Káb-9/2008.
(Káb-20/2006-2010.)
az Országgyűlés Kábítószerügyi eseti bizottságának
2008. december 3-án, szerdán, 11.30 órakor
a Képviselői Irodaház 512. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott*
A napirend kiegészítése és elfogadása*
A kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készítendő új nemzeti stratégiai programról szóló országgyűlési határozati javaslat megvitatása*
Szavazás a napirendről való levételről*
A bizottság 2009. október 15-éig szóló munkatervének megtárgyalása és elfogadása*
Szavazás a munkaterv elfogadásáról*
A nyáron bekövetkezett kábítószer-túladagolásos esetekkel kapcsolatos helyzetértékelés és a megelőzés lehetséges eszközei*
Dr. Felvinczi Katalin igazgató (Nemzeti Drogmegelőzési Intézet) tájékoztatója*
További kérdések, észrevételek, válaszok*
Az Európai Unió 2008. évi kábítószer-jelentésének ismertetése, illetve a jelentéssel összefüggő hazai kérdések elemzése*
Dr. Varga Orsolya (Nemzeti Drog Fókuszpont) tájékoztatója*
1.A bizottság 2009. október 15-éig szóló munkatervének megtárgyalása és elfogadása
2.A nyáron bekövetkezett kábítószer-túladagolásos esetekkel kapcsolatos helyzetértékelés és a megelőzés lehetséges eszközei
3.Az Európai Unió 2008. évi kábítószer-jelentésének ismertetése, illetve a jelentéssel összefüggő hazai kérdések elemzése
4.Egyebek
Elnököl: Winkfein Csaba (MSZP), a bizottság elnöke
Pettkó András (MDF), a bizottság alelnöke
Halmai Gáborné (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP)
Gusztos Péter (SZDSZ)
Móring József Attila (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Tóth István (MSZP) megérkezéséig Winkfein Csabának (MSZP)
Tamás Gábor rendőr ezredes (Országos Rendőr-főkapitányság)
Dr. Nagy Gábor főtanácsos (Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet)
Dr. Nemeskéri Mariann főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Felvinczi Katalin igazgató (Nemzeti Drogmegelőzési Intézet)
Dr. Varga Orsolya helyettes vezető (Nemzeti Drog Fókuszpont)
Dr. Rácz József szakértő (MSZP)
Szabadka Péter szakértő (KDNP)
Szomor Katalin szakértő (MDF)
Victorné Erdős Eszter szakértő (Fidesz)
Dr. Keller Éva egyetemi tanár (SOTE)
Müller Éva főtanácsos (Egészségügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 50 perc)
Elnöki bevezető
WINKFEIN CSABA (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel köszöntöm a bizottság megjelent tagjait, kedves vendégeinket. Javaslom, kezdjük el a mai munkát. Mielőtt ezt megtennénk, az egyetlen helyettesítésről tájékoztatom a bizottságot: Winkfein Csaba helyettesíti dr. Tóth Istvánt; várhatóan ő is meg fog érkezni, tehát a megérkezéséig szól a helyettesítési megbízás.
Mielőtt rátérnék a napirendi javaslat ismertetésére, sajnos egy rossz hírrel kell kezdenem. A múlt héten Kútvölgyi Mihályné, Rózsika temetésén vettünk részt. Természetesen mindenkit tájékoztattunk időben erről; alelnök úrral közösen tudtunk elmenni a temetésre, és természetesen a bizottság nevében a bizottság koszorúját is elhelyeztük. Szeretném kérni, hogy most álljunk fel, és egyperces néma főhajtással emlékezzünk Rózsikára. (A teremben lévők felállva adóznak az elhunyt emlékének.) Köszönöm szépen.
A napirend kiegészítése és elfogadása
Tisztelt Bizottság! A kiküldött napirendekkel kapcsolatban van egy javaslatom: első napirendi pontként javaslom felvenni a kiosztott, mindenki által elolvasható országgyűlési határozati javaslatot, amely a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készítendő új nemzeti stratégiai programról szól. Ennek tárgyalásáról és elfogadásáról kellene az első napirendi pontban tárgyalnunk; utána pedig folytatnánk a kiküldött napirendi pontokkal.
Van-e a napirenddel kapcsolatban valakinek más javaslata, észrevétele? (Nincs ilyen jelzés.) Aki egyetért vele, kérem, jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, egyhangúlag egyetértett a bizottság.
Az első napirendi pontunk tehát a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készítendő új nemzeti stratégiai programról szóló országgyűlési határozati javaslat. Ezzel kapcsolatban képviselőtársaim láthatják az országgyűlési határozati javaslat szövegét.
Mindenki által ismert, hogy 2009 végével lejár a 2000-ben elfogadott hazai drogstratégia. Ezzel kapcsolatban szeretnénk felkérni a kormányt, hogy 2009. október 31-éig készítse el az új nemzeti drogstratégiát, és ezzel kapcsolatban kérnénk az Országgyűlést, hogy erre egy határozatot is elfogadjon. Az indokolást nem szeretném fölolvasni, mindenki által ismert, főleg ebben a szakbizottságban.
Van-e ezzel kapcsolatban valakinek észrevétele? Gusztos Péter képviselő úr, tessék!
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Egyetértek a javaslattal. Azt szeretném felvetni kérdésként, hogy vajon az október 31-i határidő nem késői-e. A kormánynak nyilván kell legyenek konkrét elképzelései arra nézve, hogy az új stratégia hogyan áll össze, és azt gondolom, ha 2010-től akarunk és szükséges egy új stratégia, akkor annak a parlamenti megvitatására ennek a bizottságnak, a parlament más szakbizottságainak és a plenáris tárgyalásnak talán picikét több időt kell hagyni. Nem vagyok benne biztos, hogy jó az, ha a következő év végén, december utolsó heteiben kell majd az Országgyűlésnek a nemzeti drogstratégiával kapkodnia, hogy az formálisan még 2009-ben megszülessen. Tehát én azt javaslom, hogy egy korábbi határidővel kérje föl, szólítsa föl a kormányt az Országgyűlés ebben a határozati javaslatban az Országgyűlés elé való terjesztésre, ez lehet május vége, június vége, augusztus vége, bármi, hogy szeptemberben, tehát az őszi parlamenti szezon kezdetekor meg tudjon kezdődni a bizottsági és azt követően a plenáris tárgyalása a nemzeti drogstratégiának.
Nyilván az lenne a jó, ha ebben, ugyanúgy, ahogy az annak idején, 2000-ben történt, a lehető legszélesebb körű konszenzus lehetne az Országgyűlésben. (Elnök: Így van, ez a cél.) Én attól tartok egy picit, hogy ha október 31-éig kell ezt az Országgyűlés elé terjeszteni, akkor maga a tárgyalási menet nem vált-e ki olyan feszültségeket, ami ezt megakadályozza. Magyarul: nem biztos, hogy lesz rá idő a következő év végén, a költségvetési tárgyalás és nem tudom, mi minden közben egy ilyen kényes, szerteágazó témában parlamenti konszenzust teremteni. Az szerintem időigényesebb dolog ennél.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Természetesen a kormánnyal egyeztettünk. Azt lehet látni, hogy van egy elképzelés a munkatervben, tehát hogy mi alapján mennének végig, milyen egyeztetések és milyen fázisok vannak ahhoz, hogy eljussunk idáig. Én ebben partner tudok lenni, hogy ez mondjuk, szeptember 30-ai dátum legyen, tehát hogy szeptember 30-áig kelljen benyújtani, és akkor körülbelül a köztes megoldást találjuk meg képviselő úrral. Ezt módosító javaslatként tudom majd értelmezni.
Eközben alelnök úr is jelezte, hogy szólni kíván. Tessék, öné a szó.
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság és Vendégeink! Én a szeptember 14-ét írtam rá a papíromra, márpedig azért, mert ha szeptember 14-éig beterjesztik, akkor a Ház elnöke kiadja bizottságoknak, azok megtárgyalják, akkor októberben lehet ezt tárgyalni. Ez egy hétfői munkanap, úgyhogy én ezt a dátumot javaslom. (Dr. Tóth István megérkezik az ülésre.)
A másik javaslatom pedig az, hogy ne bizottsági javaslatként kerüljön ez be, hanem minden frakciótól írja alá valaki, az SZDSZ-től Gusztos képviselő úr, az MSZP-től Winkfein Csaba képviselő úr, az MDF-től jómagam, a KDNP-től Móring képviselő úr, a Fidesztől pedig Spiák Ibolya. Tehát minden frakciótól egy-egy képviselő írja alá; szerintem ez jobban szimbolizálja azt, hogy ezt mind az öt frakció szeretné. Ez technikai jellegű dolog, de szerintem nagyobb az üzenete annak, ha öt képviselő írja alá, mint ha csak a bizottság elnöke írná alá, és ő jegyezné. Hiszen akár a médiában is megjelenik, hogy mind az öt frakcióból aláírták, és ezt fontosnak tartják. A bizottságban általában többség meg kisebbség van; úgyhogy én ezt javaslom, hogy mindegyik frakcióból egy-egy képviselő írja alá, és szeptember 14-e legyen a benyújtás határideje.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Én el tudom képzelni azt is, hogy minden képviselő aláírja, csak akkor nem bizottsági javaslat, akkor ezt ebben a formájában le kell vennünk, és akkor most nem fogjuk tárgyalni, hanem majd képviselői indítványként be fogunk nyújtani egy ilyen országgyűlési határozati javaslatot. Ez lehet a másik megoldás. De mi itt azt gondoltuk, hogy ha itt egyhangú döntés születik, akkor a bizottság nevében ezt be lehet nyújtani, mindenki által támogatva. Ez egy szakbizottság, szerintem ennek akár itt is lehet a helye.
Halmai Gáborné képviselő asszony, tessék!
HALMAI GÁBORNÉ (MSZP): Köszönöm. Én csak annyit tennék hozzá, hogy Pettkó András képviselő úr javaslatát a picivel előrehozott, még a szeptember 30-ához képest is előrehozott időpontot én javaslom, viszont annál előbb azért nem, mert fontosnak tartom, hogy a nyári szünet után, még a beterjesztés előtt a bizottságnak is legyen módja rátekinteni az anyagra. (Pettkó András: Így van.) Azt hiszem, ez fontos lehet.
A másik két ügyben, hogy bizottság vagy egyenként mindannyian írjuk alá, az nekem mindegy, de azt hiszem, az fontos, hogy aki a bizottságban dolgozik, annak a véleménye benne legyen.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Gusztos Péter!
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen. A szeptember 14-e szerintem is rendben van, akkor azért nyertünk másfél hónapot, és a képviselő asszony érve is jogos. Ha tehát a bizottság még a benyújtás előtt igényt tart arra, hogy erre a dologra ránézzen és beszéljen róla, akkor jó a szeptember 14-e. De akkor majd a következő napirendi pontnál nyilván rögzítsük azt, hogy a bizottság munkatervében szerepeljen ez a rátekintés, ennek a szándéka formálisan is.
Pettkó képviselő úrral pedig egyetértek, amennyiben részletkérdés ugyan, hogy ki nyújt be egy ilyen országgyűlési határozati javaslatot, de szimbolikusan szerintem erősebb az, ha valamennyi frakcióból aláírja ezt valaki. Úgyhogy ha ez mindegy, akkor legyen inkább így. (Halmai Gáborné: Akkor mindannyian.)
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A szépítés miatt javasolnám a szeptember 15-ét, ha ez így elfogadható. Közben itt egyeztettünk, tehát picit finomítva, de egyetértve minden képviselőtársammal, legyen a határidő szeptember 15-e. (Pettkó András: Jó.) A munkatervünkben pedig szeptemberben ezzel fogunk foglalkozni második alkalommal, hiszen ezzel két alkalommal is fogunk foglalkozni, egyrészt a koncepcióval, másrészt pedig a konkrét anyaggal. Ez szerepel a munkatervjavaslatban, tehát ez így szerintem rendben van.
Most tehát magával a formával, a tartalommal egyetértünk, ebből akkor készítünk egy képviselők által beadandó önálló indítványt. S tisztelettel kérek mindenkit, hogy a bizottság minden képviselő tagja írja alá, vagy frakciónként egy-egy, nekem mindegy. (Pettkó András: Aláírhatja mindenki.) Jó, én el tudom fogadni azt, hogy mindenki aláírja, és akkor így jelezzük, hogy ebben egység van.
Ebben az esetben erről most így nem fogunk szavazni, úgyhogy ezt a napirendi pontot most levesszük a mai napirendünkről.
Még ehhez a napirendhez? Tessék!
SZOMOR KATALIN szakértő (MDF): Azt javasolnám, ha egyetértenek vele, hogy az utolsó mondatként esetleg oda kellene tenni, hogy az Európai Unió drogstratégiájával és akciótervével is összhangban. Ugyanis igaz, hogy januárban, de annak is 2009-ben kezdődik el az új hároméves akcióterve. Tehát hogy időben és tartalmilag is összhangba tudjuk hozni.
Szavazás a napirendről való levételről
ELNÖK: Köszönjük szépen. Ezzel a kiegészítéssel együtt mégis kell egyet szavaznunk, hogy a mai napirendünkről levesszük ezt a napirendi pontot. Aki ezzel egyetért, kérem, jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, ezt egyhangúlag elfogadtuk.
Ennek megfelelően a módosított változatot hétfőn mindenki alá fogja tudni írni a parlamentben. Köszönöm szépen.
A bizottság 2009. október 15-éig szóló munkatervének megtárgyalása és elfogadása
Rátérünk a következő napirendi pontra: a bizottság 2009. október 15-éig szóló munkatervének megtárgyalása és elfogadása.
Időben kiküldtük, mindenkinek eljuttattuk. köszönjük azoknak, akik javaslatokat, véleményeket fogalmaztak meg. (Halmai Gáborné távozik az ülésről.) Két további javaslat érkezett, ami nem került bele ebbe az anyagba. Az egyik a munkahelyi drogmegelőzés lehetőségei; a másik javaslat pedig, hogy akik ebben az ügyben érintettek, drogfogyasztókat, kezelésben lévő embereket is hallgasson meg a bizottság, ezt Erdős Eszter javasolta. Azt gondolom, ennek sincs akadálya. Jelezte ő is és az SZDSZ szakértője is, hogy van javaslata, nekem is lenne még egy javaslatom, tehát három ilyen szervezetet kérnénk fel, hogy segítse ebben a mi munkánkat, ha ez így elfogadható. Kérem erre a konkrét javaslatokat, hogy ezt hova építsük be. Úgy látom, a márciusi és az áprilisi ülés programjába még be lehetne ezt tenni; mondjuk, az áprilisi ülésre a munkahelyi drogmegelőzés lehetőségeit, a májusira pedig a konzultációt az említett szervezetekkel, illetve emberekkel.
Ez tehát egy javaslat. Természetesen várom a további javaslatokat, észrevételeket. Gusztos képviselő úr jelentkezett elsőként.
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Elnök úr is említette, hogy van egy harmadik javaslat is, ez pedig az a javaslat, amelyet Sárosi Péter írásban is megfogalmazott. Ahogy azt Sárosi Péter is írta, minden bizonnyal ez egy olyan kérdés, amiben meglehetősen kicsi a konszenzus esélye a bizottságban, de mindezzel együtt érdemes lenne végigbeszélni, végigvitatni ezt a kérdést.
A kormány, valamikor nem is olyan régen, megbízott szakértőket azzal, hogy készítsenek el valamilyen új büntetőjogi koncepciót. Én fontosnak tartanám, hogy kiderüljön, létezik-e a kormánynak ilyen koncepciója, vagy valami olyan koncepció készült, amit a kormány már nem tud vagy nem akar vállalni. Tehát amit Sárosi Péter írásban is jelzett, Frech Ágnes meghallgatása ebben az ügyben, ennek az új büntetőjogi koncepciónak az ügyében, szerintem akkor is érdemes és érdekes téma, ha a bizottságban nem alakul ki ebben az ügyben konszenzus. Én fontosnak tartanám, hogy a kormány tisztázza a viszonyát ahhoz a munkához, amely a saját kezdeményezése nyomán állt elő. Azt javaslom tehát, ezt is vegyük bele valamikor még a tavaszi ülésszakban a munkatervbe, természetesen azzal, amit Victorné Erdős Eszter szakértő asszony javasolt, hogy ebben a vitában az előterjesztő álláspontja után nyilvánvalóan minden szakértő és minden frakció lehetőséget kap a megszólalásra, tehát az esetleges új koncepcióban foglalt állásponttal szembeni vélemény kifejtésére is nyilván legyen lehetőség.
Nem azzal a céllal javaslom ennek az ügynek a megtárgyalását, mert bármiféle reményem lenne abban, hogy a bizottság ebben majd egységes álláspontot foglal el, nem az a kérdés, tudunk-e támogatni egy ilyet vagy sem, hanem hogy derüljön ki, hogy ez a munka hova jutott, van-e új kormányzati álláspont, és ha van új kormányzati álláspont, az pontosan micsoda, ahhoz mi a különböző frakcióknak és a szakértőknek a véleménye. És ha nincs új kormányzati álláspont, akkor pedig dettó.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Alelnök úr!
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Én támogatom ennek a napirendi pontnak a felvételét. Én úgy fogalmazok, hogy természetesen aki el fog jönni erre a bizottsági ülésre, akár kormány, akár szakértő vagy bármely képviselő, amennyiben úgy gondolja, hozzá fog szólni, és el fogja mondani a pártjának, a kormányának, a szakértőinek az álláspontját... (Gusztos Péter: A kormányunk az közös. Abból csak egy van.), a kormányának a véleményét, vagy az ellenzéknek a véleményét, vagy amit ő gondol. Ha erre van bárkinek javaslata, hogy kit hívjunk még meg, akkor azt az elnök úrnak jelezze, és ahogy eddig is szokott lenni, mindenkinek szót adtunk a bizottsági ülésen.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. S mivel itt nagy az összhang, ehhez szeretnék hozzájárulni, a júniusi ülésünket szeretném kiegészíteni ezzel a napirenddel. Megpróbáltuk megfogalmazni: "a Btk. kábítószer-problémával kapcsolatos tényállásaira vonatkozó vélemények, javaslatok" című napirend lenne, ha ez így elfogadható, s ebbe természetesen minden beleértendő, amiről Gusztos képviselő úr, Pettkó képviselő úr is beszélt. A javaslatokat pedig természetesen várjuk továbbra is mindenkitől, ha ez így elfogadható. Képviselő úr?
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Annyiban szeretnék pontosítást kérni, hogy ez így rendben van, mert akkor így tudunk erről beszélni, viszont ez a "vélemények, javaslatok"... Valahogy azt próbáljuk meg konkretizálni, hogy kiderüljön egyértelműen az is, hogy a kormány álláspontjára is kíváncsiak vagyunk, tehát nem egyszerűen idehívunk szakértőket, akik elbabrálgatnak a saját szaktudásuk szerint különböző szövegekkel, és elmondják a véleményüket. Én ezt a dolgot azért tartanám fontosnak, mert itt elindult egy előkészítés, a kormány kezdeményezésére, és egyelőre, lassan egy éve nem tudható, hogy a kormány ezt a munkát elengedte, magánénak vallja, mi a kormányzati álláspont ebben az ügyben, nem tudja vállalni, egyetért vele - ez derüljön ki. Tehát legyen egyértelmű, hogy a kormányzati álláspontra is kíváncsiak vagyunk, nem egyszerűen véleményeket, javaslatokat hallgatunk meg ebben az ügyben, és ennek a dolognak az apropója egy, a kormány által kezdeményezett szakértői munka.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Én ezt értem, a Házszabály idevonatkozó része úgy szól, hogy ha valami napirend hozzá kapcsolható, akkor a kormány képviselője természetesen mindig eljön és elmondja az álláspontját, véleményét. Ugyanezt fogjuk tenni itt is, külön meghívót fogunk természetesen küldeni az illetékes minisztériumnak, tárcának. Eddig nem volt legalábbis probléma azzal kapcsolatban, hogy nem jöttek volna el, mindig itt voltak, és elmondták igen határozottan a véleményüket. Úgyhogy én ebben nem látok a későbbiekre sem problémát. Megpróbáltam megfogalmazni ezt a kérdéskört, ebbe én beleértek minden ilyen javaslatot is.
Szomor Katalin, tessék!
SZOMOR KATALIN szakértő (MDF): Egyrészt a civilek meghívásával, illetve a drogfogyasztók meghívásával maximálisan egyetértek. Csak az lenne a javaslatom, hogy olyanok jöjjenek és olyan helyekről, akik még nem jártak itt, hogy ne legyenek átfedések, hogy mindig ugyanazok szerepelnek. Ezt könnyen meg lehet állapítani.
Szó volt még az előző évben arról, hogy rendezne ez a bizottság egy parlamenti drognapot, de ez valahogy feledésbe merült, és én ezt kérdőjellel teszem föl, hogy nem kellene-e ezt most megvalósítani.
ELNÖK: Jó, erről beszéljünk.
SZOMOR KATALIN szakértő (MDF): Másrészt a márciusi programban van egy olyan programpont, hogy a bécsi ngo-bizottság véleményének a meghallgatása. Én ehhez azt javasolom, hogy más civil fórumoknak az ENSZ politikájával kapcsolatos véleményéről is beszéljünk, és tudom erre konkrétan javasolni a stockholmi világfórumot, ahol 600 civil szervezet vett részt, nyolcvan országból, és ennek a véleményét is megismerhetnénk, hogy objektívek legyünk. De nyilván vannak még más hasonló fórumok, amelyeket még meg lehet nézni addig. Ezt tehát mindenképpen javaslom napirendre tűzni.
S még egy dolog: a deszki drogrehabilitációs otthon sorsáról jó lenne beszélnünk. Ez a szegedi drogközponthoz tartozó rehabilitációs otthon, eladásra került valamilyen vadásztársaságnak. Amíg én az Egészségügyi Minisztériumban dolgoztam, ebbe nagyon sok pénz került bele, utána később az Ifjúsági Minisztériumtól, a Szociális Minisztériumtól is. Úgyhogy meg kellene nézni, hogy ez miért nem valamiféle hasonló célra fordítódik, szociális célra, ha már erre állítólag nem volt szükség. Ezt tehát valahova be kellene illeszteni.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Megpróbálom összefoglalni. Az utolsóval kapcsolatban az lenne a javaslatom, hogy a bizottság nevében írunk egy levelet az illetékes tárcáknak, megkérdezzük, hogyan áll az ügy. Maga a munkaterv elfogadása nem azt jelenti, hogy az egy kőbe vésett valami. Ha úgy látjuk, hogy valamilyen új ügyek merülnek föl, vagy ilyen, amiről most beszéltünk, akkor ezt bármikor fel tudjuk venni. Ha ez így megoldható, akkor egy levelet fogunk küldeni, és erre kérünk majd választ. (Szomor Katalin: Jó.)
Két civil szervezetről tudunk eddig, akik jelezték, hogy a drogfogyasztókkal kapcsolatban szeretnének nekünk segíteni, az egyik az Erdős Eszter-féle javaslat, a ráckeresztúri drogterápiás otthon, a másik pedig a Sárosi Péter-féle javaslat, a Nyírő Gyula drogambulancia. Ők ketten voltak azok, akik konkrétan megfogalmazták ezzel kapcsolatos javaslataikat; és mondtam, hogy nekem is van egy javaslatom. De ha van még valami, kérem, e-mailen tessék eljuttatni hozzánk, és ebben sem látok problémát.
Volt még egy javaslat, hogy valamit egészítsünk ki - ez melyik volt? Az ENSZ...?
SZOMOR KATALIN szakértő (MDF): Az európai civil szervezetek véleménye az ENSZ jövendő drogpolitikájáról, valamint a stockholmi világfórum.
ELNÖK: Ez legyen a februári ülésünkön?
SZOMOR KATALIN szakértő (MDF): Nincs előttem a kinyomtatott program, lehet, hogy márciusban volt, lehet, hogy februárban, nem vagyok benne biztos. Tehát akkor, amikor a bécsi ngo-bizottság véleményét tárgyaljuk, azt gondolom, ennek a másik civil szervezetnek a véleményét is be kellene mutatni. Én erre vállalkozom.
ELNÖK: Jó. Az lenne a javaslatom, hogy az itteni javaslatot ne egészítsük ki, ezt e-mailen tessék eljuttatni hozzám, hogy pontosan miről van szó, és akkor, ha úgy látjuk, megbeszéljük, meg fogjuk hívni ehhez a napirendi ponthoz, de akkor konkrét javaslatot szeretnék kérni, név, cím, elérhetőséggel együtt, hogy az úgy kerek legyen. Tehát nem egészítjük ki, de beleértjük, jó?
SZOMOR KATALIN szakértő (MDF): Jó.
ELNÖK: Azzal kapcsolatban pedig, hogy legyen egy ilyen nyílt nap, megint azt mondom, hogy nem kőbe vésett ez a munkaterv, tehát ha úgy látjuk, hogy erre rá tudunk készülni a következő fél évben, akkor én ebben nyitott vagyok. Ezt mindig érdemes alaposan átgondolni és előkészíteni, és ha úgy látjuk, hogy erre tényleg van igény is mind a két oldalról - mert sajnos látni olyat is, amikor nincs ezekre igény -, ha ez megtörténik, és ezt elő tudjuk készíteni, akkor meg fogjuk vizsgálni. De azt javaslom, ebbe a konkrét havi lebontású munkatervbe még ne tegyük bele, nézzünk utána ennek az ügynek.
Van-e még valakinek javaslata?
SZOMOR KATALIN szakértő (MDF): Bocsánat, nekem lenne még egy, ami tulajdonképpen ugyanaz, amit Gusztos Péter és Pettkó András is mondott, hogy a stratégia előkészítése a mi munkatervünkben későn szerepel, és jó lenne ezzel már a tavaszi időszakban foglalkozni valamikor, ahová még beilleszthető. Legalább még a tervezetével foglalkozni, hogy ne az utolsó pillanatban lássuk először.
ELNÖK: Jó, értem. Közben itt nézegetjük az anyagot: akkor áprilisban legyen, ami be is van ide írva, hogy beszámoló a hatályos drogstratégia értékeléséről, és ide tegyük bele a koncepciót is. Jó? Tehát szeptemberről ez ide átjönne, szeptemberben pedig eleve azt kérjük az országgyűlési határozati javaslatban is, hogy szeptember 14-éig készítsék el az anyagot, tehát akkor azt tehetjük oda, hogy azt az anyagot fogjuk megtárgyalni szeptemberi ülésünkön. S akkor így rendbe tettük ezt a kérdéskört.
Szavazás a munkaterv elfogadásáról
Aki ezekkel a változtatásokkal egyetért, illetve az egész munkatervvel ebben a formájában, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, ez egyhangú, így elfogadtuk a munkatervünket, most már a munkaterv alapján fogunk tudni dolgozni. (Gusztos Péter távozik az ülésről.)
Nagy tisztelettel köszöntöm a következő napirendi pont előadóit, dr. Felvinczi Katalint az SZMM részéről mint az NDI igazgatóját; Tamás Gábor ezredes urat az ORFK részéről; dr. Nagy Gábor főtanácsos urat a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet részéről; dr. Keller Évát az Egészségügyi Minisztérium részéről; Müller Éva főtanácsost és dr. Nemeskéri Mariann főosztályvezető asszonyt szintén az Egészségügyi Minisztérium részéről.
Köszönjük szépen, jelzem előre, hogy időben megkaphattuk az anyagot, és mindenki időben át is tudta tanulmányozni. Javaslom, vágjunk bele.
Felvinczi Kataliné a szó, tessék!
Dr. Felvinczi Katalin igazgató (Nemzeti Drogmegelőzési Intézet) tájékoztatója
DR. FELVINCZI KATALIN igazgató (Nemzeti Drogmegelőzési Intézet): Köszönöm szépen a szót. Valóban, azt hiszem, valamennyi résztvevője a bizottságnak időben megkapta az elkészített anyagokat, úgyhogy lehetőség nyílt annak tanulmányozására. Én tulajdonképpen csak a kronológiát szeretném feleleveníteni.
2008. július végén, augusztus elején kilenc olyan haláleset történt, amely felborzolta mind a szakmai, mind pedig a laikus kedélyeket, ugyanis a kábítószer-használattal összefüggő közvetlen halálozásnak ez az ismertté vált halmozódása meglehetősen ritkának tekinthető a mi életünkben. Ehhez szeretnék majd egy mondat erejéig még észrevételt fűzni. Ezt követően elindult a rendőrségi vizsgálat, és haladéktalanul az a benyomása támadt a kábítószerügyi koordinációnak, hogy nem elégedhetünk meg azokkal a tapasztalatokkal, amelyek a rendőrségi munka eredményképpen nyilvánosságra kerülnek. Ezért egyfelől a kábítószerügyi koordináció egy szakmai közleményt tett közzé, amely egyáltalán pozicionálta vagy kontextuálta Magyarország helyzetét a kábítószer-használattal összefüggő halálozás vonatkozásában. A KKB-nak augusztus 12-én összehívásra került egy munkaértekezlete, amely megpróbálta azokat a tevékenységeket vagy feladatokat koncipiálni, amelyeket a jövőben el kell végezni annak érdekében, hogy kicsit tisztább legyen a kép azzal kapcsolatosan, hogy mi is állhatott ezen halmozódó halálesetek hátterében. Egy nappal ezt követően az országos rendőrfőkapitány úr is egy értekezletet hívott össze, ami ugyanezt a célt szolgálta, hogy egyfelől tájékoztassa a sajtót, másfelől pedig értelmezni tudjuk szakértői körökben is, hogy mi húzódhatott meg ezeknek a haláleseteknek a hátterében.
A Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság szakértői munkacsoportja vagy munkaértekezlete azzal a kezdeményezéssel élt, hogy történjen meg valamilyenfajta feltárása annak, mi is húzódott meg ezen haláleseteknek a hátterében. Ez a feltárás több lépcsőben történt. A feltárás első lépéseiről a KKB szeptember 18-ai ülésén adtunk számot, amikor egyfelől Keller professzor asszony áldozatos segítsége, a Kék Pont munkatársainak tényleges részvétele és bizonyos értelemben a Drogmegelőzési Intézetnek valamilyenfajta logisztikai szervező tevékenysége eredményeképpen sikerült áttekinteni a családi interjúk jóvoltából, hogy milyen élettörténetek bontakoztak ki ezen halálesetek hátterében. A budapesti halálesetek tekintetében sikerült ilyen feltáró munkát végezni. (Pettkó András távozik az ülésről.)
Nem győzöm hangsúlyozni, és minden fórumon, úgy gondolom, nagyon fontos hangsúlyozni, talán nem evidens, hogy a boncoló orvosnak milyen meghatározó szerepe van abban, hogy pszichológiailag egyébiránt karban legyenek tartva vagy valamilyenfajta gondoskodást kapjanak azok a családok, ahol ilyen tragédia történik, másfelől pedig hogy a boncoló orvosnak az ilyen jellegű hozzáállása mennyiben segít hozzá ahhoz mindannyiunkat, hogy az információk a lehető legteljesebb mértékben álljanak a rendelkezésünkre. Túl azon, hogy megtörtént ez a pszichoszociális heteroanamnézis ebben a körben, ezen kívül különböző szakértői javaslatok fogalmazódtak meg a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságban részt vevő tárcák, illetőleg szakértő tagok részéről, amely javaslatok különböző szempontból próbálták meg csoportosítani, hogy milyen beavatkozások képzelhetők el annak érdekében, hogy a kábítószer-használattal összefüggő halálozás megelőzhető legyen.
Nagyon fontos körülmény, amelyet ebben a körben is feltétlenül ismertetni és hangsúlyozni kell, hogy annak ellenére, hogy sokkoló hatást gyakorolt a magyar közvéleményre, hogy ennyi haláleset történt ilyen rövid idő alatt, ennek ellenére tisztában kell azzal lennünk, hogy amennyiben hitelesnek tekintjük a kábítószer-használattal összefüggő közvetlen halálozásra vonatkozó adatokat, megállapíthatjuk, hogy Magyarország helyzete rendkívüli mértékben kedvező az Európai Unióban. Úgy lehetne mondani, hogy az utolsó helyen áll, illetve kedvező szempontból az első helyen. Nyilvánvaló módon minden adatgyűjtési szisztéma korszerűsíthető és javítható, de azért ez egy olyan jellegű adat, aminek többé-kevésbé hihetünk, tehát hogy valóban a közvetlen halálozás relatíve kedvező adatokat mutat Magyarországon.
Mindenesetre azt gondoljuk, hogy a kábítószer-halálozás megelőzhető probléma, ezért nagyon fontos, hogy vizsgáljuk azokat a lehetőségeket, amelyek a megelőzést szolgálják. Így a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságon belül ajánlások fogalmazódtak meg, egyfelől, hogy a prevenciós tevékenységben, másfelől a már létező, különböző típusú szolgáltatások fejlesztésében, az alacsonyküszöbű ártalomcsökkentő szolgáltatások, az érintett szervek közötti információáramlás javítása tekintetében, például a korai jelzőrendszer profiljának a bővítése, illetőleg intenzívebb, hatékonyabb működését lehetővé tevő beavatkozások tekintetében mit lehetne tenni. Illetőleg felmerült az a fontos kérdés is, hogy az Egészségügyi Minisztérium hatáskörébe tartozóan történjen meg ezen betegek egészségügyi ellátórendszerben tapasztalható életútjának feltérképezése is. Egyébiránt a mellékletekben azt is láthatják a képviselő hölgyek, urak és a szakértők, hogy ez milyen tapasztalattal járt, és nyilván ezzel kapcsolatban majd kiegészítést fűz ehhez az Egészségügyi Minisztérium.
Azt állapította meg a KKB, illetve az említett ülésén az a megfogalmazás született, hogy nagyon sok szempontból van tennivalója a kormányzatnak, illetőleg a szakmának a kábítószer-használattal összefüggő halálozás megelőzésével kapcsolatban. Ugyanakkor az is megállapítást nyert, hogy a tevékenységre vagy a ténykedésre nem az ad okot, hogy drámai lenne Magyarországon a kábítószer-halálozás nagyságrendje, hanem hogy a kábítószer-halálozások is, ezek az esetek is felhívják a figyelmet arra, hogy az ellátórendszerben, a kezelő-ellátó rendszerben - nem pusztán az egészségügyire gondolok, hanem általában a problémás szerhasználókat vagy függőket kiszolgáló vagy azokkal foglalkozó ellátórendszerekre - még rendkívül nagy lehetőségei vannak a fejlesztéseknek, hogy az ellátások milyen szükségletekhez illeszkedőek legyenek, hozzáférhetőek, elérhetőek és minőségileg megfelelőek legyenek. Tulajdonképpen ezeket a megállapításokat szűrhetjük le mindebből.
Még egy dolog van, amit röviden szeretnék megemlíteni. Amikor a KKB említett augusztus 12-ei ülésén vettünk részt, kiderült, hogy voltak ebben a periódusban - tehát a július közepe, augusztus közepe közötti periódusban - olyan halálesetek egyébként, amelyek nem kerültek bele ebbe a kilencbe. Ezek máshol történtek, például Dunaújvárosban történt haláleset, amelyről tudtunk szolgáltatóktól kapott információk alapján. Szeretném arra fölhívni a figyelmet, hogy itt, hogy úgy mondjam, egy vizibilitási, láthatósági aspektusról is szó van, nevezetesen az, hogy itt egy ilyen intenzív társadalmi, szakmai reakciót tapasztalhattunk a kábítószeres halálozással kapcsolatban, annak is köszönhető volt, hogy valamilyen sajátos dinamika folytán a sajtó ezt nagyon intenzíven tálalta. Úgyhogy azért erre is tekintettel kell lennünk, hogy nem az objektív valóságra reagálunk akkor, amikor különböző intézkedéseket és fejlesztési javaslatokat fogalmazunk meg, hanem arra, ahogyan ezt abban a konkrét periódusban a sajtó tálalta, és amikor valamilyen problémával foglalkozunk, azt mindig érdemes tekintetbe vennünk, hogy itt van egyfajta sajátos dinamikája a média működésének. Ezzel én nem szeretném a problémát bagatellizálni, csak szeretném fölhívni a figyelmet arra, hogy praktikus, hogy egy arányos reakciót képezzünk a jelenséggel összefüggésben.
Nagyon sok mindent lehetne az előttünk lévő anyaggal kapcsolatban elmondani. Összegzésül és végeredményben azt szeretném mondani, hogy azok a javaslatok, ajánlások, hogy milyen fejlesztésekre lehetne vagy lenne szükség, ezeket íme, megismeri most az eseti bizottság is. Ezeket korábban már megismerte a kormány, hiszen a kormányt tájékoztatta a koordinációért felelős tárca vezetője. Hogy ezek konkrétan milyen intézkedések formáját fogják ölteni, nagyon nagy mértékben a költségvetési források fényében fog természetesen eldőlni, merthogy ezeket priorizálni kell, és a rendelkezésre álló költségvetési források fényében lehet dönteni, hogy mi az, ami meg fog valósulni. S még ami fontos, nem győzöm hangsúlyozni, hogy általában, amikor a kábítószerüggyel kapcsolatban valami felszínre kerül és az ingerküszöböt átüti, akkor azt mindig érdemes abból a szempontból szemlélni, hogy az milyen üzeneteket fogalmaz meg általában a kábítószer-problémával vagy a drogpolitikával összefüggésben vagy az ellátórendszer, a különböző típusú beavatkozások hatékonysága vagy hatásossága szempontjából. Tehát ennek az üzenetoldalát is érdemes mérlegelni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen a részletes tájékoztatót. Kérdezem, hogy az Egészségügyi Minisztérium részéről szeretné-e valaki kiegészíteni. Nemeskéri Mariann, tessék parancsolni!
DR. NEMESKÉRI MARIANN (Egészségügyi Minisztérium): Köszönjük szépen a lehetőséget. Mi úgy gondoljuk, hogy az írásos anyagban a véleményünket megjelenítettük, úgyhogy szóbeli kiegészítést nem kívánunk tenni.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Kérdezem képviselőtársaimat, szakértőket, ki kíván szólni. Tessék, Szomor Katalin!
SZOMOR KATALIN szakértő (MDF): Szeretném konkrétan megkérdezni, hogy mik ezek a lehetséges szolgáltatások, amelyek a pénz függvényében valósulnak meg, és pénzkérdésnek tekintendők. Egészen konkrétan milyen szolgáltatásokról van szó?
ELNÖK: Van-e még valakinek kérdése, mert összegyűjtenénk. Erdős Eszter, tessék!
VICTORNÉ ERDŐS ESZTER szakértő (Fidesz): Az anyagban az szerepelt, hogy mindegyikük járóbeteg-ellátást vett igénybe; ez az 5. oldalon olvasható. Akkor ezt úgy kell érteni, hogy senkinek nem javasolta a járóbeteg-ellátás, mondjuk, zárójelentésben vagy javallatban, hogy fekvőbeteg- vagy drogterápiás, rehabilitációs kezelésbe menjen? Hiszen itt vannak 7, 12, 15 éves drogkarrieresek. Ezt jól értetettem?
ELNÖK: Köszönjük szépen. Van-e valakinek még kérdése? Szakértők részéről? (Nincs ilyen jelzés.) Köszönjük szépen.
Felvinczi Kataliné a szó, tessék!
DR. FELVINCZI KATALIN igazgató (Nemzeti Drogmegelőzési Intézet): Köszönöm szépen. Nem szeretném most részletesen visszaolvasni mindazokat a javaslatokat, amelyeket a KKB tagjai, különböző munkacsoportjai fogalmaztak meg. Ez egy hosszú lista volt, amely arról szólt, hogy a prevenciós tevékenység területén hogyan lehetne olyan jellegű információkat eljuttatni a lakosság széles rétegeihez, ami mondjuk, a kábítószer-problémával kapcsolatos társadalmi viszonyulást hangolja át, tehát hogy az attitűdformálás szempontjából milyen beavatkozásokat lehet tenni; hogy a prevenciós tevékenységnek ez a bizonyos értelemben ártalomcsökkentő aspektusa is megjelenjen, tehát hogy vessünk számot azzal a körülménnyel, hogy a prevenciós tevékenység nem biztos, hogy mindenkit vissza fog tartani az illegális szerek kipróbálásától; mi a teendő akkor, ha olyan emberrel találkozunk a prevenciós tevékenységben, akinek már esetleg van tapasztalata ezen a téren; és hogy milyen jellegű óvintézkedésekre szükséges fölhívni a figyelmet.
Az ellátórendszerrel kapcsolatban is megfogalmazódtak javaslatok, amelyek a szociális és egészségügyi ellátórendszer bizonyos szegmenseinek az összekapcsolódását vagy jobb kommunikációját teszik lehetővé, tehát hogy aki könnyebben hozzáfér a súlyos kábítószer-problémával küzdőhöz, az milyen jellegű segítséget tud nyújtani annak érdekében, hogy eljusson az egészségügyi ellátásba; milyen jellegű információáramlást kellene biztosítani a rendőrségi szervek és azon civil szervezetek között, amelyek közvetlenül találkoznak a drogfogyasztóval. Megfogalmazódott egy olyan javaslat, hogy a sürgősségi ellátásban milyen módon kell megjeleníteni azokat az ellátási formákat, például azokat a gyógyszereket, amelyek hozzásegítenek ahhoz, hogy ha véletlenül valaki droghasználóval vagy túladagolásos állapotban lévővel van, akkor adekvát segítséget tudjon nyújtani.
De én azt hiszem, ezek a javaslatok mind ismertek a bizottság tagjai előtt, hiszen ezek kiküldésre kerültek, és ezek azok, amelyeknek mindegyike nyilvánvaló módon anyagi konzekvenciákkal jár, és egyfajta szakmai priorizálás alapján lehet döntést hozni arról, hogy melyek azok a beavatkozások, amelyek elsőbbséget élveznek ezeknek belül. Azt gondolom, ezeket a javaslatokat mindenki ismeri, több oldalon keresztül mutattuk be; lehetséges, hogy most nem is sikerült a legpregnánsabbakat megjelölnöm ezek közül. De egyfelől ez egy társadalmi attitűdformálás, hiszen kiderült egyébiránt ezeknek az eseteknek az elemzéséből is, hogy volt olyan alkalom, amikor esetleg megmenthető lett volna az illető, de minthogy nem kértek időben segítséget megfelelő személyzettől, ezért nem volt megmenthető, túl későn érkezett a segítség. (Szomor Katalin: Elnézést, ez itt nincs feltüntetve egyiknél sem.)
ELNÖK: Azt kérném szépen, hogy ha valaki kérdezni szeretne, lesz még rá mód, csak tessék jelentkezni előtte. Jelenleg Felvinczi Kataliné a szó. Tessék!
DR. FELVINCZI KATALIN igazgató (Nemzeti Drogmegelőzési Intézet): Kiderül, hogy vannak olyan esetek, amikor azért nem hívnak segítséget, mert az az egyébiránt most már jól tudjuk, hogy tévhit mozgatja az embereket, hogy abban az esetben, ha mentőhöz fordulnak kábítószeres esetben, az haladéktalanul értesíteni fogja a rendőrséget. Jól tudjuk, ez nem igaz, de ennek ellenére egy ilyen jellegű képzet él az emberekben, illetve nem szükségképpen igaz, de él egy ilyen jellegű képzet az emberekben.
Felmerült egyébként javaslatként az is, hogy olyan gyógyszer legyen a droghasználóknál, amely az opiáttúladagolás hatásait tudja csökkenteni, és abban az esetben, ha a droghasználók képzettek vagy informáltak abban, hogy milyen jellegű helyzetben a náluk lévő gyógyszert milyen módon kell használni, akkor ez is a túladagolásos haláleseteket megelőzni képes. Ezt elmulasztottam az imént említeni.
A járóbeteg-ellátással kapcsolatban továbbadnám a szót.
ELNÖK: Tessék, Nemeskéri Mariann!
DR. NEMESKÉRI MARIANN (Egészségügyi Minisztérium): Arra a kérdésre nem tudok választ adni, hogy megajánlották-e a fekvőbeteg elvonási kúrát azoknak a személyeknek, akik a járóbeteg-ellátásban megjelennek. Úgy gondolom, ott azért egy olyan személyre szóló foglalkozás zajlik a betegekkel, amiben vélhetően ez is szóba kerül.
Nincs tudomásom arról, hogy azokban az esetekben, amikor valaki nem találkozik a rendőrséggel drogfogyasztás kapcsán, van-e valamifajta kötelező kényszer arra, hogy fekvőbetegként bekerüljön. Önkéntesen biztos, hogy van lehetőség, de szerintem ha a beteg ezt nem vállalja, akkor nem lehet rá kötelezni.
Voltak olyanok a mi elemzéseink szerint, akik a járóbeteg-ellátásban egyáltalán nem jelentek meg. Úgy vélem, ha ezeket a drogfogyasztókat be lehet terelni az egészségügyi ellátórendszerbe, akkor egész biztos, hogy ott kapnak ellátást. A mi céljaink között szerepel az ellátórendszer hozzáférhetőségét javítani. Annak a bizonyos 132/2006-os törvénynek, az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvénynek a felülvizsgálata, illetve módosítása folyamatban van, tudniillik az a törvény a járóbeteg-ellátással nem foglalkozott. Itt most belekerülnének olyan elemek, amelyek a járóbeteg-ellátásnak a fejlesztési lehetőségeit, a racionális átcsoportosításait lehetővé tennék, és azt reméljük, hogy ebben a drog is szerepet kaphat.
Ami a fekvőbeteg-ellátást illeti, ha a beteg be tud kerülni, vagy valaki mentőt hív, vagy ő olyan állapotban van, hogy be tud kerülni, ma az egészségügyi ellátórendszerben a sürgősségi ellátás keretében természetesen megfelelő ellátást kaphat. A sürgősségi ellátó és az intenzív osztályokon kell hogy legyenek olyan gyorstesztek, amelyek a szer nevét, illetve a minőségét el tudják dönteni, de a tüneti kezelés alapján természetesen mindenki mindenféle kezelést megkap. Vannak kórházak, ahol vannak baleseti-belgyógyászati ágyak, tehát úgynevezett toxikológiai ágyak, de ha az egészségügyi ellátórendszerbe bekerül, úgy gondolom, ott a megfelelő ellátást megkapja.
A mentőszolgálatban történt egy jelentős fejlesztés; de hangsúlyozom, mindezekhez az kell, hogy valamilyen úton-módon az egészségügyi ellátórendszer látókörébe kerüljön a beteg.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. További kérdések? Tessék, Szomor Katalin!
További kérdések, észrevételek, válaszok
SZOMOR KATALIN szakértő (MDF): Azzal együtt, amit Katalin elmondott, azért én nem kaptam konkrét választ mindenre.
Láttam, hogy vannak próbavásárlások megemlítve az anyagban. Szeretném megkérdezni, ki és milyen pénzből végezné az illegális kábítószerpiacon a szerek fölvásárlását.
Olyan gyógyszerről már volt szó, amit csak szakorvos alkalmazhat - ezt hogyan adhatjuk a drogosok kezébe? Közben tudomásom van arról, hogy volt egy tanfolyam, amelyen a túladagolás ellen vagy ennek megelőzésére a drogosokat oktatják. Érdeklődnék, azon hányan vettek részt; nem név szerint persze, de ezek a dolgok hogyan jönnek össze.
Van-e szó arról, hogy Magyarországon belövőszobát hoznak létre, ami azt jelenti, hogy állami pénzen belövőszoba illegális kábítószerrel. Illetve van-e arról szó, hogy heroint adunk a heroinistáknak? Mert erről újságcikkek jelennek meg; a TASZ honlapján tudósítás jelent meg a KKB-nak azon üléséről, amiről mi valójában nem kaptunk részletes tájékoztatást most sem.
Azt hiszem, joggal vetődnek fel ezek a kérdések, és szeretnék ezekre választ kapni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Van-e még, aki szeretne hozzászólni? Mert ha nem, akkor lezárjuk a második kört, és viszontválaszra adnék szót.
Felvinczi Katalin, tessék, öné a szó.
DR. FELVINCZI KATALIN igazgató (Nemzeti Drogmegelőzési Intézet): Köszönöm szépen. Mielőtt rátérnék a Szomor Katalin által felvetett kérdésekre, engedtessék meg, hogy még az előző kérdés kapcsán a "mi történt a betegekkel vagy a kliensekkel az egészségügyi ellátórendszerben?" című kérdésre válaszoljak. Erre utaltam a bevezetőben, hogy ha ránézünk az Egészségügyi Minisztérium által készített rendkívül korrekt beszámolóra, akkor láthatjuk, hogy ezek a kliensek 2006-ot megelőzően megjelentek az egészségügyi ellátórendszer különböző szegmenseiben, részben pszichiátriai, részben konkrétan addiktológiai, illetőleg egyéb ellátásokban sporadikusan feltűntek vagy bizonyos rendszerességgel jártak, majd utána eltűntek a rendszerből. Szerintem ez egy fontos dolog, erről érdemes gondolkodni. Ha azt mondjuk ugyan, hogy az egészségügyben rendelkezésre állnak az addiktológiai kázusok ellátására a kapacitások, mégiscsak itt valamilyenfajta hiátus mutatkozik. Azt gondolom, erről érdemes egy korrekt szakmai diskurzust lefolytatni, hogyan is működik az addiktológiai kázus, hogyan tud valaki eltűnni a rendszerből, hogyan nem tudjuk utána megtalálni, illetőleg eljuttatni az adekvát ellátásba. És ezért mondtam azt, hogy a droghalálozással kapcsolatban mint cseppben a tenger tükröződik a probléma, a problémának egy nagyobb volumene.
Szerintem nem vádolja senki az egészségügyi ellátórendszert ezzel kapcsolatosan. Egyszerűen beszélgetnünk kellene arról, mert itt nyilvánvaló módon van probléma, hiszen a budapesti halottak közül mindegyik volt az egészségügyi ellátórendszerben, amikor már droghasználó volt vélhetően, és valamilyen módon nem sikerült abban az ellátásban gyökeret eresztenie, amely az életére valamilyen értelemben megoldást talált volna. Azzal együtt, hogy tudjuk, hogy nyilván nagyon súlyos állapotban lévő droghasználókról volt szó, jelentékeny droghasználói karrierrel a hátuk mögött.
A Szomor Katalin által felvetett kérdések kapcsán, hogy próbavásárlás, belövőszoba, heroinadás, és így tovább, felmerültek szakmai javaslatok. Például igen, felmerült szakmai javaslat azzal kapcsolatban, hogy nagyon fontos lenne, ha tudnánk, hogy a piacon milyen kábítószerek és milyen összetételű kábítószerek vannak. Ugyanis jól tudjuk, hogy a piacon megjelenő kábítószerek hordozzák a veszélyt. Ha nagyon profánul akarnék fogalmazni, akkor azt mondanám, hogy droghasználat van Magyarországon, jól tudjuk, ellenben a droghasználók halmozottan kockázatos magatartást folytatnak, nemcsak azért, mert a rendőrség bármelyik pillanatban megtalálhatja őket - nem találja meg -, hanem azért is, mert fogalmunk sincs arról, hogy milyen természetű szereket használnak, nem ismerjük ezeknek az összetételét; a rendőrségi laboratóriumok alapos tevékenysége által a lefoglalt kábítószerek vonatkozásában ismerjük meg azok összetételét. Emlékeim szerint ez legalább három-négy évvel ezelőtt merült fel első ízben, hogy bevizsgálásra kellene lehetőséget biztosítani, nem azért, hogy bátorítsuk a droghasználatot, hanem annak érdekében, hogy azokat a szövődményeket, kockázatokat lehessen minimalizálni, ami esetleg halálos következményeket vagy halálos szövődményeket hordoz. Tehát ennyiben merült föl a próbavásárlás is mint szempont; ennek jelen pillanatban - az anyagban is így szerepel egyébiránt - semmilyenfajta jogszabályi feltétele nem áll rendelkezésünkre. Ezért ez egy szakmai ötlet, gondolat. Amennyiben úgy ítéli a szakértői grémium, illetőleg a kormány, hogy ez egy magas prioritású tevékenység, akkor annak nyilvánvaló módon a jogszabályi feltételrendszerét is meg kell teremteni.
A belövőszobával kapcsolatosan kétségkívül ebben a tárgykörben is van szakmai gondolkodás, mert tudjuk, hogy vannak olyan helyszínek, Budapesten is, ahol súlyos intravénás droghasználók nagy számban jelennek meg; ez látni való, hogy megjelennek, hiszen az odatelepített szolgáltatás pillanatok alatt hihetetlen kliensszámot tudott produkálni. Nem azért lettek ott annyian, mert megjelent egy szolgáltatás, hanem mert jó helyre lett telepítve a szolgáltatás, s ebből adódóan nagyon magas kliensszám észlelhető. Megint csak azt tudom mondani, itt egy szakmai gondolkodás folyik ebben az ügyben, indokolt-e az, hogy belövőszoba létesüljön. Nyilvánvalóan, logikai úton következtetve, a belövőszoba evidens védelmet jelenthet a herointúladagolással szemben vagy bármilyenfajta túladagolásos eseménnyel szemben. Szakmai gondolkodás folyik ebben, nyilvánvaló módon ennek is egyfajta jogszabályi környezetét kell megteremteni, valamint a szakmai szervezeteknek kell megfontolt döntést hozniuk ebben a tekintetben, hogy ez kellőképpen magas prioritású tevékenység-e.
A magam részéről sajnos nem tudom megmondani azt, hogy komoly gondolkodás folyik-e jelen pillanatban a heroinadás terén, tehát hogy orvosi receptre kapjanak droghasználók heroint. Nyilvánvaló módon ezzel kapcsolatban is van egyébként szakmai gondolkodás, hiszen bevált gyakorlat bizonyos országokban az orvosi rendelvényre történő heroinadás.
A droghasználók továbbképzése, mit kell tenni túladagolás esetén - erről a programról sajnos nem tudok felvilágosítást adni, mert nincs róla információm.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Dr. Nagy Gábor jelezte, hogy hozzá szeretne szólni. Jelzem, az előző napirendben júniusra elfogadtuk az önök meghívására, hogy kihelyezett ülést fogunk önöknél tartani. Ez most már biztos tehát az előző szavazás okán, úgyhogy ezt köszönjük szépen, és természetesen levelet fogunk küldeni önöknek. Tessék, öné a szó.
DR. NAGY GÁBOR (Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet): Örömmel értesültem, és szeretettel várjuk a bizottságot és a szakértőket. Egy rövid hozzászólást szeretnék tenni.
Arról az anyagból biztosan értesült minden érintett szakember, hogy a nyári herointúladagolásos halálesetekben a heroin nem volt mérgezett és nem volt szennyezett. Ellenben a legtisztább heroint mértük idén. 40-45 százalékos heroin tavaly, tavalyelőtt és idén eddig az esetig nem jellemezte a magyar piacot. Ezért is gondoltunk arra, hogy szükség lenne, valamilyen szinten fontos lenne olyan folyamatos monitorozásra és olyan rendszereknek a fölállítására, amelynek eredményeképpen a piaci felhasználók, a kezelők, a pedagógusok teljesen nyílt körben, nem csak szakemberi szinten értesülhetnének a feketepiac esetleges veszélyes változásairól. Ez a miáltalunk javasolt rendszer nem tévesztendő össze a próbavásárlással, mert semmilyen jogszabályi változtatást nem igényel. Egyszerűen arról lenne szó, hogy a rendőrség által lefoglalt anyagokban sok esetben, az esetek zömében nem kell ilyen jellegű mennyiségi meghatározást végezni, mert csak anyagmaradványról van szó. Viszont ha ezeket megmérnénk, akkor két-három havonta összegyűlne annyi adat, ami statisztikai értékelésre alkalmas, és ezeket az eredményeket weboldalon, e-mailben tudnánk prezentálni. (Halmai Gáborné visszatér az ülésterembe.)
Lehet, hogy így megelőzhető lenne egy ilyen folyamat, mert ha mi azt tapasztaljuk, hogy megjelent a piacon egy veszélyes új szer, vagy az amfetamin és a heroin esetében, amit a két legveszélyesebb, intravénásan adagolható és könnyen túladagolható szernek tartanak, ezek folyamatos monitorozásával szerintem ez a cél teljesíthető. Ez szerepel a KKB által a kormány részére összeállított javaslatok között.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Van-e még? Móring képviselő úr, tessék!
MÓRING JÓZSEF ATTILA (KDNP): Én az anyagból az esetek bűnügyi összefüggéseit hiányolom egy kicsit. Lehet, hogy azért, mert nincsenek, de ha lehetne erről valamit hallani, azt megköszönném.
Illetve a belövőszobával meg a próbavásárlással kapcsolatos felvetéssel összefüggésben szeretném azt kérdezni, hogy honnan van az ötlet; van-e olyan, ahol ezt már kipróbálták, és annak milyen tapasztalatai vannak? Mert ennek első hallásra nyilván van egy olyan lehetséges hatása, hogy a túladagolások következményeit csökkentheti, viszont azért ebben nagyon sok olyan probléma is rejlik, amit nagyon jó lenne elkerülni. Úgyhogy ehhez nagyon-nagyon óvatosan kellene nyúlni, ha egyáltalán szabad.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Felvinczi Katalin!
DR. FELVINCZI KATALIN igazgató (Nemzeti Drogmegelőzési Intézet): Nem tudom, én vagyok-e a legavatottabb abban a tekintetben, hogy a rendőrségi, illetve nyomozási kérdésekről bármit mondjak...
ELNÖK: Nem, a másik kérdésre gondoltam.
DR. FELVINCZI KATALIN igazgató (Nemzeti Drogmegelőzési Intézet): Jó. A belövőszobákkal kapcsolatosan természetesen van nemzetközi tapasztalat. Nagy kérdés és nagy probléma, ami előtt állunk, tekintettel arra, hogy belövőszobák ott jönnek létre általában, ahol kialakul a nyílt drogos szcéna. Nem azért, mert hogy úgy mondjam, van egy protokoll, hogy hogyan kell létrehozni belövőszobát, és meg kell várni, hogy az emberek a nyílt utcán szúrják magukat nagy mennyiségben, közízlést sértő, közhangulatot romboló formában, hanem azért, mert ott, ahol megjelent ez a forma, tehát a nyílt drogos szcéna, akár Zürichben, akár Frankfurtban, ott nem volt felkészülve senki arra, hogy most itt egy ilyen jellegű boom lesz a kábítószer-használat vonatkozásában, és azok a technológiák, amelyeket korábban alkalmaztak, nem voltak alkalmasak a probléma kezelésére, szembesültek azzal, hogy egyszerűen kezelhetetlen a helyzet; ugyanezt lehet tapasztalni Vancouverben is. Egy csomó nagyvárosban megjelenik a nyílt drogos szcéna, úgy egyébiránt hozzánk közelebb is megjelenik, és ez kellő lökést ad a helyi szerveknek, rendőri szerveknek és a kábítószer-problémával küzdők ellátását vagy gondozását célul tűző egyéb szervezeteknek, hogy valamilyenfajta paradigmaváltást tegyenek, másfajta megoldást alkalmazzanak. Ezeken a helyeken nyilvánvaló módon a belövőszoba nem a kábítószer-probléma elterjedtségét fogja pregnánsan befolyásolni, tehát ettől az életprevalencia-adatok nem fognak változni. Ámde a köznyugalom érdekében, abban, hogy az ellátórendszer fejlődik, hogy azoknak az embereknek, akik kábítószert használnak és problémás szerhasználók, és a függőségüket nem tudják feladni, számos oknál fogva, ezeknek az embereknek az életfeltételeit, a beilleszkedését, a társadalmi integrációját, a probléma kezelhetőségét, nem megoldását, de kezelhetőségét ezek a kezdeményezések, amennyiben ez jól van megoldva, nagymértékben szolgálják. Erre tehát számos országban kedvező tapasztalatok vannak. Sokat említett a frankfurti példa, sokat említett a zürichi, a vancouveri példa; ezek mind olyanok, amelyek belövőszoba révén tudtak néhány év alatt a nyílt drogos szcéna tekintetében markáns változást elérni.
Az egy más lapra tartozó dolog, és azt gondolom, szakmai diskurzusnak kellene folyni ezzel kapcsolatosan, hogy az, amit tapasztalunk például Budapest bizonyos kerületeiben, vajon nem fog-e nagyon rövid időn belül a nyílt drogos szcéna megjelenéséhez elvezetni, vajon a szolgáltatások még meg tudják-e ezt akadályozni. S kérdés az természetesen, hogy meg kell-e várni, ameddig kialakul a nyílt drogos szcéna. Ezek szakmai kérdések, amelyekről érdemes diskurálni. De kétségkívül van ennek rizikója, és természetesen van ennek jogszabályi környezete, amely megteremtendő, amennyiben ilyen értelmű szakmai döntés születik.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Mint ahogy lehetett hallani, ez szakmai javaslat szintjén van jelenleg, úgyhogy azt gondolom, ebben a formájában kell kezelnünk.
Tamás Gábor jelezte, hogy szeretne szólni. Tessék, öné a szó.
TAMÁS GÁBOR (Országos Rendőr-főkapitányság): A bűnügyi összefüggésekkel kapcsolatosan az alábbiakról tudom tájékoztatni a bizottságot. Ez a kilenc haláleset továbbra is ugyanazzal az aspektussal kezelt a rendőrség részéről, tehát az első információk alapján, amelyeket megállapítani lehetett, letartóztatásokra került sor, vietnami állampolgárok a budapesti vonalon, illetve magyar állampolgárok a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vonalon. Ezek a személyek továbbra is előzetes letartóztatásban vannak, a nyomozások a saját menetükben, ügyészi felügyelettel folynak. Jelentős kibővülése ennek az elkövetői körnek nem történt, ami konkrétan ezekhez a halálesetekhez kapcsolódik.
Megemlítem, hogy az értékelt adatok, illetve a nyomozás során egyéb szálon összefutott adatok alapján a Budapesti Rendőr-főkapitányság a múlt hónapban két kilogramm heroint foglalt le az egyik bűnözői csoportnál és indította meg a büntetőeljárást. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányságon pedig további, ettől a körtől független kábítószer-terjesztő személyek kerültek elfogásra, előzetes letartóztatásba vételükkel. De ezek a személyek nem köthetők a jelenlegi eljárási adatok alapján az aranylövéses halálesetekhez. De minden egyes kábítószeres nyomozás egyébként így folyik.
Meg kell említenem, hogy ez a médiaőrület, amely itt kialakult az augusztusi időszakban, ráadásul úgy, hogy félinformációkkal - mint ahogy a múltkori bizottsági ülésen is említettem, a borsodi esetekről nem is nagyon tudtak még az elején, pedig azok előzőleg történtek, a budapestit kezdték el fölkapni, az egy hétvége eseményét, majd ezt követően indult el a médiaőrület -, ez jelentősen ártott, illetve árt folyamatosan a nyomozás érdekeinek, lévén, hogy az elkövetők is valahol itt közöttünk élnek, és a sajtóból értesülnek sok mindenről. A vietnami csapat is, illetve a Borsod megyében megállapított adatok alapján is mindenki azonnal dobált el mindent, minden kapcsolatot megszakított, igyekezett új hálózatokat fölépíteni valószínűleg, tehát ezeket nekünk újra el kell kezdeni megkeresni.
A büntetőeljárások per pillanat ilyen menetben folynak, itt tartunk. Ténylegesen újabb elkövetőket a halálesetekkel összefüggésben nem sikerült előzetes letartóztatásba helyezni. Ugyanakkor megemlítem, amit Felvinczi Katalin is említett már, hogy a közérdeklődés itt valahol kicsit elszállt ebben a végén, mert további olyan halálesetek is történtek, ahol ugyanúgy kiterjedt nyomozásokat folytatunk, de ez már a sajtót abszolút nem érdekli, nem is nagyon ugrott rá, akár a dunaújvárosi, akár a többi eseményre. Ezek kiterjedt, országos összefüggésű elemzéseket igényelnek a részünkről, amit mi folyamatosan megteszünk, és akit éppen ezekből a csapatokból össze tudunk szedni, azt a legjobb tudásunk szerint megtesszük. Hívjuk ezt próbavásárlásnak, mi ezt titkos információgyűjtésben mintavásárlásnak hívjuk; folyamatosan szedjük össze ezeket a vonalakat, folyamatosan szerezzük be ezeket az anyagokat, illetve a büntetőeljárásban utána a BSZKI ezeket folyamatosan vizsgálja. Azt én maximálisan támogatni tudom, amit a BSZKI javasol, hogy valamilyen pénzt teremtve azokat az anyagmintákat is tudják vizsgálni folyamatosan, ami nekünk a büntetőeljárási igényeinket nem szolgálja, tehát mi ezt nem kérjük, mert erre nincs szükség a büntetőeljárási adatok alapján.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Nemeskéri Mariann, tessék!
DR. NEMESKÉRI MARIANN (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm szépen a szót. Kiegészítésképpen szeretném még jelezni azt, hogy az Egészségbiztosítási Pénztár 2007-ben 1 milliárd forintot fordított a drogbetegek kezelésére. Az ellátórendszer fejlesztését a továbbiakban mi feltétlenül szükségesnek látjuk, szeretnénk a hozzáférhetőséget javítani, de erre csak abban az esetben van lehetőség, ha azok az egészségügyi szolgáltatók, akik drogbeteg-ellátásba szeretnének bekapcsolódni, megfelelő minőségi kritériumokat teljesíteni tudnak. (Dr. Tóth István távozik az ülésről.)
Még egy dolgot szeretnék kérni. Az önökhöz kiküldött anyagban szerepelnek a betegutak. Azt kérem, hogy az előterjesztésnek ez a része a sajtóhoz ne kerüljön ki.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Ezt természetesen jeleztük képviselőtársainknak, a szakértőknek; bízom benne, hogy ezt így is fogják kezelni.
Ha nincs több észrevétel, ezennel megköszönöm mindenkinek a részvételt. S engedjék meg, hogy így Mikulás előtt egy kis csokimikulással kedveskedjünk önöknek is a bizottság nevében; tudom, hogy most többen el fognak menni, hiszen ehhez a napirendhez voltak meghíva. S mivel idén szerintem már nem fogunk találkozni, mindenkinek kellemes ünnepeket kívánok a bizottság nevében is, sokkal szebb és boldogabb új évet. Bízom benne, hogy jövőre, februárban folytatni tudjuk ezt a munkát.
Köszönöm szépen mindenkinek. Ezt a napirendi pontot tehát lezárjuk. További szép napot kívánok mindenkinek, aki most elmegy. (A napirendi ponthoz meghívottak távoznak az ülésről.)
Áttérünk a következő napirendi pontra: az Európai Unió 2008. évi kábítószer-jelentését az elmúlt hetekben kaphattuk meg, képviselőtársainknak kiosztottuk, illetve kaptunk eredeti példányokat is, ezt köszönjük szépen. Javaslom, hogy vágjunk bele.
Köszöntöm dr. Varga Orsolya helyettes vezetőt a Nemzeti Drog Fókuszponttól. Azt ígérte nekünk, hogy röviden és tömören össze fogja foglalni az ezzel kapcsolatos tájékoztatót. Tessék, Orsolya, öné a szó.
Dr. Varga Orsolya (Nemzeti Drog Fókuszpont) tájékoztatója
DR. VARGA ORSOLYA (Nemzeti Drog Fókuszpont): Köszönöm szépen, igyekszem nagyon röviden ismertetni ezeket az adatokat.
Önök is megkapták az Európai Unió kábítószer-monitorozó központjának éves jelentését. Ez a 2008. évi jelentés a 2006-os országos adatokat tartalmazza. A tagországokon felül Horvátország, Törökország és Norvégia adatai szerepelnek ebben a jelentésben. Az adatokon túl természetesen elemzéseket is tartalmaz, valamint az egyes országok beavatkozásainak felsorolását, elemzését.
Három kiemelt téma volt 2008-ban: ezek a kábítószerek és a veszélyeztetett fiatalok csoportjai, a drogkutatások Európában, valamint a kábítószerrel összefüggő költségvetési kiadások. Ezeket is, ha jól láttam, legalábbis egyet megkaptak.
Kezdjük az első fejezettel: az európai jelentés szerenként veszi a drogprobléma egyes eseteit. Elsőként a kannabisz szerepel mint a legelterjedtebb szer. Jó hírként közölte a drogmonitorozó központ, hogy egy bizonyos stabilitás következett be a kábítószer-fogyasztásban ezen a területen, tehát a kannabiszfogyasztók száma nem nőtt az elmúlt években. Az európai lakosok körében a 15-64 éves korosztályban körülbelül 71 millióan próbálták már ki életükben a kannabiszt, és 7 százalékuk, tehát mintegy 23 millió fő az elmúlt évben is használt valamilyen kannabiszszármazékot. A fiatal korosztályban, 15-34 éves korosztályban 13 százalékos az elmúlt éves prevalenciaérték. Valamint fontos megemlíteni, amit a tavalyi európai jelentés is kiemelt: nem szabad elhanyagolni az intenzív kannabiszhasználat problémáját. Ez az intenzív kannabiszhasználat független az általános prevalenciaértékek változásától, vagyis a csökkenés még nem jelenti azt, hogy ezzel együtt az intenzív használat is csökken: az európai felnőttek körében 4 millióan használnak kannabiszt naponta.
A népszerűség csökkenését mutatták az egyes országok adatai a fiatal felnőttek körében is és a 15 éves korosztályban is; ezek a HBSC-felmérések eredményeként jelentek meg. Fontos megjegyezni, hogy a magas előfordulási arányokkal rendelkező országok némelyikében is csökkenés volt megfigyelhető, ami pozitív gondolatokra adhat okot. Ez az ábra pontosan mutatja ezt a tendenciát a kilencvenes évektől kezdve. 2000-ig körülbelül 5-10 százalékos emelkedés volt látható az országok között, ez 2002 körül egy törést mutatott, és azóta vagy stabilabb, vagy csökkenő arányokat mutat a prevalenciaérték a kannabiszfogyasztás tekintetében.
A következő szercsoport a stimulánsok. A kokain elég fontos probléma jelenleg Európában. Egyre több kokain áramlik be a kontinensre, és egyre többen is használják. Ez a piaci tágulás, az egyre nagyobb kínálat az árak csökkenését is magával vonzotta, tehát nagyobb körben elérhető már a kokain. 12 millióan próbálták már ki életükben a kokaint Európában, 11 millióan az amfetaminokat és 9,5 millióan az ecstasyt. Az amfetaminok és az ecstasy használatában stabilizálódó-csökkenő tendencia látszik, hasonlóan a kannabiszhoz, azonban a kokainhasználatra fontos odafigyelni, ugyanis a prevalenciaértékek továbbra is nőnek. Ez nem minden országra jellemző természetesen, ez egy általános kép az Európai Unióról.
Amint tehát említettem, az amfetaminok és az ecstasy stabil helyzetet mutat. A 15-34 éves korosztályban 2003 óta csökkenő tendenciát mutat az amfetaminhasználat; az éves használat mindössze 1,3 százalékos az amfetamin tekintetében, az ecstasy tekintetében pedig 1,8 százalék az éves használat.
Több országban jellemző az amfetamin és néhol a metamfetamin használata, például Csehországban, Spanyolországban. Fontos, hogy itt is csökkenést vagy stabilizálódást mutattak a számok.
Hasonló ábrát tudok mutatni az amfetaminhasználattal kapcsolatban. Itt természetesen alacsonyabb értékekről van szó, sokkal kevésbé elterjedt szerek ezek, mint a kannabisz. Ennek ellenére itt is a 2000-es évek elején egy törés látható a tendenciákban, és stabilizálódó vagy csökkenő eredmények tapasztalhatók.
A kokainhasználat, mint említettem, továbbra is emelkedik az Európai Unióban és a plusz három országban, amelyek a jelentéstevésben részt vettek. Körülbelül 3,5 millió európai használt az elmúlt évben kokaint és 1,5 millióan az elmúlt hónapban. Ez elég magas szám ahhoz képest, hogy a kokain mennyire volt népszerű az elmúlt években. A harmincból hét ország jelentett emelkedő tendenciát a legfrissebb felmérések alapján. Az éves prevalenciaértékek 3-5,5 százalék között mozogtak a fiatal felnőtt korosztályban, ami figyelmet érdemel. Itt egy ellentétes tendenciát látunk az ábrán is, a 2000-es évektől kezdve emelkedés tapasztalható a kokainfogyasztásban.
Egy nagyon fontos dologra hívta fel ez a jelentés a figyelmet, mégpedig a stimulánsok európai piacára, amelyben szakadás tapasztalható. A kokain és az amfetaminszármazékok felhasználása nagyon különbözik egyes országokban. Jól látszik, hogy a kékkel jelölt országokban a kokainfogyasztás a jellemző. Ez magyarázható a kokainterjesztési útvonalakkal; jól látszik, hogy a déli és a nyugati országokban, tehát a tengeri kapcsolatokkal rendelkező országokban jellemzőbb a kokainfogyasztás, az északi és a közép-európai országokban inkább az amfetaminfogyasztás a jellemző. Érdemes viszont odafigyelni erre a térképre, ugyanis az elmúlt években még kevesebb kék ország volt, úgyhogy ez azt jelenti, hogy várhatóan az amfetaminok háttérbe szorulnak és a kokain előretörhet. Természetesen nem jövőre vagy jövő utánra, ezek öt-tízéves tendenciák, azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kokain ára csökkent az elmúlt években.
Az opiátokról néhány szó. Természetesen ezt tartják a legveszélyesebb szernek, a túladagolás veszélye mellett az egyéb egészségügyi károk okozásában is jelentős szerepet játszik, fertőző betegségek, egyéb betegségek elterjedésében. A kezelési igények 50-80 százalékáért felelnek az EU országaiban az opiátok, elsősorban természetesen a heroin. A harminc országban évente körülbelül 600 ezren vesznek részt helyettesítő kezelésben, tehát viszonylag nagy szám az, aki eljut valamilyen helyettesítő, szubsztitúciós kezelésbe.
Fontos megemlíteni, hogy egyes országokban felbukkantak szintetikus opiátok. Ezeket a beszerezhetősége, előállíthatósága miatt egyre több helyen használják. Fontos, hogy erre megfelelő választ adjanak az országok.
A tavalyi jelentés lassú javulást mutatott, tehát csökkenő prevalenciaértékeket. Úgy látszik, ez a tendencia megállt. Nem történt olyan robbanás, mint a kilencvenes években, de a csökkenés megállásával stabillá vált az opiáthelyzet.
A lefoglalásokban is mutatkozik ez a változás az opiátok tekintetében, több mint 10 százalékkal nőtt a heroinlefoglalások száma ezekben az országokban. Törökországban több mint kétszeresére nőtt a lefoglalt heroin mennyisége.
A jellemzően Afganisztánból csempészett heroin lefoglalása 2006-ban elérte a 19,4 tonnát, tehát nagyon nagy számról beszélünk. Ez több mint 48 ezer lefoglalás során került rendőr- és vámoskézre.
Ma is téma volt a kábítószer-fogyasztással összefüggő halálesetek. A halálos kimenetelű túladagolások, tehát ahol nemcsak mérgezést, hanem halált is okozott a túladagolás, 80 százalékban az opiátok fogyasztásával függenek össze, elsősorban heroinfogyasztással. Európában évente 7-8 ezer kábítószer-fogyasztással összefüggő haláleset történik, ezek a közvetlen, tehát a túladagolásos halálesetek. 2000-2003 között egyes országokban stabilitást mutatott a halálesetek száma, több országban viszont jellemzően emelkedett ez a szám.
Nagyon fontos a megfelelő válaszlépések kialakítása, erre az Európai Unió felhívja a figyelmet. Ilyen az egyes magas kockázatú csoportokba tartozó embereknek speciális programok, megelőző programok indítása; ilyenek például a börtönből szabadulók vagy kezelés után visszaesők. A nyári halálesetek között is előfordult ilyen, aki hosszabb absztinencia után újra használt valamilyen szert.
Ez az ábra annak szemléltetésére jó, hogy hogyan oszlanak meg az új kliensek a szerek szerint a kezelőhelyeken. Látszik, hogy a leggyakrabban heroin miatt, ezt követően kannabisz miatt fordulnak kezelőhelyekhez a drogfogyasztók. S nagyon fontos megemlíteni, hogy a kokainhasználat miatt segítséget kérők száma már megközelíti a kannabisz miatt kezelésbe kerülők számát.
Csak egy gyors összegzés arról, miért fontos, hogy bizonyítékokon alapuló, tudományos kutatásokon alapuló, konkrét számadatok vagy becslések kerüljenek a döntéshozók kezébe. Természetesen a média, mint hallottuk, nagy túlzásokra képes, ez befolyásolhatja a szakemberek munkáját vagy akár a kábítószer-fogyasztást is. Ezért fontos tehát, hogy ezek a jelentések mind-mind konkrét számadatokat, konkrét bizonyítékokat mutassanak be arra, milyen válaszlépéseket kell megtenni az egyes országokban, valamint fontos figyelembe venni az európai tendenciákat is ahhoz, hogy a Magyarországon történő döntések megfelelők legyenek a jövőnek is.
Ennyit szerettem volna elmondani. Nem tudom, megkapták-e ezeket a sajtóanyagokat, amelyeket az EMCDDA küldött. (Jelzik, hogy igen.) Ezen a honlapcímen még további információk, statisztikai táblák is elérhetők.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Azt gondolom, ezeket a tapasztalatokat a következő stratégiában majd mindenképpen figyelembe kell vennünk.
Képviselő hölgy, urak, szakértő kollégák, kérdés, vélemény? (Nincs ilyen jelzés.)
Azt gondolom, nagyon részletes tájékoztatót hallottunk, szakmailag kielégítő volt mindenki számára. Nagyon szépen köszönjük a segítséget. Biztos vagyok benne, hogy használni fogjuk a következő időszakban is a munkánk során.
Köszönöm szépen mindenkinek a mai megjelenést. Végül azért rákérdeznék, van-e valakinek "egyebek" között valamilyen közlendője. (Nincs ilyen jelzés.)
A ma elfogadott munkatervünk szerint a következő ülésünk februárban lesz. Addig mindenkinek jó pihenést kívánok majd januárban, kellemes ünnepeket és boldog új évet. Februárban a munkatervünk alapján találkozunk.
Köszönöm szépen, további szép napot kívánok mindenkinek.
(Az ülés befejezésének időpontja: 13 óra 13 perc)
|
|
Winkfein Csaba |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea