Káb-1/2009.
(Káb-21/2006-2010.)

Jegyzőkönyv*

az Országgyűlés Kábítószerügyi eseti bizottságának
2009. február 25-én, szerdán, 12.00 órakor
a Képviselői Irodaház 532. számú tanácstermében
megtartott üléséről

 

Tartalomjegyzék

Napirendi javaslat *

Az ülés résztvevői *

A bizottság részéről *

Megjelent *

Helyettesítési megbízást adott *

Meghívottak részéről *

Hozzászólók *

Megjelent *

Elnöki bevezető *

A napirend elfogadása *

Napirend előtti tájékoztatók, bejelentések *

A civil szervezetek szerepvállalása a drogprobléma kezelésében, a Beyond 2008 globális civil fórum deklarációja *

Sárosi Péter (Társaság a Szabadságjogokért) tájékoztatója *

Kérdések, észrevételek, reflexiók *

A kábítószer-probléma kezelésével kapcsolatos hazai és uniós támogatási lehetőségekről *

Portörő Péter (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) tájékoztatója *

Kérdések, észrevételek, reflexiók *

Egyebek *

Elnöki bejelentések *

 

Napirendi javaslat

1. A civil szervezetek szerepvállalása a drogprobléma kezelésében, a Beyond 2008 globális civil fórum deklarációja

Előadó: Sárosi Péter (Társaság a Szabadságjogokért)

2. A kábítószer-probléma kezelésével kapcsolatos hazai és uniós támogatási lehetőségekről

Előadó: Portörő Péter (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)

3. Egyebek

 

Az ülés résztvevői

A bizottság részéről

Megjelent

Elnököl: Winkfein Csaba (MSZP), a bizottság elnöke

Pettkó András (MDF), a bizottság alelnöke
Dr. Tóth István (MSZP)
Móring József Attila (KDNP)

Helyettesítési megbízást adott

Dr. Spiák Ibolya (Fidesz) Móring József Attilának (KDNP)
Halmai Gáborné (MSZP) dr. Tóth Istvánnak (MSZP)
Gusztos Péter (SZDSZ) Winkfein Csabának (MSZP)

Meghívottak részéről

Hozzászólók

Sárosi Péter (Társaság a Szabadságjogokért), úgy is mint szakértő (SZDSZ)
Portörő Péter igazgató (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Szomor Katalin szakértő (MDF)

Megjelent

Müller Éva főtanácsos (Egészségügyi Minisztérium)

 

(Az ülés kezdetének időpontja: 12 óra 15 perc)

Elnöki bevezető

WINKFEIN CSABA (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Sok szeretettel köszöntök mindenkit a mai bizottsági ülésen. Javaslom, kezdjük el a mai munkát, hiszen van két felkért előadónk a mai napra.

A napirend elfogadása

Javaslatot teszek a napirendre a kiküldöttek szerint: elsőként Sárosi Pétert kérjük fel, őt követően a Szociális és Munkaügyi Minisztérium részéről Portörő Pétertől hallgatunk meg egy előadást, végül pedig az "egyebek" napirend lenne. Kérdezem a képviselő tagokat, egyetértenek-e azzal, hogy ezeket a napirendeket tárgyaljuk meg. Aki igen, kérem, jelezze. (Szavazás.) Ezt egyhangúlag elfogadtuk. Köszönöm szépen.

Napirend előtti tájékoztatók, bejelentések

Mielőtt rátérünk az 1. napirendi pontra, tájékoztatásul szeretném jelezni, hogy a bizottsági meghallgatások megtörténtek a múlt héten a tavalyi eseti bizottsági jelentésekkel kapcsolatban, tegnap volt az általános vitája a parlamentben. Jövő héten fogunk szavazni mind a jelentésről, mind pedig az országgyűlési határozati javaslatról. Harmadikként pedig az új országgyűlési határozati javaslat is bekerült a parlament elé, amelyet nyolcan jegyzünk képviselőként, s amelyben kérjük a kormányt, hogy szeptember 15-éig terjessze az Országgyűlés elé az új hazai drogstratégiát. A viták során, mint ahogy a bizottsági tárgyalások során is azt tapasztaltuk, hogy egyhangú ezzel kapcsolatban a vélemény mind a frakciók részéről, mind pedig a kormány pozitívan áll ehhez az országgyűlési határozati javaslathoz. Úgyhogy bízunk benne, hogy a jövő héten sikeres lesz ez a szavazás is.

Alelnök úr kér szót, tessék parancsolni!

PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen, napirend előtt szeretnék szólni. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az itt lévők számára, akik, úgy gondolom, az átlagosnál már jobban figyelik ezt a témát, amellyel a mai bizottsági ülésünk is foglalkozik, mármint a kábítószer kérdését, szeretném jelezni, hogy tegnap a parlamenti ülésteremből nem azért távoztam, mert én egy ilyen galád képviselő vagyok, és nem szeretnék vitatkozni akár az egészségügyi tárcával vagy bárkivel, hogy ki mennyit tesz vagy nem tesz vagy mit csinál, hanem azért, mert házszabályellenesen a Magyar Országgyűlésben a hétfői és keddi napokon, amikor folyik a plenáris ülés, akkor vannak bizottsági ülések. Ezt mindig megjegyezzük, és mindig jókat mosolygunk rajta. Nekem sajnos ide át kellett jönnöm, mert egy olyan bizottsági ülés volt, ahol az általam beterjesztett törvényjavaslatot tárgyalta a tisztelt bizottság, és ha előterjesztőként nem jelenek meg, akkor meg a bizottságban pellengéreznek ki, a Ház következő heti munkájában pedig fennakadást okoz ez a dolog. Csak ennyiről szerettem volna a jelenlévőket tájékoztatni. S ha van olyan szervezet - a TASZ, vagy nem tudom, kicsoda -, aki fölvállalja ezt a harcot, hogy megszűnjön a Magyar Országgyűlésben ez az áldatlan állapot, hogy az a képviselő, aki nem lógni, hanem dolgozni szeretne, de fizikailag nem tud egyszerre két vagy három helyen lenni, meg tudja ezt a feladatot oldani, annak én nagyon örülnék.

Mérgemben írhattam volna a házelnök asszonynak egy levelet, aki természetesen megdorgálná a bizottsági elnököket a következő bizottsági elnöki ülésen, hogy hohó, hát ezt nem lehet csinálni, de ez mégis így működik. Úgyhogy ezt szerettem volna mindenki számára egyértelműen jelezni. Sajnos részletes vita nincs, úgyhogy majd a jegyzőkönyvet elolvasom.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Csak egy pontosítás: nem házszabályellenes. Tény, hogy van frakciókon belül is és frakciók között is vita arról, hogy ez hogyan működjön, de a jelenlegi Házszabály ezt lehetővé teszi. Érezzük ezt nap mint nap a munkánk során. Én is másképp gondolnám helyesnek a jelenlegi helyzetet, de ma ezzel kell megbirkóznunk. Köszönöm szépen.

Javaslom, kezdjük el az 1. napirendi pont tárgyalását. Köszöntöm Sárosi Pétert, a Társaság a Szabadságjogokért előadóját. Azt kértük tőle, hogy a civil fórumon történtekről adjon nekünk tájékoztatást. Tessék, öné a szó.

A civil szervezetek szerepvállalása a drogprobléma kezelésében, a Beyond 2008 globális civil fórum deklarációja

Sárosi Péter (Társaság a Szabadságjogokért) tájékoztatója

SÁROSI PÉTER (Társaság a Szabadságjogokért): (Előadását vetített képekkel kíséri.) Köszönöm a szót, elnök úr. Én is üdvözlök mindenkit.

Amiről szeretnék ma beszélni, az egy augusztusi, Bécsben tartott konferencia, ahová a világ majdnem minden országából érkeztek nem kormányzati szervezetek, hogy javaslatokat fogalmazzanak meg a kormányok számára a nemzetközi drogpolitika kérdéseiben.

Hogy mi adja ennek az egész dolognak az aktualitását? Most már több mint tíz évvel ezelőtt az ENSZ Általános Közgyűlésének Speciális Ülése New Yorkban tartott egy ülést a nemzetközi drogpolitika témájában, ahol 150 tagállam aláírt egy olyan politikai nyilatkozatot, amelynek az egyik legfontosabb célkitűzése az volt, hogy tíz éven belül mérhető és jelentős csökkenést kell elérni a kábítószerek keresletében és kínálatában. Talán onnan ismerős ez a fórum sokaknak, hogy az ENSZ egyik híres szlogenje az volt, hogy "Drogmentes világ - meg tudjuk csinálni!". Az igazsághoz az is hozzátartozik persze, hogy ez a szlogen a hivatalos dokumentumokban nem jelent meg, ez csak amolyan poszter- vagy plakátszlogen volt ezen a fórumon. A mérhető és jelentős kínálat- és keresletcsökkentés viszont megjelent tíz éven belüli célként. Most, tíz évvel később egy kormányzati és nem kormányzati áttekintése is folyik ennek az elmúlt tíz évnek, hogy mennyire sikerült a '98-ban kitűzött célokat megvalósítani.

A kormányzati folyamatokról volt már szó egy korábbi eseti bizottsági ülésen. Vannak kormányközi munkacsoportok, különféle témákban, mint például a kínálatcsökkentés, a pénzmosás, a kábítószer-termesztés visszaszorítása, a keresletcsökkentés és a prekurzorok. Ezzel párhuzamosan pedig a civil társadalom véleményét is megkérdezte mind az ENSZ, mind a kormányok, s ennek céljából jött létre ez a Beyond 2008 nevű fórum, amely gyakorlatilag egy olyan szervezetként jött létre, amely hangot kíván adni a civil szervezeteknek ebben az egész folyamatban egy nem kormányzati konzultációs folyamatként. Amiért ez fontos és ahová ez az egész vélemény el fog jutni, az 2009 márciusában a Kábítószerügyi Bizottság ülése. Ezt megelőzően volt egy magas szintű kormánytalálkozó is 2009. március 11-12-én Bécsben, ahol ezek a javaslatok elhangzottak. Illetve az is célja volt ennek a civil fórumnak, hogy az egyes tagállamokban is a döntéshozók meghallgassák ezeket a javaslatokat; én is ezért tartok itt most erről előadást.

Hogyan is folyt ez az egész civil konzultációs folyamat? Azt már az 1998-as politikai nyilatkozat is előírta, hogy az evaluáció során fontos szerepet kell juttatni a civil szervezeteknek, és az ENSZ Drogügyi Irodájának igazgatója, Antonio Maria Costa is elmondta a Kábítószerügyi Bizottság ülésén, hogy a drogproblémák túl fontosak ahhoz, hogy a megoldásukat kizárólag a kormányokra bízzuk. Az egy-két évvel ezelőtti CND, a Kábítószerügyi Bizottság megbízta a Bécsi Civil Tanácsot - a Vienna NGO Committee-t - azzal, hogy ezt az egész konzultációs folyamatot koordinálja. Ennek a Bécsi Civil Tanácsnak az elnöke Eva Toung, aki magyar származású hölgy, az igazgatója pedig Michel Peron, aki a kanadai drogmegelőzési intézetnek az igazgatója.

A konzultáció folyamatában először is létrehoztak nyolc regionális fórumot, amely lefedte a világ kontinenseit, volt egy latin-amerikai, egy szub-szaharai afrikai, egy közel-keleti és észak-afrikai, egy európai uniós, egy észak-amerikai, egy kelet-európai, egy dél- és kelet-ázsiai és egy ausztráliai és óceániai regionális fórum. Ennek érdekessége, hogy az európai uniós fórumot Budapesten tartották két évvel ezelőtt. Ezek a regionális fórumok elfogadtak egy konszenzusos nyilatkozatot, amelyben javaslatok hangoztak el. Minden regionális szinten volt három olyan vezető civil szervezet, amelyek gyakorlatilag kiválogatták a delegáltakat. Bár nagyon sokféle civil szervezet indított ezzel kapcsolatban kampányt, szervezett konferenciát, ez volt az egyetlen olyan folyamat, amelyik az ENSZ hivatalos jóváhagyását élvezte, és amely be lesz csatornázva a Kábítószerügyi Bizottság döntéshozatali struktúrájába, mechanizmusaiba is.

Mik voltak a célkitűzései a Beyond 2008 fórumnak? Alapvetően három célt tűzött ki. Az első az volt, hogy meghatározza a civil társadalom által elért eredményeket a drogpolitika területén, különös tekintettel a prevencióra, a kezelésre, a rehabilitációra és a szociális reintegrációra. A második célkitűzése volt meghatározni azokat a legjobb gyakorlatokat, amelyek a civil társadalom, a kormányok és az ENSZ-szervezetek közötti együttműködést javíthatják, és javaslatokat tegyenek arra, hogy hogyan vonják be jobban a civil társadalmat a döntéshozatalba. A harmadik cél pedig, s talán ez volt a legfontosabb, hogy meghatározzanak olyan alapelveket, princípiumokat, amelyek a jövő drogpolitikájának alapjaiként szolgálhatnak. Ebben az egész folyamatban körülbelül ötszáz civil szervezet vett részt 116 országból és 65 nemzetközi szervezet, tehát nagyon nagy számban vettek ebben részt szervezetek.

2008. július 7-9. között Bécsben egy végső konferenciát tartottak, ahova a világ összes régiójából érkeztek szervezetek. Hangsúlyoznom kell azt is, hogy itt a részvétel eléggé kiegyensúlyozott volt, mind területileg, munkaterület szempontjából, különféle területeken dolgozó ngo-k voltak, a prevencióban, ártalomcsökkentésben, kezelésben, rehabilitációban, nagyon különféle megközelítésű szervezetek. Voltak olyanok, amelyek kizárólag absztinenciaorientált szolgáltatásokat nyújtottak, voltak ártalomcsökkentők is, voltak fejlett és fejlődő világbeliek, olyanok is, amelyek termelői országból érkeztek, például Kolumbiából vagy Ázsiából, és hátterükben vallásos és világi szervezetek is. Arra törekedett a bécsi civil fórum, hogy ez minden formában kiegyensúlyozottan reprezentálja a globális civil társadalmat, és ennek megfelelően nagyon nehéz volt konszenzusra jutni. Aki az eseti bizottságban is nyomon követte a munkát, gondolhatja, sokszor mennyire nehéz konszenzust kialakítani.

Mik is kulcstémák, amelyekkel a bécsi ngo-fórum foglalkozott? Ezek a témák mostanában minden ilyen nemzetközi fórumon felmerülnek, például az adatgyűjtési rendszer hiányosságai. Még mindig az országoknak csak egy nagyon kis töredékéből érkeznek megbízható adatok azzal kapcsolatban, hogy mondjuk, milyenek a drogfogyasztási trendek vagy akár a drogkínálat. Az ENSZ-nek van egy kérdőíve, amelyet szétküld az egyes országoknak, ezt viszonylag kevesen töltik ki megfelelő módon. Nem áll igazából rendelkezésünkre megfelelő információ arra nézve, hogy mi történik például a szub-szaharai Afrikában drogtémában vagy sok más régióban.

Másik kulcstéma volt a termelő országokban folytatott irtókampányok. Itt nemcsak az merül fel, hogy ezek mennyire voltak sikeresek, hanem az is, hogy ezek hogyan hatnak a helyi közösségek életére. Olyan országok, mint mondjuk, Afganisztán, lakosságának egy jelentős része abból él, hogy mákot termeszt, és itt nem elég megoldás az, hogy kiirtják a mákmezőket, ezzel ugyanis gyakorlatilag éhhalálra ítélnek rengeteg földművest. Itt kulcsfontosságú lenne az alternatív megélhetési források biztosítása. Hogy ez milyen formában történjen, és mennyire van esélye ennek, ez is egy fontos téma volt. Jelenleg azt látjuk, hogy igazából nem éri meg a farmereknek áttérni, mondjuk, a kokacserjéről a kávébabra, mert egyszerűen nem hoz akkora profitot a számukra, és el sem tudják adni, mert nincs rá piac, a kokacserjére pedig mindig van felvásárlópiac, és ebből tudják ruházni, iskoláztatni a gyerekeiket.

A következő kulcstéma a bűnözés és feketepiac témája. Az ENSZ becslései szerint a legnagyobb illegális üzletág jelenleg a kábítószer-kereskedelem, több száz milliárd dolláros hasznot hajt minden évben, és ez a pénz bűnszervezetekhez jut el, különféle terroristacsoportokat, gerillákat támogatnak belőle. Nagyon fontos kérdés az is, hogy hogyan lehetne ezt a feketepiacot hatékonyan visszaszorítani. Jelenleg inkább azt látjuk, hogy ennek a forgalma egyre bővül, nem pedig csökken.

Fontos téma volt a halálbüntetések kérdése. A világon 59 ország még mindig fenntartja a halálbüntetést, és ezeknek körülbelül a fele kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények esetében is. Most már az ENSZ Kábítószerügyi Irodájának is az a véleménye, hogy ez nem megoldás. Az igazgató is elmondta azt, hogy bár a kábítószerek tudnak ölni, nekünk nem szabad ölni kábítószerek miatt. Ez is fontos téma, hogy meg kell győzni ezeket az országokat erről.

Kulcstéma még a fájdalomcsillapító szerekhez való hozzáférhetőség. A világ lakosságának 75 százaléka a fejlődő világban él, ugyanakkor a fájdalomcsillapító szereket 90 százalékban a fejlett világ használja fel. Ez nagyon fontos probléma, amely olyan szinten függ össze a kábítószer-problémával, hogy ezek az anyagok, ezek a fájdalomcsillapító szerek gyakran ellenőrzött szerek, és az ENSZ számára ez nagy kihívás, hogy hogyan biztosítsa egyrészt a legális gyógyászati célokra ezeket a szereket, másrészt hogyan akadályozza meg, hogy kijussanak az illegális piacra.

Fontos téma a kényszerkezelés és az önkényes fogva tartás. Ez a kép például Kambodzsában készült, ahol a rendőrség összefogdossa az utcagyerekeket az utcákról, és drogkezelés címén ilyen táborokba zárja be őket. Nagyon sok olyan ország van, ahol kezelés címén, ilyen úgymond nem túlságosan humánus körülmények között fogva tartanak embereket.

Kulcstéma még a HIV/AIDS és hepatitis kérdése. A világon most már minden harmadik HIV-fertőzés fecskendők átadása útján történik, és az ENSZ ajánlása az, hogy ennek megelőzésére széles hozzáférést kell biztosítani az ártalomcsökkentő programokhoz. Ez sajnos nem minden országban történik meg. Mondok egy példát: Oroszországban például a metadonszubsztitúciós terápia még mindig illegális.

Az emberi jogok kérdése is fontos témaként merült fel. A kiegyensúlyozott megközelítés az, hogy az egyes kormányok mennyit költenek, mondjuk, kínálat- és keresletcsökkentésre, és ez hogyan kerülhet egyensúlyba.

Illetve az ENSZ-en belüli strukturális reformok is fontos téma. Nagyon sok kritikát kapott az ENSZ az elmúlt évtizedben azért, mert nem elég transzparensen működik, nem eléggé vonja be a szakmai szervezeteket, civil szervezeteket a munkájába.

Milyen javaslatokat fogalmazott meg ez a civil fórum? Az első célkitűzéssel, tehát azzal kapcsolatban, hogy a prevenció, kezelés, rehabilitáció, szociális reintegráció területén miket kellene javítani, egyrészt azt a javaslatot fogalmazta meg, hogy a kormányoknak megfelelő pénzforrásokat kell biztosítaniuk arra, hogy az összes, mindenféle típusú szolgáltatás elérhetővé váljon a droghasználók számára. Megállapította a fórum, hogy a drogpolitika alapvetően egészségügyi és nem bűnügyi kérdés. Az emberi jogokat tiszteletben tartó megoldások szükségességére hívott fel a fórum. Fontosnak tartotta azt is, hogy az evaluáció a legjobb elérhető tudományos eredményeken alapuljon, és erre építsék a kormányok a drogpolitikájukat. Fontosnak tartotta a fórum, hogy a drogok és a drogpolitikák által leginkább érintett rétegeket be kell vonni, meg kell hallgatni. Itt a droghasználókra, a droghasználók családjára is gondolni kell. Fontos volt az is, hogy kidolgozzanak a kormányok és a szakmai szervezetek protokollokat és legjobb gyakorlatokat, hogy hatékonyabbá váljanak a szolgáltatások.

A civil társadalom bevonása terén a fórum azt kérte, hogy minden országban jöjjön létre egy transzparens és szisztematikus kooperáció a civil társadalom és a kormány között, tehát ne csak ilyen eseti és informális módon kerüljön sor civil szervezetek meghallgatására, hanem ezeket építsék bele a döntéshozatali struktúrákba, és legyen mindig egy értelmes konzultáció arról, hogy hogyan alakítsuk a nemzeti drogpolitikát. Itt most ez Magyarországon például a nemzeti drogstratégia kialakítása kapcsán fontos szerepet kaphat. S kiemelt szerepet kapott az ifjúsági szervezetek bevonása, meghallgatása is, hiszen ez a probléma elsősorban a fiatal generációkat érinti.

A harmadik célkitűzés kapcsán volt talán a legnehezebb elérni a konszenzust. Például a kiegyensúlyozott megközelítéssel kapcsolatban voltak viták. Végül azt az álláspontot foglalta el a fórum, hogy egyenlő figyelem és pénzügyi támogatás kell a kereslet- és a kínálatcsökkentésre. Ma a legtöbb országban az államok jóval több figyelmet fordítanak a bűnügyi problémamegoldásra, mint az egészségügyi-szociális ellátásra, és ennek meg kellene változnia.

A fórumon szintén nagy vitát kiváltó kérdés volt az ártalomcsökkentés, azonban végül a fórum elfogadta azt, hogy legalább akkora jelentősége van az ártalomcsökkentő programoknak, mint a kínálatcsökkentésnek, és ezeknek a programoknak a számára legalább akkora forrásokat és támogatást kell biztosítani.

Fontos meghatároznunk a hatékony kezelés alapelveit, és ne kerüljön sor arra, hogy mondjuk, olyan programokon kezeljék a droghasználókat, amelyek mögött nem áll semmilyen tudományos evidencia. A droghasználók emberi jogait sértő különféle beavatkozások ellen lépjenek fel a kormányok; illetve a börtönökben, bv-intézetekben ugyanazok a szolgáltatások elérhetővé váljanak a droghasználók, drogfüggők számára, mint amelyek egyébként a közösségben is elérhetőek. Azt gondolom, ez még egyetlen országban sem valósul meg, Magyarországon sem, holott nagyon nagy szerepe lenne annak, hogy ezeket az embereket hogyan rehabilitálják, abban, hogy hogyan kerülnek vissza a társadalomba.

A létfontosságú gyógyszerek kapcsán felmerült, hogy a kormányoknak javasoljuk, biztosítsanak széles körű hozzáférést a szubsztitúciós terápiához és az opiáttartalmú fájdalomcsillapítókhoz is.

Konklúzióként el lehet mondani, hogy a civil szervezetek bár nagyon megosztottak abban a kérdésben, hogy hogyan is értékelhető az elmúlt tíz év, alapvetően különféle okokból, de nem voltak elégedettek az elmúlt tíz év ENSZ által folytatott drogpolitikájával. Abban egyetértés volt, hogy sokkal nagyobb súlyt szeretnének a civil szervezetek az egészségügyi és szociális ellátásnak a költségvetés kialakításakor is, illetve a politikának jobban oda kell figyelnie a szakmai érvekre, tudományos bizonyítékokra, mint ahogy azt jelenleg teszi. Sokkal jobban oda kellene figyelni az emberi jogokra, el kellene utasítani a halálbüntetést, kényszerkezelést a droghasználók esetében. Konszenzusra van szükség a HIV/AIDS elleni harcban az ártalomcsökkentés szempontjából; és az is fontos szempont, hogy az érintett kockázati csoportokat, fiatalokat, magukat a droghasználókat is be kell vonni, meg kell hallgatni, mert az ő véleményük nem csak politikai szempontból fontos, hanem például a szolgáltatások hatékonyabbá, attraktívabbá tételében is.

Köszönöm szépen, ennyit kívántam elmondani. Ha valakinek van kérdése vagy észrevétele, arra szívesen reagálok.

ELNÖK: Köszönjük szépen, és azt is köszönjük, hogy időben megkaptuk ezt az anyagot, át tudtuk tanulmányozni, fel tudtunk készülni a mai napra.

Kérdezem, a képviselők, szakértők részéről ki szeretne hozzászólni. Szomor Katalin, tessék parancsolni!

Kérdések, észrevételek, reflexiók

SZOMOR KATALIN szakértő (MDF): Szeretném elkérni ennek a globális fórumnak a nyilatkozatát - illetve nem tudom, milyen formában készült - eredetiben. Esetleg, ha e-mailben elküldené. Köszönöm.

ELNÖK: Ehhez kiegészítenék még két kérdést; nem tudom, melyik Pétertől kérdezzem, majd segítsék ki egymást. 11-12-én lesz egy magas szintű kormánytalálkozó - ezen ki fog részt venni, lehet-e már ezt tudni? Illetve 16-19-én a Kábítószerügyi Bizottság részéről új politikai nyilatkozat elfogadására fog sor kerülni. Ennek lehet-e látni a főbb irányait, hogy ez miről fog szólni?

Köszönöm szépen. Tessék!

SÁROSI PÉTER (Társaság a Szabadságjogokért): Azt nem mondtam, hogy ennek a fórumnak a nyilatkozata letölthető a bécsi ngo-tanács oldalán; a cím most látható is a kivetítőn: www.vngoc.org. Innen ez letölthető, de akár én is körbe tudom küldeni e-mailben.

Én is azt gondolom, ez fontos kérdés. Magyarországnak itt nem lesz saját álláspontja, az Európai Unióval egyeztetett álláspont van. (Elnök: Világos.) Én is kíváncsi vagyok arra egyébként, hogyan áll ez a folyamat. Azt gondolom, amit elmondtam, hogy mik ezek a kulcstémák és mely területek váltottak ki konfliktust, valószínűleg ugyanezek a témák lesznek a legfontosabbak a Kábítószerügyi Bizottságban és a magas szintű kormánytalálkozón is. Azt remélem, hogy az Európai Unió a legmesszebbmenőkig figyelembe veszi majd ennek a civil fórumnak az ajánlásait.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Portörő Péter, tessék!

PORTÖRŐ PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. A kérdésre néhány kiegészítő választ szeretnék adni. Valóban, az Európai Unióval azonos szinten készülünk erre a találkozóra. Március 11-12-én lesz a miniszterek szegmense a CND keretében. Szűcs Erika miniszter asszonyt jelentettük be résztvevőként; hogy pontosan ki fog elmenni, azt még nem látjuk, de mindenképpen magas szinten képviselteti magát a minisztérium, illetve nemzeti drogkoordinátorként én veszek részt vele ebben a miniszteri szegmensben. Az utána való héten lesz Bécsben a rendes CND-ülés, ahol egy körülbelül 15 fős delegációt állítottunk össze. Pontosan nem tudom most megmondani a létszámot, de valamennyi érintett minisztérium képviselője, egészségügy, igazságügy, országos intézetek képviselői jönnek a CND-re.

A magyar állásponttal kapcsolatban amit még szükséges lenne elmondani, ezt holnap be fogjuk mutatni a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságban. Alapvetően valóban abból indulunk ki, hogy megőrizzük az EU egységét, ameddig lehet. Folyamatos viták zajlanak jelen pillanatban is, hogy az EU milyen érdekeket és meddig érvényesítsen ebben a politikai deklarációban. Itt az Egyesült Államok, Oroszország, illetve nagyobb országok különböző szempontokat képviselnek. Az EU-nak négy olyan nagyobb szempontja van, amely prioritás mellett kitart. Az egyik az elhangzott alternatív fejlesztések kérdése; a másik a kiegyensúlyozott megközelítés, a balanced approach; az ártalomcsökkentő politika hangsúlyozása ezekben a dokumentumokban, ez egy nagyon kritikus része ennek a dolognak - ebben az EU egységesen kiáll, hogy ezeknek a tartalmát vagy szövegszerű megjelenítését meg kellene tenni a dokumentumokban -; s most a negyedik nem jut eszembe, bocsánat, majd visszatérek rá.

A magyar álláspontot tehát erre alapozva készítjük elő, illetve felszólalásunk is lesz a miniszteri szegmensben, ahol elsősorban a kezelés-ellátás pilléréhez kívánunk egy felszólalást tenni majd.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Van-e más kérdés, észrevétel? (Nincs ilyen jelzés.) Ha nincs, akkor Sárosi Péternek köszönjük szépen az előadást.

A kábítószer-probléma kezelésével kapcsolatos hazai és uniós támogatási lehetőségekről

Rátérünk a 2. napirendi pontra, ahol köszöntjük Portörő Pétert és az Egészségügyi Minisztérium részéről Müller Évát. Ha úgy látja, hogy van kiegészítenivaló vagy bármi, kérem, jelezze, és természetesen szót kap.

Portörő Péter, tessék, öné a szó.

Portörő Péter (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) tájékoztatója

PORTÖRŐ PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. A különböző ellátások mainstream-áramlatba való behozatala, a szociális-egészségügyi ellátáshoz való kapcsolódása a negyedik pillér; bocsánat, közben eszembe jutott.

Elkészítettünk egy anyagot, amely összefoglalja a támogatási lehetőségeket jelen pillanatban. Ebben a munkában az egészségügyi tárcán kívül részt vett az Igazságügyi Minisztérium, illetve miután az uniós források kezelését a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség végzi, az adott tárcák ezen szervezeti egységei látnak el bennünket információval.

A leírtakhoz képest keveset szeretnék elmondani, hiszen az I. részben az aktuális uniós lehetőségekről lehet olvasni, amit elsősorban információként esetleg további felhasználás céljából is gondoltuk, hogy a szakértők is tudják hasznosítani, illetve a tárcák honlapján erről minden bizonnyal lesznek még további információk is. Ezek az anyagok például fent vannak az Európai Bizottság pályázataival kapcsolatban a szociális tárca honlapján is, illetve meg vannak jelölve azok az európai bizottsági címek, ahol további információkat lehet találni, kezelés, prevenció, illetve a kínálatcsökkentés területén is lehetőség nyílik pályázatokra. Az EU drogstratégiája azt javasolja, hogy elsősorban tematikus, illetve regionális együttműködések bontakozzanak ki, ezek a pályázatok lefedik ezt az igényt, és igazából ebben a szemléletben kerültek kiírásra.

Az Új Magyarország fejlesztési terv keretében az egészségügyi tárcának az "egészségfejlesztés és egészségtudatos magatartásra ösztönzés" elnevezésű intézkedése hangsúlyos lehetőséget jelent a drogügy számára, és nemcsak a kábítószerügyi szervezetek lehetnek ennek részesei, de ők is részesei lehetnek, ami nagyon fontos lehetőség.

A múlt évben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elkezdte azt a pályázatot, amely a gyermekek és fiatalok integrációs programjait támogatja, egy 490 millió forintos keretösszeg állt rendelkezésre. Jelenlegi információink szerint folytatódik ez a pályázat, ez a lehetőség, ami a programok további működtetése szempontjából fontos hír.

A szociális területén két olyan pályázati konstrukció van, az 5.3.1., illetve az 5.4.1. áll rendelkezésre, amelyek elsősorban a nagy hiányterületre, a reintegráció, reszocializáció, szenvedélybetegek visszavezetése a társadalomba tárgykörben adnak lehetőséget támogatásra. Ugyan önállóan nem jelenik meg ez a célcsoport, viszont megjelenik a pályázati felhívásban hívószóként, ha tehát önálló kategóriaként nem is, de mindenképpen kedvezményezettként látható a szenvedélybetegek ellátása; ennek keretösszege 6 milliárd forint. Valamint előkészítés alatt van egy kiemelt projekt, amely a szociális szolgáltatások modernizációján belül a stratégiai tervezési kapacitások megerősítését a kábítószerügyi intézmények esetében is meg kívánja valósítani; 1,6 milliárd forintos keret áll rendelkezésre. Ennek a kidolgozása még jelen pillanatban is zajlik.

Harmadrészt bemutattuk azokat a lehetséges pályázati összegeket, amelyek az idei év során rendelkezésre állnak a kábítószerügyi koordinációért felelős tárca költségvetésében, megköszönve itt egyrészt a politikai pártok képviselőinek, hogy ők is úgy gondolták, hogy ezekre a forrásokra szükség van. Ezért a stabil működést, az eddigi programok finanszírozását ez a pályázati rendszer remélhetően továbbra is biztosítja. Éppen ezért olyan nagy elmozdulást nem is szeretnénk ebben elkövetni, hogy valóban minden területen a folyamatosság, a folyamatos lehetőség rendelkezésre álljon.

Ezek tehát egyelőre tervezett keretösszegek és témák, de remélhetőleg ezek fognak kiírásra kerülni idén március-április folyamán.

Köszönöm szépen, ennyit kívántam elmondani. Ha van kérdés, szívesen válaszolok.

Kérdések, észrevételek, reflexiók

ELNÖK: Köszönjük szépen. Azt gondolom, ez mindenki számára világos; világos megfogalmazásokkal, világos képekkel találkozik az ember. Hiszen többször elő szokott kerülni a különböző viták során, hogy mindig egy sort nézünk, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezeti sorát, és képesek vagyunk mi, politikusok azt leegyszerűsíteni, és azt mondani, hogy ez az az egy sor, amely erre a célra összpontosul. Ezt szoktuk elemezgetni, hogy ez javul, nem javul, csökken, stagnál. Itt szoktunk megállni, és nem tudunk nyitottabban, nagyobb körre rátekinteni.

Biztos vagyok benne, hogy ezzel a mai munkával és ezzel az anyaggal legalább itt, a bizottságban ülő képviselők, szakértők számára világos lesz, hogy ez sokkal többről szól, mint egy fejezeti sor. Erről már tavaly is beszéltünk, hogy komoly források állnak rendelkezésre az Unióból; lásd a társadalmi operatív program különböző pontjait. Nagy öröm volt, hogy pluszforrásokat tudtunk átcsoportosítani a fejezeti sorra az idén, és annak is örülök, hogy több olyan javaslat, amelyet itt megfogalmaztunk tavaly, illetve a korábbi években, azok visszaköszönnek ezekben a pályázati kiírásokban. Azt gondolom, ilyenkor látja az ember, hogy van értelme annak a munkának, amit mi itt közösen elvégzünk. Úgyhogy ezt köszönjük szépen, és azt is, hogy időben megkaptuk ezt az anyagot.

Szomor Katalin jelezte, hogy szeretne szólni. Tessék, öné a szó.

SZOMOR KATALIN szakértő (MDF): Köszönöm. Azt szeretném hozzátenni a TÁMOP 5.2.5. programhoz, hogy részt vettem szakértőként értékelésben, és volt egy-két tanulság. Tudom, hogy nem Portörő Péterék írják ki, hanem az ESZA. Ez az 5.2.5. program, a gyermekek és fiatalok integrációs programja, ott 2,5 milliárd forint volt összesen, és ebből közel 500 millió volt a drogtémára. Tudom tehát, hogy az ESZA írja ki, de úgy gondolom, egy-két dolgot érdemes azért elmondani a jövőre nézve.

Egyrészt úgy volt, hogy maximum 20 milliót lehetett megpályázni, legkevesebb 10 milliót, és ez egytől két évig tartott. Sokkal jobb lenne, ha azt mondanánk, hogy a rövidebb időre kevesebb pénz, a hosszabb időre több pénz, mert eléggé kötöttek a programok.

Másrészt azt tapasztaltam, hogy azokon a területeken, ahol nagyon sok a hátrányos helyzetű fiatal, nincsenek olyan emberek, holott vannak olyan irodák, akiknek az lenne a dolguk, hogy segítsenek pályázatot írni, mégsem tudják megfelelő minőségben elkészíteni a pályázatot. Azt lehet mondani, nagyon sok pályázat azon csúszott el, hogy ilyen technikai jellegű segítséget azok nem kaptak leginkább, akik borzasztóan rá vannak szorulva; gondolok itt roma településekre, kis falvakra, s a többire, ahol drogprobléma is jelen van elég konkrétan és mérhetően.

Ezenkívül azt vettem észre, hogy vannak olyanok, akik egyszerre több projektben is részt kívánnak venni; emberekre gondolok ott, tehát nem magukra a szervezetekre. Három-négy projektben is felbukkannak ugyanazok az emberek, ami azt jelenti számomra, hogy egyszerre több helyen nem lehetünk, tehát jó lenne erre is valamilyen formában jobban odafigyelni; szándékosan nem akarom a "korlátozni" szót használni.

Harmadrészt volt egypár nagyon mintaszerű projekt, és voltak olyanok, ahol azt lehetett látni, hogy a tevékenységeket - ami hat-nyolcféle tevékenység volt, és amelyeknek az volt a lényege, hogy amit ezek a veszélyeztetett gyerekek otthon nem kapnak meg, azt próbáljuk pótolni a szabadidejükben, és majdnem mindennap foglalkozzunk velük sporttal, színházterápiával, drogprevencióval, akármivel, filmklubbal, egyebekkel -, voltak olyan helyek, ahol olyan minimális mennyiségben tervezték be ezeket a dolgokat, hogy az már egyszerűen nevetséges volt.

Ezeken kellene tehát valahogy picit változtatni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Portörő Péter!

PORTÖRŐ PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Ezek nagyon fontos javaslatok, mert valóban nem mi írtuk ki a pályázatot, és ilyen tapasztalatokat nem kaptunk még visszajelzésként. De igyekszünk ezt majd továbbítani.

Az, hogy a keretösszegek hogyan alakultak, láttuk mi is, hogy ez eltér a hazai rendszertől vagy a megszokottól. Sajnos voltak ilyen korlátozások, minimumkorlátozások, amelyeket az Európai Unió támasztott, de igyekszünk ezeket...

SZOMOR KATALIN szakértő (MDF): Bocsánat, hogy közbevágok: nem az a baj, hogy meg van adva az összeg, hanem az a baj, hogy mondjuk, az egyik két évig és 10 millióért csinálja, a másik pedig egy évig 20 millióért és nagyon lecsökkent mennyiségű tevékenységet; tehát nem mindennap, hanem nem tudom, minden hónapban egy órát.

PORTÖRŐ PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Értem, tehát a tartalmakat hozzáigazítani ehhez.

SZOMOR KATALIN szakértő (MDF): Persze azok nem kaptak támogatást, ami nem volt megfelelő, csak valahogy jobban kellene megfogalmazni, mert ez nem volt egyértelmű. Köszönöm.

PORTÖRŐ PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Jó, köszönöm.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Van-e más észrevétel, hozzászólás? Tessék, Sárosi Péter!

SÁROSI PÉTER szakértő (SZDSZ): Gondolom, azzal azért nem árulok el nagy titkot, hogy ez nem elég arra, hogy itt nagy, komoly fejlesztések legyenek a területen; mondjuk, szinten tartásra elég ez a költségvetés. De nem is ez a lényeg.

Azt szeretném kérdezni, hogy az augusztusi kilenc túladagolásos haláleset után volt a KKB-nak egy határozata, s abban szerepelt az, hogy ezen a területen kellenének projektek, beavatkozások. Ezt hogyan lehet ebbe beleilleszteni, vagy hogyan fog ez megvalósulni?

ELNÖK: Portörő Péter!

PORTÖRŐ PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Számos javaslat született ebből, néhány fontosabbat megpróbálunk realizálni. Egyrészt azt úgy értékeltük, hogy különböző módon, a tűcserés dobozokba információt kellene elhelyezni, a különböző automaták vagy a megkereső programok során, hogy ezeket felhasználhassák. Erre vonatkozóan a háttérintézményünkkel, a Nemzeti Drogmegelőzési Intézettel dolgozunk azon, hogy ez meglegyen, erre forrást tudjunk biztosítani. Itt az alacsonyküszöbű programoknak fontos szerepe van az elérés szempontjából, a túladagolás megelőzése tekintetében. Feladatként fog megjelenni ebben az évben - és forrást rendelünk a szükségletelemzésekhez - az új típusú szolgáltatások bevezetése.

Másrészt az, hogy a pályázati rendszerben hogyan tudjuk ezt megjeleníteni, arra talán lehetőséget nyújt az, hogy egyrészt a prevenciós programoknál is továbbléptünk már ezzel az ártalomcsökkentő szemlélet megjelenítésével, amely lehetőséget ad komplex programokra. Valamint külön van az alacsony küszöbnek egy olyan finanszírozása vagy olyan pályázata, amely attól függetlenül, hogy befogadták őket a normatívarendszerbe, szolgáltatásfejlesztésre nyújt lehetőséget. Elsősorban ebben gondolkodik a tárca, illetve a koordináció.

S még egy dolgot ne felejtsek el: a Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézet kidolgozott egy projektet, amely a különböző kábítószerek bevizsgálását, gyors információáramlást kívánja elősegíteni. Ezt is felvettük a megvalósítandó, fejlesztési forrásokból biztosítandó feladatok közé. Ha tehát a Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézet forrást, lehetőséget kap, akkor nagyobb arányban tudja vizsgálni a kábítószereket, pontosabb információkat tud továbbítani, illetve eljuttatni a szervezetekhez. Erre egy információs rendszert alakít ki a két intézet egymás között.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Ha nincs több kérdés, köszönjük szépen a mai előadást. Azt gondolom, ezt a későbbiekben is tudjuk használni, és bízunk benne, hogy nagyon sok szervezet fog élni ezekkel a lehetőségekkel. A mi köreinkben is terjeszteni fogjuk, hogy pályázzanak minél többen, és használják ki ezeket a lehetőségeket amennyire csak lehet. A korábbi évek tapasztalatai jók voltak. Bízunk benne, hogy az idei év is jó lesz.

Köszönjük szépen, ezzel a 2. napirendi pontunkat lezárom.

Egyebek

Elnöki bejelentések

Rátérünk az utolsó napirendi pontunkra: az "egyebekre". Ennek keretében két rövid bejelentésem van a bizottság részére.

Az egyik a szakértői keretek tavalyi évi felhasználása. Ezzel kapcsolatban a táblázatot itt megtalálhatják a képviselők, szakértők, vagy a bizottság titkárságán a mai ülést követően. Ebben azok az elvek valósultak meg, amelyeket itt megfogalmaztunk korábban, tehát a frakciók mellett dolgozó szakemberek, szakértők díjazását finanszíroztuk ebből. Ezt nem is kell külön elmondani, hiszen többen itt vannak ma is, akik ebben részt vállaltak és részt vettek; valamint az én munkatársaimat finanszíroztuk ebből. Mindezek során a korábbi évek tapasztalatait és a korábbi évek gyakorlatát alkalmaztuk 2008-ban is. Ez természetesen mindenki számára elérhető, ha valakit ez érdekel, akkor most is vagy a későbbiekben is megtekinthető.

A másik bejelentenivaló pedig, hogy a következő ülést március 25-én szeretném megtartani, ez egy szerdai nap, ugyanígy 12 órai kezdettel, itt a Képviselői Irodaházban. (Jelzésre:) Igen, ez biztos. A munkatervünkben szereplő témákat tervezzük megtárgyalni: az Egészségügyi Minisztériumot fogjuk megkérni, valamint az Országos Addiktológiai Centrumot a szenvedélybetegségek témakörét érintően, azon belül az alkoholprobléma kérdéskörét fogjuk bővebben, részletesebben megvitatni, valamint a prevenció kérdéskörét; tehát ami a munkatervben szerepelt márciusra, azt fogjuk előkészíteni, és március 25-én itt találkozunk.

Van-e valakinek még az "egyebek" körében mondanivalója? Szomor Katalin, tessék!

SZOMOR KATALIN szakértő (MDF): Én még annyit szeretnék javasolni, hogy ha ilyen tájékoztatásról van szó HIV-ről és hepatitisről, azzal, hogy itt valóban kutatási bázis van a Szent László Kórházban, nagyon jó lenne, ha az információk kialakításakor a Szent László Kórházat ebbe bevonnák, tehát amikor az ártalomcsökkentésről, fertőző betegségek megelőzéséről van szó, és ezekről készítik az információs brosúrákat.

ELNÖK: Értem, jó, ezt jelezzük.

SZOMOR KATALIN szakértő (MDF): De mondjuk, meghívni is meg lehetne őket. Mert ha már szóba kerül, természetesen nagyon jó lenne az adott témákban megkérdezni őket.

Köszönöm.

ELNÖK: Jó, köszönjük szépen.

Van-e más? (Nincs ilyen jelzés.) Ha nincs, akkor köszönjük szépen. Mindenkinek további szép napot kívánok.

(Az ülés befejezésének időpontja: 13.00 óra)

 

 

Winkfein Csaba
a bizottság elnöke

Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea