1. A következő jelentéstételig szóló munkaterv megtárgyalása
2. A hazai metadonprogramok helyzete és más helyettesítő kezelési lehetőségek áttekintése
3. A büntetés-végrehajtási intézetekben zajló megelőző, kezelő programok
4. Egyebek

 

Az ülés résztvevői

A bizottság részéről

Megjelent

Elnököl: Winkfein Csaba (MSZP), a bizottság elnöke

Pettkó András (MDF), a bizottság alelnöke
Dr. Tóth István (MSZP)

Helyettesítési megbízást adott

Dr. Spiák Ibolya (Fidesz) Pettkó Andrásnak (MDF)
Halmai Gáborné (MSZP) dr. Tóth Istvánnak (MSZP)
Gusztos Péter (SZDSZ) Winkfein Csabának (MSZP)

 

Meghívottak részéről

Hozzászólók

Dr. Csorba József (Fővárosi Önkormányzat Nyírő Gyula Kórháza Drogambulancia és Prevenciós Központ)
Dr. Heylmann Katalin főosztályvezető (Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága)
Portörő Péter főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Szomor Katalin szakértő (MDF)
Victorné Erdős Eszter szakértő (Fidesz)
Dr. Rácz József szakértő (MSZP)
Sárosi Péter szakértő (SZDSZ)
Radácsi Gergely (Regeneráció Alapítvány)
Dr. Koós Tamás (Országos Addiktológiai Intézet)

Meghívottak

Dr. Harsányi Kornélia (Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága)
Dr. Tuba Andrea (Egészségügyi Minisztérium)
Müller Éva (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Vandlik Erika (Országos Addiktológiai Intézet)

 

(Az ülés kezdetének időpontja: 12 óra 10 perc.)

Elnöki megnyitó

WINKFEIN CSABA (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait, szakértőit és minden kedves vendégünket. Elkezdenénk a mai munkánkat.

A napirendi javaslat elfogadása

A kiküldött napirendi javaslatot fenntartva, egy picit pontosítva szeretném feltenni szavazásra. Az 1. napirendi pont a következő időszakra vonatkozó munkaterv megtárgyalásra, a 2. a hazai metadonprogramok helyzete és más helyettesítő kezelési lehetőségek áttekintése, a 3. pont a büntetés-végrehajtási intézetekben zajló megelőző, kezelő programokról tájékoztató, és 4. pontban pedig Egyebek napirendi ponti javaslatokat szeretném feltenni szavazásra. Kérdezem, hogy van-e valakinek más javaslata a napirendre? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor képviselőtársaimat kérdezném meg, hogy egyetértenek-e ezzel. Aki igen, az kérem, most szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm szépen. 6 igennel elfogadtuk a napirendet.

A jegyzőkönyv kedvéért bediktálnám a helyettesítéseket. Tóth képviselő úr Halmai Gábornét, Winkfein Csaba Gusztos Pétert és Pettkó alelnök úr pedig Spiák Ibolya alelnök asszonyt helyettesíti. Így vagyunk ma határozatképesek.

A következő jelentéstételi határidőig szóló munkaterv megtárgyalása

A 1. pont a következő időszakra vonatkozó munkaterv megtárgyalása, ez pontosítva volt, hogy a következő jelentéstételi határidőig szóló munkatervnek a megtárgyalása és elfogadása lenne. Ezzel kapcsolatban kiküldtük a képviselőknek és a szakértőknek is a javaslatunkat. Pontosításokat, észrevételeket, javaslatokat kaptunk. Ezeket áttekintve, egyeztetve egy pontosabb munkatervjavaslat készült el, amelyet mindenki ma írásban megkapott, és ebben már figyelembe vettük azokat a pontokat, amelyeket képviselőtársaim is javasoltak, illetve szakértők javasoltak.

Rácz doktor javasolt egy-két pontosítást, ezeket a javaslatban már mindenki látja, ezek bekerültek. Hoffmann Rózsa képviselő asszony javaslatai is szintén bekerültek a munkatervbe, elsősorban a drogprevencióról az Oktatási Minisztériumtól való tájékoztatásokat, szakképzésre vonatkozó részeket kérte, ezeket beépítettük a javaslatba.

Pettkó alelnök úr több észrevételt tett a munkatervhez. Amit kiemelnék ezek közül, egyik a parlamenti nyílt drognap kérdése. Ezzel kapcsolatban azt szeretném javasolni, hogy már a munkatervbe ne vegyük föl, de kezdjünk el rajta gondolkozni. Kérem mindenkitől, hogy javaslataikat, észrevételeiket juttassák el a titkárságra, a keb@parlament.hu-ra, és ehhez határidőt is szeretnék adni vagy javasolni, ez pedig a 2008. február 29. pénteki határidő lenne. Addig kérjük mindenkitől, hogy javaslataikat, észrevételeiket küldjék el. Őszre terveznénk egy ilyesmi napot, ha itt a bizottság ebben meg tud majd állapodni és össze tudja hozni ezt a délutánt vagy délelőttöt.

Ezen kívül észrevételek jöttek, pontosítások jöttek Pettkó alelnök úrtól a különböző napirendekhez. Ezeket is figyelembe vettük, és a most kiosztott anyagban már benne is van, amit kértem tőle, hogy a migrációval, droggal és fertőző betegségekkel kapcsolatos kérdéskörhöz juttassa el javaslatait, hogy pontosan mit ért ezen belül és kire gondolt, kit kérjünk fel majd előadónak, illetve az internetalapú tájékoztatással kapcsolatos pontosítás is bekerült az anyagba. Itt is azt kértem, hogy a javaslatait ő is és természetesen más is gondolja át és küldje el felénk, mert ez fontos lesz majd a későbbiekben. Javaslom majd, hogy előtte még egyeztetve, majd a bizottsággal megtárgyalva fogadnánk el ezt a részt.

Tehát ezek voltak a kiegészítések, illetve amit még nem mondtam, az a kihelyezett ülés. Ezzel kapcsolatban is megkapták a képviselők a javaslatunkat, méghozzá júniusban javaslunk egy kihelyezett ülést az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek Toxikológiai Intézetében. Az előzetes egyeztetések alapján itt ebben egyetértünk, úgyhogy ezt javasoljuk majd június 11-én.

A múltkori tapasztalatok azt mutatták, hogy a jelentés elfogadásához hagyunk kicsivel több időt, ezért három fordulóban fogjuk megtárgyalni, és így is tudjuk tartani az október 15-ei határidőt. Ez lenne az utolsó tárgyalás, illetve várhatóan a jelentés elfogadásának időpontja is.

Ennyit szerettem volna a munkatervhez most így röviden elmondani. Szépen felépítettük, minden hónapban szerdán és ugyanezzel a déli időpontos kezdéssel lennének az ülések. Ez azért is jó, mert mindenki tud készülni majd rá, hogy pontosan mikor lesznek ezek az ülések, és várhatóan hol vagy hová szervezzük ezeket. Röviden ennyit szerettem volna. Meg is szeretném köszönni mindenkinek az igen aktív munkáját, szakértőknek, képviselőknek, hogy egy ilyen komoly munkaterv tudott összeállni. Ha valakinek van még javaslata, észrevétele, akkor az most meg tudja tenni. (Pettkó András jelentkezik.) Pettkó alelnök úr!

PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Vendégeink! Azt gondolom, hogy a munkaterv első változata is már egy alaposan előkészített elég széles munkaterv volt. Ebbe a mostani a bizottsági ülés elején kiosztott munkatervtervezetbe, ebbe az új változatba beépültek a képviselőtársak és a szakértők által kért plusz feladatok, plusz munkák. Azt hiszem, hogy egy reális munkatervet tudunk elfogadni. Én magam javaslom ennek a munkatervnek az elfogadását. Ezt azért is javaslom, mert ha esetleg három vagy négy hónap múlva bármiféle akkut vagy fontos újabb téma merülne föl, akkor azt a bizottság úgyis meg tudja tenni, hogy napirendjére veszi vagy lép az ügyben, vagy bármit kezdeményez. Köszönöm szépen.

A munkaterv elfogadása

ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e valakinek más? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor köszönöm szépen ezt a hozzászólást is. Feltenném szavazásra a kiosztott munkatervtervezetet. Aki ezzel így egyetért, az kérem, hogy most jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Egyhangúlag elfogadtuk a munkatervet, a következő jelentéstételig, tehát 2008. október 15-ig szóló munkatervet. Köszönöm szépen.

A hazai metadonprogramok helyzete és más helyettesítő kezelési lehetőségek áttekintése

Áttérnénk 2. napirendi pontunkra, a pontosított napirendi pontunkra, a hazai metadonprogramok helyzetére és más helyettesítő kezelési lehetőségek áttekintésére. Itt köszöntöm Csorba Józsefet. Köszönjük szépen, hogy eljött. Át is adom a szót.

Míg odaér a technikához, addig meg is szeretném köszönni, hogy komoly szakmai anyagot, prezentációt juttatott el hozzánk. Ezt most mind kinyomtatott formában, mind pedig elektronikus úton eljuttattuk képviselőtársainknak, szakértőinknek. Ezt köszönjük szépen így előre is. Ha a technika engedi, akkor tessék, öné a szó.

Dr. Csorba József tájékoztatója

DR. CSORBA JÓZSEF (Nyírő Gyula Kórház): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a meghívást és a lehetőséget.

A metadonkezelésről szeretnék egy-két gondolatot bemutatni. Lényegében röviden próbáltam összefoglalni, hogy milyen problémák, lehetőségek vannak a metadonkezeléssel kapcsolatban. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a metadonkezelés mindenféle szempontból egy alapvető kezelés a drogfüggőség területén.

Az ópiátfüggőségről jól tudjuk, hogy az egyik legsúlyosabb függőség a drogok közül. Nagyon komoly társadalmi problémákat tud okozni, a szegénység, a munkanélküliség, a családok szétesése területén, illetve, ha az egészségügyi szempontokat vesszük figyelembe, a magas mortalitás, a magas rokkantosítás, a magas kezelési költségek, a magas arányú fertőző betegségek terjedése a HIV, a hepatitis C, stb. Tudnunk kell, hogy több típusú ópiátdrog van, ugyanakkor a legelterjedtebbé Magyarországon is az utolsó években, évtizedben a heroin vált, és háttérbe szorult a mákteafogyasztás ilyen szempontból.

Egy-két alapelv: a metadon alapjában véve csak egy gyógyszer, egy hatóanyag pontosabban, és lényegében nem is ennek a gyógyszernek az adagolásáról van csak szó, hanem önmagában egy programról, általános kezelési alapelvekről, amelyekben természetesen a metadon az egyik lehetőség, talán az egyik leggyakrabban alkalmazott lehetőség. Fontos azt tudni, hogy lényegében miről is van szó. Agonista kezelésről van szó, ami azt jelenti, hogy olyan hatású gyógyszereket adunk a betegeknek, amik hasonló hatást váltanak ki az agyban, a receptorokban, mint például a heroin. Az is fontos, hogy legyünk tisztában azzal, hogy mit is jelent a szubsztitúciós, a helyettesítési kezelés, ami azt jelenti, hogy lényegében gyógyszeres formában, orvosilag indikált formában tudjuk helyettesíteni az illegális opiátfogyasztóknál az illegális heroint.

A fenntartó kezelés szintén egy fogalom, ahol az próbáljuk ezzel bemutatni, hogy próbálunk fenntartani egy olyan absztinenciális állapotot, ahol illegális szerfogyasztás-absztinencia van, ahol ez kiegyensúlyozott pszichés állapot van ilyen szempontból. Hangsúlyoznám még egyszer, hogy a metadon mellett más típusú gyógyszereket is szoktunk használni. Magyarországon még kevésbé, nyilvánvaló a Buphrenorphin kerül bevezetésre most Suboxon néven, de más országokban használják a Morphint is, a SR-morphint is vagy akár az orvosi heroint vagy a Dihidrocodeint bizonyos helyeken.

Milyen hatékonyságai vannak a metadonkezelésnek? Elsődlegesen hangsúlyoznám a neurofiziológiai hatékonyságát, ahol egyértelműen ópiátreceptor-blokkolás következik be.

A másik fontos aspektus a pszichopatológiai kérdések. A szubsztitúciós kezelések hatására nagyon sok olyan tünet következik be, ami magas öngyilkossággal jár vagy például az agresszivitás vagy például az egyéb pszichiátriai tünetek csökkentésében, megszüntetésében jelentős szerepe van.

A következő alapvető kérdés a szociális problémák, a szociális helyzet javulása. Metadonkezelés hatására nagyon gyakran a betegek újra elkezdenek dolgozni, tanulni, javulnak a szociális működések. Egyértelműen csökken a kriminalitás a drog beszerzésére a metadonkezelés mellett. Egyértelműen csökken azokban a közösségekben, ahol hatékony szubsztitúciós programok vannak, ilyen a HIV és a hepatitisfertőzések aránya. És természetesen nem szabad elfelejteni, hogy nagyon költséghatékony kezelési módszer, erre nagyon sok vizsgálat történt világszerte.

Hangsúlyoznám anélkül, hogy említenék külön szakirodalmat, mert talán több százezerről lehetne beszélni, nagyon sok szakmai, tudományos evidencia mutatja azt, hogy a metadonkezelés hatékony és talán érdemes említeni, hogy Magyarországon is folyamatban volt/van egy ilyen vizsgálat, amit a Demekrovics Zsolt és munkatársai végeztek, és ezek a tapasztalatok itt nálunk is bebizonyították, hogy ezek működnek és jelen vannak.

Érdemes mindenféleképpen kitérni egy-két gondolat erejéig, hogy nagy nemzetközi szervezetek hogyan állnak hozzá a metadonkezeléshez. Említeném a WHO-t, amelyik már 1996-ban, majd 1998-ban egyértelműen hangsúlyozta, hogy a metadonkezelés egy nagyon fontos kezelés az ópiátfüggők számára, és talán a csúcsa ennek a kérdésnek az volt, amikor 2005-ben a WHO a metadont felvette az alapvető gyógyszerek listájára. Ez azért fontos kérdés, mert hogy az alapvető gyógyszerek listáján olyan gyógyszerek szerepelnek, amelyek a világ-közegészségügy szempontjából alapvető fontosságúak és kvázi azt lehet mondani, hogy minden országnak, aki WHO-tag kötelessége valamilyen módon ezeket a gyógyszereket alkalmazni saját országában, természetesen Magyarországon is.

A WHO ezt a döntést azért hozta, mert hogy nagyon hosszú távú, több évtizedes vizsgálati kutatás, tudományos felmérések alapján egyértelműen kiderült, hogy a metadonkezelés egy hatékony módszer. A másik, ami szintén fontos, mivel Magyarország is európai uniós ország, az Európai Unió által kidolgozott stratégiák, akciótervek a jövőben egyértelműen hangsúlyozzák, hogy szükséges bővíteni, javítani a szubsztitúciós programok elérhetőségét.

A következőben talán azt próbálnám bemutatni, hogy milyen igények merülnek fel Magyarországon ilyen szempontból. Talán azt fontos hangsúlyozni, hogy 2000-ben a parlament elfogadta a nemzeti stratégiát és ezen belül a metadonkezeléseknek a fejlesztése, elérthetősége egyértelműen le van írva, jelen van.

Azt is nagyon jól tudjuk, hogy a '90-es években robbanásszerűen nőtt a heroinfogyasztók, ópiátfogyasztók száma Magyarországon. Az is egy tény, hogy a problémás drogfogyasztók száma 2005-ben magyarországi felmérés alapján körülbelül 24 ezerre tehető, 19 és 26.500. Körülbelül ezek közül tízezerre tehető azok száma, akik problémás módon ópiátfogyasztók. Egyértelműen kimutatható az is a Rácz József és munkatársai által végzett vizsgálatok alapján, hogy a betegek körében sajnálatos módon az került kiderítésre, hogy a legnehezebben elérhető kezelési lehetőségek ma Magyarországon a metadonkezelési programok. Erre a kérdésre érdemes odafigyelni. Csak egy-két gondolat menetén, hogy hogyan is alakult Magyarországon a metadonszubsztitúciós kezelés. 1992-ben indultak az első kezelések a kórházunk ambulanciáján. 1993-ban a fővárosi ÁNTSZ engedélyezte lényegében hivatalosan először a metadonkezelést. Szakmai protokoll került először kidolgozásra 1997-től kezdve folyamatosan 2-3 évente. Pillanatnyilag zajlik a legújabb protokoll kidolgozása.

Azt is említeném, hogy 2002-ben az Egészségügyi Közlönyben megjelent a módszertani levél a metadonkezeléssel kapcsolatban, illetve szintén 2002-ben a finanszírozási kérdés megoldódott olyan módon, hogy HBCS-tevékenységet kapott a metadonkezelés és intézeti gyógyszerként alkalmazható a betegek számára.

Talán az aktuális helyzetről egy-két gondolatot: kilenc központ van Magyarországon pillanatnyilag, Budapesten 4, Miskolcon, Gyulán, Szegeden, Veszprémben és Pécsett folyik metadonkezelés. Látjuk, hogy nagy régiók Magyarországon ilyen szempontból nincsenek ellátva. Gondolok itt Északkelet-Magyarországra, Nyíregyháza, Debrecen például vagy Északnyugat-Magyarország vagy Győr-Sopron, nem tud hozzáférni a metadonkezeléshez. Az is talán fontos, hogy az utolsó három évben általában évente 700-800 ember heroinfüggő részesült metadonkezelésben, ami egy relatíve alacsony szám, ha ezt megnézzük. Talán érdemes említeni, hogy az éves költség, ez tavalyi évet jelenti, 21 millió forint volt. Ez az adat azt mutatja, hogy milyen mennyiségben rendeltek metadont, mint gyógyszert a nagykereskedőtől az ambulanciák. Ha ezt kiszámoljuk, ez betegenként havi 2500 forintos költséget jelent, ami igazából nem egy túl nagy összeg, ha belegondolunk, hogy milyen hatékonysága van ennek a kezelésnek.

Azt is tudni kell, hogy igazából a metadonkezeléseknél a gyógyszerköltségeken kívül túl sok költség nincs, mert minden metadonprogram már működő drogambulanciákon valósult meg, ahol már volt egy infrastruktúra, volt benne szakembergárda, és lényegében csak egy bővítés történt a szolgáltatások területén.

Talán említeném azt, hogy a szakmai indikátorok alapján azt mondanám, hogy az Unióban nagyon fontosnak tartják azt az indikátort, hogy a hivatalosan regisztrált ópiátfüggők, illetve metadonkezelésben részesülő ópiátfüggők aránya milyen ezekben az országokban, közösségekben. Azt mondják, hogy egy hatékony szubsztitúciós program akkor működik, ha minimum 50 százalékos ez az arány. Vannak országok, ahol ez akár 80 vagy 85 százalékos. Magyarországon körülbelül 10-12 százalékon állunk, de ez nemcsak Magyarországra jellemző; sajátos módon az összes újonnan belépő országra ezek az alacsony adatok jellemzőek.

Azt is mondanám, hogy egyértelműen a betegpopuláció szempontjából is kihangsúlyozódott, hogy alacsony szinten vannak a metadonprogramok. Itt talán egy-két adat, amit tudnak követni, hogy hogyan alakultak, hogyan emelkedtek, melyik központban milyen típusú betegszámforgalom volt. Látszik, hogy Budapesten a mi központunkban, illetve a többi központban a legmagasabb arányú kezelések vannak; vidéki városokban alacsonyabbak ezek a számok. Nem szeretném részletezni most ezeket a kérdéseket.

Mi a probléma, vagy miért probléma lényegében az alacsony elérhetőség? Ennek több pontját emelném ki. Az egyik a finanszírozási kérdés. Nyilvánvaló, elsődlegesen bizonyos ambulanciáknál említeném például a teljesítményvolumen-korlátozást. Például a mi központunkban lenne kapacitás, mondjuk szakmai kapacitás, infrastruktúrakapacitás, hogy több beteget kezeljünk, de ugyanakkor a korlátozás miatt ez nem lehetséges. Más ambulanciáknál, más központoknál nem sikerült elérni az OEP-befogadást, az OEP-finanszírozást, például a soroksári ambulanciát említeném. Más központoknál igazából az a kérdés, hogy nem tudnak nagy betegszámot kezelni, nincs annyi igény erre a kezelésre, relatíve alacsony az OEP-finanszírozás. Nyilvánvaló, a fejlesztési lehetőségek is aránylag szűkösek ebből a szempontból. Úgy gondolom, hogy ezeket a finanszírozási kérdéseket relatíve könnyebb, nem túl bonyolult jogi háttérrel vagy rendeletekkel meg lehetne oldani vagy mindenféleképpen javítani.

A másik nagyon fontos kérdés a szakemberhiány, és itt elsődlegesen az orvoshiányra gondolok. Nagyon kevés az a pszichiáter, orvos, szakorvos, aki addiktológiai képesítéssel is rendelkezik. Igazából nagyon komoly hiány van akár Budapesten, akár vidéken ilyen szempontból. Természetesen saját magunkra is egy picit figyelve azt gondoljuk, hogy a kollegák, szakemberek körében a szakmai ismeretek hiánya is ezt valamilyen módon meggátolja. Nyilvánvaló, ez a szakmának a megoldása vagy a szakma megoldása mindenféleképpen fontos szerepet fog játszani.

Nagyon röviden, hogy milyen jövőt vagy fejlesztési lehetőségeket látnánk, szeretnénk. Mindenféleképpen több kutatás lenne jó, és elsődlegesen epidemiológiai kutatásra gondolok, ahol nagyon pontosan fel tudnák mérni, hol milyen igény van ilyen típusú kezelésre. Volt már egy ilyen vizsgálat, de ezeknek a bővítése, fejlesztése fontos lenne.

Említettem, hogy sok régióban nincs metadonkezelés, sokszor 2-300 kilométert kell utazni egy betegnek, hogy hozzájusson kezeléshez, ha hozzá tud jutni. De mindenféleképpen a szolgáltatások bővítése egy fontos kérdés lenne. Úgy gondoljuk, hogy lényegében nem új központokat kellene létrehozni, hanem a már működő, létező drogambulanciáknak a tevékenységi körét lehetne bővíteni például szubsztitúciós kezelésekkel és szubsztitúciós programokkal is.

Egy harmadik szempont az új gyógyszerek bevezetése, és itt elsődlegesen a Suboxonra gondolok. Ez egy relatíve új gyógyszer, akár világszínvonal szempontjából is. Ugyanakkor nagyon sok előnnyel rendelkezik a metadonnal szemben vagy egyéb más szerekkel szemben. Úgyhogy a Suboxon bevezetése Magyarországon, most folyik pillanatnyilag egy ilyen vizsgálat study formájában, pár napja elkezdődtek Magyarországon is a Suboxon-kezelések.

Talán említeném, erről is sokat beszélünk a kollegákkal a szakmában, ez a börtönprogramok elindítása valamilyen formában. Pár hónapja volt egy közös megbeszélés ezzel kapcsolatban, amit az Ártalomcsökkentők Egyesülete szervezett, és úgy tűnik, hogy valamilyenféle közös hangnemet, közös gondolkodásmódot el tudtunk indítani.

Utoljára, de nem utolsó sorban, hogy amint említettem már, a finanszírozás javítása.

Ennyit gondoltam volna. Köszönöm szépen a figyelmüket. Természetesen, ha kérdések, hozzászólások vannak ezzel kapcsolatban, szívesen állok rendelkezésükre.

Kérdések

ELNÖK: Köszönjük szépen. Nekem lenne gyorsan egy kérdésem itt a végén, ez az új gyógyszer bevezetése, és itt a Suboxont említette. Ezt pontosan a szakma hogyan látja, hogyan viszonyul ehhez, milyen lehetőségek vannak itt? Önök a gyakorlatban ezt hogyan tudják majd elképzelni, hogyan lehet ezt majd bevezetni a rendszerbe? Ha erről kaphatnánk egy rövid tájékoztatót még.

DR. CSORBA JÓZSEF (Nyírő Gyula Kórház): Az eddigi szakmai evidenciák alapján nemzetközi folyóiratokban jelentek már meg mindenféle study-k ezzel kapcsolatban. Úgy tűnik, hogy ez nagyon hatékony kezelési módszer. Magyarországon most kezdjük ezeket a kezeléseket, ugyanakkor a szakmán belül akár a Magyar Addiktológiai Társaságon belül, vagy akár az Ártalomcsökkentők Egyesületén belül egyértelműen pozitív a kicsengése a dolognak, és úgy gondoljuk, hogy ez egy új lehetőség, egy új paletta a magyarországi kezelések területén. Nyilvánvaló, a hosszú távú kérdés inkább a finanszírozás kérdése lesz a gyógyszernek, hogy milyen módon, milyen OEP-támogatással, vagy netán intézeti gyógyszerként fog ez bekerülni a kezelési palettába. Egyértelműen egy modern gyógyszer, egy új gyógyszer, sok előnnyel rendelkezik az eddigi használt gyógyszerekkel szemben.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Pettkó alelnök úré a szó.

PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Röviden, egy-két percben, ha erről a börtönprogramról hallhatnánk többet, akkor megköszönném a magam részéről.

DR. CSORBA JÓZSEF (Nyírő Gyula Kórház): Igazából nagyon gyakran felmerül az a kérdés, hogy nagyon sok olyan beteg kerül előzetes letartóztatásra vagy büntetés-végrehajtásra, akik előzőleg metadonkezelésben, metadonprogramban részesültek. Igazából mindenféleképpen fontos lenne, jó lenne, ha az ő kezelésük folytatódna. Ez talán lenne az egyik gondolat, ami ilyen szempontból fontos.

A másik gondolat, hogy szintén figyelembe véve nemzetközi tapasztalatokat, az egyértelmű, hogy a börtönben, a büntetés-végrehajtási intézetekben a kezelések elkezdése, felügyelete sokkal könnyebben, szigorúbban megoldható, mint mondjuk a civil világban, és egyértelműen indokolt. Azt mutatják a vizsgálatok, hogy azok a krónikus ópiátfüggők, akik gyakran visszaesnek, gyakran bűnöznek a heroinfogyasztás miatt, ha börtönben metadonprogramban vagy egyéb szubsztitúciós kezelési programokban vesznek részt, csökken ezt követően a kriminalitás, illetve a visszaesési arányuk. Mindenféleképpen érdemes Magyarországon is megfontolni ezeket a kérdéseket, és figyelembe venni a nemzetközi tapasztalatokat.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Természetesen ezt folytatni fogjuk a következő napirendi pontnál. Még ehhez? (Dr. Tóth István jelentkezik.) Tessék, Tóth képviselő úr!

DR. TÓTH ISTVÁN (MSZP): Mindenféleképpen érzékelem azt, hogy főorvos úrék elég heroikus munkát végeznek, és eléggé a periférián vannak az egészségügyi hierarchiában. Azt hiszem, hogy ebben nem tévedek, legalábbis az én szűkebb környezetem vonatkozásában ezek a tapasztalatok. Így a szakemberhiány egyik vonatkozásában, tehát a pszichiátriai gondozók mellett például szociális munkások bevonása, képzés, egyebek, ebben tud-e valamit a társaság segíteni, vagy ez egy eretnek elképzelés, hogy ebbe az irányba esetleg el lehetne mozdulni? Tudom, hogy orvosok ügyében kell, ott elsősorban az érdekeltséget kell valahogy megteremteni, nem ez az egyetlen terület, ahol ez nincs, addig pedig nyilvánvalóan nehéz az elmozdulás.

A másik, amit szeretnék mondani, hogy ha egy főre számolom durván ezt a metadonprogramot, akkor ez 30000 forint körüli összeg. Ez igazából nem volna, ismerve egyéb programokat. Nem lehetne esetleg a finanszírozásban olyan jellegű segítséget szerezni egy kicsit nagyobb propagandával, vállalkozások, önkormányzatok, civil szervezetek, egyebek bevonásával? Nem annyira, a szakmai berkekben sem olyan ismert azért ez. Tehát most itt az általános orvosi gondolkodásban és körben, tehát egy picit jobban meg kellene ezt a vizet kavarni, mert azt hiszem, hogy ebben lehetne valamit elmozdulni.

Azt kell mondjam sajnos, hogy hivatalosan, hogy majd jobb lesz a finanszírozás az elkövetkező években, magasabb HBCS lesz, magasabb pontszámok, egyebek, ebben azért olyan nagy illúzióink - azt hiszem, közösen mondhatom, hogy - nincsenek. Valahol külső bevonással kellene valamilyen finanszírozási lehetőséget találni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Még a kérdéseket összegyűjtenénk. Szomor Katalin, tessék.

SZOMOR KATALIN szakértő (MDF): Köszönöm szépen. Az egyik kérdésem az lenne, hogy főorvos úr azt említette, hogy jelentősen csökkenti a metadon a kriminalitást. Akkor nem értem azt a megjegyzést, hogy hogyhogy sokan kerülnek be előzetes letartóztatásba és a bv-hez. A másik kérdésem, hogy a Suboxont milyen gyár gyártja és milyen kísérlet folyik, ez klinikai vizsgálat-e vagy valamilyen előrehaladottabb fázis Magyarországon. És a harmadik pedig, hogy a metadonnal kapcsolatban vártam különböző anyagokat, aminek az a lényege, hogy még mindig az a tévhit él, hogy a metadonkezelés jó a HIV-pozitív kezelés alatt álló személyeknek, holott a metadon ellentétes módon működik és számos tudományos cikk támasztja alá az utóbbi 5-6 évben ezt, hogy rontja a HIV-kezelés hatását. Nem tudom, hogy ezzel mennyire foglalkozott a szakmai grémium.

A szakmai kérdésem pedig az, hogy én elég jól ismerem a metadont, mert elég sokat tanultam róla és elég sokat foglalkoztam vele a korábbi funkciómból adódólag, de szeretném megkérdezni, mert nem kaptunk felvilágosítást ebben a nagyszerű előadásban arról, hogy mennyi a metadonnal kapcsolatos, metadon melletti túladagolásból adódó halálozások, illetve túladagolásos esetek száma. Mert tudomásom van arról, hogy az Erzsébet Kórház toxikológiai osztályán eléggé kulminálódnak ezek a problémák. Főleg a budapesti betegeknél, és tudom, hogy a főorvos úr éppen Budapesten dolgozik. Erre vonatkozólag van-e önnek adata?

ELNÖK: Köszönjük szépen. Erdős Eszter.

VICTORNÉ ERDŐS ESZTER szakértő (Fidesz): Egy picit én is egyoldalúnak éreztem az előadást és egy-két dolgot szeretnék kiegészítésként hozzátenni. Az egyik az, hogy a metadon nem az egyéneket gyógyítja, hanem a társadalmat védi. Tehát, hogy a metadonkezeléssel lemondunk a fiatalok gyógyításáról. Ez az egyik. Nem hangzott el az sem, hogy a metadonnak hosszabb a felezési ideje, tehát durvábban az elvonási tünetei, mint a heroinnak, tehát nehezebb lejönni róla. Azt elmondanám, hogy amióta metadon van Magyarországon, azóta a drogterápiás otthonokban megszűntek a drogambulanciákról érkező betegek. Tehát a klienseink azóta nem jönnek drogambulanciákról, hanem kizárólag informális csatornákról, újság, tévé, ismerős ajánlásával érkeznek, tehát érzek itt egy kis finanszírozási problémát, amit szerintem meg kellene oldani. A drogambulanciák ellenérdekeltek az absztinenciaorientált kezelésekben. Legalábbis a Ráckeresztúri Drogterápiás Otthonba nem érkeznek drogambulanciákról betegek, kizárólag informális úton. És ezt úgy látom, hogy a metadon megjelenésével van kapcsolatban. Azt szeretném még kérdezni, hogy hogyan lehetne monitorozni azt, hogy a meglévő protokoll elemei megvalósulnak-e a kezelésben. Mármint azt, hogy 18 éves kor fölötti, mert van tudomásunk arról, hogy 19 éves kliensek is kapnak metadont, több éves igazolt ópiátfüggés, többszörös absztinenciaorientált kezelés sikertelensége. Tehát, hogy ezeknek az indikátoroknak a megléte, illetve, amiket kér a jelenlegi protokoll, hogy félévente absztinenciamotivációs kísérőprogram, illetve kísérőterápiás intervenció. Bevallom, nyilván a mi klientúránk nem az összes metadonkezelésben részesülteket fedi le, de akik nálunk vannak, azok arról számolnak be, hogy évekig járnak drogambulanciákra és még nem is hallottak arról, hogy meg is lehet gyógyulni. És ezt én egy nagyon súlyos problémának tartom. És itt most megemlítem azt is, hogy régen ismerjük egymást, 2000-ben volt az a Kortárs-konferencia, amikor a minisztériumnak üzent a szakma és egyedül Csorba főorvos volt az, aki ezt képviselte a pszichiáterek között, hogy a metadonkezelést követeljük és hiába tiltakoztunk, mégis bekerült az EüM-be való konferencia részvevőinek az üzeneteként. Ezt csak azért mondom, hogy egyáltalán nem olyan egységes a metadonkezelés megítélése. Az én véleményem az, hogy szükséges a metadonkezelés azoknál a klienseknél, akiknél nem lehetséges a gyógyítás, hogy akkor legalább segítsük őket az emberi normális élethez.

A legutolsó viszont az, hogy nagyon sajnálatosnak tartom, hogy az új metadonprotokoll tervezetből kikerültek a kísérő terápiás intervencióknak a kötelezettségei. Ezt nem is értem, hogy ez miért került ki. Tehát még lejjebb ment az elvárás, hogy most már nem is kell semmi, csak adjuk a metadont.

És egy utolsó javaslatom: a kihelyezett üléssel kapcsolatban felajánlanám, hogy ha az eseti bizottság időt szánna rá, hogy ha lejönne Ráckeresztúrra, ott 30 drogosnak tegyék fel az összes kérdéseiket mindenféle dolgokkal kapcsolatban, bv-ben mi volt, mert többszörösen büntetettek, stb. És az segítené szerintem a bizottság munkáját.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Bár a munkaterv tárgyalásán túl vagyunk, de ha van ilyen javaslat, azt kérem, hogy juttassa el a bizottsághoz és meg fogjuk beszélni a képviselőtársaimmal, hogy mikor tudnánk ennek a meghívásnak eleget tenni. Köszönöm szépen. Annyit ki szeretnék emelni, hogy 2000-ben az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta a hazai drogstratégiát, amely kiemelten foglalkozott ezzel a témakörrel és szükségesnek tartotta és az egész metadonkezelésnek a bővítését hangsúlyozta. Még Szomor Katalinnak megadom a szót.

SZOMOR KATALIN szakértő (MDF): Köszönöm szépen. A Kortárs-konferencia nem az Egészségügyi Minisztériumban volt. A metadonkezeléssel kapcsolatban, ez nem absztinenciaorientált kezelést jelent, ez egy életen át szóló fenntartást jelent, illetve vannak olyan egyének, akik 2-3 év múlva elég kis számban, de erről semmiféle magyar hiteles, megbízható adat nincsen, megpróbálkoznak az absztinenciaorientált kezeléssel, és én is úgy érzem, hogy azt a szakmai protokollt, ami eddig hatályban volt, nem tartják fönt. Az új szakmai protokoll tervezete pedig inkább egy tudományos diákkori dolgozatnak tűnik számomra, a formátumát illetőleg, úgyhogy mindenképpen javasolnám, hogy ezt alaposan dolgozzák át olyan formájúvá, ahogy egy szakmai protokollnak az orvos szakmában ki kell néznie. Köszönöm.

SÁROSI PÉTER szakértő (SZDSZ): Itt az elmondottakra nem lehet reagálni, csak a Csorba doktornak a...

ELNÖK: De ha van valami észrevétele, akkor tessék nyugodtan elmondani.

Hozzászólások

SÁROSI PÉTER szakértő (SZDSZ): Én például úgy tudom, hogy az ENSZ-nek az AIDS-ellenes szervezete, a UNAIDS kimondottan javasolja a metadonkezelést, ami javítja a HIV-gyógykezelések hatékonyságát. Tehát én pontosan az ellenkezőjéről tudok.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Rácz doktor?

DR. RÁCZ JÓZSEF szakértő (MSZP): Nekem néhány megjegyzem van. A Pszichiátriai Szakmai Kollégium szokta ezeket jóváhagyni, tehát akkor ez a rájuk vonatkozó kritika, hogy milyen színvonalon dolgoznak. Csak így szemelgetni tudok.

Nem tudom, hogy a Kortárs konferencia hivatalos volt-e vagy sem, én hallottam róla, de nem vettem részt. Tehát nem tudom, ez a szakmának bármilyen értelemben a reprezentációja lett volna-e.

Az, hogy a drogambulanciák ellenérdekeltek lennének az absztinenciaorientált kezelésben, ezt nem gondolom, mi is drogambulancia vagyunk, és nem hiszem, hogy mi nem tartanánk fontosnak az absztinenciát. Magyar adatok nincsenek arra vonatkozóan, hogy hányan választanak metadonfenntartó kezelés során absztinenciaorientált kezelést, de sokan vannak. Külföldi adatok, nagyon sok ilyen vizsgálat van, hogy vállalnak egy bizonyos idő után absztinenciaorientált kezelést. Úgy tudom, hogy Ráckeresztúron is vannak fenntartó kezelésben korábban részt vettek, akik mégis vállalnak absztinenciaorientált kezeléseket.

Azt gondolom, hogy nincs szó arról, hogy lemondanák a gyógyításról, nincs szó arról, hogy pusztán csak a társadalmat védenénk, hiszen rengeteg előnye származik az egyénnek a metadonfenntartó kezelésből, szintén lehetne idézni különböző amerikai, angol, ausztrál vizsgálatokat. Nagyon sok vizsgálat történt. Azt gondolom, hogy a metadon a kábítószer-használattal kapcsolatos kezelések közül a legtöbbet vizsgált módszer, tehát tényleg a legtöbb publikáció ezzel foglakozik, és ezek az eredmények mind tulajdonképpen a metadonfenntartó kezelés mellett szólnak, ami nem jelenti azt, hogy kizárnák a másfajta kezeléseket is. Tehát nyilván ez egy kezelés a többi között, megfelelő indikációkkal.

Azt gondolom, hogy a Suboxonnal kapcsolatban majd Csorba doktor válaszolni fog, tehát hogy ez nem klinikai vizsgálat, hanem ez Magyarországon megkapta az engedélyt, és ez egy terápia elkezdése, tehát itt ezen túl van, illetve Magyarországon erre nem kerül sor, hanem a külföldi tapasztalatok alapján került sor arra, hogy ez a cég megkapja a Suboxon-terápiára az engedélyt. Köszönöm.

ELNÖK: Mielőtt megadnám a szót, két jelentkező van a meghívottak közül, akik hozzá szeretnének szólni. Képviselőtársamtól kérdezem, hogy támogatjuk-e. (Dr. Tóth István: Igen.) Tehát azt javasolnám, hogy ha megoldható, 2-2 percben röviden összefoglalva adnám a szót először Radácsi Gergelynek, majd pedig Koós Tamásnak. Radácsi Gergely a Regenerációs Alapítvány részéről, Koós Tamás pedig az Országos Addiktológiai Intézet részéről. Tessék idejönni valamelyik mikrofonhoz. Tessék, öné a szó.

RADÁCSI GERGELY (Regenerációs Alapítvány): Üdvözlök mindenkit. A nevem Radácsi Gergely. Mivel nem ez az első alkalom, de még nem beszéltem, szeretném elmondani, hogy én úgy kerültem ide, hogy 1996-2003 között úgymond intellektuális drogfogyasztó voltam, napi szinten fogyasztottam majdnem minden kábítószert, kivéve a heroint, hála istennek, ebbe nem sikerült belecsúsznom. A mai napig viszont a barátaim és nagyon sok ember benne van. Én akkor hagytam ezt abba, amikor külföldre kerültem egyetemre. Most a Regeneráció Alapítványnak vagyok az igazgatója, és nap mint nap foglalkozunk prevencióval és rehabilitációval.

Nekem az a kommentárom ehhez az előadáshoz, hogy tényleg nagyon fontos látni ennek a negatív aspektusait, főleg amit én tapasztalok, hogy nemcsak a metadon, hanem bármi olyan szer, amely úgymond kiváltja a hasonló hatást, ez nagyon könnyen abba az irányba tereli az embereket, hogy nem akarnak leszokni. Ezért azt gondolom, hogy a metadon is egy jó lehetőség, de csak akkor, ha az ember le akar szokni, és igazán nagy problémája van. Tehát szeretném, ha erre figyelnénk. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönjük szépen a kiegészítést. Koós Tamás!

DR. KOÓS TAMÁS (Országos Addiktológiai Intézet): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönöm, hogy itt hozzászólhatok. Az Országos Addiktológiai Intézet képviseletében beszélek, most Buda doktor nem tudott eljönni egyéb elfoglaltsága miatt.

Néhány észrevételt tennék csak egyrészt a szakmai protokollokhoz. Ezeknek az átdolgozása folyamatban van, számos okból. 2006. májusa óta él az az új egészségügyi miniszteri rendelet, amely előírja, hogy hogyan is kell kinéznie formailag és tartalmilag egy orvosszakmai protokollnak. Így az Országos Addiktológiai Intézet egyébként be is nyújtott már a Pszichiátriai Szakmai Kollégiumhoz szakmai protokolltervezeteket, beleértve az ópiátfüggőség szakmai protokolljának a tervezetét, az amfetaminfüggőség és a cannabis van még benyújtva, és a metadon, de ez átdolgozás alatt áll. Tehát ilyen értelemben azt gondolom, hogy a vonatkozó jogszabályi feltételeket formailag és tartalmilag ki fogja elégíteni ez a fajta protokoll.

Illusztrációként egyébként elhoztuk, de sajnos csak egy példányban, és ezt itt tudjuk hagyni, ez a brit National Institute for Health and Clinical Excellence, tehát ez az NIH minőségügyi intézetének a metadonra és buprenorphinra vonatkozó szakmai ajánlása, az ópiátfüggőségre vonatkozó kezelési ajánlásokat tartalmazza, beleértve a költséghatékonysági vizsgálatokat. Ez angolul van, de ha esetleg a bizottság jónak látja terjeszteni a saját körében, ezt itt hagyjuk, és le lehet fénymásolni.

Harmadrészt pedig annyit hadd tegyek hozzá, hogy a metadonnal kapcsolatos adatgyűjtés vonatkozásában elindult egy olyan szakmai fejlesztési munka, amely gyakorlatilag a napi rutin betegforgalmi adatokra épülő szoftveralkalmazással, a metadon adatgyűjtést beépítve a szakmai protokolloknak való megfelelés kritériumrendszerét is igyekszik megoldani. Ezt a tevékenységét az Addiktológiai Intézetnek a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatja jelenleg anyagilag, a forrásátadás folyamatban van, de úgy tűnik, hogy erre anyagi támogatást fog tudni kapni az intézet. Tehát tulajdonképpen a szakmai standardoknak való megfelelés adott esetben automatizálható, vagy legalábbis annak bizonyos elemei meg tudnak jelenni a napi munka során. Mondok egy példát. Ha bekapcsolja az adott kezelést végző személy a számítógépét, és valakinek a finanszírozási jelentését elkészíti a nap végén, akkor például a szoftver automatikusan jelzi három hónap után, hogy neki vizelettesztet kellene csinálni, ha mondjuk az elmúlt három hónapban nem volt tesztje. Ez csak egy ilyen gyakorlati példa volt, de adott esetben a szakmai standardok megjeleníthetőek rutinalkalmazásokkal is, tehát ennek a kialakítása is folyik. Persze ez ennél sokkal többet tud, mint amit mondtam. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Ezt az anyagot pedig, ha valakinek szüksége van rá, akkor a titkárságon meg fogja találni. Köszönjük szépen.

Azt javasolnám, hogy összefoglalóan Csorba doktor úr foglalja össze itt az észrevételeket, kérdésekre adott választ, és utána pedig megköszönnék, hogy eljött, és folytatnánk a következő napirendi ponttal.

Dr. Csorba József reflexiója

DR. CSORBA JÓZSEF (Nyírő Gyula Kórház): Köszönöm szépen a lehetőséget. Kezdeném azzal, felmerült, hogy a finanszírozás nem valószínű, hogy változni fog vagy bővülni fog. Mi reménykedünk, hogy mégis valamilyenféle javításhoz kötődik a finanszírozás.

Szakemberek szempontjából, szerencsére szociálismunkás-képzés szempontjából van elég szakember, itt inkább nyilván megint a finanszírozás kérdése, az újabb státuszok, munkahelyek teremtése az, ami lehet problematikus, de egyértelműen a metadonkezelésekben a szociális munkások, konzulensek, pszichológusok bevonása önmagában egy jó lehetőség, és ezt használjuk is, alkalmazzuk is.

Visszatérve a többi kérdésre, talán azt hangsúlyoznám, hogy előadásom alatt azt mondtam, hogy a HIV-, hepatitisfertőzöttség terjedésének a csökkentésében játszik jelentős szerepet a metadon szubsztitúciós kezelés. Ez egyértelműen így van, erre millió tudományos bizonyíték van, most ebbe nem mennék bele. Én is úgy tudom, mint amit Sárosi Péter is mondott, hogy akár a HIV-kezelésben való részvétel, főleg az ópiátfüggő HIV-betegeknek a kezelése sokkal könnyebben elérhető metadonkezelés által, merthogy egy ópiátfüggő beteg "szívesebben" jelentkezik metadonkezelésre, és ha együtt adják a gyógyszereket, akkor ez a HIV-kezelés hatékonyságát, hepatitisbetegségek hatékonyságát is növeli, ezek is szintén egyértelműen bemutatott vizsgálatok.

Visszatérve a protokollra. A protokolloknak az Egészségügyi Minisztérium által egy bizonyos szempontrendszer van megadva, ehhez kell mindenféleképpen ragaszkodni. Sok esetben egyértelműen mi is kínlódunk ezzel mint szakemberek, hogy nagyon nehéz egy vakbélgyulladásos protokoll menetén egy metadonprotokoll kezelést kidolgozni, de ezek szempontok, úgyhogy természetesen igyekszünk ezeket betartani. Nekem nincs arról tudomásom, habár havonta megkapom az összes metadonkezelési helyről az adatokat, hogy 18 év alatti beteg részesülne kezelésben, ha ilyenről van tudomás, akkor kérem szépen, hogy konkrét névvel értesítsenek akár engem, akár az Országos Addiktológiai Intézetet és akkor utána fogunk nézni. Nem tudom, hogy ilyen lenne. Arról sem tudok, hogy olyan beteg részesülne fenntartó szubsztitúciós kezelésben, aki nem teljesíti a feltételeket, azaz 18 éves korosztály, bizonyított kétéves ópiátfüggőség és két kezelési próbálkozás, ami visszaeséssel végződött, de ha ilyen konkrét esetről van szó, akkor ezeket szívesen átbeszélnénk.

A metadon önmagában egy kezelési lehetőség a sok közül. Nyilvánvaló, nekem a volt a szerepem, hogy ezt mutassam be és nem egyéb más kezeléseket. Mindenhol egyértelműen integrált kezelések vannak. A mi központunk szinte minden rehabilitációs kezelő központtal kapcsolatban van, sőt most küldtünk a Csaba utcába hozzátok embert, sőt a Csaba utcai kollégák a soroksári központban ott vannak folyamatosan és lehetőségük van beteget meggyőzni, aki rehabilitációs kezelésre akar menni. Szóval ez ilyen szempontból fontos kérdés, hogy tisztán lássunk ebben.

A másik, ahogy említettem, körülbelül tízezer problémás ópiátfogyasztó van Magyarországon, 750 részesül metadonban, 800 rehabilitációban, hol van a többi 8500. Nem tudom, nem gondolom nyilván, hogy a metadonprogram konkurenciája valamilyen módon a rehabilitációs kezelésnek, nyilván más populációt céloz meg. Azért nagyon jól tudjuk, hogy rehabilitációs programhoz szükséges egy nagyon komoly háttér-motiváció, szakmai munka és a betegek, az utcai drogfogyasztók nem jelentkeznek direkt rehabilitációs kezelésre, hanem szükséges az utcai program, netán egy metadonprogram. Ez egy nagyon fontos kérdés. Ne felejtsük el, hogy figyelembe kell venni a drogfogyasztók véleményét. A kutatás azt mutatja, hogy a drogfogyasztók azt gondolják, hogy legnehezebben metadonkezelésre lehet bejutni Magyarországon. Nem rehabilitációs kezelésre! Ezek is tények mindenképpen.

Azt gondolom, hogy Magyarországon mindenféleképpen, ha valamilyen kezelést adunk ennek a problémának, nagyon fontos az, hogy metadonkezelést, szubsztitúciós kezelést önmagában tudjunk fejleszteni.

Még talán a Suboxonról, a Rácz doktor említette. Igazából a Suboxon Magyarországon törzskönyvezett gyógyszer, ópiátfüggőségre lehet alkalmazni. A "kipróbálások" úgy történnek, hogy mivel pillanatnyilag nagyon magas áron van ez a gyógyszer, a gyártó cég tudja biztosítani 50 ember kezelését fél évig. Ezt követően nyilvánvalóan, amikor a finanszírozási kérdések meg fognak oldódni, ez egy következő lépés lesz. Ennyit szerettem volna összefoglalóan mondani. Köszönöm szépen a figyelmet és a meghívást.

ELNÖK: Mi köszönjük szépen és azt is, hogy elküldte az előadás anyagát és ezt ki is küldtük a képviselőknek és a szakértőknek. Azt javaslom, hogy zárjuk le ezt a napirendi pontot. Még röviden Szomor Katalinnak megadom a szót.

SZOMOR KATALIN szakértő (MDF): Köszönöm szépen. Azt a félreértést szeretném eloszlatni az általam mondottakkal kapcsolatban, hogy a metadon valóban gátolja a HIV-fertőzés továbbterjedését olyan módon, hogy megelőzési jellegű, mert nem szúrja magát az illető droggal, de még egyszer elmondom, hogy orvosi szakfolyóiratokban közölt cikkek szerint a HIV-betegek kezelését a metadon gátolja. A ENAIDS egy politikai szervezet, én a szakorvosi folyóiratokra és a tudományos eredményekre támaszkodom, majd szívesen elküldöm. Ennyi. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönjük szépen.

SÁROSI PÉTER szakértő (SZDSZ): Nem tudjuk eldönteni ezt a vitát, majd egyeztetjük az adatainkat.

A büntetés-végrehajtás intézetekben zajló megelőző, kezelő programok

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tényleg áttérünk a következő napirendi pontunkra, itt külön köszöntöm Harsányi Kornéliát és Heylmann Katalint. És meg is kérem őket, hogy egy rövid tájékoztatást adjanak a büntetés-végrehajtási intézetekben zajló megelőző kezelő programokkal kapcsolatban. Köszönöm a háttéranyagot is, amit megküldtek.

Dr. Heylmann Katalin előadása

DR. HEYLMANN KATALIN (Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága): (Az előadó kivetítőt használ az előadása megtartásához.) Köszönöm szépen. Nagy tisztelettel köszöntök minden jelenlévőt, nagy erkölcsi elismerésnek érzem, hogy alapjában véve egy viszonylag szűk populáció nevében bizonyos eredményeinkről, illetve munkánkról adhatok számot. Ez annál is inkább alátámasztható, hogy ez mekkora jelentőséggel bír, mert tegnap vettem részt Brüsszelben az Európa Tanács egy rendezvényén, a Horizontális Kábítószerügyi Bizottság ülésén, amelynek egyik kiemelt napirendi pontja volt épp a börtönben fogvatartottak egészségügyi ellátása és ezen belül is egy nagyon-nagyon nagy jelentőségű témaként jelent meg a kábítószer-kezelés és ezen belül is az ártalomcsökkentő programok jelentősége. Roppant ambivalens módon ülök itt, mert miközben ott a tagországok részéről delegáltak olyan helyzetről számoltak be, hogy alapjogokat kéne biztosítani, hiszen az már tarthatatlan, hogy a börtönön belül az egészségügyi szolgáltatás ne érje el azt a színvonalat, ami a civil szférában bármely állampolgár számára elérhető. És én folyamatosan úgy éreztem, mintha - bocsánat a nagyon alpári kifejezésért - fordítva ülnék a bilin, mert ma nyugodt szívvel állíthatom minden jelenlévőnek nagy tisztelettel, hogy a börtönön belül a fogvatartottak egészségügyi ellátása ma sokkal kiteljesedettebb, alaposabb, sokkal körültekintőbb, mint ami ma a civil lakosság számára elérhető szolgáltatás. Ezt, aki valaha járt nálunk, az tudja.

Én 16 éve vezetem az országos parancsnokság egészségügyi főosztályát és azt mondom, hogy minden tapasztalatom ezt mondja, mert dolgozom kint orvosként más szakrendelőben, tehát van összehasonlítási alapom.

Legalább ennyire szélsőségesen kellett tegnap megnyilvánulnom, hiszen nem szalonképes megoldás ma bármilyen kritikával illetni ilyen, több tagország jelenlétében megszervezett rendezvényen bármilyen közös és az Európai Unió által egyértelmű közös platformként meghirdetett dokumentumhoz csatolt alapvető nézőpontot. Amely pedig igenis úgy szól és ha tetszik, ha nem nekünk és ezt vitathatjuk, hogy az ártalomcsökkentés van a fókuszban. És ebben sajnos a metadon egyre nagyobb és egyre kifejezettebb jelentőséggel fogalmazódik meg, bár biztosan elismernek más szubsztitúciós lehetőségeket is, tehát elfogadják, hogy minden más is használható, de sajnos újra és újra előkerül számos tagország interpretálásában, hogy a metadont mennyire fontos ártalomcsökkentő módszernek tartják egyebek mellett is. Természetesen ezek még a tűcsereprogram bevezetésétől, a fertőtlenítő prevenciós csomagok kiosztásától, a tetoválószettekhez szükséges készletektől kezdve az óvszerek kiosztásának lehetőségét mind lefedik. Nagyon sajátos helyzetet idézett elő, hiszen a magyar börtönökben ezeket a módszereket azért még generálisan mi nem tudjuk alkalmazni, mert jelenleg olyan törvényi korlátaink vannak, amiben a mozgásterünk meglehetősen szűkített és a biztonsági intézkedések sem mindig teszik lehetővé. De én nem tudtam mást tenni, mint azt kommunikálni, hogy a magyar egészségügyi hatóságok, a magyar kormányzat és kormányzati szervek és minden ebben közreműködő személy számára természetesen a civil szervezetekkel karöltve egyre nagyobb hangsúllyal támogatjuk a prevenciós intézkedések, az ártalomcsökkentő programok bevezetését a magyar börtönökben is. Hiszen ebből, nem hiszem, hogy kivonhatnánk magunkat. Ugyanakkor van egy nagyon sajátos helyzet, ami a megküldött leírásból kiderül, amit a meghívottak nem biztos, hogy tanulmányozhattak, de a bizottság minden tagja számára hozzáférhető, táblákkal együtt, továbbá az az angol nyelvű anyag is, amit tegnap Brüsszelben ismertettem. Tehát engedjék meg, hogy nagyon röviden prezentáljam, hogy hogy néz ki a magyar büntetés-végrehajtás területi eloszlása, hol vannak országos, megyei intézményeink, illetve azok a gazdasági társaságok, amelyek a fogvatartottak foglalkoztatására alakított szervezetek.

A következő slide-on egy másik aspektusból mutatjuk be, ez már kifejezetten kábítószertéma, hogy milyen arányokat tapasztaltunk. Ez egy egyszerű módszer, ne tekintsék valami különlegesen extra statisztikai adatfeldolgozásnak. Mi évek óta vezetjük, hogy mennyi a fogyasztók száma, akik nyilatkozat alapján magukat fogyasztónak vallják, illetve mennyi a kezelésbe vettek száma. Ez nagyon érdekesen alakul. A kezelésbe vettek száma az igazán strict adat, mert akinél egyértelmű, hogy valamilyen beavatkozás válik szükségessé, mi azt tekintjük komolyan fogyasztónak. Ehhez most társítottunk még egy adatcsokrot, ez pedig nagyon érdekes, ha valaki látja a törést a rendszerben, az a 2003. év. Miközben az ember nagyon örül egy európai uniós csatlakozásnak, az európai uniós direktíváknak, és miközben '88 és '90 között itt összesítő adataink vannak, 61958 fogvatartottat szűrtünk, hiszen kötelező volt a HIV-szűrés, egészen 2002-ben még 15537-et a kötelezésből adódóan, ettől kezdve hihetetlen nagy propagandamunka, felkészítése, felvilágosítás, oktatás, egyéni, személyes beszélgetések ellenére 2003-ban elkezdett drasztikusan csökkenni szám. Ettől kezdve önkéntes a HIV-szűrés és anonim is, amennyiben úgy óhajtja a fogvatartott. Lehet látni, hogy 2006-ban összesen 943 fogvatartott kérte, hogy HIV-szűrést végezzünk nála, tehát aki önként vállalta, hogy ebben a programban részt vegyen, pedig higgyék el, térítésmentes és mindenféle felvilágosítás, felkészítés megtörténik minden esetben.

Nyilvánvaló, azt gondolom, hogy ettől kezdve azt mondjuk, hogy jelenleg fogalmunk nincs, az új kiszűrt eseteknél tehát itt egy nulla van. Vannak tudott HIV-pozitívak a korábbi szűrésből adódóan, akik még mindig börtönbüntetésüket töltik, de ma már új esetekről semmi tudomásunk nincs, mert lehet, hogy pont e közül a 943 közül egyetlen se HIV-pozitív. De aztán ebben sem kerülhetjük meg a csapdáinkat, hiszen van egy direktíva, eszerint tudunk csak bármiféle módon adatot szolgáltatni.

Egy kis keveredés van a táblában, talán nem pontosan tettük össze. Ez még az előző slide-hoz tartozik, amelyben egy olyan elosztást mutatunk, hogy a kezelésbe vettek, illetve az önmagukat fogyasztónak vallók arányában hogyan alakul a heroin, kokain, amfetamin, cannabis, egyéb ópiát, szerves oldószer, illetve egyéb kábítószerek aránya.

Igen, ez most a HIV-szűrésnek egy más aspektusa, de ez nyilván az új esetek száma és az incidencia, tehát bizonyos százalékos arányok. Tehát gyakorlatilag újabb információt nem tartalmaz, csak egy más kontextusban mutatja az adatainkat. Ez pedig a de facto fogvatartottak számához a jelenleg regisztrált, nyilvántartott, illetve 2006-ban utoljára nyilvántartott HIV-pozitív fogvatartottak száma. Ebben azért voltak nagyon érdekes kiugró évek, mint a 2002-es, akkor összesen tizenhét HIV-pozitívról volt tudomásunk, de akkor még kötelező volt.

Amire nagyon büszkék vagyunk, és ez is bizonyos értelemben kábítószerrel meg minden egyébbel összefüggésbe hozható, és ebben a magyar büntetés-végrehajtás szerintem példaértékű teljesítményt mutat. '90 óta vannak adataink, hogy tüdőszűrés kapcsán hogy állunk a tébécével, és azért azt is tudjuk, hogy ma a tébécét igenis nagyon komolyan kell venni. Itt szinte teljes körű, majdnem teljes körű a fogvatartottak körében a szűrővizsgálatok végrehajtása. Ez azt jelenti, hogy minden egyes intézetbe évente több alkalommal mobil tüdőszűrő állomások települnek, a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetben pedig saját szűrőállomásunk van, és ott történik a befogadások 10 százaléka. Úgy gondolom, hogy ennél körültekintőbben, alaposan ezt a kérdést már nem is tudnánk kezelni. A kiszűrteket azonnal kezelésbe vesszük. Azt gondoljuk, hogy ezzel egy óriási küldetést teljesítünk, mert el tudjuk érni az azonnal gondozásba vételi kezeléssel, hogy a pozitivitás megszűnik, és ezek az emberek később a társadalomba való beilleszkedés kapcsán már fertőzésmentesek. Nem hiszem, hogy ez kis eredményként értékelhető.

Egy másik aspektusa ennek az egész drogkérdésnek nyilván a hepatitis C, amelyről egyre többet beszélünk, és még mindig igazán nem vesszük komolyan, hogy milyen, mennyire súlyos ma a mai társadalomban a hepatitis C, de szerintem súlyosabbnak tekinthető ma már, mint a HIV, mert néma, és nagyon tragikus kimeneteket okozhat. Valószínűleg ott, ahol a hepatitis C fertőzöttség nem időben kerül ki, nem vagyok szakember, hiszen csak nőgyógyász vagyok, de azért ennyit így laikusként is hadd mondjak, hogy ott azért a májtumorok kialakulása nagyon nagy százalékban bizonyítható. Tehát itt egy olyan slide-ot mutatunk, ahol ez az infekció és egy másik adatunk, a hepatitisinfekció van, és akkor ott van a hepatitis B, illetve hepatitis C vírusfertőzöttek aránya.

Itt megint egy európai uniós direktíva következtében vagyunk egy picikét rosszabb helyzetben, mert mindaddig, amíg a véradás lehetősége a börtönökben adott volt, ez egyfajta szűrőmódszert is jelentet, hiszen minden önként jelentkező véradónál meg tudtuk csinálni a teljes szűréspalettát. Így mindig volt képünk arról hogy mennyi a hepatitis B és C vírusfertőzöttek aránya, hiszen csak az maradt a véradók között, így végül is ezek a fertőzöttségek nem derültek ki. Az így kiemelteket így megint azonnal gondozásba vettük, kezeltük, megfelelő terápiában részesültek. Itt álltunk egy darabig még 2003 körül, még 2004-ben is elég jó arányaink voltak, 2005-ben már komolyan negligálták a vérellátó szolgálatok, hogy bármilyen fogvatartotti véradásra sor kerüljön, és 2006-ban nulla. Tulajdonképpen 2006-ban egyetlen egy fogvatartotti véradást sem fogadtak semmilyen szinten pontosan erre a direktívára figyelemmel. Most úgy érezzük, hogy megint van egy nagyon fekete terület, és bármennyire is szeretnénk, nagyon komoly forrást igényelne, hogy hepatitis C-re, B-re bárkit is szűrjünk.

Viszont történt 2007-ben egy számunkra nagyon komoly eredmény, hogy megkeresett minket a Schering-Plough cég - ez nem a reklám helye, de azt gondolom, hogy megérdemelnek egy kis reklámot - azzal, hogy ők hajlandóak lennének kitelepülve a börtönökbe hepatitis C szűrővizsgálatokat végrehajtani kiváló kollegák előadástartásával, felvilágosító munkájával egybekötve. Ez meg is történt egyelőre hét intézetben, most újabb bv-intézetek jelentkeztek, és újabb forrást sikerült a Schering-Plough-nak mozgósítani. A Vírusos Májbetegek Országos Szövetsége is csatlakozott ehhez a projekthez. El tudtuk végezni, egyelőre amiről jelent adatom van, 1593 embernél. Ebben többségében fogvatartott van, és szerényebb létszámban a személyi állomány tagjai is jelentkezhettek, hogy részt vesznek a kampányban, a felvilágosításban, meghallgatják a felkészítő előadásokat, szűrésben is részesülnek, tehát ez 1593. Érdekes adat.

Összesen, ami PCR-ral verifikált, az összesen 38 fogvatartott volt, és a személyi állomány tagjai közül senki nem volt HCV-pozitív. Ez alapjában véve nem is olyan rossz. Még azt is meg merem kockáztatni, hogy ez az eredmény korántsem tűnik olyan aggasztónak, mint amilyennek mi gondoltuk. Mi azt gondoltuk, hogy most, hogy már nincs semmiféle információnk, sokkal nagyobb arányban kell majd a hepatitis C vírusfertőzöttséggel számolni börtönkörülmények között, ami igazolja azt a tézisemet, hogy mindaddig, amíg még van egy ilyen öntörvényű utánmozgása a korábbi kemény epidemiológiai eljárásnak, addig még mindig kicsit mentesek tudunk maradni. De ha úgy vesszük, Magyarország is még szerintem az alacsonyan fertőzött országok közé tartozik, a börtönök meg pláne. Tehát korántsem látom azokat az adatokat nálunk megjelenni, amiről a finnektől kedve a svédeken keresztül az angolokig ijesztő mutatókról számolnak be, 70-80 százalékos kábítószer-fertőzöttséggel és ezen belül is elképesztő adatokat tárnak elénk HIV-, hepatitis C fertőzöttségben, ami egyáltalán a tudomásukra jut.

Úgy gondolom, hogy még jól állunk, de ez nem azt jelenti, hogy ok arra, hogy üljünk a babérjainkon, ne tegyük meg azokat a megelőző intézkedéseket, és ne terjesszük ki a vizsgálatainkat, a prevenciós módszereinket, és minden lehetséges eszközzel ne arra törekedjünk, hogy a börtönpopulációnál elérjünk bizonyos gátló mechanizmusokat, ami ideális helyzet arra, hiszen ők ott bent vannak. Ha mást nem, a szabadidejük strukturálásának egyik lehetősége az ilyen prevenciós programokon vagy egyebeken való részvétel biztosítása. Valóban, aki lát egy pici esélyt arra, hogy leszokjon, soha máshol ilyen jól hozzáférhetővé nem válik, mint itt a börtönkörülmények között.

Még egyetlen egy rövid gondolattal szeretnék utalni arra, hogy nemcsak ez a program van, hanem működnek a prevenciós körleteink, jelenleg 16 bv-intézetben működik prevenciós körletünk. Ide önként jelentkezhetnek a fogvatartottak. Itt semmi előéletet nem kutatunk, ők viszont mintegy szerződésképpen vállalják, hogy bármikor alávetik magukat a szűrésnek, amit jelenleg vizeletteszt módszerrel végünk, és később az Igazságügyi Toxikológiai Intézetben verifikálják ezeket az eredményeket. Nagyon-nagyon elenyésző számban fordulnak elő pozitív esetek, úgy tűnik nekünk, hogy akik ide jelentkeznek, a fogvatartottak valóban szeretnék ezt a programok.

Van egy nagyon sajátos programunk még, az az ominózus alternatív kezelés végrehajtása, amelynek az lenne a célja, hogy a szabadságvesztés büntetést mintegy kiváltsa. Ezt nekünk végre kell hajtanunk szabadságvesztés büntetés körülményei között, hiszen egy adott fogvatartott kapcsán nemcsak a droggal összefüggésben van büntetése, hanem van másik három, és joghátrány érné, amennyiben ezt a kezelést nem hajtanánk végre börtönkörülmények között, az így előírt tulajdonképpen függőségi, kábítószer-használatot kezelő vagy megelőző felvilágosító szolgáltatást, amit a jogszabály kötelezően előír számukra, hiszen amennyiben nem kapja meg ezt a szolgáltatást, akkor ennek a büntetési díjtétele feléledne, és akkor még többlet szabadságvesztés büntetéssel sújtanánk.

Ez egy nagyon nehéz feladat, mert ez komoly, nagyon felkészült szakszemélyzetet és minden egyebet követel, ami a legnagyobb gondja a magyar büntetés-végrehajtásnak, hogy ezeket a feladatokat úgy telepítették oda, hogy forrást szinte semmihez, az így megjelenő plusz feladatokhoz egyetlen egy fillér forrást nem kaptunk. Nagyon nagy köszönet a jelenleg körünkben lévő Portörő úrnak, aki a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság titkára, és a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságnak is, akik azért a lehetőségeik függvényében mindig juttatnak nekünk valamennyi plusz forrást, amelyből úgy a prevenciós programokat, mind az ártalomcsökkentő programokat meg a szűrőprogramokat ki tudjuk terjeszteni vagy valamilyen finanszírozásban részesíteni. Ugyanez a vonulat még az a határozat, amely ugyancsak jövő évre is szerényebb léptékben, de bizonyos összeggel támogatná erőfeszítéseinket.

Nagyon szépen köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Kérdések, észrevételek

ELNÖK: Mi köszönjük szépen. Tényleg egy nagyon komoly szakmai tájékoztatást kaptunk. Azt szeretném megkérdezni a képviselő uraktól, illetve a szakértőktől, hogy az előadással kapcsolatban van-e valami észrevételük, kérdésük. (Sárosi Péter jelentkezik.) Sárosi Péter, tessék!

SÁROSI PÉTER szakértő (SZDSZ): Én is köszönöm szépen ezt az alapos előadást a főosztályvezető asszonytól. Azzal kapcsolatban lenne kérdésem, hogy egyrészt ez a külföldi cég által végzett hepatitisszűrésnél gyűjtenek-e adatot arról is, hogy a fertőzésnél mennyi azoknak az aránya, ami droggal összefüggő fertőzés, tehát mondjuk a fecskendőmegosztással? Említette azt is a főosztályvezető asszony, hogy próbálnak most civil szervezeteket is bevonni abba, hogy a fogvatartottakat motiváltabbá tegyék a szűrésre. Ezzel kapcsolatban is érdekelnének részletek.

Itt azt is olvashatjuk, hogy 2001-ben egy egyértelmű állásfoglalás született arról, hogy a bv-intézetekben biztonsági okokból nem vezethető be a szubsztitúciós terápia. Ezt ki lehet-e kérni vagy el tudja-e küldeni ezt a bizonyos állásfoglalást? Ez a BVOP állásfoglalása, vagy milyen szinten született ez az állásfoglalás? Az Ártalomcsökkentők Országos Egyesületének vannak javaslatai, amelyekben az szerepel, és mi is azt gondoljuk, hogy itt a jogszabályi hátteret meg kellene változtatni ebben a tekintetben, és mi javasoltuk is az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnak, hogy a fogvatartottak egészségügyi ellátásáról szóló rendeletet módosítani kellene. Ezzel kapcsolatban is érdekelne főosztályvezető asszonynak a véleménye. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Szomor Katalin, és aztán Rácz doktor.

SZOMOR KATALIN szakértő (MDF): Én összeadtam gyorsan a HIV-kezelésben lévők számát, és látom, hogy 2007-re nem jelentkezett új ember HIV-kezelésbe, nyilván mert nem lett kiszűrve. Szeretném megkérdezni, hogy hogyan lehet ezt a problémát megoldani, ugyanis a korai kezelésbe vétellel érhető az el, hogy ne jelentkezzenek nála 6-7 év múlva azok a tünetek, amelyek 6-7 év múlva halálhoz vezetnek. Minél korábban kerül valaki kezelésbe, úgy gondolom, hogy lelkiismeretlenség ezt megakadályozni bármiféle ürüggyel, és úgy gondolom, hogy nem a bv célja, hogy ezt megakadályozza, illetve a bv-egészségügyé. Hogyan látja biztosítottnak mondjuk Sárosi Péter úr azt, hogy azok az emberek, akik azért nem tudják, hogy HIV-pozitívak, mert nem vesznek részt szűrésben, vagy nem kerülnek be kezelésbe, hogy mégis kezelésbe kerüljenek? Ugyanis így nem derül ki. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Azt javaslom, hogy az előadó felé tegyünk fel kérdéseket, észrevételeket. Rácz doktor és utána majd a minisztérium részéről Portörő Péter. Tessék!

DR. RÁCZ JÓZSEF szakértő (MSZP): Köszönöm. A főosztályvezető asszonytól azt szeretném megkérdezni, hogy ez a bizonyos második táblázat volt, hogy növekszik a nyilatkozat alapján a droghasználók száma, ugyanakkor csökken a kezelésben részesülők száma. Ez egy ellentmondás, vagy csak úgy tűnik, hogy ellentmondás?

A másik kérdés tulajdonképpen ehhez kapcsolódik, hogy az egészségügyi intézményeken kívül gondolkodnak-e másfajta terápiás módszerekben vagy lehetőségekben, gondolok itt a terápiás közösségekre, névtelen csoportokra, satöbbi, ami mondjuk nem szorosan az egészségügyhöz tartozik, és nem sorolható be ebbe a másik táblázatba, hogy járóbeteg- meg fekvőbeteg-ellátás? Köszönöm.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Portörő Péter, Szociális és Munkaügyi Minisztérium!

PORTÖRŐ PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Én csak hozzászólni szeretnék, illetve volt olyan kérdés, ami elhangzott, ami engem is foglalkoztat, hogy hogyan lehet erősíteni a motivációt, hogy részt vegyenek a szűrésekben. Egyrészt szeretném megköszönni, bár nem nekem szól az, hogy a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság figyelemmel kíséri és a forrásainak megfelelően rendelkezésre álló összegekből támogatja ezt a programot. Viszont az valóban úgy van, és erről már itt a bizottságon beszámoltunk, hogy tervezünk egy új akciótervet, illetve a kormányzat megfogalmazza azokat a feladatokat, amelyek 2009-ig még teljesíthetőek a nemzeti drogstratégiából. Ebből a feladatcsoportból kiemelkedik, illetve szerepel ebben a csomagban az, hogy az önként jelentkezők számára biztosíthatóvá váljon minden típusú szűrési tevékenység, illetve olyan szolgáltatásbővítésre, fejlesztésre is szándék mutatkozik a dokumentumban, amelyről Rácz doktor úr is beszélt. A következő év folyamán forrásokat fogunk erre biztosítani. Végül is azon múlik a dolog, hogy milyen eszközöket lehet majd találni ezeknek a céloknak az elérése érdekében. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Ha nincs több jelentkező, akkor tessék, viszontválaszra öné a szó.

Dr. Heylmann Katalin reflexiója

DR. HEYLMANN KATALIN (Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága): Sárosi úrnak válaszolnám, hogy ezt a részét nem tudtuk mérni. Úgy nagyon nehéz lett volna ennek a kiderítése, hiszen mi igazán arról semmilyen tudomással nem bírunk, hogy akik korábbi életükben vagy akár uram bocsá' a börtönön belül drogfogyasztók, azok ez így nem nyilvánulnak meg, hiszen az egyetlen hely, ahol drogszűrést úgymond a jogszabály és a törvényi keretek betartása mellett végezhetünk, az a prevenciós körlet. De ha belegondolunk mindannyian, ez biológiai mintavétel, az egy olyan típusú eljárás, amely a fogvatartott beleegyezése nélkül sem hajtható végre, ha csak nem egy bűncselekmény kiderítésére irányulóan kerül erre sor. Itt azért az emberi jogokkal is nagyon csínján kell bánni, és erre nagyon oda kell figyelnünk. Tehát nincs adatunk. Annyi van, tudjuk, hogy akik jelentkeztek, illetve feltételezhető, hogy aki jelentkezik egy ilyen típusú programra és részt vesz egy hepatitis C szűrésben, annál valami mégiscsak lehetett a háttérben. Tehát nyugodt szívvel el tudom képzelni, hogy ebből az 1500 főből, illetve a személyi állomány tagjait leszámítva olyan 1200 emberből nagy valószínűséggel azért jelentős százalék valamilyen szinten a droggal valamilyen kapcsolatba kerülhetett. De konkrétan nem mértük.

A civil szervezetekkel való együttműködésünk evidencia számunkra, hiszen minden olyan minket megkereső szervezet felé, most legyen ez az Ártalomcsökkentők Országos Egyesülete vagy a Vírusos Májbetegek Országos Szövetsége vagy bárki, aki ebben az ügyben velünk együtt óhajtana működni, mi mindig nyitottak vagyunk, több okból is, mert hatékonynak és jónak tartjuk, másrészt azért, mert sokkal eredményesebb egy ilyen típus közreműködővel a feladat végrehajtása.

Kicsit félreértés van ebben a szövegszerkezetben, mert a metadonszubsztitúció 2001-es állásfoglalás egy olyan, ami akkor azért született meg, mert nem volt egyértelmű, hogy ezt hogyan lehet a börtönökben kezelni. Szó nincs arról, hogy mi valakinél, akinél megkezdődött egy metadonszubsztitúciós program, ne folytatnánk. Ezt már akkor is csináltuk és azóta is. Évente ez nagyon elenyésző arány, körülbelül 8-10, de mindig 10 alatt marad már évek óta, akit metadonkezelésben kell részesítenünk. Ezek azok az emberek, akiknél korábban már megkezdődött ez a program, mert ezt megszakítani azért maradjunk annyiban, hogy műhiba, és börtönkörülmények között ezzel nem is tudnánk utána mit kezdeni, aki már egy ilyen programban részt vett valahol valamelyik drogambulancián. Ráadásul ha onnan annak a szakorvosnak a véleménye meg is érkezik, hogy fontosnak tartja ennek a programnak a véghezvitelét, akkor mi megtesszük.

Mi azt nem támogattuk semmilyen szinten, hogy a börtönökben ez a metadon mint gyógyszerkészlet hozzáférhetővé váljon. Úgy éreztük, hogy óriási kockázatot jelentene. Nem kívánom azt mondani ettől kezdve, hogy a börtönben dolgozó személyzet korrupt vagy bármilyen más módon visszaélne vele, de túl veszélyes dolognak tartanánk, amennyiben ezt a metadont készleteznénk úgymond a börtönökben. Akinél ilyen kezelési program van, azt viszont természetesen véghezvisszük, vagy ahol a mi szakembereink úgy gondolják, hogy ennek van létjogosultsága vagy helye, akkor azok hajtják végre.

Csak egy nagyon rövid gondolattal Szomor Katalinnak. HIV-szűrés. Mutattam az ábrán. Amikor kötelező volt a HIV-szűrés, tudtuk, hogy kik a HIV-pozitívak vagy tudott HIV-pozitívak voltak. Pontosan ez volt az abszolút érvünk is a CPT-vel szemben, biztos tudja mindenki, hogy ez az embertelen bánásmód és kínzás elleni Európa tanácsi bizottság egy komoly vizsgálatot folytatott, már több soron is pszichiátriai intézményeket és a börtönöket is végiglátogatták, és az egyik legsúlyosabb kifogásuk az volt, hogy a magyar börtönökben miért kötelező a HIV-szűrés. Nagyon elmarasztaltak minket ez okból. Mi akkor meg is szüntettük. 2003-ra már jogszabályi feltételeket, a törvényt, mindent ehhez idomítottunk, és tulajdonképpen azóta önkéntes a HIV-szűrés.

Egyetértek azzal, hogy az időben megkezdett kezelés, a túlélés esélyét a prognózis elképesztően pozitíve befolyásolja, de egyszerre nagyon nehéz koitálni is meg szűznek is maradni, már bocsánatot kérek. Most vagy szakmailag megpróbálom azt mondani, hogy igenis szűrjünk, legyen kötelező szűrés, mert akkor jót teszek neki, ha kiderítem, kezelem és meg fog gyógyulni, vagy legalábbis nagyon jó túlélési esélyeket adok neki, vagy pedig azt mondom, hogy akkor vegyük az európai uniós direktívát, miszerint ez egy alapvető személyiségjog, kötelezni erre senkit nem lehet. Akkor viszont tudomásul veszem, hogy igenis, aki nem fog jelentkezni, nem kötelezhetem rá, nem foghatok rá revolvert, hogy márpedig magát akkor is meg fogom szűrni, csak megpróbálom meggyőzni, megpróbálom értelmesen elmondani, megpróbálom civil szervezetek közreműködésével rávenni őket. Vagy sikerül vagy nem, de több esélye erre nincs az embernek.

Rácz úrnak válaszolva, természetesen azért nem releváns ez a nyilatkozat és a kezelésbe vettek aránya, hiszen a nyilatkozatnál nagyon sajátos az aspektus, hogy ki miért vallja magát aktuálisan kábítószer-fogyasztónak a múltban vagy akár a jelenben. Amikor az terjed el, hogy ebből valami jó dolog fog kisülni, akkor többen, amikor az terjed el, hogy ennek lehetnek valami hátrányos következményei... Tehát ezeket mi nem igazán tekintjük komoly adatnak. Azért mondtam, hogy ha ez bejön, megkérdezzük, hogy tetszett-e kábítószert fogyasztani, vagy akár nemrég még fogyasztott is, de ezt is lehetőség szerint nem személyhez szólóan, hanem valamiféle más metódussal, de ez nem egy biztos módszer arra, hogy felderítsük. Biztos, hogy valamennyire a nagy számok törvényében van még benne, némi igazságtartalma miatt tekintjük igazán komolyan problémás esetnek, akit kezelésbe kell venni, mert olyan tüneteket produkál.

Portörő úrnak meg nagyon szépen köszönöm, nagyon bízom benne, hogy a 2009-ig szóló cselekvési program, akció részeként a börtönökben úgy a szűrőprogramok kiterjesztésére szánt többletköltségből, illetve az alternatív kezelésekhez és az egyéb kezelési programokhoz természetesen nagyon számítunk mi ezekre a támogatásokra.

Ahogy látom, egy kérdést nem válaszoltam még meg Rácz úrnak, ez a más terápiás programok. Nálunk működnek a prevenciós körletek, működnek a gyógyító-nevelő programok, működnek egyéb ilyen terápiás közösségek minden börtönön belül. Bár igyekszünk nem összemosni a fogvatartottakat a különböző terápiás programokban való részvételben, de óhatatlanul igyekszünk olyan, a legkülönbözőbb terápiás programokat, pszichoterápiás vagy egyéb programokat biztosítani, amelyekben az önként jelentkezőknek akár innen-onnan, egyik csoportból a másikba valami átjárást biztosítunk, és akinél valamit eredményesnek érzünk, akkor nem húzunk szigorú határvonalakat, hogy ki milyen programban vegyen részt. Azt próbáljuk felkínálni, ami számára a legjobban elfogadható, és ami a cél elérésére legjobban sarkall minket, mert végül is az a cél, hogy ha már börtönben van, akkor ott úgy érjük őt el, hogy mire kikerül, legalább valamennyivel kedvezőbb pozícióban legyen, mint ami korábban volt.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Ha nincs több kérdés, észrevétel, akkor a bizottság nevében szeretném megköszönni, hogy eljöttek és megtiszteltek minket. Tényleg egy komoly szakmai tájékoztatást kaphattunk a büntetés-végrehajtási intézetekben folyó munkával kapcsolatban. Köszönöm szépen.

Egyebek

Rátérnénk az utolsó napirendi pontunkra, amely az Egyebek napirendi pont. Igazából csak annyit szeretnék elmondani tájékoztatásul mindenkinek, hogy a már elfogadott munkatervünk alapján mennénk tovább. A következő ülésünk december 5-én délben lenne, és az ottani napirendi pontokat figyelembe véve a Drog Fókuszpontot fogjuk felkérni és a minisztériumot egy-egy tájékoztatásra. Így folytatnánk a munkánkat.

Van-e valakinek Egyebekben valamilyen kérdése, észrevétele? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor én nagyon szépen köszönöm mindenkinek a mai munkáját. További szép napot kívánok! Köszönöm szépen.

(Az ülés befejezésének időpontja: 13 óra 37 perc.)

Winkfein Csaba a bizottság elnöke

Jegyzőkönyvvezetők: Lajtai Szilvia és Földi Erika