Káb-4/2008.
(Káb-14/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Kábítószerügyi eseti bizottságának
2008. május 14-én, szerdán, 12.00 órakor
a Képviselői Irodaház 520. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
A napirend ismertetése és elfogadása *
A migráció összefüggése a kábítószerhelyzettel és a fertőző betegségekkel *
Dr. Lékó Zoltán (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) tájékoztatója *
Kérdések, észrevételek, válaszok *
Szomor Katalin szakértő (MDF) előadása *
Kérdések, észrevételek, reflexiók *
Tájékoztató a tűcsereprogramok hazai helyzetéről *
Gyekiss Roland (Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Ambulancia) tájékoztatója *
Kérdések, észrevételek, válaszok *
A HIV- és a hepatitis-szűrővizsgálatok országos helyzete, finanszírozási kérdései *
Gyebnár Brigitta (Országos Epidemiológiai Központ) bevezetője *
Dr. Melles Márta főigazgató (Országos Epidemiológiai Központ) tájékoztatója *
Gyebnár Brigitta (Országos Epidemiológiai Központ) kiegészítése *
Kérdések, észrevételek, válaszok *
1. Tájékoztató a tűcsereprogramok hazai helyzetéről
2. A migráció összefüggése a kábítószerhelyzettel és a fertőző betegségekkel
3. A HIV- és a hepatitis-szűrővizsgálatok országos helyzete, finanszírozási kérdései
4. Egyebek
Elnököl: Winkfein Csaba (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Spiák Ibolya (Fidesz), a bizottság alelnöke
Halmai Gáborné (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP)
Dr. Cser-Palkovics András (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Gusztos Péter (SZDSZ) Winkfein Csabának (MSZP)
Móring József Attila (KDNP) dr. Cser-Palkovics Andrásnak (Fidesz)
Portörő Péter főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Melles Márta főigazgató (Országos Epidemiológiai Központ)
Gyebnár Brigitta szakmai tanácsadó (Országos Epidemiológiai Központ)
Dr. Lékó Zoltán főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Varga Mónika (Drogprevenciós Alapítvány)
Geist Gábor (Drogprevenciós Alapítvány)
Gyekiss Roland (Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Ambulancia)
Szabadka Péter szakértő (KDNP)
Szomor Katalin szakértő (MDF)
Victorné Erdős Eszter szakértő (Fidesz)
Müller Éva főtanácsos (Egészségügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 12 óra 8 perc)
Elnöki bevezető
WINKFEIN CSABA (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel köszöntöm a bizottság megjelent tagjait, szakértőinket, minden meghívottat.
A napirend ismertetése és elfogadása
A mai bizottsági ülésen a kiküldött napirendi pontok szerint haladnánk sorba, négy napirendi pontunk lesz: 1. tájékoztató a tűcsereprogram hazai helyzetéről; 2. a migráció összefüggése a kábítószerhelyzettel és a fertőző betegségekkel; 3. a HIV- és hepatitis-szűrővizsgálatok országos helyzete, finanszírozási kérdései; 4. egyebek.
Mielőtt felteszem szavazásra a napirendet, a jegyzőkönyv számára mondom, hogy Winkfein Csaba helyettesíti Gusztos Pétert, Cser-Palkovics András pedig Móring József Attilát. Így a bizottság határozatképes.
Ha nincs más javaslat a napirendre, felteszem szavazásra. Aki egyetért ezzel a négy napirendi ponttal, kérem, jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság egyhangúlag egyetért.
Mielőtt belekezdünk az 1. napirendi pontba, szeretném jelezni, hogy a jövő hónapban a bizottság nem a munkarendben megfogalmazott 11-én, hanem más javaslatom lenne, méghozzá június 4-én, 12 órakor, tehát egy héttel előbb tartaná a következő ülését. Ez kihelyezett ülés lenne az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetben, itt Budapesten. Mindenkinek ki fogjuk küldeni a meghívót a helyszín és az időpont megjelölésével. Egy napirenddel kevesebbet vinnénk oda, az a javaslatunk, hogy az 1., 2. napirendi pont maradna, és a büntetőjogi szabályozás helyzetével foglalkozó napirendi pontot pedig javasoljuk, hogy szeptemberben tárgyaljuk meg; addigra várható, hogy bővebb információval rendelkeznek, és akkor pontosabb tájékoztatást kaphatunk. Köszönöm szépen.
Most pedig térjünk át az 1. napirendi pontra. Külön köszöntöm Varga Mónikát, Geist Gábort, a Kék Pont részéről pedig Gyekiss Rolandot. (Az előadók technikai problémát jeleznek.) Szóban el tudjuk kezdeni addig, vagy várjuk meg a segítséget? (Rövid egyeztetést követően:) Ha elfogadható, kezdjük a 2. napirendi ponttal, mert ez nem igényel számítógépes hátteret. Szavazást kérek róla. (Szavazás.) Köszönöm szépen, egyhangú az egyetértés.
A migráció összefüggése a kábítószerhelyzettel és a fertőző betegségekkel
Elkezdjük a 2. napirendi pont tárgyalását: a migráció összefüggése a kábítószerhelyzettel és a fertőző betegségekkel.
Köszöntöm Lékó Zoltán főosztályvezető urat az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium részéről. Köszönöm szépen azt az anyagot, amelyet mindannyian megkaptunk, ki is küldtük képviselőtársainknak, szakértőknek. Átadom önnek a szót. Tessék!
Dr. Lékó Zoltán (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) tájékoztatója
DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Remélem, volt idejük elolvasni ezt a rövid anyagot, amelyet készítettünk. Egypár szóban azért összefoglalnám, ha nem mindenkihez jutott volna el.
Magyarországon a kábítószer terjedése szorosan összefügg az elmúlt másfél évtized társadalmi, gazdasági és politikai változásaival. A migrációval olyan összefüggést mutat, hogy magyar állampolgárok sokkal könnyebben, gyakrabban tudnak külföldre utazni, külföldön megismerkedtek a kábítószer használatával, és külföldiek is sokkal gyakrabban utaznak Magyarországra, és így kábítószer-fogyasztással összefüggő bűncselekményeket Magyarországon követnek el.
Amilyen adatokat én hoztam önöknek, ezek a bűncselekményekre vonatkoznak. A bűncselekményi statisztikákból az derül ki, hogy Magyarországon a külföldiek által elkövetett bűncselekmények száma a közhiedelemmel ellentétben nem magasabb, mint a külföldiek aránya a lakosságszámhoz viszonyítva. Magyarországon körülbelül 180-200 ezer külföldi állampolgár él, és 2007-es adat szerint az összes ismertté vált bűncselekményhez képest 2,02 százalék a külföldiek által elkövetett bűncselekmények aránya. Ez csökkenő tendencia eredménye: 2004-ben még 3,37 százalék volt ez az arány.
Azt is el kell még mondani, hogy ezeknek a bűncselekményeknek nagyjából a fele közokirat-hamisítás, tehát hamis okmányokkal próbálnak meg Magyarországra jönni, itt próbálják a tartózkodásukat hamis okmányokkal igazolni. Ami az önök számára érdekes, hogy a visszaélés kábítószerrel bűncselekményt külföldiek 2007-ben 195 esetben valósítottak meg, ami az összes elkövetésnek a 4,1 százalékát jelenti. Valamivel nagyobb ez az arány, mint a más bűncselekmények, de ez sem tekinthető kiugrónak. Jellemző egyébként, hogy csak egyszer követik el, és a nagyrendbeliség nem jellemző rá. Az anyag, amelyet megküldtünk önöknek, lebontva is tartalmazza, hogy 18 éves kor alatt, és egyébként ez a visszaélés kábítószerrel különböző minősített esetei milyen gyakran valósultak meg.
A kábítószerrel kapcsolatban vizsgálni szokták azt is, hogy a bűnelkövetés alkohol, illetve kábítószer hatása vagy más bódító anyag hatása alatt történik-e. Jellemzően a külföldiek kriminalizálódása az alkoholfogyasztással függ össze, nagyjából 1 százalék körüli a kábítószer hatása.
Az anyagunk 4. oldalán felsoroljuk azokat az országokat, amelyek a legtöbb állampolgárt adták a kábítószerekkel kapcsolatos bűncselekményeknél. Itt megállapíthatjuk, hogy ezek jellemzően nyugat-európai országok, tehát Franciaország, Németország, Ausztria polgáraihoz kötődik; a Balkán és a Távol-Kelet, Vietnam is megjelenik a listán, de ezek a számok itt vannak zárójelben: 10, 13, 14 eset, ez nem elég magas ahhoz, hogy ebből komolyabb tendenciákra következtessünk.
Kábítószerrel kapcsolatban azonban el kell azt mondani, hogy mivel Magyarországon nagy mennyiségben nem termelnek kábítószert, jellemzően a világ kábítószer-termelése is egy-egy régióhoz kötődik, ez a bűncselekményi kategória óhatatlanul tartalmaz valamilyen nemzetközi szálat, ezek globális szinten működnek. Azonban azt is el kell mondani, hogy ezek a globális szinten működő hálózatok különböző országokban az elosztó rendszer tagjait már az ottani állampolgárok közül szervezik be.
A kábítószeres bűncselekményeknél meg kell még említeni - rendőrök fölhívták erre a figyelmemet -, hogy a partidrogok használata is jelentős, és bizony a különböző nagyobb zenei fesztiválok alkalmával, például a Sziget esetén a rendőri rajtaütés következtében elsősorban fiatal külföldiek is a rendőrség látókörébe kerülnek, de itt inkább a kereslet oldaláról, úgyhogy ez is befolyásolja a statisztikát.
A fertőző betegségekkel kapcsolatban az elmúlt héten egyik képviselőtársuk, Pettkó András nyilatkozott, és javasolta, hogy a beutazási feltételek közé ismét emelje be a kormány, illetve az Országgyűlés a tbc-szűrés előírását. Ez a képviselői nyilatkozat azért komoly információhiányra utal. Magyarországon 2005 előtt egy bizonyos személyi körrel kapcsolatban, mégpedig azokra vonatkozóan, akik hosszabb távon akartak Magyarországon tartózkodni, tehát tartózkodási engedélyt vagy letelepedési engedélyt kértek, számukra kötelező volt orvosi vizsgálat. Ez az orvosi szűrővizsgálat azonban öt fertőző betegség megállapítására vonatkozott. Öt év alatt, 2000. január 1-je és 2004. december 31-e között 135 ezer ilyen vizsgálatot folytatott le az ÁNTSZ, és ezeknek az 1 ezrelékében, tehát 130 esetben került megállapításra, hogy valamilyen fertőző betegséget hordoznak.
Ennek a szabálynak az eltörlése összefüggött az úgynevezett Avarkeszi-csomag elfogadásával. A kettős állampolgárságról szóló népszavazás után Avarkeszi Dezső kormánybiztosként koordinálta azt a jogszabálycsomag-elfogadást, amely a határon túli magyarok helyzetét volt hivatott megkönnyíteni. Magyarországon, annak ellenére, hogy évente 40 millió határátlépést regisztrálnak, a bevándorlók túlnyomó része a határon túli magyarok közül kerül ki, és ezek a szűrővizsgálatok több tízezer forintos költséget emésztettek föl, plusz utánajárás, és mint mondtam, 99,9 százalékban nem volt gyakorlati haszna. Ezért az Országgyűlés úgy döntött, egyhangúlag, hogy nincs szükség ezekre a vizsgálatokra automatikusan, és ezzel a határon túli magyarok helyzetét könnyítjük meg. Azt azonban tartalmazzák továbbra is a jogszabályok, hogy ha járványveszély van, akkor természetesen kell alkalmazni az egészségügyi miniszter járványügyi előírásait.
Azért volt furcsa helyzet a 2005 előtti szabályozás, amelynek a visszaállítását kezdeményezte most ez a képviselőtársuk, mert egy járvány által fertőzött területről érkezőnek az esetében csak akkor terjedt ki ez a szűrővizsgálat, ha ő huzamosan akart Magyarországon tartózkodni, tehát ha letelepedni akart vagy tartózkodási engedélyt kért, amely három hónapnál hosszabb időre szól. Ha turistaként érkezett onnan valaki, vagy egy magyar állampolgár utazott oda és onnan jött vissza, rá semmilyen vizsgálat nem vonatkozott, és ha tényleg valós a járványveszély, akkor természetesen inkább rájuk kell kiterjedni. Emiatt egy teljesen más megközelítés lépett hatályba 2005-ben, és az eltelt három év azt igazolta, hogy helyes ez a megközelítés, egyelőre nem volt semmilyen komoly egészségügyi probléma, amely a migrációval összefügg.
Beszélni szeretnék még a menedékkérőkről is. A január 1-jén hatályba lépett új menedékjogi törvény is fenntartotta azt az előírást, hogy a menedékkérőket ilyen szűrővizsgálatnak vetik alá. Ez annak tudható be, hogy ez a csoport általában olyan helyekről és olyan körülmények között érkezik Magyarországra, hogy nagyobb a különböző fertőző betegségek felbukkanásának a lehetősége. Az elmúlt években, 2005-ben 532 személyt vizsgáltak meg a menekülttáborokban, ebből 4 volt HIV-fertőzött, 9 szifilisszel fertőzött, 4 pedig tbc-s. Természetesen ilyenkor a kezelésük rögtön megindul.
Különböző civil szervezetek is vannak, például a Cordelia Alapítvány, amelyet a minisztérium is támogat, anyagilag is, és amelyek a menedékkérők kezelésére specializálódtak. Ha egészségügyi helyzetről beszélünk és migránsokról, akkor meg kell említeni, hogy ez a menedékkérő csoport nemcsak veszélyt hordoz magában, hanem gyakran olyan kínzásokat szenvedtek el, ami miatt úgynevezett poszttraumatikus sérüléseket szenvedtek, és ezért kezelésben kell részt venniük ahhoz, hogy megfelelően ki tudják heverni azt a traumát, amelyen átestek.
Röviden ennyit akartam elmondani az anyagunkról. Természetesen, ha kérdésük van, akkor örömmel válaszolok.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Azt javaslom, mialatt Szomor Katalin felkészül, addig van lehetősége képviselőtársaimnak, szakértőknek kérdést feltenni, és utána folytatnánk, meghallgatjuk még Szomor Katalin előadását is; ő is készült ebben a témában mint az MDF szakértője, elég sokat foglalkoztak ezzel a kérdéskörrel.
Addig van lehetőség kérdésre. Alelnök asszony, tessék!
Kérdések, észrevételek, válaszok
DR. SPIÁK IBOLYA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Nem biztos, hogy a migrációval kapcsolatos a kérdésem, de hadd ragadjam meg az alkalmat, ha már módomban van kérdezni öntől.
A kezemben tartok egy könyvet: "Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről" - biztosan ismeri, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium adta ki ezt a könyvet. Ebben az szerepel, hogy a kábítószerrel kapcsolatban elkövetett bűncselekmények a keresleti oldal és a saját használattal összefüggő bűncselekmények kapcsán sokkal nagyobb számban kerülnek felderítésre, mint mondjuk, a kínálati oldal bűncselekményei - átadás, forgalomba hoz, kereskedik -, pedig úgy gondolnánk, hogy mégis, a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények megelőzésében ez lenne a legfontosabb, stratégiai szempontból is, hogy a kábítószer-kereskedelem felderítésében jeleskedjenek a hatóságok. Ebben a könyvben az szerepel, hogy mindösszesen a felderített esetek száma 7 százalék. Mi az oka annak, hogy ebben a témában nem jeleskednek?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Van-e még valakinek kérdése? (Nincs.) Ha most nincs, tessék, öné a szó.
DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Ha jól értem, akkor 7 százalék esetében tudjuk megállapítani azt, hogy a felhasználó kitől is szerezte a kábítószert?
DR. SPIÁK IBOLYA (Fidesz): Igen. Kínál, átad, forgalomba hoz, kereskedik - tehát a kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos eseteket jelenti. És nagyon kevés ez a 7 százalék!
DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen, ebben azonban nincs benne az az esetkör, amikor - és bizonyára a hírekből azért rendszeresen értesülnek erről -, hogy gyakran már a határon sikerül a kábítószercsempészeket elfogni. És arányaiban ez olyan nagy mennyiségű kábítószer, ami ebből a statisztikai adatból nem derül ki, úgyhogy ez tényleg megtévesztő, hogy azt mondjuk, hogy a kábítószer-kereskedők 93 százaléka büntetlen marad. Ez azonban nem így van, mert mivel az országba be kell hozni a kábítószert, hiszen a nagy részét nem itthon állítják elő, ezért szerintem kicsit csalóka ez a számadat, ezt ugyanis nem tartalmazza. (Dr. Spiák Ibolya felemeli a könyvet.) Ez egy szociális minisztériumi kiadvány, nem tudom..., a látencia a rendőrségi adatokból nem derül ki, az pusztán becslés. Amit én itt el tudok önöknek mondani, ezek a rendőrségi adatok, és más bűncselekményekkel összevetett adatokat mondtam. Más bűncselekményeknél is megvan a látencia, nem mindenhol sikerül földeríteni. Ez itt a bűnelkövetések száma, a bűncselekmények száma, nem pedig a felderített bűncselekmények, amit én említettem.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Míg lesz valami ebből a számítógépből, addig szerencsénkre itt van Portörő Péter, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője - látom, készül a válasszal. Tessék, öné a szó.
PORTÖRŐ PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Csak némi kiegészítést szeretnék hozzáfűzni.
Azt mondja az az adatsor, hogy többségében, túlnyomórészt a használattal kapcsolatos bűncselekmények kerülnek napvilágra, és ahhoz képest kisebb számban a kereskedői típusú elkövetések. Valóban, ez abból is adódik, hogy ez igazán nehezen felderíthető, a világ összes országában a kábítószer-kereskedelem az egyik legnehezebben felderített cselekmény, ugyanis egyre jobban konspirálnak ezek a bűnöző csoportok, szervezettebbek, egy kilépő bűnöző csoport helyébe egy újabb lép. Itt ezzel kell tisztában lenni, hogy ez igazán nehezen és hosszú munkával, nyomozói tevékenységgel folytatott eljárás. Úgyhogy amikor ezt a jelentést összeállítottuk, ezt a tényt erősítették meg az adatok igazából.
ELNÖK: Alelnök asszony?
DR. SPIÁK IBOLYA (Fidesz): Csak még egy gondolat: ebbe bele kell nyugodni, vagy van valamilyen stratégiájuk ezzel kapcsolatban? Mert ez azért nagyon kevés! 7 százalék, és itt elsősorban a fogyasztókat, az alkalmi használókat büntetjük, merthogy a bűncselekmények itt kerülnek felderítésre, a terjesztőket pedig, úgy tűnik, hogy futni hagyjuk.
ELNÖK: Tessék!
DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Én ugyan nem rendőr vagyok, de arról biztosíthatom, hogy ez tipikusan olyan terület, amely nemzetközi rendőrségi együttműködésnek a területe. És mivel maga a bűncselekmény megvalósítása is gyakran tartalmaz nemzetközi szálat, ezért az Europolon keresztül is zajlik a tagállami rendőrségek közti együttműködés.
Van rendészeti stratégia, ezt készítik a minisztériumban, nem tudom, mikor kerül az Országgyűlés elé. Tehát van különböző bűncselekményekre lebontott stratégiai elképzelése a minisztériumnak, de erről nem tudok részletesen nyilatkozni.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Portörő Péter!
PORTÖRŐ PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Csak annyit szeretnék hozzátenni, hogy mind a használat, mind a kereskedelem a Btk. hatályos szabályozása szerint büntetendő cselekmény, és a rendőrség az elé kerülő eseteket úgy kezeli, mint amivel neki el kell járnia. Ez egy olyan adat, amely azt mutatja, hogy igazából hogyan, milyen esetek kerülnek a rendőrség látókörébe a legkönnyebben, illetve leghamarabb ebben tud intézkedést foganatosítani.
Köszönöm.
ELNÖK: Látom, lesz valami Szomor Katalin előadásából... Addig még gyorsan Halmai Gáborné képviselő asszony kért szót. Tessék!
HALMAI GÁBORNÉ (MSZP): Bár nem közvetlenül a témához kapcsolódik, de a beszélgetés most ebbe az irányba ment el. Az eltereléssel kapcsolatos jogszabály kapcsán van egy olyan tapasztalat, miszerint mindenki, aki az elterelés alá kerül, alapvetően bűncselekményi és nem szabálysértési kategóriában van. Emiatt ez azon az oldalon megemeli egyrészt a statisztikát, szerintem ez is okoz egy ilyen belső aránytalanságot.
Másrészt azért vetettem föl ezt most ennek a kérdésnek a kapcsán, mert ugyanakkor ezzel kapcsolatban olyan tapasztalat is van, és ezt számomra visszajelezték a területen, hogy esetenként még túlzás is, és vannak olyan esetek, ahol inkább ezt a részét kellene szabálysértésként felfogni és kezelni, ennek megfelelő eljárásrendet kialakítani, természetesen megtartva az elterelési kötelezettséget, csak a hozzá vezető út az, ami hosszú és drága, ugyanakkor pedig a statisztikán nem javít.
Azért gondoltam, hogy ezt itt most ennek ürügyén elmondom, mert éppen egy kábítószerrel kapcsolatos konferencián, megbeszélésen találkoztam ezzel a felvetéssel. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Képviselő asszony nem volt itt az elején, azt javasoltuk, hogy bár a következő alkalomra beszéltünk az elterelés intézményéről, de azt áttesszük szeptemberre, addigra hátha lesz több információ és több anyag, amiről tudunk majd beszélni.
Victorné Erdős Eszter, tessék!
VICTORNÉ ERDŐS ESZTER szakértő (Fidesz): Csak egy nagyon rövid hozzászólásom lenne. Én nagyon örülök annak, amit ön elmondott most, mert miközben például Nagy-Britanniában most szigorították a drogtörvényt, Magyarországon éppen azzal érvelnek azok, akik a Btk.-enyhítés mellett törnek lándzsát, hogy úgyis csak a fogyasztókat, a legalján levő áldozatokat üldözi a rendőrség, és a kereskedők úgysem kapják meg a büntetésüket, akkor viszont szegény fogyasztókat ne büntessük, enyhítsük a Btk.-t. Úgy gondolom - ez egy javaslat -, hogy ezt jó lenne kommunikálni, újságcikkekben, médiában a társadalommal közölni ezt, amit most mi itt hallottunk.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Van-e további kérdés? (Nincs.)
Úgy látom, Szomor Katalin már felkészült. Tessék, öné a szó.
Szomor Katalin szakértő (MDF) előadása
SZOMOR KATALIN szakértő (MDF): A migrációval kapcsolatos kérdésekről szeretnék tárgyalni.
A Nemzetközi Migrációs Hivatal készített egy tanulmányt, amely hat országgal foglalkozott, ez a tanulmány a migráció és az egészségügy relációjával, ezen belül természetesen a fertőző betegségek, mint HIV/AIDS, hepatitis, tbc, kábítószeresek kérdésével foglalkozott.
Szeretnék néhány hazai adatot bemutatni - remélem, jól látszik. Magyarországon a születési ráta a hetvenes években 2,09 volt, míg ez harminc év múlva lecsökkent 1,30-ra. Hasonló trendet lehet megfigyelni egész Európában: drámaian csökken a születésszám, és egyúttal az aktív korúak aránya is. Itt van néhány adat: Németországban 1,64-ről 1,32-ra - ez tehát a hetvenes és a kétezres évek összehasonlítása -, Olaszországban 2,33-ról 1,30-ra, Spanyolországban 2,86-ról 1,27-re csökkent le a születési ráta.
A szabályozott migráció az elöregedés miatt gazdasági szükségszerűséggé vált Európában. Az Unió közös bevándorlási politikát kell hogy kialakítson, amelynek első lépései megkezdődtek. Az uniós szempontok szerint a célok: annak biztosítása minden szinten, hogy a migránsok áramlását hatékonyan menedzseljék; fair módon kezeljék az EU-tagállamokban legálisan tartózkodó harmadik országok állampolgárait; valamint az illegális migráció és emberkereskedelem megelőzése, illetve hatékony megakadályozása.
A bevándorlási politikai pillérei az Unióban: a harmadik országbeli bevándorlók beilleszkedését segíteni kell, részben foglalkoztatáspolitikával, részben segíteni kell nekik abban, hogy megszerezhessék a vendéglátó ország nyelvének tudását, javítsák a képzettségüket, illetve nemzeti kapcsolattartó pontokat kell létrehozni. Ehhez a három akciótervhez - mert minden témában egy-egy akciótervet dolgoznak ki - jogi, pénzügyi és operatív feltételeket kell biztosítani, az illegális bevándorlás, a külső határok és a kitoloncolás kérdései tekintetében is.
A migránsok körében súlyos egészségügyi problémák merülnek föl - ezek itt az európai adatok -, fertőző betegségek, mint tbc, HIV/AIDS, hepatitis C; a nem fertőző megbetegedések között leggyakoribb a szív-érrendszeri megbetegedés, a diabetes, mentális egészségi problémák, kábítószer-függőség, valamint kiemelkedő a munkahelyi balesetek száma.
Rengeteg kutatást végeztek ezen a területen, én csak egy-kettőt említenék meg. Például Blomstedt svéd kutató és munkatársai többéves kutatásaikban megállapították, hogy a korábbi szovjet blokkból bevándorlók mentális egészsége problémát okoz a jövőben az EU bővítésével. A kutatás megállapította, hogy a svédországi orosz és lengyel migránsok között kétszer több a pszichiátriai megbetegedés és a pszichoszomatikus panasz, mint a svéd őslakosok körében.
A HIV-fertőzés terjedése az injektáló drogfogyasztók között, itt amerikai adatot említenék meg. Az amerikai-mexikói határon Pinto és Ramos végeztek kutatásokat. Megállapították, hogy a korábbi drogfogyasztás és a dohányzás is továbbfolyik a migráns státusban is. Hatásos lehet ugyan a kezelés, de sokan meg sem próbálják, pedig erre van lehetőség.
Egy egységes migrációs statisztikai rendszer létrehozását kezdték meg 2005-ben, a feladatcsoportnak Magyarország is tagja. Egészségügyi ellátásra, egészségi állapotra vonatkozó hiteles adatokat még az Eurostat-rendszerben sem sikerült találni, mármint a migránsokkal kapcsolatban. Több kutatás indult meg Európában. 2005-től egy európai kutatási hálózat, 450 kutató vesz részt az európai migrációs adatbázis kialakításában. Ezek rövidítések, amelyek a társaságokat jelentik: IMISCOE - International Migration, Integration and Social Cohesion; MEHO - Migrants and Ethnic Health Observatory, tehát Migránsok és Etnikai Egészségmegfigyelő Központ; EASA - European Association of Social Antropologists. Tehát az ő vezetésükkel, koordinálásukkal folynak a kutatások.
Egy érdekes jelenséget is meg lehet figyelni, az úgynevezett "forgóajtó effektust". Például megfigyelték - és erre természetesen adatok vannak -, hogy az illegális migráns nők gyakran lesznek nemi erőszak, szexuális kizsákmányolás áldozatai, és így ők lényegesen könnyebben ki vannak téve a nemi úton történő fertőzéseknek. Nagyon érdekes, hogy a mexikói migránsok esetében adatok azt bizonyítják, hogy nem Mexikóból viszik az AIDS-et Amerikába, hanem fordítva: Amerikából importálják haza Mexikóba. Ennek az a háttere, hogy a mexikói vendégmunkások, akár legális, akár illegális munkások család nélkül vannak, a családjuk, feleségük otthon marad, ezért kuplerájokba járnak vagy prostituáltak szolgálatait veszik igénybe. Megfertőződnek, hazaviszik a családba, és többnyire a következő gyerek születésekor derül ki, hogy a gyerek is HIV pozitívan születik, és az anya meg van fertőződve.
Régi jelenség, amelyet leírtak a XX. század elején, hogy amikor a kínaiak mentek be Amerikába a század elején dolgozni, azt csinálták, hogy a hazautazók és a fiatal beutazók felcserélődtek, amikor bevándorlási tilalom volt Amerikában. Azt hiszem, érdemes erre a jelenségre nekünk is odafigyelni, hiszen okmányokat is könnyen tudnak a kínaiak cserélni, mert nehezen ismerhetők fel fényképről.
A hatékony megelőzés kulcsa - az egészségügyi problémákról beszélek - részben a folyamatos felvilágosítás, részben a fertőző megbetegedések hatásos ellenőrzése, a kockázati csoportok szűrése HIV/AIDS, hepatitis C és tbc-re. Ez előzheti csak meg a fertőzés terjedését. A függőség és mentális problémák kiszűrése és kezelése is fontos kell hogy legyen. Ezeknek a feladatoknak az ellátása hazánkban lényegében megoldatlan. A migránsokkal foglalkozó egészségügyi szolgálatokhoz javasolt ezt telepíteni. Szeretném megemlíteni, hogy az orvosképzés és kutatás megkezdődött a Pécsi Egyetemen; s egyben Szilárd István professzor jelezte, hogy elnézést kér, de túl későn tudta meg ezt az időpontot, nem tudott eljönni, mert egy másik kötelezettsége van közben, ugyanúgy, mint a Nemzetközi Migrációs Hivatal itteni irodájának a vezetőjének.
Az ENSZ-konvenciók, azt hiszem, ez már mindenki számára ismert: az 1961-es, 1971-es és 1988-as kábítószer-ellenes egyezmény. A testületei részben az UNGASS-nak, a kábítószerekkel foglalkozó egységnek az időnként összehívott külön ülése, vagy pedig a Bécsben összehívott magas szintű szegmentek, amelyek miniszteri konferenciákat jelentenek; az évente összehívott ENSZ Kábítószer Bizottság; a független, bár ENSZ mellé tartozó INCB, a Nemzetközi Kábítószer Ellenőrző Szerv; illetve a Bécsben működő ENSZ Kábítószerek és Bűnözés Elleni Hivatal.
Bécsben 1987-ben hívták össze azt a konferenciát, amely először megfogalmazta a keresletcsökkentés fontosságát, valamint azt, hogy átfogó és multidiszciplináris tervet kell készíteni a kábítószer-probléma csökkentéséhez, amiben a kereslet- és a kínálatcsökkentés között egyensúly kell hogy legyen, és nagyon fontos, hogy a szektorok között megvalósuljon a koordináció. Ez az ENSZ-dokumentum ajánlja minden kormánynak drogstratégiák és akciótervek létrehozását. Ez a dokumentum részletezte először kábítószerügyben ENSZ szintjén a társadalom szerepét, kijelölve a kormányok, önkormányzatok, hatóságok és intézmények, a civil szféra és az egyházak tennivalóit a kábítószer elleni küzdelemben.
Az ENSZ kábítószer-ellenes dekádokat, évtizedeket tart. A legutóbbi '98-ban kezdődött, és most ér véget, amely egy globális, multidiszciplináris akcióprogramot határozott meg. Ennek az értékelése folyamatban van, az új tervek készítésében és az értékelésben is a civil szervezetek regionális fórumai részt vesznek; ez a 2008-on túli, tehát a "Beyond 2008" folyamat.
Az Európai Unió az ENSZ-konvenciókat, illetve a nemzetközi szervezett kábítószer-bűnözés elleni fellépés jogi kereteit a közös kötelező joganyagban, az acquis communautaire-ben meghatározta. A stratégiákat és akcióterveket 1990-től ötévente készítik, most pedig 2005-től 2008-ig, illetve 2012-ig érvényes a két akcióterv, és 2005-től 2012-ig a nyolcéves stratégia. Ennek a stratégiának az elemei: koordináció, droginformációs rendszerek, keresletcsökkentés, kínálatcsökkentés; természetesen a részletek felsorolására itt nincs mód.
A keresletcsökkentés területén a felvilágosítás, a megelőzés, kiemelve az iskolai, közösségi primer prevenciót; az elvonás után végzett kezelés, melynek célja a drogmentes életvitel; valamint a visszaillesztés a társadalomba, ebbe beleértendő a szakképzettség megszerzése és a foglalkoztatásterápia; valamint az ártalomcsökkentés, tűcsere, opiátfüggőknek metadonfenntartás, HIV, hepatitis B, C és tbc-szűrés és a fertőzöttek korai kezelésbe vétele. Nem véletlenül említem ezeket az uniós szempontokat, mert azt kell megnéznünk, hogy a migráció terén ezek a szempontok hogyan lesznek érvényesíthetők.
A kínálatcsökkentésben a nemzetközi szervezett bűnözés: mint tudjuk, a nemzetközi bűnszövetkezetekben már jó sok éve összefonódik az illegális fegyverkereskedelem, a terrorizmus, az emberkereskedelem, a szexuális kizsákmányolás és a kábítószer-kereskedelem. A kábítószer-csempészet és tiltott forgalmazás megelőzése és megakadályozása a bűnüldöző szerveink feladata, és minden országnak, amely a külső határokon van, külön feladata a külső határok védelme; illetve mindenütt fontos a pénzmosás megelőzése és megakadályozása - amit legutóbb a postán tapasztaltam, amikor egy 3500 forintos csekkre rá kellett írni a személyi igazolványszámomat. (Derültség.)
Magyarországon az első átfogó nemzeti drogstratégiát határozottal fogadta el az Országgyűlés 2000 végén, mégpedig konszenzussal, tehát minden párt egyetértésével. Ez egy átfogó, multidiszciplináris stratégia, amelyben a keresletcsökkentési elem dominál, és kiemelt feladatot jelent, jelentene a primer prevenció. Nem igazodik ez azonban az EU-drogstratégia ütemezéséhez, végrehajtási határideje nincs kitűzve, és mivel az induláskor akcióterv, költségbecslés nem készült, végrehajtását évente kormányhatározatokkal szabályozzák.
A nemzeti drogstratégia nem taglalta az uniós csatlakozás kábítószerügyi jogalkotási és intézményfejlesztési feladatait, a schengeni külső határok védelmét a kábítószerek beáramlása ellen, sem a rendőrség nemzetközi szervezett kábítószer-bűnözés ellen irányuló munkájának fejlesztését, illetve a kábítószer-tartalmú gyógyszerek legális gyártása és kereskedelme ellenőrzési feladatait. Ezek a feladatok természetesen megvalósultak az uniós csatlakozási folyamat részeként, az igazságügyi-belügyi együttműködés kereteiben.
A migráció és egészség témájára visszatérve, konferenciasorozatot rendeztek az Európai Unióban, és elindult az európai adatgyűjtés - az IMISCOE - a migránsok egészségéről. Lisszabonban 2007. szeptember végén uniós konferenciát tartottak, amely kifejezetten a migránsok fokozott egészségi kockázataival és sebezhetőségével foglalkozott, különös tekintettel a HIV/AIDS, a nemi úton terjedő betegségek - ennek rövidítése az STD -, a tbc, a mentális betegségek, a szív- és érrendszeri megbetegedések és a diabetes területére. Az egészség az emberi jogok egyik fő eleme. A migránsoknak biztosítani kell a hozzáférést az egészségügyi ellátáshoz; ez egy európai uniós határozat.
A hiteles adatok hiányáról is szót kell ejteni. Éppen a migránsok kábítószer-fogyasztási szokásairól egyelőre, részben azért, mert rejtett jelenség, részben azért, mert nem nagyon foglalkozott ezzel senki Európában, egyelőre nincsenek hiteles, megbízható és európai szinten összehasonlítható statisztikai adatok. 2005-ben kezdődtek e téren európai kutatások, de eredményeik még nem ismeretesek. Bizonyos kirívó esetekről a sajtó tájékoztat bennünket - például embercsempészek lebukása, zárt térben megfulladt illegális migránsok vagy kubai menedékkérők kocsmai késelése -, azonban nagyon fontos lenne, hogy ez az adatgyűjtés elinduljon.
A migrációs stratégia terén a migrációs nemzeti stratégiai kialakításához -hiszen uniós stratégia is készül, de nemcsak ebből következik, hanem úgy gondolom, saját belső igényünkből is, és úgy tudom, ebben a parlament Egészségügyi bizottsága a közelmúltban nagy egyetértésben volt - megbízható adatok, uniós előírások, illetve szakértők szükségesek, csupán elhatározás kérdése, hogy elkezdjük. Az első lépés, a Migrációs Fórum létrehozása folyamatban van, amelybe az illetékes szerveket, intézményeket és civil szervezeteket bevonták az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium égisze alatt.
A migrációs stratégia végrehajtásához az illetékes és kellően felkészült állami intézmények mellett szükséges a tájékoztatás és a tudatosság növelése, civil szervezetek, koordináció, és erre a célra költségvetési pénz is szükséges.
Statisztikai adatokat szeretnék majd bemutatni, de ezt külön fájlban szeretném majd megnyitni.
A migránsok fertőzései és a drogfüggőség megelőzése terén külön ki kell emelni, hogy a migráns különösen sérülékeny egyén, hiszen otthagyta a hazáját, a családját, a kapcsolatait, sokkal inkább ki van téve a környezeti ártalmaknak, és itt egyaránt gondolok a valódi környezetre meg az emberi környezetre is. Közös felelőssége az egészségügyi és a bevándorlási hatóságoknak, hogy az egészségügyi problémákkal foglalkozzanak, szűrővizsgálatokat és egészségügyi támogatást biztosítsanak. Tervet kell készíteni a felvilágosításra, megelőzésre, szűrésre, kezelésre és szakemberképzésre; ez a szakemberképzés a pécsi orvosi egyetemen megindult. Költségvetési forrásokat kellene biztosítani, és mindezt célszerű egy átfogó migrációs stratégia részévé tenni. Amennyire tudom, egészségügyi téren ezek a lépések már rövidesen el fognak indulni.
Bocsánat, egy perc technikai szünet.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Az a kérés, hogy amennyire lehet, picit rövidebben összefoglalni a statisztikai részt, hiszen megkapták a képviselők, szakértők is.
SZOMOR KATALIN szakértő (MDF): Talán még nagyon röviden ezeket a statisztikai adatokat.
ELNÖK: Jó, röviden - tessék!
SZOMOR KATALIN szakértő (MDF): Néhány adatot szeretnék tehát bemutatni, de itt megint nem stimmel valami a számítógéppel, úgyhogy néhány dolgot megemlítek, a táblázatok pedig ott vannak mindenki előtt.
Magyarország vonatkozásában az élveszületési ráta; a természetes népszaporulat -3,2-es, a népesedés növekedése -1,3-es, ami a migrációból adódó kedvező folyamat.
Vannak statisztikai adatok a kiosztott táblázatokban arról, hogy milyen országokból vannak itt, főként külföldiek; a 2005-2006-ban Magyarországra érkezett menedékkérők száma, az elismert menekültek Magyarországon a fő nemzetiségek tekintetében. Az 5. táblázat a legális és az illegális módon való megérkezés közti statisztikát mutatja.
Van egy nemzetközi migrációs folyamat, amely a tanulásra irányul, hogy milyen országokba vándorolnak a világon; legtöbben, a diákok 46 százaléka Amerikába, 18 százaléka Angliába, és így tovább. Ebben a táblázatban csak a Magyarországon tanuló külföldi diákokat említem: a legmagasabb szám: a Pécsi Egyetemen 3550 külföldi diák volt az előző tanévben; a SOTE-n 1654, a Debreceni Egyetemen 1343, a Közép-európai Egyetemen pedig 1324; a többit nem sorolom föl. 1998 és 2204 között 73 573 nem magyar állampolgár tanult magyarországi oktatási intézményben, közülük 11 705 nem állandó lakos. A legtöbb diák Magyarországra Európából érkezik, a '98-99-es tanévben 5120, a 2002-2003-as tanévben pedig 9494 diák tanult Európából Magyarországon; az ázsiaiak száma 1249, illetve 1775 volt; a többi részletet a táblázatok tartalmazzák.
Azzal már nem is kísérletezem, bár számos érdekes ábra van, hogy kinyissam, mert sajnos hiába voltak meg ezek az ábrák, nem sikerült rendesen elhozni a ceruzán, úgyhogy nem élek vissza senkinek a türelmével. Ezek az ábrák a genotípus szerinti megoszlását mutatják a HIV-fertőzésnek, és ezzel nagyon jól be lehet mutatni a vándorlást, azt, hogy a migrációval együtt hogyan terjednek a HIV-fertőzés különböző törzsei, és különféle egyéb HIV/AIDS adatokat tartalmaznak.
Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Mi köszönjük szépen, és köszönjük azt is, amit a drogstratégiához hozzácsatolt. Azt gondolom, ebben még lesz feladatunk bőven, és a következő időszakban, főleg az októberi üléseinken ebből sok mindent át tudunk majd venni és a jelentésünkben meg tudunk jeleníteni.
Alelnök asszony jelezte, hogy kérdést szeretne feltenni. Tessék, öné a szó.
Kérdések, észrevételek, reflexiók
DR. SPIÁK IBOLYA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Az előadásban szó esett a költségvetési forrásokról, de számszerűen nem volt nevesítve. Az a kérdésem, hogy a migrációs stratégiához 2008-ban van-e költségvetési forrás, a költségvetés mely fejezeteiben található, elégséges-e ez a pénz. Merthogy mind a fertőző betegségek szűréséhez, betegségek megelőzéséhez, gyógyításához források szükségesek. Van-e ilyen?
SZOMOR KATALIN szakértő (MDF): Azt hiszem, ezt a kérdést az IRM-nek kellene föltenni, tehát hogy költségvetési pénz van-e a migrációhoz. Az egészségügy területén nem tudom megmondani, hogy van-e ilyen; nem találtunk erre vonatkozó adatot. Feltételezem, hogy az ÁNTSZ, amely a vizsgálatokat végzi, és képviselői itt vannak, ők tudnak erre választ adni. Mindenesetre elkülönített költségvetési adatot erre a témára nem találtunk, amikor ez a jelentés készült. De én arra tettem javaslatot, hogy ezt mindenképpen meg kell majd oldani.
DR. SPIÁK IBOLYA (Fidesz): Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Én igazából Portörő Pétertől szeretném megkérdezni, volt itt egy észrevétel, egy állítás, hogy a hazai drogstratégia mennyire van összhangban az uniós stratégiával. Péter, hogyan látja, mennyire igazodik az uniós stratégiához a hazai stratégia ütemezése, illetve a végrehajtási dátum volt még itt kérdés, ezt hogyan látja a minisztérium?
PORTÖRŐ PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A drogstratégiával kapcsolatos felvetések közül több helytálló volt, hogy ezek az uniós csatlakozással kapcsolatos kérdések még nem szerepeltek ilyen nyitott formában a drogstratégia elkészítésekor. Mindazonáltal a korábbi eseti bizottságnak az volt a mandátuma vagy a felelőssége, hogy megvizsgálja a hazai drogstratégiát az európai uniós drogstratégiával összefüggésben, ez is volt a bizottság neve, és én úgy emlékszem, arra a megállapításra jutott a jelentésében is, hogy megfelel egymásnak ez a két stratégia, leképezi egymás céljait. Mi ügyelünk is rá, most is az akciótervek készítésekor, illetve a legutóbbi akcióterv készítésekor, amely valóban kormányhatározatban szerepelt, de 2008-2009-re szóló tevékenységsorozat, hogy ez összhangban legyen az uniós célokkal. Vannak benne indikátorok is, illetve a költségvetési tervezése is ennek az akciótervnek már úgy folyt, hogy megvizsgálta a kormány azokat a feladatokat és költségvetési igényeit, amelyet szerepeltetett az akciótervben.
A stratégia 2009-ig határoz meg hosszú távú célokat; ez az, amit bizonyosan el tudunk mondani róla, tehát addig szerepelnek a feladatok, célkitűzések benne.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tessék, az Igazságügyi Minisztérium részéről!
DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Először a képviselő asszony kérdésére válaszolva: a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal az, amely kormányzaton belül a végrehajtásért felelős. A migrációval kapcsolatos szinte minden rendelkezés hozzájuk tartozik, ők fogadják a menedékkérőket, elbírálják a kérelmet, addig szállást biztosítanak a számukra befogadóállomásokon, elbírálják a vízumkérelmeket, tartózkodási engedélyeket, a kitoloncolást is megszervezik. Pontosan nem tudom megmondani, de a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal nagyjából 4,5 milliárd forintos költségvetéssel rendelkezik, és az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium fejezetén belül biztosítják számára ezt az összeget.
A probléma az a migránsokkal, hogy nem lehet mindig tudni az előző évben, amikor a költségvetést előkészítik, milyen rendkívüli esemény fog történni. Például az, hogy Koszovó függetlensége elindít-e valamifajta menedékhullámot Magyarországra, ez egy komoly veszély volt, és a költségvetésben 2007 októberében természetesen az előző évi számokkal számolva került elfogadásra az összeg. De egyelőre, összevetve a korábbi évekkel, most kevesebb a migráns Magyarországon, kevesebb a menedékkérő, mint mondjuk, nyolc éve vagy tíz éve volt. Épp a menedékkérőknél kicsi emelkedést tapasztalható volt az elmúlt egy-két évhez képest, de egyelőre itt szerintem nem az alulfinanszírozás a probléma.
Egy-két észrevételem lenne az előadással kapcsolatban. Elég sok pontatlanságot tartalmazott a migrációs területtel kapcsolatosan. Amiből idézett, az az Európai Unió alkotmánya volt; az európai alkotmányt elvetették, és nincs közös migrációs politika. A lisszaboni szerződésbe nem is került be mint új politika, és épp ezért Franciaország, amely 2008 második felében az elnökséget fogja betölteni az Európai Unióban, kezdeményezi egy migrációs paktum elfogadását. Ennek a jogi státusa még nem tisztázott. Törekvés van arra, hogy legyen közös migrációs politika, de ez még nem valósult meg.
Említette, hogy van uniós migrációs stratégia. (Szomor Katalin: Nem, nem azt mondtam. Azt mondtam, hogy kialakulóban van.) Nincs kialakulóban, teljesen más a különböző országok stratégiai elképzelése a migránsokkal szemben. Van olyan ország, például Svédország, amely nagy számban fogad be iraki menedékkérőt, míg egy másik országban, mondjuk, Görögországban 1 százalék alatt van a menedékkérők elfogadása. Nagyon nehéz lenne 27 ország esetében közös stratégiai irányt meghatározni, hiszen mindenhol teljesen mások a demográfiai, a történelmi, a politikai, a gazdasági körülmények. Szó sincs arról, hogy uniós stratégiát akarnának kialakítani.
Magyarországon is ez a problémánk a migrációs stratégiával, hogy dolgozunk rajta, és körülbelül egy éve állt meg a munka, amikor a Semjén Zsolt által vezetett KDNP támadást intézett a migrációs stratégia ellen, abból kiemelve részleteket. Akkor derült ki, hogy ez nagyon komoly politikai kérdés Magyarországon, és egyelőre nem szakmai kérdés. Olyan ügyeket kell eldöntenünk, hogy a határon túli magyarokkal kívánjuk-e pótolni esetleg a demográfiai csökkenés miatt elfogyó munkaerőt, és akkor ezzel megkockáztatjuk, hogy elveszítik a határon túli magyar területek a magyar jelleget, a magyar lakosságot, vagy inkább szeretnénk őket ott tartani. Ezek nagyon komoly döntést igényelnek, és véleményünk szerint nem szabad aktuálpolitikai tényezőknek ezt meghatározni. Csak akkor fogadható el egy ilyen jellegű stratégia, ha minden politikai párt egyetért ezekkel a követelményekkel.
Azt még elmondanám, hogy a minisztérium nem hozott létre Migrációs Fórumot, én nem is tudom, hogy pontosan mire gondolhat - nincs ilyen jellegű fórum. (Szomor Katalin: Decemberben volt.) Mint intézmény? (Szomor Katalin: Nem, mint fórum.) Mert ilyen nagy betűvel írta, hogy "Migrációs Fórum"...
Aztán még azt is elmondanám, itt példaként szerepelt, hogy a kínai polgároknál előfordulhat, hogy másik okmánnyal jönnek be. Ez egy olyan sztereotípia, amire azért reagálok, de..., tehát ez azért a mai világban már nem fordul elő. Nyilvánvaló, hogy ha problémát jelentene egyáltalán a magyar határőrnek megkülönböztetni két kínait és a fényképe alapján megvizsgálni, amikor kilép Kínából egy másik személy igazolványával, ott nyilván lebukna egy ilyen törekvéssel. De elárulom, hogy a kínaiak számára pedig a fehér emberek hasonlóak. Ez egy olyan sztereotípia, amely nem reális, és egyáltalán nincs ilyen jellegű probléma a határőrök részéről.
Elmondta még azt is, hogy a migránsok számára biztosítani kell az egészséges élethez való jogot, és hogy ez egy nagyon sérülékeny csoport. Ezért nem értettem, és nem tudom, hogy ön mint MDF-szakértő szólalt-e föl, de ezért nem értettem az MDF fölvetését, mert ha egyszer azt mondjuk, hogy szűrjük meg, és aki beteg, azt ne engedjük be, ez nincs azzal összhangban, hogy azt mondjuk, hogy ők egy sérülékeny csoport, és gyógyítani kell őket. Ezt vallja az Európai Unió, ez tény; nincs is semmilyen jogi forrásban, belépési, bevándorlási feltételek között sehol nem szerepel az, hogy egészségesnek kell lennie. Ha nem egészséges, akkor meg kell gyógyítani. Ezért nem értettem én ezt az MDF-es felvetést.
Röviden ennyit. Én nagyon szívesen vitázom önnel migrációs kérdésekről; tudom, hogy itt most kicsit messzire mentünk, a kábítószer és az egészségügy témájától el is rugaszkodtunk, úgyhogy nem is akarom tovább húzni, de nyugodtan keressen meg, ha vannak ilyen észrevételei.
ELNÖK: Én is ezt javasoltam volna. Természetesen most még van lehetősége röviden viszontválaszra Szomor Katalinnak, de még van két napirendi pontunk, és itt vannak az előadók, úgyhogy kérem, utána tudjunk továbbhaladni.
Tessék, öné a szó.
SZOMOR KATALIN szakértő (MDF): Én nem politikus vagyok, szakértő vagyok elsősorban és egyértelműen. Huszonhárom évig dolgoztam az egészségügyben, az egészségügyi tárcánál, úgyhogy ilyen minőségemben kért föl engem a Nemzetközi Migrációs Hivatal egy jelentés egy részének elkészítésére. Úgyhogy rögtön azt tudom javasolni, hogy ezt a kérdést ne nekem tegye föl.
Arról van szó, hogy bármilyen krónikus betegséggel, bármivel jön egy migráns, azt abban az országban kell kezelni, ahol befogadják. Teljesen függetlenül attól, hogy ez mennyibe kerül.
A Migrációs Fórum első összejövetele december közepén volt az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban. Én is ott voltam. Ezt tudom mondani. Önök hívták össze, ha jól emlékszem, december 15-én, de nagyon szívesen megmondom a pontos időpontot, utánanézek. (Dr. Lékó Zoltán: Lehet, hogy az csak egy konferencia volt, nem egy ilyen...!) Ennyi.
ELNÖK: Én azt javaslom, hogy itt megköszönjük mindkettejüknek az előadást. Azt gondolom, ebben a témában még van bőven mit tárgyalni, és ezt meg is fogjuk tenni a későbbiekben. Természetesen önök is mindketten, hiszen mind a ketten ezzel a témával foglalkoznak, a későbbiekben is egyeztessenek sokat, és majd várjuk vissza önöket ezzel a témával kapcsolatban.
Egy mondat, tessék, Erdős Eszter!
VICTORNÉ ERDŐS ESZTER szakértő (Fidesz): A droghasználat vonatkozásához visszakanyarodva, szerintem a migrációnak egy fontos területe a mentális egészség vizsgálata, tehát a migráció és a mentális egészség, hiszen a vallási, kulturális beilleszkedés nehezebb a távolabbról jövőknek.
Egy javaslatom lenne, hogy akár feltétel jelleggel lehetne készségfejlesztő, a beilleszkedést segítő tréningeket kérni a tartózkodási engedélyt kérőktől. Például tudom, hogy a nyelvoktatás vagy egyéb vonatkozásban, ami szabadon választott, nagyon gyakran megtörténik, hogy például Budapestről kimegy Bicskére az önkéntes magyartanár, zuhogó esőben, de a menekülttáborból nem sétálnak át a kétszáz méterre levő nyelvórára, mert éppen csepeg az eső. Úgyhogy én akár feltétel jelleggel javasolnám az ilyen készségfejlesztő, beilleszkedést segítő tréningeken való részvételt.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Ha nincs más... - igen, egy mondat!
DR. LÉKÓ ZOLTÁN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Egy félmondat, hogy integrációs törvényt készít elő a minisztérium, amely éppen a migránsok beilleszkedését, társadalomba való beilleszkedését segítené. És abban természetesen nyelvoktatási, de a lakhatási, munkavállalási, egészségügyi, ilyen problémákat szeretnénk rendezni.
ELNÖK: Köszönjük szépen, és akkor a következő napirendi ponttal folytatjuk a munkánkat.
Tájékoztató a tűcsereprogramok hazai helyzetéről
Rátérünk a tűcsereprogramok hazai helyzetéről szóló tájékoztatóra. Még egyszer köszöntöm az előadókat. Nem tudom, melyikük kezdi az előadást. Tessék!
VARGA MÓNIKA (Drogprevenciós Alapítvány): Roland kollégám kezdené egy vetítéssel. Előtte annyit szeretnék elmondani, hogy zömében 1995 óta működnek tűcsereprogramok, '94-ben Szegeden indult, '95-től pedig Budapesten is, ezt mi, a Drogprevenciós Alapítvány üzemeltetjük. Jelenleg Budapesten még a Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Miletics Marcellék végzik a Baptista Szeretetszolgálatnál ezt a tűcsereprogramot.
Nagyon fontosnak tartjuk, hogy ma eljöhettünk és beszélhetünk erről, hiszen a drogstratégiában benne szerepel az ártalomcsökkentés, viszont a tűcsere helyzete még mindig nem megalapozott. Erről szedett össze a kollégám különböző adatokat, és nagyon szívesen várjuk a kérdéseket, illetve mindenféle reakciókat.
ELNÖK: Köszönöm. Tessék!
Gyekiss Roland (Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Ambulancia) tájékoztatója
GYEKISS ROLAND (Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Ambulancia): Rögtön általánosságban beszélhetnénk arról, mik azok a szolgáltatások, amelyek a tűcsereprogramokban elérhetők. Mónika beszélt már arról, hogy a tűcsere-szolgáltatások ártalomcsökkentő szellemben alacsonyküszöbű szolgáltatások. Az ártalomcsökkentés azt jelenti, hogy elfogadjuk azt a nézetet, miszerint van a népességnek olyan része, olyan droghasználói réteg, amelyik pillanatnyilag nem akar, nem szándékozik felhagyni a droghasználattal, viszont a szerhasználatukból következő későbbi szövődményeket szeretnénk időben, illetve korábban megakadályozni, illetve csökkenteni; ezt jelenti az ártalomcsökkentés. Az alacsonyküszöbű szolgáltatás pedig azt jelenti, hogy ezekben a tűcserékben aktív szerhasználók, elsősorban intravénás szerhasználók jelennek meg. Igazából a minimális szabályokon, tehát a helyek saját szabályain túl nincs nagyobb elvárás velük szemben.
Röviden, mik azok a szolgáltatások, amelyek a tűcsereprogramban elérhetők. Amiről beszélek, ez általában a fixhelyes tűcserepontokon jelenik meg. Meg kell jegyezni, hogy a tűcsereprogramon belül vannak az úgynevezett fixhelyes tűcserehelyek, van az utcai szociális munka, illetve az utcai szociális munkán belül elhatárolhatjuk esetleg a mobil tűcsereprogramot, bár hozzá kell tennem, hogy jelenleg egy mobil tűcsereprogram van Magyarországon, a Baptista Szeretetszolgálat mobil tűcsereprogramja; illetve ezen kívül még az úgynevezett tűcsere-automatákat említhetjük meg mint szolgáltatást. Igazából magához a tűcseréhez kapcsolódó komplex szolgáltatási rendszer leginkább a fixhelyes tűcsereprogramokon alapul, illetve onnan indul kifelé. Ilyenek a pszichoszociális segítségnyújtás, amelyet képzett személyzet ad, a fertőző betegségekkel és a biztonságosabb szerhasználattal, illetve használattal kapcsolatos tanácsadás; ugyanakkor beutalót adhatnak, illetve orvosi ellenőrzést vagy orvosi vizsgálatot biztosíthatnak, amelynek a végén beutalást kaphatnak mind méregtelenítésre, mind pedig rehabilitációra, vagy más terápiás szolgáltatáshoz kaphatnak iránymutatást. Az utcai megkereső munka általában ezekből a fix tűcserehelyekből indul ki, illetve van egy drop-in szolgáltatás is ezeken a fix tűcserehelyeken, amely pihenési, beszélgetési lehetőséget biztosít. Vannak olyan helyek, ahol vannak HIV- és hepatitisszűrések, illetve a tavalyi és az előtti évben is már elkezdődött az Országos Epidemiológiai Központ finanszírozásában egy kampányszerű szűrése az intravénás szerhasználóknak, ami elsősorban kutatásra vonatkozik. Itt azért voltak olyan problémák, hogy a kutatáson túl a kliensekhez visszajusson az információ az ő egészségügyi állapotukról, a szűrés által mutatott egészségügyi állapotukról, ez kevésbé érvényesül. Fontos ezen kívül még az óvszerbiztosítás, amely elég nehézkes a jelenlegi finanszírozási rendszerben. Mint említettem, vannak olyan helyek, ahol orvosi ellátást, illetve orvosi vizsgálatot nyújtanak. Illetve fontos szerepe van, hogy ezeknek a szolgáltatásoknak a létével, illetve működésével a szerhasználati stigmatizációt csökkenti.
Csak nagyon röviden - hiszen ez szerepel az összefoglalóban - néhány adat. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének 2004-ben történt egy olyan összefoglaló tanulmánya, amely kétszáz kutatást tekintett át, illetve foglalt össze. Ez olyan bizonyítékokat sorol föl, amely szerint a HIV/AIDS járvány megfékezésének hatékonyságában jelentős szerepet mutatnak a tűcsereprogramok. Ilyenek: a steril injektáló felszerelések elérhetőségének növelésével jelentősen csökkenhet a HIV/AIDS fertőzés. Nem támasztják alá bizonyítékok azt, hogy bármilyen komoly nemkívánatos, negatív hatással járnának a programok. A tűcsereprogramok költséghatékonyak - erről később szintén lesz egy táblánk. A tűcsereprogramoknak az intravénás droghasználók körében terjedő HIV/AIDS prevención túl további fontos társadalmi előnyei vannak; itt a pszichoszociális segítségnyújtásra kell gondolni. Illetve ami jelenleg Magyarországon nem érvényes, hogy az injektáló eszközök jogi korlátozása akadályozza a HIV megfékezését az injektáló droghasználók között. Itt elsősorban inkább keletebbre kell nézni, ami mondjuk, a szovjet utódállamokban történő HIV/AIDS robbanás, illetve a tűcserékhez való ottani állami-központi hozzáállásnak az egymással szemben álló példáját mutatja. Azt is ki kell azonban jelenteni, hogy pusztán a tűcsereprogramok nem elegendők a HIV/AIDS járvány megállítására.
A Nemzeti Drog Fókuszpont minden évben végez adatgyűjtést a tűcsere-szolgáltatásokról, évekre lebontva, illetve a különböző, már korábban említett szolgáltatásokra lebontva. A tavalyi év adatgyűjtéséből kiemeltem a két legnagyobb fix tűcserehely adatait két évre visszamenőleg. Hozzávetőlegesen azt kell tudni, hogy tavaly az előző évhez képest, tehát 2006-hoz képest 2007-ben 30 százalékkal növekedett a tűcserék forgalma, ugyanakkor közel 213 ezer fecskendő ment ki, és 105 ezer fecskendő jött vissza. Amint láthatjuk, kiemeltem, hogy a két budapesti legnagyobb tűcsereprogram ennek tavaly több mint kétharmadát adta, főleg azért, mert a Kék Pont Alapítványnak is, illetve a Drogprevenciós Alapítványnak is van utcai szociális munka része. Ez elsősorban a dzsumbuj-programot jelenti, ami még további több mint 10 ezer fecskendővel megdobja az ő éves forgalmukat. Ez az a két alapítvány, amelyek az éves tűcsereforgalom adatainak több mint kétharmadát adják.
Hozzá kell tenni, hogy vidéken tavaly is új programok indultak el több városban. Több olyan visszajelzés van, nincsenek átfogó ilyen kutatások, tehát inkább tapasztalati úton vagy más programok tapasztalata alapján induló új alacsonyküszöbű programok visszajelzései mutatják azt, hogy igenis van létjogosultsága ennek több vidéki nagyvárosban, illetve azok vonzáskörzetéből gyűjtve a klienseket.
Amit mindenképpen kiemelnék, hogy kicsit hazabeszéljek: a Kék Pont Alapítvány két évvel ezelőtt költözött egy új helyszínre, a VIII. kerületbe a Kálvária térre, és azóta egy folyamatos, robbanásszerű növekedés van mind a tűcsereforgalomban, mind a kliensszámban, mind pedig a kontaktusokban. Hozzá kell tennem, hogy ez nem a kábítószer-használók számának a növekedését jelenti, hanem egyszerűen egy jó helyre ment a program, tehát egy addig lefedetlen területet talált, és igazából nem érte még el a plafont, nem érte el a saját korlátait.
A másik, amit ebből szintén látni kell, hogy a Drogprevenciós Alapítvány... - hány éve?
VARGA MÓNIKA (Drogprevenciós Alapítvány): Tizenhárom éve működik a program, a Hollán Ernő utcában '99 óta. Nem jó hír az, hogy csökkent az osztott és hozott fecskendőink száma, kifejezetten rossz hír, ennek pedig finanszírozási okai voltak, hiszen nem jutottunk hozzá időben a pályázati pénzeinkhez, egyszerűen nem tudtunk fecskendőt vásárolni, limitálni kellett.
GYEKISS ROLAND (Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Ambulancia): Azt viszont lehet látni, hogy közel konstans mind a kliensszáma, mind pedig a tűcsereforgalma. A Drogprevenciós Alapítvány Hollán Ernő utcai tűcserehelyéről elmondható, hogy ez nem egy lokális, XIII. kerületi program, hanem sokkal szélesebb körből járnak be oda tűcserére intravénás kliensek, míg a Kék Pont Alapítvány VIII. kerületi programja elég rendesen lokális program, tehát elsősorban helyi lakosok, 99 százalékban roma szerhasználók veszik igénybe ezt a szolgáltatást. Illetve, miután nem értük el a plafont, látható, hogy 2006-hoz képest is 2007-ben egy ilyen hihetetlen növekedés van.
A következő adatot egy tavalyi kutatásból emeltem ki: kockázati magatartásformák előfordulásának a táblázata valaha és az elmúlt 30 napra vonatkozóan. Igazából itt megint csak a tűcsere fontosságára próbálom fölhívni a figyelmet. Roma és nem roma szerhasználókat vizsgáltak ebben a kutatásban, és megfigyelhető, hogy a közös tűhasználat az elmúlt 30 napban jelentős különbséget mutat a valahához képest. Budapesten történt ez a kutatás, ebben a kutatásban már regisztrált kliensek vettek részt, illetve az utcai munka során voltak olyanok, akik még nem kerültek be ezeknek a tűcsereprogramoknak a látókörébe. Ez a kockázati magatartás-változás mindenféleképpen alátámasztja a tűcsereprogramunk fontosságát.
A tűcsereprogramok költséghatékonyságával kapcsolatban magyarországi kutatások nem történtek még. Különböző kezdeményezések vannak, ezt majd az utolsó pontnál látjuk. Három külföldi példát lehet fölhozni, az egyik az Egyesült Államokban történt. Ott azt nézték, hogy ha a HIV-járvány kezdetén bevezetik a tűcsereprogramot, és két változóval nézzük meg a dolgokat, akkor 15 százalékos HIV-előfordulás-csökkenéssel, illetve 33 százalékos előfordulás-csökkenéssel lehet számolni a '87 és '95 közötti időszakban. Az állapítható meg, hogy ezeknek az embereknek a kezelése 240, illetve 538 millió dollárba kerül. Ennél van egy sokkal konzervatívabb becslés, egy kanadai kutatás eredménye, amely azt írja, hogy a Hamilton városbeli tűcsereprogram ha öt év alatt csak 24 HIV pozitív esetet előzött meg, akkor konkrétan 1,3 millió dollárt takarítottak meg. Ez a tűcsere költségeit levonva is 4:1 megtakarítási arányt jelent.
Szintén van egy másik egyesült államokbeli kutatás is, amely szintén ilyen jelentős megtakarítást mutat.
Itt pedig áttérnék egy fontos magyarországi dologra. Magyarországon jelenleg az intravénás szerhasználók körében a felmérések alapján nem mondhatjuk azt, hogy AIDS-robbanás lenne, amíg keletebbre nézve, a már említett szovjet utódállamok esetében ez elég jelentős volt. Ugyanakkor pedig a hepatitis C fertőzöttség esetében meg lehet állapítani, éppen ennek a tavalyi OEK-es kutatásnak az eredményeként, hogy bár az országos átlag az intravénás szerhasználók között 29-30 százalékban hepatitis C fertőzöttséget mutat, ugyanakkor vannak olyan helyek, illetve zártabb helyek, ahol viszont ez hihetetlenül kiugró adatokat mutat, mint például a VIII. kerületben, ahol a tavalyi év megerősítette a tavalyelőtti év kutatási eredményeit, miszerint 70 százalék, illetve 70 százalék fölötti a hepatitis C fertőzöttség.
Tudjuk, hogy egy interferonkezelés - ez egy interferon-ribavirin kombó kezelés - átlagosan évente 6,5 millió forintba kerül. Azt is elmondhatjuk, hogy általában az interferonkezelés hepatitis C esetében, főleg az intravénás droghasználók kezelésénél féléves, éves, illetve attól függően, hogyan reagál a szerre, lehet akár hosszabb is a kezelési idő. Gondolom, a következő előadásban lesz majd erről szó. Amit még itt kiegészítésként elmondanék, hogy jelenleg az aktív intravénás szerhasználók a protokoll szerint nem vehetnek részt interferonkezelésben. Másrészről pedig tudjuk, hogy mind a metadonprogramba elég nehézkes bejutni, illetve az új, más szubsztitúciós kezelést biztosító esetleges suboxone eléggé az elején tart, illetve nem tudjuk, hogy egyáltalán lesz-e OEP-es finanszírozás, illetve elérhető lesz-e később az országban.
Melyek azok a nemzetközi dokumentumok, amelyek támogatják a tűcserét? Az Egészségügyi Világszervezetre gondolhatunk itt, illetve a UNAIDS-re, valamint az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalára, az Európai Unió drogstratégiájára és akciótervére, és az ENSZ gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya is értelmezhető erre, magyar viszonylatban pedig a nemzeti drogstratégiát tudnám megemlíteni.
Röviden összefoglalva: fontos a tűcsere szempontjából az ártalomcsökkentés, vagyis a HIV-fertőzés, hepatitis C fertőzés vagy egyéb fertőző betegségek csökkenése.
A társadalmi integráció nő, főleg akkor, ha a segítő programhoz kapcsolódóan továbbutalási lehetőség van. Ezt az ellátásnak egy alsó, bejárati ajtajának mondhatjuk, egyfajta kapuja az ellátásnak.
Korábbi kimutatások is kimutatták, és egyébként erre többször fölhívják a figyelmet, hogy nincs olyan negatív veszélye a tűcsereprogramoknak, hogy ezáltal nő az injektálók száma.
Fontos a jövőre nézve, hogy többkomponensű HIV-prevenciós programok legyenek a tűcserék mellett. Illetve megemlíteném, hogy vannak olyan területek, Magyarországon is, ahol nem elérhető az ártalomcsökkentés. Erre az egyik példa a börtön, ahol pedig igenis jelen van a szerhasználat, akár az intravénás szerhasználat is.
A biztonságosabb injekciózás programok továbbra is fontosak, oktatás, tanácsadás, információ. Valamint a tűcserék következtében, illetve ezeknek a tanácsadásoknak, információknak a következtében a kockázati magatartások csökkenhetnek, a biztonságosabb viselkedési formák pedig javulhatnak, nőhetnek.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Ha van kérdés, tessék, alelnök asszony kezdi.
Kérdések, észrevételek, válaszok
DR. SPIÁK IBOLYA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Az ismertetett adatokból kiderült, hogy az AIDS-prevalencia igen alacsony, ez nagyon örvendetes dolog. Ugyanakkor az ártalomcsökkentő programok ellenére a hepatitis C vírusfertőzöttség mégis emelkedik, az előttem lévő adatok szerint a hét év tapasztalata alapján 16 százalékról 31 százalékra. Vajon mi ennek az oka, amikor mind a két betegség ugyanazon az úton-módon terjed, hogy az ártalomcsökkentés egyik helyen hat, a másik oldalon pedig nem?
A következő kérdésem pedig az, hogy az ártalomcsökkentő programok munkája körül volt némi jogi bizonytalanság, hogy a használt tűket, fecskendőket maguknál tartó személyeket, úgymond, nem bűncselekménnyel, hanem valamilyen bűnsegédi magatartással megvádolták. Tisztázódott-e már ez a jogi helyzet? (Geist Gábor: Ez nem pontosan erre vonatkozik.)
ELNÖK: Az a javaslatom, ha megoldható, mert látom, több kérdés is van, ezeket gyűjtsük össze, és akkor egyben tudnak rá válaszolni. Először Erdős Eszter, majd Szomor Katalin. Tessék!
VICTORNÉ ERDŐS ESZTER szakértő (Fidesz): Azzal kapcsolatban szeretnék kérdezni, hogy ugye az lenne a fantáziánk, hogy az alacsony küszöb, az utcai munkás és a kezelő helyek között nagyon aktív napi kapcsolat van. Mi az oka annak, hogy nincs kapcsolat egyáltalán az alacsonyküszöbű szolgáltatás, mondjuk, az utcai munkások, a tűcsereprogram és a gyógyulásorientált szervezetek között? Legalábbis a mi szervezetünkkel semmilyen kapcsolatban nincs a tűcsereprogram, sem abban a vonatkozásban, hogy nyílt napjainkra eljönnének, érdeklődni, hogy mi történik nálunk, vagy klienseket utalnának. Mondjuk, abból a 6-700 kliensből egyet sem lehet motiválni a gyógyulásorientált szervezet felé? Ez az én kérdésem.
ELNÖK: Szomor Katalin!
SZOMOR KATALIN szakértő (MDF): Köszönöm szépen. A tűcsereprogramok hatékonyságával kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy ez, hogy 2007-ben átlagosan 6,5 millióba került fertőzöttenként az interferonkezelés a hepatitis C fertőzötteknek, honnan származik ez az adat. Megmondom, miért kérdezem: mert én úgy tudom, hogy ez 2 millió forint körül van. Egyébként körülbelül egy évig kell adni, és utána az illető elkerüli azt, hogy öt-hat éven belül meghaljon a hepatitis C vírus következtében, és ez viszont nincs odatéve.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Halmai Gáborné!
HALMAI GÁBORNÉ (MSZP): Köszönöm. Egy praktikus kérdés Erdős Eszterhez kapcsolódva, erről nincs adat a táblázatban: rehabilitáció, továbbutalás, vagy egyáltalán vannak-e erről belső adatok vagy arányok?
Köszönöm.
ELNÖK: Nekem is van egy kérdésem. Többször előkerül ilyen témában - különösen, ha Pettkó alelnök úr itt lenne, biztosan föltette volna -, amit mi általában cáfolni szoktunk, de érdekelne a szakma részéről, hogy ő azt mondja, kiszámolta, és körülbelül 10 ezer forintba kerül per tű ez a tűcsereprogram, és ha elmenne gyógyszertárba, akkor mondjuk, 50 forintért - most mondtam egy számot - meg lehetne venni, és kérdezi, hogy miért kerül ez ennyibe. Mi ezt meg szoktuk válaszolni, hogy ez ennél összetettebb, mintsem ilyen egyszerű dologról lehetne beszélni. Azt gondolom, a szakmának is érdemes erről minden egyes fórumon beszélni.
Ha nincs több kérdés, tessék, önöké a szó.
GYEKISS ROLAND (Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Ambulancia): Máris két dolgot lehet az első kérdésre válaszolni. Mint ahogy kiemeltem, az elmúlt években költözött például a Kálvária térre egy program, amelyben hihetetlen nagy kliensszám van, illetve ott ez a program, illetve ez a klienskör tavalyelőtt került be ebbe a kutatási körbe. És mivel ott 70 százalékos a hepatitis C fertőzöttség, ez az országos átlagban is meg fog valahol jelenni. Ezért lehet az, hogy például növekedett, mondjuk, az előző évekhez képest, ahol nem volt kifejezetten erre kutatás, tehát hogy az intravénás szerhasználókat kifejezetten kutatták volna, hanem a beérkező minták alapján, illetve a különböző kezelő helyekről beérkezett mintákból csináltak ilyen átlag százalékos fertőzöttségi mutatót. De azt hiszem, vannak kollégáink, akik a következő előadásban ezt biztosan jobban fogják tudni.
VARGA MÓNIKA (Drogprevenciós Alapítvány): És ennek még egy kiegészítése lenne. Újhelyi Eszter, aki az AIDS-laborban is dolgozik, ő maga mondta és mondja most már két éve, hogy sajnálatos módon a tűcsereprogramokról nagyon sokan azt hiszik, hogy oda bejön a szerhasználó, kap tűt, visz tűt, és ennyiben kimerült az egész. Ahogy a kollégám is ezt fejtegette, rendkívül sok szociális ellátási forma felé indulhatnak el az emberek, és a tű önmagában véve kevés. Hiszen ha csak egy fecskendőt cserél ki a droghasználó, attól függően ő még használ egy kanalat vagy valamilyen fém dobozaljat, egy kupakot, vizet, egy szűrőt; általában egy intravénás droghasználatkor ezekre az eszközökre van szükség. Ha ebből bármit megoszt a társával, akkor ugyanúgy átmegy a fertőzés, és a HCV-fertőzés jóval életképesebb, maga a vírus, mint a HIV. Úgyhogy ezt a magyarázatot adták arra, hogy igenis kevés az, ha csak fecskendők vannak sterilek a programunkban. A másik fele, hogy akadozik a tűellátás, ami a tavalyi évben szintén rontotta a statisztikát, hiszen megszűnt egy olyan típusú injektornak a forgalmazása, amit mi erre használtunk, plusz áttérnek a cukorbetegek egy más típusú bevitelre az inzulinhoz, ezért nem jutottunk hozzá olyan mértékben fecskendőkhöz, ahogy kellene, és külföldről hozatjuk be lassanként az intravénás droghasználók számára megfelelő fecskendőket. Addig egyetlenegy nagy kontakt cég van vagy kettő, amelyik tulajdonképpen szóba tud velünk állni.
A másik kérdés a jogszabályokat érintette. Ez tulajdonképpen egy megállapodást jelent, amelyet 1999 környékén kötöttünk BRFK-szinten a hazai tűcsereprogramok kapcsán, a Kék Pont, a Drogprevenciós Alapítvány és a Baptista Szeretetszolgálat szerepelt ebben a megállapodásban. Ez arról szólt, hogy ha a rendőr intravénás droghasználót elkap, igazoltat, és van nála egy kártya, hogy ezeknek a programoknak ő a tagja, akkor nem fogja tőle elvenni a használt eszközt, sem a steril eszközt, hiszen akkor a magyar állam zsebéből dobnánk a kukába ezt a pénzt, hanem továbbengedi. Nyilvánvalóan, ha van nála anyag, bármi is, akkor eljárást indít ellene. Ezzel kapcsolatban derült ki az, hogy sajnálatos módon a rendőröknek ez gondot okozhat, hogy akkor most mi a bűnjel, bűnjel-e a fecskendő vagy sem, és ez bizony egyéni megítélés tárgyát képezi mind a mai napig, legnagyobb bánatunkra. Ez tehát konkrétan azt jelenti, hogy mi kiadjuk a klienseknek a kártyát, és elmondjuk azt, hogy ez igazoltatáson és rendőrön múlik, hogy ő továbbengedi-e vagy sem; illetőleg elterelésbe fog kerülni, és viszi az állam pénzét sok módon, sok-sok forintját, ha ő csak használó volt.
A következő, ami még ezt érintette, a patikákat. Hiszen ahol nincsenek tűcsereprogramok, ott is vannak ügyeletes patikák. Nagyon hasznos lenne, ha az ügyeletes patikák kiadnák a steril fecskendőket - ez nem történik meg. Két hete volt a minisztérium által szervezett konferencia, ahol kezdő lépések voltak, mint ahogy már két évvel ezelőtt is, ebbe az irányba. Az az igazság, hogy az a vélemény körvonalazódott, hogy a magángyógyszerészek maguk döntik el, hogy kit engednek be és milyen céllal a patikába. Nem vet rájuk túl jó fényt, ha nem kellő küllemű fiatalok vonulnak be ebbe a patikába, főleg ha az éjszakai ügyeletben felkeltik őket - most direkt fogalmazok ennyire gúnyosan, mert ez valahogy így hangzott el -, és hogy nincs erről rendelet, hogy ők ezt kötelesek kiadni, illetőleg el tudnak bújni egy nagyon régi rendelet mögé, hogy ez egy gyógyászati segédeszköz, és írja fel az orvos a cukrosoknak vagy bárkinek, akkor majd kiadják. Tehát jelenleg ez is ilyen nagy probléma, hogy az intravénás droghasználó hozzájusson a steril eszközhöz.
Kapcsolódnék a következő kérdéshez, az árhoz. Valóban, azok az eszközök, amelyeket mi beszerzünk, a szlovák típusú bruttó 19 forintba kerül, az omnican típusú 30 forintba, a külföldi szintén 30 forintba. Tehát azt lehet mondani, hogy tényleg, miért nem megy a patikába. Amit mondtam, amiatt nem fog odamenni feltétlenül mindenki; én magam is tapasztaltam olyanokat, hogy nekem adtak húszat, a kollégámnak tízet, úgyhogy ez még arcra is működik sajnos, hogy ki hány darab fecskendőt bír vásárolni. Viszont a tűcsereprogramoknál is nyilvánvalóan, ha fix telephelyűek, van egy bérleti díj - ha bérlik a helyet, és általában bérlik a helyet -, van villany-, fűtés-, telefonszámla, amelyen a kollégák nem saját célból telefonálgatnak, hanem pontosan rehabilitáció vagy bármilyen kezelés ügyében próbálnak telefonkapcsolatba lépni más szervezettel, avagy átadni a telefont, nyilván kontroll mellett, hogy nehogy a drótot hívja a fiatalember. Megpróbálják tehát átadni ezt a lehetőséget is.
Délután 4 után nem igazán elérhetőek az egészségügyi intézmények, viszont rehabilitációs otthonok valóban elérhetőek lennének. Én kitérnék a saját statisztikánkra, amely bizonyítja, hogy nem véletlen, hogy a Drogprevenciós Alapítvány 2006-ban egy ambulanciát hozott létre, illetve hogy a Kék Pont fölülről építkezett lefelé az alacsony küszöb irányába, hiszen nekik előbb volt ambulanciájuk, és később lett ilyen ellátásuk, mivel rájöttek a szervezetek, mi arra, hogy nem feltétlenül mennek tovább a droghasználók, ha nem ismerős arcot látnak egy kezelő intézményben. Nekünk sokkal egyszerűbb volt motiválni úgy az embereket, hogy nézd, most itt vagy, gyere át az ambulanciára, mit tehetünk még érted. Telefonálhat, szülővel veheti föl a kapcsolatot, elindulhat egy egyéni esetkezelés, munkába állás, mindenféle segítséget megkaphat. Plusz a másik varázserőnk a metadonprogram vagy a suboxone-program akár a Kék Pont részéről.
Tehát ez a terápiás lánc megvan, de azt el kell fogadni, hogy a tűcsereprogramba nem kifejezetten azért mennek az emberek, hogy leállási szándékukat jelezzék, hanem ahogy a kolléga is mondta, életének abban a szakaszában nem kíván felhagyni a drogozással vagy nem tud. A hétszáz emberből, a magunk részéről azt tudom elmondani, tavaly körülbelül hárman mentek a Kék Pont Ambulanciára, öt ember van most a metadonprogramunkban. Mi telefonos irányítás kapcsán, vagy úgy, hogy információkat adtunk ki, küldtünk embereket a Nyírő Gyula Kórházba, szintén metadonprogramba; küldtünk Ráckeresztúrra. Azt, hogy odaért-e, azt már sajnos nem tudjuk mi felügyelni. Ártalomcsökkentő programból nem fog menni, egy ambuláns ellátásból sokkal inkább. Ha már kilépett abból, hogy nem egy fenntartó metadonprogramban szeretne lenni.
GEIST GÁBOR (Drogprevenciós Alapítvány): Azt még nagyon fontos látni, hogy az ártalomcsökkentő programok nem a levegőben lógnak, hanem az ellátási piramis részét képezik, mégpedig alulról. Ez gyakorlatilag egy belépési lehetőség olyan kliensek számára, igaz, hogy nem egyik napról a másikra, de mégiscsak belépési lehetőség a kliensek számára egy magasabb szintű ellátásba, egy magasabb küszöbű ellátásba, akik jelen pillanatban nem használnak egészségügyi-szociális ellátásokat, több ok miatt, például a szubkultúra jellege miatt, vagy az intravénás droghasználóknak esetleg a társadalombiztosítási jogosultságukkal probléma van. Mindazonáltal ezeknek a klienseknek egy része, ha ezek az ártalomcsökkentő szolgáltatások nem léteznének, egy magasabb szintű ellátásban valószínűleg jelentkezne, ahol egyértelmű, hogy ha egy egyelőre leállásra nem motivált kliens pusztán azért jelentkezik kórházi ellátásra, mert nincs más ellátási forma a számára, és ott foglalja az ágyat, akkor ez egyértelműen nem költséghatékony.
Tehát ha így értelmezzük ebben a szövegkontextusban a költséghatékonyságát a tűcsereprogramoknak, akkor mindjárt nem úgy merül föl a kérdés, hogy hol hány forintba kerül a fecskendő, mert ezek a programok szociális kontaktprogramok; nemcsak tűcsere történik, hanem egy olyanfajta kontaktus az ott dolgozók és a szerhasználók között, ami sokkal többet jelent a puszta tűcserénél.
GYEKISS ROLAND (Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Ambulancia): Ezenkívül három dolgot szeretnék még megemlíteni. Az egyik a Pettkó képviselő úrra való hivatkozás volt; ez nemrégiben, vagy egy évvel ezelőtt lehetett. Úgy tudom, ott volt egy olyan számítási probléma is, hogy Pettkó úr a minisztérium által kiírt KAB-os, AL-os pályázatok keretösszegét osztotta el az éves kiadott fecskendők számával, és eközben azt tudni kell, hogy ezeken a pályázatokon nemcsak tűcsereprogramok nyernek. Az ártalomcsökkentő, alacsonyküszöbű programok azért szélesebb skálán mozognak, mint csak és kizárólag a tűcsereprogramok. Ez tehát csökkenti; illetve a többit a kollégáim elmondták. Tehát egyrészt nemcsak a tű kerül pénzbe, hanem az egyéb segédeszközök biztosítása is, ami szintén az ártalomcsökkentéshez tartozik. Bár itt nem szerepelt, de egy ausztrál kutatás szerint például a szer előkészítéséhez használt filtereknek a 40 százalékában mutatható ki a használat után a hepatitis C vírus.
Másrészt fölmerült kérdésként, hogy honnan származik a 6,5 milliós költség az interferonkezelésre. A Szent László Kórházból dr. Gazdag Gábortól származik ez az információ, ő ott az addiktológiai osztályon dolgozik, illetve az addiktológiai osztály kapcsolódik a hepatológiai részhez.
A másik dolog, amivel még kiegészíteném az előbbieket: a Kék Pont alacsonyküszöbű szolgáltatásaiban dolgozó munkatársakról tudok beszélni, mi végiglátogattuk az összes rehabilitációs intézetet, így voltunk többek között önöknél is. Sőt a látogatáskor találkoztunk olyan klienssel, aki korábban a tűcsereprogramunkba járt. De azt is hozzá kell tennem, hogy fél év múlva ismét találkoztunk vele a tűcsereprogramban.
Fontos, ami elhangzott már itt, hogy ezeknek a tűcsereprogramoknak, illetve az ártalomcsökkentő programoknak a jelentős része anonim. Például mi hiába adunk információt, tanácsot neki, hogy hova tud fordulni abban az esetben, ha tovább akar lépni, adott esetben, ha bekerül, mondjuk, a Kék Pont tűcsereprogramjából a Kék Pont ambulanciájára, és ott nem említi meg, hogy ő korábban a Kék Pontnak a tűcsereprogramjába járt, akkor például nem összekapcsolható a két kliens, hiszen az egyikben nevesített, a másikban pedig anonim.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Egy mondatot szeretne Portörő Péter mondani, utána pedig továbbmennénk a következő napirendre. Tessék!
PORTÖRŐ PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Csak annyit szeretnék mondani, inkább információként, hogy elhangzott az a kérdés, rendezett-e már jogszabályilag ez a bűnsegédi magatartás. Rendezett. Az Igazságügyi Minisztérium, a Legfőbb Ügyészség, a szociális tárca és talán még az egészségügyi tárca is részt vett egy olyan egyeztetésen, ahol azt a kérdést kellett megoldani, amelyet az Alkotmánybíróság felvetett, hogy a tűcsereprogramokban dolgozók jogi háttere nem szabályozott a jelenlegi Btk.-szabályozás keretein belül, illetve ezt ki kell alakítani.
Btk.-n kívüli jogszabályban, amely szintén törvényi felhatalmazást ad, sikerült a szociális törvény keretei között nevesíteni ezt az ellátási formát, hiszen itt egy szociális szolgáltatási formáról van szó. Így a szociális törvényben is szerepel az, hogy ártalomcsökkentő szolgáltatásokat biztosítanak a programban részt vevő szervezetek; illetve a szociális törvény vonatkozó végrehajtási rendelete, az 1/2000-es rendelet külön ki is emeli, és a Legfőbb Ügyészség kérésére került megfogalmazásra, hogy "az egészségügyi ártalom csökkentését, különösen a tűcsereprogramok körében a szerhasználat, illetve a függés járulékos ártalmainak, káros következményeinek csökkentését steril és kiegészítő eszközök, készítmények biztosításával, illetve a használt eszközök begyűjtésével, továbbá az egészségügyi szűréshez, orvosi ellátáshoz való hozzáférés szervezésével", vagyis hogy ezt foglalja magában maga az alacsonyküszöbű szolgáltatás. Tehát a jogi háttér a személyzet részére ezen a területen rendezettnek tekinthető.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Köszönjük a Drogprevenciós Alapítvány és a Kék Pont munkatársainak. Ha van még egy kis idejük, a következő napirendi pontot is akár meghallgathatják, hiszen gondolom, elég érdekes lesz az önök számára is.
VARGA MÓNIKA (Drogprevenciós Alapítvány): Bocsánat: a szűrési adatok is tőlünk származnak.
ELNÖK: Igen; és ha van oda-vissza kérdés, természetesen nyugodtan fel lehet tenni.
A HIV- és a hepatitis-szűrővizsgálatok országos helyzete, finanszírozási kérdései
Köszöntöm a minisztérium részéről Müller Éva főtanácsost, valamint dr. Melles Márta főigazgatót és Gyebnár Brigitta szakmai tanácsadót az Országos Epidemiológiai Központ részéről. Tessék parancsolni, öné a szó.
Gyebnár Brigitta (Országos Epidemiológiai Központ) bevezetője
GYEBNÁR BRIGITTA (Országos Epidemiológiai Központ): Szeretettel köszöntöm az eseti bizottság tagjait, elnök urat, alelnök asszonyt. Röviden, kicsit strukturálva ezt a kis összegzést, annyit szeretnék elmondani, hogy az önök előtt is ismert tájékoztatót részben az Országos Epidemiológiai Központ járványügyi osztálya segítségével állítottuk össze, akik mind a HIV, mind pedig hepatitis adatokat gyűjtik. Ezek elsősorban országos adatok, amelyek a fertőző betegek nyilvántartásáról szólnak. A másik kiegészítő beszámoló pedig a 2006-ban, illetve 2007-ben végzett prevalenciavizsgálatokról fog szólni.
Az adatok tekintetében dr. Melles Márta főigazgató-főorvos asszony fog tájékoztatást tartani. Átadom neki a szót.
Dr. Melles Márta főigazgató (Országos Epidemiológiai Központ) tájékoztatója
DR. MELLES MÁRTA főigazgató (Országos Epidemiológiai Központ): Tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait. Jelen helyzetben nem általánosan a lakosság átfertőzöttségét szeretném taglalni, ami hepatitis vonatkozásában európai viszonylatban is alacsony, a HIV vonatkozásában pedig egészen példaértékű, hanem kimondottan arra koncentrálnék, hogy ebben a témakörben egy újszerű vizsgálatot sikerült megvalósítani az Egészségügyi Minisztérium támogatásával, és hogy ebből milyen járványügyi adatok következnek a magyar droghasználók vonatkozásában.
2006 júniusában egy megállapodást kötött a központtal az egészségügyi tárca, és ennek következtében november 15. és december 31. között sikerült 300 intravénás droghasználótól vért vennünk. Négy budapesti kezelőhely, két tűcsereállomás, valamint négy vidéki kezelőhely, Gyula, Miskolc, Pécs és Szeged kapcsolódott ehhez, összesen három drogambulancia és egy ifjúsági drogcentrum részvételével zajlott a vidéki vizsgálat. A 300 vérmintát egészen újszerű módon sikerült megvizsgálni. Ez az újszerű mód egy ujjbegyes vérvétel volt, amelyben egy szűrőpapírra csöppentett vérminta kerül feldolgozásra a laboratóriumban, többféle - és azt kell mondanom, ez igencsak megdrágította lényegében a vizsgálatot - módszerrel, azért, hogy az eredmények teljesen biztosak legyenek.
Az derült ki, hogy a 300 személyből egy sem volt HIV-vírushordozó, tehát HIV negatív volt mindenki. 83 főnél sikerült hepatitis C fertőzöttséget igazolni, 4 személy pedig hepatitis B vírushordozó volt. Járványügyi szempontból fontos adat, hogy mind a négy személy, aki hepatitis B vírushordozó volt, egyben hepatitis C fertőzött is volt, tehát mindkét hepatitisvírus megtalálható volt a szervezetükben. Ez egyébként orvosilag nagyon rossz prognózis, mert a májat mind a két vírus rendkívüli módon megterheli.
Budapestről 162 minta lett begyűjtve, tehát a mintáknak picivel több mint a fele, ebből 60 hepatitis C vírushordozó volt. Ha tehát különbséget szeretnék tenni a vidéki és a budapesti vírushordozás között, akkor lényeges különbséget találunk: míg vidéken 18,4 százalék volt az átfertőzöttségi arány, addig a fővárosban ez 37 százalékra adódott.
A vizsgálatot sikerült 2007-ben megismételni, október 15. és december 15. között. Nagyobb számú intézmény vett részt ebben a vizsgálatsorozatban, öt fővárosi és tíz vidéki intézmény, tehát összesen tizenöt, és a mintaszám is csaknem kétszeres volt: 567-en vállalkoztak arra, hogy megvizsgáljuk őket. Azt kell mondanom, örömmel töltheti el az embert, hogy ismételten nem találtunk HIV pozitív személyt, vagyis HIV negatív volt valamennyi vérminta. 141 fő volt hepatitis C vírushordozó, ez 25,4 százaléknak adódik, és két személy - ez 0,4 százalékot ad - volt hepatitis B vírushordozó. Az előző évihez képest a különbség nem szignifikáns, tehát lényegében az adatok nagyjából hasonló átfertőzöttséget mutatnak. Budapesten 308 vérmintát gyűjtöttek, és ebből 111 volt a hepatitis C vírushordozó, ez azt jelenti, hogy 36 százalék; vidéken pedig 12,5 százalék. Ez számszerűleg picit alacsonyabb, mint az előző évben, amire azt kell mondani, azt jelzi, hogy a vidéki átfertőzöttség alacsonyabb, mint a fővárosi.
A számok tükrében ennyit szerettem volna ismertetni. Ennek a jelentősége részben a módszer újszerűsége, tehát hogy a minta szállítása és a vérvétel speciálisan erre a célra alkalmas módon történt. Tehát egy lándzsával egy nem kimondottan egészségügyi személynek, tehát nem egészségügyi dolgozónak kellett ezt a mintát venni, hanem egy erre megfelelően képzett, olyan személy is elvégezheti, aki nem köteles, hogy vérvételre alkalmas egészségügyi dolgozó legyen, mert az illetők nem mennek el a laborba. Úgyhogy ez is egy szervezési pluszfeladat volt, hogy magán az ambulancián vagy tűcsereprogram helyén történt a vérvétel, illetve mintavétel, merthogy ez nem egy klasszikus vérvétel, hanem egy csepp vérnek a biztosítása. A másik, hogy a szűrőpapír tárolható, szobahőmérsékleten egy hónapig, durván persze, hűtve pedig még tovább, három hónapig, tehát lényegében ez a módszer alkalmas arra, hogy nem kellenek olyan extra körülmények, mint egy egészségügyi intézményben.
Továbbá a személyek azonosítása utólag nem volt lehetséges, tehát egy olyan tízjegyű kódot alkalmaztunk, amivel ő még egyszer nem kerülhetett be a programba, de a személye visszakereshetetlen.
Ezek voltak azok, amelyek tulajdonképpen szakmailag pluszt jelentettek a vizsgálat során.
Gyebnár Brigitta (Országos Epidemiológiai Központ) kiegészítése
GYEBNÁR BRIGITTA (Országos Epidemiológiai Központ): Röviden még néhány szót szólnék a finanszírozási kérdésekről. Maradva még ennél a vizsgálatsorozatnál, 2006-ban a KKB 10 millió forintot adott át az Egészségügyi Minisztériumnak, és annak segítségével volt az első időintervallum finanszírozva. Látva az Egészségügyi Minisztérium a vizsgálat jelentőségét, 2007-ben plusz 7 millió forintot újra ennek folytatására szánt, s tekintve azt, hogy a vizsgálatok lezajlása és annak szakmai és pénzügyi értékelése még jelenleg is zajlik, 2009 márciusában fog teljesen, illetve véglegesen lezárulni; konkrétan erről a vizsgálatról volt szó az előbb.
Egyébként az országos tiszti főorvos rendelete alapján 2005 augusztusától a drogambulanciák és más kezelőhelyek kérésére az intravénás kábítószer-fogyasztók HIV-, illetve HCV-szűrővizsgálatát az ÁNTSZ laboratóriumai térítésmentesen végzik el. Ezen kívül fontos még megjegyezni, hogy a megyei szinten működő HIV/AIDS tanácsadóban szintén anonim szűrésekre van mód, ugyancsak igaz ez a bőr- és nemibeteg-gondozók esetében.
Ugyanakkor azok a kliensek, akik nem tudnak csatlakozni ezekhez a szűrővizsgálatokhoz, számukra általánosságban létezik az a fajta finanszírozási mód is, amikor is ez az Egészségbiztosítási Alapból megfelelően az orvosi beutaló segítségével történik, ami alap-, illetve járóbeteg-szakellátás keretében valósulhat meg, és mindemellett az egészségügyi törvény a járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálatok kategóriáját szintén a központi költségvetésből tudja finanszírozni.
A tájékoztató utolsó oldalán a 2008. évi népegészségügyi program részletes felhasználási tervébe is beillesztettük olyan, első körben főként a HIV/AIDS megelőzés területét hangsúlyozó programokat, amelyek tartalmazzák ugyanúgy a szűrővizsgálatok, főleg az anonim tanácsadók további fejlesztését; elősegítik a civil szervezetek megfelelő felkészülését, természetesen a HIV/AIDS prevenciós területekre, ezt 15 millió forint értékben. A Sziget-fesztiválon az anonim AIDS-szűrést szintén nagyon preferálták, és 2007-ben, eddig először, egy HIV-fertőzöttet regisztráltak is.
Ezek azok a finanszírozási területek, amelyek rendelkezésre állnak. Az Egészségügyi Minisztérium és maga a szakma is egyértelműen fontosnak tartja nyomon követni a fertőzöttség alakulását, és érzékelve abban a különböző változásokat, együttműködik, kommunikál és igyekszik alkalmazkodni a változásokhoz.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Erdős Eszter, tessék!
Kérdések, észrevételek, válaszok
VICTORNÉ ERDŐS ESZTER szakértő (Fidesz): Egy rövid kérdésem lenne: nem volna arra lehetőség, hogy a drogterápiás otthonokban hepa-oltásokat finanszírozzon az egészségügyi tárca? Mert ott meg tudnánk oldani, hogy három lépcsőben be tudjuk adni, hiszen hosszú távon vannak ott. És ez szerintem nagyon jó lenne.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Van-e más kérdés? (Nincs ilyen jelzés.) Ha nincs, akkor tessék, önöké a szó.
DR. MELLES MÁRTA főigazgató (Országos Epidemiológiai Központ): A hepatitis B oltás 1998 óta a kötelező védőoltás részét képezi. Érdemben meg kell természetesen vizsgálni a kérdést, és nyitottak vagyunk ez irányban, mert valóban azt kell mondani, hogy a hepatitis B oltás nagyon jó prevenciós lehetőség, és mindenképpen indokolt, hogy járványügyi szempontból ezt a segítséget megadjuk. Csak azt meg kell nézni, hogyan vizsgáljuk meg azt, hogy aki már olyan életkorban van, hogy kapott hepatitisoltást, annak ez felesleges.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Ha nincs más, akkor nagyon szépen köszönöm a segítségüket, és köszönjük az előre megkapott anyagot is, időben fel tudtunk jól készülni, és nagyon kimerítő előadást is hallhattunk. Köszönjük szépen.
A következő napirendi pont az "egyebek". Nem tudom, van-e valakinek ennek keretében mondanivalója? Halmai Gáborné képviselő asszony!
HALMAI GÁBORNÉ (MSZP): Köszönöm szépen. Egyetlen további témát szeretnék javasolni a bizottság számára, ez pedig a nappali ellátások helyzetének alakulása. Az én tudomásom szerint ebben az évben az ezzel foglalkozó szervezetek összejöttek, és elkészítenek egy helyzetelemzést és javaslatcsomagot arra, hogy hogyan lehetne továbblépni.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen, ezt jegyeztük, és megnézzük, hogy hova tudjuk beilleszteni ezt a napirendet.
Ha nincs más "egyebek", mindenkinek nagyon szépen köszönöm a munkáját, és további szép napot kívánok mindenkinek.
(Az ülés befejezésének időpontja: 14.00 óra)
|
Winkfein Csaba |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea