FVEB-2/2007.
(FVEB-2/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi eseti bizottságának
2007. április 3-án, kedden, 13.00 órakor
a Parlament, főemelet 37-38. számú tanácstermében megtartott
üléséről
Helyettesítési megbízást adott: *
Megjelentek/jelen lévők/részt vevők *
Határozatképesség megállapítása *
Beszámoló a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a területi felügyelőségek 2006. évi tevékenységéről *
Képviselői kérdések, hozzászólások *
A fogyasztóvédelemre vonatkozó irányelvek az Európai Unióban *
Egyes, a nemdohányzók védelmét szolgáló törvényi rendelkezések módosításáról szóló T/2615. számú törvényjavaslat vitája *
Képviselői észrevételek, kiegészítések *
1. Beszámoló a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a területi felügyelőségek 2006. évi tevékenységéről
2. A fogyasztóvédelemre vonatkozó irányelvek az Európai Unióban
3. Egyes, a nemdohányzók védelmét szolgáló törvényi rendelkezések módosításáról
szóló T/2615. számú törvényjavaslat vitája
4. Egyebek
Elnököl: Alexa György (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Koszorús László (Fidesz), a bizottság alelnöke
Molnár Béla (KDNP), a bizottság alelnöke
Borenszki Ervin (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Lombos István (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP)
Török Zsolt (MSZP)
Bagi Béla (Fidesz)
Nyitrai Zsolt (Fidesz)
Dr. Spiák Ibolya (Fidesz)
Szatmáry Kristóf (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott:
Dr. Dér Zsuzsanna (MSZP) dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Mesterházy Attila (MSZP) dr. Tóth Istvánnak (MSZP)
Farkas Sándor (Fidesz) Bagi Bélának (Fidesz)
Dr. Heintz Tamás (Fidesz) Nyitrai Zsoltnak (Fidesz)
Wittich Tamás, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség főigazgatója
Boldizs József, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium fogyasztóvédelmi osztályának szakmai főtanácsadója
Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos
Dr. Schlammadinger József, az Egészségügyi Minisztérium jogi főosztályának főosztályvezető-helyettese
Megjelentek/jelen lévők/részt vevők
Dr. Süth Miklós, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője
Dr. Baranovszky György, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének ügyvezető elnöke
Dr. Németh György (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete)
Dr. Vitányi Dániel, a Magyar Energia Hivatal jogtanácsosa
Dömötörné dr. Ács Katalin (Nemzeti Hírközlési Hatóság)
Széchenyi László, a Társadalmi Unió főtitkára
Dr. Brunner Péter, az Országos Szakfelügyeleti és Módszertani Központ főigazgatója
Marsi Erika, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének főigazgatója
Dr. Zenisek Andrea, a Gazdasági Versenyhivatal irodavezetője
Dr. Mattyasovszky Pál, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal főosztályvezetője
Abadiné dr. Erdélyi Ildikó (Országos Gyógyszerészeti Intézet)
Somosi György (OBH)
Molnárné Dienes Piroska (VPKEP)
Dr. Hegedűs Márta (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Dr. Kathi Attila (Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség)
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 5 perc)
ALEXA GYÖRGY (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Szeretettel köszöntöm a bizottság tagjait és a meghívott kedves vendégeinket.
Határozatképesség megállapítása
A jelenléti ív alapján a bizottság határozatképes, így meg tudjuk kezdeni munkánkat.
A kiküldött napirendi javaslathoz képest kérdezem képviselőtársaimat, hogy van-e valakinek javaslata. (Nem jelentkezik senki.) Nincs. Akkor annyit szeretnék megemlíteni, hogy a 3. számú napirendhez hasonló témakörben a tárgyalandó törvényi javaslatot erősítő indítvány érkezett be, tehát úgy értendő ez a javaslat, hogy azzal együtt tárgyalnánk.
Kérdezem a bizottság tagjait, hogy ki az, aki a beterjesztett napirendet elfogadja. (Szavazás.)
Köszönöm szépen. A bizottság egyhangúlag elfogadta.
Beszámoló a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a területi felügyelőségek 2006. évi tevékenységéről
Első napirendünk: beszámoló a fogyasztóvédelem és a területi felügyelőségek 2006. évi tevékenységéről. Meghívott előadónk, aki egyébként állandó meghívottunk is, Wittich Tamás, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség főigazgatója.
Képviselőtársaim a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség jelentését írásban megkapták, feltételezem, mindenkihez eljutott. Én arra kértem főigazgató urat, hogy egy viszonylag rövid szóbeli kiegészítést tartson ehhez a jelentéshez, és utána lenne mód a kérdések, hozzászólások feltételére. Azt szeretném mondani, hogy ügyrendünk szerint állandó meghívottaink - és állandó meghívottaink tudják, hogy ők állandó meghívottak -, hozzászólhatnak az adott napirend vitájához; nyugodtan éljenek ezzel a lehetőséggel! Azt hiszem, az ügyrend szerint először a képviselők köre zárul le először, de az utána következő időszakban mód lesz számukra is, hogy hozzászóljanak, ha ez a szándékuk.
Főigazgató úr, hallgatjuk.
WITTICH TAMÁS (Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Szeretnék egy rövid szóbeli kiegészítést tenni annak érdekében, hogy a vaskos írásos beszámolót megpróbáljam súlyozni, és röviden tájékoztatást adjak azokról a kérdésekről, amelyek a fogyasztóvédelmi hatóság fő feladatát jelentik.
Ha röviden akarom jellemezni a hatóság tevékenységének fő elemeit, akkor a piacfelügyeleti tevékenységről, a fogyasztóvédelmi tevékenységről és ennek elemeiről szeretnék szólni, és talán kevesebbet beszélnék a laboratóriumi tevékenységről, annál is inkább, mert egy tájékoztató füzetet, tisztelettel, a jelenlévők rendelkezésére bocsátottunk annak érdekében, hogy érzékeljék, milyen laboratóriumi háttérrel működik a fogyasztóvédelmi hatóság.
A fogyasztóvédelmi hatóság alapvető feladata a fogyasztók anyagi biztonságának, életének, balesetmentességének biztosítása, és ennek egyik fő eleme a piacfelügyeleti tevékenységen keresztül valósul meg. Piacfelügyelő tevékenységünk egyik része annak megakadályozása, hogy Magyarországon egyáltalán a piacra kerülhessenek életre veszélyes vagy balesetveszélyes termékek, és ezt kétféle módszerrel tudjuk elérni. Egyfelől szoros együttműködésben a vámosokkal, már azt előzően, az együttműködés révén megakadályozzuk a piacra kerülését a termékeknek annak érdekében, hogy védjük a fogyasztókat attól, hogy ilyen egyáltalán megjelenjen a piacon.
A másik része a piacfelügyelő tevékenységünknek abból áll, hogy egy riasztásos rendszert működtetünk az Európai Unió valamennyi országával együttműködve, és ennek keretében törekszünk arra, hogy vagy a hozzánk érkezett riasztott termékeket megkeressük a magyar piacon, illetve saját magunk mintavétellel igyekszünk a termékeknek minél nagyobb hányadát kiszűrni a magyarországi piacról. Szeretném kiemelni, hogy a 2006. évben 244 terméket, termékfajtát vontunk ki a magyar piacra jutásról. Hogy e mögött hány darabszám áll? Ez többszázezresre tehető, tehát itt kifejezetten termékfajtáról tudok beszámolni.
Jellemző hosszabb idő óta, hogy a veszélyes termékek összetétele nagyjából változatlan. Ezek közé sorolható tartósan a veszélyes, elsősorban tűzveszélyes, balesetveszélyes műszaki termékek, elsősorban elektromos termékek köre. Ugyanakkor szeretném azt is jelezni, hogy a tavalyi évben különös figyelmet fordítottunk a gyermekek, fiatalkorúak védelmére, és sajnálatos módon a tavalyi évben is bébiruhák betiltására került sor, amelyek balesetveszélyes ruházati cikkek voltunk. Különös gondot fordítunk ebben a körben a gyermekjátékokra, és igen magas száma és aránya volt a betiltott gyermekjátékok arányának. Talán nem egészen új jelenség, de figyelmeztető, hogy egyre több játéknak látszó termék kerül a magyar piacra. Jellemzően talán itt az öngyújtók hozhatók szóba, hogy a legkülönbözőbb megjelenési formában valóban játéknak látszó öngyújtókkal találkozunk a magyarországi piacon.
Piacfelügyeleti tevékenységünk eredményességét még azzal szeretném aláhúzni, hogy az Európai Unióban élen járunk, elsők vagyunk - a németekkel holtversenyben - a betiltott termékek számát tekintve. Ez a tavalyi évben és a tavalyelőtti évben is így volt, az első helyet foglalta el a fogyasztóvédelmi hatóság.
Tevékenységünk másik lényeges eleme a fogyasztók anyagi biztonságának védelme. Ennek keretében ellenőrzést folytatunk minden évben egy ellenőrzési program alapján a kereskedelemben. Reklámfelügyeleti tevékenységet folytatunk, és az éves ellenőrzésünk száma a tavalyi évben meghaladta a 43 ezret. Hogy érzékeltessek egy összehasonlítható adatot, 2002-ben az ellenőrzések száma 32 ezer 931 volt, és 2006-ban az ellenőrzési számot a 43 ezres szám fölé tudtuk emelni.
Jelentős maradt a kifogásolásaink aránya. Itt a tavalyi évben 47,3 százalékot tett ki átlagosan a kifogásolási arány. Hozzá kell tennem, hogy nagyon nagy differenciákkal, mert voltak olyan ellenőrzéseink, ahol a kifogásolási arány meghaladta a 90 százalékot is. Nincs sajnos érzékelhető elmozdulás a kifogásolási arányban. A 2002-es évben csaknem 50 százalék volt a kifogásolás, ez 47,3 százalékra csökkent a 2006. évben, ami mögött az található, hogyha kellő lehetőségünk van arra, hogy utóellenőrzéseket végezzünk, akkor itt érzékelhető, hogy lényegesen kevesebb kifogásolnivalót találunk. De az utóellenőrzések minden egyes vizsgálat esetén, minden évben, folyamatosan nem végezhetők el. Mindössze azt szeretném jelezni, hogy az utóellenőrzések a mi munkánk eredményességét, és egy korrektebb kereskedői magatartást is involválnak és elősegítenek.
Szeretnék néhány olyan tendenciára rámutatni, amely a tavalyi éves tapasztalatainkból származik. Minden évben, együttműködve a társhatóságokkal, idegenforgalmi kiemelt ellenőrzést folytatunk, húsvéti kiemelt ellenőrzést folytatunk, karácsonyi kiemelt ellenőrzést folytatunk. Ugyancsak a társhatóságokkal együttműködve, ellenőrzést végzünk a nagy magyarországi rendezvényeken, így a Forma-1 rendezvényen vagy pedig a Sziget-fesztiválon. Szeretném azt is elmondani, hogy ez az együttműködés több társhatósággal kifejezetten hatékony. A tavalyi év utolsó hónapjának elhíresült botránya, a megabotrány, amelyet a jelenlévő Süth Miklós és csapata indított. A fogyasztóvédelmi hatóság utóellenőrzésével párosult, Miklóssal egyeztettünk, és azt ellenőriztük egy kiemelt ellenőrzés kapcsán, hogy vajon igaz-e a kereskedőknek az az állítása, amelyet a kérdéses hét közepén mondtak, hogy eltávolították a polcokról a hibás jelölésű, vagy megtévesztő jelölésű termékeket. Ez a vizsgálatunk eredményes volt, és azt gondolom, hogy ez az együttműködésünknek egy nagyon jó példája.
A tavalyi évben kiemelt figyelmet fordítottunk a szolgáltatás-ellenőrzésre; itt a gázszámlák, a távhőszámlák, a mobiltelefon-számlák valódiságának és érthetőségének ellenőrzésére fordítottunk nagy figyelmet. Meg kell, hogy mondjam, magával a számla valóságtartalmával kapcsolatban érdemi kifogást nem tudtunk felfedni, azonban a számlák érthetősége nagyon sok kívánnivalót hagy maga után, és ezért a szolgáltatókat arra hívjuk fel, hogy valóban érthető számlát kapjon valamennyi fogyasztó; ez az egyik. A második, hogy egy távhő- és melegvízszámlán az igazi eligazodását kellő felkészültséggel lehet csak biztosítani. Úgyhogy igyekszünk azt elősegíteni, hogy a fogyasztó valóban azt a számlát fizesse, ami az ő tényleges fogyasztása volt. Jelzem, hogy itt még vannak gondok, és ebben együttműködünk a távhőszolgáltatókkal a fogyasztók érdekében.
A tavalyi évnek egy olyan tapasztalata folytatódik, amelyre már a 2004-2005. évben is rátekintettünk. Ez nem más, mint a távollévők között kötött szerződések elterjedése. Ennek különböző formái vannak, amelynek egyik eleme például az internetes megrendelés, másik formája a csomagküldő szolgálatokon keresztül történő megrendelés, illetve van egy harmadik elem is, amelyik egyre inkább terjed, ez pedig nem más, minthogy utazással egybekötött árubemutatókon szerződéskötésre kerül sor az utazáson résztvevők között. Maga a termék élő valójában nincs bemutatva, és elmulasztják tájékoztatni a fogyasztót arról, hogy akkor, amikor ténylegesen kiszállítják hozzá a terméket, innen számítva még 8 nap a rendelkezésére áll, hogy minden következmény nélkül elálljon a szerződéstől. Tehát itt alapvetően a fogyasztók megtévesztésének sorozatával találkozunk, és egy nagyon terjedő, a távollévők közötti szerződésfajtáról van szó.
Az utazási irodákat rendszeresen ellenőrizzük, és utazási irodákkal kapcsolatban is visszatérő problémáink vannak, ezért éltünk azzal a lehetőséggel, amelyet a törvény biztosít, sőt, együttesen a fogyasztói érdekvédelmi szövetségekkel közérdekű keresetet indítottunk olyan utazási irodával szemben, amelyik utólagosan számított fel úgynevezett kerozindíjat, amelyet a szerződéskötés pillanatában az utazást megrendelő fogyasztó még nem ismert és nem volt tudatában.
A reklámfelügyeleti tevékenységünkben kiemelt figyelmet fordítunk a dohány és az alkohol reklámozására és ennek szabályosságára. Hozzáteszem, hogy rendkívül komoly bírságokat vagyunk kénytelenek kiszabni, mert mind a két területen találkozunk problémákkal.
Összegezve a tavalyi év néhány összesítő adatát, ahogy említettem, éves vizsgálati program alapján végezzük munkánkat, és 49 különböző témavizsgálatot tartottunk, amelyet kiegészített a területi felügyelőségek által indított további 165 különböző témavizsgálat. Szintén már említettem, de megerősítem, hogy 43 ezer ellenőrzést folytattunk le. Ellenőrzéseinket és meghozott határozatainkat nagymértékben alátámasztották a laboratóriumi háttérrel megalapozott határozatok; több mint 10 ezer laboratóriumi vizsgálat elvégzésére került sor.
Az ügyfélforgalom a tavalyi évben 111 ezer volt, ennyien fordultak kérdéssel, panasszal a fogyasztóvédelmi hatóságokhoz. Ezek egy jelentős része abban merült ki, hogy a vevők tájékoztatást igényeltek arról, hogy a problémájukkal hova fordulhatnak, de nagyon sok olyan bejelentés volt, amit a fogyasztóvédelmi hatóságok hivatalból indított eljárás során kivizsgáltak, és meghozták a szükséges határozatokat. A tavalyi évben 1,7 milliárd forint nagyságrendű bírság kiszabására került sor. A ténylegesen befolyt bírság a tavalyi évben 1,1 milliárd forint volt. Ezek a főbb jellemző számok, és azt gondolom, hogy a kellő tájékoztatást az írásos, éves beszámolónk megalapozza.
Ha megengedik, akkor a tavalyi évről szóló beszámoló mellett szóba szeretnék hozni néhány kérdést, egyfelől a fogyasztóvédelmi hatóság jelenlegi kapacitását. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségen 125-en dolgozunk, és a területi felügyelőségeken jelenleg 216 fő végzi munkáját. A tavalyi évben a területeken nem került sor a létszám változtatására, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnél volt egy karcsúsítás. A 2007. évben további létszámcsökkentést nem tervez a kormányzat, sőt, én abban bízom, hogy a létszám bővítésére lesz lehetőség.
Az irányításról annyit, hogy a területi felügyelőségeket illetően úgynevezett kettős irányítás létezik ma a fogyasztóvédelem területén. A kettős irányítás azt jelenti, hogy a területi felügyelőség szakmai irányítását a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség végzi, ugyanakkor a területi felügyelőségek munkajogilag a közigazgatási hivatalokhoz tartoznak. Miután a közigazgatási hivatalok 2007. január 1-jétől régiós rendszerré alakultak át, így tehát a fogyasztóvédelmi hatóságok területi jelenléte is január 1-jétől régiós rendszerben működik.
Egy tapasztalatot szeretnék megosztani a tisztelt bizottsággal, ez pedig a következő: azt gondolom, hogy a fogyasztóvédelem jogszabályi környezete ma áttekintést és átgondolást igényel. Az európai uniós csatlakozást követően, talán meglepetés lesz, amit mondok, de a fogyasztókat érintő jogszabályok több tekintetben nem változtak kedvezően. Gondolok itt a legtöbb panaszt jelentő szavatossági, jótállási problémákra, amelyet az uniós csatlakozást követő jogszabály-változások változtattak negatív irányban, de gondolok az alkatrész-utánpótlási kötelezettség változására is, ami megint csak kiszolgáltatottabbá teszi a fogyasztókat. Itt a mai második napirendben az európai uniós irányelvekről lesz szó, én csak annyiban előzném meg Boldizs úr tájékoztatóját, hogy alaposan utánanéztem, az Európai Unió nem tiltja azt, hogyha Magyarországon például az unióshoz képest valamivel szigorúbb szabályozást próbálunk bevezetni. Ezt tájékoztatásul szerettem volna a tisztelt bizottság tudomására hozni.
És végül, de messze nem utolsó sorban én azt gondolom, hogy óriási erő és lehetőség van abban, hogyha Magyarországon a fogyasztók a maihoz képest lényegesen tudatosabbak lesznek, és itt akár a nyilvánosság igénybevételével, az oktatás, a tájékoztatás bővítésével el tudjuk érni azt, hogy a magyarországi fogyasztó legalább legyen tisztában a jogaival, és ha tisztában van, akkor legyen képes ennek érvényesítésére; ez egy óriási változást jelenthet. Ebben meggyőződésem szerint óriási szerepe van a fogyasztóvédelmi civil szervezeteknek, és - nem civil szervezetnek mondom, de - a békéltető testületeknek, tehát mindenkinek, aki ma a fogyasztóvédelem területén a végcél, a fogyasztók védelmét erősíteni tudja.
Köszönöm szépen a figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főigazgató úr. Mai ülésünket, az előzetes egyeztetés alapján mintegy másfél órásra tervezzük, ezért én most nem választom el élesen a kérdések és a hozzászólások lehetőségét, hiszen ez csak plusz időt rakna be az ügyek folyásába, viszont azt szeretném kérni, hogy aki a hozzászóláson belül kérdez, kontúrosan válassza külön a kérdését, magyarul, tegye megválaszolhatóvá a főigazgató úr számára. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy vannak-e kérdések. Parancsolj, Koszorús úr.
Képviselői kérdések, hozzászólások
KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Én is nagy szeretettel köszöntöm a főigazgató urat körünkben. Még sajnos nem esett szó az 1012/2003-as kormányhatározatról, illetve a 2003-2006 közt eltelt időszakról, amelyben a második középtávú stratégiának kellett volna, hogy megvalósuljon a fogyasztóvédelem területén. Ezzel kapcsolatban szeretnék egy rövid értékelést hallani főigazgató úrtól, illetve kérdezni egy kicsit, mert konkrét tények fogalmazódnak meg ebben a határozatban. Azt feltétlenül emelje majd ki, főigazgató úr - még, ugye, nem készült el a 2007-2013-as, és még nem is értékeltük a 2003-2006 közti időszakot -, hogy most, jelen pillanatban mik azok a tények, vagy mik azok az eredmények, amelyek mégis megvalósulni látszanak.
Azt írja a kormányhatározat, hogy: "...a területi felügyelőségek létszámának 200 fővel történő növelése, a pénzügyi feltételek biztosítása a jövőben." Itt elhangzott, hogy összesen 216-an dolgoznak a területi felügyelőségeken, tehát létszámbővítésről jelen helyzetben mégsem lehet beszélni. Szintúgy itt van a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség 75 fővel történő növelése. Ezek az irányelvek, amelyeket meghatároztak, ezek most hogy állnak, amikor másik oldalról arról lehet hallani, hogy inkább létszámleépítés van, mintsem, hogy a fogyasztóvédelmi szerveket folyamatosan növeljük. Ezen a területen mit tudott elérni esetleg ön a működése alatt, hogyan tudná összefoglalni esetleg a kormányzati együttműködést, mert ezek sajnos 2003-2006 között sem valósultak meg, és úgy néz ki, hogy a jövőben sem fognak megvalósulni. Tehát konkrét kérdés, hogy mit tud annak érdekében tenni ön, hogy ez a negatív tendencia megváltozzon. Köszönöm.
ELNÖK: Török úr!
TÖRÖK ZSOLT (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Főigazgató Úr! A főfelügyelőség beszámolóját röviden áttekintve, illetve a szóbeli kiegészítés alapján sajnálatosnak és egyben örvendetesnek kell nevezni azt, hogy ilyen mértékben növekedett a vizsgálatok száma, mert ez azt jelenti, hogy sajnos szükség van itt ezekre a vizsgálatokra. 31 egynéhány ezerről 43 ezerre nőtt egy év alatt a vizsgálatok száma, ami jelentős emelkedés néhány év alatt, de még ellenére is sokakban felmerül az a kérdés, hogy megfelelő jogszabályi háttere van-e annak, hogy önök megfelelően tudjanak egyrészt vizsgálatokat kezdeményezni, eljárni. És az eljárás végén, hogyha valamilyenfajta döntés születik, akkor annak a végrehajtása foganatosítható lesz-e kellőképpen, illetve a foganatosítás kellőképpen elrettentő-e annak érdekében, hogy a továbbiakban a fogyasztókat ne károsítsák meg. Éppen ezért a kérdésem az, hogy ön milyen jogszabályi változtatásokat lát szükségesnek esetlegesen akár az ellenőrzési jogkör kiterjesztése, akár a foganatosítás, akár utána ezeknek a hatékonyságát tekintve.
A második kérdés, amit itt szeretnék felvetni, az az, amit képviselőtársam is, tanult kollegám felvetett a stratégiával kapcsolatban. Bár itt én azért zavarban vagyok, hogy egy köztisztviselő, aki a kormány döntéseit köteles végrehajtani, értékelheti-e a kormány döntéseit, illetve a kormány tevékenységét, vagy pedig ő a végrehajtásért felelős. De a stratégia mindenképpen fontos szempont, ahogy Koszorús képviselő úr is mondta, viszont mégiscsak azt gondolom, hogy a következő időszakra vonatkozó az, ami leginkább testhez álló kérdés lenne a főigazgató úrnak, hiszen azt gondolom, az elmúlt időszakot ő nem nagyon értékelheti köztisztviselőként, legfeljebb a saját tevékenységüket. A kormány tevékenységét csak nehézkesen, esetleg, mint magánszemély tudja értékelni, és nem ebben a bizottságban, hanem valahol, más formában. A 2007-2013-ra vonatkozó tervekről ugyanakkor én is szívesen hallgatnám meg a véleményét.
A harmadik kérdés pedig a társszervekkel, társhatóságokkal való együttműködés területén ugyanaz, amit az első kérdésemben feszegettem. Süth Miklós úr nevét említette, illetve az általa vezetett szervezetet, de más szervekkel az együttműködés milyen módon történik? Megfelelő-e ennek a mi kompetenciánkba tartozó háttere, tehát a jogi háttere meg van-e teremtve az együttműködésnek? Illetve, ami nem a jogszabályokon múlik, hanem a társszervek rugalmasságán, együttműködési készségén, ebben ön hogyan értékeli, van-e a mi részünkre valamilyen feladat, amit mi magunk meg tudunk tenni annak érdekében, hogy akár a hatóságok, akár a fogyasztók érdekeit szolgáljuk hosszabb távon. Valamilyen jogszabály-változtatási kényszer vagy lehetőség van-e, amelyben mi magunk, akár a bizottság tagjai, akár a parlament egésze a fogyasztóknak és a hatóságnak a segítségére tud lenni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Szatmáry képviselő úr! (Rövid egyeztetés a felszólalás sorrendjéről.) Bocsánat, Nyitrai képviselő úr!
NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Főigazgató Úr! Köszönöm a szót, a Kristóf nevében is természetesen meg a saját nevemben is.
A főigazgató úr felvezetőjében félig-meddig említette ezt a kérdéskört, és én azért teszek fel konkrét kérdést ezzel kapcsolatban, mert kíváncsi lennék a főigazgató úr szakmai véleményére, illetve álláspontjára. Ön szerint jelen pillanatban Magyarországon az irányítási struktúrában a hatályos szabályok szerint nincs-e többfejűség a fogyasztóvédelem területén. Bátorkodom föltenni ezt a kérdést pusztán azért, mert köztudott, hogy a főfelügyelőség a Munkaügyi Minisztérium irányítása alá tartozik, míg a területi, regionális felügyelőségek az Önkormányzati Minisztériumhoz tartoznak. Ön szerint ez szakmailag helyes-e jelen pillanatban? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Molnár úr jelentkezett még. Elnézést kérek az előbbi névcseréért, és utána mód lesz arra, hogy Szatmáry úr is szóljon.
MOLNÁR BÉLA (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Főigazgató úr, az önök munkáját nagyra becsülve, mégis azt kell kérdeznem, hogy az örvendezés és a sajnálatos dolgok mellett hogyan fogják a jövőt megoldani, hogyan fognak a jövőben továbbfejlődni? Ugyan örvendetes, hogy a vizsgálatok száma nő, mint hallottuk, viszont sajnálatos, hogy a létszám stagnál, fogy. Hogyan fognak lépést tartani az élettel? Ugyanis az élet már most produkál olyan dolgokat, amit úgy is rögzíthetünk, hogy le vannak maradva, úgy is, hogy meg kell kérdezni, mi szükséges ahhoz, hogy a lépést tartani tudják. És itt engedjen meg két konkrét kérdést, mert az élet konkrétumokból áll.
Amit az anyagban nem találtam, lehet, hogy benne van, de nem találtam, az a napjainknak egy meglehetősen hisztérikus jelensége, hogy a parkoló kft.-k sorban küldik ki a felszólító leveleket, visszamenőleg 2002-re is. Na most, nem elég, hogy kiküldik visszamenőleg ezeket a leveleket, hanem van olyan kft., mint a Centrum Parkoló Rendszer Kft., amely az Intrum Justiciának eladja a követelését. Egy párszáz forintos, 2002-ben ki nem fizetett parkolás, amit nem is kértek azóta sem, ma beesik az ügyfélhez egy 24.135 forintos számla formájában, amit vagy kifizet 8 napon belül, vagy felnégyelik, pallosjogot érvényesítenek, kapura szögezik ezt a szerencsétlen embert. Kérdezem én, hogy ilyen esetben a fogyasztóvédelemnek van-e módja, lehetősége, hogy ezt a kérdést vizsgálja. Erkölcsi kérdés számomra, hogy egy 2002-ben történt párszáz forintos parkolásért, amit nem keresett a parkoló kft., nehogy már 24 ezer forintot behajtson egy szép nevű, külföldi nevű cég azért, mert ő az erősebb. Ki védi ennek a fogyasztónak a jogát, ha nem a felügyelőség? Van-e egyáltalán embere, lehetősége erre? Ez a jelen.
De ha azt veszem, van jövő is, hiszen nyáron az energialiberalizáció folytán mindenki választhat energiaszolgáltatót. Választhat, de hiszen több millió embernek fogalma sincs, hogy mit válasszon. Ez a piac, noha el van döntve, hogy liberalizálva lesz, nincs felkészülve erre, nincsenek a szolgáltatók se felkészülve, és a jelenlegi törvénytervezetekben - most nyilván ne menjünk bele, mert nem ennek a helynek a feladata, illetve az időt se húzzuk ezzel -, de bele van építve a törvényekbe az is, hogy egyszerűen elektromos áram és gáz nélkül maradhatnak fogyasztók. Ki az, aki ezeket a fogyasztókat felvilágosítja, védi, hogy ne maradjanak karácsonyra otthonok energia nélkül. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Szatmáry úr!
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm, ha már így megszólíttattak. Két rövid kérdést szeretnék föltenni, ami talán a beszámolóból kimaradt. Ennek az az oka, hogy én is azt gondolom, a jövő kihívásai azért elég erőteljesen jelentkeznek, és a főfelügyeletnek olyan partnereket kell találnia, akik segítségére vannak a felügyeletnek ebben a munkájában. A korábban említett koncepcióban is szerepel az önkormányzatok szerepének növelése és szerepének pontosítása a fogyasztói rend területén. Nem tudom, hogy ez ügyben történt-e elmozdulás a korábbi időszakhoz képest, mert igazából helyi szinten az önkormányzatok lehetnének a fogyasztóvédelem segítségére, mert ők ismerik a helyi területeket, és ez ügyben nem nagyon látszik, legalább is a felszínen, elmozdulás. Köszönöm.
ELNÖK: Én is köszönöm. Koszorús képviselő úrnak van még egy kérdése.
KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): A másik két kérdésemhez még csatolnám a békéltető testületek - hogy is mondjam - áldatlan helyzetét, hiszen mindannyian tudjuk, hogy ezek nem önálló jogi személyiséggel rendelkező testületek. Mindenki tudja, hogyha ezekhez a testületekhez fordulnak, akkor olyan határozatot tudnak csak kiadni, amelyek az árusítókra nem kötelező érvényűek. Lesz-e elmozdulás ezen a téren, hogy a fogyasztók védelmében tudjanak beszélni. Vagy azon panaszbizottságok, akikhez fordulhatnak a fogyasztók, semmiféle jogkörrel nem rendelkeznek, nincsenek felruházva. Igencsak nehézkes, hogy ezen a területen a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség előáll esetleg egy újabb koncepcióval, egy újabb ötlettel. Ellentétben Török Zsolttal én azért bátorítom arra, hogy az egyébként már megvalósult 2003-2006-os koncepcióról, ami még december 31-én lejárt, arról is alkosson véleményt, hiszen ön az első számú hivatalban lévő ember a fogyasztóvédelem területén. Köszönöm.
ELNÖK: Én is köszönöm, s ha megengedik, én is kérdeznék egy-két dolgot, illetve elmondanám néhány gondolatomat.
Az anyagból kiderül, hogy az ügyfélforgalom, jól látszik, hogy egyfajta tendenciájában él. Minek köszönhető ez? Egy negatív megközelítés szólhat úgy, hogy egyébként oly mértékben növekednek a problémák, vagy növekedtek a problémák az elmúlt három év tapasztalatával, hogy értelemszerű, a panaszok is növekednek. De lehet más magyarázat is, és én nem akarok az ön szájába semmilyen magyarázatot adni, de én magam is tudnék pozitív megközelítést is mondani erre a dologra, csak a legegyszerűbb, a legtriviálisabb, hogy talán mégis valamifajta fogyasztói önérzet-növekedés állhat a háttérben a panaszok számának emelkedésénél.
Érdekelne a társhatóságokkal való együttműködésük tapasztalata. Itt nemrég tárgyaltunk olyan európai uniós jogharmonizációs törvényt, ahol egyfajta főkoordinátori szerepkört kapott a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelet. A napi gyakorlatban, ha lemegyünk az utcai, napi ellenőrzések szintjére, itt is létezik együttműködés, ahogy főigazgató úr utalt is rá, de koncepcionálisan hogyan néz ki ez az együttműködés, amikor néhány esetben a felügyeleti szintek érthetően mások. Itt most nem akarok elévágni a kettős irányítás problémájának, ami kifejezetten a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség dolgát nehezíti.
Milyen kapcsolatuk van a civil szervezetekkel és a szakmai szervezetekkel? Az utóbbiak esetében létezhet-e olyan együttműködés, amely a nagy szolgáltatók számára egy belső fegyelmezési folyamatot is elindít a szakmai szervezetek részéről.
Érdekelne, hogy a nagy cégek panaszokkal kapcsolatos ügyfélszolgálati tevékenysége hogy áll, és most itt gondolok a mobilszolgáltatóktól kezdve a kábelszolgáltatókig még sok másra is. Nekem magamnak személyesen is vannak ezzel elborzasztó tapasztalataim, olvasunk, hallunk olyan történeteket, hogy igazából azt hisszük, a naptár pörgött vissza 1970-re. Amikor, mondjuk egy nagy cég az egyik egységéből a másikba küldözgeti az egyébként olyan fogyasztót, akivel szemben ő követett el hibát. Ezekkel kapcsolatban milyen információik vannak? Mennyire lehet ebben a dologban a nagy cégek felé lépni, és milyen lehetőségeik vannak?
Koszorús úrral természetesen most is vitatkoznék egy picit, mert teljesen értem az ő türelmetlenségét, amely talán egyébként a politikai pozícióból is fakad, hogy minél előbb rohanjunk neki a kormányzat korábbi fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tevékenységének, kritikájának, minél előbb biztosítsunk erre terepet. Én már egyszer megígértem, hogy erre lesz tér és keret, ezt nyilvánvalóan nem akarja, és nem is tudja ez a bizottság megkerülni, hogy a korábbi stratégia értékelését a maga eszközeivel elvégezze, de én magam sem a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség főigazgatójától várom, hogy saját hatáskörében ezt értékelje. Annyit, amennyit Wittich úr erről a dologról el akar mondani nekünk, azt majd elmondja, ugyanakkor úgy vélem, továbbra sem ennek a napirendnek a kapcsán kell ezt a vitát megvívnunk.
Igazából azt szeretném mondani a jelentéssel kapcsolatban, hogy nemcsak küllemében, hanem tartalmában is imponáló. Számomra azt bizonyítja, hogy bár a kormányzati megszorító intézkedések a fogyasztóvédelmi szervezetet sem kerülték el, ennek ellenére szó nincs arról, hogy ez a szervezet ne tudná ellátni feladatát, hiszen igazából minden, a tevékenységéből következő számban egy növekvő mértéket tud kimutatni, és ebben különösen az elvégzett ellenőrzések és egyéb vizsgálatok mennyisége és mélysége meglehetősen imponáló és megnyugtató is lehet. Azzal együtt, hogy azt gondolom, hosszú távon, takarékoskodási intézkedések ide vagy oda, ennek a szervezeteknek a létszámán, vélhetőleg a kormányzatnak hosszú távon takarékoskodnia pedig nem szabad. Úgy gondolom, hogy ennek a szervezetnek a működőképességét folyamatosan erősítenie kell az kormányzatnak. Én magam, kormánypárti politikusként ezért egy átmeneti állapotot tudok ebben a dologban elképzelni, és azt gondolom, hogy nagyon hamarost egy építkező állapotba kell kerülnie ennek a szervezetnek, létszámában, jogkörében és hatáskörében is meg kell őt erősíteni.
A kettős irányítással kapcsolatban pedig azt gondolom, hogy amióta én ezzel a kérdéssel foglalkozom, egyre inkább az a véleményem, hogy ebben változtatást kell majd javasolni a kormányzatnak. Akár nekünk, akár képviselőként, akár bizottságként, magyarul a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség tevékenységét azzal is erősíteni kell, hogy egy egységes irányítási struktúrába tereljük a jelen pillanatban másik minisztériumhoz tartozó és a közigazgatási hivataloknál elhelyezett szervezeti részeket, hiszen ez egy elég furcsa állapotot jelent. Ők egyébként semmilyen egyéb önálló háttérrel nem rendelkeznek, igazából mindenfajta vizsgálat és egyéb magának a főfelügyeletnek a hatáskörében működik. Nyilvánvalóan egy erősebb és következetesebb fogyasztóvédelmet lehet egy egységes irányítás mellett kialakítani.
Egyetlenegy mondat még: utalt rá főigazgató úr, hogy szükségét látja a jogszabályi változtatásoknak. Ennek a bizottságnak a létrehozását, ez az egyik gondolat, lehet mondani, hogy mint fő gondolat, ez generálta, itt látjuk ugyanis a parlamenti eszközöket. Ebben ugyanakkor öntől is, az ön által vezetett szervezettől is, mint ahogy más szervezetektől is segítséget várunk, hiszen önök azok, akik egyébként a jelenlegi jogszabályi háttér alapján dolgoznak. Köszönöm szépen.
Kérdezem, hogy további hozzászólás, kérdés van-e, vagy ezt a részt lezárhatjuk? Bagi Béla képviselő úr.
BAGI BÉLA (Fidesz): Elnök úr ugyan szóba hozta a civil szervezeteket, de ha válaszában egy kicsit részletesebben kifejtené a véleményét ezek jelentőségéről, szerepéről, illetve hogyan és mi módon segítik ezeknek a civil szervezeteknek a munkáját? Illetve az önök nyilvántartásában hány ilyen típusú civil szervezet szerepel, akik fogyasztóvédelmi tevékenységgel is rendelkeznek. Köszönöm.
ELNÖK: Én is köszönöm. Azt gondolom, ezt a kört lezárhatjuk, és a főigazgató úrnak hagyunk lehetőséget a válaszra, és aztán után lezárjuk a napirendet. Parancsoljon, főigazgató úr.
WITTICH TAMÁS (Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség): Köszönöm szépen. A kérdések sorrendjében kísérelek meg választ adni, de van olyan kérdés, amit többen is feltettek a tisztelt képviselő urak.
Koszorús úr első kérdése kapcsán szeretném nagyon világosan elmondani azt, hogy én nem fogok szereptévesztésbe esni. Én egy hatóságot vezetek, a kormányzati politika értékelése nem az én feladatom, így tehát sem a múltra, sem - Alexa elnök úr által - a jövőre vonatkozó javaslathoz én most nem kívánok véleményt mondani. Szakmai véleményt el fogok tudni mondani, hogy ez milyen lehetőségeket vagy milyen korlátokat jelentett, de nem az én funkcióm az, hogy értékeljem a kormány elmúlt hároméves középtávú fogyasztóvédelmi politikáját.
Viszont ami kifejezetten a középtávú politikából a hatóságra tartozik, azt nagyon nagy tisztelettel elmondom, hogy az 1/A pont, az EU-konform jogszabályok betartásának fokozott ellenőrzése a hatóság ellenőrzése volt; ez a középtávú politikában teljesült. Az 1/D pontja a középtávú politikának kifejezetten a hatóságra vonatkozó feladatot jelölt ki, ezt pedig a KPIR, a központi piacfelügyeleti információs rendszer létrehozása. Tisztelettel jelentem, képviselő úr, teljesült. Ez volt a hatóság feladata, és teljesült. (Koszorús László: Most akkor értékeljük a kormány politikáját?) Azt mondtam, hogy én azokat fogom értékelni, ami a hatóság feladata volt.
ELNÖK: Elnézést kérek, bocsásson meg, főigazgató úr. Képviselő úrnak mondom, (Koszorús László felé fordulva.) bár ugyan eredetileg azt mondtam, hogy főigazgató úr hozzászólása után lezárjuk a napirendet, de ha úgy tudom csak megakadályozni, hogy az ő expozéját megzavarja, akkor azt mondom, legyen arra lehetőség, hogy ön még a főigazgató úr után is szólhat. Egy dolgot kérek, közbe ne szóljon!
WITTICH TAMÁS (Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség): Elnök úr, köszönöm szépen, egyáltalán nem zavar meg. De mindössze, hogy még egyszer tisztázzam, én azokról tudok itt most számot adni a tisztelt bizottságnak a középtávú politikából, ami kifejezetten a hatóság feladata volt, és ezt kezdtem el szépen sorolni. Azt, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság létszámbővítése megtörtént-e, vagy miért nem történt meg, azt gondolom, elnök úr által jelzett módon majd a következő napirendnél kell feltenni és kivesézni. De ha nem tart igényt arra, hogy ezt most felsoroljam, hogy melyek azok a tételek, amelyekben a hatóságnak szerepe volt, ezt a táblázatot nagyon nagy tisztelettel át tudom adni. Csak hogy jellemzésül elmondjam, ami a fogyasztóvédelmi hatóság dolga volt a középtávú politikában, az kivétel nélkül a hatóság a maga részéről teljesítette.
A középtávú stratégia készül, de azt hiszem, egészen világos, amit elnök úr mondott, hogy ez még napirendre fog kerülni, úgyhogy erre lesz még lehetőség, hogy a vita kapcsán a véleményemet kifejtsem.
Török képviselő úrnak a hosszú választ igénylő kérdése arra vonatkozik, és Alexa elnök úr is ezt tette fel, hogy milyen jogszabály-módosításokra van szükség. Az elmúlt többéves tapasztalatok alapján mi összegyűjtöttük azokat a jogszabályokat, amelyek módosítását azért látjuk szükségesnek, mert bővíti a hatóság jogkörét, vagy bővíti a békéltető testületek lehetőségeit, vagy bővítheti a civil szervezetek lehetőségeit annak érdekében, hogy hatékonyabb, valódibb érdekvédelem következzen be Magyarországon. Most én nem teszem azt, hogy itt valamennyit felsorolom, bár jelzem, hogy készen vagyunk ezzel az összesítéssel, hogy mire van szükség. Itt bizony kormányrendeletek módosítására, miniszteri rendeletek módosítására, adott esetben a fogyasztóvédelmi törvény módosítására is szükség van. Amit a felvezetőmben is említettem, ezeket szeretném megerősíteni. Azt gondolom, hogy szükség lenne egy olyan állapotra, amikor, ha bejön hozzám egy panaszos, és én kénytelen vagyok neki elmondani azt, hogy köszönöm, hogy itt volt, de nekem nincsen lehetőségem, hogy az ő panaszát megoldjam, szíveskedjen fordulni a békéltető testülethez, szíveskedjen máshová fordulni, elnézést a kifejezésért, de ilyenkor a fogyasztók elég kemény hangon megkérdezik tőlem azt, hogy akkor, tessék mondani, miért vannak önök? Ezen a helyzeten, azt gondolom, változtatni kell, és ebbe a keretbe beleilleszkednek a már említett szavatossági, jótállási szabályok, alkatrész-utánpótlási szabályok.
Egy kérdésre itt hadd válaszoljak! Igen, a békéltető testületek jelenlegi hatáskörének megvizsgálása fontos. Koszorús úr, ez a dolog pontosan úgy szól, hogyha aláveti magát a békéltető testület döntésének az érintett fél, akkor itt a békéltető testület döntése működőképessé válik. Akkor van probléma, ha nem veti alá magát, és a kérdés erről szól, hogy vajon akarunk-e abba az irányba menni, hogy kötelező legyen a békéltető testület döntését mindenkinek saját magára nézve kötelezőnek elismerni. Ez egy lehetséges változat, és azt gondolom, hogy ezen érdemben kell gondolkodni. Ha igen, akkor ez egy jogszabály-változtatást fog igényelni.
Használati, kezelési útmutatók kérdése: nagyon sok problémát jelent, és igényelheti a jogszabály módosítását. Az utazási, utazásközvetítő szerződésről szóló jelenlegi jogszabályok változtatását, azt gondolom, hogy érdemes lenne áttekinteni, ugyanígy a postai szolgáltatásokét is. Készen vagyunk ezzel, tehát itt csak a leglényegesebbeket szerettem volna fölhozni. Igen, egy átfogó felülvizsgálatot én a magam részéről indokoltnak tartok annak érdekében, hogy egy jobb, hatékonyabb fogyasztói érdekvédelem valósuljon meg.
A vizsgálatok végrehajtása, hogy működőképes-e vagy sem, erre azt tudom mondani, hogy ilyen problémánk tulajdonképpen a mai jogszabályi háttérben nincsen. Ami probléma, az az, említettem itt két számot, hogy 1,7 milliárd forint bírságot szabtunk ki, és befolyt 1,1 milliárd forint. A tavaly meghozott határozatok alapján még jönnek be bírságok, de bizony tolunk magunk előtt évek óta egy jelentős be nem folyt bírságösszeget. Tehát itt a probléma a behajtással van. A probléma azzal van, hogy eltűnnek cégek a piacról, akiket megbírságoltunk egy évvel ezelőtt. Tehát ezen a területen lehet gondolkodni azon, hogyan lehetne egy hatékonyabb bírságbehajtást megvalósítani. Hozzáteszem, a fogyasztóvédelmi bírságkintlévőséget az APEH ugyanúgy tartja nyilván, mint egyéb más behajtandó kintlévőségeket, tehát ebben a körben is benne van.
A társhatóságokkal való együttműködés megfelelő-e? - ezt Török képviselő úr és Alexa képviselő úr is kérdezte. Erre a következőt tudom mondani: most lépnék ki szívesen a szerepemből, mert ahogy idekerültem a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez, rögtön belefutottam egy olyan ügybe, hogy a társhatóságok közötti vita miatt nincs rendezve egy fogyasztói kérdés. Ez a példa azért jó, mert a társhatóságok között igenis, a jelenlegi jogszabályi környezetben vannak - enyhén szólva - talán jobban kitárgyalandó kérdések. Nézek éppen a GVH-s kolléganőmre, akivel éppen most zajlik egy alapos egyeztetés arról, hogy a hatásköröket hogyan lehetne világosan tisztába tenni. Így tehát a kérdés lényegét tekintve én azt tudom mondani, a társhatóságokkal való együttműködés egyfelől kötelezettsége a hatóságnak, mert együttműködési megállapodásokat kell kötnünk egymással több hatóság tekintetében. Ezek az együttműködési megállapodások léteznek, élnek és működnek, ugyanakkor - és én most itt nem szeretnék példákat mondani - több mint tíz magyarországi hatóság rendelkezik fogyasztóvédelmi hatáskörökkel - és azt mondtam, nem akarok nevesíteni -, de közülük nagyon sokkal kifejezetten együttműködés, napi együttműködés valósul meg, és ezeknek az eredményei azt gondolom, hogy láthatóak. Itt az én álláspontom az, hogy bizony érdemes lenne néhány területen tisztábbá tenni az egyes hatóságok hatáskörét. Tehát ezen érdemes gondolkodnunk, hogy itt hol lehet változtatnivaló. Nem szeretnék körbenézni, és nem is sorolok példákat, de ezt egy fontos kérdésnek tartom mindenképpen.
Nyitrai képviselő úr a kettős irányítás kérdését vetette fel. Azt gondolom, hogy itt a hatóság az elmúlt években folyamatosan szóvá tette a kettős irányítással kapcsolatos problémákat, és szakmai szempontból azt tudom mondani, hogy az irányítás ebben a megosztottságban nem a leghatékonyabb; és akkor nagyon enyhén fogalmaztam. Tehát nem a leghatékonyabb így, és talán a 2006-os jelentés második mondata is már szól arról, hogy nekünk ez a kettős irányítás nem tűnik igazán egy célravezető megoldásnak, úgyhogy a hatóság a maga részéről ennek megváltoztatását folyamatosan kezdeményezi, és erre a változtatásra igazán szükség lenne.
Molnár képviselő úr a továbbfejlődés lehetőségét kérdezte. Ha megengedi, akkor most nem mennék bele ebbe a készülő koncepcióba, viszont szeretném azt megerősíteni, és ezt más képviselő úr is kérdezte, és én is szóltam néhány szót a bevezetőmben a civil szervezetekről, illetve a vásárlói tudatosságról. A civil szervezetek száma ma egy elkészült felmérés szerint, aki tehát nevesíti a saját alapító okiratában azt, hogy ő foglalkozik fogyasztóvédelemmel, 102 darabot számoltunk össze; talán még Baranovszky úr is meglepődik ezen a számon. Ugyanakkor az igazán érdemben működő szervezetek száma Magyarországon ennél lényegesen kevesebb. Azt gondolom, meghatározó jelentőségű lehet, és Molnár képviselő úrnak szeretném ezt hangsúlyozni, a továbbfejlődés lehetőségét tekintve, igazi, erős, civil fogyasztóvédelmi szervezeti rendszer kialakulása. Van Magyarországon civil fogyasztóvédelmi hálózat, de az ő működőképességük folyamatosságának biztosítása feltétlenül egy nagy lehetőséget jelent.
Ha megengedik, akkor egy rövid tapasztalatot hadd mondjak? Én úgy érzékelem, hogy ma Magyarországon a fogyasztók világa is kettészakadt. Kettészakadt úgy, hogy van egy fiatal, jobban felkészült fogyasztói réteg, aki már ismeri a jogait, és képes jogai érvényesítésére, és van egy többmilliós fogyasztói réteg, aki hozzászokott ahhoz az elmúlt 45-50 évben, hogy az ő problémáját megoldja az állam. Őket igazán tudatos fogyasztóvá nevelni egy óriási kérdés és óriási feladat, és nagyon fontos állami feladat az, hogy az ő érdekeiket viszont az állami eszközökkel még hosszabb távon is meg lehessen védeni. De a jövő útja az, hogy igazán tisztában legyen, az iskolában már oktatva legyen a fogyasztóvédelmi jogosítványokról, ismerje a jogait, és képes legyen ennek érvényesítésére a civil érdekvédelmi szövetségek támogatásával.
Itt van a vitarendezés kérdése, a békéltető testületek kérdése, amit egy másik aspektusból már említettem. A békéltető testületek ismertsége is azt gondolom, meglehetősen alacsony ma Magyarországon, tehát a népszerűsítésük fontos. Ezt is tudatosítani kell, hogy ide lehet fordulni, és ez egy nagyon meghatározó feladat, különösen akkor, ha a békéltető testületek döntése az érintett által elfogadott döntéssé is válik.
Parkoló kft.-k ügye, a Centrum Parkoló kérdése alapvetően polgári jogi ügy, képviselő úr, úgyhogy itt a fogyasztóvédelmi hatóságnak ebben a kérdésben ma kevés lehetősége van.
Az energiaszolgáltatók közötti választásnál pedig mi tájékoztatási lehetőséget tudunk a fogyasztók számára biztosítani. Ennek keretébe tartozott, hogy a tavalyi év végén kifejezetten a fogyasztók tájékoztatását szolgáló kiadványt adtunk közre annak érdekében, hogy hozzánk lehet kérdéssel fordulni, hogy megpróbáljuk a fogyasztókat ebben a kérdésben is eligazítani.
Az önkormányzat szerepének bővítése: itt elsősorban a jegyző kérdése az, amiről azt gondoljuk, hogy változtatni kellene. Ma is van szerepük az önkormányzatoknak, és van szerepük a jegyzőknek is, csak ezzel a lehetőséggel, jogszabályban biztosított lehetőséggel nem mindig élnek. Most nem magánvéleményként, hanem tapasztalatként mondom, hogy ez sok esetben érthető is. Egy jegyző, aki ott van egy egészen kis közösségben, egy néhányszáz fős kistelepülésen, rendelkezik azzal a jogosítvánnyal, hogy bezárja az üzletet, de ezzel a jogosítványával meglehetősen nehezen él akkor, amikor a néhányszáz fős településen, mondjuk nem lesz tej vagy kenyér a következő napon. De a probléma lényegét tekintve, és a kérdésre is az a válaszom, hogy igen, az önkormányzatok szerepét és a jegyzők szerepét a fogyasztóvédelemben erősíteni, bővíteni, vagy a jelenlegi dolguk betartását is erősíteni kell.
Az elmúlt néhány hónapban - szeretnék pozitív tapasztalatot mondani - önkormányzatokkal, civil szervezetekkel együttesen nyitottunk meg két olyan közös fogyasztóvédelmi tájékoztató irodát, az egyiket Heves megyében, a másikat pedig Debrecenben, amely már egy ilyen közös együttműködésnek az egyik jól látható eredménye és jele.
Azt gondolom, hogy elnök úr kérdésére, a tudatosság növelésére, a panaszok növekedésére már sikerült részben választ adnom. Igen, van egy ilyen tendencia is, amibe, hogyha szabad egy picit beleértenem azt is, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság iránti bizalom is benne van ebben, hogy hozzánk fordulnak, és nagyon nem lenne jó az, ha ez a bizalom amiatt kopna meg, mert igazán érdemben nem tudunk ezekre reagálni.
A civil szervezetekkel a kapcsolat: a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a területi felügyelőségek is a civil szervezetekkel napi, élő kapcsolatot tartanak fenn. Ennek formái a legkülönbözőbbek. Szeretném jelezni, hogy egyfelől a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség tehetségéhez mérten támogatást nyújt minden olyan civil szervezetnek, amely a fogyasztók tájékoztatásához, fogyasztói rendezvények megtartásához kér a hatóságtól segítséget. Több megyében tartunk fenn közösen ügyfélszolgálati irodákat, és a legkülönbözőbb módon a kapcsolatok és a támogatások élő rendszert alkotnak a fogyasztóvédelmi hatóság munkájában.
Szakmai szervezetekkel a kapcsolat: az álláspontunk az, hogy a prevenció a fogyasztóvédelemben rettentő fontos dolog. Itt tehát mi mindenkivel, a szakmai szövetségekkel készek vagyunk egyeztetni annak érdekében, hogy megelőzzük azt, hogy egyáltalán fogyasztóvédelmi kifogásolást jelentő tevékenységet folytassanak. Több áruházlánccal, több szakmai szövetséggel olyan kapcsolatunk van, hogy ha hozzánk fordulnak, vagy mi kezdeményezzük, akkor mi magunk tartunk tájékoztatást arról, világosan megmondjuk, hogy mi milyen követelményeket támasztunk az ellenőrzések során. Nagyon sok helyen, a területeken, megyékben a szakmai szervezetekkel, kamarákkal együttesen, még mielőtt elindulna egy ellenőrzés, világosan közöljük, hogy mire fog irányulni. Nem mondjuk meg, hogy milyen üzletet vagy milyen céget fogunk ellenőrizni, de azt, hogy mire figyeljenek oda, ezt mi készek vagyunk elmondani. A megelőzésnek a további útja, és ez a válaszom erre, az az, hogy a szakmai szervezetekkel, szövetségekkel elsősorban a megelőzés érdekében egy, a maihoz képest élőbb kapcsolatot kell kialakítani. Szeretném tájékoztatásul elmondani, hogy az év folyamán számtalan szakmai szövetséggel és szervezettel napi kapcsolatban, konzultációs kapcsolatban vagyunk, és ennek vannak eredményei.
Az ügyfélszolgálati tevékenységről egyes helyeken nagyon jó tapasztalatunk van, más tekintetben meg rossz tapasztalataink vannak. Most egy eléggé friss anyag van előttem, mert a napokban a távhőszolgáltatók voltak a középpontban, a távhőszolgáltatóknál egy évben - ezt felmértük tavaly - 400 ezret megközelítő, azt hiszem, ilyen nagyságrendű panasz érkezik. Ezen belül a legtöbb érintett, több mint 200 ezer panasz jelenik meg. És ha most egy kérdés érkezett arra, hogy az ügyfélszolgálatok hogyan működnek, egy olyan nagy távhőszolgáltató, ahol egy évben 100 ezret meghaladó panaszbejelentés érkezik, ugyanezzel a céggel kapcsolatban a fogyasztóvédelmi hatósághoz összesen 25 ügy érkezett. Tehát az ügyfélszolgálatok, azt tudom mondani, sok esetben a mi közreműködésünkkel, figyelemfelhívásunkkal, problémajelzésünkkel, annak kifogásolásával, hogy díjfizetéses ügyfélszolgálatok működnek, és utána várhat a fogyasztó arra, amíg a telefon végén eljut odáig, amit meg akar tudni, ezeknél, én úgy gondolom, hogy van egyfajta fejlődés. De nem lehet általában beszélni, nagyon-nagyon differenciált ebben a tekintetben a szolgáltatók köre, és erre mi rendszeresen fölhívjuk a figyelmüket. Azt tudom mondani, hogy kifejezetten a mi közreműködésünkre lényeges javulás következett be egyes területeken az ügyfélszolgálatban.
Azt hiszem, a civilekkel kapcsolatban, az utolsóként elhangzott kérdésre is tudtam válaszolni. Köszönöm szépen a türelmüket.
ELNÖK: Én is köszönöm. Koszorús képviselő úr. (Koszorús László: Nem, köszönöm.) Más hozzászólás van-e? (Nem jelentkezik senki.) Ha nincs, akkor ezt a napirendet lezárjuk. Főigazgató úrnak nagyon szépen köszönjük a tájékoztatást.
A következő két napirendi pont tárgyalására felkérem Hankó Faragó Miklós alelnök urat, hogy vegye át az ülés vezetését.
(Az elnöklést dr. Hankó Faragó Miklós, a bizottság alelnöke veszi át.)
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság mai ülésének második napirendi pontja szerint a fogyasztóvédelemre vonatkozó irányelvek az Európai Unióban tájékoztatót fogunk kapni, és ha jól tudom, nem az eredetileg feltüntetett Horváth Sándor főosztályvezető úrtól, hanem, ha jól tudom, Boldizs József szakmai főtanácsadótól.
A fogyasztóvédelemre vonatkozó irányelvek az Európai Unióban
Megadom önnek a szót, és kérem, hogy a jegyzőkönyv kedvéért is mondja el a nevét. Amennyiben az írásbeli tájékoztatót, amelyet a bizottsági ülés elején megkapott minden tag, azt szeretné kiegészíteni, akkor szívesen hallgatjuk önt. Parancsoljon!
BOLDIZS JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Boldizs József vagyok, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium fogyasztóvédelmi osztályának szakmai főtanácsadója.
Röviden egészíteném ki a beszámolót. Kezdeném az Európai Unió fogyasztóvédelmi politikájával, amely 2005 áprilisában még közös fogyasztóvédelmi és egészségügyi program volt, azonban 2006 márciusában az Európai Parlament úgy döntött, hogy ketté kell választani ezt a programot. Innen is lehet látni, hogy nemcsak az Európai Bizottság az, aki készíti ezt a programot, hanem erős az Európai Parlament is. 2006 decemberében fogadta el végül is az Európai Parlament azt a határozatot, amely az Európai Unió fogyasztóvédelmi politikájáról szól; a határozat száma egyébként 1926/2006/EK.
Itt két fő célkitűzést tartalmaz a fogyasztóvédelmi politika, az egyik a fogyasztóvédelem magasabb szintjének biztosítása, a másik pedig a fogyasztóvédelmi jogszabályok eredményesebb alkalmazása, jobb tájékoztatás, jobb jogérvényesítés révén. Ehhez kapcsolódóan 11 akciót, úgynevezett cselekvést hirdetett meg a Bizottság, és ezt is kettébontotta. Az első célkitűzéshez és a fogyasztóvédelem magasabb szintjéhez olyan cselekvések társulnak, mint a politikához történő információgyűjtés, elemzés, illetve a fogyasztási cikkek biztonságáról szóló kockázatelemzés, információcsere, adatok gyűjtése, a tudományos tanácsadás, kockázatértékelés, pénzügyi hozzájárulás az európai fogyasztóvédelmi szervezetek működéséhez, illetve pénzügyi hozzájárulás az úgynevezett európai fogyasztói központok működéséhez. Az utolsó cselekvés az egyes célkitűzésen belül az úgynevezett kapacitásépítésről szól, itt munkatársak képzéséről van szó, a legjobb gyakorlat cseréjéről, a szakértelem cseréjéről.
A második célkitűzés a jobb jogérvényesítés, illetve együttműködés, tájékoztatás, oktatás és jogérvényesítés révén. Itt két irányelvet emelnék ki, az egyik az általános termékbiztonságról szóló irányelv, a másik pedig a fogyasztóvédelmi hatóságok együttműködéséről szóló irányelv, amely több cselekvési programban is szerepel, de szerepel a kettes célkitűzés alatt a fogyasztók oktatása, az információ és tanácsadás, jogérvényesítés is.
Minden évben készül egy úgynevezett fogyasztóvédelmi program, amely inkább pénzügyi programnak tekinthető, és a frissen alakult fogyasztóvédelmi pénzügyi programok bizottsága január 19-én döntött a 2007. évi programról és ennek pénzügyi finanszírozásáról. Erre vonatkozóan 17,1 millió eurót irányoz elő a program azzal, hogy az adminisztratív költség 0,9 millió euró. Itt is két részre bontja a finanszírozási lehetőségeket az éves program. Az egyes célkitűzésre, a magasabb szintű fogyasztóvédelem biztosítására 8,1 millió euró áll rendelkezésre. Itt a fő tétel 4,5 millió euróval a statisztikai adatgyűjtés és 1,3 millió euróval az európai fogyasztóvédelmi szervezetek támogatása, de szerepel itt különböző tréningek tartása, illetve a soros elnökség működtetése, valamint a nem élelmiszerekkel kapcsolatos tudományos bizottság munkája.
A kettes pontra, a fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb végrehajtására 8,2 millió euró áll rendelkezésre a 2007. évben. Itt a tájékoztatáshoz és az oktatáshoz 6 millió euró, míg a végrehajtási együttműködéshez, a jogorvoslathoz 2,2 millió euró áll rendelkezésre.
Szeretnék tájékoztatást adni röviden egy friss európai uniós anyagról, ez a fogyasztóvédelmi stratégia. Ezt március 13-án tette közzé egy közleményben az Európai Bizottság. Ezt már tárgyalja az Európai Tanács, és az Európai Parlament is meg fogja vitatni. Itt a stratégia szempontjából négy fő szempontot emel ki az Európai Bizottság: az első a kiszolgáltatottabb fogyasztói rétegek, idősek, gyerekek védelme, a második a közszolgáltatások kereskedelme, a harmadik az internetes kereskedelem, a negyedig pedig a fogyasztási cikkek globalizálódó piaca. Ez egy hét évre szóló stratégia, és a fogyasztók felé irányuló, határokon átnyúló kiskereskedelem bővítését és a belső piac kiteljesedését tartja a legfontosabbnak. Ez azért fontos, mert nincs meg a megfelelő fogyasztói bizalom, hiányzik a fogyasztók bizalma, és a határokon átnyúló tranzakciókban még kevésbé vesznek részt.
A stratégia három pontban foglalja össze a megvalósítandó célokat. Az első a magabiztos fogyasztó, aki önállóan, megalapozottan döntésre képes, választási lehetősége van, tájékoztatásban részesül, és megfelelő jogokkal rendelkezik. A második a fogyasztó megelégedettségének növelése, a választás szabadsága, a választék elérhetősége, a termékbiztonság és az összehasonlítás van itt napirenden, illetve a fogyasztók védelme olyan esetekben, amikor az egyén nem tudja megvédeni magát.
A Bizottság nagy jelentőséget fog adni a statisztikai adatgyűjtésnek, az árakkal, a fogyasztói panaszokkal, a kereskedők véleményével kapcsolatos információknak, a termékbiztonságnak, illetve a fogyasztói balesetekkel kapcsolatos információknak.
Nagyon fontos megemlíteni, hogy elkészült 2007 februárjában egy úgynevezett Zöld Könyv, amely a fogyasztóvédelmi acquis felülvizsgálatáról szól. Nyolc fogyasztóvédelmi irányelv felülvizsgálatát foglalja magában, és olyan dolgok szerepelnek benne, hogy el kell dönteni, maradunk-e a minimum harmonizáció elvén, vagy pedig elmozdulunk esetlegesen egy teljes harmonizációs irányba. Maradunk-e annál, hogy vertikálisan nézzük meg, hogy mi a probléma az irányelvekkel, vagy pedig lépünk egyet, és horizontálisan tekintjük át az irányelveket, tekintettel arra, hogy nagyon sok irányelvnek közös a váza. Például egy elállási jog, egy visszalépési jog a különböző irányelvekben más és máshogyan szerepel, előtérbe kerülhet, hogy az ilyen alaprendelkezéseket egy közös horizontális rendelkezésben kell létrehozni; de ez még csak a gondolkodás stádiumában van. Az Európai Bizottság erről véleményt kér minden egyes tagállamtól, véleményt lehet adni a szervezetek részéről is, ez fönt van az Európai Bizottság honlapján, nyilvános, mindenki elolvashatja és tájékozódhat felőle.
A Bizottság hangsúlyt fektet a RAPEX-rendszerre, a veszélyes termékek gyorsértékesítési rendszerére, a piacfelügyeletre, a fogyasztóvédelmi hatóságok együttműködésére, és erről volt már szó, az ominózus 2006/2004/EK-rendeletre, a közös úgynevezett akcióprogramokra, illetve nagy jelentőséget tulajdonít a tisztességtelen kereskedői gyakorlatról szóló új irányelvekre, mert itt már tulajdonképpen arról van szó, hogy egy horizontális elv felé mozdult el a bizottsági munka.
Továbbra is támogatja a bizottság a fogyasztói központok európai hálózatát, és nagy jelentőséget kapott az elmúlt időszakban az Egyesült Államokkal és Kínával való kapcsolatfelvétel. Kína is nagyon fontos, miután a harmadik országokban tevékenykedő gyártók nagyon sok terméket szállítanak az Unión belülre, és nagyon fontos, hogy ezek a termékek biztonságosak legyenek, a fogyasztó életét, egészségét ne veszélyeztessék.
Amiről szeretnék röviden tájékoztatást adni, ez az úgynevezett, kvázi kormányzati normál munkarenden kívüli uniós feladatok ellátása. Az ide vonatkozó kormányhatározat az 1123/2006. (XII. 15.), mely szerint minden egyes szakmai területnek megvan egy önálló szakértői csoportja, nálunk ez a 12. fogyasztóvédelem szakértői csoportot jelenti. Itt arról van szó, hogy az uniós tervezetek nem kerülnek be a normál kormányzati államigazgatási rend keretébe, mert akkor nem lehetne tartani a határidőket. Csak egy példát mondanék, hogy pénteken kapjuk meg a koreper napirendet, és kedden már koreper tárgyalja. Tehát ez nem menne végig két nap alatt az államigazgatás keretén belül, ezért a szakértői csoportok látják el ezt a feladatot. Minden egyes szakértői csoportban reprezentálva van az adott kormányzati képviselő az adott minisztériumból, illetve az adott államigazgatási szervezetből. Tehát nemcsak minisztérium a tagja, hanem hatóság is tagja ennek a csoportnak.
Azért érdekes ez, mert a szakértői csoport feladata a képviselendő tárgyalási álláspont kialakítása. Hogyha a szakértői csoporton belül nem jön létre megegyezés, akkor EKTB-ülést kell létrehozni, ha ott sem, akkor mennek csak felsőbb szintre az ügyek. De az ügyek nagy része a szakértői csoporton belül elintéződik, tehát nem kell ezt a hosszas folyamatot véghez vinni. Azért fontos ez, mert minden egyes tanácsi munkacsoporti ülésre tárgyalási álláspontot kell készíteni, minden egyes koreper-ülésre, minden egyes tanácsi döntés-előkészítési bizottsági ülésre, egyéb bizottsági ülésekre magyar tárgyalási álláspontot kell készíteni, és az ott jelenlévő képviselő az adott bizottságban ezt a tárgyalási álláspontot képviselheti. A munkacsoportot a fogyasztóvédelmi osztály vezeti, és a munkacsoport vezetőjének azért is van felelősségteljes feladata, mert ő jelöli ki, hogy ki képviseli a magyar álláspontot kint, Brüsszelben.
Röviden szeretnék tájékoztatást adni arról, hogy milyen bizottságokban szerepel a fogyasztóvédelem, és ez elég szerteágazó. Vannak kognitológiai bizottságok és vannak tanácsi bizottságok. Szeretnék említést tenni a fogyasztóvédelmi acquis felülvizsgálatáról szóló bizottságról, erről már említettem, hogy nyolc fő irányelv van napirenden a felülvizsgálat szempontjából. A második ilyen bizottság a Tagállami Fogyasztóvédelmi Tanácsadó Testület, amely tanácsadó testület az európai fogyasztói központok finanszírozásával, a régi tagállamok finanszírozásával, európai uniós támogatások ütemezésével, illetve megfelelő információs rendszerek felállításával foglalkozik.
A harmadik az Általános Termékbiztonsági Szakbizottság. A nevéből is kiderül, hogy a termékbiztonság területével kapcsolatos ügyeket tárgyalja, az európai termékbiztonsági hálózat ügyeit, a veszélyes termékek bejelentése gyártók és kereskedők részéről, kockázatelemzés, közös piacfelügyeleti projekteket tárgyal, a RAPEX-rendszer ügyeit tárgyalja ez a bizottság.
A negyedik a Fogyasztóvédelmi Hatóságok Együttműködése Szakbizottság. Itt az elnök úr utalt rá, hogy az új rendelet, amelyben az FVF összekötő hivatalként szerepel. Ez a szakbizottság állandóan működik, a végrehajtást figyeli, prioritásokat állít fel, adatbázist készít, információs rendszerrel dolgozik, tehát ez egy élő, működő bizottság.
Az előbb említettem az Európai Fogyasztói Központok Szakbizottságát. Háromhavonta ülésezik ez a szakbizottság, egységes panasznyomtatványt terveznek létrehozni, közös programokat szerveznek, úgynevezett vásárlást segítő honlapot készítenek, és minden bizottsági ülésen ott van a megfelelő fogyasztói központ igazgatója is.
A következő bizottság a Fogyasztóvédelmi Politika Hálózata szakbizottság. Ez egy úgynevezett ernyőbizottság, itt a legtöbb napirendi pont a megfelelő bizottságokban való működés, a különböző dokumentumok tárgyalása. Megtárgyalta az acquis felülvizsgálatát, a fogyasztóvédelmi stratégiát, az alternatív jogorvoslati rendszereket. Itt két szinten működik a munka, egy igazgatói szinten meg egy helyettesi szinten, és a bizottság elnöke a DG Sanco főigazgatója.
A következő bizottság a Fogyasztóvédelmi Pénzügyi Programok Bizottsága, aki dönt az előbb említett 17,1 millió eurós éves finanszírozásról. Az utolsó bizottság pedig a tanácsi bizottság, a Fogyasztóvédelmi Tanácsi Munkacsoport bizottsága. Itt most szinte kéthetes ülésekkel a fogyasztóvédelmi hitel irányelvtervezete szerepel, de szerepel a fogyasztói szerződéses jog, és most újonnan bekerült a fogyasztóvédelmi stratégia, mert mind a Tanács, mind a Parlament majd megvitatja az Európai Bizottság közleményét a stratégiával kapcsolatban. Ez ugyanis még nem végleges stratégia, ez még a jövőben változhat.
Röviden ennyit szerettem volna hozzáfűzni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen az összefoglaló tájékoztatást, a szóbeli kiegészítését az írásban megkapott anyaghoz. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy kinek lenne kérdése, észrevétele az elhangzottakhoz, illetve a számunkra megküldött anyaghoz. Tessék parancsolni! Török Zsolt képviselő úr.
TÖRÖK ZSOLT (MSZP): Köszönöm szépen. A tájékoztatóban, illetve a kiegészítésben is elhangzott, hogy a fogyasztói hitelekkel kapcsolatban Magyarország az egyeztetések továbbvitelét tartja szükségesnek. Mi lehet ennek az indoka, hogyha röviden esetleg erre válaszolna, hiszen az elején is elmondta az általános részben, illetve főigazgató úr az előbb is említette, hogy az európai uniós irányelvekhez képest mi szigorúbb szabályozást alkalmazhatunk a nemzeti szabályozásokban. Mi lehet az indoka itt annak, hogy mi ennek a továbbvitelét, továbbtárgyalását tartjuk szükségesnek. Erre szeretnék választ kapni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy lenne-e még valakinek kérdése vagy észrevétele? (Nem jelentkezik senki.) Amennyiben nincs, akkor válaszadásra megadom önnek a lehetőséget.
BOLDIZS JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Nagyon bonyolult probléma, amit a képviselő úr kérdezett, és ezt röviden próbálom összefogni. A fogyasztóvédelmi hitel irányelve a maximum harmonizációs irányelv alá tartozik. Nagyon sokszor voltam kint ezen az ülésen, utána már nem nagyon tudtam kimenni, megkérdeztem a külügy képviselőjét, és neki ugyanaz volt a véleménye. Minden tagország kvázi mást akar. Az a probléma, hogy nagyon szerteágazó a fogyasztóvédelmi joganyag a különböző tagállamokban, a legfejlettebb Luxemburg és az Egyesült Királyság a fogyasztói hitel piacán, és vannak a fejletlenebb tagállamok. A kettőt nagyon nehéz összehozni. Ha maximum a harmonizáció, akkor ez azt jelenti, hogy ami az irányelvben szerepel, azt lehet, nem többet és nem kevesebbet. Tehát nincs az a játék, hogy egy kicsit szigorúbbak legyünk, vagy nem.
Nem tudott megegyezni a mai napig sem a munkacsoport. Nyolc tagország azt mondja, hogy nincsen hozzáadott értéke az irányelvnek úgy, ahogy most van, kvázi ki kell dobni, a másik nyolc tagállam azt mondja, nem, még azért gyűrni kell egy kicsit, próbáljuk meg, hátha jobb lesz. Volt egy olyan cikkely, hogy kölcsönös elismerés elve, ezt végül is nem sikerült átverni, kikerült az irányelvből. Az alapvető probléma az, hogy egyes tagországok szerint annyira kiürült az irányelv, hogy már nincsen olyan hozzáadott értéke, ami segítene a közös piaci szabályozás szempontjából. Ugyanakkor nagyon fontos lenne, mert az nem jó, hogy minden egyes tagországnál más a belső piac, a határokon átnyúló üzleteket ez gátolja.
Az is gátolja, ha megmarad a minimum harmonizáció. Ez azt jelenti, hogy országon belül a fogyasztó tudja, hogy milyen jogokkal rendelkezik, de ha a határon túlról érkezik az ajánlat, akkor már nem tudja, hogy milyen jogok vonatkoznak rá. Még akkor sem tudja, hogyha a kölcsönös elismerés érvénybe lép, vagy a származási ország elve érvénybe lép, mert ez azt jelenti, hogy ha kívülről jön az ajánlat, akkor a kinti bank országának, a származási országnak a szabályozását is figyelembe kell venni. Ez nem biztos, hogy megfelelően járható út, ezért ezt elvetették.
Marad a maximum harmonizáció, de a maximum harmonizáció pedig azért nem jó, mert - erre csak egy példát mondok, hogy például - előtörlesztés esetén a fogyasztónak vissza kell fizetnie bizonyos kompenzációs költséget a banknak. Ez nálunk nincs így, nálunk semmit nem kell visszafizetni, ha előtörlesztés van. Más országoknál viszont egy bonyolult rendszer szerint ki van dolgozva, hogy mennyit kell visszafizetni. Ha nem tudunk megállapodni abban, hogy például száz euró legyen ez a minimális limit, amely alatt nem kellene, vagy ezer euró legyen, ez minden tagországnál más. Más az Egyesült Királyságban és más Bulgáriában, de a középmezőnyben is más. Úgyhogy ez egy nagyon bonyolult irányelv, nagyon nehéz irányelv. A finnek nem tudták keresztülvinni, a németek csináltak egy majdnem teljesen új passzust, és azzal vagyunk bajban, hogy minden héten új cikkelyek érkeznek, és minden héten újra meg kell nézni, hogy mit javasolt a német elnökség, és ahhoz képest tárgyalási álláspontot megfogalmazni, de - idézőjelben - gyötrelmes ez a folyamat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Amennyiben további kérdés, észrevétel nincs, akkor a második napirendi pontunk vitáját lezárom. Köszönjük szépen önnek a tájékoztatást.
A bizottság ülésének harmadik napirendi pontjaként az egyes, a nemdohányzók védelmét szolgáló törvényi rendelkezések módosításáról szóló T/2615. számú törvényjavaslat vitája következik. Csak nagyon röviden szeretném elmondani a bizottság és a vendégek tájékoztatása érdekében azt, hogy a fogyasztóvédelmi eseti bizottság önálló bizottsági véleményezési jogkörrel és bizottsági állásfoglalással, az ajánlásban történő feltüntetéssel és ott történő szerepeltetési joggal nem rendelkezik. Amennyiben bizottságunk a törvényjavaslatra vonatkozóan szeretne érdemben állást foglalni, akkor arra egy tájékoztató közreadásával vagy kibocsátásával van lehetőségünk, amelynek tervezetére vonatkozóan elvileg mindenki előtt szerepel egy írásos anyag, egy egyoldalas tervezet. De természetesen a törvényjavaslattal kapcsolatban folytathatunk vitát, és amennyiben az előterjesztők közül szeretne valaki esetleg először szólni, akkor talán megadnám a lehetőséget erre.
Elsőként Koszorús alelnök úrnak szeretném megadni rövid összefoglalásra a szót, és aztán utána, amennyiben valaki szeretne kérdezni, észrevételt tenni, arra nyilván lesz lehetőség. Parancsoljon, alelnök úr.
Képviselői észrevételek, kiegészítések
KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Röviden összefoglalnám javaslatunk lényegét. A 18 év alattiak dohányzásával kapcsolatosan a minap napvilágot láttak a KSH, illetve az Egészségügyi Minisztérium által készített közvélemény-kutatások elrettentő adatai, miszerint a 18 év alattiak 70 százaléka már kipróbálta a cigarettát, illetve rendszeresen dohányzik. A fogyasztóvédelmi törvény jelen pillanatban úgy szankcionálja az ilyen eseteket, hogyha tettenérés esetén a boltos 18 év alattinak árul dohányterméket, az 30, illetve 50 ezer forintos pénzbírsággal sújtható. Úgy gondoljuk, hogy ez az összeg nem képez elég nagy visszatartó erőt, hogy a jövőben szintúgy 18 év alattiaknak áruljanak dohányterméket, ezért kívánunk szigorítást eszközölni.
A fogyasztóvédelmi törvényt úgy módosítanánk, hogy aki a jövőben 18 év alattinak árul cigarettát, az egy évig ne árulhasson cigarettát. Ezt úgy oldanánk meg, hogy a működési engedélyéből a jövedéki termék forgalmazását vonnánk vissza egy évig. Tehát, aki 18 éven alulinak árul cigarettát, az egy évig ezt ne tehesse, és a működési engedélyéből vonnánk ezt ki. Ez a módosításunk célja.
Értelemszerűen itt a politikának többet is kell majd tennie ezen a területen, a jövőben az Országgyűlésnek nagyobb mértékben kell támogatnia a különböző dohányellenes kampányokat. Ez egy vaklövészete lenne egyébként ennek az egész átfogó projektnek. Jelen pillanatban az egészségügyi bizottság, a gazdasági bizottság elfogadta a javaslatunkat, Molnár Lajos pozitívan nyilatkozott erről a múlt héten, hétfőn a parlamentben, illetve tegnap elfogadta a parlament a sürgősségi tárgyalást, így két hét múlva napirendre tűzte ennek a kérdésnek a megvitatását.
Értelemszerűen egyelőre még, hála a jó Istennek, a fő irányaiban egyetértünk, ennek részletes kidolgozására a jövő héten a parlamentben minden oldalnak el kell mondania a véleményét és utána a parlamentnek el kell fogadnia. Ez egyfajta megoldás lehet, hozzá kell tennem. Nagyon szépen köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Alexa György elnök úr jelezte, hogy szólni kíván. Tessék parancsolni!
ALEXA GYÖRGY (MSZP): Kértem az elején, hogy a két javaslatról együtt tárgyaljunk. Azt gondolom egyébként, hogy Koszorús úrék javaslata szép példája annak, amikor a parlamenti munka valóban parlamenti munkaként működik, és mondjuk úgy, ihletőleg és ösztönzőleg hat más képviselőkre, más frakciókra egyik képviselő vagy frakció kezdeményezése. Mesterházy képviselőtársamra és rám mindenképpen ihletőleg hatott Koszorús úrék javaslata, és azt gondoltuk, némi bővítése nem lesz haszontalan és nem lesz ugyanannak a célnak a kárára, a kiskorúak fokozottabb védelmének erősítésére nem lesz káros, hogyha a dohánytermékekkel kapcsolatos szigorúbb eljárásmódot az alkoholtermékek kapcsán is kialakítjuk.
Ezért a mi javaslatunk a dohány mellett a szeszesital kereskedelmi forgalma 18 évet be nem töltött személyek részére történő kiszolgálás esetén fogalmaz meg szankciókat. Itt az eljáró hatóság legfeljebb 30 napra akár az üzlet teljes bezárását is elrendelhetné indokolt esetben. Jól el tudok képzelni az alkohol kapcsán egyébként indokolt eseteket, hiszen én attól tartok, hogy találhatók ebben az országban olyan ifjúsági szórakozóhelyek, ahol, mondjuk úgy, hogy üzemszerűen szolgálnak ki 18 év alattiakat alkohollal.
Bizottságunknak a Házszabály szerint adott lehetősége az, és ezt elnök úr bizonyára mondta önöknek, hogy igazából egy tájékoztatónak hívják ezt a műfajt, amiben mi egyfajta állásfoglalást fogadhatunk el. Ebbe a tájékoztatóba mind a két javaslat támogatását belefogalmaztam bizottsági elnökként. Én azt kérem a bizottság tagjaitól, hogy a tájékoztató elfogadását támogassák, illetve saját frakciójukban tegyenek meg mindent, hogy minél előbb átmenjenek ezek a Ház hivatalos fórumain. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az előterjesztők után a vitára nyílik lehetőség. Kérdezem, hogy ki kíván hozzászólni az elhangzottakhoz, illetve a napirendi ponthoz? (Dr. Péterfalvi Attila jelentkezik.) Szeretettel köszöntjük Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos urat, és miután jelentkezett, megadom a szót neki. Parancsoljon!
DR. PÉTERFALVI ATTILA adatvédelmi biztos: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A dohányellenes reklámok vonatkozásában szeretném tájékoztatni a tisztelt bizottságot. Nem tudunk vele most mit kezdeni, mert nincsen ez a törvény megnyitva, de egy következő módosítás során mindenképp a bizottság figyelmébe ajánlanám azt az állásfoglalásomat, amely mintegy két hónappal ezelőtt született egy konkrét eset kapcsán. A Gazdasági Versenyhivatal szakvéleményére alapozva jogellenesnek minősítettem minden olyan tájékoztatást, amely dohányárut reklámoz, legyen az akár e-mailben, akár zárt küldeményként is. Ez azért is lényeges, mert ez azt jelenti tehát, hogy nem lehet adatot gyűjteni, személyes adatot gyűjteni erre a célra, illetőleg a már így gyűjtött adatok nem használhatók fel erre a célra, hiszen az adatvédelmi törvény szerint nemcsak formailag, hanem tartalmilag is jogszerűnek kell lennie az adatkezelésnek, ezért az érintett beleegyezésével sem lehet ezeket az adatokat ilyen célra felhasználni. Kizárólag tudományos kutatás vagy valamiféle más, dohányzás elleni propagandaanyag küldésére alkalmazhatók ezek az adatok a jövőben.
Úgyhogy amennyiben egy következő törvénymódosítás kapcsán szélesebb körben nyúl hozzá az Országgyűlés a nemdohányzók védelme érdekében vagy a gazdasági reklámtevékenység keretében a hatályos szabályozáshoz, akkor a tisztelt Országgyűlés figyelmébe ajánlom ezt az állásfoglalást. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen a figyelemfelhívást. Nyilván, amennyiben e törvényjavaslatok vitája megkezdődik, vagy megnyílik, akkor természetesen figyelembe vesszük az ajánlásban foglaltakat.
Kérdezem, hogy ki kíván hozzászólni. Ha jól látom, a kormány képviseletében, ugye? Kérem szépen a nevét és a beosztását szíveskedjen a jegyzőkönyv számára bemondani! Parancsoljon!
DR. SCHLAMMADINGER JÓZSEF (Egészségügyi Minisztérium): Schlammadinger József vagyok, és az Egészségügyi Minisztérium jogi főosztályának főosztályvezető-helyettese.
Nagyon röviden engedjék meg, ahogy tegnap a gazdasági bizottságban is már, hogy ismertessem egyelőre csak a mi álláspontunkat, hiszen a kormány holnap foglalkozik egy előterjesztés formájában ezzel a törvényjavaslattal, de a döntés, a vélemény az előterjesztés ismeretében már többé-kevésbé sejthető. Mi abszolút egyetértünk a törvényjavaslatban foglalt célokkal, nem is tehetünk mást, azt hiszem, ez a dolgunk, feladatkörünkből és a tárca feladatköréből adódóan meg különösen.
Egy apróság van, amire én azt gondolom, hogy az eddigi vita vagy hozzászólások során is fölhívták már a képviselők a figyelmet. Valószínűleg ebben a törvényjavaslatban olyan potenciálok rejlenek, amelyeket érdemes lenne a parlamenti tárgyalás során fokozottan kihasználni. Ilyen például az alkoholra történő utalás, de ide tartozhat az élelmiszer-biztonság kérdésköre, és még számos olyan terület felhozható, amelynek kezelésére ez a törvényjavaslat módot adhat. Hiszen egyetértünk azzal, hogy a fogyasztóvédelmi törvény szankciórendszerét szigorítani kell, azonban azt is gondoljuk, hogy ezt egy rendszerszerű megközelítéssel kell tennünk.
Többféle jogszabálysértő magatartást bevonni ennek a törvényjavaslatnak vagy egy másik törvényjavaslatnak a látókörébe, és ettől a pillanattól kezdve azok a képviselői célok, amelyek a beterjesztő képviselőknél megvoltak, amikor ezt a törvényjavaslatot beterjesztették, nem sérülnek ugyan, ugyanakkor jó néhány olyan elemmel tud gazdagodni ez, amely nem ilyen idegentestként ékelődik be a fogyasztóvédelmi törvény szerkezetébe, mint ahogy jelen állás szerint ez most történne.
Tehát a kormány álláspontjának rövid lényege az, hogy módosító indítványokkal mi a javaslatot természetesen támogathatónak tartjuk, és a módosító indítványok előkészítésében természetesen felajánljuk a segítségünket és közreműködésünket is.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kíván esetleg hozzászólni még? (Nem jelentkezik senki.) Amennyiben hozzászólásra más nem jelentkezik, akkor most kerülhetne sor a tájékoztatóval kapcsolatban a bizottság állásfoglalásra.
Arra kérem a bizottság tisztelt tagjait, hogy vegyék a kezükbe azt a tájékoztatót, amelyet az ülés elején, a jobb felső sarokban "Tervezet" jelű rövid utalással megkaptak. Kérdezem, hogy mindenkinek rendelkezésére áll-e. (A képviselők bólintással jelzik, hogy megkapták a tájékoztatót.) Néhány sorról van szó, kérem, hogy szíveskedjen mindenki gyorsan elolvasni, és amennyiben bárkinek a tájékoztatóban foglaltakkal kapcsolatban észrevétele van, akkor azt kérem, jelezze. (A képviselők végigolvassák a tájékoztatót.)
Talán ennyi idő elegendő volt arra, hogy mindenki elolvassa. Kíván-e valaki bármilyen észrevételt tenni. (Nem jelentkezik senki.) Amennyiben nem, akkor kérdezem a bizottság tagjait, támogatják-e, hogy egy ilyen tartalmú tájékoztatót közreadjon az Országgyűlés fogyasztóvédelmi eseti bizottsága. Aki egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.)
A bizottság döntő többsége egyetért. Nem vagy tartózkodás volt-e? Tartózkodás? (Szavazás.) Köszönöm.
Egy tartózkodással a bizottság elfogadta.
Ezzel a harmadik napirendi pont vitáját lezárom, és az egyebekre vonatkozóan visszaadom az elnöklést elnök úrnak. Köszönöm szépen.
(Az elnöklést Alexa György, a bizottság elnöke veszi át.)
ALEXA GYÖRGY (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Szeretném megkérdezni képviselőtársaimat, hogy egyebekben van-e valamilyen felvetés. Török képviselő úr, Lombos képviselő úr és jómagam is készültem egy egyebekkel. Parancsolj!
TÖRÖK ZSOLT (MSZP): Elnök úr, köszönöm szépen. Csak annyit szerettem volna, hogy a mai napirendi pont alapján az körvonalazódik számomra, hogy vagy hosszabb bizottsági üléseket kell, vagy gyakrabban kell bizottsági üléseket tartanunk, vagy a harmadik variáció, hogy hosszabb időt kell magunknak, esetleg a bizottság működéséhez rendelkezésre bocsátani. Ezt csak azért mertem itt az egyebek között elmondani, hogy ez ügyben konzultáljunk, ha lehet, majd nem bizottsági ülés keretében is, mert én azt látom, hogy az eredeti munkatervünknek megfelelően, illetve ma, amit főigazgató úr is felvázolt számunkra, abból, ha csak a jogszabály-változtatásokkal kapcsolatban, hogyha esetleg mi bármit - akár magánvéleményt is - meg akarunk fogalmazni, akkor egy hosszú időszakról lesz majd szó, amelyben aktív munkát kell végezni. Ezt szerettem volna csak jelezni egyebek között. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Lombos képviselő úr.
LOMBOS ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Nekem már régen nincsenek illúzióim, de azt mindenképpen szóvá kell tennem, hogyha létrehozunk egy ilyen eseti bizottságot, és a meghívott vendégeink megtisztelik a bizottságot a napirendek tárgyalásánál, akkor én elvárnám, hogy azok a képviselők, akik ebben az eseti bizottságban feladatot vállaltak, azok legyenek itt. Sem vitatkozni, sem érdemi munkát végezni igazán nem fog tudni az eseti bizottság, hogyha az ellenkező oldalon például senki nincs. Nem szeretnék ebbe különösebben belebonyolódni, de mindenképpen szerettem volna ezt szóvá tenni.
A másik dolog pedig, sokáig vívódtam, hogy szóljak, ne szóljak az előző két napirenddel kapcsolatosan, most mégis megteszem, mert vendégeink közül még sokan itt maradtak, és elsősorban a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnek az elmúlt időszakban végzett munkájával kapcsolatban meg kellett volna jegyeznünk, és én most ezt megteszem, hogy az a fajta munka, amit elvégeztek, és ami a médiában és egyéb helyeken megjelent, és tájékozódhattunk arról, hogy milyen feladatokat végeztek, ez mindenképpen tiszteletreméltó és megemlítendő, köszönetre méltó. Úgy gondolom, ennek szót kellett volna adnunk, annak ellenére, hogy itt elhangzott olyan kérdés, amely az elmúlt évek kritikájának lehetőségét is felvetette, vagy felvetette volna. Ezt mindenképpen szeretném, nem a bizottság, de a saját nevemben elmondani, mert az a fajta eredmény, amelyről valamennyien tudunk, és amelyről itt szó is volt, az nemcsak annak eredménye, hogy a fogyasztóvédelem általában ezzel a munkával hatékonyabban, jobban és tevékenyebben foglalkozott az elmúlt éveknél, hanem hogy egyre inkább sort kerít arra, hogy eredményeit megismertesse a közvéleménnyel, ami nagyon fontos, és ami mindenképpen arra utal, hogy az a munka, amit elvégeztek, az nemcsak hogy hatékony, hanem a kommunikációval eredményesebbé is tehető. Elsősorban a figyelemfelhívás az, ami ebben az esetben nagyon fontos.
Azért mondtam, hogy nekem már régen nincsenek illúzióim, a fogyasztóvédelemmel kapcsolatban sohasem lesz olyan eredmény kimutatható, hogy valamilyen probléma ne lenne felvethető az országban. Hiszen ezek a szervezetek - a civil szervezetekkel együtt - azért vannak, hogy felhívják a figyelmet azokra a hiányosságokra, ellentmondásokra, amelyek tapasztalhatók. Ha pedig ez így van, akkor nekünk kötelességünk akkor, amikor kritikai megjegyzéseket fogalmazunk meg, hogyha vannak pozitívumok, akkor azokról is emlékezzünk meg. Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Én is köszönöm. Képviselő úr első felvetésére azt gondolom, hogy az elnöki, alelnöki összetétel tükrözi a bizottságba delegáló pártok összetételét, tehát először célszerű, ha mindenki a saját portáján elsöpröget egy kicsit, én a magamén ezt meg fogom tenni; a megjelenésről beszélek. Azt kérem alelnöktársaimtól, hogy kicsit söprögessenek ők is a magukén, annál is inkább, mert annál hitelesebb lesz, ha netán valamilyen dologgal kapcsolatban mi magunk kritikákat fogalmazunk meg.
A másik, amit Lombos képviselő úr még mondott, ez igen nehéz dolog. Tájékoztatót kértünk, nekünk erről a tájékoztatóról szavaznunk nem lehet, ilyen értelemben a tájékoztatónak valamifajta pozitív lezárása csak az elhangzott vélemények és minősítések lehet. Lombos képviselő úr véleményét köszönöm, magam is igyekeztem ezért egyik hozzászólóként hangot adni a szervezet munkájával kapcsolatos elismerésemnek, de az egy új oldala, amit mondott Lombos képviselő úr, hogy valóban a szervezet kommunikációja egyébként nemcsak a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnek, hanem egy-két más fogyasztóvédelmi szervezet kapcsán is megfigyelhető pozitív tendencia, hogy az ez irányú szervezeteink kommunikációja javul. Úgy gondolom, hogy ez az állampolgárok számára nemcsak a naprakész tájékoztatás miatt, hanem éppen az emlegetett prevenció miatt is fontos.
Én is készültem egy egyebekkel. Jól tudja mindenki, hogy április 17-ig van nekünk elfogadott munkatervünk, április 17-ére ezért én készülök kibővíteni a bizottság üléstervét. Kérem az állandó meghívottakat és kérem képviselőtársaimat is, hogy segítsék munkámat azzal, hogy javaslatokat küldenek számomra, munkatervi javaslatokat. Alelnöktársaimmal a jövő héten tervezünk egy egyeztetést a bizottság elé bekerülő munkatervi javaslat ügyében, tehát célszerűnek azt látnám, ha 7-8-ig kapnék ilyen típusú javaslatokat, mert akkor már a velük való tárgyaláskor tudnám erről őket tájékoztatni.
A mai részvételét mindnyájuknak nagyon köszönöm, és további jó napot kívánok!
(Az ülés befejezésének időpontja: 14 óra 54 perc)
|
Alexa György | |
Jegyzőkönyvvezető: Bihariné Zsebők Erika