KEB-8/2007.
(KEB-8/2006-2010.)
az Országgyűlés Kábítószerügyi eseti bizottságának
2007. október 3-án, szerdán, 12 óra 05 perckor
a Képviselői Irodaház V. emelet 556. számú tanácstermében
megtartott üléséről
NAME="_Toc139328136"Tartalomjegyzék
Az ülés résztvevői*
A bizottság részéről*
Megjelent*
Helyettesítési megbízást adott*
Meghívottak részéről*
Hozzászólók*
Megjelent*
Megnyitó*
A napirend elfogadása*
A bizottság tevékenységéről szóló jelentéstervezet megtárgyalása (1. forduló)*
Elnöki bevezető*
Portörő Péter főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) véleménynyilvánítása*
Hozzászólások*
Dr. Hoffmann Rózsa (KDNP)*
Dr. Cser-Palkovics András (Fidesz)*
Halmai Gáborné (MSZP)*
Szomor Katalin szakértő (MDF)*
Sárosi Péter szakértő (SZDSZ)*
Dr. Rácz József szakértő (MSZP)*
Victorné Erdős Eszter szakértő (Fidesz)*
Portörő Péter főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) reflexiói*
Elnöki összefoglaló*
Egyebek*
Napirendi javaslat
2.Egyebek
Elnököl: Winkfein Csaba (MSZP), a bizottság elnöke
Halmai Gáborné (MSZP)
Dr. Cser-Palkovics András (Fidesz)
Dr. Hoffmann Rózsa (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Tóth István (MSZP) Winkfein Csabának (MSZP)
Dr. Spiák Ibolya (Fidesz) dr. Cser-Palkovics Andrásnak (Fidesz)
Portörő Péter főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Rácz József szakértő (MSZP)
Sárosi Péter szakértő(SZDSZ)
Szomor Katalin szakértő (MDF)
Victorné Erdős Eszter szakértő (Fidesz)
Szabadka Péter szakértő (KDNP)
(Az ülés kezdetének időpontja: 12 óra 5 perc)
WINKFEIN CSABA (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel köszöntöm a bizottságot! Azt javaslom, hogy kezdjük el a mai munkát, mert többen jelezték, hogy vidékre kell menniük, illetve más programjuk van.
Két napirendi pontra tettünk javaslatot: az egyik a bizottság tevékenységéről szóló jelentéstervezet megtárgyalásának első fordulója, a másik pedig az egyebek napirendi pont. Ahogy azt képviselőtársaimmal és a szakértőkkel is egyeztettük, most egy elsőfordulós megbeszélést tartanánk a jelentéssel kapcsolatban, amikor nyugodtan el lehet mondani a szakmai, politikai észrevételeket, és a jövő héten, szerdán, ugyanebben az időpontban, délben visszatérnénk rá egy második fordulóban, amikor várhatóan olyan állapotban lehetne ez az anyag, hogy szavazni tudnánk róla.
Mielőtt szavazásra teszem fel a napirendet, be kell jelentenem, hogy a bizottság határozatképes: Winkfein Csaba helyettesíti dr. Tóth Istvánt, dr. Cser-Palkovics András helyettesíti dr. Spiák Ibolyát, valamint jelen van Halmai Gáborné és Hoffmann Rózsa képviselő asszony.
Kérem a bizottság tagjait, hogy aki el tudja fogadni a napirendi javaslatomat, az jelezze ezt. (Szavazás.) Köszönöm szépen, egyhangú.
A bizottság tevékenységéről szóló jelentéstervezet megtárgyalása (1. forduló)
Első napirendi pontunk a bizottság jelentése elsőfordulós tervezetének a megvitatása. Ezzel kapcsolatban hétfőn délután minden képviselőnek és szakértőnek eljuttattuk az anyagot. Röviden szeretném felvezetni, hogy mi is került bele ebbe az anyagba. Ezután, azt javaslom, a minisztérium képviselője is mondja el, ők hogy látják ezt a tervezetet, majd pedig a képviselőké, illetve a szakértőké lenne a szó. Egyúttal köszöntöm Portörő Péter urat a minisztérium részéről, akinek azt javaslom, hogy nyugodtan üljön az asztalhoz. (Megtörténik.)
A tartalomról: annak alapján készítettük el ezt a jelentést, ami a munkatervünkben is megfogalmazódott. Röviden leírtuk a bizottság megalakulásának körülményeit, majd szintén röviden összefoglaltuk a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében létrehozott nemzeti stratégia létrejöttét, a megvalósítási tapasztalatokat. Röviden összefoglaltuk a hazai kábítószerhelyzet jellemzőit az epidemiológiai adatok tükrében, majd a kábítószer-probléma kezelésének állami és civil intézményeit foglaltuk össze. Szintén a bizottság keretein belül foglalkoztunk a nemzetközi kötelezettségekkel, a drogprobléma kezelésével, leírtuk az ellátórendszer helyzetét, kihelyezett bizottsági ülésen is foglalkoztunk ezzel a kérdéssel, annak mind az egészségügyi, mind a szociális vonatkozásaival. A prevenció különösen fontos területe volt az elmúlt féléves munkánknak, erről is írtunk, illetve mivel többször is foglalkoztunk a büntetőjogi szabályozás kérdésével, természetesen ez is része ennek a jelentésnek. A legutóbbi ülésünkön pedig a költségvetési helyzetképről kaptunk egy tájékoztatót - ezzel zárul ez az anyag. A legvégén egy összegzés és a javaslatok megfogalmazása szerepel. Így terjesztettük elő ezt a jelentést, amely közel 20, pontosan 19 oldalas.
Amire még fel szeretném hívni a figyelmet, az a javaslatok köre, hiszen ezek a konkrétumok. Hat javaslatot fogalmaztunk itt meg. Az első a kábítószerügyi koordinációs mechanizmusok államigazgatási, helyi önkormányzati szintű, valamint civil együttműködésben megvalósuló működtetésének a fejlesztése. Itt a kábítószerügyi egyeztető fórumok folytatólagos működtetését, a civil munka biztosítását, a KKB, a már kiegészült civil delegáltak további működtetését gondolom megfogalmazni. Valamennyi számottevő prevenció szintjén a szolgáltatások fejlesztését, az egységes szakmai követelmények meghatározását írtam ide. Szerepel itt a droghasználat szempontjából speciális célcsoportok szükségletére reflektáló ellátási formák kialakítása és működtetése - itt többet foglalkoztunk az alacsony küszöbű, ártalomcsökkentő programok kérdéskörével, ennek a fejlesztéséről szólok itt. A különböző ellátási elemek összehangolását biztosító integrált intézményi modellek létrejöttének elősegítéséről szólok még itt - ezt szintén a pécsi kihelyezett ülésünkön fogalmaztuk meg közösen. Illetve a drogbetegek komplex reintegrációját, reszocializációját megvalósító programok elterjedésének a biztosítását, végül pedig a különböző képzési programok elősegítését szerepeltetem a javaslatban, itt is több mindenről beszéltünk az elmúlt időszakban: a különböző szakemberek, egészségügyi, szociális szakemberek továbbképzéséről, de én a rendőrök képzését, a kortársképzést is beleértem ebbe, tehát szélesebb körű javaslatok ezek.
Körülbelül így néz ki ez a jelentés.
Azt javaslom, hogy először a minisztérium képviselőjét hallgassuk meg arról, hogy ők hogy látják ezt a jelentést szakmailag is, utána pedig a képviselőké, majd a szakértőké lenne a szó. Portörő Péter!
Portörő Péter főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) véleménynyilvánítása
PORTÖRŐ PÉTER főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelettel köszöntöm a bizottság résztvevőit, a szakértőket, a képviselő asszonyokat és a képviselő urakat.
Annyit szeretnék előzetesen elmondani a jelentéssel kapcsolatban, hogy a kormány a bizottsági üléseken is szakértőként vett rész, erre jogosította fel az alapító országgyűlési határozat, illetve ennek a jelentésnek a megalkotásában is részt vett szakértőként. Amit talán ez az anyag sugall vagy ami ennek az anyagnak a tartalma, az egy területi azonosítás, tehát meghatározza azokat a pontokat, amelyeken a bizottság az elmúlt időszak során keresztüljutott. A bizottság működését tovább folytatja egészen a ciklus végéig, és ezeknek a kérdéseknek a részletes megvitatására, akár jelentésben való rögzítésére az elkövetkezendő időszakban is lehetőség nyílik. Azt gondolom, ez a jelentés felület arra, hogy mondjuk, itt a bizottság résztvevői, a szakértők hozzátegyék azokat az állításokat, azokat a megfogalmazott javaslatokat, amelyek ehhez az alaphoz kapcsolódnak.
Tényleg csak ennyit szeretnék így röviden, aztán ha lehetőség nyílik még rá, akkor később szeretnék még hozzászólni.
ELNÖK: Köszönjük szépen, és egyben köszönjük azt a féléves szakmai segítséget is, amit kaptunk. Tényleg ez egy kiindulópont - ezt jeleztem képviselőtársaimnak is -, volt lehetőségük megnézni, érlelni, és igazából van még egy hetünk arra, hogy ezt, úgymond, végső formájába öntsük.
Képviselő hölgyek, urak, nem tudom, hogy ki szeretné kezdeni. (Dr. Hoffmann Rózsa jelentkezik.) Tessék, Hoffmann Rózsa!
Dr. Hoffmann Rózsa (KDNP)
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Miután nem vagyunk olyan sokan, elkezdeném. Ugye, jól tudom, hogy a jelentés végső formájában a parlament elé kerül?
ELNÖK: Igen.
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Tárgyalja is a parlament?
ELNÖK: Igen. Amikor ezt jövő héten mi itt elfogadjuk, akkor ez mellé egy határozati javaslatot is ide fogunk hozni, amelyben kérjük, hogy a parlament ezt tárgyalja meg, és ha lehet, akkor fogadja el.
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Bevallom, hogy a készülés során elsősorban a javaslatokra koncentráltam, de azért természetesen elolvastam az egész anyagot is, amivel nagyjából-egészéből egyet is tudok érteni, hiszen elég korrekt módon beszámol arról, hogy mit csináltunk, és idézi azokat a megállapításokat, amelyeket vagy itt, vagy már a parlamenti tárgyalás során tettünk. Ezzel együtt is úgy általánosságban az lenne az észrevételem, hogy törekedni kellene arra, hogy nagyobb konkrétsággal fogalmazzunk, tehát nagyon nehéz kibogozni néha, hogy mit is akarunk mondani; kicsit bátrabban, konkrétabban, tényszerűbben kellene. Ha esetleg ez szükséges, ezeket kibogarásszuk, és írásban elküldjük önnek, elnök úr. Jó? És akkor ezekre most nem térnék ki, hanem inkább a javaslatokra.
ELNÖK: Megköszönöm.
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Miután egyöntetűen és egyetértően kezdeményeztük és a parlament egyhangúlag elfogadta, hogy a mandátumunkat hosszabbítsák meg, mi jónak tartanánk, ha a jelentésben valahol, valami zárszóban azért szó lenne arról, hogy és akkor mivel kívánunk foglalkozni. Ugyanis ebben a meghosszabbításról szóló rövid anyagban csak annyi volt, hogy még nem tudtuk elvégezni a dolgunkat, a feladatunkat, ezért kellene folytatni. Nem azt mondom, hogy részletes munkatervet kellene most letenni az asztalra, de legalább azokat a prioritásokat, ahol megállapodtunk abban egyetértően vagy akár többségi véleménnyel - emlékezetem szerint a legutóbbi ülésen is egy sor ilyen kérdés felmerült, ez gondolom, a jegyzőkönyvekből is nyomon követhető -, hogy a további munkánk ne felesleges szószaporítás és papírszaporítás legyen, hanem még ezt meg ezt meg ezt a kérdést mélyrehatóbban szeretnénk vizsgálni. Esetleg erre is tehetnénk javaslatot, de gondolom, ez megoldható.
A javaslatokról is az az észrevételem, hogy rettenetesen általánosak, tehát ha már beleöltünk félévi munkát és újabb félévi munkát beleölünk, akkor vegyük a bátorságot, hogy egy kicsit konkrétabban mondjuk meg, hogy mi az, ahol úgy látjuk, hogy a kormányzatnak vagy bárkinek lépnie kellene. Tehát bármelyiket kiszúrhatom az itt szereplő javaslatok közül, ezek csak olyan szép jelszavak lesznek, de nem remélem tőle, hogy a kábítószer-problémán segítenek, holott én úgy élem meg a mi bizottságunknak a dolgát, hogy mégiscsak volna ilyen feladatunk. Például mindjárt az első mondatban ugyan szerepel a koordináció, és támogatjuk is ezt a javaslatot, de itt azt kellene kerek perec megfogalmazni, hogy meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy ez a sok szerteágazó kezdeményezés jobban, erőteljesebben koordinált legyen. Adott esetben nem tudom, hogy dolgunk-e vagy nem, de talán megkockáztathatnánk, hogy ez mégis kinek a felelőssége lehetne. Tehát mi erre javaslatot tehetünk, aztán vagy elfogadják vagy nem.
Mind a hat pontnál úgy érzem, hogy megfoghatóbban kellene megfogalmazni a javaslatot, és még néhányat hiányolok belőle: a költségvetésre vonatkozó javaslatot, ahol - ahogy felidézem az elmúlt fél év történéseit - azon túl, hogy azt mindannyian fájlaltuk, hogy csökkennek az összegek, határozottan kimondhatnánk, hogy a kábítószerre fordított költségvetési pénzeket csökkenteni nem lehet, ez egy minimum program, szintén a koordináció lenne szükséges, és tegyük hozzá a másik oldalról, hogy a pénzek elköltésének valamilyen ellenőrzésére is sort kellene keríteni. Ez is benne lehetne a javaslatban, többször elhangzott itt is, hogy lényegében a legutóbbi alkalommal az derült ki, hogy igazából senki nem tudja vagy kevesen tudják, de legalábbis ide nem jött be, hogy ott voltaképpen mi történik, mennyire hasznosul, mennyire hatékony. Gondolom, nem a mi dolgunk itt egy ellenőrzési programot odatenni, de ezt az óhajunkat vagy ezt a javaslatunkat, észrevételünket nagyon fontosnak tartanám, hogy ezeket a súlyos milliárdokat és ezeknek az elköltését is ellenőrizni kell.
Olyan nagyon szőrmentén van benne az anyagban, a javaslatból meg olyan nagyon ki se derül - de abban is úgy emlékszem, hogy szinte egyetértés volt -, hogy a prevenciós programoknak a szakmai akkreditációját meg kell oldani. Ez több éve húzódik, ez egy olyan feladat, amiben sokan sárosak. Mi itt nem bűnbakot keresünk, hanem javaslatot fogalmazunk meg, de kérem, hogy ez legyen benne a javaslatban azért, mert egyrészt így az ellenőrzöttség is biztosítva van, másrészt megóvjuk például az iskolás korosztályt attól, hogy ellenőrizetlen, haszontalan, netán éppen hogy ártalmas programok kerülhessenek be az iskolába.
Javaslom azt is - és ez sem a saját ötletem, hanem abból merítkezem, amit itt, az elmúlt időben megbeszéltünk -, hogy a civil szférára történő támaszkodást mint lehetőséget és mint kívánalmat is meg kellene erősíteni, tehát erősíteni kellene ezt az oldalt.
Végül pedig: arra ugyan nem emlékszem, hogy ez itt elhangzott volna, de tudom, hogy több helyen is megfogalmaztam már, hogy a prevencióban a legfontosabb célcsoport a szülők, a családok köre lenne. Hozzájuk nem prospektusokkal és négyszínnyomásos, fényes papírokkal lehet eljutni, mert pont azok, akiket meg kellene célozni, talán olvasni sem tudnak, vagy nem szokásuk. Ezért én egy olyan mondatot indítványozok a javaslatok között megfogalmazni, hogy javasoljuk, hogy a média segítsen abban, hogy a megelőzés, a felvilágosodás, a felvilágosítás a társadalom egészének a szintjén egy kicsit hatékonyabb legyen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Gyorsan végigmennék a javaslatokon, mert azt gondolom, hogy a többségükkel tényleg egyetértünk, és érdemes tisztázni magunkban is, hogy ne az legyen, hogy félreértésképpen nem jön majd valami vissza a következő anyagban.
Először is köszönöm, hogyha írásban eljuttatják a javaslataikat. Mindenkitől azt szeretném kérni, hogy a javaslatokat péntekig juttassák el a keb@parlament.hu e-mail címre, hogy azokat a hétvégén fel tudjuk dolgozni, hogy hétfőn úgy tudjuk majd kiküldeni az anyagot, hogy azokba a javaslatok be legyenek építve...
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Péntek éjfélig, ugye, ezt így érthetjük? (Derültség.)
ELNÖK: Ha ez péntek délig megoldható, akkor tudjuk kezelni hétfőn, de ha pénteken éjfélig jönnek be a javaslatok, akkor az hétfőn...
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Maguk nem dolgoznak szombaton meg vasárnap? (Derültség.) Csak tréfa volt.
ELNÖK: Ha ez megoldható péntek délig, akkor nagyon szépen megköszönjük.
A munkatervvel kapcsolatban azt javasolnám, hogy ezt most ne hozzuk be a jelentésbe, most a jelentést fogadjuk el. Egyetértek azzal, hogy a következő időszakra kell egy jó munkaterv, azt meg is fogjuk fogalmazni, és a jelentés elfogadása után azt fogom javasolni, hogy mindig éves munkatervet fogadjunk el. A most elfogadott országgyűlési határozat alapján minden évben jelentést kell készítenünk, amit, én úgy gondolom, minden év október 15-éig el fogunk készíteni. Tehát hogyha most elfogadtuk ezt a jelentést, akkor utána a következő évre, fél évre össze fogunk állítani egy jó munkatervet, annak megfelelően fogunk dolgozni, majd pedig szerintem megint egy hasonló szisztéma alapján fogjuk elkészíteni a jelentésünket. Ha ez mindenki számára elfogadható, akkor a jelentés utáni első bizottsági ülésünkön elfogadjuk a munkatervünket a következő egy évre. Kezelhető ez így?
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Igen, elnök úr, de egy vagy két prioritást talán ezzel együtt is meg lehetne fogalmazni arra nézve, hogy a bizottság mivel akar foglalkozni a jövőben. Ez mondjuk a reflektorfényt ráirányítja a dologra, ami azért célszerű lenne.
ELNÖK: Egyetértek...
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Azért mondtam, hogy nem munkatervet.
ELNÖK: Ezek a prioritások benne voltak a mostani anyagban is, abban is, amelyet most nyújtottunk be, hogy mivel szeretnénk foglalkozni a következő időszakban, tehát ezt én abszolút tudom támogatni.
A költségvetésre vonatkozó javaslat - ezt én is felírtam. A múlt alkalommal beszéltünk arról, hogy a javaslatok között mindenképpen legyen egy ilyen pont, és azzal is egyetértek, hogy fogalmazzuk meg, hogy legalább a 2007-es szintet szeretnénk tartani. Ez szerintem itt mindenképpen fontos és jelzés értékű.
A prevenciós programok szakmai akkreditációjáról is beszéltünk. Azt gondolom, hogy ez támogatható. Az anyag külön foglalkozik a családok részére nyújtott prevencióval, ezt mindannyian támogatjuk, ez nagyon fontos. Azt gondolom a javaslatok között meg kell találnunk ennek a helyét.
A civilek véleményem szerint benne vannak az 1. pontban.
Körülbelül ennyi volt, amit a képviselő asszony mondott, és én azt gondolom, hogy ezeknek a többségét a következő ülésre be tudjuk tenni az anyagba, nem gondolom, hogy ezzel valami probléma lenne. Külön köszönöm, ha ezt írásban eljuttatják a számunkra.
Cser-Palkovics András!
Dr. Cser-Palkovics András (Fidesz)
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Egy-két dologban csatlakoznék a Hoffmann Rózsa képviselő asszony által elmondottakhoz, illetve kiegészíteném mindazt. Egyrészt ennek a bizottságnak egyfajta érdekvédő szerepe is van abból kifolyólag, hogy ennek a területnek a fontosságát hangsúlyozni kell, és meg kell próbálni felhívni erre a figyelmet, mind a döntéshozók, azon belül akár a parlament, akár a kormány, mind a nyilvánosság figyelmét. Ha tehát adott esetben valamiről úgy érezzük, hogy a közeljövőben nem reális cél, de cél, amit el kell érni, akkor ennek a bizottságnak azt jeleznie kell; legfeljebb majd azok, akik döntenek mondjuk a költségvetési forrásokról, jelzik, hogy: egyetértünk, de erre nem jövőre, hanem csak két év múlva, három év múlva vagy valamikor jut forrás. Nem hiszem, hogy ennek a bizottságnak feladata az abban az értelemben való önkorlátozás, hogy úgysincs rá esély, ezért ne is próbáljuk meg. Nekünk tehát meg kell próbálnunk, fel kell hívnunk rá a figyelmet, és majd a megfelelő döntéshozatali fórumok eldöntik, mire jut forrás.
Mire gondolok? Az első a költségvetési helyzetkép. Azzal együtt, hogy az anyag, azt gondolom, nagyon komplex és jól kezelhető anyag rengeteg alapinformációval - azt hiszem, ezzel a jelentéssel ebben az értelemben semmilyen probléma nincsen -, azzal együtt vannak benne olyan megfogalmazások, amelyeket lehet egy kicsit, ha akarom, keményíteni vagy szigorítani. Mire gondolok? A költségvetési helyzetkép a 17. oldalon azt mondja, hogy: "Az elkövetkezendő években az Új Magyarország fejlesztési terv fejlesztési erőforrásainak lehet kedvezményezettje ez a terület.". Ez a bizottság fogalmazhat úgy, mert ez a mi dolgunk, hogy kell, hogy a kedvezményezettje legyen. Az más kérdés, hogy mi fog ebből megvalósulni, de az már nem ennek a bizottságnak a dolga; ennek a bizottságnak az a dolga, hogy felhívja rá a figyelmet, és azt mondja, hogy erre igenis összegeket, forrásokat kell átcsoportosítani. És ebben szerintem egyet tudunk érteni, hiszen ha a jelentés alapvetéseivel egyetértünk, ha a célokkal egyetértünk, márpedig úgy látom, hogy igen, akkor azzal is egyetértünk, hogy erre forrásokat kell fordítani. Ez tehát egy konkrét javaslat.
Másrészt a javaslatokon belül is áthidalható szerintem ez a kérdés egy olyan mondatként, hogy amiket mi itt javaslatként megfogalmazunk, azoknak egy jelentős részével a bizottság a jövőben prioritásként, a munkaterv szerint is foglalkozni akar. Ha egy ilyen félmondat bekerül, akkor máris tudjuk, mi az a világos kép, amivel a következő munkaterv szerint ez a bizottság foglalkozni szeretne. Itt, a javaslatok közé, de lehet, hogy a költségvetési helyzetképről szóló részbe valahova bele kellene fogalmazni egy olyan mondatot, amely nem egy konkrét összeg megjelölésével, de mégiscsak utal arra, hogy ez a bizottság mit tart elfogadhatónak erre a területre a jövő évi költségvetésben vagy költségvetésekben. Én most nem arra gondolok, hogy 38 százalékkal emelni kell a költségvetési forrást - bár ellenzékből adott esetben persze mondhatnánk ezt is -, hanem olyat szeretnék, ami mindenkinek a számára elfogadható, de legalább egy mondat legyen arról, hogy ez a bizottság fontosnak tartja azt, hogy a terület fontosságára és a problémák súlyosságára tekintettel a költségvetési forrásokat valamilyen szisztéma alapján igenis növelnie kell a mindenkori kormánynak, és hogy ebben próbáljunk közös nevezőre jutni a kormánnyal mondjuk egy költségvetési vitában. Szerintem egy ilyen mondatot bele kellene fogalmazni, azért, mert nekünk az a dolgunk, hogy megpróbáljunk minél több forrást kiharcolni ennek a területnek - legfeljebb nem fog sikerülni, de legalább próbáljuk meg!
Ez a jelentés azért is jó, hiszen időben sok tekintetben egybeesik a költségvetési vitával, és milyen jó lenne egy mindenki által elfogadott jelentésből idézgetni a költségvetés kapcsán, azt mondani, hogy ezt mindenki fontos célnak tekintette, miért nem lehet erre még 158 millió forintot átcsoportosítani? Ezt megint csak a példa kedvéért mondom, mert szerintem ebben a részében is egyet tudunk érteni, függetlenül attól, hogy a realitással persze mindenki tisztában van. Nem olyan célokat szeretnék én megfogalmazni, amelyekről tudjuk, hogy irreálisak, de lehet, hogy kisebb, apróbb lépésekkel azért mégiscsak el lehet érni konkrét eredményeket, és akkor már volt értelme, hogy ez a bizottság munkát végez vagy jelentést készít.
Nekem ezek lennének a javaslataim, amelyek, remélem, mindenki számára elfogadhatóak, és amelyekkel ez a jelentés még komplexebbé tehető, ezáltal mindenki számára nyugodt szívvel elfogadhatóvá is válik. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Azt gondolom, hogy a kiegészítés teljesen helyénvaló. Ezzel is álltunk fel anno, amikor ezzel a területtel foglalkoztunk, tehát azt gondolom, hogy ez egy pontosítás, ami teljesen rendben van, amit én abszolút tudok támogatni.
A költségvetésre vonatkozó javaslatban közösen megfogalmaztuk, hogy legalább a 2007. év szintjét tartsuk. Ezt meg kell hogy fogalmazzuk, és azt gondolom, hogy ezt a költségvetési vitában is meg lehet fogalmazni, akár úgy is, hogy az eseti bizottság tagjai közösen benyújtanak egy olyan módosító javaslatot, miszerint a költségvetés SZMM fejezetében legalább a 2007-es szint szerepeljen. Egy ilyet mint módosító javaslatot, pontosan megfogalmazva, benyújtani, azt gondolom, a mi feladatunk, és hogy ezzel foglalkozzunk, azzal abszolút egyetértek. A prioritásokkal is egyetértek, ezt meg is fogalmaztuk az előbb is, hogy mutassuk meg, milyen irányba kívánunk továbbmenni. Ezeket a következő, a második fordulós anyagba mindenféleképpen bele kell írni.
Halmai Gáborné képviselő asszony!
Halmai Gáborné (MSZP)
HALMAI GÁBORNÉ (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Én is azt gondolom, hogy most csak egy köztes állomásán vagyunk annak a munkának, amit elkezdtünk az előző félévben, van egy látleletünk és vannak javaslataink. Először egy-két gondolatot a látlelet részéről, visszautalnék arra és kapcsolódnék hozzászólásomban ahhoz a megállapításhoz, amit még a megelőző ciklusban működő eseti bizottság anyagából idéz az anyag, amely azt mondja, hogy az akkori stratégia megvalósításának korlátait abban azonosította, hogy a feltételrendszer és a koordinációs mozgástér erőteljesen csökkent annak következtében, hogy nem vált kezelhetetlenné a hazai droghelyzet, a társadalom nem kényszerült a drogfogyasztás leginkább kirívó jeleivel szembesülni. Én persze ezzel a mondattal ott sem értettem így egyet, mert nem proaktívnak gondolom ezt a megoldást, viszont arra tényszerűen felhívja a figyelmet - egy másik megfogalmazásban szerintem nekünk is foglalkoznunk kell vele -, hogy nagyon szisztematikus munkának kell lennie a drogügyekkel való foglalkozásnak. Nagyon sok kapaszkodót és pontot kell megteremtenünk a nyilvánosság felé ahhoz, hogy ez a munka eredményes legyen, hiszen mi már csak azért kezdtünk ebbe a munkába, mert folyamatosan az Országgyűlés, a jelentések, az európai kötelezettségvállalások is arra buzdítanak bennünket, hogy a probléma mégiscsak nő, ha látszik, ha nem, és jó lenne, ha ezt látnák az érintettek, jó lenne, ha minden szereplő a maga helyén szembesülne azzal, hogy milyen lehetőségei és feladatai vannak.
Azért volt az első gondolatom ez, mert ahogy így mentem sorban az anyagon, mindenütt találtam egy-egy olyan gondolatot vagy mondatot, amiben ennek a megerősítését szeretném még kérni, például a kábítószerügyi egyeztető fórumok esetében. Az egyik ilyennek magam is elnöke vagyok, és nagyon pontosan tudom azt, hogy ez egy nagyon jól elindult folyamat volt, és létre is jött országosan. Van, ahol ma is jól működik, és van, ahol egy idő után szétesik, ha nem kap megerősítéseket, ha nem kap állandó költségvetési támogatást és forrást, nem lát valami stabilitást évről évre, és pályázati úton úgy kell elindulnia, hogy nem tudja biztosan, hogy a munkát el tudja-e végezni. De ennek most a másik vetületét mondom, hogy van, ahol az önkormányzat ténylegesen is benne van a KEF-ekben, és van, ahol meg ténylegesen nincs, magyarul ő plusz forrásokat nem tesz hozzá. Tehát rettenetesen fontosnak tartanám, hogy minden ilyen köztes munkát megkapjanak a KEF-ek és véleményezhessenek.
Nagyon fontosnak tartanám, hogy maguk az önkormányzatok kapjanak időszakosan anyagokat, hogy hol tartunk, miket tartunk fontosnak, melyek azok a területek, ahol az ő felelősségük is egyértelmű. Nekem általában az a problémám minden ilyen komplex ügynél, hogy megpróbáljuk mindig egy helyen kezelni, mint ha valakinek a felelőssége lenne ennek a problémának a megoldása. Ez a terület tipikusan olyan és ellenzéki képviselők említették, hogy milyen fontos a szülői réteg informálása, bevonása, de ugyanilyen fontos a szakemberek, a KEF-ek bevonása, ugyanilyen fontos az önkormányzatok bevonása, és hozzáteszem, hogy az ő felelősségük felébresztése is. Nem tudom, ezt pontosan hogyan lehet belefogalmazni, de ennek szentelnék egy gondolatot, hogy ez a társadalom együttes, komplex problémája, amire csak együttesen tudunk jó választ adni.
A másik a fejlesztés kérdése, itt szóba is jött az előbbiekben. Amellett, hogy kell vagy lehet kedvezményezettje a terület a fejlesztéseknek, sokkal inkább azt tartom nagyon fontosnak, hogy minden fejlesztés - és ebben szoktak tévesztések lenni - létrehoz valami újat, időlegesen forrást ad hozzá, mondjuk, az európai uniós is ilyen, aztán a működtetéséről tulajdonképpen nem gondoskodik, hiszen nem is az a célja, azok fejlesztési források. Nagyon fontos az persze, hogy az a terület - mint ahogy a lehetőségek már bele is vannak írva a TÁMOP-os konstrukcióba - tényleg kiemelt figyelmet kapjon, de az is fontos, hogy az úgy legyen megtervezve, hogy párhuzamosan, mondjuk, a későbbi forrásokkal, a működtetéssel, mert a dolog akkor fenntartható és akkor lehet rá stabilan számítani.
A harmadik ilyen megjegyzésem az, hogy az egész rendszerben azt is megnéztük, hogy a különböző szinteken milyen intézményhálózatok vannak, és ebbe persze mindig beleértem a civil szervezeteket és ezt a segítő hálózatot, mert nagyon sokat számítunk rájuk, alapozunk a munkájukra, de akkor nyilván az erősítésük is ugyanolyan módon szükséges. Mindezzel együtt ez egyértelmű és le is íródik az anyagban, erre csak ráerősíteni szeretnék, hogy a kezelési lánc meglehetősen egyenetlen és több tekintetben hiányos, így szól a mondatunk az anyagban. Erre ugyanazt tudom mondani, mint az előbbire, hogy meg kell azt pontosan nézni, hogy az egyes célcsoportoknál, az egyes veszélyeztetett csoportoknál a prevenció és a kezelés területén is hol tartunk; ez egy másik közelítés. Eddig elsősorban olyan közelítéseket vettünk, hogy egy-egy nagy szakmai terület vagy költségvetési ügy...; nagyon érdekes lenne egyszer a veszélyeztetett csoportok, célcsoportok, szülők irányában megnézni azt, hogy ki miről tud és mire van lehetősége.
Összességében egyetértek azokkal, amelyek a javaslatokban le vannak írva, tényleg picit még általánosak, de hiszek abban, hogy pontosan azért kell a munkánkat meghosszabbítani, hogy részben majd a hazai stratégia felülvizsgálatakor, részben az európai uniós stratégiának megfelelő részfeladatok teljesítésekor még további konkrét feladatokat fogalmazzunk meg.
Nagyon hangsúlyosnak gondolom a javaslatok közül az ötödiket, amelyik így szól, hogy "a különböző ellátási elemek összehangolását biztosító integrált intézményi modellek". Minden területen, ahol viszonylag kevés a forrás vagy ahol sok szereplője van ennek az integrációnak, ennek rettenetesen nagy szerepe van és további lehetőségeket is ad. Emiatt, amit felemlegetett Hoffmann Rózsa képviselő asszony a forrásokról, azt mondanám, hogy meg kellene néznünk a forráskoordinációs lehetőségeket. Összhangban van azzal, amit az előbb mondtam, csak egy picit konkrétabb a megfogalmazás, akár egy új füllel ezt mindenképpen beírnám. Beírnám, hogy különös figyelmet fordítsunk a közösségi ellátásokra, mert ráadásul ezeknek az emberi, pszichológiai, sokféle haszna szerintem kiemelt. Azt a megállapítást, amit a képviselő asszony mondott, hogy nekünk ellenőrizni kellene a költést (Dr. Hoffmann Rózsa: Nem nekünk!), inkább úgy fogalmaznám, hogy fontos lenne a források felhasználásának, hatékonyságának a vizsgálata, mert az viszont a mi feladatunk. (Dr. Hoffmann Rózsa: Pontosan erről beszéltem!) Csak akkor én ezt szeretném itt szövegszerűen beajánlani a javaslatok közé, hogy ez így legyen.
Az előbb azt nem említettem, csak egy kicsit áttételesen, de most szeretném megerősíteni, hogy az elmúlt évben az önkormányzatoknál változások történtek. Teljes mértékben el szeretném kerülni azt, hogy politikát hozzak ebbe a bizottsági munkába, csak azt én nagyon fontosnak tartanám, hogy az esetlegesen felálló új testületek abszolút korrekt képet kapjanak arról, hogy korábban milyen hálózatokban volt szerepük, vállalnak szerepet, ez most hol tart a saját területükön. Még egyszer mondanám, hogy kiemelt figyelmet szeretnék kérni az ilyen irányú tájékoztatásra is. Mellesleges kérdés lehet esetleg az ő figyelmüket is arra irányítani, hogy tehetnek javaslatot, de ez már túlmutat az itteni, szerintem nem túl hosszúra szabható bizottsági jelentés hatáskörén.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. A képviselő asszonnyal tényleg teljesen egyetértek, és ahogy látom képviselőtársaimat, ugyanarról beszélünk, tehát ez egy nagyon jó jel. Ezeket a pontokat, azt kérném a képviselő asszonytól, írásban juttassa el nekünk, hogy tényleg pontos módosító javaslatokat tudjunk betenni a javaslatok közé. Nem is mennék végig rajtuk, mert tényleg mindben egyetértünk, tehát abszolút tudom én is támogatni ezeket.
A képviselői hozzászólások után a szakértőknek van lehetősége. (Jelzésre:) Tessék!
Szomor Katalin szakértő (MDF)
SZOMOR KATALIN szakértő (MDF): Lenne egy-két kérdésem, illetve megjegyzésem. Először is nagyon egyetértek azzal, amit az előttem hozzászólók elmondtak, és nagyon is megfontolásra érdemes volt mind a két megfogalmazás.
A másik egy elvi kérdés lenne: ebbe a jelentésbe olyan dolgokat is belevegyünk-e, amiket a jegyzőkönyvek nem tartalmaznak? Tehát most a konklúziókat vonjuk le, vagy pedig olyan dolgok is szerepelnek benne - nem feltétlenül negatívumként értékelem ezt -, amiről egyáltalán nem tárgyaltunk, tehát nem volt téma? Arról teszünk jelentést, amivel dolgoztunk, amivel mi már foglalkoztunk?
A következő kérdésem az, hogy mennyire nyilvánosak ezeknek a parlamenti bizottságoknak az eddigi anyagai.
ELNÖK: Teljes egészében. A parlament.hu-n rajta vannak a jegyzőkönyvek.
SZOMOR KATALIN szakértő (MDF): Nem sikerült hozzáférném a legutóbbi jegyzőkönyvekhez, nekem nincs... (Közbeszólás: Van egy átfutása!) Lehet, hogy külső számítógépről nem lehet lehívni.
ELNÖK: Ha rámegy a parlament.hu-ra, ott van a "Bizottságok", azon belül vannak az állandó és az eseti bizottságok, az eseti bizottságokon belül megtalálja a Kábítószerügyi eseti bizottságot, és ott vannak a jegyzőkönyvek, én olvastam őket.
SZOMOR KATALIN szakértő (MDF): De nyilván benti számítógépről. Én azonban kívülről keresem, tehát otthonról, és onnan nem nyílik ki.
ELNÖK: Lehet, hogy a benti gépeken van rajta, ez lehet, ez lehetséges, de ezek teljesen nyilvános jegyzőkönyvek. Azt gondolom, hogy a jegyzőkönyveket meg lehet nézni, tehát hogyha valaki bejön a bizottság titkárságára, megnézheti, nyilvánosak a jegyzőkönyvek. Nyilvános üléseken is vagyunk, tehát... (Dr. Antalóczy Péter: Lehet kérni e-mailen is.)
SZOMOR KATALIN szakértő (MDF): A múltkor kértem, hogy jó lenne megvizsgálni azokat az adatokat, amelyek a kábítószer-bűnüldözésnél túlzottan magasnak tűntek, és kértem, hogy időbeli trendeket nézzünk meg, tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy visszamenőleg néhány évre, esetleg a kétéves költségvetés idejére, amikor 17 milliárd forint volt kábítószerügyre előirányozva. Egészen onnantól kezdve érdemes lenne megnézni, mennyit fordítottunk a keresletcsökkentésre, illetve a kínálatcsökkentésre, hogy látni lehessen: az egyenetlenségek esetleg nem abból származnak-e, hogy bizonyos dolgokra nem költöttünk. Ezt nagyon jó lenne még ebben a jelentésben véglegesíteni, hiszen a Nemzetközi Ártalomcsökkentő Hálózat honlapján már szerepel egy kritika, hogy a mi bizottságunk azt tárgyalta, hogy 43 millió eurónyi összeg volt a bűnüldözésre, de ennek mindösszesen csak egy töredéke került a kábítószerkereslet-csökkentésre felhasználásra.
A másik, amit javasolni szeretnék, ha olyan dolgokat is belevehetünk, amelyek a jövőre vonatkoznak, hogy voltak itt alapítványok beszámolni valamikor májusban, illetve mi magunk is mentünk. Akkor felmerült valamelyik beszámolóban, ha jól emlékszem, az Emberbarát Alapítványéban, hogy vannak olyan joghézagok, hogy például ha valakit felvesznek kezelésre, terápiára - ez az úgynevezett "drogrehabilitáció", ami valójában egy kezelés, csak esetleg az orvos segítsége nincs minden esetben igénybe véve, mert nem is kell -, és közben rehabilitációs munkában is részesül az illető, akkor tulajdonképpen olyan finanszírozási problémák vannak, hogy mondjuk a betegnek a gyógyszerét nem tudják kifizetni. Ezek a betegek ott élnek, ruházkodnak, esznek, s a többi, tehát erre a joghézagra mindenképpen oda kellene figyelni, mert az egyik finanszírozás kizárja a másikat, holott olyan intézmény is van - Pécsett is láttunk valami nagyon jót, de Budapesten van egy még régebbi és még fejlettebb -, ahol oktatják őket, ahol szakképzést kapnak, ahol szakmunkás-bizonyítványt kapnak, a végén dolgoznak is mellette, amennyit bírnak, miközben rendszeresen, naponta folyik a terápia. Ezt a joghézagot tehát meg kellene szüntetni.
Nem tudom, nem kellene-e általában a jogszabályokat egy felsorolás formájában mellékletként a jelentés mellé tenni, hogy melyek azok, amelyek részben vagy egészben a kábítószerügyet, az ellátást, a rendőri munkát - s a többi - szabályozzák.
Az epidemiológiánál úgyszintén úgy érzem, hogy az a bevezető, amely itt szerepel, rendkívül egyoldalú, nincsen szó benne például a fertőző betegségek megjelenéséről a kábítószer-fogyasztók körében, ezek szűréséről és számos más epidemiológiai adatról.
Azt hiszem, Halmainé mondta az előbb azt, hogy valahol a pénzek..., nem tudom, pontosan hogy fogalmazott. Azt mondanám, hogy azt is előre lehetne jelezni a jövőre nézve, hogy akár a KEF-eknek, akár a prevencióra normatív támogatást kellene biztosítaniuk a megfelelő szerveknek, például az önkormányzatoknak.
A KEF-ekkel kapcsolatban úgy érzem, hogy látok itt egy pár szép leírást, de mégis csak a pozitívum van kiemelve, hogy van mondjuk 130 KEF, és abból 70 kap pénzt. De mit csinál a többi 60? Az nem dolgozik, nem ad be pályázatot, s a többi? Erre nézve is messzemenően egyetértek azzal, ami az előbb elhangzott. Tulajdonképpen ennyi.
A trendek kapcsán nagyon szívesen segítek, fejlett számítógép-használó vagyok, nagyon jó grafikonokat tudok csinálni, ha ez nehézséget okozna, csak a megfelelő adatokat kellene megjelentetni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Minden segítséget köszönünk. Természetesen ahogy a képviselők javaslatait is, ugyanúgy a szakértők minden egyes szó szerinti javaslatát is várjuk péntek délig, tehát ha van valamilyen konkrét javaslat, akkor azt nyugodtan küldjék el a keb@parlament.hu-ra. Örülnék annak, ha az epidemiológiai résznél kapnánk még szakmai kiegészítést, szívesen látnám, és nem gondolom, hogy akármelyik képviselőtársam vagy bármely szakértő ne támogatná azt, hogy a szűréssel kapcsolatos rész is bekerüljön ide. Én ezt támogatni tudom.
Szomor Katalinnak arra a jelzésére, hogy a korábbi előadásokban különböző tájékoztatókat hallgattunk meg, és abban maradtunk anno, hogy ezekre vissza fogunk térni, jelzem, hogy én ezt a mai napig is fenntartom. Azért is kértük a parlamenttől, hogy tovább tudjunk dolgozni, hogy a mélyére tudjunk nézni egy-egy kérdésnek. Ebben tehát szintén nincs különbség köztünk. Amikor összeállítjuk a következő évi munkatervünket, abban ez természetesen szerepelni fog, és vissza fogunk térni ezekre az adatokra. Én tehát ebben semmilyen problémát nem látok.
A javaslatokkal kapcsolatban pedig annyit, hogy ha a módosításokat szintén írásban elküldik nekünk, akkor azt megköszönjük.
Egy olyan mondata volt talán, hogy van olyan rész benne, amivel nem foglalkoztunk. Melyik ez a rész? Csak hogy pontosítsuk!
SZOMOR KATALIN szakértő (MDF): A prevencióval kapcsolatos rész volt ez például, meg bizonyos konklúziókat nem vontunk le, és itt konklúzió formájában szerepelnek dolgok. Volt tehát egy részletesebb rész a prevencióról, amivel kapcsolatban én nem azt állítom, hogy rossz vagy nem kell, csak elvileg megkérdezem, hogy olyasmit, amiről itt nem beszéltünk, miért vegyünk bele a jelentésbe.
ELNÖK: Csak hogy konkrétumokról beszéljünk, melyik rész volt az? Sok minden előjött, sok észrevétel, kérdés, tájékoztató hangzott el...
SZOMOR KATALIN szakértő (MDF): A prevenció fejezetében található ez, és ilyen részletességgel véleményem szerint - lehet, hogy tévedek - a prevencióval nem foglalkoztunk.
ELNÖK: Azt gondolom, hogy nagyon komoly előadásokat hallgattunk meg a prevencióval kapcsolatban, és többször is előjött a prevenció kérdése. Volt, amikor, ha jól emlékszem, egy egész napot szinte csak a prevencióra szántunk. Én úgy emlékszem, hogy ezek akkor mind-mind előjöttek, de ha valami nem, akkor tényleg jelezzék, csak akkor konkrétumokról beszéljünk, hogy mi nem, mert akkor megnézzük, hogy az a jegyzőkönyvben benne volt vagy nem volt benne. Én azt gondolom, hogy ezek a megállapítások mind olyanok, amelyekkel szerintem érdemes ilyen szinten foglalkozni. Fejből nem emlékszem, hogy szó szerint mi volt és mi nem volt a prevencióról szóló részben, meg hogy hol beszéltünk erről. Tehát ha ne adj' isten valami konkrétum van, akkor nyugodtan küldje el, és meg fogjuk nézni, hogy milyen szinten volt az a kérdés itt tárgyalva.
(Sárosi Péternek:) Tessék!
Sárosi Péter szakértő (SZDSZ)
SÁROSI PÉTER szakértő (SZDSZ): Köszönöm a szót. Én is csatlakoznék abban az előttem szólókhoz, hogy szerintem a jelentés túlságosan általánosan fogalmaz, sok kérdésben lehetne tovább konkretizálni. Ennek a bizottságnak az egyik fő feladata az volt, illetve még mindig az, hogy a nemzeti drogstratégia megvalósulását, illetve annak az európai uniós drogstratégiával való összhangját vizsgálja. Ez azért is aktuális, mert az Európai Unió akcióterve most fog lejárni 2008-ban, a drogstratégia pedig 2009-ben fog lejárni, és az természetesen abszurd lenne, ha most péntek délig átfogó elemzést adnánk arról, hogy a nemzeti drogstratégiának mely területei nem valósulnak meg, de szerintem a javaslatok közé mindenképpen fel kellene venni azt, hogy szükség van egy ilyen átfogó hatásvizsgálatra a nemzeti drogstratégiáról, amit el kell végezni, és ennek aztán vannak költségvetési vonatkozásai is. Magával a leíró résszel kapcsolatban vannak konkrét pontosító javaslataimat vagy észrevételeim, de ezeket akkor most nem sorolnám fel, hanem akkor ezeket majd elküldöm e-mailben.
ELNÖK: Köszönjük szépen, abszolút egyetértek. Amit pedig az elején mondott, tényleg ez az egyik fő feladatunk, tehát azt gondolom, ennek itt a helye a javaslatok között.
Dr. Rácz József szakértő (MSZP)
DR. RÁCZ JÓZSEF szakértő (MSZP): Én is tulajdonképpen több dologban egyetértek az elhangzottakkal. A jelentés első részében a prevencióval foglalkozik a középiskolásoknál és a felnőtt általános populációban előforduló droghasználattal. Az Európai Unió drogközpontjának vannak más indikátorai, amiket érdemes felhasználni, elhangzott a fertőző betegségekkel való kapcsolat, illetve a droghalálozás. Ezek azért fontosak, mert a jelentés későbbi részében bizonyos intézkedéseket megalapoznak, hogy miért is van szükség például ártalomcsökkentésre, tehát nem az általános populációt célozzuk meg az ártalomcsökkentéssel, hanem mondjuk, a problémás droghasználókat. Ezek az epidemiológiai adatok megalapoznak bizonyos későbbi megállapításokat, amelyeket a jelentés tesz.
Egy ilyen utolsó indikátor még a kezeléssel kapcsolatos indikátor. A 10. oldalon nagyon optimista képet látok, hogy hányféle egészségügyi intézmény foglalkozik droghasználókkal. Sajnos, a napi gyakorlatban még mindig az a helyzet - ez tíz éve nem változott -, hogy be kell könyörögni egy drogfüggőt kórházba, és az OPNI bezárásával ez a helyzet még romlott Budapesten, tehát a kezeléssel kapcsolatban valahogy egy-két mondattal - mint javaslatot - hangsúlyozni kellene ennek a fontosságát.
Ebből a megközelítésből, hogy az általános populációval foglalkozunk, következik az univerzális prevenció, tehát hogy a népességet célozzuk meg, és ezért kisebb hangsúlyt kapnak azok a prevenciós módszerek, amelyekről itt szó volt, hogy családokat, szülőket, speciális csoportokat céloznak meg. Ezekre nem az univerzális prevenció a hatékony, hanem a szelektív prevenció, ennek a költségvetési vonzata is más: bizonyos szempontból olcsóbbak, más szempontból - mivel személyes munkáról van szó - ilyen értelemben drágábbak.
A civil szervezetekről tulajdonképpen csak annyit, hogy én is nagyon üdvözlöm, hogy ezek ilyen kiemelt szerepet kaptak. Többször szerepel a magán mecenatúra csekély befolyása vagy csekély hozzájárulása a civil szervezetekhez. Én csak azt az illúziót szeretném eloszlatni, hogy ez változni fog, Nyugat-Európában sem más a helyzet, tehát ott sem a mecenatúra tartja fenn ezeket a szervezeteket, hanem különböző állami és önkormányzati pénzekből működnek, hiszen egészségügyi ellátást vagy szociális ellátást nyújtanak.
Amit még fontosnak tartok, az a nemzeti stratégia négy pillére: a közösség, a prevenció, a kezelés és az utolsó a kínálatcsökkentés. A kínálatcsökkentéssel kapcsolatban egy dologra hívnám fel a figyelmet, erre a bizonyos 1/2007-es jogegységi döntésre, ami azt jelenti, hogy az elfogyasztott, elhasznált kábítószer mennyisége összeadódik. Ez azt jelenti, hogy kábítószerfüggőket fogunk a börtönbe küldeni, ha ez megvalósul, tehát nyilván az eltereléssel kapcsolatban meg egyáltalán az európai uniós ajánlásokkal, akár az ENSZ-ajánlásokkal nagyon ellentétes lenne, ha ez így történne. Itt az szerepel az anyagban, hogy monitorozni kellene ennek a hatását, de azt gondolom, hogy itt nem monitorozni kellene, hanem ezt a jogegységi döntést ki lehet védeni a Btk. egy-két mondatos kiegészítésével. Én ehhez nem értek, nem vagyok jogász, de ki lehet védeni ennek a hatását a kábítószer-fogyasztókra, illetve a kábítószerfüggőkre, hogy ez ne őket érintse, hanem a terjesztőket, illetve a kereskedőket.
Én is fontosnak tartom, hogy a bizottság jövőbeli munkájára vonatkozóan is legyen valamilyen megjegyzés, akár az új nemzeti stratégia előkészítése lehet egy feladat.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen ezt a szakmai kiegészítést, várjuk tényleg a módosítási javaslatokat. Meg fogjuk nézni, hogy mi az, amit be tudunk építeni, de a többségét abszolút el tudom képzelni.
Tessék! (Dr. Cser-Palkovics András távozik az ülésről.)
Victorné Erdős Eszter szakértő (Fidesz)
VICTORNÉ ERDŐS ESZTER szakértő (Fidesz): Örülök és egyetértek az előttem szólókkal én is, és néhány konkrétumot szeretnék én is javasolni a szövegbe, a javaslatokba.
Az első az, hogy az elterelést konkrétan megfogalmaznám, az elterelés kiterjesztése újból mindenkire vonatkozzon, tehát ezt így javasolnám bevenni.
Egy másik - erről is olvastam, mert én eddig csak a jegyzőkönyvekből tájékozódtam -, hogy a drogosok szűrésének a finanszírozását jó lenne, ha átvállalná valaki a drogterápiás otthonoktól, tehát a kezelőktől, például az ÁNTSZ vagy nem tudom, ki, mert jelenleg - legalábbis nálunk az a gyakorlat - azokon a napokon, amikor elvisszük szűrni őket, ki kell jelenteni, mert egyszerre nem lehet járóbeteg meg fekvőbeteg más betegségek esetében sem. Tehát a drogosok szűrésének finanszírozása a második javaslatom; HIV-ről, tbc-ről, hepatitisről beszélek.
A harmadik az, hogy az egyéb betegségek finanszírozása nem megoldott, a jegyzőkönyvből látom, hogy az Emberbarát Alapítvány is ezt szóba hozta. Jelenleg egyszerre nem lehet valaki fekvőbeteg és járóbeteg, és ha bent fekszik egy drogos, akkor neki ezer járulékos betegsége van, hiszen egy nagyon elhanyagolt, kezeletlen állapotból jön be a kezelésbe, ahol amint abbahagyja a droghasználatot, másnap megfájdul a foga, a szájsebészetre kell menni, mert sima fogorvos nem nyúlt hozzá, mert szétporlad a kalciumhiány miatt. Sorolhatnám, nagyon sok kezelés van, de azokra a napokra kijelentik a kezelőhelyek, tehát duplán finanszírozzuk, mert ő ott fekszik, kap szendvicset, eltesszük az ebédet, tehát megkapja az ellátást, másrészt viszont ki kell fizetni, illetve kijelenteni a párhuzamos kezelést. Ez arra fogja nyomni a kezelőhelyeket, hogy ne kezeljék a drogosok egyéb szomatikus problémáit, ami szerintem nagyon súlyos helyzetet fog előidézni. (Szomor Katalin: Nem kapnak térítést!.)
A következő az, hogy be lehetne venni a javaslatba konkrétan, hogy a szorzó 1,6-os visszaállítását javasolja az eseti bizottság.
A következő az, hogy fiatalkorúak és gyermekkorúak ellátást is láttam a jegyzőkönyvben, de a javaslatban nem találom. Ez egy nagyon fontos kérdés. Nem mondom, hogy naponta, de talán kéthetente beszélek síró szülőkkel, hogy a gyereket már kirúgták az iskolából, de a szülő dolgozik, ő még nem dolgozhat, mert tizennégy éves vagy tizenöt éves, viszont még többet anyagozik, mert felügyelet nélkül van otthon. Nem támogatom a felnőtt betegekkel a közös kezelésüket, tehát ezt meg kellene oldani egyéni tanrenddel, oktatási integrált intézménnyel, tehát kezelés plusz egyéni tanrendbeli oktatás. Mi erre ki is dolgoztunk programokat, nem nyertünk a Phare-pályázaton, lényegtelen. Akárki is csinálja ezt, fontos a fiatalkorúak és a gyerekkorúak külön kezelése, ami egyre nagyobb szám, tehát ez emelkedik. Harminc éve dolgozom drogosokkal, látom a trendet, hogy egyre emelkedik az ilyen érdeklődők száma.
A következő az, hogy a büntetés-végrehajtás alternatív formái a nyugati világban, a demokráciákban természetes, tehát nemcsak a tengerentúlon, hanem Európában is, ezért szerintünk Magyarországon is lesz ilyen törvényjavaslat. Akkor az eseti bizottság képviselje azt, hogy itt a drogfogyasztók, illetve olyan fiatalok számára, ahol nem a primer magatartászavar a bűnelkövető magatartászavar, hanem az egy szekunder, ráépülő, tehát a fő probléma idézi elő a bűnelkövető magatartást, nagyon eredményes és hatékony nemzetközileg is az alternatív büntetés végrehajtása. És akkor most nem akarok órákig beszélni arról, hogy mik történnek a drogosokkal a börtönökben.
A következő javaslatom az, hogy a javaslatokba konkrétan kerüljön bele, a metadon-protokoll kapcsán szerintem kérhetné az eseti bizottság, hogy annak legyen egy nyílt társadalmi kommunikációja. Úgy veszem észre, hogy mi szakemberek sem ismerjük a metadon-protokollt, kivéve természetesen azokat, akik azt csinálják, tehát úgy értem, hogy mi sem ismerjük, akik az addiktológiában dolgozunk, a társadalom felé pedig nagyon erőteljesen kellene kommunikálni, hogy kinek szól a metadon-kezelés, kik a felhasználói, kik az igénybevevői a metadon-kezelésnek. Tehát nagyon fontosnak tartanám a nyílt szakmai és társadalmi kommunikációját a metadon-protokollnak.
Itt tenném hozzá, hogy szükséges a metadon-kérdésnek - hogy is mondjam? - nem az átvilágítása, hanem egy kicsit a hatékonyságának a vizsgálata, hogy kik vették igénybe és milyen módon. Engem például ez érdekelne, hogyha van ilyen adat vagy jelentés, azt nagyon szívesen elolvasnám, mert nem ismerem.
A következő dolog - már csak kettő van -, hogy az ártalomcsökkentés eszköze a korlátozás is. Ezt egyébként az Addiktológiai Világszövetség két évvel ezelőtti konferenciáján hallottam egy nagyon nívós előadásban, és közben bólogattam. Jó, ha tudjuk, hogy az ártalomcsökkentés eszköze a korlátozás is.
Végül pedig nagyon támogatnám azt, amit itt hallottunk, hogy a KEF-ek kaphassák meg a köztes anyagokat. Mert ez egy nagyon mini bizottság, és hogyha a KEF-ek megismerhetnék azokat az anyagokat, amelyek itt születnek, lehetőségük lenne arra, hogy azokra reflektáljanak, és ez segítené a bizottság munkáját a valós helyzet megismerésével és az ötletek felhasználásával, hiszen a szakemberek, a terepen dolgozó szakemberek írnák le azokat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Természetesen minden javaslatot szívesen fogadunk. A jelentés az elmúlt fél évben végzett munkánkat próbálja összefoglalni, és ehhez teszünk javaslatokat. Azt gondolom, hogy azok a szakmai megállapítások, amelyek most elhangzottak, teljesen jók. Ahogy előre fogunk menni ebben a munkában, ezeket majd szépen be fogjuk tudni építeni. Én tehát azt kérem öntől is mint szakértőtől, aki jelen lesz az üléseken, hogy ezeket jelezze, amikor ott tartunk, hogy az egészségügyi, szociális, büntetőjogi vonatkozásait vizsgáljuk ezeknek az anyagoknak. Ahogy mondtam: ennyire mélyen nem tudtunk belemenni az elmúlt időszakban, tehát ennyire mély megállapításokat most nem fogunk tudni tenni, ezért is van egy picit általánosabb fogalmazás ebben az anyagban. A feladatunk az, hogy a következő időszakban ilyen szintű megállapításokat is megfogalmazzunk.
Abszolút egyetértek azzal, és azt javaslom, hogy amit az elmúlt fél évben vizsgáltunk, azokat a részeket majd építsük bele a jelentésbe, azokat a szakmai dolgokat pedig, amelyeket most hallhattunk, a későbbiekben vizsgáljuk meg. Ha ez így elfogadható, akkor ebben a formában hozzuk majd ezeket ide.
Nem tudom, van-e még valakinek kérdése. (Senki nem jelentkezik.) Ha nincs, akkor megkérdezem, hogy a minisztérium részéről van-e észrevétel. Portörő úr!
Portörő Péter főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) reflexiói
PORTÖRŐ PÉTER főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tényleg csak nagyon röviden szólnék. Amit az elnök úr is mondott, arra szeretnék ráerősíteni. Én is úgy látom, mi is úgy láttuk, hogy itt csak egy átfogó helyzetértékelés volt a szociális és egészségügyi ellátórendszert illetően, külön az ártalomcsökkentő programokkal, a tűcsereprogramokkal, a Bv.-vel nem foglalkozott a bizottság ezen alkalommal, nem volt itt a Bv. képviselője, de ugyanúgy akár a Honvédelmi Minisztériumtól sem volt itt senki az ügyben, hogy mi történik a Honvédségben, csak hogy egy példát említsek, és számos terület van még, ezért is kell, hogy a bizottság tovább működjön. Másrészt meg úgy látom, hogy mind a képviselők, mind a szakértők részéről teljesen korrekt és fontos javaslatok születtek, amelyek kapcsán a kormány részéről is azt mondom, hogy azok azt segítik elő, hogy a helyzet változzon, illetve hogy a szakma érdekei is érvényesüljenek, és drogbetegek ellátása, az ellátórendszer is olyan irányba mozduljon el, ami konkrétan azonosítható. Úgyhogy köszönöm szépen a bizottságnak.
ELNÖK: Én köszönöm szépen, és meg is szeretném köszönni mindenkinek a javaslatokat, hiszen azok, azt gondolom, előrevitték ezt a munkát, és szerintem egy nagyon jó összefoglaló anyaggal tudunk visszajönni a következő ülésre. Ahogy ígértem, ha péntek délig megkapjuk ezeket a javaslatokat, akkor hétfőn délután mindenkinek a gépén lesz az anyag, és fel tudnak készülni a jövő hét szerda déli bizottsági ülésre.
A második napirendi pont az egyebek. Nem tudom, hogy van-e valakinek itt hozzászólása. (Senki nem jelentkezik.) Nincs.
Nekem annyi lenne, hogy bejelentem: az Országgyűlés egyhangúlag támogatta azt, hogy az eseti bizottság a ciklus végéig folytassa a munkáját. Természetesen az előbb elhangzott megállapítások mentén kívánunk továbbmenni, az első és legfontosabb helyen kezelve a 2009 utáni időszakra vonatkozó hazai drogstratégiának az előkészítésében, kialakításában meglévő szerepünket. Azt gondolom, ez egy nagyon fontos feladat, és biztos, hogy bőven lesz munkánk a következő időszakban.
Ha senkinek nincs az egyebekben hozzáfűznivalója (Senki nem jelentkezik.), akkor mindenkinek köszönöm szépen a megjelentést, jövő hét szerdán találkozunk.
(Az ülés befejezésének időpontja: 13 óra 7 perc)
Winkfein Csaba
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezetők: Molnár Emese és Szűcs Dóra