Káb-7/2008.
(Káb-18/2006-2010.)

Jegyzőkönyv*

az Országgyűlés Kábítószerügyi eseti bizottságának
2008. szeptember 23-án, kedden, 12.00 órakor
a Képviselői Irodaház 532. számú tanácstermében
megtartott üléséről

 

Tartalomjegyzék

Napirendi javaslat *

Az ülés résztvevői *

A bizottság részéről *

Megjelent *

Helyettesítési megbízást adott *

Meghívottak részéről *

Hozzászólók *

Megjelentek *

Elnöki bevezető *

A napirend elfogadása *

Dr. Spiák Ibolya (Fidesz) napirend előtti hozzászólása *

Tájékoztató a kábítószerüggyel összefüggő büntetőjogi szabályozás kérdéseiről *

Dr. Gönczöl Katalin szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése *

Kérdések, vélemények, reflexiók *

Tájékoztató Magyarország 2010-től érvényes drogstratégiájának előkészítéséről; az értékelés és a monitoring lehetőségei a Nemzeti Stratégia pillérein *

Portörő Péter (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) tájékoztatója *

Dr. Felvinczi Katalin igazgató (Nemzeti Drogmegelőzési Intézet) tájékoztatója *

Kérdések, vélemények, reflexiók *

Tájékoztató a nemzetközi szervezetekben képviselt magyar állásfoglalásokról, koncepciókról, együttműködési projektekről *

Portörő Péter (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése *

Kérdések, vélemények, reflexiók *

Egyebek *

Az elnök javaslata a bizottsági jelentés összeállításának módszerére *

 

Napirendi javaslat

1. Tájékoztató a kábítószerüggyel összefüggő büntetőjogi szabályozás kérdéseiről

2. Tájékoztató Magyarország 2010-től érvényes drogstratégiájának előkészítéséről

3. Az értékelés és a monitoring lehetőségei a Nemzeti Stratégia pillérein

4. Tájékoztató a nemzetközi szervezetekben képviselt magyar állásfoglalásokról, koncepciókról, együttműködési projektekről

5. Egyebek

 

Az ülés résztvevői

A bizottság részéről

Megjelent

Elnököl: Winkfein Csaba (MSZP), a bizottság elnöke

Dr. Spiák Ibolya (Fidesz), a bizottság alelnöke
Halmai Gáborné (MSZP)
Dr. Cser-Palkovics András (Fidesz)

Helyettesítési megbízást adott

Dr. Tóth István (MSZP) Halmai Gábornénak (MSZP)
Gusztos Péter (SZDSZ) Winkfein Csabának (MSZP)
Móring József Attila (KDNP) dr. Cser-Palkovics Andrásnak (Fidesz)

Meghívottak részéről

Hozzászólók

Dr. Gönczöl Katalin szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Portörő Péter főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Molnár Balázs szakmai tanácsadó (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Felvinczi Katalin igazgató (Nemzeti Drogmegelőzési Intézet)
Dr. Rácz József szakértő (MSZP)
Sárosi Péter szakértő (SZDSZ)
Szabadka Péter szakértő (KDNP)
Szomor Katalin szakértő (MDF)
Victorné Erdős Eszter szakértő (Fidesz)

Megjelentek

Dr. Rajmon Balázs főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Viczkó Eszter tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Müller Éva főtanácsos (Egészségügyi Minisztérium)

 

(Az ülés kezdetének időpontja: 12 óra 5 perc)

Elnöki bevezető

WINKFEIN CSABA (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel köszöntöm a bizottság megjelent tagjait, szakértőket, meghívott vendégeinket. Javaslom, kezdjük el a mai munkát, mai ülésünket.

Mielőtt belevágnánk, a jegyzőkönyv kedvéért mondom a helyettesítéseket: dr. Tóth Istvánt helyettesíti Halmai Gáborné képviselő asszony, Gusztos Pétert Winkfein Csaba, Móring József Attilát pedig Cser-Palkovics András. Jelentem, hogy a bizottság határozatképes.

A napirendi javaslatokat fenntartva, kis pontosítással tenném fel szavazásra. Az a javaslatom, hogy a 2. és 3. napirendi pontot egyben tárgyalja meg a tisztelt bizottság, hiszen összefüggő témákról van szó. Két előadás lesz két témában, utána pedig azt javaslom, hogy egyben tárgyaljunk erről.

A napirend elfogadása

Ha ez így elfogadható a képviselők számára, kérem, jelezzék. (Szavazás.) Köszönöm szépen, ez egyhangú.

Az 1. napirendi pont: tájékoztató a kábítószerüggyel összefüggő büntetőjogi szabályozás kérdéseiről. Ezzel kapcsolatban köszöntöm dr. Gönczöl Katalin szakállamtitkár asszonyt és dr. Rajmon Balázs főosztályvezető urat.

Köszönjük azt az elküldött és kiosztott anyagot, amelyet mindannyian megkaphattunk, és így fel tudtunk készülni a mai napra. Javaslom, vágjunk bele a napirendbe.

Gönczöl Kataliné a szó... (Dr. Spiák Ibolya jelzésére:) Elnézést kérek, alelnök asszony szeretne még napirend előtt szólni. Tessék parancsolni!

Dr. Spiák Ibolya (Fidesz) napirend előtti hozzászólása

DR. SPIÁK IBOLYA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A legutóbbi találkozásunk alkalmával, amikor is az eseti bizottság rendkívüli ülést tartott a nyáron sajnálatos módon bekövetkezett 9 haláleset kapcsán, amely kábítószer-túladagolás következtében történt, számos kérdést nyitva hagytunk. És nem tudom, én nem emlékszem-e jól - de segítenek ebben, meg majd a jegyzőkönyv is segít -, az volt az ígéret, hogy mostanra meglesznek az igazságügyi orvosszakértői vélemények, és ennek az ügynek a tárgyalását továbbfolytatjuk, és megpróbáljuk megtalálni azokat a pontokat, amelyek az egyén felelősségén túl esetlegesen a mi felelősségünk is vagy az intézmények felelőssége is lehet a halálesetek kapcsán.

Nagyon sajnálom, hogy én most nem látom itt azokat a szakértőket, akik a múltkor segítették a munkánkat, és nem látom itt az igazságügyi orvos szakértőt sem. Szívből remélem, hogy elnök úr nem akarja így lezárni ezt a kérdést, mert tartozunk a saját lelkiismeretünknek és a választópolgárainknak is azzal, hogy megválaszoljuk: véletlen események sorozata volt, vagy van valamiféle összefüggés, amiből tanulságokat, következtetéseket és intézkedéseket kell levonni.

Én így emlékszem. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Azt mondtuk a múlt alkalommal is, és azt szeretném most is megerősíteni, hogy ahogy érdemi szakmai anyag érkezik hozzánk - mert erre ígéretet kaptunk az elmúlt rendkívüli ülésen -, úgy ezt a témát azonnal napirendre fogjuk venni. S azt az ígéretet tettem a múltkori rendkívüli ülésen, hogy ha ez arra az időszakra esik, amikor az éves jelentést tárgyaljuk, akkor ott külön napirendi pontként fölvesszük. Ha pedig nem, akkor mindenképpen a következő időszakra vonatkozó munkatervünk elején szeretnénk ezzel a kérdéssel foglalkozni.

Ma azért nem jelentek meg a szakértők, hiszen nincs napirenden ez a pont. A következő alkalmakkor, amikor már érdemi anyagot látunk és érdemi szakmai anyag van a bizottság asztalán, akkor ezt természetesen újra napirendre fogjuk tűzni, mint ahogy ígértük, alelnök asszony. Azt gondolom, a bizottságnak ezzel a kérdéssel mindenképpen foglalkoznia kell a jövőben.

Köszönöm szépen.

S akkor vágjunk bele az első napirendbe! Gönczöl Katalin szakállamtitkár asszony jelezte, hogy szóban is szeretné kiegészíteni az írásban elküldött anyagot. Tessék, öné a szó.

Tájékoztató a kábítószerüggyel összefüggő büntetőjogi szabályozás kérdéseiről

Dr. Gönczöl Katalin szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése

DR. GÖNCZÖL KATALIN szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr, Elnökség! Hölgyeim és Uraim! Nagyon remélem, hogy az anyagot időben megkapták, és a büntetőpolitikai áttekintés világos. Természetesen rendelkezésre állunk, a kérdéseiket szívesen megválaszoljuk.

Szóbeli kiegészítésre azért van szükség, mert ebben az anyagban nem egészen világos az a tendencia, amely mentén az állásfoglalás kialakult. A büntetőpolitikát a mi tárcánk, különösen a szakállamtitkárság és azon belül én az ultima ratio eszközének tartom; azt hiszem, ez az anyagból világosan kiderül. A büntetőpolitika akkor lépjen, amikor a társadalom tehetetlensége már odáig jutott, hogy nem maradt más, csak a büntetés. Ez az első, amit szeretnék bejelenteni.

A második, hogy nincs napirenden a kábítószer-politika büntetőpolitikai felülvizsgálata közvetlenül. Ez azzal ellentétes információ, amit legutoljára kaptak, legalábbis amit a jogalkotásról kaptak. Akkor ugyanis még nem volt világos a minisztérium jogalkotási terve. Most egészen világos: októberben beadjuk a büntető törvénykönyv általános részét átfogó módon módosító novellát. Ez a szankciórendszer a kettős nyomtávú büntetőpolitika mentén közvetetten befolyásolni fogja a kábítószer-politikát, de nem közvetlenül. A különös rész most nem kerül napirendre ebben a félévben. Az anyag tehát tulajdonképpen azért mutatja be a jövőből csak ezt a lépcsőt, mert nem szeretnénk az ultima ratio eszközéhez folyamodni, egyrészt munkatervi okokból, de van más okunk is, és ezt is szeretném elmondani.

2003-ban nagyon sürgősen, ahogy lehetőség volt rá, módosult a büntető törvénykönyv, és megteremtődött az elterelés intézménye, tágabb értelemben, mint bármikor korábban. Én azt gondolom, hogy ennek az intézménynek a helytállóságát kellene megvizsgálni ahhoz, hogy utána újra a büntetőjoghoz mint ultima ratio eszközéhez nyúljunk és módosításokat fogalmazzunk meg.

Az első szemléletbeli dolog, amit szeretnék nagyon világossá tenni, hogy nekünk, bűnmegelőzéssel és büntetőpolitikával foglalkozó szakemberek számára hihetetlenül fontos és nagy hiátus, hogy a kábítószer egyedül kezelődik, és nem az alkohollal együtt. Mi úgy látjuk a bűnözésben - és én itt azért mondom el ezeket a gondolatokat, mert láttam a következő napirendi pontot, és azon sajnos már biztosan nem tudok részt venni, mert az emberi jogi bizottság ülésén kell egy másik ügyben előfordulnom -, szeretném, ha végre az a stratégia, a magyar szokásokra figyelemmel és a magyar fiatalság szokásaira figyelemmel nem hagyná figyelmen kívül az ártó szerek közül az alkoholt, és ugyanúgy, ahogy a gyerekek, a fiataljaink együtt használják az alkoholt és a kábítószert, valahogy próbáljunk meg vele együtt foglalkozni. Nem akarok itt ennek a szakmai körnek semmi olyasmit mondani, amit biztosan jobban tud, mint én, hogy a magyar halálokok, a magyar betegségokok között hol van az alkohol és hol van a kábítószer, és mennyit törődünk az egyikkel és a másikkal. Nem azt gondolom, hogy a kábítószerről el kell terelni a figyelmet. Azt gondolom, hogy mind a kettővel úgy foglalkozzunk, ahogy az életszerű.

Amire felhívnám a figyelmet, ami a büntetőpolitika ultima ratióként való kezelésének előfeltétele, hogy mikor nyúljunk hozzá a büntető törvénykönyvhöz a legközelebb. Most van időnk, nem hajt bennünket - legalábbis úgy érzem - semmi, legalábbis mi nem tudjuk úgy meghajtani magunkat, hogy ezzel is most olyan átfogóan foglalkozzunk, mint ha nincs sürgősség, márpedig úgy érzem, hogy előmunkálatok szükségesek ahhoz, hogy a sürgősség beálljon.

Nagyon szeretném, ha ez a bizottság minden politikai és szakmai befolyását érvényesítené ahhoz, hogy megkérné a Legfőbb Ügyészséget, hogy átfogó vizsgálattal értékelje az elterelés gyakorlatát. Ugyanis az ügyészség független intézmény, mi, a minisztérium szívességet kérhetünk, és egy bizottsági megszólításra másképp fog reagálni az ügyészség. Itt meg lehetne nézni a rendőrség elterelési gyakorlatát, meg lehetne nézni a vádelhalasztás gyakorlatát és az ügyészség elterelési gyakorlatát. Miért lenne erre szükség? A jogintézményeket vizsgálnánk felül, hogy mikor alkalmazza a rendőrség, mikor az ügyészség és milyen indokok alapján? Én szeretnék e kártyák mögé látni. Szeretném látni, és nem tudom, a bizottság hogy van vele, de én régóta nagyon kíváncsi vagyok rá, hogy mi van azzal az infrastruktúrával, amit úgy hívunk, hogy egészségügyi kezelési infrastruktúra. Mi lett vele azóta, hogy átment egy átalakulási folyamaton - mondhatni, reformon, vagy nem tudom, hogyan hívjuk -, de mi maradt belőle? Hány hely áll rendelkezésünkre, és milyen eredményességgel működik? Az OBMB, az Országos Bűnmegelőzési Bizottság - amelynek én elnöke vagyok - ülésén ezt fél évvel ezelőtt tárgyaltuk, és akkor azt mondták, hogy minden rendben van. De nem tudták hatékony módon bizonyítani számomra, hogy ez így van, mert nem volt ott mögötte a korszerű hatékonyságvizsgálat eszközrendszere.

Ugyanígy nagyon kíváncsi lennék, hogy a kezelés, oktatás, megelőzés területén elköltött forintok mögött milyen hatékonyság van. Rácz Józseffel nem olyan régen beszéltem erről, hogy igazam van, de ahogy minden intézkedésnek minden fejlett országban megvan a hatékonysági vizsgálati mutatója, úgy ennek is megvan. Nem egyszerű, nem egy darab szám, hanem egy komplett és nagyon komplex rendszer, amellyel szembeállítva meg tudom mondani, hogy mi bizonyul hatékonynak, és akkor tudom mellé tenni a programot, megmérni, majd felülvizsgálni, majd revideálni, majd megújítani, majd... De én egyelőre nem erre lennék kíváncsi, hanem arra, hogy tényleg mi van mögötte. Mi az, ami jó, mi az, ami támogatandó, mi az, amit még jobban lehet használni? Mi az, amit észlelünk a bűnözési statisztikában, mi az, amit jól látunk, hogy azonnal hasznosul, az alacsonyküszöbű szolgáltatások? Ha itt van jogi probléma, akkor derüljön ki a hatékonysági vizsgálatból, hogy jogi probléma van. Én tudok ilyenről, de most nem mondom el. Akkor azt beszéljük meg! De nézzük meg, hogy az utcán, a szórakozóhelyen, ott, ahol a kábítószeres előfordul, ott mi történik; a 24 órás telefonszolgálatok hatékonysága milyen.

Javaslom, ha szabad, nem elterelve magamról a figyelmet, hanem felelősen dönteni azokban a kérdésekben, amelyek aztán majd a büntetőpolitikai hatókör, hatáskör meghatározása szempontjából nélkülözhetetlenek lesznek.

Utolsóként: mi az én tapasztalatom mint a bűnmegelőzésben gyakorlattal rendelkező szakembernek? Azt látom, hogy iskolákba ki-be járnak a képző intézmények, ilyen-olyan tananyagokkal, civilek, nem civilek, képzettek, nem képzettek, és az iskola befogadja őket. Amikor Portörő Péterrel és Kolos államtitkár úrral erről a héten legutóbb tanácskoztam, akkor abban egyetértettünk, hogy akkreditáció nélkül ne engedjünk gyerekek közelébe programokat, mert nem tudjuk, lehet, hogy a legjobb szándék ellenére ártunk. Induljon el az akkreditáció! Jelentem, a DADA program akkreditációjának előkészületeit megkezdtem.

Én ennyit szerettem volna elmondani. Rajmon Balázs kollégámmal állunk rendelkezésükre, minden kérdésre szívesen válaszolunk; időnk van.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönjük szépen a szóbeli kiegészítést. Nagyon bízom benne mint képviselő, hogy ezek a kérdések nemcsak itt, hanem mondjuk, a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság ülésén is elhangzanak, és ott is foglalkoznak önök is, a tárca is és a többi tárca is ezekkel a kérdésekkel. Úgy gondolom, ezeknek a helye ott is megvan, és fontos, hogy más területeken is, így a kormányzat tanácsadó testületében is foglalkozzanak ezekkel a kérdésekkel.

Szeretném jelezni, mi is érezzük ezeket a problémákat, mi is foglalkoztunk tételesen ezekkel a kérdésekkel, mind az egészségügyi intézményrendszer kérdéskörével, mind az elterelés gyakorlatával. És ezeket a kérdéseket, amennyire meg tudtuk tárgyalni és volt rá lehetőségünk is időnk, az éves jelentésünkbe a következő hónapban bele is fogjuk foglalni. Reméljük, segíteni fog mindenkinek, aki ezzel a témával foglalkozik, hogy ma mi hogyan látjuk ezeket a területeket és kérdéseket.

Most van lehetőség kérdésekre, véleményekre képviselők, szakértők részéről. Gyűjtsük össze, és utána kérünk rá választ.

Tessék, alelnök asszony!

Kérdések, vélemények, reflexiók

DR. SPIÁK IBOLYA (Fidesz): Köszönöm szépen. A büntetőjogi szabályozásról szóló tárcaálláspontot messzemenően támogatom és köszönöm. Jó, hogy a médiahírekkel ellentétben a Btk. mégsem kerül módosításra, és nem szűnt meg az elterelés intézménye, amelyet magunk is nagyon fontosnak tartunk, és a magyarországi gyakorlatban valóban működik. Hiszen az elterelésből kerül ki a gyógyításra kerülők több mint fele, tehát a gyógyítás, a kezelés szempontjából is nagyon fontos, és valóban tovább kell erősíteni, és ahogy ezt a szakállamtitkár asszony mondta, a helytállóságát valóban meg kell vizsgálni.

Megfelelő a differenciálás az elkövetői magatartás és a kábítószer-kereskedelem között, tehát a hatályos büntetőjog szabályozása véleményünk szerint kielégítő.

A megoldást mi is abban látjuk, hogy a problémát korán kell észlelni, kezelni, de mindenekelőtt megelőzni, és ebben a megelőzésben az iskolai oktatásnak nagyon fontos szerepe van. És a legjobb ártalomcsökkentés maga a megelőzés, utána a kezelés és a bűnüldözés.

Szakállamtitkár asszony szívemből beszélt, amikor az ellátórendszer monitorizálását említette, mert ez valóban nagyon fontos és nagyon kényes kérdés, hiszen az egészségügyi rendszer átalakítása kapcsán éppen a szenvedélybetegek, a szenvedélybetegségek gyógyítása sérült leginkább, országos intézetek szűntek meg, a gondozók finanszírozását 50 százalékkal csökkentették, kevés a szakorvos, ezek tehát valóban nagyon fontos kérdések, amelyekkel foglalkozni kell.

Az akkreditáció kérdése valóban fontos. Én is egyetértek, hogy csak olyan megelőző programokat szabad a gyerekek közelébe engedni, amelyek tudományosan megalapozottak és elfogadottak.

Köszönöm szépen a beszámolót.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Halmai Gáborné képviselő asszony, tessék!

HALMAI GÁBORNÉ (MSZP): Köszönöm szépen. Hasonlóan alelnök asszonyhoz, először én is szeretném megköszönni az anyagot, és csak ráerősíteni arra, amit államtitkár asszony is mondott. Én sem gondolom, hogy probléma lenne a Btk.-ban a jelenlegi szabályozás fő irányaival, hiszen azok rendben vannak, megkülönböztetik a különböző magatartásokat. De ahogy azt korábban is jeleztem és jelezte elnök úr is, például az elterelés intézményénél nagyon fontosak azok a részletek, azoknak a kiderülése, ami pontosan arra utal, hogy az elterelésben részt vevők és az őket fogadók között bizalmi viszony alakuljon ki, és nem egy büntetőjogból visszamaradó tétel. Magyarul azt szeretném mondani, nagyon fontosnak tartom azt, hogy mindkét oldalon, a rendőrség oldaláról és azok oldaláról is, akik az elterelésben a szakmai segítséget adják, szülessen erről egy rövid kis elemző anyag, hogyan látják, hogyan lehet a továbbiakban finomítani ennek az intézménynek a továbbélését, hogy mi az, ami még szabálysértésnek minősül, és milyen módon történik az ügyfélhez való viszonyulás, és mi az, ami pedig valóban bűncselekmény kategóriájába kerül.

Tehát az alapvető különválasztás rendben van, de azt gondolom, itt még finomításra van szükség a későbbiekben is, hogy sokkal nagyobb hangsúly legyen a megelőzésen, az együttműködésen, a családdal való kapcsolat realizálásán, mint azon, hogy mihamarabb büntetés alá kerüljenek ezek a személyek. De gondolom, ez majd a stratégia ürügyén az erről való szakaszban, az elemzési szakaszban a bizottság részéről is megfogalmazódik újból. Ha ehhez bármilyen anyagot, szakértői oldalról, a konkrétan részt vevő intézmények részéről kapunk, azt gondolom, érdemes ezeket újból átnézni és megfontolni.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Sárosi Péter, tessék!

SÁROSI PÉTER szakértő (SZDSZ): Köszönöm a szót. Én nem értek egyet a tárca álláspontjával, több okból sem. Egyrészt egyetértek abban az államtitkár asszonnyal, hogy ezt a problémát életszerűen kell kezelni, és hogy a kábítószer-függőség problémáját és az alkoholfüggőség problémáját hasonló alapokon kell kezelni, illetve a büntetőjogot ultima ratióként kell alkalmazni. Azt gondolom, a jelenlegi büntetőpolitika nem érvényesíti ezeket a szempontokat. Nem kell mondanom, hogy míg egy alkoholista vagy alkoholfüggő ember nem néz szembe büntetőjogi retorziókkal, addig egy kábítószerfüggő igen. Tehát eleve már ez az egy szempont kizárja azt, hogy ezt a két problémát közös alapon lehetne kezelni.

A másik dolog pedig az, hogy jelenleg Magyarországon még mindig aránytalanul a fogyasztókat sújtja a büntetőjogi szabályozás, az eljárások több mint 90 százaléka fogyasztók ellen indul. És magáról az elterelésről is vannak adataink, utána lehet nézni az elterelés működésével kapcsolatos adatoknak. Egyrészt tudjuk, hogy az eltereltek több mint 90 százaléka alkalmi marihuánahasználó, tehát az állam gyakorlatilag a költségvetésből arra áldoz sok pénzt, hogy alkalmi marihuánafogyasztókat kényszerkezelésre kötelezzen, eközben pedig problémás droghasználók legalapvetőbb kezelésére sem jut pénz. Ezért is tartom sajnálatosnak, hogy a tárca nem fontolja most meg komolyan a büntető törvénykönyv kábítószerrel kapcsolatos szakaszainak a módosítását, ugyanis éppen a tárca által megrendelt komoly anyag áll rendelkezésre, egy törvénytervezet, amelyet egy ismert jogalkalmazó, Frech Ágnes, a Fővárosi Bíróság büntetőjogi kollégiumának elnök asszonya írt, és azt is sajnálatosnak tartjuk, hogy ez nem is jelenhetett meg a tárca Kodifikációs Füzeteiben. Azt gondolom, a szakmának is egy nagyon jelentős része támogatja az ez irányú jogszabály-módosítást. Szakmai vitára kellene bocsátani ezt a szöveget, még akkor is, ha a tárca úgy gondolja, hogy jelenleg még nem áll rendelkezésre elegendő érv vagy elegendő bizonyíték arra, hogy a jelenlegi szabályozás nem működik jól.

Azt gondolom, maga az, hogy például a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság még mindig nem tűzte napirendjére ezt a kérdést, az is fontos probléma. Topolánszky Ákos is elmondta a legutóbbi KKB-ülésen, hogy itt kétféle probléma van, egyrészt az, hogy politikai döntés mikor születik ebben a kérdésben, és hogy szakmai vitát kell-e egyáltalán folytatni erről a kérdésről. Ennek az egyik fő fóruma a KKB lehetne, azt gondolom.

Az eltereléssel kapcsolatban pedig éppen, ha jól tudom, a Drog Fókuszpont legújabb jelentésében fog megjelenni annak a hatásvizsgálatnak az eredménye, amely az elterelés hatékonyságát vizsgálja; ezt tudom a tárca figyelmébe ajánlani. Illetve azt gondolom, majd Rácz József is elmondja, hogy a Kék Pont Drogambulancián is végeztek egy vizsgálatot, amely szintén elég beszédes adatokat tartalmaz az elterelés hatékonyságáról.

Ami pedig a kérdés aktualitását illeti, azt gondolom, a jogalkalmazók nagy része is elismeri azt, hogy nagyon bonyolult, áttekinthetetlen, a normavilágosság elvét nagyon kevéssé figyelembe vevő szabályozás van most érvényben. Most csak egy példát mondok, a Legfelsőbb Bíróság 2001/7. jogegységi döntése kapcsán is komoly viták és értelmezési problémák léptek föl a büntetőjogi szabályozással kapcsolatban. Most az összegzés problémájáról beszélek, amely szintén azt mutatja, hogy igenis szükség lenne arra, hogy a büntetőjogi szabályozást átalakítsuk. Egyébként ettől függetlenül kell megtárgyalni a dekriminalizáció kérdését.

Szerintem tehát két kérdés van. Egyrészt az, hogy a büntetőjogi szabályozás mennyire alkalmas vagy mennyire érvényesíti a normavilágosságot jelenleg, illetve ettől függetlenül is kellene vitázni arról, hogy a dekriminalizáció kérdése mennyi politikai támogatást tud kapni Magyarországon.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Szakértők, képviselők? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs több, akkor köszönjük szépen.

Gönczöl Katalin, tessék, öné a szó.

DR. GÖNCZÖL KATALIN szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen a támogató szavakat, és köszönöm, hogy segítenek abban, hogy az elterelés gyakorlata számunkra is világosabb legyen.

Határozottan kérem a bizottságot, levélben keresse meg az ügyészséget, amelynek áttekintése van az elterelés egész gyakorlatáról, hogy erről folytassanak le egy egy-másfél évre visszamenő vizsgálatot, ez mindannyiunk tisztánlátását segítené. S akkor mi erre ráerősítünk, szakmailag megpróbáljuk, ha tudjuk, mikor megy el a levél. Nagyon jó a kapcsolatunk, csak mindenki nehezen vállal kívülről feladatot. Ez az egyik dolog.

A hatékonyságvizsgálaton, azt hiszem, mást értünk. Ez nemcsak follow up, nemcsak részelemzés, hanem egy olyan analízis, amely minden mozzanatnak és az átfogó rendszernek átvilágítja a működési mechanizmusát, és 150 pontban, majd 50 pontban, majd 10 pontban, majd 15 darab mutatóban végeredményt hoz ki. Akik szakemberek, tudják, hogy ez egy nagyon bonyolult eljárás, és amikor erről szakemberek egymás közt beszélünk, hogy például mi hogyan mérjük majd a büntetőmediáció hatékonyságát - első év után ez nem mérhető, négy-öt év után mérhető -, akkor ennek a nagyon bonyolult, finom rendszerét kell kidolgozni, nem pedig csak úgy ránézek, és valamilyen véleményt alkotok róla. Szeretném, ha ez a szakmai munka Magyarországon, minden területen, ahol lehet, elkezdődne, és ehhez közös munkálkodásra is szükség van, hiszen minden területen szokatlan módszerről beszélünk még.

A kollégának, aki nem ért velem egyet: tudom, hogy a másik álláspontnak körülbelül mik az érvei, hiszen ebben a szakmában dolgozom negyvenkét éve. Frech Ágnes anyagát az Igazságügyi Minisztérium akkor rendelte meg, amikor a különös részhez megrendelt anyagokat. Frech Ágnesnek ez az anyaga azonban saját szellemi tulajdona maradt, mi akkor használnánk, ha a különös részhez hozzáfognánk. A Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság elnökének, Portörő Péternek azt mondtam, hogy akkor hívják meg Frech Ágnest és vitatják meg vele ezeket a nagyon gyakorlatias problémákat, amikor gondolják, hiszen ő az egyik legszakavatottabb jogász szakértője gyakorlati szakemberként ennek a kérdésnek, és ott a fórumon esetleg a multidiszciplináris döntéssel ajánlásokat fogalmazhatnak meg, akár a jogalkotás praktikus kérdései számára is. Frech Ágnes keze nincs megkötve, Frech Ágnes minden tudományos szakmai fórumra elfogadja a meghívót. Tavaly három fórumon tudom, hogy előadást tartott, és megvitatta a szakemberekkel, köztük velünk is.

A Kodifikációs Füzetekben vagy most van megjelenés alatt, vagy megjelent - ez a zöld füzet a Kodifikációs Füzetek -, tehát nem tiltottuk le. Frech Ágnes most a büntető általános rész kodifikációs főbizottságának tagja. Nagyon nehezen tudnám elképzelni, mert ha a nézeteivel nem értünk egyet, akkor az általános rész kodifikációjából kizártuk volna.

Köszönöm szépen, hogy felhívta a figyelmet a Drog Fókuszpont és Rácz Józsefék által előkészített hatásvizsgálatra, amire figyelünk. Én nagyon kíváncsi lennék arra, tényleg, hogy ebben a bonyolult rendszerben hogyan működik az a magyar szakmai tudás, amely nagyon nagy. Én attól félek, hogy polarizálódik, attól félek, hogy ezért nem hasznosul, mert a best practice-ekben nem látom azt, hogy valamilyen tendenciák kialakulnak. De lehet, hogy ez az én tudatlanságom, akkor találkozzunk gyakrabban. Itt mindenki, aki a drogügyben elfoglaltsággal és pályafutással rendelkezik, úgy érzem, személyesen ismerem. Magam is nyitott vagyok, beszéljünk többet, és kívánom magunknak, hogy dolgozzuk ki a hatásvizsgálatot. Az ugyanis nem megy, hogy folyamatosan azt mondjuk, hogy kevés a pénz, de igazából a hatását nem ismerjük, nem tudjuk, hogy mire költjük. Ugyanez a probléma a bűnmegelőzéssel is. Folyamatosan panaszkodunk, hogy még több kellene, ugyanakkor nem tudunk, nincs energiánk - akkor ezt is föl kell mérni: kell-e több energia arra, hogy utánamenjünk, kell-e több energia, hogy terjesszük, kell-e több energia, hogy bemutassuk, kell-e több energia az akkreditációra, kell-e több energia arra, hogy a legjobb gyakorlattal még többet foglalkozzunk és még több szakembert vonjunk be.

Én tehát ezt szeretném gondos munkaként ajánlani mindannyiunk figyelmébe, de magamat sem vonom ki belőle, mert nekem is gondom van azzal, hogy a pályázatokban és egyébként megjelenő szaktudások hatása mérés nélkül ott van a magyar közforgalomban, jár-kel ide-oda, és igazából nem tudom, hogy miről van szó.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Az a javaslatom, hogy egy körben menjünk végig, ha esetleg még valakinek van észrevétele, akkor röviden foglalják össze. Mennénk tovább, mert még több napirend és több előadó van, illetve Gönczöl Katalinnak el kell mennie egy órakor.

Tessék, Szomor Katalin!

SZOMOR KATALIN szakértő (MDF): Én az eltereléssel kapcsolatban annyit szeretnék mondani, hogy az elterelést rendkívül fontosnak tartom, annak tartottam a saját szakmai karrierem alatt is, mert '93-ban kezdődött az elterelés első változata, az úgynevezett alternatív kezelés. Inkább ennek a technikai részleteit kellene tisztázni, de nem kellene a fürdővízzel kiönteni a gyerekeket, azokat a gyerekeket, akik egyébként az ellátórendszer látókörébe másképp nem kerülnének be, csak esetleg évek múlva, amikor sokkal súlyosabb állapotban vannak. Úgyhogy ezt az esélyt meg kellene nekik adni.

Másrészt az IRM leírt tárcaanyagával maximálisan egyetértek. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Az előbb elfelejtettem megköszönni a javaslatot. Azt fogom javasolni a bizottságnak, hogy a következő időszakra vegyük ezt föl külön napirendként, hogy az ügyészséget megkérdezzük arról, hogy az elterelés gyakorlatát ők hogyan látják. Köszönjük, hogy erről kaptunk egy tájékoztató anyagot is írásban, illetve szóban is. Az elterelés gyakorlatával foglalkoztunk már általánosságban, de az ügyészséget külön nézzük meg, köszönjük a javaslatot.

Erdős Eszter, tessék!

VICTORNÉ ERDŐS ESZTER szakértő (Fidesz): Ehhez csatlakoznék én is. Nagyon egyetértek azzal, hogy nézzük meg tényleg, mi van a papírok mögött. A monitorozást ne csak a dokumentációkra értsük, hanem hogy tényleg tartalmilag mi történik az elterelésben. Mert ha a hatékonyságvizsgálatról azt halljuk, hogy nem hatékony, akkor mi a területen azt látjuk, hogy azért nem hatékony, mert valójában pecsételés történik, nem elterelés. Nézzük tehát meg, hogy mit tartalmaz az elterelés, úgyhogy csatlakozom ahhoz, hogy ne öntsük ki a gyereket a fürdővízzel.

A másik pedig: a dekriminalizációhoz csak egy mondat. Én úgy gondolom, Magyarországon éppen hogy megvalósult a dekriminalizálás, hiszen aki fogyasztói magatartással kerül bíróság elé, ott a jogalkalmazó a kezelésbe irányítja. Az én olvasatomban ez a dekriminalizálás. Nem tudunk arról, hogy csak fogyasztásért valaki kapott volna elmarasztaló ítéletet; ne beszéljünk az autófeltörésekről meg a rablásokról, hanem csak a fogyasztásról.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Sárosi Péter!

SÁROSI PÉTER szakértő (SZDSZ): Csak azt szeretném javasolni a bizottságnak, hogy amellett, hogy az elterelésről hallgassunk meg beszámolót, szerintem adjunk lehetőséget Frech Ágnesnek is arra, hogy egyszer a bizottság előtt bemutassa ezt a bizonyos törvénytervezetet, mert azt gondolom, mind a szakértőknek, mind a képviselőknek lenne hozzá kérdése. Ő el tudja mondani, miért tartja indokoltnak azokat a változásokat gyakorló jogalkalmazóként, amelyeket ő gondol.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Azt javaslom, hogy ha a tárca részére előkerül az anyag, amikor a különös résszel foglalkoznak, akkor mindenképpen érdemes lenne megnézni. Ha tehát ez előkerül az IRM részéről mint különleges terület, akkor foglalkozzunk mi is ezzel, ha ez így megoldható.

Van-e még észrevétel? Portörő Péter!

PORTÖRŐ PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Igazából a következő napirendi pontokhoz is kapcsolódnak a dolgok, de ami erre vonatkozik, az elterelés kérdése: az EMCDDA-jelentésben megjelent egy vizsgálat, amely az eltereléssel foglalkozik, viszont ellentétben ezzel a vizsgálattal, a tárca pályázatot írt ki kutatási vizsgálatra az elterelés hatékonyságvizsgálatára. 2007-ben, amikor a parlament elé került a stratégia értékelése, a háromévenkénti beszámolás, akkor a politika részéről elhangzott ez a kérés, hogy vizsgáljuk meg az elterelés hatékonyságát. Ennek is megfelelően a kutatási program, illetve meghatározott szempontrendszer alapján ez kiírásra került. Most megismétlődik egy hónapon belül ez a felhívás, hiszen nem volt, nem találtunk olyan pályázatot, a szakértők nem találtak olyan pályázót, amelyik el tudta volna végezni ezt a vizsgálatot.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Akkor, ha jól értem, érdemes lesz majd ezt az egészet egyben kezelni, amikor napirendre tűzzük, és több előadót kérnénk majd föl ehhez a témához, hogy lássuk teljes egészében az elterelés gyakorlatát. Köszönjük szépen.

A válaszadásra visszaadom a szót.

DR. GÖNCZÖL KATALIN szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm, csak nagyon röviden. Frech Ágnes tanulmánya nem törvénytervezet, hanem egy tanulmány, és boldogan venném, ha meghívnák és meghallgatnák. Egy másik álláspont.

A következő: leellenőriztük, megjelent, az IRM honlapján is fönt van Ágnes tanulmánya, úgyhogy ott is elérhető.

Nem volt rá pályázó, hogy a hatékonyságot mérjék - akkor azt a tanulságot kell levonni, hogy meg kell tanulni a hatékonyság vizsgálatát, ehhez hozzá kell segíteni a szakembereket.

Az ügyészség pedig a saját átvilágítását el tudja végezni, de nem egyszeri beszámolóval, hanem egy alapos munkával. Ott van mögötte az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet. Egy három-négy hónapos munkával az elterelés hatékonysága tudományos igénnyel megvizsgálható.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönjük szépen. S ha nincs más, nagyon szépen köszönjük, hogy eljöttek, megtisztelték a bizottságot és segítették a munkánkat. Természetesen ez a terület különösen fontos az éves jelentésünk elkészítése előtt. Köszönjük szépen.

Tájékoztató Magyarország 2010-től érvényes drogstratégiájának előkészítéséről; az értékelés és a monitoring lehetőségei a Nemzeti Stratégia pillérein

Javaslom, folytassuk munkánkat. Ahogy a napirend elfogadásakor javasoltam, a következő két napirendi pontot egyben tárgyaljuk: először felkérem Portörő Pétert, majd pedig Felvinczi Katalint - egyben köszöntöm is őket - tartsák meg a tájékoztatójukat. Az első: tájékoztató Magyarország 2010-től érvényes drogstratégiájának előkészítéséről; majd pedig Felvinczi Katalin fog szólni az értékelés és a monitoring lehetőségeiről a nemzeti stratégia pillérein.

Kiegészítésképpen ezzel kapcsolatosan mindenki kapott egy tájékoztató anyagot, ezt köszönjük, időben megkaptuk. Azt gondolom, ez érdemben tudta segíteni mai felkészülésünket.

Tessék, Portörő Péter, öné a szó.

Portörő Péter (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) tájékoztatója

PORTÖRŐ PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Ha lehetne, az ülés elején feltett kérdésre a túladagolásokkal kapcsolatban szeretnék egy tájékoztató információt adni.

A Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság foglalkozott a legutóbbi, múlt heti ülésén ezzel a kérdéssel, illetve elkészült egy olyan helyzetelemzés és javaslatcsomag, amelynek a kormány elé terjesztése jelenleg folyamatban van. A legutóbbi ülésen szó volt róla, hogy amint ez kormány elé kerül, utána a bizottságba visszajön a kérdés, és akkor tudnak vele foglalkozni. Azt hiszem, ennek így nem lesz akadálya, hogy ezt meg tudja a bizottság szervezni.

Az előterjesztéssel kapcsolatban: tájékoztató Magyarország 2010-től érvényes drogstratégiájának előkészítéséről. Ezzel kapcsolatban készült egy olyan koncepció, amelyet a tárca - mint amely a kábítószerügyi koordinációért felel - vezetése is elfogadott mint lehetséges menetrendet, algoritmusát annak a folyamatnak, amely már elkezdődött, illetve a drogstratégia értékelési periódusa egészen a következő év márciusáig tart. A következő drogstratégia megalapozásához - ez az anyagban is szerepel - nagyon fontos elvárás lenne, hogy a meglévő tapasztalatokra alapozva készüljön, tehát a jelenlegi drogstratégia értékelése során levont tanulságok, álláspontok beépüljenek ebbe az új anyagba, és amennyiben lehet, ugyanolyan politikai konszenzussal kerüljön elfogadásra, mint az előző stratégia, hiszen ez a működését, fenntartását, hosszabb távú végrehajtását mindenképpen szolgálná. Másrészt a tudományos tényekre alapozottan, valamint a társadalmi konszenzussal, a társadalom elvárásaival összhangban fogalmazzon meg olyan célkitűzéseket, amelyek reálisak, illetve maguknak a végrehajtóknak, a kormányzati szereplőknek, de akár a valamennyi leendő pilléren dolgozó szakembereknek végrehajtható, reális célokat fogalmazzon meg ez a stratégiai program.

Az ütemezéssel kapcsolatban nem ismételném az anyagot. Annyit szeretnék hozzátenni, hogy nagyon fontos, hogy ez a stratégia aktuális legyen, illetve az aktuálisan működő egyéb társterületek stratégiai programjaival is összhangban legyen. Az ifjúsági stratégia is mostanában volt napirenden, annak is van olyan szegmense, amely a drogstratégiával is összefügg, illetve hivatkozik a jelenlegi drogstratégiára. Másrészt az uniós drogstratégiára figyelemmel, az abban foglalt elvárásoknak is eleget szükséges tenni, még akkor is, ha ez nemzeti stratégia, igazából az Európai Unió tudását, aktuális politikai kérdéseit tükröznie szükséges talán ennek az anyagnak. De hogy igazából miről fog szólni ez a stratégia és milyen módon fog felépülni, ez akkor lesz látható, ha azok az előkészítő csoportok, amelyek ez év végén alakulnak meg a tervek szerint, elkészítik azt az alapkoncepciót, amelyet a kormány is meg fog tudni majd tárgyalni. Ajánlásokra van szükség, független szakértői ajánlásokra. Lesz egy bizottság, amelyik magának a stratégiának a megalkotásával dolgozik, illetve feltétlenül lesz egy olyan testület, amelyik különböző ajánlásokat fogalmaz meg, illetve szóba került egy nemzetközi kontroll is, egyfajta szupervízió, éppen azért, hogy összhangban legyünk az európai uniós országokban történő mozgásokkal, és ez is biztosított legyen valamilyen szinten.

Ennek a napirendi pontnak a második része a stratégia értékelésével foglalkozik. A tárca felkérte a háttérintézményét, hogy az értékelést szervezze meg, és a teljes, 2010-ig tartó munkát ezzel alapozza meg. Ugyanis amikor elkészül a stratégia, a tervek szerint hozzá kapcsolódva akcióterv, kormányhatározat megalkotására is sor kerül, felelősökkel, határidőkkel, úgy, ahogy a jelenlegi stratégia is rendelkezett ilyen akciótervekkel.

Úgyhogy én átadnám a szót Felvinczi Katalinnak.

ELNÖK: Felvinczi Katalin, tessék!

Dr. Felvinczi Katalin igazgató (Nemzeti Drogmegelőzési Intézet) tájékoztatója

DR. FELVINCZI KATALIN igazgató (Nemzeti Drogmegelőzési Intézet): Köszönöm szépen a szót. Azt valószínűsítem, hogy a bizottság igen tisztelt tagjai a kezükbe kapták ezt az anyagot, amely vaskosnak éppen nem mondható, ámde viszont azokat a sarokpontokat vagy mérföldköveket tartalmazza, amelyekre támaszkodni javasolt a stratégia értékelése során.

A kontextus kedvéért annyit mondanék el, a bizottság tagjai nyilván emlékeznek, vagy némelyeknek lehetősége van arra emlékezni, hogy Magyarországon egyszer már lebonyolítottuk a nemzeti drogstratégiának az úgynevezett félidős értékelését. Erről különböző alkalmakkor sokat beszéltünk. Azt is megállapítottuk ezzel a korábbi értékeléssel kapcsolatban, hogy ez egy úgynevezett percepció analízisnek volt leginkább tekinthető, tehát nem epidemiológiai adatokra, nem a prevalenciamutatókra, nem a kábítószer-probléma kezelésére fordított közfinanszírozott forrásokra fordítottuk elsősorban a figyelmet, hanem inkább arra, hogy a stratégia mint dokumentum rendelkezik-e azokkal az attribútumokkal, amelyekkel úgy általában egy stratégiának manapság már rendelkeznie szokás; hogy ez a stratégia mennyiben van harmonikus viszonyban a nemzetközi ajánlásokkal, illetve az Európai Unió drogstratégiájával; valamint hogy a releváns aktorok, akik részt vesznek a stratégia megvalósításában, miképpen percipiálják a helyzetet. Ezért mondom, hogy bátran állíthatjuk, hogy itt egy percepció analízist hajtottunk végre, illetve hajtottak végre a mi kollégáink. S azért gondoltuk, hogy ennek van relevanciája, merthogy az, hogy valójában milyen akciók fognak megvalósulni a mindennapokban, az nagymértékben azon fog múlni, hogy mi miképpen látjuk a bennünket körülvevő valóságot. Tehát hogy milyen a mi helyzetértékelésünk, az nagyban meg fogja határozni, hogy milyen akciókat hajtunk végre.

Ugyanakkor nagyon egyértelmű eligazítást egy ilyen jellegű percepcionális analízis nem fog tudni adni, mert véleményekről lesz szó, tehát hogy némelyek azt gondolják, hogy sok a forrás, némelyek azt gondolják, hogy kevés, némelyek azt gondolják, hogy a stratégia egy kiváló dokumentum, némelyek azt, hogy semmit nem ér. Tehát valamilyen értelemben mégiscsak objektiválni kellene ezeket a méréseket, ami nem egyszerű, mert amikor a stratégia megalkotásra került '99-2000-ben, akkor egy csomó tekintetben nem álltak rendelkezésünkre olyan jellegű megbízható adatok, amelyekhez viszonyítottan az elmozdulást majd mérni lehessen. Sajnálom, hogy nincs itt Gönczöl szakállamtitkár asszony, mert erről vele is érdekes diskurzus bontakozhatna ki, hogy ugyanis vannak ezek az úgynevezett base-line adatok vagy alapadatok, amelyekhez képest, ha módszertanilag valóban igényesek vagyunk, akkor az elmozdulást tudjuk mérni. A helyzet nem javult meg, mert visszamenőlegesen nem tudunk egy csomó tekintetben adatokat produkálni 2008-ban, amelyekkel '99-ben vagy 2000-ben nem rendelkeztünk. De mindenesetre azért a szakma módszertani felkészültsége nyilván sokat fejlődött ebben az elmúlt nyolc évben, és egy csomó tekintetben képesek vagyunk arra, hogy olyan adatokat is fel tudjunk tárni, amelyeknek a feltárására akkoriban nem volt lehetőség. Illetőleg vannak olyan becslési módszerek, vannak olyan trendmutatók, amelyeknek az elemzése hozzásegíthet bennünket ahhoz, hogy a magyarországi kábítószerhelyzetet érdemben meg tudjuk ítélni, ne csak jelentsünk róla, ahogy ezt tesszük az éves jelentések alkalmával, hanem tulajdonképpen értékelni legyünk képesek az elmozdulást.

Ez után a hosszú bevezető után csak annyit mondanék el, hogy tehát annak érdekében, hogy itt a Péter által említett menetrend élő tartalommal megtöltésre kerülhessen, lebonyolítottunk egy kétnapos műhelybeszélgetést, amelynek során magyarországi szakemberek, illetőleg az Európai Unió Bizottságának képviselője vett részt ezen a diskurzuson, és megpróbáltuk a stratégiai értékelés módszertanát kialakítani, egy úgymond konszenzusdokumentumot produkálni, amely arról szól, hogy mi lenne a stratégiai értékelés hatóköre, milyen mértékben fog ez eredményekre, illetőleg folyamatokra koncentrálni. Amikor folyamatokról beszélek, akkor nem elsősorban a koordinációs mechanizmusokat értem ez alatt - ugye, a koordinációs mechanizmusokkal az úgynevezett MATRA projekt viszonylag sokat foglalkozott -, hanem elsősorban azzal foglalkozna, hogy milyen jellegű akciók kerültek végrehajtásra. Tehát a stratégia megvalósítását szolgáló akciókat venné számba ez az értékelés teljeskörűen, a stratégia valamennyi pillére vonatkozásában, a stratégiában nevesített célkitűzések tekintetében. Bizonyára többen sokat forgatják a nemzeti drogstratégiát, és jól emlékeznek arra, hogy a nemzeti drogstratégiában rövid, közép- és hosszú távú célok megfogalmazása történt. Készítettünk egy olyan összefoglaló táblázatot, amely a célkitűzéseket tartalmazza, tekintet nélkül arra, hogy ezeknek mi volt az időtávja. Minden célkitűzés vonatkozásában, amelyekre úgy egyébiránt, ha projektben gondolkodunk, akkor mondhatjuk, hogy a célkitűzések egy másik aspektusból szemlélvén lennének az elvárt eredmények - ha a céljainkat beteljesítettük, akkor eredményeket tudunk produkálni -; nos, ezekhez az eredményekhez, tekintet nélkül arra, hogy ezek rövid vagy hosszú távon kellett volna hogy megszülessenek, úgynevezett indikátorokat társítottunk: miben látható, hogy ezek az eredmények megvalósultak, milyen módszertannal lennének ezek az indikátorok mérhetőek? S ezzel egyfelől nemcsak a tendenciákat, a droghelyzetet szeretnénk áttekinteni a stratégia tükrében, hanem arra is kíváncsiak lennénk, miből tudjuk bizonyítani, hogy az adott akciók, amelyeket elővételezett a drogstratégia, ténylegesen megvalósultak; pontosabban ezek az akciók az úgynevezett kormányhatározatokban kerültek leképeződésre.

Ez meglehetősen gondos és módszertanilag is igényes munkát követel majd azoktól, akik ebben tevőlegesen részt vesznek. Minthogy ez nem egy módszertani szeminárium, nem avatnám be a részvevőket abba, hogy itt rendkívül sok szempontra kell tekintettel lennünk. Egyfelől arra, hogy mi az, ami egyáltalán információban a rendelkezésünkre áll, másfelől, hogy nagyon nem mindegy - ez a programértékelések kapcsán is örökké felmerül -, ki végzi az értékelést, külső vagy belső végzi az értékelést. Nyilvánvaló módon a belső értékelő kapcsán személy szerint magamról beszélvén vagy a Drogmegelőzési Intézet munkatársairól vagy arról a teamről, akikkel itt együtt gondolkodtunk ebben a tárgykörben, ez egy vegyes team volt, voltak külsők is, belsők is, tehát olyanok, akik jól ismerték a stratégiát, a születése pillanatától kezdődően, és olyanok, akiknek ehhez semmi közük nem volt. Nyilvánvaló módon, aki részt vett ebben vagy aki közel van a stratégiához, az jobban ismeri ennek a belső struktúráját, annak érzelmileg van egyfajta elfogultsága ezzel kapcsolatban. A külső viszont nem érti a stratégia struktúráját szükségképpen, tehát ott meg valamilyenfajta sorvezetőt kell biztosítani. Tehát nagyon sok módszertani megfontolással kell bíbelődnünk.

Én mindenesetre azt gondolnám nagyon fontosnak, és ezt Péter is említette, hogy itt a szakmai és a politikai konszenzus meghatározó jelentőségű. Egyfelől tehát bontakozzon ki érdemi diskurzus a szakma képviselői között az értékeléssel összefüggésben. Az mindig nagyon jót tesz egyébként annak, hogy szakmai fejlődéseket facilitáljon egy ilyen jellegű tevékenység. Másfelől pedig nagyon fontos lenne az is, hogy a politika, a politikai döntéshozók erre érdemben tudjanak rátekinteni, és legitimálják azt a szakmai munkát és pártpolitikai kötődéstől függetlenül legitimálják azt a szakmai tevékenységet, amely a stratégia értékeléséhez kapcsolódóan folyik. Azt hiszem, ez valamennyiünknek az érdeke.

S bocsánat, hogy ilyen hosszú vagyok, még egyetlen mondat erejéig engedjék meg, hogy reflektáljak arra, amit Gönczöl államtitkár asszony mondott. Nevezetesen arra, hogy lelkesülten tekintett a napirendre, miszerint a következő napirendi pont a drogstratégiával fog foglalkozni, és hogy ő forrón reméli, hogy elérkezik az a boldog pillanat, amikor a különböző szenvedélyproblémák nem ilyen szegmentált stratégiákban jelennek meg. Ha szabad lenne nekem ilyen személyesre vennem a stílust, akkor azt mondanám, hogy én is boldog lennék, ha elérkeznénk abba a boldogító állapotba, amikor egy egységes rendszerben tudunk gondolkodni erről. De szerintem, amikor a hatékonyságról meg a realitásokról gondolkodunk, akkor tisztában kell lennünk azzal, hogy a kábítószer-problémának mégis vannak olyan specifikumai, amelyek indokolttá teszik, hogy ezt egy önálló stratégiában tekintsük. Azzal együtt, hogy vigyázó szemünket természetesen az ezt támogató és ezzel paralel létező egyéb stratégiákra vagy szakmapolitikákra kell vetni. Péter említette az ifjúsági stratégiát, de említhetnénk a lelki egészség országos programját, vagy az alkoholpolitikai stratégiai alapvetéseket, vagy például a bűnmegelőzés társadalmi programját. Mi tehát nagyon jól tudjuk, hogy itt nagyon sok olyan szakmapolitikai kezdeményezés van, amellyel szinergiában kell működnie ennek a majdan megszületendő drogstratégiának.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Mi köszönjük szépen. Megnyitom a kérdések, észrevételek, vélemények körét. Alelnök asszonyé elsőként a szó. Tessék!

Kérdések, vélemények, reflexiók

DR. SPIÁK IBOLYA (Fidesz): Köszönöm szépen. Azt szeretném megkérdezni, hogy a szakértői bizottság tagjait ki fogja kiválasztani, és mi alapján, esetleg van-e rá lehetőség, hogy az eseti bizottság delegáljon ebbe a bizottságba szakértőket; s van-e rá lehetőség, hogy ez a szakértői bizottság folyamatosan tájékoztassa majd az eseti bizottságot az ott folyó munkáról, hogy éppen hol tartanak.

Javasolnám azt is, hogy ez az eseti bizottság jelöljön ki egy nemzetközileg elismert szakértőt, aki majd összeveti ennek az új stratégiának az elvét vagy tervét az ENSZ-egyezményekkel és dokumentumokkal.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Alelnök asszony a tanúm rá, hogy nem beszéltünk össze, de szinte ugyanezeket írtam le magamnak a jegyzeteimbe.

A 4. oldalon van az előkészítés 1/b pontja, hogy "döntéshozói vagy szakértői típusú tanácsadó testület" - ez még nyitott kérdés. Én azt írtam ide, hogy a "vagy" helyett "és"-t kellene odaírni szerintem, ez egy javaslat. Érdemes lenne a döntéshozókat is és a szakértőket is bevonni ebbe a munkába. Másrészt pedig a további mondatokban is benne van, hogy az értékelő munkának szakmai és politikai konszenzuson alapulónak kellene lennie. Azt gondolom tehát, hogy összhangban vagyunk, hasonló véleményeket fogalmazunk meg. Úgyhogy ha ezt javasolhatjuk, akkor ezt örömmel fogadnánk.

Ezenkívül azt gondolom, nagyon fontos ez a két napirend, hiszen ha valami, akkor ez az egyik fő feladata a bizottságnak, hogy egyrészt értékeljük a stratégiát, másrészt pedig nézzük meg, hogyan tudunk továbbmenni, milyen irányba. Annak örülök, hogy ott tartunk, hogy a fő prioritások mentén próbálunk majd haladni, nem pedig száz pontban felsorolunk, ami eszünkbe jut, mindent, és utána nehezebben tudjuk értékelni. Ezt azért merem elmondani, mert ebben már konszenzus volt itt az elmúlt éves jelentésben is, és ezt szerintem érdemes majd a későbbiekben is figyelembe venni. Másrészt pedig azt már többen megfogalmaztuk a bizottságban, hogy azt szeretnénk, ha a következő stratégiát is ötpárti konszenzussal tudnánk elfogadni, és azt gondolom, ez egy jó irány. Beszéltünk már arról, hogy mi lenne a következő év munkaterve, s mely pontokat tennénk bele: azt gondolom, a fő munka az lenne, hogy a következő stratégia előkészítése, kialakítása és ötpárti konszenzussal való elfogadása. Nagyon fontos lenne, ha a következő év végére ezt meg tudnánk tenni.

További észrevételek? Erdős Eszter!

VICTORNÉ ERDŐS ESZTER szakértő (Fidesz): Három dolgot szeretnék mondani. Az első kicsit hasonló, mint amit az előttem szólók mondtak. Kérdezem, megismerhetjük-e egyrészt azt, hogy kik voltak ennek a kétnapos műhelynek a részvevői. Megismerhetjük-e a tervezett három bizottság névsorát? Tehát két hazai és egy nemzetközi. Erre én igényt tartanék, örülnék neki, ha megtudnánk, kik készítik el a stratégiát.

A másik: benne volt az előterjesztésben, nagyon helyesen, hogy ahhoz, hogy stratégiát készítsünk, monitorozni kell a jelenlegit. Egyetértek. De ahogy elhangzott, illetve amit elolvastam, abból inkább az tűnik ki, hogy a dokumentációkból lesz összesítve egy monitoring. Én ehelyett inkább azt javasolnám, hogy a tartalmat nézzük meg, hogy tényleg, valójában mi történt azokon az ellátóhelyeken, a prevencióban, akár próbavásárlással és szakmai ellenőrzéssel is, nézzük meg, hogy tényleg mi történik az elterelésben, a prevencióban és az ellátóhelyeken.

A harmadik javaslatom pedig az, hogy itt hivatkozik az előterjesztés arra, hogy a legjobb nemzetközi gyakorlatokat kell majd a drogstratégiába beépíteni. Erre pedig azt javaslom, hogy mi lenne, ha a drogstratégiát készítők által javasolt, úgynevezett legjobb nemzetközi gyakorlatokat egy olyan delegáció tekintené meg együtt, ahol különböző szemüvegű szakemberek néznék meg azokat a nagyon nagyszerű, nemzetközileg elismert gyakorlatokat személyesen. Erre szerintem érdemes lenne rászánni egy pici kis energiát vagy kapacitást.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Halmai Gáborné képviselő asszonyé a szó.

HALMAI GÁBORNÉ (MSZP): Köszönöm szépen. Lehet, hogy rövid, de fontos az anyag, mert éppen az alapvető kérdéseket veti fel. Én nem a b) pontra, hanem az a) pontra fókuszáltam először, ami az érdekhordozói kör azonosítását vetette fel. Azt gondolom ugyanis, hogy többféle módon tervezünk stratégiát, egyrészt úgy, hogy szembenézünk a valósággal, másrészt pedig hogy jövőképeket alkotunk. Ez a kettő együtt is okosan lehet egy jó munka alapja, de én azt hiszem, nagyon fontos lenne itt az a kérdés, hogy egyezzünk meg abban, egyáltalán milyen érdekhordozói körök vannak, hogy azokból valós értékeléseket kapjunk, és majd tényleg azután következik az, hogy ehhez képest hova tudunk menni, illetve hogyan értékeljük azt, hogy mit tettünk ebben az időszakban. Merthogy amit Gönczöl Katalin is fölvetett, például az alkohollal kapcsolatos problémák, azt gondolom, itt azonosítható, mik azok a párhuzamos jelenségek, amelyeket nem beépíteni kell a drogstratégiába elsősorban, hanem figyelembe venni, és csak ezekre a párhuzamosságokra kell itt reagálni, mert egyébként annak a szakmapolitikája, ágazati politikája nyilvánvalóan azzal mint önálló problémával is foglalkozni fog.

Összességében tehát azt gondolom, meglehetősen sok anyag van, de a kérdés amellett, hogy az érdekhordozói kört azonosítjuk, valóban az, hogy amink jelenleg van - ebben értem a KKB eddigi munkáját, ami mégiscsak egy másik szakmai kör -, hogyan tudjuk majd hozzáépíteni a mi munkánkhoz, hogy ennek mi a módszertani menete, mely anyagokat tekintünk kiindulási alapnak, mi az, amit mindannyian egyformán végignézünk, és arról valamilyen elágazási pontokon vagy alaphelyen vitát folytatunk. Mert az egy borzasztóan fontos kérdés, hogy mondjuk, ebben a nagyon szerteágazó témában mondhatjuk azt, hogy az érdekhordozók egyik köre nyilvánvalóan az érintettek köre, azok családjának köre, és egészen másfajta érdek lehet időnként a szakma és a politika köre. Ha ezt okosan össze lehet állítani, ha azonos anyagokról gondolkodunk, és úgy tesszük fel a kérdéseket a jövőre nézve, akkor tudunk eredményesek lenni.

Ez az anyag tehát kiindulási pontnak nekem nagyon jó. Ha mellette lesznek ezek a személyek és a dokumentumok, akkor valóban lehet rá érdemben azt mondani, hogy jó kiindulási alap.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Sárosi Péter!

SÁROSI PÉTER szakértő (SZDSZ): Szerintem érdemes azért különválasztani magát az evaluációt és az új drogstratégiának a kialakítását. Azt gondolom, az evaluációba nem szabad hogy beleszűrődjenek a hazai szakma belső ellentétei vagy akár politikai, pártpolitikai érdekek, hasonló megfontolások. Azt gondolom, a hazai drogstratégia evaluációjába a legjobb lenne bevonni egy külső evaluátort, értsd: egy külföldi kutatóintézetet, mint ahogy a félutas evaluációnál is ez történt például a Trimbos Intézettel.

A másik dolog pedig, hogy nem kell azért kitalálnunk nekünk a spanyolviaszt, mert az Európai Unió akciótervének az evaluációja is éppen most folyik, úgyhogy azt gondolom, ebből a szempontból szerencsés helyzetben vagyunk, hogy le tudjuk vonni azokat a tanulságokat, amelyek ezzel kapcsolatban felmerülnek, illetve a jó gyakorlatokkal kapcsolatban is az Európai Unió ajánlásait.

A kérdésem pedig az, hogy azzal kapcsolatban volt-e már megbeszélés vagy döntés, hogy ezután is hasonló lesz a struktúrája a nemzeti drogstratégiának, hogy lesz egy hosszú időszakra egy nemzeti drogstratégia, és azon belül nem lesznek akciótervek, vagy pedig követni fogjuk más európai uniós tagállamoknak azt a stratégiáját, hogy van egy hosszabb stratégia, és azon belül vannak rövidebb akciótervek, amelyek a rövid távú cselekvési tervek. Ezzel kapcsolatban van-e már valamilyen álláspont?

ELNÖK: Köszönjük szépen. Ha nincs több kérdés, akkor Portörő Péteré a szó.

PORTÖRŐ PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Általában, amikor tájékoztatókat tartunk, beszámolunk a tevékenységünkről, illetve azokról a tudásokról, amelyek a témával kapcsolatban a koordináció látókörébe kerülnek. Azt gondolom, ez egy olyan napirendi pont, ahol viszont nagyon fontos meghallgatnunk hatványozottabban is a javaslatokat, éppen azért, hogyha ebből egy konszenzusos anyagot kívánunk majd letenni az asztalra.

A kérdésekre szeretnék válaszolni - nem biztos, hogy meg tudom tenni. Hogy hogyan fog kinézni majd például ez az előkészítői rendszer, előkészítői struktúra, erről egy külön előterjesztés fog készülni. Jelen pillanatban elkészült a menetrend, ezt a miniszter asszony jóváhagyta, mint ahogy azt is, hogy bizottságokat állítunk fel. Egy következő lépés lesz annak a struktúrának a kialakítása, amelyik a szakértői körről szól, és pontosan meghatározza azokat a strukturális elemeket, amelyek majd az előkészítésben relevánsak lesznek, így például a szakértők névsora, listája is külön felkérés alapján fog történni, kijelölés alapján. Másrészt az előkészítésnek, miután a szociális tárca a felelős szmsz-e alapján is a koordinációért, a miniszter felelős ebben a kérdésben, ez a folyamat ott fog elindulni, illetve a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság is biztos, hogy egy központi szereplője lesz, hiszen a tárcák ott csatlakoznak be ebbe a folyamatba.

Nincsenek meg ezek az alapdöntések, hogy hosszú távú drogstratégiai program rövid akciótervekkel, hiszen ezek azok a kérdések, amelyek majd az alapkérdések lesznek, amelyeket a szakértői javaslatokat, illetve a konkrét értékelést követően leszögezhetünk, alapként lefektethetünk. Hiszen kétszer is meg fogja tárgyalni majd ezt a programot például a kormány is, tehát az alapkoncepciót is külön megtárgyalja, ami egyébként általában nem jellemző az ilyen típusú előterjesztéseknél.

Ennyit szerettem volna mondani. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Felvinczi Katalin, tessék!

DR. FELVINCZI KATALIN igazgató (Nemzeti Drogmegelőzési Intézet): Köszönöm szépen. Az eddig elhangzottakra röviden reflektálnék. Én sajnos jegyzeteltem a kérdéseket, úgyhogy nem tudok ilyen összefoglalókat mondani, hanem csak arra tudok támaszkodni, amit leírtam.

Felmerült az a kérdés, hogy lesz-e valami olyan speciális, megfelelőképpen kvalifikált szakértői bizottmány, amelyik majd például a jövendőbeli stratégiának az ENSZ-egyezményekkel való összhangját megteremti, vagy kontrollálja, hogy az megvan-e. Nyilvánvalóan akkor, amikor az ilyen felügyelőbizottságokról meg miegyebekről döntünk, majd ez a szempont is fel fog merülni, hogy az ENSZ-egyezményekkel való koherenciát megteremtsük. Bár azt gondolom, azon az áttételen keresztül, amikor amúgy is azt szeretnénk elérni, hogy a jövendőbeli stratégia majd reflektáljon az Európai Unió drogstratégiájára, akkor ez egyfajta benne foglalt bónusz feladatnak is tekinthető, mert ha az EU-s drogstratégiához illeszkedünk, akkor szükségképpen ahhoz is kell hogy illeszkedjünk.

Nagyon egyetértek Sárosi Péter azon felvetésével, hogy válasszuk külön a meglévő stratégia értékelését a jövendő stratégia tervezésétől, olyan értelemben, hogy a jövendő stratégia tervezésére vonatkozó elvárásaink ne okozzanak az evaluációban áthallásokat. Péter nyilván erre gondolt, amikor ezt fogalmazta meg. (Sárosi Péter bólint.) Ennek ellenére, noha nincs politikai döntés és szakpolitikai döntés sem még ebben a témakörben, abban egészen biztos vagyok, hogy nem fogunk tudni külső, külföldi szakértői csapatot igénybe venni ennek a stratégiának az értékelésére. Két oka is van ennek: az egyik az, hogy ennyi forrás ilyen jellegű tevékenységekre egészen biztosan nem áll rendelkezésre. A másik oka ennek az, hogy az, hogy a MATRA projekt kapcsán, tehát az az értékelési gyakorlat, amely úgynevezett félidős értékelés volt, hogy abban külföldiekkel dolgoztunk együtt, meg kell mondjam, olyan hihetetlen mennyiségű többlet-erőfeszítést igényt például az én közvetlen kollégáimtól meg magamtól is, hogy erre jelen pillanatban nem látok esélyt. És nincs is rá időnk, mert ha nem akarunk egy trójai falovat előállítani, akkor nekünk arra van szükségünk, hogy a stratégiai értékelés előbb történjen meg, mint hogy az új stratégiát elkezdjük kialakítani. Merthogy akkor van létjogosultsága annak, hogy azt mondjuk, hogy az értékelés tapasztalataiból valamit hasznosítottunk.

Felmerült az a kérdés, azt hiszem, Erdős Eszter vetette fel, hogy ő hihetetlen boldog lenne, ha itt nem halott dokumentumoknak az elemzése történne meg, hanem a való életben tesztelnénk. Erre is csak azt tudom mondani, hogy új komprehenzív adatfelvételnek a lebonyolítására, ami optimális helyzet lenne természetesen, nem látok esélyt a magam részéről, ugyanis a kutatás tipikusan az a dolog, aminek a költségigénye hihetetlenül nagy. Ellenben az elmúlt nyolc évben a koordinációért felelős tárca rendkívül sok olyan kezdeményezést, kutatást, miegyebet finanszírozott, közvetlenül, illetve közvetetten, amelynek az adatai, illetőleg tapasztalatai erre felhasználhatóak lesznek. S nem utolsósorban van nekünk a Nemzeti Drog Fókuszpont, amelynek az a feladata, hogy folyamatosan monitorozza a magyarországi kábítószerhelyzetet. Itt tehát egy ilyen összehangolt tevékenységre kell hogy szert tegyünk.

Megpróbáltam összeírni, de majd a kollégáim segítenek nekem, hogy mindenki tisztában legyen azzal, milyen szakértői körben tárgyaltunk előkészítő jelleggel. Egyfelől a Drog Fókuszpont munkatársai vettek részt ezen, Varga Orsolya és Nádas Eszter, valamint Nyírády Adrienn; egy fiatalember, aki a közkiadások becslésével foglalkozik egyébként, és már korábban is találkozhattunk a nevével: Hajnal György; a közvetlen kollégáink közül Buda doktor, Topolánszky Ákos, Demetrovics Zsolt, Koós Tamás, Rácz doktor; s természetesen a minisztérium részéről a minisztériumi kollégák, Portörő Péter és Molnár Balázs, tehát hogy egy ilyen szakmapolitikai és szakmai diskurzust tudjunk az alapoktól folytatni; az Európai Unió Bizottsága képviseletében pedig Maurice Galla vett részt ezen a megbeszélésen, aki egyébiránt az Európai Unió drogstratégiájának, illetőleg akciótervének az értékelését levezénylő európai uniós tisztségviselő, úgyhogy azt hiszem, az ő személye mindenképpen sok mindenre garancia.

Végezetül pedig arra szeretnék reflektálni, ami itt az érdekhordozói kör vagy a stake-holder analízis problematikája, hogy tisztában kell lennünk azzal, és nem kergethetünk illúziókat, ha azt gondoljuk, hogy itt nincsenek tényleg pregnánsan ellenérdekelt, illetőleg ellentétes szakmai álláspontot megfogalmazó szakemberek a területen. Tehát az érdekhordozói körnek a kiválasztása és ez az elemzés, azt hiszem, a szakmapolitikai döntéshozók eminens feladata lesz, merthogy a Drogmegelőzési Intézet végrehajt ebben a tekintetben, tehát mitőlünk meg kell rendelni a feladatot. Mi szakmai tanácsokkal segítjük persze a bennünket felügyelő tárcát, de számunkra ki kell jelölni a feladatot, hogy mi az, amit megcsináljunk.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Ha nincs több kérdés, akkor köszönjük a kiosztott anyagot is. Azt gondolom, lesz még itt munkánk ezzel kapcsolatban az elkövetkező időszakban, úgyhogy nem lezárjuk - szoktam mondani -, hanem folytatjuk a munkát.

Szomor Katalin tenne még egy kiegészítést. Tessék!

SZOMOR KATALIN szakértő (MDF): Annyi javaslatot tennék hozzá, épp az első stratégia készítése kapcsán, hogy talán a szakértőkön kívül jobban kellene támaszkodni az Egészségügyi Minisztérium véleményére. Másrészt pedig azt tudnám javasolni, hogy a közgazdaságtanban, a gyakorlati és alkalmazott közgazdasági kutatásokban és alkalmazásokban Magyarországon már nagyon jól fejlett csoportok vannak, amelyek képesek minden további nélkül, nem háromnegyed éven keresztül, hanem néhány hét alatt egy ilyen értékelést profi módon elvégezni. Úgyhogy talán érdemes lenne a közgazdasági egyetemen érdeklődni. Nem az epidemiológusoktól, hanem azoktól, akik rendszerelemzéssel, rendszerszervezéssel, rendszermodellezéssel foglalkoznak, és ilyen embereket mindenképpen bevonni mind az értékelésbe, mind a stratégia előkészítésébe.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönjük szépen, most pedig folytatjuk a munkánkat.

Tájékoztató a nemzetközi szervezetekben képviselt magyar állásfoglalásokról, koncepciókról, együttműködési projektekről

Következik a 4. napirendi pont: tájékoztató a nemzetközi szervezetekben képviselt magyar állásfoglalásokról, koncepciókról, együttműködési projektekről.

Köszöntöm dr. Molnár Balázs szakmai tanácsadót, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium munkatársát. Köszönjük szépen az anyagot, amelyet megkapott minden képviselő és szakértő is.

Szóbeli kiegészítésre megadom a szót Portörő Péternek.

Portörő Péter (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése

PORTÖRŐ PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Miután ez egy folytatása a korábbi bizottsági ciklusi munkának, egy jelentés, amelyet letettünk az asztalra, alapvetően az EU-s, ENSZ-színtéren zajló történéseket foglalja össze, illetve azokat a fontosabb állásfoglalásra alkalmas pozíciókat, amelyeket Magyarország betölt a különböző nemzetközi szervezetekben.

Az anyagból látszik, hogy itt az egyik legfontosabb történés az ENSZ CND ülésszaka volt, illetve annak az ENSZ-politikának az elemzése, az UNGASS értékelése jelenik meg az anyagban, amely egy kiemelt fontosságú dolog, ha arra gondolunk, hogy az ENSZ következő évi vonatkozó ülésszakán újabb politikai álláspontok, elköteleződések fogalmazódnak meg a globális kábítószer-politikával összefüggésben, egy magas szintű miniszteri szegmens lesz a közeljövőben.

Ha van kérdésük, szívesen válaszolunk. Molnár Balázs kollégám, aki rendszeresen jár ezekre a fórumokra, részletes információt is tud adni, ha esetleg ilyen típusú kérdés van.

Még csak annyit szeretnék hozzátenni az előző ponthoz kapcsolódóan, hogy valóban valamennyi elhangzott javaslatot figyelembe veszünk, illetve én továbbítom a vezetőim felé azt, amit a bizottság megfogalmaz egy ilyen stratégiaalkotási folyamattal kapcsolatban.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Mindenki olvasta, látta az anyagot. Erdős Eszter, tessék!

Kérdések, vélemények, reflexiók

VICTORNÉ ERDŐS ESZTER szakértő (Fidesz): Nagyon szép ez a leírás, de inkább a nemzetközi üléseknek a mechanizmusát írja le, de tartalmilag nincs összefoglaló arról, tényleg egy-egy mondatban, hogy ott milyen tendenciák vannak, tartalmilag. Ez az én kérdésem.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Sárosi Péter!

SÁROSI PÉTER szakértő (SZDSZ): Nekem egy kiegészítésem lenne. Az UNGASS evaluációjával kapcsolatban a kormányzati szint mellett van egy nem kormányzati szintű értékelő folyamat is, amelynek kapcsán most volt egy nagy ngo-fórum, civil fórum Bécsben júliusban, amelyen több mint háromszáz nem kormányzati szervezet vett részt, különféle ideológiai megközelítéssel, különféle szakmai megközelítéssel. Ott elfogadásra került egy olyan nyilatkozat, amely ajánlásokat és javaslatokat fogalmaz meg döntéshozók számára. Azt gondolom, szintén érdemes lenne majd a bizottságnak meghallgatnia ennek a civil fórumnak a következtetéseit.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Természetesen amikor a következő évi munkatervnél tartunk, akkor úgyis fogjuk kérni mindenkinek a véleményét, javaslatát ezzel kapcsolatban.

Szomor Katalin jelezte, hogy szólni kíván.

SZOMOR KATALIN szakértő (MDF): Azt szeretném megkérdezni Molnár Balázstól, hogy úgy tudom, alakult az ENSZ-nél valamilyen közép-európai vagy kelet-európai - nem tudom egészen pontosan - kezdeményezés a kezelés fejlesztésére. Erről konkrétumokat szeretnék hallani. Biztos, hogy ez megalakult, és itt látom, hogy beszélt Stefano Berterame úrral beszélt, aki a prevencióval és kezeléssel foglalkozó egység vezetője, úgyhogy feltételezem, hogy szó volt erről.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Molnár Balázs, tessék!

DR. MOLNÁR BALÁZS (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. A mechanikus leírás egyik indoka az, hogy jó pár ilyen ülésre kerül sor egy év alatt, ez elég komoly összefoglaló anyagot igényelne; ezt amúgy szívesen össze tudjuk állítani. Ahová én minden hónapban járok és képviselem Magyarországot, az az Európai Tanácsnak a Horizontális Kábítószerügyi Munkacsoportja. Ebben a munkacsoportban a legkomolyabb kérdések kerülnek napirendre, ilyen például a drogstratégia megalkotása; ez jó darabig most nem feladatunk.

Viszont éppen a jövő héten sorra kerülő ülésen a már említett bizottsági szakértő, Maurice Galla úr koordinálása mellett a francia elnökség nekiáll annak, hogy az előző európai uniós kábítószerügyi akciótervet értékelje, ez már egy zajló folyamat; illetve az első ülése lesz annak, hogy a Bizottság előkészítő dokumentuma nyomán a 27 tagállam egyesített és egyben konszenzusos alapuló módon elfogadja, elkezdje megszövegezni a következő akciótervet.

Ezenkívül általában a HDG elé kerülnek azok a szakmai állásfoglalások, amit például az ENSZ-ülésszakon képvisel majd az Európai Unió. Mindig márciusban kerül sor erre az ülésre, az idei év az egyetlen kivétel, amikor az UNGASS-elemzés miatt gyakorlatilag minden ülésre visszatérő téma ennek a politikai deklarációnak az elemzése. Az Európai Unió álláspontját már az előző CND-ülés alakította ki, és azóta is az elemzés kapcsán alakul ez az álláspont, fölkészül az Unió összes tagállama a következő CND magas szintű szegmensére, amire majd nekünk is feladatunk lesz minél magasabb szintű képviseletünkről gondoskodni. Zárójelben teszem hozzá, értesültünk olyan európai uniós tagállamról, ahol a miniszternek ez már benne van a kalendáriumában, és borzasztóan fontosnak tartja ezt.

A horizontális munkacsoport, ahhoz képest, hogy az Európai Unióban a kábítószerügy nem kötelező politika, szerintem már elég komoly rangot vívott ki magának. Minden tagállam, ahogy az az előző napirendi pontnál elhangzott, fontosnak tartja azt, hogy a saját stratégiája messzemenően megfeleljen az Európai Unió drogstratégiájában foglaltaknak.

Még egy olyan nagyobb témakört tudnék megemlíteni, amivel minden egyes ülésen foglalkozik a HDG. Ha a külpolitikai szegmenst nézzük, amely általában trojkatalálkozók kapcsán valósul meg, ami azt jelenti, hogy az előző elnökség, az elnökséget most gyakorló és a következő elnökség bizottsággal kiegészülve ül szemben a meghívott tagállamokkal, most például Oroszországgal lesz ilyen trojkaülés; de például olyan, kábítószerügyben felettébb fontos országok, mint Irán is meghívást kaptak ide, avagy Afganisztán. Tudjuk, hogy európai uniós szinten Iránnal például elég nehéz a tárgyalás, viszont kábítószerügyben ez egy borzasztóan fontos ország. A HDG tudott velük tárgyalni, és nagyon komoly eredményeket értek el.

Ezenkívül minden olyan álláspontnak az egyeztetése zajlik a HDG-ben, amelyben például akár az ENSZ-ben, akár más nemzetközi fórumon az Európai Unió együttesen lép föl. Ilyen például a Dublin-csoport, amelyben minden tagállam részt vesz, és mindig megbeszélik előzetesen, utána pedig jelentés formájában az ott elhangzottakat képviselő álláspontot. Itt volt egy eljárás az utóbbi időben egy BZP nevezetű anyaggal kapcsolatban, amelyet a HDG indította. Ilyenkor több tagállam együttesen avagy a Bizottság indíthatja el ezt az eljárást, ez egy európai uniós eljárás. Itt például az elnökség fölkért különböző szakértőket, akik elmondták azt, hogy szerintük miért fontos vagy nem fontos ennek a szernek a kontroll alá helyezése. Itt az EMCDDA-nek, a lisszaboni központnak, illetve az Europolnak a szakértői a két oldalról, a szakmai, illetve a bűnüldözési oldalról ismertették a veszélyeket.

Sárosi úr UNGASS-szal kapcsolatos kérdésére annyit mondanék, nem rabolva az időt, hogy Magyarország mindig hangsúlyozta ezt a Vienna NGO Forum által történő elemzést, és nagy örömünkre és javaslatunkra ez be is került az előző CND-n a napirendhez kapcsolódó, Európai Unió által elmondott nyitóbeszédbe, mind a Beyond 2008 globális értékelő fórum, mind a Budapesten rendezett konferencia; azt hiszem, ez nagyon fontos. Illetve az utolsó pillanatig benne volt az EU által beterjesztett és végül elfogadott határozattervezetben, amelyből mindenféle egyezségek kapcsán, szó szerint az utolsó napon kikerült az utalás rá, más formában, a civil elemzésben volt. Magyarország is, de azt hiszem, ebben az Európai Unió államai között nagyon nagy egység van, ezt a civil elemzést nagyon fontosnak tartjuk. Sőt elmondhatjuk azt, hogy Katalinnal a múlt héten voltunk az UNGASS egyik elemző munkacsoportjában a keresletcsökkentéssel kapcsolatban, és meglepően olyan szelek fújtak még az ENSZ-intézmények felől is, akik nagyra értékelték ezt az elemző folyamatot a civilek által, és számos ott lefektetett ajánlásra utaltak is az előadók.

S akkor utoljára: a kelet-európai kezelési kezdeményezésről én nem értesültem, Berterame úrral erről szerintem nem volt szó, de az ENSZ melletti missziónkat meg tudjuk kérdezni az ügyben, és tudunk róla információt szerezni, ha ezt szükségesnek látja szakértő asszony.

SZOMOR KATALIN szakértő (MDF): Igen, ez most nagyon fontos. Én egy másik értekezleten hallottam róla.

DR. MOLNÁR BALÁZS (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Jó. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Ha nincs több kérdés, vélemény, akkor köszönjük szépen, hogy eljöttek és segítették a munkánkat.

Javaslom, menjünk tovább az "egyebek" napirendre.

Egyebek

Az elnök javaslata a bizottsági jelentés összeállításának módszerére

Van egy nagyon fontos feladatunk: végig kell beszélnünk azt, hogy a következő időszak hogyan nézzen ki, a következő három hét, hiszen a munkatervünkben elfogadtuk, hogy heti szinten szeretnénk egyeztetni arról, hogy a jelentés hogyan áll. Ebben egyrészt szakértőket kérnénk föl, hogy intenzívebben vegyenek részt, másrészt egyeztettünk képviselőtársaimmal, és ennek alapján az a javaslatunk, hogy a következő két hétben keddenként 13 órakor tartanánk munkaértekezletet. Ez azt jelenti pontosan, hogy szeptember 30-án, kedden, 13 órakor és október 7-én, kedden, 13 órakor tartanánk itt munkaértekezletet. A következő rendes bizottsági ülésünk pedig október 14-én, kedden, 13 órakor lesz, amikor is pedig a jelentés megtárgyalását és elfogadását tűznénk napirendre. A két munkaértekezletre főleg a szakértőket szeretnénk kérni; a képviselők jelenléte, aki itt tud lenni, mindenképpen segítené a munkánkat.

S még egy bő javaslatom van. Kiosztottunk mindenkinek egy igen nagy anyagot, ebben benne van minden jegyzőkönyv, amely novembertől készült, illetve minden olyan plusz anyag, amelyet itt megkaptunk vagy vetítettek vagy csatoltak az előadásokhoz, tehát minden benne van. Az a javaslatom, azért osztottuk ki ezeket az anyagokat, mert szeretném - ha elfogadják a szakértők, ez egy új munkamódszer lenne -, ha a szakértők részt vennének a jelentés megírásában is a jegyzőkönyvek és más anyagok mentén.

Ezzel kapcsolatban készítettem egy anyagot, amelyben megpróbáltuk a munkatervünk alapján megfogalmazott kérdéseket csoportosítani, és el is mondanám, kire gondoltam egy-egy témában, hogy kérünk szépen egy rövidebb összefoglalót. Igazából az a terv, hogy egy körülbelül 10 oldalas jelentést készítenénk, körülbelül 16 alfejezetből állna ez a jelentés, és alfejezetenként nagyjából fél oldalban kellene összefoglalni ezeket az anyagokat. Elmondom a javaslatomat, azután átbeszéljük, van-e valamilyen más ötlet vagy észrevétel.

A jelentésben négy nagy téma lenne; ezen kívül természetesen lesz egy bevezetés és egy összegzés.

A négy nagy téma: "Közösség, együttműködés". Itt négy résszel kapcsolatban jómagamat jelöltem meg: Magyarország 2010-től érvényes drogstratégiájának előkészítéséről, a jelenleg hatályos stratégia értékelési mechanizmusáról; a 2008 augusztusában történt túladagolásos esetekről; közkiadások, aktuális hazai és európai uniós támogatások a kábítószer-probléma területén; a jogszabályi helyzettel kapcsolatos kérdések, nemzetközi kötelezettségek a drogprobléma kezelésében. Mind a négy anyaggal kapcsolatban jómagam készítenék egy-egy beszámolót az itt elhangzottak alapján.

Ebben a részben szeretném felkérni Erdős Esztert, hogy a kábítószerügyi egyeztető fórumok munkájáról készítsen nekünk egy féloldalnyi anyagot annak alapján, ami elhangzott. Megtalál mindent a jegyzőkönyvekben.

Rácz doktor urat kérem: új kutatási fejlemények, a hazai drogepidemiológiai adatgyűjtés helyzete.

Szintén ebben a részben Szomor Katalint kérem: a migráció kérdései.

A következő nagyobb fejezet: "Kezelés". Itt az egészségügyi ellátás, fekvő-, járóbeteg-ellátás helyzete - Rácz doktor, ha megoldható.

Erdős Eszter: drogbetegek rehabilitációs intézményekben történő ellátásával kapcsolatos jogszabályi és finanszírozási kérdések; terápiás, addiktológiai szakmai irányelvek helyzete.

Sárosi Péter: a hazai metadonprogramok helyzete, más helyettesítő kezelési lehetőségek áttekintése.

Mindenkitől azt kérem, hogy az itt elhangzott véleményeket foglalják össze, tehát a különböző pártok, szakértők véleményét, illetve az előadók véleményét, előadását figyelembe véve.

A következő szintén Sárosi Péter: tűcsereprogramok hazai helyzete ártalomcsökkentéssel foglalkozó civil szervezetek beszámolói alapján.

Szomor Katalin: HIV/hepatitis szűrővizsgálatok országos helyzete.

Szabadka Péter: büntetés-végrehajtási intézetekben zajló megelőző-kezelő programok.

A következő nagy téma: "Prevenció".

Rácz doktor: prevenciós színtereken zajló programok.

Szomor Katalin: az internetalapú tájékoztatás javítására vonatkozó javaslatok.

"Kínálatcsökkentés"

Szabadka Péter: a szervezett kábítószer-bűnözés elleni fellépés a schengeni egyezmény előírásainak tükrében; a prekurzorok és kábítószerek diverziója.

Megpróbáltuk körülbelül azt az egy évet összefoglalni, amelyet itt most november óta végeztünk közösen, és megpróbáltuk szétosztani, hogy mindenki főleg a saját, hozzá közel álló területekkel tudjon foglalkozni, átnézve a jegyzőkönyveket, így segítve az egész közös munkát. Igazából az lenne a feladatunk, hogy a következő hét keddig ezt nagyjából össze kellene rakni, és itt találkozunk egy munkaértekezlet keretében, végigbeszélnénk, ki hol tart, mit látunk, milyen plusz anyagokra van még szükségünk, információra van-e még szükség. Megbeszélnénk közösen szakértői szinten, ki hogyan látja, elfogadható, nem elfogadható. A következő alkalommal pedig, az október 7-ei ülésre már az összes információ összeállításával egésszé tennénk ezt az anyagot, és úgy hoznánk ide 14-én már a képviselők elé, hogy tudjunk róla érdemben beszélni és szavazni.

Ez a javaslat. Ez most mindenki számára új információ. Azt gondolom, nagy segítség lenne mindannyiunknak, ha ez így megoldható. Van-e ezzel kapcsolatban most valakinek véleménye, hozzászólása? (Nincs ilyen jelzés.) Nincs. Akkor ez alapján megyünk tovább.

Köszönöm szépen, a jövő héten kedden találkozunk. További szép napot kívánok mindenkinek!

(Az ülés befejezésének időpontja: 13 óra 40 perc)

 

 

Winkfein Csaba
a bizottság elnöke

Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea