FVEB-5/2007.
(FVEB-5/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi eseti bizottságának
2007. május 15-én, kedden, 13 óra 30 perckor
a Parlament, főemelet 37-38. számú tanácstermében megtartott
üléséről
Helyettesítési megbízást adott: *
Megjelentek/jelen lévők/részt vevők *
Határozatképesség megállapítása *
Tájékoztató a Magyar Energia Hivatal fogyasztóvédelemmel összefüggő tevékenységéről és tapasztalatairól *
Horváth J. Ferenc kiegészítése *
Képviselői kérdések, észrevételek *
Horváth J. Ferenc válaszadása *
Horváth J. Ferenc további válaszadása, reagálása *
Tájékoztató a vám- és pénzügyőrség fogyasztóvédelemmel összefüggő tevékenységéről és tapasztalatairól *
Dr. Kanta Tünde kiegészítése *
Képviselői kérdések, észrevételek *
Dr. Kanta Tünde válaszadása, reagálása *
Tájékoztató a kormány fogyasztóvédelmi politikájáról és cselekvési programjáról *
Képviselői kérdések, megjegyzések *
Kiss Péter válaszadása, reagálása *
Képviselői észrevételek, megjegyzések *
Széplaki Ferenc tájékoztatása *
1. Tájékoztató a Magyar Energia Hivatal fogyasztóvédelemmel összefüggő tevékenységéről és tapasztalatairól
2. Tájékoztató a vám- és pénzügyőrség fogyasztóvédelemmel összefüggő tevékenységéről és tapasztalatairól
3. Tájékoztató a kormány fogyasztóvédelmi politikájáról és cselekvési programjáról
4. Egyebek
Elnököl: Alexa György (MSZP), a bizottság elnöke
Koszorús László (Fidesz), a bizottság alelnöke
Molnár Béla (KDNP), a bizottság alelnöke
Almássy Kornél (MDF)
Borenszki Ervin (MSZP)
Dér Zsuzsanna (MSZP)
Lombos István (MSZP)
Mesterházy Attila (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP)
Török Zsolt (MSZP)
Geberle Erzsébet (SZDSZ)
Bagi Béla (Fidesz)
Dr. Braun Márton (Fidesz)
Farkas Sándor (Fidesz)
Szatmáry Kristóf (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott:
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) Geberle Erzsébetnek (SZDSZ)
Dr. Nagy Andor (KDNP) Molnár Bélának (KDNP)
Horváth J. Ferenc a Magyar Energia Hivatal elnöke
Dr. Kanta Tünde bűnügyi igazgató, ezredes (Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága)
Wittich Tamás, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főigazgatója
Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter
Dr. Baranovszky György, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos
Szövetségének elnöke
Széplaki Ferenc elnök (Pest Megyei Fogyasztóvédelmi Közhasznú Egyesület)
Megjelentek/jelen lévők/részt vevők
Dr. Tuba Andrea főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Bíró Krisztina osztályvezető (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Süth Miklós főállatorvos (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Horváth Sándor főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Selmeczi Balázs, a Fogyasztóvédelmi Alapítvány elnöke
Dr. Hegedűs Márta, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakmai
főtanácsadója
Dr. Dékány Sándor ügyvezető igazgató (Kereskedelmi Sajtóügynökség)
Dr. Szörényi Gábor osztályvezető (Magyar Energia Hivatal)
Dr. Németh György Károly főosztályvezető-helyettes (Pénzügyi Szervezetek
Állami Felügyelete)
Somodi Attila osztályvezető (Nemzeti Hírközlési Hatóság)
Kanyó László igazgató (PRIMACOM)
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 35 perc)
ALEXA GYÖRGY (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Szeretettel köszöntöm meghívott vendégeinket és a bizottság tagjait.
A mai napirendi javaslatom három napirendi pontból és egyebekből áll. Első napirendi pontunk a Magyar Energia Hivatal fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tevékenységéről szóló tájékoztató meghallgatása, második napirendként a vám- és pénzügyőrség hasonló tartalmú tájékoztatóját hallgatnánk meg, és harmadik napirendi pontunk 15 órától Kiss Péter miniszter úr meghallgatása, aki egy tájékoztatót tart a kormány új fogyasztóvédelmi stratégiájáról. A 3 órás időpontért elnézést kérek, nyilvánvalóan nem volt egyszerű miniszter úrral egyeztetni, ugyanakkor azt gondolom, szép gesztus tőle, hogy ezt a dolgot nem valamiféle helyettesítéssel akarta megoldani.
Még mielőtt a napirendeket föltenném szavazásra, szeretném jelezni bizottsági tagjainknak, hogy az Országgyűlés kutatószolgálata elkészítette azt a háttéranyagot, amit a fogyasztóvédelem jogszabályi hátterével kapcsolatban a történelmi áttekintéssel, nemzetközi összehasonlítással kapcsolatban készített. Remélem, ezt mindenki megkapta. Szeretném önöknek mondani, hogy akinek olyan típusú problémája van, hogy további kutatnivalót lát, magyarul kéri, javasolja, hogy feladatot adjunk még a kutatószolgálatnak, akkor az lehetőleg egy héten belül jelezze felém, és azt gyorsan megvitatjuk, bár szerintem már most bírja az illető egyetértésemet, ha a kutatószolgálat egyébként ezt teljesíteni képes. De ahhoz, hogy dolgozni tudjunk azzal az anyaggal, amit ők elkészítettek, minél előbb teljesnek kellene lennie.
Ezek után fölteszem szavazásra a napirendeket, tehát az elhangzott három napirendi pont és az egyebek.
Határozatképesség megállapítása
Jelzem, hogy a bizottság határozatképes a helyettesítésekkel együtt.
Kérdezem, ki az, aki a beterjesztett napirendekkel egyetért.(Szavazás.)
Köszönöm szépen, egyhangú.
Tájékoztató a Magyar Energia Hivatal fogyasztóvédelemmel összefüggő tevékenységéről és tapasztalatairól
Köszöntöm Horváth J. Ferencet, a Magyar Energia Hivatal elnökét. Az írásos beszámolóját, tájékoztatóját természetesen megkaptuk, a bizottsági tagoknak továbbítottuk. Kérem, tartsa meg szóbeli kiegészítését.
Horváth J. Ferenc kiegészítése
HORVÁTH J. FERENC (Magyar Energia Hivatal): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Hölgyeim és Uraim! Tisztelettel köszöntöm a fogyasztóvédelmi eseti bizottság ülésének valamennyi résztvevőjét.
Ismert, hogy a Magyar Energia Hivatal évente beszámol az Országgyűlésnek tevékenységéről, benne természetesen fogyasztóvédelmi feladatainak teljesítéséről is. Legutóbb ez év márciusának elején számolt be az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága energetikai albizottságának a fogyasztóvédelemmel összefüggő tevékenységéről. Mint ahogy elnök úr említette, jelen ülés előkészítéseként a hivatal egy írásos anyagot állított elő, készített, és küldött meg a bizottság részére, most csupán benyújtott írásos anyagunk legfőbb megállapításait emelem ki.
Megemlítem, hogy az írásos beszámoló az elmúlt években végzett munkánkról, munkánk tapasztalatairól ad tájékoztatást, ugyanakkor röviden ismerteti az ez év januárjában-februárjában keletkezett jelentős számú fogyasztói panaszok okait és a hivatal megtett intézkedéseit.
Kiemelem, hogy a hivatal munkájának, tevékenységének minden elemében megjelenik a fogyasztóvédelem, akár jogszabályt készít elő a hivatal, akár üzletszabályzatot vagy egy ellátási szabályzatot hagy jóvá. A fogyasztók védelmét szolgáló legfontosabb 5 tevékenységünk az alábbi: az elvárt szolgáltatási színvonal szabályozása, üzletszabályzatok jóváhagyása, engedélyesek helyszíni ellenőrzése, a fogyasztói elégedettségi felmérések és egyedi fogyasztói panaszok orvoslása. Nézzük ezeket kissé részletesebben!
Elsőként említettem a szolgáltatás színvonalának szabályozását. Mind az elosztóknál, mind a közüzemi szolgáltatóknál úgynevezett színvonalmutatókat vezettünk be. Az elosztóknál olyan fontos mutatót, mint a megszakadás gyakorisága, a villamosenergia-szolgáltatás átlagos megszakadásának időtartama, a kiesési mutatók. Ezeket az előírásokat a bevezetést követő időszakban fokozatosan szigorítottuk, és be nem tartásuk esetén ezen mutatószámoknál az elosztói tarifadíj csökkentésére kerül sor, bizonyos mutatóknál pedig büntetési lehetőség van 50-100 millió forint felső határig.
A közüzemi szolgáltatóknál az úgynevezett garantált szolgáltatások rendszerét vezettük be, és ha ezen szolgáltatások előírásait nem teljesítik a szolgáltatók, akkor a be nem tartás esetén kötbérfizetési kötelezettségük van. Erre példát is említek: az áramkimaradás megszüntetésének időtartamát előre rögzítjük, vagy ha egy egyeztetett időpontot a szolgáltató nem tart be, akkor automatikusan kötbérfizetési kötelezettsége keletkezik.
Néhány szót az üzletszabályzatok jóváhagyásáról: az üzletszabályzatok a fogyasztók és az engedélyes szolgáltató-elosztó közötti kereskedelmi és ügyfélkapcsolatokat szabályozza. A hivatal a benyújtott üzletszabályzatoknál elsősorban ellenőrzi, hogy a jogszabályban foglaltakat betartotta-e az üzletszabályzatot készítő, és ugyanakkor a hivatal él a törvény adta szabályozási jogkörével.
Említettem a helyszíni ellenőrzéseket: éves program keretében, előre rögzített módon, levélben közöljük az érintettekkel a helyszíni ellenőrzések időpontját. Az ellenőrzésekről jegyzőkönyvet veszünk fel, és ha kell, az ellenőrzések kapcsán a hivatal előírásokat tesz, illetve határozatot hoz a szükséges bírságról. 2006-ban csak a fogyasztóvédelem területén, a fogyasztóvédelemmel kapcsolatban 150 millió forint bírságot szabott ki a hivatal.
Nagyon fontos feladata a hivatalnak a fogyasztóvédelmi elégedettségi felmérések, vizsgálatok évenkénti elvégzése. A hivatal előírja az engedélyesek számára, hogy független közvélemény-kutatók bevonásával felméréseket végezzenek. Ezek a felmérések igen értékes információt nyújtanak mind a hivatal, mind a szolgáltatók számára, a szolgáltatók elé tükröt tesznek a fogyasztók véleményéről. Például ezen felmérésekből derült ki - mint az anyag is tartalmazza -, hogy az elosztás területén az ellátás folyamatosságát, az üzemzavarok gyors helyreállítását, a feszültségpanaszok gyors megszüntetését tartják a fogyasztók nagyon fontosnak, és ezen a területen a legalacsonyabb az elégedettségük.
Fontos tevékenysége a hivatalnak az egyedi fogyasztói panaszok orvoslása. A villamos energia és földgázipar területén évente a hivatal mintegy ezer fogyasztói panaszt vizsgál ki, és ezeket a panaszokat a jelenlegi jogszabályi előírások szerint határozattal zárja le a hivatal. A panaszok mintegy 35 százaléka jogos panasz, és a leggyakrabban a méréssel, számlázással és díjfizetéssel kapcsolatos panaszok fordulnak elő.
Néhány szót röviden az ez év elején az Elmű-nél és a Tigáz-nál kialakult helyzetről: az Elmű még 2006 novemberében, szeptember-november között egy új számlázási rendszert vezetett be. Egy igen jelentős adatmennyiség kezelését kellett elvégeznie, és a számlázási rendszer, a számlázást végrehajtó szoftver üzembe helyezése számos problémát jelentett. Hónapokkal késett a számlázás, a novemberi számlát a januári számlával együtt, a decemberit pedig a februári számlával együtt kézbesítették ki. Igen jelentős fogyasztói érdeklődés jelentkezett egyrészt a meg nem érkezett számlák miatt, ugyanakkor ez az időszak egybeesett a gázártámogatási rendszer megváltozásával, és számos fogyasztó a villamos energia területén is mérőátírást kezdeményezett, ez iránt érdeklődött.
A jelentős fogyasztói jelentkezések kapcsán a három információs csatornája a szolgáltatóknak bedugult, ez a három csatorna: a telefonos kapcsolatteremtés, a személyes kapcsolatteremtés, illetve a levélbeli kapcsolatteremtés. A hivatal részletes helyszíni vizsgálatot folytatott, és mulasztást állapított meg a szolgáltatónál. Az elvárható magatartástól is jelentősen eltért a szolgáltató magatartása, ezért a hivatal 18 millió forintos bírságot szabott ki. A részletes vizsgálatot és annak eredményeit a hivatal honlapján is közzétette.
Néhány szót a Tigáz-nál történt fogyasztói problémákról: a Tigáz az elmúlt évben áttért egy új számlázási rendszerre, az éves egyszeri leolvasáson alapuló rendszert vezette be, ugyanakkor a gázártámogatási rendszer megváltozásából eredően át kellett térnie a tömbös támogatásról a rászorultsági alapon történő támogatási rendszerre. Rosszul mérte fel a helyzetet a Tigáz, mert sokkal kevesebb olyan fogyasztóra számított, akik a havi egyszeri bediktálásos módszert választották. Ebből eredően szintén mind a három kommunikációs csatorna a Tigáz-nál is bedugult, hosszú sorok alakultak ki az ügyfélszolgálati irodákban, hosszú időn keresztül nem lehetett hozzáférni a Tigáz ügyintézőjéhez, ugyanakkor az írásban benyújtott kérdésekre is késedelmes válaszokat adott. A hivatal itt is alapos munkát, vizsgálatot végzett. A vizsgálat eredményeit határozatban tette közzé, és a Tigáz-t 10 millió forintos bírsággal sújtotta.
Végül megemlítem, hogy a hivatal évek óta szoros kapcsolatot tart fenn, együttműködik azon államigazgatási szervezetekkel, akik egyben fogyasztóvédelmi tevékenységet is végeznek. Kapcsolatot tart fenn a hivatal a civil szervezetekkel, erről írásos anyagunk részletesen beszámol.
Végül kérem a tisztelt képviselőket, hogy írásbeli és szóbeli tájékoztatómat elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Kérdezem a bizottság tagjait és tanácskozási jogú vendégeinket, hogy kérdésük, hozzászólásuk van-e. Geberle képviselő asszony!
Képviselői kérdések, észrevételek
GEBERLE ERZSÉBET (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Köszönöm elnök úrnak a részletes írásbeli és szóbeli tájékoztatást. Nekem egy olyan kérdésem volna, amivel hozzám rendszeresen fordulnak a választópolgárok. Ahogy itt elnök úr is említette, a gáz- és az áramszolgáltatóval van a legtöbb probléma, és a legtöbb probléma a fogyasztók részéről is a számlákkal kapcsolatban érkezik. Én egy írástudó embernek tartom magam, de ember legyen a talpán, aki ezeken a számlákon kiismeri magát. Tehát az átlag választópolgár, vagy az én idős nagymamám ezeken a számlákon nem igazán tud kiigazodni, és nem érti azt, hogy mikor, miért kell neki annyit fizetnie.
Tehát még egyszer hangsúlyozom, hogy fogadóóráimon rendszeresen találkozom ilyen panaszokkal, hozzák nekem a gázszámlát, és nekem laikusnak kell elmagyaráznom, hogy mi, mit jelent. Ez nem mindig sikerül, mert attól függ, hogy az illető magánházban lakik-e, társasházban, netalántán lakótelepi lakásban. Lehetne-e valamit tenni annak érdekében, arra ösztönözni ezeket a nagy energiaszolgáltató cégeket, hogy minél egyszerűbben próbálják a számlán feltüntetett adatokat feltüntetni. Én értem az ő problémájukat is, és találkoztam a számla hátoldalán lévő magyarázattal is, de azt gondolom, hogy az átlagpolgár számára az sem ad olyan segítséget, ami igazán megnyugtató volna. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm. Molnár alelnök úr.
MOLNÁR BÉLA (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Olvasva az eddigi munkásságukat, óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy bizalmunkat kell önökbe vetni, a jövőt illetően is. És a jövő nincsen olyan nagyon messze, hiszen 2007. július 1-jétől a villamosenergia-piac megnyitása meg fog történni. Ezzel kapcsolatban aggályaink vannak, amelyeket önökkel szeretnénk megosztani.
Úgy látjuk, hogy jelen pillanatban a villamosenergia-piac megnyitása elkapkodott, és túl gyors lenne, tekintettel arra, hogy akkor lehet egy piacot megnyitni, ha a piacon vannak valóságos szolgáltatók, akik egymással valóságos versenyt vívnak. Pillanatnyilag három multinacionális cég van, és már most kijelentették, hogy az energiaárak emelkedni fognak. Tehát nem igazán piac az, ahol a piac nyitásával emelkedés várható, nem pedig árcsökkenés.
A piac másik szereplője a fogyasztó. A fogyasztók jórészt semmit nem tudnak arról, hogy mit fog ez nekik jelenteni, mit fog jelenteni a piacnyitás, mit fog jelenteni, hogy választhatnak más szolgáltatót is, mint eddig a közüzemi szolgáltató. Ugyanakkor, ha már most azt látjuk, hogy a közüzemi szolgáltatónál drágább piaci szereplők lesznek, akkor nem fogjuk azt a célunkat elérni, ami egy törvényalkotásnak mindenképp célja kell, hogy legyen, hogy az eddigieknél olcsóbb, megbízhatóbb, jó minőségű energiát kapjon a fogyasztó. Hogy látja, mi a szerepe a Magyar Energia Hivatalnak ebben a helyzetben, illetve mit tart elégségesnek ahhoz, hogy a piacnyitást szabad legyen valójában is végrehajtani.
A dolog másik oldala pedig az, hogy az árról is sok vita van, hogy az ár hol és milyen módon legyen szabályozva. Természetesen a szabad versenyben senki sem szabályozza az árat, de valamilyen módon mégiscsak ellenőrizni kellene, hogy ne az legyen, hogy kimondott vagy ki nem mondott kartellek olymértékben megemelik az árakat, aminek az lesz a következménye, hogy a fogyasztó nem tudja fizetni, és ezért nem tud energiához jutni. Lát-e ön szerepet abban, hogy a Magyar Energia Hivatalnak bármilyen ellenőrzési szerepe legyen a jövőben az energia áraiban. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Lombos képviselő úr a következő.
LOMBOS ISTVÁN (MSZP): Köszönöm, elnök úr, a szót. Elnök úr, nekem egy olyan üggyel kapcsolatosan van kérdésem, amely önkormányzatokat érint. Vannak olyan önkormányzatok, ahol a gáz bevezetése megtörtént, a szomszéd településen pedig még nem. Úgy tudom, hogy ezek a gázvezetékek, ahol az önkormányzatok a gázvezetéket megépítették, a Tigáz vagy az egyéb gázszolgáltató tulajdonába kerül, mégis a bevezetendő településeken a gáz bevezetéséhez a szomszédos település önkormányzatának hozzá kell járulnia, illetve azért pénzt kérhet. Hogyha ezt írja elő a törvény, akkor ez megváltoztatható-e, vagy hogyha nem, akkor ez így helyénvaló-e? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm. Ha nincs több kérdező, akkor én is szeretnék kérdezni valamit, elnök úr.
Ahogy halad előre a világ, azt látjuk, hogy az egymással versenyző nagyobb cégek ügyfélszolgálati tevékenysége teljes mértékben beilleszkedik abba a reklám- és marketingmunkába, amit egyébként folytatnak a fogyasztók megszerzéséért. A bankok és a mobilszolgáltatók mutatnak e tekintetben jó példát, és ennek a példának része az is, hogy a közvetlen ügyfélszolgálati tevékenységre elég sokat költenek, és ott nagyon designos körülmények között, sorszámot húzva, általában kényelmesen intézheti a vásárló az ügyeit.
Ugyanezt mintha az ember nem tapasztalná az energiaszolgáltatók esetében. Szeretném kérdezni önt, hogy mi a tapasztalatuk, a korszerű ügyfélszolgálati megoldásokat mennyire alkalmazzák ezek a cégek? Mondom, mire gondolok: én egyszer közvetlenül tanulmányozhattam a vízművek pár évvel ezelőtt életbe lépett rendszerét e tekintetben, és azóta magam is tapasztalom, hogy telefonon még arra is képesek, ha az ember egy utcai hibára fölhívja a figyelmet, utána visszahívják, hogy a hiba elhárítás alatt áll, vagy már talán meg is oldódott. Magyarul az, amit korábban velük kapcsolatban lehetett tapasztalni, hogy üzenetrögzítőkkel társaloghatott az ember, vagy mondjuk olyan ügyintézőkkel, akiket utána soha többet nem lehetett megtalálni, ott komoly milliókat áldoztak arra, hogy ne így legyen. Hogy látja ezt ezeknél a cégeknél?
Meg kell mondanom, az anyaguk jó részének tartom azt, amelyik egy pici kormányzati kritikát is tartalmaz, mert azt gondolom, hogy éppen ez bizonyítja egy állami hivatal függetlenségét és erejét, hogy képes ilyeneket is leírni. De azért azt magunk között megállapíthatjuk, hogyha ezek a cégek az elmúlt években az ügyfélszolgálati tevékenységüket egy picit komolyabban vették volna, akkor ez a kudarc nem lett volna ekkora. Köszönöm.
Miután nincs további kérdés, megadom önnek a szót.
HORVÁTH J. FERENC (Magyar Energia Hivatal): Köszönöm szépen. Röviden válaszolok az elhangzott kérdésekre.
Egyetértek képviselő asszonnyal, a számlák valóban bonyolultak, különösen a gázszámla, hiszen itt arról van szó, hogy a mérőről leolvasható érték köbméterben, fizikai mértékegységben adódik, és ezt a köbméterértéket a hőmérséklettől, a nyomástól és a fűtőértéktől függően át kell számítani egy joule-os hőértékre, mert a tarifa erre az értékre vonatkozik. Sajnos ezt a bonyolult rendszert el kell fogadni, a világon mindenhol így számolnak, és a fogyasztónak el kell fogadnia a hatóságok rendszeres vizsgálatát, hogy valóban olyan konstansokat, szorzókat alkalmaz a gázszolgáltató, amit neki jogszabályban lehet, tehát korrektül kezeli a nyomáskorrekciót és a hőmennyiség-, hőérték-korrekciót. Rendszeresen az átadó állomások pontjain regisztrálóval mérjük, méretjük a fűtőértéket, és itt jelentős problémák nem adódnak, nem kellett a szolgáltatókat ezért büntetni.
Sajnos a számlák nem az egyszerűség irányába hatnak, hanem a bonyolultság irányába, mert hiszen a villamos energiánál előírják, hogy a villamos energia előállításához szükséges, vagy előállítása során keletkezett emisszió értékét is írjuk oda, és a legkülönbözőbb díjtételeket is. A versenypiacon a fogyasztónak külön fel kell tüntetni a rendszerhasználati díjat, külön fel kell tüntetni a gázdíjat, tehát nem tudom ígérni, hogy ezek a számlák egyszerűbbek lesznek. A lehetőségekhez mérten igyekszünk a számlákat egyszerűsíteni.
Molnár alelnök úr a piacnyitás kérdéskörére tett fel nagyon érzékeny kérdéseket. A jelenlegi gáztörvény és a jelenlegi villamosenergia-törvény módosítás nélkül is már bevezeti ez év július 1-jével a teljes piacnyitást. Tehát a két törvényt nem kell ahhoz módosítani, hogy jogilag mind a két területen a lakossági fogyasztók is kimenjenek a piacra, és a szabad piacon vételezzenek; erre a szolgáltatók bizonyos mértékig felkészültek. Valóban, a jelentős piacra lépés a lakosság részéről és az ipar részéről is mindaddig nem következik be, amíg a hosszú távú szerződések rendszerét nem tudjuk felszabadítani, a hosszú távú szerződéseket újratárgyalni és felbontani, és eredményeképpen a fogyasztó gyakorlatilag közvetlenül az erőművekhez, illetve az erőművektől a kereskedők közvetlenül tudnak villamos energiát vásárolni.
A hivatalnak a piacnyitás és az új törvény hatályba lépését követően is igen jelentős jogosítványai lesznek az árak területén. Csak tájékoztatóképpen elmondom, hogy ennek az új szisztémának a bevezetésén már több két éve dolgozunk. Először egy megalapozó piacnyitási koncepció készült a hivatalnál, ezt a munkát, dokumentumot sokoldalúan egyeztettük a szakma, az iparág és a civil szervezetek, az államigazgatási szervezetek részvételével. Miután a legfőbb összefüggésekben, a működési modell legfontosabb elemeiben konszenzusra tudtunk jutni, illetve az álláspontok közeledtek egymáshoz, ezt követően történt a konkrét törvényi szövegezés. A hivatal készítette a villamosenergia-törvény első tervezetét, amely ma már államigazgatási egyeztetés alatt áll, és úgy tudom, hogy a kormány rövidesen be fogja nyújtani a parlamentnek.
Milyen jogosítványai vannak a hivatalnak ebben a törvénytervezetben az árak területén? Az első terület a rendszerhasználati díjak területe, tehát a rendszer igénybevételéhez kötődő díjak, az átviteli hálózat, az elosztóhálózat-használati díjak, a rendszerirányításnak, mint monopoltevékenységnek a díjai. Tehát minden olyan tevékenység, amely monopólium, más nem végezheti, csak a vezetéktulajdonos, illetve a rendszerirányító, ezek a díjtételek továbbra is szigorú hatósági árszabályozás tartoznak. A hivatal rendszeresen átvilágítja ezeket a tevékenységeket, és csak az indokolt költségeket ismeri el, illetve az indokolt költségek árban való elismerésére tesz javaslatot az árhatósági jogkört gyakorló miniszter számára.
Az új törvényben a hivatal hatásköre jelentősen növekszik, hisz gyakorlatilag ezen rendszerhasználati díjaknak az ármegállapítója lesz. A miniszter kihirdeti ezeket az árakat, illetve az EU-direktíva értelmében megtagadhatja az árak kihirdetését, vagy visszaadja újraszámolásra, de lényegében a hivatalnak a jelenlegihez képest jelentősebb felelőssége van a rendszerhasználati díjak megállapítására.
A fogyasztók közül a lakosság és a versenyre képtelen kisfogyasztók számára az úgynevezett egyetemes szolgáltatás területét vezeti be az új törvény, ami azt jelenti, hogy alapvetően ezen a területen is piaci árak fognak kialakulni, de ezek az árak ellenőrzött árak. A miniszteri rendelet részletesen szabályozza, hogy ezek a szolgáltatók milyen árakat alakíthatnak ki.
Az első legfontosabb, hogy a nyereségszintjük, az árrés szintje egyértelműen rögzítve lesz számukra, tehát egy nyereségszint-korlátot nem léphetnek túl. Ugyanakkor a költségeikre vonatkozóan is a hivatal egy jelentős vizsgálatot, egy indokoltsági vizsgálatot végez, vagy adott esetben úgynevezett benchmark költségcsomagot írhat elő számukra, hogy a szolgáltatók közül azt a szolgáltatót, aki a legalacsonyabb árak mellett, költségek mellett tudja a szolgáltatást elvégezni, és ezt írhatja elő a szolgáltatók részére kötelezően, illetve csak ezeket a költségeket ismeri el.
Mindemellett kifejezetten abból, hogy piacot nyitunk, mindent elkövetünk, hogy a szabályozás ne tegye lehetővé, hogy a piacnyitás automatikusan, a piacnyitási technikából eredően áremelkedéshez vezessen. Bizonyos tendenciák az áremelés irányába hatnak, de bizonyos tendenciák a verseny lehetősége, a verseny kikényszerítése és az árak csökkenése irányába hat. Természetesen a világpiaci ármozgások, versenykörülmények és a régió ármozgásai begyűrűződnek a magyar piacra is. A Magyar Energia Hivatal nem lát jelentős veszélyt a piacnyitást követően megugró árakban.
Azt is el kell mondanom, hogy a szolgáltatók jelentős része nem érdekelt abban, hogy az ár magas, hisz a magas árat a fogyasztó nem tudja megfizetni, és ez számára problémát okoz. A szolgáltatók alapvetően az árrésben érdekeltek, abban érdekeltek, hogy a végfelhasználói árak minél alacsonyabbak legyenek, és ő minél nagyobb árréshez jusson. Alapvetően az árszintemelkedésben az erőművek érdekeltek, tehát az erőművek területén kell mindenképpen versenyt generálnunk, és a hosszú távú szerződések újratárgyalásával, illetve felbontásával versenyre kényszeríteni ezeket az erőműveket, hisz jelenleg a hosszú távú szerződések számukra verseny nélkül egy kényelmes, és - idézőjelben mondom - garantált nyereséget eredményeznek.
Néhány szót az önkormányzatok fejlesztéseiről: a jelenlegi jogi környezetben és korábban is egy önkormányzat, ha saját erőből vezetéket épített, ez a vezeték az önkormányzat tulajdonába ment át, és jelenleg is az önkormányzat tulajdonolhatja ezeket a vezetékeket. Azonban a szolgáltatók érdekeltek abban, hogy ezeket az önkormányzat által végrehajtott, sajáterős beruházásokat átvegyék, megvásárolják, illetve olyan konstrukció is kialakult, hogy a szolgáltatók bérleti szerződés keretében működtették, üzemeltették ezeket a hálózatokat. Én azt kérem képviselő úrtól, hogy ezt az egyedi esetet szíveskedjék a hivatal részére leírni, és mi a helyszínen meg fogjuk vizsgálni, hogy itt milyen körülmények alakultak ki. Nyilván a szomszéd település lehet, hogy már nem tulajdonos, a tulajdonát eladta a gázszolgáltatónak; a konkrét ügyet készséggel és szívesen megvizsgáljuk. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Közbeszólás: Az elnök úr kérdéseire még nem hangzott el a válasz.) Igen, elnézést kérek.
Elnök úr kérdésére válaszolva: ugyan a villamosenergia-iparban és a gáziparban jelenleg még egy úgynevezett kettős piac működik, a gázterületen a szabadpiac, a versenypiac mérete olyan 15 százalékos mértékű, a villamosenergia-piac területén pedig 30 százalék körüli mértékű, tehát alapvetően a régi hagyományos hatósági áras piac működik. Az ügyfélszolgálati tevékenységek, a marketing, a hirdetés ezen a területen még nem olyan mértékű, mint az ön által említett bank, illetve a hírközlés területén. Azonban az úgynevezett - ön által említett - korszerű ügyfélszolgálati rendszereket azért ezek a szolgáltatók is - hiszen ezen nagy nemzetközi, multinacionális cégek - fokozatosan vezetik be; ilyenek a call centerek. A call centereket a hivatal részletesen szabályozza, azt is előírjuk, hogy minden adatot rögzíteni kell, azt is rögzíteni kell, hogy egy beérkezett hívást hány másodpercen belül fogadott és hogyan válaszolt meg; ezek a nagy multik.
A bevásárló központokban is létrehoznak call centereket, és fogyasztói irodákat is. Ha egy fogyasztó személyesen bemegy - nem a mostani körülmények között, mert most egy extra roham jelentkezett, és ezt a rohamot nem bírták -, akkor számítógépen pillanatok alatt lehet látni a számláját, sőt bizonyos mértékig még a területi elosztó hálózati térképeket is lehet látni. Tehát ezen a területen azért jelentős fejlődés történt eddig is, azonban a piac kiteljesedésével nagyobb mértékben ösztönzöttek lesznek arra a cégek, hogy jelentős mértékben korszerűsítsék az ügyfélszolgálati tevékenységüket is, és természetesen a fogyasztókat megszerző marketingtevékenységüket is. Köszönöm szépen a figyelmüket.
ELNÖK: Én is köszönöm, és kérdezem, hogy további kérdés vagy hozzászólás van-e. (Bagi Béla: Én szeretnék kérdezni, elnök úr.) Bagi képviselő úr.
BAGI BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen. Bizonyára a tájékozatlanságomat árulom el, de ez a hálózathasználati díj konkrétan mit jelent? - ha jól fogalmaztam meg egyáltalán a kérdést.
HORVÁTH J. FERENC (Magyar Energia Hivatal): Világos, igen, nagyon jól fogalmazta meg.
ELNÖK: Alelnök úrnak is van még egy kérdése.
MOLNÁR BÉLA (KDNP): Köszönöm szépen, és elnézést a kis késlekedésért. Ön azt mondta, hogy versenyezni fognak a szolgáltatók, és ez elvileg leviszi az árakat. Hogy tud versenyezni két olyan energiaszolgáltató, ahol más árban állítanak elő energiát? Paks 8,20-ért állít elő energiát, a szélerőművekből meg 23 forintért vesszük meg. Itt azért a verseny fogalma nem olyan egyértelmű, ugyanakkor kötelező vásárlás van a megújuló energiára. Hogyan versenyezhet az az erőmű, amely életútjának, élettartamának vége felé jár, és óriási pénzt kellene beruházni, hogy ismét működjön. Ez egy állami döntés, hogy milyen erőművi beruházások lesznek, milyen energiatermelési fajtákat fogunk előnyben részesíteni, és hogyha ezt összekeverjük a klasszikus szabad versennyel, hogy onnan veszünk, ahol olcsóbb, aztán a káosz lábra fog kapni. Lehetne ezt egy kicsit kifésülni és egy kicsit rendet vágni ez ügyben? - kérdezném önt. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Elnök úr, engedje meg, ha már így alakult, akkor én is szeretnék még egy dolgot kérdezni.
Az anyaguk végén két konkrét ügyben jelzik, hogy akár mi is segítően közreműködhetnénk. Ebből engem az 1. pontnál az érdekelne először is, hogy Wittich úr kapott ilyen anyagot?
HORVÁTH J. FERENC (Magyar Energia Hivatal): Igen, megküldtem Wittich úrnak is.
ELNÖK: Akkor engem Wittich úr véleménye érdekelne erről a felvetésről. Akinek esetleg nincs anyaga, tájékoztatásul elmondom, hogy ez a panaszkezelési hatáskör megosztásáról szól a hivatal és a fogyasztóvédelem között. Ebben elnök úrék azt írják, hogy célszerűnek látnának egy oly módot, ahol a hivatal a hálózatok rendelkezésre állásával, biztonságos üzemelésével - nyilvánvalóan az ő szellemi, szakmai kapacitásuknak megfelelő területtel, és a hozzáférés, csatlakozás, fogyasztói kérdéseivel pedig... Igen, rosszul olvasom. A lényeg tehát az, hogy egy olyan típusú erősebb hatásköri megosztást javasol elnök úr, ami egyértelműsíti, hogy mi az, ami fogyasztóvédelmi ügy az energiával kapcsolatos felvetésekben, és mi az, ami hivatali ügy. Tehát engem érdekelne Wittich úr véleménye erről.
A másik pedig az, hogy mi az akadálya annak, hogy eltérjenek a Ket.-ben? Most meglehet, hogy ezt én laikusként kérdezem, de van ezek szerint törvényi eljárás, és ha van, akkor mi az akadály? Előbb talán rendezzük ezt, és a végén vitatkozzunk! Köszönöm szépen.
Horváth J. Ferenc további válaszadása, reagálása
HORVÁTH J. FERENC (Magyar Energia Hivatal): Igen, akkor a végéről kezdem, és először is a Ket. kérdéskörét érintem. A következő a problémánk a Ket.-ben bevezetett új szabályozással, amelynek az a lényege, hogy első lépésben a hivatalnak határozatot kell hoznia egy fogyasztói panaszra. Ezen határozat megtámadható a közigazgatási bíróság előtt, felülvizsgálat kérhető, azonban a közigazgatási bíróság alapvetően a két fél vitájában - mert a vita alapvetően a szolgáltató és a fogyasztó között van -, mint hatóság megvizsgálja, hogy van-e hatásköre a jogszabályokban lefektetve, és a hatásköréből adódóan megállapítja, hogy a szolgáltató mely konkrét jogszabályhelyet sértett, és mi a tényállás.
Gyakorlatilag érdemben, az ügy érdemét a közigazgatási bíróság nem vizsgálja, a közigazgatási bíróság csupán azt vizsgálja, hogy a hivatal az eljárási jog szerint járt-e el, a megfelelő törvényi helyet találta-e meg, illetve a tényállást jól rögzítette-e. Igazad ad a hivatalnak, vagy nem ad igazat, de ezzel, hogy a közigazgatási bíróság, ismét hangsúlyozom, az ügy érdemében nem hoz határozatot, mert például, ha a fogyasztónak kötbérfizetési igénye van, vagy kártérítési igénye, az már egy polgári bírósági peres eljárás. Tehát a fogyasztónak a kötbér- vagy kártérítési igényét egy másik, egy polgári bírósági perben kell érvényesítenie.
Elhúzódnak ezek a perek, és a fogyasztó alapvetően egy bizonyítási kényszerben van. A fogyasztó nagyon nehéz helyzetben van a korábbi eljáráshoz képest, amikor a hivatalnak leírta a panaszát. Korábban a hivatal a jogszabályi környezetben ezt vizsgálta, és az esetek többségében a szolgáltatónál vagy konkrét jogszabályhelyre hivatkozva kért orvoslást, vagy méltányosságot kért. Általában korábban, amikor nem volt egy ilyen szigorú, merev, jogszerű rendszer, a panaszoknak a felét a hivatal levelezéssel el tudta intézni. Ma már - ismét hangsúlyozom - mereven, hosszúra nyúló jogi pereskedések folynak, és az esetek igen jelentős részében a hivatalnak hatáskör hiányát kell megállapítania, hisz az egyedi ügyek annyira bonyolultak, hogy nem lehet mindig konkrét jogszabályhelyre visszavezetni.
Tehát gyakorlatilag ezt a helyzetet felismerték már a közigazgatási bíróságok is, mert a közigazgatási bíróságok zöme ezekkel a perekkel van elfoglalva, hisz a szolgáltatók minden ügyben bírósághoz fordulnak, mert számukra akkor is megéri, ha két évet vagy három évet nyernek. Tehát a közigazgatási bíróság emiatt már Alkotmánybírósághoz fordultak, hogy ezen a panasz-ügyintézési helyzeten változtatni kell.
Ugyanakkor ez nem felel meg az EU direktíváinak sem, hisz az anyagban hivatkozott törvény az EU-jogharmonizációval összefüggő egyes törvények módosítását jelenti. Az EU egyszerűen fogalmaz, azt mondja, hogy a fogyasztói panaszokat egy egyszerű eljárás keretében, méltányosan és gyorsan le kell zárni. Ennek a követelménynek a jelenlegi rendszer nem felel meg, ezért javasolja a hivatal ezt a módosítást. Kérem a tisztelt bizottságot, hogy vizsgálja meg ezt a kérdéskört. Ha szükséges a munkájukhoz, mi megszerezzük a közigazgatási bíróságnak az alkotmánybírósági keresetét is ezzel kapcsolatban.
A másik kérdéskör a hatáskör megosztása a Magyar Energia Hivatal és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség között. A hivatal már évek óta nagyon jól együttműködik a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel, ezt Wittich úr is meg tudja erősíteni, és közös állásfoglalásaink, közös megállapodásaink vannak. A gondunk az, hogy a hivatal egy 100 fős apparátus, két nagyon nagy szolgáltatói területet felügyel és a távhőszolgáltatásnak egy szűk területét, mintegy 2 ezer milliárdos nemzeti vagyon, a hálózati vagyon feletti felügyeletet gyakorolja. Nem tudunk több főt erre a területre koncentrálni, mint 8-9 fő főállású és körülbelül ugyanennyi háttérben lévő, megbízásos alkalmazottunkat.
Ezt a sok panaszt, mint említettem, évente több mint ezer panaszunk van, ami főként vidéken jelentkezik, és nincsen vidéki ügyfélszolgálati irodánk. Különösen az - idézőjelben - egyszerűbb ügyeket, és nem akarom ezzel minősíteni, de a speciális szakértelmet nem igénylő - vagy talán rosszul fogalmazom, hiszen mindenhez megfelelő szakértelem kell, de - a hatósági szabályozói szakértelmet nem igénylő mérőleolvasással, számlázással és díjfizetéssel összefüggő panaszok jelentős részét a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség is el tudná a hivatal közreműködésével végezni, hisz a panaszoknak közel 50 százaléka ebbe az egyszerű kérdéskörbe tartozik.
Folytatva a többi kérdésre adandó választ, elhangzott alelnök úrtól, hogy valójában lesz-e a szolgáltatók között verseny, és hogyan tudunk a 8 forintos, a 25 forintos és a 29 forint/kilowattórás villamos energiából egy olcsóbb mixet előállítani. Azt kell mondanom, hogy ezek a szolgáltatók nem egy erőműtől vásárolnak, hanem általában úgynevezett csomagot, mixet vásárolnak az erőművektől, bizonyos villamosenergia-mennyiséget vásárolnak, tehát nem egy szolgáltató fogja a paksi atomerőmű 8 forint körüli villamosenergia-tarifáját megvásárolni.
Azt is el kell mondanom, hogy a HTM-es, a hosszú távú szerződésekkel rendelkező erőműveknek két csoportja van. Az egyik csoportjának átlagára 29 forint/kilowattóra, ami magasabb, mint a támogatott megújuló energiabázison termelt villamos energia ára. A másik csoportja a HTM-es erőműveknek, amelybe Paks és a mátrai ligniterőmű sorolható, ezeknek az átlagára durván 10 forint. Ennek a két csomagnak az átlagárából jön ki a 14 forint 20 filléres súlyozott átlagár. Ezekkel az árakkal az a probléma, hogy a 29 forintos átlagár indokolatlanul magas, de a HTM-ek megszüntetésével ezek le fognak csökkenni, mert az Európai Unió támadja ezeket a szerződéseket, mert hangsúlyozom, verseny nélkül, kényelmesen, hosszú távra biztosítottan, indokolatlanul magas nyereséghez jutnak. Míg a 10 forintos átlagárú villamos energia valóban egy versenypiacon emelkedhet, de azért az egyik csoportnál csökkenés várható, a másik csoportnál pedig emelkedés.
Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a paksi erőmű egy 100 százalékos állami tulajdonban lévő erőmű. Jelenlegi az erőmű társasági tulajdonban van, az MDM társasági tulajdonában, de a végső tulajdonosa a magyar állam. Tehát ennek az erőműnek a piacon való megjelenése nem biztos, hogy azzal kell hogy járjon, hogy azonnal emelkedjen fel 15 vagy 16 forintra az ebben az erőműben megtermelt villamos energia ára. Akik jelentős áremelkedésről beszélnek, azok azt hangsúlyozzák, hogy ezt az árat fel kell emelni.
Azt is el kell mondani, hogy a verseny alapvetően az erőműveknél várható, hisz - és most Bagi képviselő úr kérdésére válaszolok a hálózathasználati díjaknál -, ha egy lakossági tarifának a végárát 100 százaléknak veszem, akkor ebben a csomagban körülbelül 50 százaléknyi súlyt képvisel az erőművi villamos energia ára, magának a villamos energiának az ára, a másik 50 százalékát a szolgáltatók teszik hozzá. Ezen szolgáltatók jelentős erőművi vagyont kitevő eszközállományt üzemeltetnek, átviteli hálózatot üzemeltetnek, elosztó hálózatot üzemeltetnek, és ezek fejlesztése, karbantartása, üzemeltetése jelentős költségtényező. Ez az a költség, amit én hálózathasználati díjnak nevezek, és ezt kell a fogyasztónak megfizetnie, hogy ezeket a hálózatokat fejlesszék, karbantartsák, üzemeltessék megfelelő színvonalon. Ezeknek a hálózatoknak a tőkeköltsége és az üzemeltetési költsége a hálózathasználati díj. Miután ez egy monopoltevékenység, mert nem lehet több hálózatot kiépíteni a fogyasztók felé, ezért ezek a díjak továbbra is szigorú hatósági alapon, költségalapon, illetve tőkemegtérülési alapon kerülnek meghatározásra.
Tehát ezen a területen nem várható verseny, hisz itt nincsen választási lehetőség. A verseny a másik 50 százaléknál van, és alapvetően - ismét hangsúlyozom - az erőművek területén kell a versenyt bevezetni, és a verseny végén egy megfelelő árszintet kialakítani. Természetesen erre az átmenetre különböző technikák vannak, hogy valójában ne ugorjanak meg az árak.
ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Wittich urat kérem, hogy röviden reagáljon az elhangzottakra.
WITTICH TAMÁS (Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kérdésére a rövid válaszom az, hogy abban az esetben, ha a fogyasztói panaszok intézése megfelelő határidőn belül marad, és abban az esetben, hogyha a fogyasztói panaszok intézése következtében nem keletkezik olyan helyzet, hogy a két hivatal közötti hatáskör-megosztás esetleges tisztázatlansága miatt kielégítetlen marad egy jogos fogyasztói panasz kezelése, ezeknek a problémáknak a megoldása esetén azt gondolom, hogy ez a javaslat kezelhető, amelyet elnök úr mondott. Ugyanis az a rendszer a 2000-ben között együttműködési megállapodásunk alapján, hogy a számlákkal kapcsolatos panaszokat áttesszük a hivatalhoz, és a hivatal saját hatáskörében folytatja le az eljárást, és mi utólagosan kapunk egy tájékoztatást arról, hogy milyen határozatot hoztak. Így tehát az együttműködésünkről ma azt tudom mondani, hogy felhőtlen, és ezt a fogyasztók is tudják, és ezért, ha úgy tetszik, ilyen típusú észrevétel irányunkban nem is érkezett.
A lényeg tehát az, hogy ha bekövetkezik - éppen a fogyasztóvédelmi koncepció megvalósítása során - két dolog, egyfelől a kapacitások bővítése, másfelől a fogyasztóvédelmi hatóság általános hatáskörének megteremtése, azt gondolom, hogy beleilleszthető az a rendszer, hogy a panaszügyeket mi fogadjuk be. Természetesen a panaszoknak csak egy része, ahogy elnök úr nagyon pontosan említette, olyan panasz, amit, ha úgy tetszik, nagyon rövid időn belül meg tudunk válaszolni magunk is szakszerűen. A panaszok egy jelentős része viszont olyan szakértelmet igényel, amely szakértelem jelenleg a Magyar Energia Hivatalnál áll rendelkezésre. Így tehát a rendszer csak akkor működőképes, hogyha szakhatóságként egy ilyen rendszerben a Magyar Energia Hivatal közreműködik. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Borenszki képviselő úr még jelezte, hogy szólni kíván.
BORENSZKI ERVIN (MSZP): Elnézést kérek, egy rövid kérdésem lenne elnök úrhoz. Az energiapiac liberalizációja kapcsán több sajtóhír jelent meg a tekintetben, hogy a vidéki kisfalvakban drámai áremelkedések várhatók. Ez részben kapcsolódik ahhoz, amit a hálózathasználati díjjal kapcsolatban tetszett említeni, én egy kicsit meg is nyugodtam a válasza után, de azért szeretném, ha megerősítene abban a vélelmemben, hogy nem lesz ilyen drámai helyzet a piacnyitás kapcsán. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Elnök úr!
HORVÁTH J. FERENC (Magyar Energia Hivatal): Nagyon röviden válaszolva azt tudom mondani, hogy az új rendszerben úgynevezett regionális, nem árak, hanem elosztó hálózati díjak fognak megjelenni, azaz minden szolgáltatónak biztosítania kell kiépített hálózatának megtérülését, ami a lakosságsűrűségtől, domborzati viszonyoktól függően jelentősen változik. Gondoljunk arra, hogy Budapesten a vezetékek zöme föld alatt van, kábelekben, vidéken légvezetékekben, tehát más-más költségarányok alakulnak ki. Azonban, mint említettem, ezek az elosztói díjak, amelyek még 50 százalékot sem tesznek ki, mert nagyon jelentős rész az átviteli hálózat, egy közös célt szolgál.
Tehát ismét hangsúlyozom, ha regionális elosztási díjakat vezetünk be, ez a végfelhasználói, lakossági árakban jóval 10 százalék alatti mozgást eredményez csupán, tehát nem jelent drámai különbséget. Az a különbség nem jelentkezik, mint régen voltak; azok a tisztelt képviselők, akik az én korosztályomba tartoznak, emlékeznek a régi tarifarendszerre, az 50-es években bányásztelepülés, kiemelt település, város és így tovább, Budapest, megyei jogú város, igen jelentős különbségek voltak a tarifákban azzal a címmel, hogy más-más költséggel lehet kiszolgálni egy kevésbé lakott települést, transzformátorállomástól távol lakó, akár tanyasi jellegű települést. Szó sincs arról, hogy egy ilyen típusú tarifát vezessünk most be.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Elnök úr, nagyon szépen köszönöm tájékoztatóját. A két javaslat kapcsán még fogunk egyeztetni önnel is és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel is, illetve az említett alkotmánybírósági beadványnak örülnék, hogyha megkapnám egy másolatát. Még egyszer nagyon szépen köszönöm a mai tájékoztatóját, és további jó munkát kívánunk önnek és a hivatalnak.
HORVÁTH J. FERENC (Magyar Energia Hivatal): Köszönöm szépen.
ELNÖK: Következő napirendünk a vám- és pénzügyőrség tájékoztatója. Szeretettel köszöntöm dr. Kanta Tünde ezredes asszonyt a VPOP bűnügyi igazgatóját. Kezét csókolom, ezredes asszony. Elnézést, hogy egy kicsit elhúzódott az első napirend, ugyanakkor viszont ezzel arányosan, ha nem bántom meg, azt szeretném mondani, hogy 3 órára várjuk miniszter urat, és nem rosszmájúságból mondom, de az elküldött írásos anyagukkal arányos mértékű beszélgetésre lesz most időnk. Hallatom önt.
DR. KANTA TÜNDE (Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Urak, Hölgyek! Tisztelt Albizottság! Mindenekelőtt országos parancsnok úr elnézését kell, hogy tolmácsoljam, és az önök megértését kérjem. Bár elnök úr kért engem arra, hogy rövid legyek, alapvetően nő vagyok, tehát ez nagyon nehéz lesz számomra, hiszen nagyon sokat tudok beszélni, de igyekszem szem előtt tartani az önök értékes idejét, és természetesen a miniszter úr iránti tisztelet is megköveteli ezt.
Úgy gondolom, hogy különösebben nem kell nekem itt bevezetni azokat a gondolatokat, hogy hogyan kerül a vám- és pénzügyőrség a fogyasztóvédelem közelébe, holott közvetlenül nincs olyan jogszabályi felhatalmazása, amely a fogyasztóvédelemre predesztinálná. Viszont közvetetten szinte a vám- és pénzügyőrség valamennyi területe, az igazgatási, ezen belül a vázigazgatási és a jövedéki igazgatási, az ellenőrzési tevékenység - a mobilellenőrzés, a hatósági ellenőrzés - és nem utolsó sorban saját szakterületemet említve a bűnüldözés, a bűnmegelőzési és felderítési feladatok során is naponta kerül kapcsolatba hamis, rossz minőségű termékekre vonatkozó problémákkal.
Legelőször nyilván egy harmadik országból beérkező áru vonatkozásában a vám- és pénzügyőrség, a vámigazgatási szerv az, amely a különböző jogszabályokban, tanúsítványokban, engedélyekben meghatározottak meglétét ellenőrzi annak érdekében, hogy ez a bizonyos termék egyáltalán bekerülhet-e az országba, vagy sem. Nagyon fontos megemlítenünk itt az európai uniós jogi normák kapcsán a vám- és pénzügyőrségnek a budapesti székhelyű közép-magyarországi régiós parancsnoksága alapított egy szellemi tulajdonvédelmi osztályt, ahová minden egyes olyan dolog, amely a jogvédelemmel kapcsolatos, összegyűjtésre kerül, és itt kerülnek összekapcsolásra és koordinálásra az ezekhez kapcsolódó különböző intézkedések is.
Nagyon-nagyon fontos tevékenysége a vám- és pénzügyőrségnek a hatósági ellenőrzés, amely egy picit a kormányrendelet piacfelügyeleti és ellenőrzési feladatok meghatározásáról szóló részéhez is kapcsolódó feladatokat állít a vám- és pénzügyőrség számára. Ennek kapcsán nem sorolnám fel mindazokat a szervezeteket, de a gyógyszerészeti intézettel, a közlekedési hatósággal, valamennyi olyan hatósággal, amely a termékek forgalmazását hivatott ellenőrizni és tanúsítani, rendkívül szoros kapcsolatot ápol a vám- és pénzügyőrség.
Van még egy nagyon lényeges pontja ennek a piacvédelemről szóló kormányrendeletnek, hogy ehhez kapcsolódóan a kormányrendelet további következményeként a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága 2004-ben egy 141. számú országos parancsnoki utasítást bocsátott ki, amelynek van egy melléklete. Ebben a mellékletben folyamatosan frissítésre kerülnek mindazok a piacvédelmi, fogyasztóvédelmi intézkedések, amelyek a vám- és pénzügyőrség hatósági, ellenőrzési munkája során felmerülhetnek. Itt például a gyerekbiztos öngyújtó az, ami legutolsóként ebben a bizonyos VPOP-rendeletben, a mellékletben meghatározásra került. Ez a bizonyos GKM-rendelet 2007. március 11-én lépett hatályba, amelyről én itt beszéltem.
Nem szeretném olyan dolgokkal untatni itt a tisztelt albizottság résztvevőit, hogy milyen statisztikai adatok támasztják alá mindazt a fontos tevékenységet, amit a vám- és pénzügyőrség végez, hiszen ez ott van a mellékletben. Nagyon fontos, hogy mindezen tevékenység keretében a vám- és pénzügyőrség nemzetközi tevékenysége kapcsán is bekapcsolódik az áruk és a fogyasztók védelmébe, és ezekben a nemzetközi egyesületekben, bizottságokban aktívan részt is vesz.
A következő nagy területe a vám- és pénzügyőrség hatósági munkájának a jövedéki ellenőrzés, amire nyilvánvalóan bevételi szempontból is, de egyéb más szempontból is a jövedéki termékek előállítását, forgalmazását és az ezt a tevékenységet végző gazdálkodók felügyeletének az adóellenőrzési hatósági felügyeletét mind-mind ellátja a vám- és pénzügyőrség. Ezzel együtt kapcsolódik az élelmiszer-biztonság szabályainak betartásához is ez a tevékenység, hiszen az adófizetési kötelezettség mellett minőségtanúsítási dolgok betartását is el tudja látni alapfeladata mellett a vám- és pénzügyőrség.
Úgy gondolom, hogy ebben nagyon-nagyon konzekvens és nagyon szigorú a szabályozás. Tehát miután itt arról van szó, bár fölmerülhet önökben, hogy mindaz a jövedéki termék, amely az élelmiszer-biztonsághoz kapcsolódik - cigaretta, dohánytermékek és az alkohol - önmagában rombolja az egészséget, de nyilvánvalóan azok a dolgok, amelyek hamisítás útján kerülnek előállításra, messze nem azokat a szempontokat figyelembe véve, amelyeket a Magyar Élelmiszerkönyv is előír, akkor ezek a hatások olyan dolgokat válthatnak ki, amelyek elhárításában már nyilvánvalóan komoly szerepet kell vállalnia a vám- és pénzügyőrségnek.
Éppen ezért, bárhol történik ilyen jellegű dolog, mint például egy kiskereskedelmi egységben, most megemlítem egy kicsit, érdekességként, hogy rendkívüli esettel találkoztunk, amikor Távol-Keletről is jöttek be olyan hamis dohánygyártmányok, amelyek bekerültek a magyar forgalomba. Az elmúlt időszaknak egy nagyon furcsa jelenség az, hogy ezeknek a Távol-Keletről beérkező hamis dohánytermékeknek a zárjegye, adójegye hamisított magyar adójegy volt. Tehát mindenféle módon a pénzügyőrség jövedéki ellenőrzést végző egységeinek éberen figyelemmel kell kísérnie azt is, hogy mindazok a dolgok, amelyek látszólag kiállnák a valóság próbáját, az adójegy és egyéb tanúsító jegyek vonatkozásában is megfeleljenek az eredeti kívánalmaknak. Ezzel együtt, ha ilyen jogsértést tapasztalunk, az egy nagyon komoly szankció, hogy azonnal sor kerül egy nagyon komoly bírság bevezetésére, és az adott kereskedelmi egység működésének a korlátozására.
Ugyan kicsit később lehetne itt talán a helye annak, amit megemlítek, hogy a vám- és pénzügyőrség nyomozóhatósági jogkörének kibővülése kapcsán több olyan szervezettel fölvettük a kapcsolatot, aki az eredeti termék forgalmazásában különösen érdekelt. Többször fölvetődött, hogy vajon van-e elegendő visszatartó ereje a büntetőjogi lépéseknek. Tehát akkor, amikor egy hamis terméket egy fogyasztóvédelem által megállapított, egészségre káros dolgot forgalmazó kiskereskedelmi egységnek lemegy olyan szankciója, hogy bizonyos időre korlátozni lehetne a működését, és ez jól megjelenne, mondjuk az ajtaján, ugyanúgy, mint ahogy a jövedéki termékek esetében ez szintén így megjelenik, azt gondolom, hogy ennek is jelentős visszatartó ereje lehetne. Tehát ezen a dolgon komolyan együttműködünk a jogszabály-előkészítés oldaláról a fogyasztóvédelemmel és az egyéb márkavédelmi szervezetekkel is.
Hogy továbbmenjek jövedéki termékeinken, nagyon fontosnak tartom, hogy működik egy mobil alkoholvizsgáló laboratóriuma a vám- és pénzügyőrségnek, amely szintén ezeket a fogyasztóvédelmi feladatokat látja el, és gyakorlatilag szinte folyamatos kapcsolatban van a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel. Ennek több előnye is van, nyilván minden felmerült jelenségről azonnal kap tájékoztatást a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelet, és megtörténhet a visszacsatolás is a tett intézkedéseknél. Éppen ezért 2007. május 8-án egy munkabizottság alakult a Vegyvizsgáló Intézet és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség részvételével, hogy ennek a munkának a hatékonyságát még inkább képesek legyünk fokozni.
Ránézek az órámra, és gyorsan az utolsó részbe kezdek, ami szintén nagyon fontos a vám- és pénzügyőrség területén, ez pedig a nyomozóhatósági jogköre, amely az elmúlt évben jelentősen kiszélesedett. 2006. július 1-jétől azoknak a bűncselekményeknek a köre, amelyek a fogyasztóvédelmi szabályokkal is kapcsolatba hozhatók - tehát a hamis áruk, hamis szerzői jog alapján forgalomba hozott és egyéb ehhez kapcsolódó jogsértések, illetve az iparjogvédelmi adatok megsértése - mind a vám- és pénzügyőrség hatáskörébe került; korábban ez úgy nézett ki, hogy csak akkor, hogyha nem közösségi árura követik el, vagy pedig jövedéki termékre.
Aztán egy későbbi hatáskör-módosítás, amit szintén az itt lévő képviselő hölgyek és urak munkájának köszönhetünk, szeptember 15-én segítette a vám- és pénzügyőrséget abban, hogy ennek a bizonyos fogyasztóvédelmi, gazdaságvédelmi munkájának még inkább képes legyen megfelelni. Hiszen mind az adó, járulék, számvitel rendjével kapcsolatos, illetve a cégek működésével, jogsértő működésével kapcsolatos bűncselekmények felderítése és nyomozása is hozzánk került. Ha jól végiggondoljuk, mindazok a gazdálkodók, akik valamiféle olyan terméket hoznak forgalomba, hogy a fogyasztók megkárosítására törekszenek, és a saját hasznuk minél nagyobb elérésére, azok sohasem tisztességesek az adófizetésben, a járulékfizetésben és cégeik működésében.
Ennek a jogkörbővítésnek az egyik legszebb példája volt, nyilván nem bánják azért, hogyha ezt megemlítem, hiszen ennek nemzetközi visszhangja is volt, és nagyon fontos, nagyon kapcsolódik a fogyasztóvédelemhez, hogy az ősz folyamán a hamis tisztítószerek felderítésében még a Washington Post is beszámolt arról, hogy a magyar vámosok milyen eredményesek. A fogyasztóvédelem pedig itt is segíti a mi munkánkat, hiszen mindezeknek a lefoglalt, hamis termékeknek a laboratóriumi bevizsgálásában segédkezik. Nyilvánvalóan ez azért fontos, mert egyrészt a kommunikáció irányában úgy gondolom, nagyon nyitnunk kell afelé, hogy a fogyasztók ismerjék meg azokat a veszélyeket, amelyek ilyen termékek vásárlásánál érhetik. Nemcsak arról van szó, hogy tönkremehet egy komoly mosógépe, hanem az egészségére is káros lehet, hiszen mindaz a dolog, amit összetételben ebbe beletesznek, irritációt okozhat, és ugyanez minden hamis termékre is igaz lehet.
Nagyon szépen köszönöm a figyelmüket, és a hátra levő időt inkább azzal tölteném, hogy ha bármilyen kérdésük van, akkor szívesen állok a rendelkezésükre. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, ezredes asszony, megfelelően kiegészítette az írásos tájékoztatót. Kérdezem képviselőtársaimat, van-e kérdésük. Lombos képviselő úr.
Képviselői kérdések, észrevételek
LOMBOS ISTVÁN (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Ezredes Asszony! Tudjuk valamennyien, ismerjük, hogy a társszervekkel az együttműködés eddig is szoros volt; határőrség, rendőrség. Mennyiben befolyásolhatja a vám- és pénzügyőrség munkáját a rendőrség, határőrség várható összevonása? Mennyiben befolyásolhatja a vám- és pénzügyőrség munkáját a schengeni egyezmény várható év végi életbe lépése? Természetesen elsősorban a mélységi ellenőrzésekre gondolok.
Még egy kérdésem van: miután a határőrség és a rendőrség integrációjára sor kerül, a határőrség személyi állományából nagyon sok olyan szakképzett katonaember szabadul föl, akik hasonló feladatkörrel működtethetők. Van-e a vám- és pénzügyőrségnek szándéka ennek a határőrségnél felszabaduló munkaerőnek a további hasznosítására? Köszönöm.
(Az elnöklést Molnár Béla, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Ha lehet, akkor majd az összes kérdés után tessék válaszolni! Most Bagi képviselő úr következik kérdéseivel.
BAGI BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen. Én egy képviselőtársam átfogó kérdése után egy földhöz ragadt kérdést szeretnék szóba hozni. Egy rövid mondat erejéig kerül szóba a bor kérdése, mindössze 381 esetről beszélnek. Ez nagyon szép lenne, ha ez így lenne. Nem tudom, hogy önök is úgy értékelik-e, hogy hatékonyan tudtak föllépni a borhamisítás terén. Az együttműködő szervezetek között nem látom fölsorolva az Országos Borminősítő Intézetet. Ennek mi lehet az oka? Gondolom, nem a Szeszipari Szövetség látja el az ő képviseletüket is ebben a témában.
Illetve, ha a gazdaságvédelmi feladatokat is megemlítette, és ebbe beleérti a piacvédelmi funkciót is, akkor, ha erre egy-két mondat erejéig ki tudna térni, jó volna, mert megítélésem szerint rendkívül nagy szükség lenne erre. Ezek a gondolatok mind a bor kapcsán jutnak eszembe.
Illetve a kommunikáció kérdése: meg kell, hogy mondjam, nem a kritika hangján szeretnék most szólni, mert a pár évvel ezelőttihez képest sokat finomodott a vám- és pénzügyőrség kommunikációja, inkább kérni szeretném a további differenciálásra. Tehát amikor a közvélemény elé tárnak egy borhamisítást, az ne általánosító legyen, és különösen ne általánosító legyen egy borvidékre, hanem konkrétan meg kellene nevezni az illetőt. Mert általában véve beszélnek, de itt sincs közös bűn. Örömmel venném, ha be tudnának számolni, hogy az önök bírósági kezdeményezései hány esetben végződtek jogerős bírói ítélettel borhamisítás ügyében. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Geberle Erzsébet képviselő asszony, parancsoljon!
GEBERLE ERZSÉBET (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr, ígérem, nagyon rövid leszek. Egy megjegyzésem volna és két kérdésem.
Azzal kezdeném, amivel ezredes asszony kezdte, és azzal tetszett kezdeni, hogy megígéri, nem fog itt sokat locsogni, bár nő, és ezt nehezen fogja tudni megállni. Ez azért is üt szíven, mert ugyan nem tartozik ide szorosan a témához, de felháborodva hallottam a mai sajtóhírekben, hogy az Adótanácsadók Szövetségének elnöke olyan minősítéseket használt az APEH revizorhölgyeire, illetve tanácsadóira, hogy egyszerűen azt gondolom, ez vérlázító. Ezredes asszony egy hivatalt képvisel, felelős beosztásban van, mi azért hívtuk ide, mert ennek a hivatalnak a munkájáról szeretnénk tájékozódni, és én a magam részéről nagyon köszönöm, mert nagyon sok hasznos információt kaptam, és kérem, hogy ilyen kitételeket ne tegyünk. Ennyi volt a mellékes.
(Az elnöklést Alexa György, a bizottság elnöke veszi át.)
A beszámolóval kapcsolatban két konkrét kérdésem volna. Az egyik, hogy a keleti határoknál a cigarettacsempészetet mennyire szorította vissza az a fajta intézkedés, ami a csempészárut behozó gépkocsik lefoglalásával járt? Erre van-e valamilyen tapasztalatuk?
Illetve a másik kérdésem az, hogy az elmúlt években többször tapasztalható volt, hogy egy folyamatos jelenléttel próbálták elejét venni a piacokon a visszaéléseknek. Ennek milyen tapasztalatai vannak? Tudom, hogy ez ugyan nagyon munkaerő-igényes, de azt gondolom, nagyon hasznos volt abból a szempontból, hogy gyakorlatilag szinte megszűnt az illegális áruk árusításra ezen időszak alatt, amíg a vámőrök ott álltak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm. Dér képviselő asszony, Borenszki képviselő úr.
DÉR ZSUZSANNA (MSZP): Köszönöm szépen. Ezredes asszony, én is köszönöm az anyagot és a kiegészítést is, számomra nagyon hasznos volt, és hasznosítani is fogom a munkám során. Én három témában szeretnék kérdést föltenni, illetve egyfajta javaslatot tennék.
A dohánytermékek árusításával kapcsolatban kérdezem, érdeklődöm, hogy ugye a forgalmazásról szóló rendeletben egyértelmű, hogy a dohánytermékek felbontása, fogyasztói csomagolásának megbontása szigorúan tilos, ugyanakkor a 90/2003-as, az élelmiszer-előállítás és -forgalmazás rendjéről szóló rendeletben az szerepel, hogy minden terméket, ami az üzletben található, fogyasztásra felkínáltnak kell tekinteni. Tehát az én fogalmaim szerint, hogyha egy eladó vagy egy vendéglátó üzlet alkalmazottja a zsebében tart ilyen terméket, akkor azt forgalmazásra felkínáltnak kell tekinteni. Van-e ilyen jellegű tapasztalatuk, büntettek-e már ilyenért, hogyha esetleg ez volt. Én az élelmiszer-biztonsági rendszerek építésével is foglalkoztam, és ez közvetlenül érinti a vendéglátósokat, kereskedőket.
Érdeklődöm, hogy a közel-keleti, illetve a keleti befektetőknek a nagyarányú megjelenését területileg vizsgálják-e. Nem kívánom megmondani, hogy hol élek, de rendkívül sok ukrán cigaretta van a településen, ami így kerül be, és kifejezetten káros az egészségre, mint tudjuk, ráadásul jövedéki terméknek számít, és adóbevételtől is elesik az állam.
A harmadik dolog a következő, és kérem, hogy ne sértésnek vegye, hanem valóban annak, aminek én szánom. Mint említettem, élelmiszer-biztonsági rendszerek építésével foglalkoztam, és engem borzasztóan irritál, amikor a vám- és pénzügyőrség munkatársai egészségügyi könyv nélkül és anélkül, hogy felvennék a védőruházatot, bemennek főzőkonyhákra, bemennek a pultok mögé, bemennek a vendéglátóhelynek azon részeire, ahol az élelmiszert védeni kellene az utcáról behurcolt szennyezéssel szemben; ez is fogyasztóvédelem. Én nagy tisztelettel kérem, ha ez megoldható, hogy az önök munkatársai, akik ilyen jellegű ellenőrzéseket végeznek, igenis rendelkezzenek egészségügyi könyvvel, és tartsák be azokat a szabályokat, amelyeket egyébként megkövetelünk az üzletek vezetőitől, forgalmazóitól, hiszen ők a felelősek az élelmiszer-biztonság betartásáért. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Borenszki képviselő úr.
BORENSZKI ERVIN (MSZP): Mivel nagyon előrehaladt az idő, nekem csak egy javaslatom lenne. A 6. pontban a testület által a fogyasztóvédelmet érintő együttműködési megállapodásokról van szó, illetve arról, hogy milyen szervezetekkel vannak önök kapcsolatban. Azt javasolnám, hogy az élelmiszer-biztonságot felügyelő Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal is, illetve annak mezőgazdasági szakigazgatási hivatalával is kössenek a jövőben ilyen megállapodást, mivel ez a terület, az élelmiszer-biztonság alapvetően hozzájuk tartozik most már. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Molnár alelnök úr.
MOLNÁR BÉLA (KDNP): Köszönöm szépen. A határellenőrzési kérdésekkel kapcsolatban lenne két kérdésem. Az első a nyugati határ, ami speciálisan egészen más, mint a keleti határ, de végül is láthatjuk, hogy a nyugati határon keresztül jelentős mennyiségű szemetet hoztak be az országba az elmúlt hónapokban, években. Nagyon jól látjuk, szubjektíven elfogadható, hogy borzasztó nehéz a mai nyugati európai uniós határon megállítani bármiféle áthozatalt, bármiféle szemétáthozatalt, de objektíven mégiscsak azt kell mondani, hogy ami átjön a határon, az a vám- és pénzügyőrség felelőssége. És ha szubjektíven meg is értem, hogy miért lehet úgy áthozni, hogy gyakorlatilag nem veszik önök észre, de levontak-e ebből bármiféle következtetést, konzekvenciát, hogy mit kell változtatni ahhoz, hogy ez ne folytatódhasson, és ne ismétlődhessen meg.
A másik egy abszolút más jellegű határ, a keleti határ, az ukrán és a román határ. Azt lehet mondani, hogy pár évvel ezelőtt szinte teljesen szabad átjárásuk volt a csempészeknek és bármit behozhattak. Nem túl régen úgy tűnt, hogy alapvetően megváltozik a dolog, még a határon ingázó járműveket is lefoglalták önök, és egy kicsit kitisztult a határ. De fel kell hívnom a figyelmüket, hogy ez már a múlté, pillanatnyilag ismét előfordulnak hosszú sorok, és nemcsak Csapon fordulnak elő hosszú sorok, hanem máshol is, és a hosszú sorok ellenére, mint ahogy képviselő asszony is mondta, létezik az, hogy áthozzák a csempészárut.
Az az én szubjektív meggyőződésem, véleményem, hogy pillanatnyilag a határon a magyar vámvizsgálati szervek hihetetlen lázas erélyességet felmutatva gyakorlatilag semmit nem foglalnak le. Tessék átmenni bármelyik ukrán határon, és ne Csapon, tessék sorba állni két-két és fél órát minden további nélkül, és figyelni, hány autót állítanak félre, hány csempészt fognak meg. 100-150 autó átmegy, az eredmény pedig nulla. Tehát azt gondolnám, azzal, hogy némileg pökhendi és visszatetsző magatartással egyes vámosok vegzálják az áthaladókat, azokat is, akik nem csempészek, ámde nem foglalnak le semmit, és esetlegesen a társaik 10 kilométerrel beljebb fogják el más információk alapján a csempészeket, ez úgy gondolom, hogy az önök hatáskörébe tartozik, és meg kellene vizsgálni azt, hogy valójában mi történik a keleti határokon.
A másik pedig a jövedéki ellenőrzés kérdése: pár évvel ezelőtt volt olyan szituáció, amikor nemcsak az emberi fogyasztásra alkalmas alkoholtermékek jövedéki adóját vizsgálták, hanem az ipari tisztítóanyagok témakörében is bizonyos vámeljárások kezdődtek. Mint tudjuk, tisztítani lehet alkoholbázison, vízbázison, és bizonyos szennyeződést csak alkoholbázison lehet. Ez messzemenően a logika alapján sem tartozhat a jövedéki hatály alá, tekintettel arra, hogy nem megisszák, hanem felhasználják az iparban. Ennek ellenére előfordultak olyan nem általánosítható, de létező esetek, amikor a vám- és pénzügyőrség cégeket ellehetetlenítő, csődbe vivő bírságokat rótt ki, és nem egy céget a csődbe vitt. Kevés vigasz volt az, hogy 2-3 év bírósági eljárás után a bíróság kimondta, hogy a vám- és pénzügyőrség eljárása nem volt megfelelő.
Nagyon nagy bizonytalanságot hozott akkor a kereskedelemben az ilyen jellegű viselkedés. Pillanatnyilag nincs ilyen, de ha összevetem azt, hogy ez a fajta működése a vám- és pénzügyőrségnek azon időszakban volt, amikor állami pénzelvonások voltak, és szinte mindenki azt mondta, hogy lám-lám, kiegészíti a költségvetését a hatóság. Most ismét pénzelvonások vannak, de tessék engem megnyugtatni, hogy hasonló túlkapásba, látszólag tervezett túlkapásba nem fog menekülni a pénzelvonások elől a vám- és pénzügyőrség. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Lám-lám, némiképp eltérünk már a fogyasztóvédelem kérdéseitől, egészen picit. (Molnár Béla: A vállalkozás is fogyasztó.) Rendben van. Egymás közötti vitára sincs már időnk. Ezredes asszonyt örömmel hallgatom.
Dr. Kanta Tünde válaszadása, reagálása
DR. KANTA TÜNDE (Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága): Megpróbálok nagyon röviden és lényegre törően válaszolni arra, amire képes vagyok, amire nem, a feltett kérdésekre írásban meg fogjuk küldeni a választ.
Kezdeném talán a keleti határszakaszok kérdésével: mindig folyamatosan vizsgáljuk a megtett intézkedéseinket és ennek hatékonyságát, és minden egyes időszakban próbáljuk a leghatékonyabb ellenőrzési módot kiválasztani. Természetesen, amikor azt látjuk, hogy a mélységben felderítésre kerülnek bizonyos gépjárművek, akkor minden esetben megvizsgáljuk, hogyan jöttek be ezek az autók. De nagyon szépen köszönöm a figyelemfelhívást, hiszen mi szeretnénk azt az állapotot visszaállítani, amikor az ellenőrzés hatékony volt, ezzel a bevételek is növekedtek és a jogellenes tevékenység is visszaszorult. Tehát ezzel kapcsolatos statisztikai adatokat is fogok küldeni a tisztelt képviselő hölgyeknek és uraknak. Most csak olyan adataim vannak, amelyek a jövedéki és a büntetőeljárásra vonatkoznak, valamint az egyéb szabálysértési eljárási adatokat majd külön hozzátesszük ehhez a megküldött válaszhoz.
A nyugati határszakasz: a vám- és pénzügyőrség az európai uniós csatlakozáskor le kellett, hogy vonuljon a nyugati határokról, tehát gyakorlatilag ott csak a határőrség tartotta azokat a saját hatáskörébe tartozó ellenőrzéseket, amelyek a járművek és a személyek forgalmára vonatkoztak. Az áruforgalmi ellenőrzést az Európai Unió országai között meg kellett szüntetni. Mindez a jelenség, amit az alelnök úr említett, a vám- és pénzügyőrséget is cselekvésre késztette, és jogszabály-módosítási javaslatot tettük arra vonatkozóan, hogy kapjon a vám- és pénzügyőrség hatáskört arra, hogy ezeknek a szállítmányoknak az ellenőrzésére és a szankciójára is legyen lehetősége, amelyek a hulladékgazdálkodás körébe tartoznak.
Csak egy megjegyzés, hogy az FVM-et nem soroltuk fel valóban, de van velük együttműködési megállapodásunk, tehát ez a része a dolognak nem szenved csorbát.
Köszönöm a tisztelt képviselő asszony felvetését, valóban nagy hiba, hogyha az én munkatársaim az ellenőrzés lendületének hevében más, olyan szabályokat nem tartanak be, amelyek pedig mindenkire kötelezőek. Köszönöm szépen, erre oda fogunk figyelni.
A dohánytermékek csomagolásával kapcsolatos kérdést is megvizsgáljuk, és vissza fogunk jelezni írásban erre vonatkozóan. Köszönöm szépen.
Megyek sorban, és ha valamit kihagyok, azt mindenképpen külön még írásban kiegészítem. És itt már picit a létszámhoz is kapcsolódnék, illetve az első kérdéshez is, mert ez komplex. Én úgy gondolom, hogy a szakképzett, költségvetési pénzen kiképzett munkatársak foglalkoztatása mindenki számára fontos érdek, azonban ez nem a vám- és pénzügyőrség kompetenciája. Mi mindenképpen jeleztük azt az igényünket, amennyiben ezt a kormányzat figyelembe veszi, hogy tudnánk ezeket a kiképzett munkatársakat hasznosítani, ezáltal nem kellene, hogy bővüljön az államigazgatás létszáma, hiszen csak egy átcsoportosításról van szó, hogy kapjon lehetőséget az összevonás kapcsán a határőrség munkatársa arra, hogy eldönthesse, a rendőrségben vagy a vám- és pénzügyőrség megfelelő egységénél látja biztosítottnak a jövőjét. Én úgy gondolom, hogy ez most éppen egy folyamatban levő kérdés.
A schengeni egyezmény kapcsán úgy gondolom, nagyon fontos lesz a határon szolgálatot teljesítő munkatársaink tevékenysége, és természetesen ezzel együtt a mobil ellenőrzés is. Mindezt technikai eszközökkel tehetjük a létszám hiányában, hiszen az ember sohasem elég, segíthetünk a technika segítségével hatékonyabbá tenni az ellenőrzést a mozgó röntgenek igénybevételével a mobil egységeknél.
Valami hasonlót tudok ígérni a keleti határszakaszra is. Ott is azt a mérhetetlen bosszúságot, amit egy sorállás okoz, azt akkor lehet hatékonyan kezelni, ha van hozzá technikai eszköz. Ezek beszerzése folyamatban van, méghozzá a schengeni alap terhéből, hogy ezeken a külsőhatáros területeken legyenek olyan technikai segédeszközök, amelyek már a belépéskor mindenféle visszatartás és akadályozás nélkül képesek arra, hogy az egyszerű forgalom áteresztését alapul véve megvizsgálják röntgen segítségével azt, hogy ki az, akit esetlegesen vizsgálat alá kell vonni, és ezáltal nyilván a vizsgálatok hatékonysága is sokkal elfogadottabb lesz, és mindenki megelégedésére szolgál.
Amit említett az alelnök úr, az egy jogértelmezési kérdés, én ezzel kapcsolatosan, ha megengedi, a jövedéki igazgatóság írásos véleményét eljuttatom önnek. Mindenekelőtt azonban szeretném azt leszögezni, hogy a vám- és pénzügyőrségnek sem a bírságolási, sem a hatósági ellenőrzési tevékenysége nem azért van, mert forráshiányosak vagyunk, hanem azért, mert minket bizonyos törvények felhatalmaznak, illetve köteleznek ezekre az ellenőrzésekre.
A bor kérdése: nyilvánvaló, hogy egy nagyon fontos szegmense a jövedéki ellenőrzésnek a bor minőségének védelme és a borhamisítások elleni védelem. Az pedig egy kényes dolog, hogy hogyan kommunikálunk. És köszönöm szépen az észrevételt, ezt továbbítani fogom, hogy ebben legyünk megint odafigyelőbbek, még inkább figyelmesek és még érzékenyebbek abban, hogy valóban arról adjunk hírt, amiről szól, és ne okozzunk ezzel kárt olyannak, aki adott körülmények között még az ország hírnevét is erősíti borásztevékenységével.
Az Országos Borminősítő Intézettel valóban nincs együttműködési megállapodásunk. Én ezt a jövedéki igazgatóságon fel fogom vetni, és erre vonatkozóan nyilván fognak ők valamilyen választ adni, hogyan és miként akadt el ennek az együttműködésnek az írásba foglalása.
Kihagytam valamit?
ELNÖK: Parancsolj!
BAGI BÉLA (Fidesz): Egy számomra izgalmas kérdés még kimaradt, de hogyha most nem tud rá válaszolni, akkor írásban is nagyon jó lenne, hogy intézkedéseik kapcsán, ami feljelentéssel végződött, hány esetben született jogerős bírósági ítélet, mert tulajdonképpen ez lenne a végeredmény. Köszönöm.
DR. KANTA TÜNDE (Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága): Köszönöm szépen, ezt valóban kihagytam, ideírtam magamnak, hogy írásban fogunk visszaválaszolni, mert erre most pontos adatot nem tudok mondani. Köszönöm szépen.
Kérem, fogadják el az általam előadottakat.
ELNÖK: Köszönöm, ezredes asszony, mára elfogadjuk, viszont kérem, hogy valóban írásban ezeket az észrevételeket tegye meg. Szeretném, hogyha egy anyagot kapnánk öntől, és azt mi eljuttatjuk a bizottság minden tagjának, annál is inkább, mert az ülésen elhangzottak és ezek az írásos anyagok a bizottság majdani jelentése szempontjából lényegesek.
Nagyon-nagyon szépen köszönöm a mai tájékoztatójukat, önnek is és kollégáinak is, és további jó munkát, további jó napot kívánunk önöknek!
DR. KANTA TÜNDE (Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága): Köszönjük szépen.
Tájékoztató a kormány fogyasztóvédelmi politikájáról és cselekvési programjáról
ELNÖK: Szeretettel köszöntöm körünkben Kiss Péter miniszter urat. Köszönöm, hogy elfogadta meghívásunkat, és a bizottság tagjai méltányolják, hogy nem helyettes által számol be nekünk a kormányzat fogyasztóvédelmi politikájáról és cselekvési programjáról.
A bizottsági tagoknak és meghívott vendégeinknek jelzem, hogy az előzetes egyeztetés alapján abban maradtunk, hogy miniszter úr 4 óráig ér rá, utána egyéb fontos közfeladatai elszólítják körünkből. Kérem majd a kérdések, hozzászólások megtevőit, hogy akceptálják ezt a megállapodást.
Miniszter úr, hallgatjuk.
KISS PÉTER szociális és munkaügyi miniszter: Tisztelt Bizottság! Szokatlan módon most az ügy iránti elkötelezettségemmel szeretném kezdeni, ugyanis az az erős meggyőződésem van, hogy a rendszerváltó országokat, így a Magyarországot is érő legnagyobb biztonsági kihívások egyike, az embereket érő legnagyobb biztonsági kihívások egyike a fogyasztóként való biztonságunk kérdése. Gondolom, a bizottság a munkája során, amelyről folyamatosan én magam is kaptam tájékoztatást, lényegében erre fókuszálva igyekszik ezt az ügyet napirenden tartani, javaslatokat megfogalmazni. Ezt kifejezetten kívánatosnak tartom, merthogy akkor lehet nagyobb biztonságot teremteni egy fogyasztói társadalommá alakult világban, hogyha ennek a társadalmi önvédelmi intézményei is kialakulnak, ehhez pedig társadalmi megrendelésre van szükség, minimum azokra az ismeretekre, amelyek öntudatos fogyasztóként az embereket képesek összeszervezni, képesek arra, hogy a többség erős megrendelése kapcsán civil és állami intézmények segíthessék a nagyobb biztonságot.
Csak visszautalásként szeretném mondani, hogy bizony a '90-es évek elején a változások egy része természetesen a hétköznapok biztonságát nem e területen érintette meg elsőként, hanem a munka világában, tapasztalataim szerint az egzisztencia és a munka világában. És tudjuk jól, hogy ennek intézményei már akkor kiépültek, már az első kormány idején a törvényi feltételek - gondolok itt a munkajogi szabályozásra -, a párbeszéd intézményei - az országos érdekegyeztető tanácsra és párbeszédintézményekre gondolok -, a szereplők - munkavállalók és munkaadók -, és természetesen még a konfliktuskezelő intézmények is felépültek folyamatosan az elmúlt tizenegynéhány év kapcsán, a közvetítői, döntőbírói szolgálat és mások.
Egy nagyon széles intézményrendszer alakult ki, és nem tárgya ugyan a mostani beszélgetésünknek, hogy minősítsük működésének hatékonyságát, de látjuk, hogy a biztonsági kihívás, amely az embereket érte a munka világában, a jogszabályi feltételektől az állami ellenőrzésen át, a párbeszédintézményektől a konfliktuskezelő mechanizmusokig egy nagyon széles mechanizmus- és intézményrendszert alakított ki annak érdekében, hogy jobban megvédhessék magukat az embereket, és egyensúlyosabb szituáció legyen.
Egy kicsit analógiaként hoztam ezt szóba, mert ahogy a rendszerváltást követő években és azt követően a kínálati piaccal egy korábbi hiánypiachoz képest egy olyan szituáció alakult ki, amelyben mi magunk is egyre inkább egy fogyasztói társadalom kellős közepén vagyunk, találkoztunk azzal, hogy milyen sajátosan komoly erőfölénye van a szolgáltatónak, a termékgyártónak az egyes vásárlóhoz és fogyasztóhoz képest. Nem véletlen, hogy a fogyasztói társadalmakban, ahol évtizedes vagy évszázados ilyen utat jártak be, kialakultak a modelljei annak, hogy hogyan tudják az emberek megvédeni magukat, és pozícionálni, ezt erő-egyensúlytalanságot kiegyenlíteni.
Úgy látom, hogy bár még évekkel ezelőtt futurisztikusnak tekintették azt, hogyha Magyarországon a fogyasztóvédelem, a fogyasztói önvédelem kérdését vetették valakik föl, mára eljött az ideje annak, hogy egy erős társadalmi megrendelés kezd megfogalmazódni. Ennek konkrét példáival is találkoztunk, egy-egy ügy kapcsán hihetetlen társadalmi érzékenységet lehetett tapasztalni - most utalok a paprikaügyre és másra -, amely világosan kifejezte, hogy nagyobb biztonságban szeretnék az emberek érezni magukat, mint fogyasztók, de úgy látom, hogy ma már nemcsak az egyedi esetekre igaz ez, egy-egy, a média által is nagyon jelentősen a közvélemény figyelmének középpontjába állított eset kapcsán, hanem általában a fogyasztói biztonság kapcsán is érzékelhető.
Tehát itt az ideje annak, hogy felépítsük, erősítsük azt a fajta intézmény- és mechanizmusrendszert, amelyik ezt a fajta biztonságot szolgálhatja. Ez a logikája lényegében annak a szándéknak, ami kapcsán a kormány egy sokhónapos munkával a középtávú fogyasztóvédelmi politikát, új fogyasztóvédelmi politikát akart kialakítani, és amelynek kereteiről szeretnék beszélni.
Ez a politika a 2007-2013-as szakaszra szól, amelynek két oka is van. A kezdő időpontjára az, hogy nem lehet tovább várni, a másik pedig, kísértetiesen látható, hogy ez összefüggésben van a fejlesztési időszakkal két okból. Az egyik, merthogy azt szeretnénk, ha maga a fejlesztéspolitika, a fejlesztési projektek támogatnák azt az építkezést, amit itt szeretnénk végigvinni, másik oldalról pedig nyilvánvaló módon más az az ország, amely a fejlesztések eredményeképpen létrejön. Szeretnénk, hogyha ez a más ország nagyobb fogyasztói biztonságot tartalmazna, másrészt fogalmazva ez azt jelenti, hogy a fejlesztési tervek kialakításában, abban, hogy a fejlesztési tervek milyen országot segítenek elő ezekkel a pénzforrásokkal, szeretnénk, ha metszetként a nagyobb fogyasztói biztonság jelen volna. Tehát ez az, ami ezt az időtávot közössé teszi, és igényli az összhang megteremtését.
A szándékunk kettős: egyrészt a társadalmi önvédelem megerősítése, két jelentős eszközzel is, másrészt pedig az erős és hatékony állami szerepvállalás megteremtése. Ami a társadalmi önvédelmet illeti, abból indultunk ki, hogy a fogyasztóvédelem ereje alapvetően a nyilvánosságban rejlik, nem a tiltásban. Ahhoz, hogy a társadalmi szereplők részvételére épülő önvédelem valósulhasson meg, ahhoz sokféle szervezeti típusú, a civil hálózatot, a civil társadalmat, annak szerveződését elősegítő lépést tartunk indokoltnak. Egyik oldalról a fogyasztóvédelmi tanácsadó irodák országos hálózatba szervezését és jobb minőségű szolgáltatásainak felépítését tartjuk indokoltnak, a békéltető testületek működésének stabilizálását, benne finanszírozásának és hatáskörének, mandátumának erősítését, valamint egy tripartit párbeszédfórum országos szintű kialakítását, amely állami, civil és szakmai résztvevőkre épül.
Ahhoz, hogy tudatos fogyasztói magatartás alakulhasson ki, nyilvánvaló módon tennünk kell az oktatásban. El akarjuk érni, és a kormány döntést hozott arról, hogy a Nemzeti alaptanterv korszerűsítése során ez a fajta ismeretanyag szerepeljen a képzésben. Szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy a fogyasztói magatartás, a fogyasztói döntések, a pozitív magatartás piedesztálra állításával is orientálhatók legyenek a fogyasztóbarát termék, illetve a fogyasztóbarát-szolgáltatás embléma, illetve e minőségi kategória orientálásával, bevezetésével.
A nyilvánosság szerepét nem győzöm hangsúlyozni. Azt a megoldást szeretnénk e területen is érvényre juttatni, annak pandantját itt megvalósítani, amit a munka világában tavaly ősztől kezdődően tettünk meg. Amely szerint a nyilvánosságra került jogsértő, illetve pozitív esetek rendszerszerű nyilvánossága - honlapon keresztül - mindenki számára elérhetően biztosítja azzal a szándékkal többek között, hogy orientálja, befolyásolja a fogyasztói magatartást, és tegye világossá, hogy azok, akik itt jogot sértenek, azok az államtól támogatásra nem számíthatnak, tehát kizárják magukat a közbeszerzésből, állami támogatásokból, fejlesztési forrásokból. Ez természetesen egy kemény visszatartó erő is, de pozitív orientációra is lehetőséget ad.
Az erős, hatékony állami szerepvállalás dallama, hogy így fogalmazzak, nem elsősorban a megkárosított - akár egészség, akár anyagi körülményekben megkárosított - cégek megfélemlítése, hanem sokkal inkább a megkárosítás lehetőségének korlátozása, és ennek az esélyének a csökkentése. Ehhez jelentős mértékben átalakítjuk a szervezetet volumenében, szándékaink szerint a mai kétszáztizenegynéhány fős létszámot mintegy ötszáz főre bővítjük, és egységes ellenőrzési hatósággá szervezzük a fogyasztóvédelmi hálózatot. Hogy ez jobban érthető legyen, ez szándék szerint és döntés szerint azt jelenti, hogy inkább lesz hasonlatos a pénzügyi ellenőrző hatósághoz, az APEH-hez, vagy a Gazdasági Versenyhivatalhoz, mint egy klasszikus közigazgatási típusú hivatali szervezethez.
Valódi visszatartó erejű bírságolást gondolunk, és itt egységesíteni is kell, hiszen ha jól tudom, 8-féle bírságfajta van. Itt egy világos, transzparens és természetesen visszatartó erejű bírságrendszer fog belépni. Csak utalni szeretnék arra, hogy amikor például a Gazdasági Versenyhivatal kartellgyanú után kartellvádat fogalmaz meg, és ezt bizonyítja, akkor ott milliárdos nagyságrendű, tényleg a piacot befolyásoló döntéseket hoz.
Nem fenyegetésként hozom szóba, de miért is gondolná bárki, a piacon az erőfölénnyel való visszaélés a másik piaci szereplő rovására erős visszatartó erőként akkor jelentkezik, hogyha sokmilliárdos büntetések jelennek meg a porondon. Úgy látom, hogy a mértékadó közvélemény erősen támogatja az ilyen típusú eljárását a Gazdasági Versenyhivatalnak. Akkor, amikor az emberről, az emberekről van szó, az egészségükről, a személyes és anyagi biztonságukról, akkor pedig töredéktételekben - idézőjelben - visszatartó erőben kellene gondolkozni. Nem volna helyes arányát tekintve sem, aránytévesztés volna, hogyha ezt így fognánk fel.
Az erős és hatékony állami szerepvállalás szándékaink szerint időszakonként megjelölt, célzott ellenőrzési területeket is jelent. Amit célul tűztünk ki, természetszerűleg viszonyban van az európai politikával, amit az európai fogyasztóvédelem akar. Megjegyzem, a mi munkánk apropóját többek között az is jelentette, hogy az Európai Unióban hasonló, a középtávú fogyasztóvédelmi politikák megfogalmazására irányuló törekvések vannak.
Az Európai Unió maga is megfogalmazza azokat a területeket, amelyek vagy azért, mert új típusú módok vagy szolgáltatások a piacokon, vagy azért, mert típusosan jogszabálysértő, érdeksértő helyszínek, mi magunk is azt mondtuk, hogy kiemelt vizsgálatokat az élelmiszerek, vegyszerek, gyermekjátékok, pénzügyi és energiaipari szolgáltatások és a megszokottól eltérő kereskedelmi formák esetében szeretnénk. Ez utóbbiban azért, mert itt a legkisebb a társadalmi tapasztalat, tehát az önvédelem lehetősége a legkevesebb. Ez az e-kereskedelem, csomagküldők, utaztatással egybekötött termékértékesítés és egyebek, tehát ott, ahol ma nem jött létre egy olyan társadalmi tapasztalat, amelynek kapcsán az önvédelemnek nagyobb volna az esélye, és természetesen a klasszikus - idézőjelben klasszikus - helyszíneken, a nagy forgalmú üzletközpontokban, a fekete- és szürkepiacokon.
Elgondolásainkkal kapcsolatban el kell, hogy mondjam, szeretnék bizonyos részletszabályok és konkrét megoldások szabályokká formálása tekintetében építkezni többek között a bizottság javaslataira, az itt kialakult álláspontokra, véleményekre. Világossá szeretném tenni, az a szándékom, hogy politika feletti ügyet legyünk képesek ebben a kérdésben közös erővel kialakítani, ugyanis ez az ügy nem egy ciklus ügye, nem is egy politikai ciklushoz kötődően ügy, ez az állampolgárok biztonságát érintő kérdés olyan, amely emberöltőkre szóló elhatározásokat jelenthet. Egészen biztos vagyok abban, hogy meg lehet valósítani, én a gyakorlatban igyekszem a tárca részéről megvalósítani azt, hogy ne azt vizsgáljuk, honnan érkezik a javaslat, hanem azt, hogy annak mi az érdeme az ügyre való tekintettel.
Az új politika kereteire térve, az arra vonatkozó elgondolásokat a megelőző időszakban az Országos Érdekegyeztető Tanácsban, a Fogyasztóvédelmi Tanácsadó Testületben, amelyiknek jelentős, nagy civil szervezetek a tagjai, már megmutattuk, és azt tervezem, azt gondolom, hogy egyfajta literációban kell a részletszabályokról is döntést hoznia a kormánynak. Magyarán az a törekvésem, hogy lehetőség szerint a legszélesebb társadalmi közmegrendelés vegye körül ezt az ügyet, és többek között ezért is vállalkoztam arra, hogy elnök úr meghívására eljöjjek erre az eseti bizottsági ülésre. Szeretném, hogyha a tárca, a fogyasztóvédelmi hatóság és e környéki szervezetek között valóban egy jó értelmű literáció alakulhatna ki, pontosan az ügy érdekében. Köszönöm szépen a figyelmüket.
ELNÖK: Én is köszönöm, miniszter úr. Kérdezem a bizottság tagjait, kérdés, hozzászólás van-e. Gógl képviselő úr.
Képviselői kérdések, megjegyzések
DR. GÓGL ÁRPÁD (Fidesz): Köszönöm szépen. Miniszter úrtól egy nagyszerű bevezetőt hallhattunk, meg kell, valljam, hogy ez az a szemlélet, amellyel az ember örömmel találkozik. Mi kaptunk egy anyagot, amely visszautal a történelemre, hogy valamikor a '70-es, '80-as években az egészségvédelemhez és annak biztonságához való jog az egyik alapelv volt, és a szabad mozgáshoz - ami munkaerőben, pénzben, eszmékben, egyebekben fejeződik ki - csatlakoztunk, ennek kialakult a szabályozása, a lehetőségei, rendszere. Ebben kitüntetett az árumozgás és annak kockázatai, azzal különösen, hogy egész Európa van, és csak a határon bejövő rendszerek azok, ahol ellenőrzünk.
Magam annak nagyon örültem, amikor miniszter úr elmondta, hogy az önvédelmi szerveződések, intézmények felépítése és erősítése egy olyan állami feladat, amellyel segítjük és védjük a fogyasztót. A másiknak is nagyon örültem, hogy ismeretek birtokában egy tudatos fogyasztót építsünk föl, itt az oktatás feladata adott.
Az áruk között talán egy fogyasztóvédelemmel foglalkozó eseti bizottságnak az élelmiszerek és a gyógyszer egyaránt a területe, magam nem véletlenül mondom a gyógyszert, mert az egy különleges áru. Különleges áru, mert azzal embert lehet megölni, és nagy kárt lehet okozni. Amerikában történt egy vizsgálat, amely szerint az éves gyógyszer-mellékhatási halálozás nagyobb volt, mint a vietnami háború vesztesége, és ez ma is igaz. Lassan 10 százalékos az a nagyságrendű, intézményhez forduló populáció, amelyik gyógyszer-mellékhatás miatt jut ide.
És itt jön az én kérdésem: ez egy 800 milliárdos piac, ha mindent ideveszünk, a szabadon forgalmazott gyógyszereket, a vényköteleseket és mindenféléket, és ebben van az államnak is, mintegy a fele, 400 milliárd forintja. A mostani expozéja miniszter úrnak és ez a filozófia, amit itt elmondott, számomra világos, követhető, támogatható, de egy dologra nem találok magyarázatot, hogy hogyan volt lehetséges, hogy azt a termelőtől a felhasználóig lévő zárt utat, ellenőrzött utat, amit a gyógyszer befutott mindaddig, amíg a gyógyszer-forgalmazás a gyártótól a gyógyszerészig kötött volt és zárt volt, miért kellett ezt megnyitni. Miért kellett egy olyan rendszert kialakítani, amelynek a felépítése, erősítése lenne a cél? - mert egy kitüntetett kockázatot jelent, hiszen különleges áruról van szó.
Nem a miniszter úr hatásköre, jogköre volt, de annak a kormánynak tagja, amelyik ezt a döntést meghozta. Valahogy itt egy furcsaságot észlelek, és okkal hoztam ezt szóba, mert a gyógyszerelésnek olyan új irányzatai vannak, és itt példát ad Magyarország, mert a Dél-Dunántúlon megnyílt az az első laboratórium, amely individualizálná a gyógyszerelést, ismerve a kockázatot. Akkor inkább zártabbá kellene tenni ezt a termeléstől a felhasználóig való útvonalat, mint megnyitni valamilyen furcsa üzleti szabadosság miatt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Most eljátsszuk az egyet ide, egyet oda kérdezést. Lombos képviselő úr!
LOMBOS ISTVÁN (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Miniszter úr, én arra utalnék, hogy az elmúlt egy-másfél évben a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ügyek száma megsokszorozódott, az egyszerű állampolgár legalábbis így látja, néha talán mi, képviselők is. Hogy látja a kormány, hogy a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ellenőrzések minősége, hatékonysága javult vagy a kommunikációban változott a helyzet? A színvonal, az ellenőrzések színvonala a régi, csak nem hallgatjuk el, vagy éppen közöljük, merjük közölni a választópolgárokkal? Erről mi az álláspont a kormányban? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Braun képviselő úr.
DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Örülök, hogy a miniszter úr azzal kezdte, hogy a kormány az intézkedését két bázisra helyezi, részben az erős állami szerepvállalásra, részben a tudatos fogyasztók kialakítása a célja. Ma délelőtt hallgattam, éppen fölfelé jövet egy rádióműsort, ahol a civil szervezetek foglalkoztak ezzel a témával, és megállapították, hogy a legjobb, hogyha 10 millió ellenőr van, mert akkor 10 millió tudatos fogyasztó van ma Magyarországon. Örülök, hogy a sorrend is ez volt, hogy először a lakosságot kellene meggyőzni. Én javasolnék olyanokat, hogy közszolgálati médiában esetleg hirdetésekkel, a tudatos fogyasztásra neveléssel lehetne ezt megtenni, hiszen nem várható el egy kereskedelmi csatornától, hogy a hirdetői ellen kampányoljon.
Az erős és hatékony állam szerepével kapcsolatban említette, hogy mintegy 500 főre emelik föl a fogyasztóvédelemmel foglalkozó szakemberek számát. Szeretném miniszter urat tájékoztatni arról, hogy a korábbi tapasztalatunk az volt itt a bizottságban, hogy szinte valamennyi hatóság arra panaszkodott, hogy létszámhiánnyal küzd. Hadd ne soroljam el, hogy hány központi állami szervezetet hallgattunk már meg, és épp az ellenkezőjéről beszéltek, hogy a létszámleépítés, tehát a kisebb állam, ami a gyakorlatban folyik - kivéve az adóztatást, mert abban nagyobbak vagyunk, csak a szolgáltatásokban lesz egyre kisebb az állam - éppen csökkenti hatékonyságukat az egyre kisebb létszám.
Nem akarom elvenni az elnök úr kenyerét, de még egy ilyen általános tapasztalatunk van itt a bizottságon belül, ez pedig az, hogy rendkívül könnyen kibújnak a cégek a felelősség alól. Szerintem nagyjából körvonalazódik már bennünk, hogy a személyes felelősség növelése mindenképpen hatékonyabbá tenné a fogyasztóvédelmi intézkedéseket. Köszönöm szépen ennyit, ez csak hozzászólás volt.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Török képviselő úr.
TÖRÖK ZSOLT (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Bizottság! Elnézést, csak közben pontosan egy időben miniszter úr itteni érkezésével elkezdődött a parlamentben a rehabilitációs járadékról szóló törvény vitája, és ott bizottsági előadóként felszólaltunk Tóth képviselő úrral; úgy látszik, dolgozik a tárca.
A fogyasztóvédelmi eseti bizottság eddigi munkája során több területével is foglalkozott a fogyasztóvédelemnek, itt meghallgattuk a Gazdasági Versenyhivatal, az Magyar Energia Hivatal, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, az állategészségügy képviselőit. Nagyon szerteágazó munkát végzett eddig is a bizottság, és ahogy Gógl képviselő úr egy terméknél bemutatta, ugyanígy volt az állategészségügy esetében is, amikor Süth Miklós főállatorvos úr is elmondta, hogy egy egész élelmiszerláncot kell vizsgálniuk, ahogy itt Wittich elnök úr is mindig arról beszélt, hogy egy termékláncról, illetve egy fogyasztási láncról kell beszélni.
Azt látom, hogy ebben a láncolatban a hatóságok együttműködésének van talán a legnagyobb szerepe. Nagyon jók a törvények, és még biztosan lehet javítani őket, nagyon jó a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, a vám- és pénzügyőrség, a Gazdasági Versenyhivatal, az állategészségügy, az ÁNTSZ, az élelmiszer, mindenkiről egyenként külön-külön is nagyon jó véleményt lehet mondani, már hogyha azt nézzük, hogy a hatósági jogkört gyakorló szervek hogyan látják el a munkájukat. Amit valamennyien a meghallgatás során konklúzióként levonhatunk, az mindig az együttműködés fontossága.
Miniszter úr itt a bevezetőjében is beszélt arról, hogy a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, illetőleg a felügyelőségek létszámát bővíteni kívánja, és valószínűleg itt egyfajta együttműködésre, kooperációra is szükség van. Talán más kifejezést használt rá a miniszter úr, de ezeken a területeken valószínűleg törvényi szinten, állami szinten is szükség volna arra, hogy az együttműködést ne csak lehetőségként, hanem esetleg kötelezettségként is megjelenítsük. Bár még egyszer mondom, ezek a hatóságok együttműködésük területén azt mondták, hogy jó az együttműködés, de lehet, hogy ennek a törvényi hátterét is meg kell olykor teremteni. Ebben mi magunk, a bizottság is feladatot vállalt, hogy ennek előkészítését elvégzi, legalábbis ennek egy szeletét.
Kérdés részemről kettő vetődik fel: miniszter úr említette a fogyasztóvédelmi hatóság jelentős mértékét. Nagyon fontos lenne, hogy elsősorban a végeken, hogyha lehet ezt a kifejezést használni, közvetlenül a fogyasztók, illetve az értékesítők, a szolgáltatást nyújtók közelében jelenjen meg minél nagyobb létszámban a fogyasztóvédelmi ellenőrzésre szolgáló apparátus jelentős része. Bízhatunk-e abban, hogy ez ily módon történik. Azt gondolom, ez talán a legfontosabb, hogy az esetek közelében legyenek még többen.
A másik pedig az, hogy az együttműködés lehetőségeit hogyan látja miniszter úr, hogy a különböző hatóságok együttműködéseit lehet-e még javítani, illetve ennek milyen törvényi vagy egyéb módszereit lehet még alkalmazni annak érdekében, hogy még hatékonyabbá váljon ez a munka. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Geberle képviselő asszony, és utána Molnár alelnök úr.
GEBERLE ERZSÉBET (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Én is nagyon szépen köszönöm az átfogó beszámolót, és azt gondolom, ahogy miniszter úr itt befejezte, talán ez lehet a felütése ennek a bizottságnak, hogy miért alakult meg, hogy tulajdonképpen a fogyasztóvédelemnek egy politikai hovatartozáson felül álló kérdésnek kell lennie, hiszen mindannyiunk érdeke, hogy Magyarországon egyfajta szemléletváltozást érjünk el ebben. Én ezért üdvözlöm azt a tételét, illetve azt a slide-ját ennek az anyagnak, amit ön is említett, hogy elsősorban az oktatásban próbálnak meg a tudatos fogyasztóvá nevelés terén eredményeket elérni. Én azt gondolom ezzel kapcsolatban, ezt nem elég egy tantárggyá tenni az iskolában, az a fajta tudatos fogyasztóvá nevelés egészen pici kortól, óvodás kortól kezdve el kell, hogy kezdődjön, hiszen azt látjuk, hogy a televízió-reklámok különböző célcsoportokat szólítanak meg. Nyomon követhető, hogy például a focimeccs szünetében csak férfiaknak szóló reklámok vannak, mesefilmek közelében gyerekeknek szóló reklámok. A múltkor itt viccesen említettem, hogy a tisztességtelen reklámok, illetve a reklámozó cégeknek az odafigyelésével kapcsolatban mondtam, hogy mindig legyen olyan két százalék, aki nem esik bele a kínált termék jó hatásait elérő kategóriába, mondtam, hogy én mindig abba a két százalékba tartozom, akin nem segít a ránctalanító krém.
De a tréfát félretéve, ha kérdést lehet feltenni, lehet, hogy csak az én figyelmemet kerülte el, de itt átfutottam a slide-okat, és nem igazán láttam, hallottam arról, hogy van-e valami terve a kormányzatnak azzal kapcsolatban, hogy a reklámcégekkel, a reklámszövetségekkel felvegyék a kapcsolatot, hogy ezt a fajta reklámdurvulást, hiszen ez mindannyiunk érdeke, egy kicsit vissza lehessen fogni. A tisztességtelen reklám fogalmát mindannyian ismerjük, jó lenne, ha ezen a területen valami előrelépés lenne, hiszen azt mindannyian tudjuk, hogy a nagyon sok reklámot kibocsátó cégek termékeiben tulajdonképpen a reklámot mi magunk fizetjük meg. Azt gondolom, hogy ez nagyon-nagyon kevésszer tudatosodik a fogyasztókban. Én magam nem mindig, mert az ember nem vonhatja ki magát a trendek alól, de én magam azért próbálok törekedni arra, hogy ne az agyonreklámozott termékeket vásároljam, hiszen eszembe jut olyankor, amikor ránézek, hogy mennyiszer találkozom a tévéreklámokban, vagy más területeken ezekkel a cikkekkel, és nem szeretném ezzel a reklámköltségeket növelni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm. Molnár alelnök úr.
MOLNÁR BÉLA (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tervezi-e a békéltető testületek súlyának növelését? S ha igen, akkor ezt hogyan kívánja elérni?
A másik kérdés pedig, ön mondta, hogy a jelenlegi 218 fős szervezetet jelentősen növelni kell, az írott anyag szerint 498 főre 2009-ig. Ez az ígéret két évvel ezelőtt is elhangzott, ámde nem teljesült. Milyen garanciát tud adni ön erre, hogy most, másodszor megígérve ez valóban teljesülni is fog. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Képviselő kérdés vagy hozzászólás? (Nem jelentkezik senki.) Akkor állandó meghívottainkat kérdezem. Baranovszky úr!
DR. BARANOVSZKY GYÖRGY (Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Baranovszky Györgynek hívnak a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének vagyok az ügyvezető elnöke, és egyben a budapesti békéltető testületet is vezetem.
Nagy örömömre szolgált az ön előadása, hasonlóan egyébként a kormányszóvivői tájékoztatót követően is, és a megkapott slide alapján azok a pontok, amelyeket ön, illetve a kormány megjelölt, meghatározott, úgy gondolom, hogy Magyarországon a fogyasztóvédelmet előrébb fogják vinni.
Egy dolgot azonban nem szabad elfelejteni, ön is említette, hogy a fogyasztóvédelem politika feletti ügy. Amikor egy tripartitumos felállásban gondolkodunk a fogyasztóvédelmi problémák megoldásakor, akkor nagyon hangsúlyozottan kell szót emelni amellett, hogy Magyarországon a fogyasztók kiszolgáltatott helyzetben vannak. Ez nagyon fontos. Nem szabad ugyanúgy kezelni, mint a munkajogi világot, ott sokkal erősebben tudják védeni a munkavállalókat a szakszervezetek, szemben Magyarországon a fogyasztókat a mostani, lehetőség szerint egyébként megerősítésre kerülő civil szervezetek tekintetében is.
Itt alelnök úr kérdéséhez is csatlakozni szeretnék. Egyébként jelenleg a fogyasztóvédelmi panaszkezeléseket, egyedi fogyasztói jogsértéseket kizárólag csak a békéltető testületek tudják orvosolni. A jövő nagyon szép, és bízunk abban, hogy sikerülni is fog ezt megvalósítani, de nem szabad elfeledkezni, és úgy gondolom, a kormány is tudja azt, hogy az előző évek fogyasztóvédelmi politikájának értékelésekor nagyon sok minden nem teljesült. Még ma sincsenek aláírt szerződések a békéltető testületek tekintetében, nincs biztosítva a finanszírozási kérdésük. Hasonlóan a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetekhez, a pályázati rendszer még nem kiforrott, nem állandósult. Az oktatás terén, amiben szintén nagy hangsúlyt szeretne a kormány, hihetetlenül nagy feladat hárul Magyarországon a kormányra is, és pártoktól függetlenül kell ezt a kérdést megoldani annak érdekében, hogy ugyanolyan erős fogyasztóvédelem alakuljon ki Magyarországon, mint a tőlünk nyugatabbra található országokban.
Nekem a kérdésem az, hasonlóan alelnök úr kérdéséhez, hogy a garancia biztos, ez a miniszter úr szava, hogy a társadalmi önvédelemben a nyilvánosság hangsúlyt fog kapni. A feketelista kérdése is idetartozik, a békéltető testületek megerősítik, fogyasztóbarát termékek lesznek, erős, hatékony szerepvállalás, de a kérdésem az, hogy biztosítva lesz-e a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek részére az elkövetkezendő hónapoktól a folyamatos, kiszámítható pályázati rendszer? És az elnyert pályázatok alapján a szerződések aláírását követően a pénzügyi utalások kérdése fontos még. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm. További kérdés vagy hozzászólás? Bagi képviselő úr.
BAGI BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Miniszter Úr! Most nincs nálam az anyag, de egy korábbi kiadványban, ami a fogyasztóvédelemmel foglalkozott, ha jól emlékszem a 2003-2006-os időszakban is egy létszámnövekedési előirányzat történt a következő periódusra, ami, mindannyian tudjuk, nem valósult meg, most önök újabb létszámnövelést ígértek meg erre a területre. Milyen garanciát tudna adni nekünk, hogy ez meg is fog valósulni?
Ugyanígy a civil szervezeteket is ilyen szempontból, anyagi oldalról szeretném szóba hozni. Azt egy nagyon jó célkitűzésnek tartom, hogy legyen mind a 10 millió ember fogyasztóvédő, és akkor kezdjünk el nevelni, mert valószínűleg, ez egy generációt felölelő folyamat lesz, de igen lassú dolog lesz. Nem gondolja-e miniszter úr, hogy ezt a hosszú intervallumot a civil szervezetek hatékonyabb bevonásával át lehetne hidalni? És most hozom szóba a pénzt, ugyanakkor nem várható el tőlük, hogy az egyre apadó konyhapénzből végezzék el ők ezt a közfeladatot. Tehát némi költségvetési támogatást javasolnék ezeknek a civil szervezeteknek. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm. További kérdés? (Nem jelentkezik senki.) Nincs. Miniszter úr, megadom a szót.
Kiss Péter válaszadása, reagálása
KISS PÉTER szociális és munkaügyi miniszter: Jó érzéssel hallgattam a megjegyzéseiket, mert kétféle dolog csengett ki belőle. Az egyik, amit magam is így gondolok, ezen a területen és máshol is, hogy hiszem, ha látom; ezt magam is így gondolom. Azért jöttem el a bizottsági ülésre, mert erős elhatározásom van, hogy ezt a programot végigcsináljam, erős kontroll mellett, ez jelenti a civil résztvevőket, és nagyon remélem, hogy a jelenlévőket partnerként.
Tételesen, visszafelé haladva: a civil szervezeteknek adandó apanázs, konyhapénz kérdése. Most 40 millió forinttal növeljük meg a keretüket pont azért, hogy elemi módon - a békéltető testületekről beszélek - hozzáférjenek. A civil szervezeteknek pedig a fejlesztési programban, a TÁMOP 5-ös prioritásán belül pedig egy kétmilliárdos fejlesztési forrást indítunk útjára. Tekintettel arra, hogy a TÁMOP 5-ért való szakmai felelősség a mi tárcánkat illeti, engem, ezért a tervezésére vonatkozó döntést meg is hoztam.
Létszámkérdések: úgy van, ahogy az önök jogos kritikájában szerepelt, már korábban is volt arra kormányzati szándék, hogy növeljük a létszámot ezen a területen, de azt hiszem, talán ma először, most ez az időszak az első, amikor a közpolitika kényszerítheti ki az eszközök bővülését. Úgy ítélem, hogy sikerül, sikerülhet ezekben a hónapokban egy olyan világos fejlesztési elgondolást, menetrendet, koncepciót letenni az asztalra, amelyik sokak érdekéből építkezve kikényszeríti ezt a folyamatot. Formális garanciának természetesen ott van a kormány döntése, de tekintettel arra, hogy ilyen elhatározások voltak, én csak azt tudom mondani önöknek, hogy még ebben az évben megkezdjük a létszám növelését. A 2008-as év lesz az, amikor a legnagyobb lépést tesszük, ha jól emlékszem, több mint 150 fővel növeljük a létszámot, és ezt 2009-re végezzük be.
Van egy szándékom természetesen arra nézve, hogy itt nemcsak mennyiségi kapacitásokat, hanem minőségi paramétereket is segítünk javítani ezáltal. Tehát olyan hozzáértő szakembereket szeretnénk bevonni a civil pályáról, és megnyerni a hivatásos fogyasztóvédelem körébe, akiknek már van előzetes tapasztalatuk, de legalábbis képzettségük, tudásuk, felkészültségük segíteni fogja ezt a munkát. Azzal tudom alátámasztani ezt önöknek, hogy lehetséges egy olyan világban is hangsúlyokkal, nemcsak fűnyíróelven létszámot csökkenteni, hogy ugyanezt a döntést meghozni az Országos Munkaügyi Felügyelettel az országos munkaügyi ellenőrzéssel kapcsolatban, ott 100 fős fejlesztésről hoztunk döntést, és meg is valósítottuk.
Pontosan azért, mert az a személyes meggyőződésem, és a kormány mandátuma, döntése is megvan ehhez, hogy azokon a területeken, ahol a hétköznapi biztonságunkat érintő kihívások jelentkeznek, és ezzel kapcsolatban kell fellépnie az államigazgatásnak, az államapparátusnak, ott nem szabad az eszközökkel spórolni, ott kifejezetten kapacitásokat kell bővíteni. Megtakarítani a hivatali szférában kell, itt pedig plusz kapacitásokat létrehozni, átcsoportosítani. Ennek köszönhető az, hogy mintegy - precízen megmondom rögtön a számot - 280 fős bővülésre számíthatunk a kétszáztizenvalahány főhöz képest. Lényegében megduplázzuk a létszámot, szükség is van rá.
Rögtön mondom, képviselő úr kérdezte, igen, a végekre természetesen, ide kerül az ellenőrzési kapacitás megerősítése. Annyiban kell természetesen nemcsak a végeken kapacitásokat növelni, amennyiben a társadalmi kapcsolatokat, a civil kapcsolatokat és a békéltető testületekkel való kapcsolatokat építeni kell országosan és regionálisan is. Ilyen értelemben tehát nem állítom, hogy 100 százalékban a létszámnövekmény a végekre kerül, de meghatározó, döntő mértékében feltétlenül. Tehát a 100-as nagyságrendek ott fognak jelentkezni.
Garanciális a létszámok, kapacitások megtartásában az a momentum, amiről adtam tájékoztatást, hogy ez egy önálló szervezetnél fog dolgozni. A korábbi években általában az volt a tapasztalat, hogy ha egy-egy feladatkörnek több ura, több kormányzati felelőse volt, akkor az úgy kézen-közön hátrányos helyzetbe került. Többek között a közigazgatási hivatalokban való bent léte a fogyasztóvédelmi ellenőrzés lábainak sajnos azzal járt együtt, hogy arányaiban is nagyobb létszámkihívással kellett szembenéznie. Többek között az egységes szervezet kialakítását a tartalmi okokon túl ez is orientálta. Őszintén szólva személyes feltételeim között szerepelt az, hogy ennek a kettőnek együtt kell járnia, mert így lehet felelősséget vállalni.
Összességében azt tudom mondani önöknek, hogy egyedüli garancia a társadalmi megrendelés, itt a személyes tisztességen és elhatározottságon túl én szeretném, hogyha erős partnerek lennének a fogyasztóvédelemben, akiknek a kormányzat, a mindenkori kormányzat ott állna feltételekkel a hátterében, és szándékai szerint folyamatosan növelné ezen partnereknek a mandátumát; ez vonatkozik a békéltető testületekre is. Szándékomban áll, hogy a békéltető testületek eljárásainak kötelezettségét erősítsük a későbbiekben. Be fogom mutatni vagy ezen a fórumon, vagy a nyilvánosság előtt részletesen az erre vonatkozó jogszabályi módosításokat is.
Igaza van Baranovszky úrnak abban, hogy ma a mi világunkban, egy erősödő fogyasztói társadalomban a legnagyobb állampolgári kiszolgáltatottságok egyike a fogyasztóként való létünk, hiszen egy globalizálódó világban - idézőjelben mondom - internacionalizálódnak a szolgáltatók és a termékek gyártói is, míg a munkaerőpiacok, bár Európában éppen most ezeknek az összenyitása zajlik, azért nemzeti munkaerőpiacként működnek, addig az áruk, termékek és szolgáltatások piaca már régen túlnőtt a nemzeti határokon. Ebben a vonatkozásban a biztonság megerősítése sokkal inkább kérdés. Megjegyzem, az európai uniós és a nemzetközi fogyasztóvédelmi hálózatokhoz, kezdeményezésekhez, politikákhoz való kapcsolódásnak ez is többek között az indoka.
Jelzem, hogy van tanulsága az előttünk járó országok különféle eljárásainak, hogy csak egyet említsek a jelenlévők számára, önök is bizonyára emlékeznek arra, hogy a kettővel ezelőtti amerikai elnökválasztáson volt egy harmadik jelölt, egy civil jelölt, aki az amerikai fogyasztóvédelem vezetője volt. Gondolom én, hogy nem fogyasztóvédőként volt jelölve, de úgy volt ismert, mint fogyasztóvédő; hozzáteszem, milliárdosként is ismert volt. De ez is pontosan mutatja, hogy milyen erős társadalmi szerepe volt és van egy nagyon erős fogyasztóvédelmi társadalomban a fogyasztóvédelmi mozgalomnak. Megjegyzem szőr mentén, hogy erősebb a befolyása, mint a munka világában az ottani szakszervezeteknek, ami elgondolkodtató.
Az is elgondolkodtató, hogy milyen erős eszköz önmagában a nyilvánosság a versenyző, piaci részesedéséért versengő szolgáltatók és termékgyártók között. Mindannyian ismerjük a példát, hogy amikor az amerikai fogyasztóvédelem bejelentésre elkezdte vizsgálni a nagy üdítőital-márkák tartalmát, káros vagy bizonytalannak ítélt színezőanyag-tartalmát, hogy ez milyen mértékig befolyásolta ezeknek a cégeknek az imázsát, leendő imázsát, piaci magatartását és a fogyasztókhoz való viszonyát. Ezért tehát kulcskérdésnek tartom, hogy a hazai fogyasztóvédelem ezt a fajta mérceszerepet - most a jó értelemben gondolom mondani ezt - képes legyen produkálni, ehhez való hitelességével, ehhez való szakmai felkészültségével és elfogulatlanságával. A másik oldalról erősen legyünk képesek operálni a dolog nyilvánosságával, mert ez hihetetlen módon befolyásolja a piacokat és a piaci szereplőket. Erős érdekeltséget teremt, és a fogyasztóvédelmi civil szervezeteknek, a személyes önvédelemnek a legerősebb forrása, ahogyan a fogyasztók magatartásukon keresztül befolyásolni tudják a piacot, a piaci jelenlétet.
Visszafelé haladva, Geberle képviselő asszony az oktatás kérdését húzta alá, amivel maximálisan egyetértek. Hozzáteszem, hogy nemcsak az iskolai típusú és nemcsak az intézményi típusú képzésre gondolok itt, hanem arra a fajta ismeretterjesztésre, amelyik, úgy gondolom, hogy például a médiumok esetében közfeladatnak is tekinthető a következő időszakra nézve. Ilyen irányú kezdeményezéseket is tennünk kell, és helyesnek tartanám, hogyha a civil mintákat képes volna bemutatni, pontosan az építkezés okán a médiumoknak egy széles sora.
Itt említem meg, hogy nyilvánvaló módon tapasztaltuk, hogy egy ország demokratikus és piaci kialakultságára vonatkozó tapasztalat az, hogy nagy, jelentős pénzekkel rendelkező imázsukat jelentős erőforrásokkal támogató cégek mennyire jelennek meg a reklámpiacon, és milyen mértékben tesznek egyéb imázsjavító lépéseket, például, hogy mennyire csinálnak tartós karitatív tevékenységet. Nálunk nem ez az utóbbi a jellemző sajnos ma még, de ez a helyzetünkből is következik, az átalakulásból is következik. Meghatározó mértékben és nagyságrendben a reklámszpotok világában költik el, és kifejezetten direkt marketinggel költik el forrásaikat. Nagyon nagy előnyére válna Magyarországnak és mindannyiunknak, hogyha a tartós befektetéseket tekintenék nagyobb arányban szükségesnek, itt nálunk az imázsjavító tartós befektetéseket.
Nem gondolom azt, hogy egy Goggenheim múzeumot tudjanak ilyen nagyságrendben támogatni magyar befektetők, de azt gondolom, hogy magának a minőségnek a támogatását a magyarországi civil építkezésnek, az önvédelemnek a támogatását ma már elvárhatjuk a partnerektől, tehát ezért akarunk létrehozni olyan pénzügyi forrásokat, amelyhez csatlakozni lehet, és éppen a fogyasztóvédelem civil szervezeteinek és kezdeményezéseinek támogatására felhasználandó forrásokat lehet imázsjavító szándékkal is ezen cégek körében támogatni. Erre nyitnánk kaput, és nagyon remélem, hogy ez valóban nagyságrendekkel befolyásolhatja a pénzügyi forrásokat is.
Török Zsolt képviselő úr felvetette az együttműködés és a fogyasztóvédelmi hatóságok erősítésének kérdését. Utóbbival már foglalkoztam, ami pedig az együttműködés kérdését illeti, valóban kulcsfontosságú, és őszintén szólva mindannyiunk tapasztalatában látható, hogy mit segít az, hogyha nem egy szegmensen, nem egy jogszabályi felhatalmazást kipipálandó járnak el az ellenőrző hatóságok, hanem összehangolt módon. Én magam egyébként más területen, megint csak munkaügyi területre hadd hivatkozzak, tapasztaltam azt, hogy milyen jelentősége van az APEH és a munkaügyi ellenőrzés, az APEH és a rendőrség, az APEH és a vámhatóság együttműködésében.
Azt, hogy lehessen tenni a feketepiacok ellen, a szabálytalan foglalkoztatás ellen, ez egészen biztosan csak összehangolt módon lehetséges. Említenék egy példát: azt mondják ma a hazai szoftvergyártók, hogy még a legnagyobb cégeknél is nagyon jelentős a nem hiteles eredetű szoftverek használata, ami az ő piacukat alapvetően befolyásoló dolog. Azt mondják, hogy egy átlagos, valamilyen ágazatban dolgozó cégnél nagyon világosan lehet azt tudni, hogy milyen számítógépes infrastruktúra mellett milyen programigény vetődik fel, milyen szoftverigény, másképp fogalmazva, hogy mit használnak valójában. A munkaügyi hatóság meg tudja mondani, hogy kik és milyen feladaton dolgoznak, a másik oldalról a cég meg tudja mondani a szoftverigényt, az APEH pedig ellenőrizni tudja, hogy ezek legális módon, számlával igazoltak-e. Egy egész láncolat tisztábbá válhat a piacon, ha legális a szoftver, a cégnél, ha legális a foglalkoztatás, és természetesen a fizetés a legális szoftverért.
Azt tapasztalom, hogy a piaci szereplőknek egy része nem itt Magyarországon, de már Magyarországon is hajlandó azért áldozni, hogy kifehéredjenek a piacok, mert azt lehet látni, hogy általában a fogyasztói károsítás, az egészségre veszélyes magatartás mindig a fekete, szürke vonatkozásokban erősödik fel, onnan van a legnagyobb veszély, másképp fogalmazva, minden együttműködés, ami kifehérít, az eleve a fogyasztói biztonságot is erősítő lépéssort tartalmaz. Maximálisan egyetértek az összhang kérdésében.
Megjegyzem, itt van elnök úr is, a pénzügyminiszter úrral több alkalommal megrendelést adtunk az ellenőrzési hatóságoknak, köztük a fogyasztóvédelemnek, a munkaügyi ellenőrzésre, az APEH-nek, a Gazdasági Versenyhivatalnak, a VPOP-nak és másoknak egy asztalhoz ültetésével. Ezzel azt rendeltük meg közösen tőlük, hogy egyéves közös ellenőrzési programot, összehangolt ellenőrzési programot valósítsanak meg. Már most látjuk a dolog eredményét, minden jogszabályi feltétel és környezet, ami ezt segíti elő, az még hatékonyabbá teszi, úgyhogy ezt is vizsgáljuk. Azt is megrendeltük, megjegyzem, a hatóságoktól, hogy tegyék le az asztalra, mi az, ami felhatalmazásban még segítene.
Említettem már - egyetértőleg mondom, mert Braun képviselő úr is említette -, hogy a civilek jelentik a legerősebb hátterét a fogyasztóvédelemnek, és hogy a TÁMOP 5-ből mintegy 2 milliárd forintot erre fogunk fordítani. De szeretném említeni, hogy ebben a folyamatban a jó példák médián keresztüli bemutatásával is szeretnénk operálni, tehát a cégek ez irányú érdekeltségét növelendő, más oldalról pedig a tudatos fogyasztói magatartást elősegítendő akarnánk ezt tenni.
Valóban úgy van, ahogy Lombos képviselő úr mondta, az elmúlt időszakban a médiában, a közvélemény előtt megsokszorozódott a fogyasztóvédelmi ügyek száma. Ez egészen biztosan összefügg nagyobb érzékenységünkkel, vagy kezd társadalmi megrendelés lenni a dologra, biztos vagyok benne, hogy összefügg az összehangolt ellenőrzésekkel; gondolom, hogy az állategészségügyi hatóság itteni beszámolója kapcsán erről hitelesen szóltak. Nem hallgatjuk el ugyanakkor azt sem, hogy a nyilvánosságra került esetek száma összefüggésben van az esetek számával is. Tehát nem akarnám úgy beállítani, hogy csak a jó munka eredménye az, amit mi itt látunk, ez eredménye annak, hogy a vállalkozások, befektetések egy része ma úgy gondolja, hogy gyors és könnyű profithoz juthat a fogyasztó megkárosítása útján. Szeretném világossá tenni, hogy e körben a lehető leghatározottabban fogunk eljárni.
Még egyszer, visszatérve a munkaügyi analógiához, nagy erővel látszik, hogy azoknál a cégeknél, akik nem rendezett munkaügyi kapcsolatokat tartottak fenn, vagy akit munkaügyi szabálysértésen, megszegésen értek, nos, azok esetében erősen tudatosodott az elmúlt hat hónapban, hogy milyen lehetőségektől estek el az állammal való együtt nem működés okán. Óriási eszköz a nyilvánosság, és jelentős, azt gondolom, társadalmilag indokolt szabály, hogy ezek a cégek elesnek az állami fejlesztési támogatási forrásoktól, és látható módon ez önszabályozó, regulázó szerepet tölt be. Szeretném tehát ugyanezt érvényre juttatni a fogyasztóvédelemben is.
Gógl képviselő úr szavaival, ami a dolog dallamát, felfogását illeti, én egyetértek. Úgy hiszem, hogy az önvédelmi intézmények erősítése, minden, tulajdonképpen a biztonságot ért kihívás kapcsán napirendre tűzendő kérdés Magyarországon. Ha most nem egy ilyen fórumon ülnénk, hanem politizálnánk, akkor is érdemes volna ezt a kérdést megvitatni. Nekem nagyon mély meggyőződésem, hogy politikát elsősorban egy ilyen átalakuló országban ezzel használhatnak, mert túlélhetővé, megélhetővé teszik a szükségszerű változásokat is.
Valóban az egy külön vita tárgyát képezi, amit ön is felvetett a gyógyszerkérdéssel kapcsolatban, bár annyit megjegyeznék, hogy az én ismereteim szerint ez egy meghatározott körére terjed csak ki a gyógyszereknek, ami patikán kívül árusítható, ha erre gondolt a képviselő úr. Nyilvánvaló, hogyha ez azon gyógyszerkört fedi le, amelyik az úgymond hétköznapi gyógyszerhasználat körébe tartozik, akkor talán kisebb a veszély arra, hogy életet, egészséget károsító - idézőjelben mondom - vegyi anyaghoz férjenek hozzá az emberek. Én nem véletlenül hoztam szóba a prezentációmban, hogy az egyik kiemelt terület éppen a vegyszerek területe, átfogó néven fogalmazva a terjesztésének és a felhasználásának az ellenőrzése is.
Azt kell, mondjam, hogy a kialakult helyzetre tekintettel, akár az ön által említett dilemmára nézve is, jelentős feladata van a fogyasztóvédelmi hatóságnak, hogy minőséget garantáljon számunkra. Nyilván azon termékek, szolgáltatások esetén kell, hogy kiemelt feladat legyen, ami életre veszélyes aspektusokat hozhat; ez lényeges. Hozzáteszem, emellett pedig egyedi akciókkal azt várom el a fogyasztóvédelmi hatóságtól, hogy a közvéleményt különösen irritáló és foglalkoztató kérdésekben célellenőrzésekkel, ha kell, koncentrált ellenőrzésekkel is szerezzen akaratot a társadalmi közvélemény akaratának, véleményének, mert ez is kell ahhoz, hogy egy építkező hitelesítési folyamat zajlódjék le a fogyasztóvédelmet illetően. Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm, miniszter úr. További hozzászólás, kérdés? Lombos képviselő úr.
Képviselői észrevételek, megjegyzések
LOMBOS ISTVÁN (MSZP): Köszönöm, elnök úr, a szót. Én, amikor a kérdésemet feltettem, akkor szándékosan nem jártam a szükséges tiszteletköröket végig, megtették egyébként helyettem képviselőtársaim, amivel maximálisan egyetértek. Egyébként is az elhangzottak minősítik az előadót, és természetesen azt is, amit mondott.
Ami pedig a reklámokat illeti, csak annyit jegyeznék meg, hogy én általában inkább a hölgyeknek szóló reklámokat szeretem, elsősorban a fehérneműreklámokat meg a testápoló-reklámokat, abban esetleg még fogyasztóvédelmi munkatársként is részt vennék szívesen.
Ami pedig a mondandóm komolyra fordítását illeti, egyetlenegy dologra szeretném felhívni mindenkinek a figyelmét, amiről itt nem beszéltünk, hogy ugyan a fogyasztóvédelemben résztvevők létszámáról szó volt, hogy mennyire szükséges a létszámbővítés, de egy dolgot mindenképpen szeretnék itt megjegyezni. Több mint ötmillió fogyasztóvédő van az országban, azok a fogyasztók, akik valamilyen módon kapcsolatban vannak a különböző termékekkel. Azt hiszem a legnagyobb feladat az, és a legnagyobb eredményt ott tudjuk elérni, hogyha egy szemléletváltással, egy felkészültségbeli váltással tudunk majd számolni az elkövetkezendő időszakban, és akkor majd a fogyasztóvédelemmel konkrétan foglalkozó munkatársak munkája is egyszerűbbé, hatékonyabbá és jobbá válik. Azt hiszem, hogy erről mindenképpen beszélni kell, mert nemcsak az élet más területein van szükség a szemléletváltásra, hanem ebben az ügyben is. Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Braun képviselő úr következik.
DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz): Köszönöm szépen. Nem akarom rabolni az idejét, nem kérdés lesz, de említette miniszter úr, hogy afelé próbálják elnyomni, mozgatni a cégeket, hogy ne a reklámokban, hanem a karitatív szolgáltatásokban vegyenek részt. Szerintem ez részükről egy marketingdöntés, csak valaki így reklámozza a termékeit, valaki azt úgy. Ezt csak azért mondom, ne hatódjunk ma meg attól, hogy valaki bizonyos alap számára pénzt fizet be, és közben hulladékot gyárt, vagy hulladékot ad el, szerintem a fogyasztókat kell elsősorban védeni, és nem azzal foglalkozni, hogy ki, mire költi a pénzét. Csak egy példa: a National Geographic-ban rendszeresen hirdet egy olajtársaság, gyönyörű zöld, őserdős fotóval a háttérben, hogy ők mennyire támogatják a természetvédelmet. Azért nem kell nekünk átesni a ló túlsó oldalára, ez részükről egy marketingdöntés, nekünk pedig igenis a fogyasztókkal kell foglalkozni, az ő termékfelhasználóikkal. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Miniszter úr!
KISS PÉTER szociális és munkaügyi miniszter: Szeretnék elköszönni a bizottságtól, és köszönöm szépen a beszélgetést. Ha igényt tartanak rá, akkor állok elébe más alkalommal is. Szeretném önöket megnyerni ennek az ügynek, és tudom, hogy a dolog csak kölcsönösségen alapulhat, ezért ezt tekintsék keringőre szóló felhívásnak a kormánypárti és az ellenzéki képviselők is. Azon vagyok, hogy elindítsunk egy olyan folyamatot, amire 15 év múlva majd úgy nézhetünk vissza, mint ahogy ma visszanézünk a rendszerváltást követő első néhány év intézményteremtő lépéseire. Ez a lecke van most a kezünkben, és én igyekszem ehhez az önök partnere lenni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Miniszter úr, szeretném megköszönni, hogy eljött, és a bizottság elnökeként azért az elmúlt hónapokban én már tapasztaltam és élveztem a minisztérium és az ön személyes támogatását is abban, hogy munkánk sikeres legyen. Ezt ezúton is köszönöm, és köszönöm azt is, hogyha a bizottság munkájára a minisztérium tartósan számít. Köszönöm szépen. További jó napot, további jó munkát kívánok!
Egy pillanat türelmet még kérek képviselőtársaimtól, mert van egy negyedik napirendi pontunk, az egyebek. A Pest Megyei Fogyasztóvédelmi Kht. képviselője, meghívottunk, Széplaki Ferenc van itt, ő kért egy rövid egyebekre lehetőséget. Hallgassuk meg, kérem képviselőtársaimat. Parancsoljon, Széplaki úr. Foglaljon helyet az asztalnál!
SZÉPLAKI FERENC (Pest Megyei Fogyasztóvédelmi Közhasznú Egyesület): Széplaki Ferenc vagyok, a Pest Megyei Fogyasztóvédelmi Közhasznú Egyesület elnöke. Egyesületünk viszonylag friss, kifejezetten a fogyasztóvédelemre szakosodtunk, mint a nevünkben is benne van. Egyesületünk munkája nagyobb részt az ismeretterjesztésből és a fogyasztóvédelmet illetően közösségi programok szervezéséből áll, és ehhez kapcsolódik az a felvetés is, amit itt a bizottság előtt szeretnék elmondani.
A közhasznú szervezetek számára előírja államháztartási törvény, hogy a szolgáltatásaikhoz mindenkinek szabadon hozzá kell tudni jutnia. Ezt az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Sok civil szervezet foglalkozik a fogyasztóvédelemmel, és például az államháztartás különböző alrendszereiből pályázatokon keresztül pénzhez hozzá is jutnak, amit kifejezetten egy-egy fogyasztóvédelmet illető ismeret átadására, illetve annak feldolgozására kapnak. Ezeknek a munkákhoz hozzá kellene tudni más civil szervezeteknek is, akik szintén a fogyasztóvédelemben napi munkájuk során ezt fel tudnák használni.
Az általam tapasztalt gond az, hogy hiába lehet hozzáférni ezekhez a munkánkhoz, ezeket a munkákat nem lehet felhasználni szabadon, lévén, hogy Magyarországon a szerzett jogok között a tulajdonjog az egyik legerősebb. Jelen pillanatban pedig a tulajdonjogok közé sorolandó a szerzői jog is. Tehát én az elnök úrtól azt szeretném megkérdezni, illetve abban kérem a segítségét, váljon lehetővé az a dolog, hogy a közösségi érdekekre való hivatkozással a személyhez kötődő tulajdonjogot, jelen esetben a szerzői jogot ilyen esetekben ne vegye figyelembe. Azt kérem az elnök úrtól, hogy ebben az ügyben tájékozódjon, illetve valamilyen kaput próbáljon meg kinyitni a mi számunkra. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, Széplaki úr. Megígérem tájékozódni fogok. Az ezredes asszony már elment, de ő fog írásban nekünk egy csomó mindenre válaszolni, úgyhogy én meg azt vállalom be, hogy Széplaki úrnak válaszolok írásban. Köszönöm.
Egyéb egyebek van-e? (Nem jelentkezik senki.)
Kedves képviselőtársaim, meghívott vendégek, ebben a melegben azért keményen megharcoltunk ma. Egy kicsit sűrűvé vált a bizottság ülése, de a jövő héten, május 22-én, elfogadott munkatervünk szerint az országos kereskedelmi szövetség, szakmai érdekvédelmi szervezetek, illetve elsősorban a nagy áruházláncok lesznek meghívott vendégeink. Magyarul elkezdjük végre a másik oldalát is megnézni egy picit a fogyasztóvédelem problémájának, mert a mai nappal gyakorlatilag az állami szervezetek meghallgatását lezártuk. Egy írásos anyagot várunk még talán. Még egy lesz, és tényleg, azt szerettem volna mondani a bizottság tagjainak, abban maradtunk, hogy a Nemzeti Hírközlési Hatóságtól csak írásos tájékoztatót kérünk, de miután úgy döntöttünk, hogy a mobilszolgáltatókat és a kábelszolgáltatókat meghívjuk, ezért erre az ülésre meghívjuk őket is, hogyha ezzel mindenki egyetért, mert azért ez így kézenfekvő és célszerű lenne, így nekik is lesz lehetőség arra, hogy szóban is megnyilvánuljanak.
Egészében véve nagyjából az állami meghallgatást lezártuk, és a hátra levő időt nyárig szeretném, ha egy kicsit a versenyszférában való bóklászással töltené a bizottság. Részint azért, hogy mi magunk is közvetlenül kérdéseket fogalmazhassunk meg, akár mint egyszerű fogyasztó által megfogalmazott kérdéseket, de azt gondolom, az is érdekes lesz, amit ők mondanak. A közeli bizottsági ülésen alkalmazott viszontlátásra! A mai napra pedig jó egészséget, jó napot kívánok!
(Az ülés befejezésének időpontja: 16 óra 22 perc)
|
Alexa György | |
Jegyzőkönyvvezető: Bihariné Zsebők Erika