volt a pályázati összeg, ez abból is adódik, hogy a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság most nem adott át forrást a tárcák részére. Egyrészt azért is, mert ezeknek a feladatoknak a végrehajtása még most is folyik, illetve június 30-ig kellett befejeződjön. Tehát ezek ilyen átnyúló támogatások, illetve kisebb intézményi támogatásokra nyílik lehetőség ebben az évben.
A pályázati támogatási rendszer jellemzőiből kiválasztottam néhányat. Itt végül is elég sok mindenről lehetne beszélni, nyílt pályáztatás folyik, a kábítószerügyi koordináció pályázatai a stratégia első három pilléréhez kapcsolódnak, tehát a kínálatcsökkentés értelemszerűen nem tartozik a pályázati tevékenység közé, mert a rendőrség, a különböző bűnüldöző szervek munkája nem értelmezhető ebben a körben. Viszont a kezelés, hangsúlyosan a megelőzés, illetve az ellátórendszer hiányosságait tekintve olyan fejlesztési területek, mint például az alacsony küszöbű szolgáltatások, a tűcsereprogramok mind ezen a pályázati támogatáson keresztül finanszírozódnak. A kedvezményezetti kör általában ezek a pályázók, ezt inkább nem sorolnám fel.
A kedvezményezetti kör tekintetében speciális kategória a kábítószerügyi egyeztető fórum, illetve az itt megjelölt közoktatási intézmények, az iskolai drogprevenciós pályázatról volt már szó korábban a bizottsági üléseken. Ez a pályázat egyébként terveink szerint októberben kerül kiírásra, a korábbi évekhez hasonló keretösszeggel.
A pályázatokat korábban a Mobilitás intézménye kezelte, tavaly év végén a Mobilitás megszűnt, és a pályázatokat az ESZA Kht. látja el. Folyamatosan átalakult a rendszer internetes alapúvá, idén már az iskolai megelőzési pályázat is internetalapúvá alakul. Azért jelöltük meg az általános értékelési szempontokat, ugyanis minden pályázati felhívásban jelezzük, illetve előre közzé tesszük azokat a szempontokat, amelyek a bírálatnál fontosak, illetve relevánsak. A szakmai és költségvetési megalapozottság, a módszertan, fenntarthatóság, irányítás, szakértelem vizsgálata történik, a különböző bekért dokumentumok alapján, és egy felkért külső szakértői bizottság döntése alapján kerül megajánlásra az a támogatási összeg, amelyről a mindenkori miniszter dönt - ez a vége a dolognak.
Nemcsak tőlünk származik az a megállapítás, hogy az elmúlt időszakban a nyertes pályázatok túlnyomó többségére jellemző volt az, hogy a megítélt összeg kevesebb, mint amit a pályázat megírásakor elterveztek a szervezetek, ezt az ÁSZ is megállapította a vizsgálatában. Azt is jelezte, hogy ennek oka a tervezési hiányosságokban keresendő, annál is inkább - és ezt mi is így gondoljuk - itt a forráshiány alapvető problémát jelent. Tehát mindenkor úgy kell a pályázati támogatási összegeket felosztani, hogy minél több szempont érvényesülését elősegítse.
Végezetül az utolsó két oldalon - inkább tájékoztatásként, illetve mint folyamatban lévő pályázati tevékenységként - összeszedtük azokat a kategóriákat, amelyek ebben az évben prioritást élveztek. Itt egyrészt az alacsony küszöbű szolgáltatások, működési szolgáltatás és infrastrukturális fejlesztés, illetve új szolgáltatások létesítése volt az egyik szempont, összhangban a szociális törvény nyújtotta lehetőségekkel és szabályozásokkal, amelyek az 1/2000-es ICSSZM-rendeletben kerültek meghatározásra december végén. Itt főleg az alacsony küszöbű szolgáltatásokat érintő dologról van szó. A prevenciós programok megvalósítására, mely a helyi közösségek együttműködésén alapuló tevékenységre vonatkozik, ez évben 90 millió forint áll rendelkezésre. Indítottunk egy olyan pályázati kategóriát, amely a korábbi években nem volt, ez kiegészítő működési, fejlesztési támogatást nyújtott azoknak az intézményeknek, ahol például volt működési engedély, de nem kerültek be a normatíva rendszerébe, viszont fontos volt, hogy az ellátáshiányos területen elinduljon a folyamat, a lehetőségekhez képest megalapozódjon a jövőbeni munka, illetve a Metadon-programok fejlesztése is ezen belül valósul meg.
A kábítószerügyi egyeztető fórumok megalapítására, a kortársprogramok, illetve a területen zajló konferenciákra 100 millió forintos pályázati kiírás született. Végül is a szakmai közélet frissítése, illetve annak érdekében, hogy minél több fórumon lehetőség nyíljon az új eredmények publikálására, megvitatására, a célkitűzések, fejlesztések nagyközönség elé tárására, konferenciák szervezését finanszíroztuk ebben az évben ebből a kategóriából.
Reszocializációs, reintegrációs programokra 70 millió forintos támogatás áll rendelkezésre, valamint a társadalmi kommunikáció elősegítése érdekében 40 millió forintos összeg szerepel a pályázati felhívásban. Két dolgot tartalmaz, egyrészt az írott-elektronikus médiatermékek megjelentetése, másrészt egy olyan lehetőséget kíván biztosítani a civil szervezeteknek, ahol saját szolgáltatásaikat akár egy teljes profilcsomagként is létre tudják hozni, be tudják mutatni. Volt erre tapasztalat, úgy érezzük, hogy talán lesz ennek olyan pozitív hozadéka, hogy ezt fel tudják használni különböző tárgyalási pozíciókban, akár forrásszerzési vagy együttműködési tevékenységük során egyéb szervezetekkel. S mint említettem, tervezés alatt áll az iskolai drogmegelőzési pályázat.
Ennyit szerettem volna most mondani, de természetesen minden kérdésre, amire tudok, szívesen válaszolok.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen a tájékoztatót is, és azt is, hogy ki tudtuk osztani ezt az anyagot, így mindenki haza tudja vinni. Szerintem igen tanulságos, és érdemes a későbbiekben is használnunk, főleg, hogy jön a költségvetés tárgyalásának időszaka, amikor ez egy kiemelt téma lesz vagy lehet.
Most lehetősége van a képviselő hölgyeknek és uraknak kérdéseket feltenni, majd ahogy szoktuk, a szakértők és a meghívottak következnek. Ha valakinek van kérdése, kérem, jelezze.
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Kérdés és utána hozzászólás?
ELNÖK: Lehet akár egyben is. Tessék, képviselő asszony!
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Megköszönve a tájékoztatást, egy kicsit hiányérzetem van, jóllehet, tudom, hogy ennek a költségvetési helyzetképnek nem volt célja az, hogy bele is lássunk a dolgok mélyébe. Ezért itt szeretném azt kérni, hogy kapjunk egy olyan képet is, ahol érdemben látjuk, hogy körülbelül, ha nem is teljes felsorolásban, hiszen gondolom, ez egy asztalnyi anyag lenne, de néhány olyan megvalósult projekt tartalmára lennék kíváncsi, hogy lássuk, hogy valóban mire ment el ez a nem kevés pénz. Megismétlem, ez nem a mai napirendnek lett volna a tárgya, de miközben az előadást hallgattam, fogalmazódott meg bennem ez a hiány. Borzasztóan szeretnék látni egy-két olyan projektet, annak a tartalmi leírását, és szeretnénk megnyugodni afelől, hogy ezeknek a pénzeknek a célszerű, a projektben foglalt tartalomnak megfelelő elköltését valamilyen formában ellenőrizzék is.
Az ugyanis önmagában megállapítható, hogy még ha csökkenő tendenciát mutatnak is ezek az összegek, azért itt nem kevés pénzről van szó. És önmagában a helyzetet nem javíthatja, ha csak azért emeljük fel a szavunkat, hogy az új költségvetésben nagyobb keretösszegű támogatást kapjon az egész drogkérdés - most mindegy, hogy milyen forrása -, mert ha nem látjuk, hogy mire megy el, akkor ezért érvelni, azt hiszem, hogy fölösleges. Ez az egyik, amire szeretnék rámutatni. Mielőbb jó volna kicsit mögé látni a konkrétumoknak, és nemcsak így megmaradni a felszínen.
Ami viszont a tájékoztatásból is kiderül - és ez a második észrevételem -, hogy én úgy látom, nem jók a belső arányok. A parlamenti vita során emlékezetem szerint minden parlamenti erő és talán a szakemberek is mind egyetértettek abban, hogy a drogprobléma kezelésének a leghatásosabb eszköze a megelőzés, a prevenció. És itt ugyan ez nem szerepel az írásban, de ha jól értettem önt, akkor itt az első oldalon szereplő négy kategóriára azt mondta, hogy a megelőzésre és az ártalomcsökkentésre 10 százalék jut. Ez meglátásom szerint nagyon-nagyon helytelen dolog, még akkor is, ha a jogalkalmazás és az egészségügyi kezelés területén bizonyos tekintetben kényszerpályán mozognak az illetékesek, mert ha elkövetődött a bűn, akkor annak van valami következménye, ha egészségügyi kezelése szorul valaki, akkor azt el kell látni. De mégis, az egész drogügy finanszírozása, illetve költségvetési vonatkozásai szempontjából ha a megelőzés és az ártalomcsökkentés mindösszesen 10 százalékkal részesül, ott valami nagyon komoly hiba van. Ezért is érdekelnének engem a mögöttes tartalmak. Javaslom, hogy valami ilyenfajta állásfoglalást, ha egyetértenek a képviselőtársak - remélem, hogy igen, hiszen elviekben egyetértettünk -, akár meg is fogalmazhatnánk.
De még ezen belül is látok olyan belső aránytalanságokat, hogy ha a konkrétumokat jobban látnánk, lehet, hogy kiderülne, hogy nincs igazam, de így első látásra van néhány feltűnő ellentmondás. Miközben például a 2007. évi pályázatban 100 millió forintot terveztek, hirdettek meg a KEF-ek megalakítására, valamint a drogprobléma kezelését célzó helyi stratégiák megvalósulásának előmozdítására - ami félő, hogy ezek esetleg csak tervek, és nem konkrét cselekvések -, a tényleges reszocializációt, reintegrációt segítő programra mindössze 70 millió forint jut, illetve a konkrét pályázatokra, tudományos konferenciákra, felsőoktatásra 35 millió forint. Tehát nagyon furcsák ezek az arányok.
A harmadik kérdésem megint csak tartalmi jellegű lenne, amit lehet, hogy nem most kellene föltennem, de nem baj, ha nyoma marad. A drogrehabilitációval foglalkozó tényleges szervezetek működését kellene segíteni. Hallottam itt szakértő kollégámtól, hogy évek óta például nem írnak ki olyan pályázatokat, amelyek a munkaterápiát szolgálnák, tehát megfelelő mezőgazdasági eszközök, traktorok, egyebek vásárlására olyan szervezeteknél, ahol drogrehabilitációként a munka útját választják. Tehát itt megint valamilyen arányeltolódás van.
Nos, miután nem kaptunk még arról tájékoztatást, hogy milyen konkrét projektek voltak, vannak, ezért nekem az a határozott kérésem, javaslatom, hogy szembesüljünk a tartalmi kérdésekkel, akkor autentikusabb véleményt tudunk mondani a költségvetésről. Én csak ezek után vállalom azt, hogy egyértelműen kimondjam azt, hogy ez tarthatatlan, hogy ilyen kevés összeg van a drogprobléma kezelésére, mert nem látjuk, hogy konkrétan ezek mire fordítódtak.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt megadom a válaszra a lehetőséget, néhány észrevételt engedjenek meg.
Egyrészt abszolút egyetértek azzal, hogy projektek bemutatásával foglalkozzunk a későbbi időszakban. Ezért kezdeményezzük, hogy a bizottság mandátumát hosszabbítsuk meg, legyen több időnk arra, hogy ezeket részletesen megismerjük. Annyit azért szeretnék jelezni képviselő asszonynak, hogy a bizottság azért ebben a rövid fél évben is megpróbált több ilyen területtel foglalkozni. Egyrészt Pécsett voltunk kihelyezett ülésen, ahol megismertük az ottani munkát; ez is része ennek. Másrészt pedig civil szervezeteket is meghallgathattunk, illetve bemutatkoztak nekünk, hogy ők mivel foglalkoznak, és hogyan látják ennek a területnek a dolgait, problémáit. Tehát elindultunk ebben a fél évben. Én azt gondolom, hogy ezt folytatnunk kell, és erre lesz lehetőségünk, ha az Országgyűlés meghosszabbítja a mandátumunkat.
Másrészt pedig azt gondolom az arányokkal kapcsolatban, hogy ne ma, hanem a jelentésünkben fogalmazzuk meg, hogy ebben szeretnénk előrelépést. Az arányok megváltozásában szerintem mind a politikai, mind pedig a szakmai oldalon is előremozdulást láthatunk. Tehát a jelentésünkben érdemes erre kitérni. (Dr. Hoffmann Rózsa: Világos, én is így gondoltam.) Ezt az októberi ülésünkön meg is tudjuk majd tárgyalni. Tehát azt gondolom, hogy akkor foglalkozzunk ezzel.
Hogyan folytassuk? Lehet, hogy érdemesebb lenne most megadni a lehetőséget, hogy válaszoljon a minisztérium képviselője. Lehet, hogy sok mindent megválaszol, és utána természetesen mindenkinek van lehetősége még kérdéseket feltenni.
Portörő Péter!
PORTÖRŐ PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A felvetéssel igazából teljesen egyetértünk, megadjuk a segítséget a bizottságnak, hogy megismerkedjen ezekkel a projektekkel, ha igényli a minisztérium segítségét ebben.
Igen, a belső arányokra vonatkozó megállapítás helyes volt, tehát a kutatás megállapítása szerint a rendelkezésre álló prevenciós összegek csökkentése körülbelül 10 százalékra tehető. Ezt állapítja meg a kutatás, ezt nem is érdemes vitatni.
A másik felvetésre, hogyan néz ki a különböző pályázati kategóriák aránya évről évre, néhány kiegészítéssel kell élnem, amiről nem beszéltem, illetve nem tartalmazza a prezentáció. Egyrészt a pályázati kategóriák azért nem minden évben ugyanazokat a fejlesztéseket célozzák meg. Tehát már régen nem volt kategória a kommunikációra, vagy konferenciák szervezésére, a korábbi években nem volt konferenciára lehetőség. Azért vettük elő, mert hiányként jelentkezett a területen ez a típusú támogatási forrás. Ugyanúgy, mint a munkarehabilitációval kapcsolatos kérdés, amely szintén további vizsgálatot igénylő probléma. Ugyanis ezek a pályázati források a kábítószerügyi koordinációval által kiírt felhívások és összegek nem tartalmazzák a korábbi évek vonatkozásában azokat az egyedi tárcaforrásokat - például az Oktatási Minisztérium forrásait -, amelyet például több esetben kiadványokra vagy egyedi prevenciós programokra tartott fenn, illetve finanszírozott. Nem tartalmazza például a szociális területnek az átalakulás előtti támogatási programjait, tehát ilyen pályázatokat írt ki. Van információnk arról, hogy a szociális területen is megvalósultak támogatási programok, erről a következő időszakban, ha a bizottság folytatja a tevékenységét, szintén ki lehet térni.
A KEF-ekkel kapcsolatban sajátos helyzet áll fenn, ugyanis a KEF-ek működését biztosítja ez a pályázati kategória, és más megoldási formát eddig nem találtunk, hogy hogyan lehetne a működésüket folyamatosan biztosítani, ezért pályázati kategória. Nem tudom a szakértők fűznek-e ehhez további megjegyzést.
Azt hiszem, talán sikerült megválaszolnom a kérdéseket. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Halmai Gáborné!
HALMAI GÁBORNÉ (MSZP): Köszönöm a szót. Ahogyan kiderült, vannak témák, amelyekben biztosan egyetértünk, amit felvetett a képviselő asszony a prevenciók és mondjuk, a kínálatcsökkentés arányáról, ez teljesen egyértelmű. Ez ügyben hozzátenném, hogy érdekes lenne látni ennek a tendenciáját, hogy az egymás utáni években hogyan alakulnak. Nyilvánvaló, hogy ez valamilyen irányt is felmutathat.
A másik terület, amelybe már a válaszadó is belekapott, én is tudnék még akár további területeket mondani, ahol források találhatók, akár az NCA-nál, akár az OKM-ben a különböző szakmai programok megvalósítására. Szeretném hangsúlyosan kiemelni azt, hogy a területen dolgozók, akik - helyenként, ahol léteznek KEF-ek - összefogják és koordinálják a munkát, nem pénzkidobás, hanem gyakorta inkább megtakarításhoz vezet. De az alapvető problémát én is abban látom, hogy ezt pályázatban kell-e kezelni, vagy ez valahova bekerül egy másfajta támogatási módba, és akkor nem a pályázati forrásokat csökkenti ezen a területen.
Egy konkrét kérdésem is van. Lehet, hogy költői, de miután a megelőzésről beszéltünk, nagyon fontos ennek az egésznek a korai szakasza is, tehát az, hogy az iskolai drogmegelőzési pályázat folyamatban van. Fontos lenne, hogy ez minél hamarabb realizálódjon, és lehetőség szerint itt is komoly forrásokhoz jussanak.
Lenne egy általános, inkább szakmai jellegű megjegyzésem is. Nagyon örültem, hogy szóba került az, hogy meg kell vizsgálni a külön szolgáltatási területeket, és ki kell alakítani a szakmai protokollokat. Ez azért jó, mert mindannyian tudjuk és látjuk az eddigiekből is, hogy pláne ott, ahol az állam, és most látjuk, hogy az önkormányzatok saját helyzetükből adódóan még inkább vonulnak vissza a területről a forráshiány miatt - és ezt elsősorban az önkormányzati részre mondtam -, a civil szféra szerepe ezen okból is felerősödik. Egyébként is, jellegében sokkal rugalmasabb, hamarabb reagál, hamarabb érzékeli a problémákat a területen. Tehát itt is elő fog kerülni az az általános probléma, amely egyébként a szociális törvényből is adódik, hogy egyik oldalról - nyilvánvalóan az ügy komolysága miatt is - nagyon jó lenne segíteni és garantálni a szakmai minőséget, a másik oldalról pedig ennek a teljesíthetőségének határáig azokkal még mindig összecsapnak év közben, aztán a költségvetés készítésekor meg különösen, hogy teljesíthetők-e azok a szabályok, amelyeket meghatároznak ezek a szakmai kritériumok a civil szervezetek, de tudom, hiszen dolgoztam önkormányzatban is, hogy akár az önkormányzatok számára. Nagyon fontos dolognak tartom, hogy ez készül, és ennek a kettőnek az összevetését is ugyanilyen fontosnak tartom.
Mi is mindannyian tudjuk, hogy a nagy szervezetek - közülük többeket is meghallgattunk - gyakran kerülnek abba a helyzetbe, hogy természetes módon ők is a legmagasabb teljesítményt, a minőségileg legjobb megoldást kínálnák, ugyanakkor számukra meglehetősen nehéz ennek leginkább a számszaki oldalait teljesíteni.
Ennyit szerettem volna mondani, köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Alelnök asszony, Spiák Ibolya kért szót.
DR. SPIÁK IBOLYA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Azt szeretném kérdezni, a 2007. évi pályázati kategóriák kiírása már megtörtént-e. (Jelzésre.) Megtörtént. Tehát akkor ezek szerint már nincs módunk változtatni ezeken a számokon, mert ha valami jelentősége lehetne ennek az eseti bizottságnak, akkor az, hogy ezeken a számokon - miután valamennyien úgy ítéljük meg, hogy aránytalanságok születtek, és én is erre szeretném felhívni a figyelmet - változtatunk.
Az egészségügyi ellátórendszer, az egészségügyi reformok kapcsán komoly nehézségeket élünk meg, komoly forráselvonások történtek az egészségügyi intézményekből, és éppen a szenvedélybetegek szenvedik meg leginkább, ők a kárvallottjai ezeknek a forráskivonásoknak. Ezzel szemben - amint itt látom - a kiegészítő működési és fejlesztési támogatás mindösszesen 40 millió forint. Valóban, a KEF-ekkel szemben, amelyek működésére 100 millió forintot szánnak, nem lebecsülve a tudományos konferenciák fontosságát, ezt a 35 millió forintot megint csak szembe tudok állítani a 40 millióval. Ezt nagyon aránytalannak és kevésnek tartom.
ELNÖK: Köszönjük szépen. A képviselők közül még Pettkó András alelnök úr kért szót.
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Elnézést kérek, csak közben egy ötpárti egyeztetésen is részt kell venni, azért rohangáltam oda-vissza, és nemsokára vissza is kell mennem.
Két dolgot szeretnék mondani. Annak örülök, hogy most kezdtük tárgyalni a kábítószerügyre vonatkozó költségvetési helyzetképet, hiszen most vagyunk a következő, a 2008. évi költségvetésnek, ha már nem is a tervezésénél, mert a minisztériumokban ez már nagyjából befejeződött. Tulajdonképpen az volna a lényeges a bizottság tagjai számára, hogyha azt tudnánk, ha megnézzük - bár nincsenek számozva az oldalak -, itt van egy oldal, amelyen azt látjuk, hogy 1999-től kezdődően 2007-ig hogyan alakultak ezek a számok. A minisztérium tervei szerint ez a bizonyos 1125-ös szám 2008-ban hogyan fog alakulni? Gondolom, nem árulnak el nagy titkot, hogyha megmondják, hogy nagyjából mit gondolnak, vagy mire számítanak. Mert itt lesz majd a bizottságnak szerintem egy nagyon nagy szerepe, hogy ha itt nem látunk minimális javulást, akkor akár egy ötpárti módosító javaslatot is be tudjunk majd nyújtani.
Azzal pedig, amit a KDNP képviselő asszonya mondott, teljes mértékben egyetértek, hogy a költséghatékonysági vizsgálatot is el kell végezni, hiszen bármire el lehet költeni bármennyi pénzt bármelyik területen, akár oktatásról, egészségügyről, akár a drogkérdésről beszélünk. De azt is mindig vizsgálni kell, hogy az elköltött pénz vajon jól költődik-e el, és a belső arányokról is beszélnünk kell.
A 2007-es pályázatok tekintetében pedig, hiszen már szeptembert írunk, egyértelmű, hogy a pályázatok már kiírásra kerültek. Ha a bizottság tagjai úgy látják, hogy nem jók az arányok, akkor a 2008-ra kiírandó pályázatok tekintetében tudunk a minisztériumra és a kormányra, amennyiben az öt párt ebben egyetért - direkt így fogalmazok: - nyomást gyakorolni, hogy a következő évben a bizottság tagjai mindannyian úgy látják, hogy más súlypontokat és más arányokat kell megállapítani. Ezért is hasznos, hogy most beszélünk erről, hiszen 2008-ban, ami három-négy hónap múlva itt lesz, már teljesen más alapokon lehet majd a munkát végezni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt megadnám a szót Gusztos képviselő úrnak, azért egy mondatot szerintem érdemes itt megemlíteni. Egyetértek azzal, amit Pettkó alelnök úr mond, hogy fontos ezt a számot nézni, hogy a Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezetében mekkora összeg áll ennek a területnek a rendelkezésére. De - és szerintem erről nem sokat beszéltünk - komolyabb források állhatnak majd rendelkezésre, mégpedig az Új Magyarország fejlesztési terv keretén belül, ugyanis a regionális operatív programban, illetve a társadalmi megújulás operatív programban is fontos támogatások várhatók erre a területre. Szerintem ezt érdemes majd megvizsgálni külön a következő időszakban - nem most, október közepéig, hanem majd az utána következő időszakban -, hogy ott a fejlesztési területeken milyen összegekre milyen pályázatokat írnak ki erre a területre, hiszen azt gondolom, ez fontos lépés lehet, még akkor is, ha ez a jelenlegi fejezeti forrás hasonló vagy ne adj' isten, minimálisan kisebb, mint ahogy hallottuk szakállamtitkár asszonytól. Szerintem viszont az egészet egyben kell majd látnunk, és a fejlesztési pénzekről is fontos, hogy kapjunk majd tájékoztatást, hogy az hogyan fog majd alakulni.
Most Gusztos képviselő úré a szó.
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Nagyon röviden csak egy megjegyzést szeretnék tenni. Nagyon örülök annak, ha konzervatív képviselőtársaim is rácsodálkoznak arra, hogy egészségtelen a közkiadások belső szerkezete ezen a területen Magyarországon. De ne feledkezzünk meg arról, hogy ez egyenes következménye annak a büntetőjogi szabályozásnak, amiről olyan sokat szoktunk egyébként vitatkozni. Vagyis annak, hogy itt a felsorolt példákban egyedül Hollandia mutat hasonló jellegű arányokat, az a Hollandia, amelyik a nemzetközi kikötők miatt elképesztő mennyiségű pénzt költ el a nemzetközi kábítószer-kereskedelem elleni harcban, ehhez képest egyetlen más ilyen ország van, amelyik a közkiadásainak több mint háromnegyedét az itt kínálatcsökkentés fedőszóval lefedett rendőrségi, vám- és pénzügyőri s a többi, s a többi munkára költi, és csak a közkiadások egynegyede az, amit a valamennyi politikai szereplő által oly sokszor hangoztatott prevencióra, megelőzésre költ Magyarország. S mindaddig, amíg a hatályos büntetőjogi szabályozás egész egyszerűen arra kényszeríti a magyar bűnüldöző szerveket, hogy megfelelő statisztikákat produkáljanak, illetve megteremti számukra azt a lehetőséget, hogy a problémával való küzdelmet olykor ki tudják pipálni azzal, hogy megfelelő számban megfelelő statisztikát tudnak produkálni, mondjuk, egy diszkórazziával adott esetben lehet prezentálni egy látványos, negyven-ötven eljárásszámot; tehát mindaddig, amíg ez a helyzet van, addig ez természetesen nem fog változni. Mert ismerjük a hazai helyzetet, ismerjük a rendőrségi gyakorlatot, értjük ennek az egésznek a belső logikáját. Tetszik vagy nem tetszik, ez a két dolog nagyon-nagyon szorosan összefügg egymással.
Mindenesetre, mondom még egyszer, annak én nagyon örülök, hogy ezt a belső aránytalanságot most már nemcsak a jelenlegi kormánypártok oldaláról halljuk kárhoztatni, hanem konzervatív képviselőtársaim is elismerik, hogy ez egy súlyos probléma.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. A képviselők részéről van-e még észrevétel? Képviselő asszony, parancsoljon!
HALMAI GÁBORNÉ (MSZP): Köszönöm. Megerősíteném, amit elnök úr is mondott, hogy nagyon fontos lenne a fejlesztési forrásokat egyben látni. Nekem személyesen az a tapasztalatom, magam is ismerem ezeket, hogy a társadalmi infrastruktúra operatív programjának, a társadalmi megújulás operatív programjának az együttes kezelése amiatt is fontos, hogy ne csak fejlesszünk, hanem fenntartható fejlesztések történjenek.
A másik pedig az, hogy az ágazati és a regionális operatív programok, amelyek itt szintén fel vannak vetve mint lehetőségek, az én tapasztalataim szerint a gyakorlatban azért nem pontosan úgy alakulnak, ahogy azt az ágazat elképzeli a szükségszerűség oldaláról, hiszen más motivációk vannak a területen a regionális operatív programokban. Tehát nézzük meg, de akkor így a hármat együtt, és azt, hogy a célokat hogyan szolgálják.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Most a minisztérium válaszol az elhangzottakra, mert sok kérdés volt, és utána lehetőségük van a szakértőinknek, majd a vendégeknek is.
PORTÖRŐ PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Igazából úgy észleltem, hogy sokkal több megjegyzés, illetve vélemény hangzott el, mint kérdés.
Ami kérdés a belső arányokra vonatkozott - nem a nagy arányra, hanem a pályázatok felosztására -, remélem, nem sértem meg a bizottságot, de azt tudom erre mondani, hogy ezzel nem értek egyet; én is részt veszek a tervezésében. (Derültség.) S hogy milyen információk alapján tervezzük meg az adott pályázatokat: egyrészt az előző évek korábbi pályázati tapasztalatai alapján; a terület általunk észlelt felvevőképességét tekintetbe véve, tehát az adott pályázati kategóriában kiírt forrás megfelelő, indokolt felvevőképessége. Meghallgatjuk a szakmai tapasztalatokat; fórumot rendeztünk a minisztériumban, ahol bemutattuk elképzeléseinket a civil szervezetek és főleg a szakma képviselőinek, és igyekeztünk ebből minél többet beépíteni a javaslatokba. S természetesen ha az ilyen típusú fórumok, például az eseti bizottság a következő időszakban erre vonatkozóan javaslatokat tesz, azt abszolút mértékben meghallgatjuk, elfogadjuk, de így visszamenőleg nem tudjuk.
A tárca költségvetésével kapcsolatban - Pettkó képviselő úr éppen kiment - az államtitkár asszony beszélt a bevezetőjében, hogy nem csökken a terveink szerint a korábbi évhez képest jelentős mértékben. De még nem terjesztette elő a Pénzügyminisztérium a javaslatot.
FORGÓ GYÖRGYNÉ szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nincsenek még végleges számaink, azért nehéz róla beszélni. A mi elképzeléseink szerint, éppen a szakmai indokok alapján, sokkal többet szerettünk volna a következő évben erre fordítani. A szűkös körülmények között az elképzeléseinket kicsit megnyirbálták, de nem mondták azt, hogy nem realizálható. Az előzetes tárgyalások alapján a mostani forrásokhoz, a 2007. évi bázishoz képest minimálisan kevesebb lesz a 2008. évi. De a plusz elképzelésekre és programokra azt mondták, hogy nem tartják megvalósíthatatlannak, de ezzel csak a tartalék terhére, annak az odaítélésének az elbírálásakor számolhatunk csak, hogy a programok egy része akkor tud csak megvalósulni. De hogy most boldogan kijelenthessük a bizottság előtt, hogy jövőre ennyivel többel indulunk, és ezt biztonsággal mondhatjuk, sajnos nem tudjuk megtenni.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Mi azért vagyunk itt, hogy megpróbáljunk a politika és a parlament oldaláról támogatást szerezni ennek a területnek. Ez az egyik feladatunk. Azt gondolom, most még időben vagyunk. Az eseti bizottság részéről szerintem a jelentésünkben is és akár a későbbi időszakban, amikor odaérünk, hogy módosító indítványokat adhatunk be, ezt a területet át fogjuk gondolni. Azt gondolom, legalább a tavalyi évet mindenképpen kellene tartanunk. Ha lehet egy minimális előrelépés, az jó lenne, az egészet - ahogyan a képviselő asszony is mondta, és az előbb én is elmondtam - egyben érdemes megnézni, az eseti bizottságnak ez az egyik feladata, és azt gondolom, ezt mi teljesíteni is fogjuk.
Még egy kérdés volt a képviselő asszony részéről, méghozzá az iskolai drogprevencióval kapcsolatos pályázatok kiírása, hogy ez körülbelül most hogyan áll, mi várható.
PORTÖRŐ PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Terveink között az októberi kiírás szerepel, ez azt jelenti, hogy most zajlik a pályázati program előkészítése. Készült egy kutatás és egy monitoringrendszerre vonatkozó javaslat - a tárca rendelte meg ezt a vizsgálatot -, amelynek alapján hosszabb távon a teljes pályázati rendszer átalakítása válna szükségessé.
Ebben az évben több szempontból nagyobb változások még nem várhatók ebben a pályázati rendszerben. Az iskoláknak át kell állnia az internetes pályáztatásra, erre is figyelemmel kell lenni, nem tudom, hogy ez milyen következményekkel jár, legalábbis a mi pályázataink esetében ilyen még nem volt, illetve megpróbáljuk a felhívásokban a különböző feltételeket a lehetőségekhez képest kezelhetőbbé, egyszerűbbé tenni, de ugyanúgy, ahogyan a korábbi években, az iskolák lennének a támogatott fél, amelyek a szakmai szervezetekkel együttműködésben bonyolíthatják a programjaikat. Jelen pillanatban ennyit tudok mondani a felhívásról.
Még egy dologra nem reagáltam. Volt ez a krízisalap - vagy kiegészítő támogatás -, a koordináció csak ebben az évben vezette be vagy hirdette meg ezt a pályázatot, ezért ez is ilyen kiegészítő működési támogatás, miután az egészségügyi ellátórendszerben történő átalakításokra igyekeztünk tekintettel lenni, illetve, hogy a terület ne sérüljön, a lehetőségekhez képest indítottuk ezt a kategóriát.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelzésre.) A képviselő asszony következik, utána a szakértők kapnak szót.
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Egy újabb kérdés támadt bennem az iskolai drogprevenciós programok kapcsán. Kérdezem, történt-e valami érdemleges lépés a drogprevenciós programok akkreditációja terén, avagy milyen minőségbiztosítási garanciák vannak a tekintetben, hogy csak ellenőrzött, jó és hasznos programok kerüljenek be az iskolákba.
ELNÖK: Tessék!
PORTÖRŐ PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Terveink szerint az iskolai drogprevencióval kapcsolatos fejlesztések - legalábbis feladatként -, részét fogják képezni a készülő kormányhatározatnak. Annak elfogadása esetén fog ez a munka szabályozottan is elindulni, de már több szinten folynak ez ügyben az előkészítő munkálatok, a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság is foglalkozni fog ezzel a témával.
Szeretnék a kérdésre egzaktul válaszolni. Amit most első lépésként szeretnénk megtenni már ebben a pályázati felhívásban, azokat a szempontokat szeretnénk érvényesíteni, amelyek majd e felé az akkreditációs rendszer felé mutatnak a programok kritériumainak meghatározása tekintetében. (Dr. Hoffmann Rózsa: Reagálhatok?)
ELNÖK: Tessék!
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Meg kell mondanom, hogy nem nyugtatott meg válasza, csupa jövő idő és csupa szándék. Ha jól emlékszem, októberben tárgyalta a parlament a drogstratégia megvalósulásáról szóló jelentést, ebben is egyetértés volt a pártok között, hogy fontos terület és sürgető feladat a programakkreditáció. Azóta eltelt majdnem egy év, és még mindig csak jövő időben beszélnek.
Sajnos az a gyanú él az emberben, hogy ez megint azt fogja eredményezni, hogy a szűkülő források mellett a mindig kevés pénz rossz helyre megy el, ha ilyen fontos tartalmi munkánkat nem végeznek el.
Szeretném kérni, hogy ezt a tevékenységet gyorsítsák fel, és kellő garanciák legyenek.
ELNÖK: A szakértők jelezték, hogy szeretnének szólni. Tessék!
SZOMOR KATALIN szakértő (MDF): Köszönöm. Itt szóba került a pályázatok eredményeinek megismerése. Nem tudom, nem lehetne-e hozzáférhetővé tenni e bizottság képviselő, illetve szakértő tagjai részére néhány évre visszamenőleg a pályázatról szóló jelentéseket - a pályázók nyilván elektronikus úton küldik be - egy olyan táblázat mellett, amelyből tudnánk, hogy mennyi pénzt kaptak a pályázatra. Akkor mindenki szabadon megnézhetné, mert úgy gondolom, hogy ezek közérdekű adatok. Persze, ez nyilván többletmunka. (Portörő Péter: A nyerteslisták, az összegek és a tevékenység?) És maga a jelentés a projektről, amit végrehajtottak. Mert én is ismerek olyan projekteket, amelyek gyakorlatilag nem működnek. Nem akarok általánosítani, vannak olyanok, amelyek kis pénzből is nagyszerűen működnek, van, ahova több pénzt kellene adni. Gondolom, önök ezeket valamilyen formában elemzik. Kérdés, hogy elég jó-e ez az elemzés, de gondolom, több szem többet lát. Ez lenne a javaslatom.
A másik, hogy ebben az alaptáblázatban, amelyből most mi messzemenő következtetéseket vonunk le, nekem gyanús, hogy ezeknél a milliárdoknál más dolgokat is hozzáértettek, például a rendőrségnél vagy a büntetőügyeknél és igazságszolgáltatásnál. Nagyon kíváncsi lennék, hogy a börtönökben miért költenek a drogmegelőzésre - vagy nem tudom, mire - 7-8 milliárd forintot.
Tehát én is hiányolom azt, amit néhány képviselő itt előttem megemlített, hogy mélyebben kellene nézni a dolgokba, tehát javaslom, hogy ezekhez az információkhoz tegyék hozzá, különös tekintettel arra, hogy a Nemzeti Drog Fókuszpont adatai egyes esetekben pontatlanok szoktak lenni. Lehet, hogy egy hivatalnok meg akart szabadulni a feladattól, és gyorsan megadott egy olyan számot, amely mást is tartalmaz. Úgy gondolom, ez nem kutatás, hanem adatok gyűjtése, és - legalábbis, amit ebből eddig láttam, erről korábban is volt már szó - ezt nem merném kutatásnak nevezni. De esetleg azt tudnám javasolni, hogy a bizottság elnöke - különösen az kiemelkedő adatok tekintetében - az adott szervhez intézhet egy levelet és rákérdezhet még egyszer az adatokra. Akkor máris kiderül, hogy esetleg nem is 10 százalék ment a keresletcsökkentési, kínálatcsökkentési támogatásra, ha kiderül, hogy nem a drog céljára fordították ezeket a nagy támogatásokat. De mondom, az különösen fúrja az oldalamat, hogy miért költöttek el 8 milliárdot a drogra a büntetőügyben, igazságszolgáltatásban. Ez számomra hihetetlen, ismervén a helyzetet.
ELNÖK: Köszönjük szépen.
SZOMOR KATALIN szakértő (MDF): Bocsánat, ha még folytathatnám. Az idei évben nem látok pénzt az intravénás drogosok HIV-szűrésére. Szeretném megemlíteni azt, amit volt egészségügyi minisztériumi kollégáktól hallottam, a függő betegeknél - itt az alkohol- és a drogfüggőkről is szó van - a vizitdíjat elengedte a minisztérium. Ez nagyon nagy pozitívum.
A prevenció tekintetében az iskolai prevenciós pénzeknél arra lennék kíváncsi, olyan egészségmegőrzési vagy promóciós programokat támogatnak-e, amelyekben bizonyítottan benne van a függőségek megelőzése - alkohol, drog és cigaretta. Tehát erre elég figyelmet fordítanak-e?
Továbbá hozzátenném, hogy az akkreditáció kérdését mindig félretolja az illetékes szerv. Nem értem, hogy miért nem lehetett elérni azt, amióta ilyen magas szintű a kábítószerügyi koordináció, amelynek most a 7. évét írjuk - sőt annak is a végét -, nem lehetett elintézni azt, hogy akkreditált programokat támogassanak a pályázatoknál, az iskolai drogprevenciónál. Egyszerűen nonszensz.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt javasolom, gyűjtsük össze a szakértők kérdéseit, és egyben válaszoljon rá a minisztérium képviselője.
Van-e még valakinek kérdése, hozzászólása?
SÁROSI PÉTER szakértő (SZDSZ): Az a kérdésem a minisztérium képviselőjéhez, hogy volt-e szó arról, hogy nagyobb hangsúlyt fektetnek az irányelvek és protokollok kidolgozására, erről szeretnék egy kicsit többet megtudni, hogy pontosan milyen irányelvek és protokollok kerülnek majd kidolgozásra. Az is említésre került, hogy 2009-ben lejár a nemzeti drogstratégia időkerete, és erre lesz-e valamilyen elkülönített költségvetési keret, hogy a nemzeti drogstratégia végrehajtását ellenőrzik és értékelik, mint ahogyan volt is egy ilyen félidős elemzés. Lesz-e ilyen a jövőben?
Egyelőre ennyi.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Az előbb elfelejtettem megválaszolni, amikor a fő összegekről beszéltünk. Annyit meg tudunk tenni, hiszen erről szerettem volna tájékoztatni a bizottságot, de akkor most megteszem, hogy a bizottság mandátumát meg kívánjuk hosszabbíttatni, és a részterületekről még mindenképpen szeretnénk további tájékoztatásokat kapni. Akkor lesz lehetőségünk arra, hogy a különböző VPOP-, bv- és más egyéb szervezetek képviselőit meghallgassuk, s ott meg tudjuk nézni, hogy konkrétan mekkora összegeket tudtak erre a területre fordítani, s akkor láthatjuk majd, hogy milyen kiadások voltak.
Rácz Józsefé a szó.
DR. RÁCZ JÓZSEF szakértő (MSZP): Köszönöm a szót, tulajdonképpen csak néhány megjegyzésem lenne.
Az egyik a közkiadásokkal kapcsolatos, hogy mindig azt mondjuk, hogy kevés pénz fordítódik a kábítószerügyre. Most látszik a nemzetközi összehasonlításból, hogy ez nem is olyan kevés. Csak az a probléma, hogy a kínálatcsökkentésre megy a pénz nagy része, tehát tulajdonképpen az alkalmi droghasználók elleni büntetőeljárások, illetve az elterelés, azt gondolom, ez viszi el a pénzt, és az egészségügyi ellátásra vagy a prevencióra nem jut. Például a laborvizsgálatok is erre a célra fordítódnak. Nekem mint kezelőorvosnak arra nincs pénzem, hogy laborvizsgálatokat végezzek droghasználókkal kapcsolatban, hogy a terápiájukat például laborvizsgálatokkal tudjam követni, mert erre nincs pénz, viszont az elterelésnél többnyire rengeteg laborvizsgálat történik, teljesen feleslegesen.
A másik megjegyzés a KEF-ekkel kapcsolatos. Többször elhangzott egy-egy megjegyzés, hogy Magyarországon 70-80 KEF van, én is az egyiknek az elnöke vagyok, a IX. kerületi KEF-nek az elnöke. Körülbelül 2 millió forintot kapunk pályázaton, amelyet mi továbbképzésekre használunk fel. A kerületben működő, bűnmegelőzéssel foglalkozó civil szervezetek - prevenciós szervezet rajtunk kívül nincs -, pedagógusok, rendőrök vesznek részt továbbképzésen. Tehát ez az évi körülbelül 2 millió forint erre fordítódik, és ez is hozzáadódik a pályázatok között a továbbképzéshez.
A harmadik megjegyzés igazából egy kérdés lett volna a szakállamtitkár asszonyhoz. A közösségi ellátásokkal kapcsolatban van egy probléma, amivel most a nyáron találkoztunk, és ez az anonimitás kérdése. A közösségi ellátásoknál a kliensnek kérnie kell a közösségi ellátásba való bekerülést, ehhez meg kell adni a nevét meg a különböző személyi azonosítóit, ami a kábítószer-használóknál, főleg az injekciós kábítószer-használóknál elég nehezen kivihető. Illetve a lakóhelyen kell történjen az ellátás, ami megint csak nem kivihető a droghasználók egy részénél, mert nincs lakóhelyük. Akikkel mi találkozunk, több száz droghasználó a VIII. kerületben foglalt házakban lakik, úgyhogy ott elég nehéz lenne közösségi ellátást végezni ezekben a foglalt házakban, mivel a közösségi ellátás azt tartalmazza, hogy nem lehet az ambulancián vagy kezelőhelyen végezni az ellátást, hanem a lakóhelyen kell végezni, és még a nevüket is meg kell adni, ami teljesen életszerűtlen. Én csak remélem, hogy ez a szociális szolgáltatási törvény, amely előkészítés alatt áll, figyelembe fogja venni ezeket a speciális jellemzőket.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A szakértők részéről van-e még valaki? Tessék parancsolni!
SZABADKA PÉTER szakértő (KDNP): Annyit szeretnék csak megjegyezni, hogy miért magas ez az összeg nemzetközi összehasonlításban. Hiszen ha megnézzük, Belgiumban ez a 0,45 százaléka a közkiadásoknak, de 185 millió eurót fordítanak a közkiadásokból drogügyekre, ha jól értem a dolgot, nálunk 43-at. Tehát összességében mindenhol sokat fordítanak. S ha a lakosság létszámarányában nézzük a dolgot, ha Hollandia vagy Belgium lakosságát és Magyarország lakosságát nézzük, akkor is alacsony ez az összeg.
Én azt gondolom, mindig ott kell elsősorban a rendőrségnek komolyan fellépni, ahol a civil szféra vagy az ellátórendszerek gyengék. Tehát nem a rendőrségi fellépéseket kell először csökkenteni, hanem azt gondolom, hogy először a prevencióra kell több pénzt biztosítani, a megelőzésre kell több pénzt fordítani, hogy csökkenteni lehessen és vissza lehessen fogni a büntetés-végrehajtás kiadásait, és az egyéb kínálatcsökkentési rendszerből a pénzt át lehessen irányítani. De azzal, hogy most innen leveszek, oda meg átirányítok, ezzel nem fog a kábítószer-probléma csökkenni, legföljebb a dílerhálózat fog növekedni. (Pettkó András: Így van.) Úgyhogy azt gondolom, ezt is tisztába kell magunk között tenni.
Én tisztelem Gusztos képviselő úrnak az ebbéli törekvését, hogy minél több - ha jól értem - önkéntesség és civil szféra erősítése és minél kevesebb hatalmi közbeszólás legyen ezen a területen, de mint gyakorló szakember azt mondom, hogy ez egyelőre nélkülözhetetlen. Mert ez csak akkor lehetséges, ha először a megelőzésbe beinvesztálunk, utána pedig majd a másik oldalon el lehet venni - addig nem.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még észrevétel? Képviselő úr!
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Több dolog felmerült, egyrészt a szakmai protokollok kérdése. Ebben természetesen tényleg egyetértés volt, és ez egy támogatandó dolog. Azonban nem gondolom azt, hogy azok, akik ezeket a pályázatokat elbírálják, ne rendelkeznének olyan felkészültséggel, hogy ne lennének képesek arra, hogy a minimális szakmai követelményeknek nem megfelelő programokat a pályázati eljárás során kiszűrjük, tehát úgy gondolom, hogy addig valami rettenetes tragédia történne. Ami egyébként persze probléma, merthogy vannak olyan, magukat megelőző-felvilágosító programoknak tituláló akciók, amelyek nagyon látványosak, nem fordulnak pályázati támogatáshoz vagy nem nyernek el ilyen pályázati támogatást, viszont közvetlenül bejutnak az iskolába vagy az érintett korosztályba, és elképesztő sületlenségekkel traktálják az érintett korosztályt, illetve a pedagógusokat és a szülőket, és nagyobb kárt tudnak okozni, mint amekkora hasznot hajtanak.
Örülök neki, hogy itt végre egyszer a liberális szándékokat elvi alapokon álló és jó szándékúnak is minősíthető szándékoknak titulálta valaki, nem pedig élet- és emberellenes szándékoknak, ahogy politikustársam szokta ezt megtenni rendszeresen. Arra azért felhívnám a figyelmet, hogy ez a 8 milliárd forint, ami a büntető igazságszolgáltatásban megkérdőjelezett költésként felmerült, minden bizonnyal persze nem az elítéltek körében végrehajtott drogprevencióra költődik el - ha szabad ilyen szépen kifejeznem magam -, hanem az annak a költsége, amit a magyar állam az igazságszolgáltatás eljárásaira, a szakértői eljárásokra és a fogva tartásnak a nagyon komoly költségeire költ. Ez tehát a büntető igazságszolgáltatás összesen; a büntetés-végrehajtásban van a rendőrség után ez is, és ez nem a megelőzésre fordítódik. (Szomor Katalin: Igen, elnéztem, bocsánat.) Mint ahogy a rendőrségi költségnél is ott van 4,5 milliárd forint majdnem, és ha ismerjük a rendőrségi-ügyészségi statisztikákat, akkor tudjuk, hogy a rendőrségi eljárások 75-80 százaléka évről évre alkalmi-eseti fogyasztók ellen indul.
S egyébként azt is el lehet mondani, hogy sokszor próbáltuk már különböző megfontolásokból megtudni ezeknek a pontos összegeit, és nem állunk ezzel túlságosan jól. Én magam képviselőként is írásbeli kérdésben, másfajta kérdésben is többször tettem már arra kísérletet, hogy megpróbáljam felfejteni ezeknek az összegeknek a pontos hatékonyságát, sőt önmagában az összegeket, hogy pontosan, mondjuk, egy bizonyos megyei rendőrkapitányság mennyit költ el diszkórazziákra, és azokhoz mekkora szakértői költségek párosulnak, s azoknak aztán mi az eredménye, vagyis hogy azok vajon hatékonyan elköltött pénzek-e vagy sem. Sajnos nem lehet azt mondani, hogy túlságosan informatívak lettek volna a válaszok ebben a tekintetben, pedig ezek is jogos kérdések.
Természetesen én itt most arról beszélek, hogyha másmilyen lenne a hazai büntetőjogi szabályozás. Nem azt mondom, félreértés ne essék, hogy ezt a pénzt egy az egyben el kellene venni a rendőrségtől, arról beszélek, hogy ezeket a forrásokat - eszközök fejlesztésével és más módszerekkel - lehet, hogy sokkal de sokkal hatékonyabban a komoly kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemre kellene fordítania a Magyar Köztársaság rendőrségének, nem pedig arra, hogy alkalmi, eseti fogyasztó kamaszokat, egyetemista korú fiatalokat üldözzön, vegyen eljárás alá, szakértői díjakat fizessen ki ezekkel kapcsolatban, és így tovább.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bár nagyon szeretem a szakmai és a politikai vitát is, de azt kérném, mivel sok kérdést tettünk fel, és hogy legyen lehetőség arra, hogy válaszoljon is a minisztérium képviselője, röviden foglalják össze.
Szeretném azt is, hogyha ezen az egy-két kérdésen túl vagyunk, akkor a vendégünk, Gondi János is jelezte, hogy szólni kíván, tehát szeretném megkérdezni a bizottságot, tudják-e támogatni, hogy Gondi János a MADÁSZSZ elnöke is hozzászólhasson. Aki igen, az kérem, jelezze! (Egyhangú.) Köszönöm szépen. Tehát a rövid válaszok után Gondi Jánosé lesz a szó.
Alelnök úr!
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Azt mondják, ez itt a reklám helye, úgyhogy javasolom Gusztos Péter képviselőtársamnak, hogy menjen fel a www.pettkoandras.hu-ra, és ott olvassa vissza, mit szoktam mondani. Van egy olyan kis link, hogy kábítószer, ott heti hírlevelem van, amelyben minden héten különböző... (Gusztos Péter: Tudom, mert ezt egy darabig kéretlenül megkaptam. - Derültség.) Nem ez egy új konstrukció, a képviselő úrnak ajánlom, hogy olvassa el, és ha idéz, akkor pontosan idézzen, mert nem ezt szoktam szó szerint mondani. Valami hasonlót, de nem ezt.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A szakértőké a szó.
SZABADKA PÉTER szakértő (KDNP): Csak azt szeretném idézni, hogy azért érdemes a rendőrségi számoknál megnézni, hogy mit sorolnak ide. Ugyanis különösen fiatal korban a kábítószer-probléma nem önállóan jelentkezik, hanem bűncselekménnyel együtt. Tehát nemcsak maga a kábítószer-fogyasztás a bűncselekmény, hanem a kábítószer megszerzéséhez vezető út is bűncselekményekkel terhelt.
Úgyhogy nagyon nehéz azokat a költségvetési disztinkciókat megtenni, hogy ez most kábítószer vagy bűncselekmény, ezen egyéb vagyon elleni bűncselekményt vagy akár rablást kell érteni, vagy bármit, ami ehhez a területhez tartozik.
ELNÖK: Szomor Katalin!
SZOMOR KATALIN szakértő (MDF): Én csak annyit tennék hozzá a tárca által az előbb elmondottakhoz, hogy a költségvetési adatokat idősorban kellene nézni, tehát jó néhány évre visszamenőleg, mert lehet, hogy van olyan szerv, amely évekig nem kapott, aztán egyik évben kapott egy nagyobb összeget. Másrészt pedig nem lehet tudni, hogy ezek az adatok mely évre vagy évekre vonatkoznak. Tehát abszolút elégedetlen vagyok azzal a táblázattal, amely a vitánk kiindulópontja, és további pontosításra van szükség.
Úgy gondolom, ezt jobb írásban is tisztázni azokkal, akik majd jönnek meghallgatásra, hogy milyen információt kérünk.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen, ezt meg fogjuk tenni.
Gondi János elnök úré a szó, utána pedig azt javasolom, hogy zárjuk le a vitát, és a minisztériumtól kérjük szépen a válaszokat.
GONDI JÁNOS (Magyar Drogprevenciós és Ártalomcsökkentő Szervezetek Szövetsége): Köszönöm a szót, elnök úr. Megpróbálom rövid elmondani - hiszen több minden elhangzott már válaszként a kérdésekre -, amit én külsősként, tehát a terepen dolgozó, civil szervezeteket képviselő, főleg prevenciós szakemberként szeretnék hozzáfűzni a kérdésekhez, illetve a felvetésekhez.
Azt gondolom, az elhangzott arányok közül az első, amellyel igazából foglalkozni kell, a kínálatcsökkentés és a keresletcsökkentés közti arány kérdése. Hiszen azt én is úgy tapasztalom, hogy tudunk mi együttműködni a kábítószerügyi koordinációval, vannak megfelelő olyan intézmények - Nemzeti Drogmegelőzési Intézet -, amelyekkel partneri szinten tudunk tervezni. De azt kicsit felháborítónak tartom az elhangzottakból - ezt hadd jelezzem vissza -, hogy önök megkérdőjelezik olyan szakemberek munkáit, akik azért vannak, akik partneri kapcsolatban tudnak dolgozni civil szervezetekkel, hogy miért is ilyen a belső aránya a pályázati rendszernek.
Ami inkább nagy gond itt, hogy a keret kicsit, ezt már tudjuk évek óta, és egyre kisebb a keret. Tehát igazából ezt a civil szervezetek tudják a leginkább visszajelezni önök felé. Nyitottak vagyunk arra, hogy bármikor betekintsenek a programjainkba.
A másik, kicsit felháborító számomra ez az irányvonal, hogy még jobban ellenőrizni. Én is nagyon fontosnak tartom az akkreditációt, a minőségbiztosítást. Meg is kapjuk az ellenőrzéseket különböző helyekről, a saját alapítványunknál is most volt a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal sok pályázatot ellenőrzött, rendben volt. Nagyon sok időnk megy el rá, közben nem tudunk dolgozni.
A pályázati rendszer is olyan, hogy rengeteg szempontnak meg kell felelni, és azt gondolom, el kellene fogadni azt is, hogy a területen olyan szakemberek dolgoznak, akik erre lettek feljogosítva, hogy itt szakmai munkát végezzenek.
Elnézést, hogy ilyen kritikai visszajelzést adunk kívülről, de itt az arányokra gondolva azt gondolom, ha összehasonlítjuk az egyes országokban található arányokat, igaz, hogy van hasonló példa, mint Magyarországon, de a civil szervezetek nevében mondhatom, hogy ugyan a kínálatcsökkentést is fontosnak tartjuk, de legalább annyira fontosnak - sőt - a keresletcsökkentést. Ha ezek a források beszűkülnek, illetve a pályázati rendszer nem megfelelően működik, ahogyan sajnos most sem, olyan helyzet állhat elő, hogy nem tudnak működni a civil szervezetek, bármennyire is szépen el tudnák látni az állami feladatokat.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Nagyon fontos, hogy a civil szféra felől is kapjunk visszajelzéseket, hiszen így tudunk egyről a kettőre lépni. Javasoltam, hogy zárjuk le a vitát. Van-e még valakinek kérdése?
Képviselő asszony!
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Ne háborodjon fel azon, amit mondtam, ugyanis az ellenőrzés nem a bizalmatlanság jele. Az ellenőrzésben mindig a vezető személynek vagy a döntéshozónak a felelőssége nyilvánul meg. Balga az a vezető, az a szervezet, amely az ellenőrzést elmulasztja. A bizalom nem zárja ki az ellenőrzést, ezért a felháborodásának nem volt alapja. Senki nem gyanúsított senkit, mindenkit ellenőrizni kell, ez régi szabály a szervezetek életében.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szerintem erről szó sem volt. A minisztérium részéről Portörő Péter urat illeti a szó.
PORTÖRŐ PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Szeretném előrevenni azt a kérdést, amely többször elhangzott, a közkiadások kutatása, az összegyűjtött információk csoportja. Bárhogy is beszélünk róla, lényeg az, hogy amennyiben kimondásra kerül, hogy a bizottság folytatja a tevékenységét, illetve itt több olyan módszertani kérdés merült fel, amely szerintem módszertani is meg egyéb szempontból is újratárgyalandó, akkor esetleg a kutatás készítőjét is elhívhatná a bizottság, vagy ez a Nemzeti Drog Fókuszpont kutatása is, azokat az információkat, amelyek alapján ezek a következtetések megszülettek, elhangoztak, lehetne egyeztetni.
Ezek az információk tények, a kábítószer-jelentésben szerepelnek, és nekünk a koordinátorként, illetve hivatalnokként erre kell építenünk a cselekvésünket, illetve ezt kell továbbítanunk a bizottság tagjai felé is. Szerintem a büntetés-végrehajtással kapcsolatban nem stimmelt egy adat, amelyet Szomor Katalin említett, a táblázathoz képeset, ott 1,7 milliárd volt, de szerintem mindenképpen érdemes lenne akkor erre visszatérni, ha ennyi kérdés van ezzel kapcsolatban.
A pályázatokkal és az eredményekkel kapcsolatban - és hogy hogyan lehetne ezeket megnézni -, most nem tudom felelősséggel mondani, amellett, hogy a nyerteslisták elérhetők a honlapon, hogy azt itt jelen pillanatban vállalnánk, hogy minden egyes programról külön készítünk egy leírást a táblázat mellé. Nem azért, mert én nem csinálnám meg, vagy bármi ilyesmi, hanem szerintem ez meghaladja az én kompetenciámat olyan körben, hogy esetleg a tárcához lehet fordulni, mivel ennek humánerőforrás igénye van. Van pályázatkezelő, és ezt neki kellene előállítania.
Az irányelvekkel, protokollokkal kapcsolatban azt szeretném jelezni így előre, hogy ez főleg az egészségügy és a szociális terület kérdéseire vonatkozik, egyrészt a már meglévő protokollokra. Például elkészült az alacsony küszöbű protokoll, de azt nem tekintjük még véglegesnek, merthogy változik a szociális törvény is, illetve az még finomításra szorulhat. Ez például egy ilyen szempont lehet; illetve az egészségügyi tárca hatáskörébe tartozó irányelvekről van itt főleg szó.
A 2009. évben záruló drogstratégia elemzésére vonatkozóan azt, hogy milyen módon fogjuk elvégezni ennek az értékelését, ennek most volt a féléves értékelése, erről még nem született döntés, illetve hogy ennek van-e, lesz-e költségigénye egyáltalán, hogy milyen formában fogja ezt a koordináció megtenni. De ezt mindenképpen meg kell tennie, ugyanis a parlament elé kell majd terjeszteni a következő jelentését, és ez össze fog csengeni a stratégia végével.
A közösségi ellátások kapcsán az anonimitással kapcsolatban hangzott el egy kérdés. Erre azt tudnám mondani, hogy ezt a szempontot, mivel a közösségi ellátásoknak éppen most a napokban zajlik a stratégiai újratervezése, mindenképpen figyelembe fogjuk venni, a munkaértekezleteken fel fogjuk vetni ezt a tapasztalatot.
Azt hiszem, röviden ennyit szeretnék mondani.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Ha nincs több kérdés, észrevétel, akkor lezárom az első két összevont napirendi pontot.
Egyben megköszönöm szakállamtitkár asszonynak, főosztályvezető-helyettes úrnak, hogy eljöttek és tájékoztattak bennünket. S ha már itt van szakállamtitkár asszony, meg szeretném ragadni az alkalmat, hogy megköszönjem az eddigi segítséget a minisztériumnak és önöknek. Szerintem egy intenzív fél éven vagyunk túl, és bízom benne, hogy a következő hónapban a jelentésünkhöz is sok segítséget és támogatást kapunk, hogy az egy jó, szakmai jelentés legyen, alkalmazkodva a mi munkamódszerünkhöz, munkatervünkhöz, s kérjük a segítségüket, hogy a következő időszakban is hasonló módon és magas színvonalon együtt tudjunk működni.
FORGÓ GYÖRGYNÉ szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm. A későbbiek során, mint ahogy fölvetődött a prezentáció során, hogy valamit szeretnének kicsit másképp, pontosabban látni, természetesen állunk rendelkezésre, és ha konkrétan megfogalmazódnak a kérdések, akár alpontokban, hogy mire térjünk ki, mit szeretnének látni-hallani, akkor ennek az égadta világon semmi akadálya. Ezzel a mi munkánkat is természetesen segítik, és úgy is vesszük, hogy segítik, és amiben esetleg tudnak, a képviselők támogatnak is bennünket.
Még csak egy észrevételt tennék - ha már nálam van a szó - az ellenőrzések kapcsán. Az egész szociális ellátórendszerünkben az egyik legnagyobb hiba, hogy folyamatos szakmai ellenőrzés nem volt. A következő évi törvénymódosításban, de magánál a feladatoknak az elvégzésénél is az ellenőrzés teljes mértékben előtérbe kerül. Az ellenőrzést nem rossz értelemben kell venni, az ellenőrzés segíti a munkánkat, jobbítani fogja, és nem a pejoratív értelmében kell venni. Minden területen, ami a szociális ellátórendszerhez tartozik, de én úgy értettem és úgy is gondoltam, hogy ez a kábítószer-területre is ugyanúgy vonatkozni fog, ez mindnyájunk munkáját elő fogja segíteni, nem pedig hátráltatja.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Még egyszer köszönjük szépen.
Áttérünk a következő napirendi pontunkra: ez az "egyebek" napirendi pont. Nem tudom, van-e valakinek közölnivalója. Pettkó képviselő úr!
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Mindig el szoktam mondani, hogy ha valamit papír alapon megkapunk, én kérném szépen e-mailben, és ez tíz esetből kilencszer nem szokott utána teljesülni. Remélem, hogy ez fog, és ezt szeretném megkapni majd e-mail formátumban is.
PORTÖRŐ PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Megküldtük a titkárságra.
ELNÖK: Természetesen tovább fogjuk küldeni a bizottság tagjainak.
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Jó, köszönöm szépen.
ELNÖK: És ha alelnök úrnak van valami igénye még, ami nem ment át, gondolom, a titkárságon keresztül meg fogjuk oldani.
Az "egyebek" napirendi pontban két dolgot hadd mondjak el. Egyrészt a bizottság mandátumának meghosszabbításáról már beszéltünk. Ezt kezdeményezi az öt parlamenti párt, és változatlan formában szeretnénk folytatni a munkát.
A másik pedig, hogy október 3-ára és 10-ére szeretném összehívni a bizottsági üléseket, ahol a jelentés első és második fordulóját fogjuk tárgyalni. Természetesen előtte szakmai egyeztetéseket fogunk lefolytatni minden érintettel, és így fogunk bejönni az október 3-ai és 10-ei ülésre. A feladatunk az, hogy október 15-éig ezt a jelentést letegyük az Országgyűlés asztalára. Azt gondolom, ezt meg fogjuk tenni, és bízom benne, hogy ahogy a bizottságban is, úgy a parlamentben is közösen tudjuk majd támogatni ezt a szakmai jelentést.
Köszönöm szépen mindenkinek a munkáját. Tessék, képviselő asszony!
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Ha szabad, egy technikai jellegű észrevételem van. Akár a jelentéstervezettel kapcsolatban, akár a későbbi működésünkre javasolnám, hogy ha internetes anyag érkezik, akár előtte való este jó lenne, ha megkaphatnánk előre. Ezt nagyon kérem a jelentéstervezettel kapcsolatban, hogy ne a helyszínen kapjuk meg.
A másik pedig, hogy nem lehetne-e reggel kezdeni az ülést. Ez a déli kezdés nagyon szerencsétlen módon kettészakítja a napot.
ELNÖK: Megmondom őszintén, az a probléma, hogy többen érintettek az egészségügyi bizottságban, és az mindig 9-kor kezdődik szerdán.
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Akkor erre kell számítani 3-án és 10-én is. Rendben.
ELNÖK: Igen. Csak ez az oka ennek, hogy részt tudjunk venni többen ezen az ülésen.
A másik pedig a jelentéssel kapcsolatban: mint mondtam, szeretnék személyesen is mindenkivel egyeztetni, úgyhogy ezt meg fogom tenni előtte. És azért is terveztük úgy már a munkaterv készítésekor is, hogy két fordulóban tárgyaljuk, tehát az október 3. és 10. közötti időszakban is még van egy bő hete mindenkinek arra, hogy átnézze szakértőivel, képviselőtársaival, és vissza tudjunk jönni 10-ére úgy, hogy pontosítsuk a jelentés egyes részeit. Tehát mindenképpen figyelünk erre, és azt szeretném, ha 10-én már mindenkivel végigegyeztetett, jó szakmai anyag kerülne ide az asztalra.
Köszönöm szépen mindenkinek a megjelenést, további szép és jó napot kívánok.
(Az ülés befejezésének időpontja: 13 óra 48 perc)
|
|
Winkfein Csaba |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea és Ulrich Ferencné