FVEB-5/2008.
(FVEB-16/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi eseti bizottságának
2008. április 30-án, szerdán, 13.00 órakor
a Parlament főemelet 37-38. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Helyettesítési megbízást adott *
Hozzászóló meghívottak *
Jelenlévő meghívottak *
Elnöki megnyitó; a napirend elfogadása *
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról, az élelmiszerláncról, hatósági felügyeletéről, illetve a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről, egyes korlátairól szóló törvényjavaslatokról készített tájékoztató megvitatása *
Gérnyi Gábor (GKM) tájékoztatója *
Herczog László szakállamtitkár tájékoztatója *
Dr. Süth Miklós szakállamtitkár tájékoztatója *
Kérdések, felvetések válaszadással *
Döntés a tájékoztató elfogadásáról *
Elnököl: Alexa György (MSZP), a bizottság elnöke
Koszorús László (Fidesz), a bizottság alelnöke
Molnár Béla (KDNP), a bizottság alelnöke
Borenszki Ervin (MSZP)
Török Zsolt (MSZP)
Dr. Gógl Árpád (Fidesz)
Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz)
Szatmáry Kristóf (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Dér Zsuzsanna (MSZP) Alexa Györgynek (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP) Borenszki Ervinnek (MSZP)
Bagi Béla (Fidesz) Koszorús Lászlónak (Fidesz)
Herczog László szakállamtitkár, Szociális és Munkaügyi Minisztérium
Dr. Süth Miklós szakállamtitkár, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Gérnyi Gábor, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
Boródi Attila, Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége
Dr. Kovács Krisztina, Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége
Dr. Ivánovics Éva, Pénzügyi Felügyeletek Állami Felügyelete
Dr. Wallacher Lajos, Gazdasági Versenyhivatal
Dr. Fazekas Ildikó, Önszabályozó Reklám Testület
Herczog László szakállamtitkár, Szociális és Munkaügyi Minisztérium
Dr. Süth Miklós szakállamtitkár, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Dr. Horváth Sándor főoszt.vez.-h. Szociális és Munkaügyi Minisztérium
Dr. Elek Márton főosztályvezető, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
Gérnyi Gábor főosztályvezető, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
Dr. Hegedűs Márta osztályvezető, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
Dr. Csák Andrea főoszt.vez.-helyettes, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
Dr. Bártfai Judit vezető tanácsos, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
Dr. Kocsner Tibor főosztályvezető, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Dr. Andréka Tamás főoszt.vez.-h. Földművelésügyi és Vidékfejlesztés Minisztérium
Dr. Istvánovics Éva ügyvezető igazgató, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
Dr. Ócsai Lajos főosztályvezető, Országos Tisztifőorvosi Hivatal
Dr. Falus Ferenc országos tisztifőorvos, Országos Tisztifőorvosi Hivatal
Dr. Ócsai Lajos mb. főosztályvezető, Országos Tisztifőorvosi Hivatal
Zenisek Andrea fogyasztóvédelmi irodavezető, Gazdasági Versenyhivatal
Dr. Tölgyes Katinka jogász, Gazdasági Versenyhivatal
Wittich Tamás főigazgató, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság
Dávid Péter ügyvezető igazgató, Amerikai Kereskedelmi Kamara
Dr. Bacher Gusztáv ügyvéd, Amerikai Kereskedelmi Kamara
Boródi Attila ügyvezető elnök, Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége
Fekete Zoltán főtitkár, Magyar Márka Szövetség
Széchenyi László főtitkár, Társadalmi Unió
Mucska Péter, Coca-Cola Magyarország Kft.
Kiss Brigitta elemző, Pannon Zrt.
Dr. Wallacher Lajos jogi irodavezető, Gazdasági Versenyhivatal
Dr. Fazekas Ildikó főtitkár, Önszabályozó Reklám Testület
Dr. Kovács Krisztina jogi tanácsadó, Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége.
Csánk László főtitkár, Direkt Marketing Szövetség
Dr. Markovich Réka főtitkár, Magyar Reklám Szövetség
Thurzóné dr. Vogel Barbara jogi képviselő, Magyar Áruküldők Egyesülete
Dr. Fazekas Anikó elnök, Vodafone Zrt.
Dr. Csöreg Anikó vezető tanácsos, Magyar Energia Hivatal
Vitányi Dániel jogtanácsos, Magyar Energia Hivatal
Dr. Maczák Béla koordinátor, Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal
Dr. Pető Tünde Gabriella, Magyar Országgyűlés
Dr. Németh György főosztályvezető-helyettes, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
Cseri Noémi fogalmazó, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Szekeres Zoltán főtanácsadó, Invitel
Dr. Martos Éva igazgató főorvos, Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet
Dr. Kapocsi Géza parlamenti titkár, Szociális és Munkaügyi Minisztérium
Sütő Edina elemző, Magyar Telekom Nyrt.
Villám István osztályvezető, Magyar Telekom Nyrt.
Dr.Török Éva főtanácsadó, Magyar Telekom Zrt.
Sinka Miklósné szakbizottsági társelnök, Egészségügyi Minisztérium
Dr. Ábrahám Edit, Szociális és Munkaügyi Minisztérium
Dr. Szepesi Valéria tagozati titkár, Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara
Dr. Vándor Béla jogtanácsos, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
Köncse Tamásné tanácsos, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
Dr. Jármai Péter, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
Pekár Erzsébet tudósító, MTI
Ikladi Péter ügyvezető titkár, Hírközlési Érdekegyeztető Tanács
Hirtné Mányi Ivett titkár, Magyar Áruküldők Egyesülete
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 13 perc.)
Elnöki megnyitó; a napirend elfogadása
ALEXA GYÖRGY (MSZP), az eseti bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Szeretettel köszöntöm a bizottság tagjait és meghívott vendégeinket. Akikkel esetleg még nem találkoztam volna, vagy a kezdés előtt nem volt alkalmam külön bemutatkozni, Alexa György vagyok, a bizottság elnöke. Köszönöm, hogy eljöttek, és segítik munkánkat.
A helyettesítésekkel együtt a bizottság határozatképes. Mai bizottságunk napirendjére javasolom felvenni az Országgyűlés által jelenleg tárgyalt négy fogyasztóvédelmi tárgyú törvényről szóló tájékoztatót, illetve e tájékoztatók megvitatását és az Egyebeket.
Kérdezem a bizottság tagjait, ki ért egyet a napirenddel. (Szavazás.) A bizottság a napirenddel egyhangúlag egyetértett.
Amint említettem, a parlament tárgyalni kezdte a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról, a fogyasztóvédelemről, a gazdasági reklámokról és az élelmiszerbiztonsági láncról szóló törvényeket. Ezeket a törvényeket teljes természetességgel a parlament szakbizottságai részletesen megtárgyalják, de a bizottság elnökeként úgy gondoltam, hogy fogyasztóvédelmi eseti bizottságként - még akkor is, ha az eseti bizottságoknak az állandó bizottságokhoz hasonló szavazási jogosultságai nincsenek - célszerű ezeket a törvényeket megbeszélnünk.
A kiválasztott időpont - vagyis az, hogy viszonylag a parlamenti vita elején kerül sor a bizottsági ülésre - azt kívánja szolgálni, hogy minél erőteljesebb együttműködés tudjon kialakulni a parlamenti frakciók és azon szakmai, illetve civil szervezetek között, amelyek ezek iránt a törvények iránt érdeklődnek. Az előrelátható ütemterv szerint a törvényhez május 13-ig lehet módosító javaslatokat benyújtani. Azt gondolom, ezzel a mai beszélgetéssel segítjük azt, hogy az elkövetkező két hétben akár a frakciók között is valamifajta konszenzus tudjon kialakulni olyan módosító javaslatok dolgában, amelyek szakmailag erősítik a törvényt. Természetesen mi most külön módosító javaslatokat sem tárgyalunk, de a bizottság tagjai olyan képviselőkből állnak, akik képviselik a parlamentben működő pártokat, és nyilvánvalóan jogosultak arra, hogy a többiekkel összefogva módosító javaslatokat adjanak be.
Arra kértük az illetékes minisztériumok képviselőit, hogy nagyon rövid, inzertszerű tájékoztatót tartsanak a benyújtott törvényjavaslatokról. Ezt a rövidséget több dolog indokolja. Az egyik az, hogy ezek bent vannak a parlamentben, és a bizottság meghívott vendégei szakemberek a maguk területén, nyilvánvalóan tájékozottsággal bírnak a törvényről, ezért nem gondoljuk, hogy részletes, egyórás indokolásban vagy expozéban kellene a törvényekkel foglalkozni. Tehát meghallgatjuk az illetékes minisztériumok képviselőinek a rövid, néhány perces tájékoztatóit, utána kerül sor a kérdésekre, hozzászólásokra a bizottság tagjai, illetve a tanácskozási jogú meghívottak részéről.
Egyébként készítettem egy állásfoglalást - mi tájékoztatónak hívjuk, így házszabályszerű -, tájékoztató javaslatot, amelyet a bizottság munkatársai kiosztanak képviselőtársaimnak, és a végén megpróbáljuk szavazással elfogadni, ha ez ellen nem lesz kifogás.
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról, az élelmiszerláncról, hatósági felügyeletéről, illetve a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről, egyes korlátairól szóló törvényjavaslatokról készített tájékoztató megvitatása
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium képviselőjét javasolom első hozzászólónak, annál is inkább, mert a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló törvény az alapját képezi másik két törvénynek, még akkor is, ha emellett a gazdasági reklámokról szóló törvény is a GKM területe. Tessék parancsolni!
Gérnyi Gábor (GKM) tájékoztatója
GÉRNYI GÁBOR (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Tisztelt elnök úr, köszönöm szépen a szót.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Gérnyi Gábor vagyok, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium üzleti környezetfejlesztés főosztályvezetője.
A szóban forgó törvényjavaslat alapja az Európai Unió 2006/29. EK-irányelve, amelynek az volt a célja, hogy egységessé tegye a tagállamok tisztességes versennyel kapcsolatos szabályozását. Az irányelvek sajátossága, hogy maximum harmonizációra kötelezi a tagállamokat, tehát a tagállamok a megengedett kivételeken túl az irányelvben meghatározott szabályozásokon túlmutató szabályozást nem alkothatnak. Ahogyan ezt az elnök úr is említette, az irányelv érinti mind a kereskedelmi, mind a versenyjogi, mind pedig a fogyasztóvédelmi szabályozást is, ezért a jelen törvényjavaslat az új reklámtörvénnyel, a fogyasztóvédelmi törvény módosításával és az élelmiszerláncról szóló törvényjavaslattal egy csomagban kerül az Országgyűlés elé.
A mi törvényjavaslatunk rögzíti a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat általános tilalmát, meghatározva a tisztességtelenség kritériumait. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat átfogó tilalmán belül az irányelv önállóan is szabályozza a tisztességtelenség legjellemzőbb előfordulási eseteinek, a megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak és az agresszív kereskedelmi gyakorlatnak a tilalmát.
Végül a szabályozás harmadik szintjén az irányelv egy úgynevezett feketelistában kiemel bizonyos tényállásokat, amelyeket súlyosságuknál vagy valamilyen sajátos oknál fogva a körülmények további mérlegelése nélkül feltétlenül tisztességtelennek nyilvánít. A törvényjavaslat a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése esetén az eljárást több hatóság között osztja meg, így a törvény végrehajtásának ellenőrzésében alapvetően a fogyasztóvédelmi hatóság, a pénzügyi és biztosítási területen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete lát el hatósági feladatot, míg a versenyt érdemben érintő ügyek a Gazdasági Versenyhivatalhoz tartoznak. Az eljáró hatóságok a hatáskörmegosztásból a fogyasztókat érintő esetleges hátrányok miatt együttműködésre kötelesek, így létre kell hozni olyan ügyfélszolgálati központot, amely a fogyasztókat eligazítja a hatósági eljárásokat illetően. Ez utóbbi kötelezettséget a fogyasztóvédelemért felelős miniszternek kell működtetnie, erről a fogyasztóvédelmi törvény módosítása rendelkezik.
Végezetül elmondhatom, hogy a törvényjavaslat támogatja az önszabályozást, valamint a magatartási kódexek alkalmazását, amelyek alkalmasak lehetnek a hatósági eljárások nélküli vitarendezésre is. Ennyit magáról a törvényről.
Engedjék meg, hogy bemutassam önöknek dr. Hegedűs Márta asszonyt a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és dr. Bártfai Juditot az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium részéről, akik a törvényjavaslat elkészítésében oroszlánszerepet játszottak. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Példás időtartamú előterjesztést hallottunk.
Szeretettel köszöntöm Herczog államtitkár urat. Feltételezem, hogy a Szociális és Munkaügyi Minisztérium részéről ön szól majd a fogyasztóvédelmi törvény kapcsán. (Igen jelzés.) Parancsoljon!
Herczog László szakállamtitkár tájékoztatója
HERCZOG LÁSZLÓ szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Megkísérlem hat pontban röviden összefoglalni a törvényjavaslat lényegét.
A fogyasztók tájékoztatásának erősítése érdekében bővítjük a kötelezően nyilvánosságra hozandó információk körét, amelynek célja a szigorítás, az egyszerűsítés és a kiszámíthatóság megteremtése. Ennek érdekében bővül azoknak a határozatoknak a köre, amelyeket a jogorvoslatra tekintet nélkül közzé kell tenni. Ezentúl az üzlet ideiglenes bezárását elrendelő és az adott termék forgalmazását megtiltó határozatokat is közzé kell tenni. A gyermek- és fiatalkorúak védelmét szolgáló jogszabályi rendelkezések megsértése miatt hozott, továbbá a 250 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező vállalkozással szemben bírságot megállapító jogerős határozatokat is nyilvánosságra kell hozni.
A hatóság döntéseinek nyilvánosságra hozatala elősegítheti a vállalkozások jogkövető magatartásra való ösztönzését. Igazából ezt várjuk ettől a politikától. A törvény szerint a közzététel a hatóság honlapján történik, de a hatóság ezt más módon is megvalósíthatja. Arra is lehetőség van, hogy a közzétett döntésről a hatóság a Nemzeti Hírügynökséget is tájékoztassa.
A törvényjavaslat talán legizgalmasabb része a bírságszabályok módosítása. Célunk a fogyasztók biztonságának erősítése, sőt garantálása. A bírságszabályokat nemcsak korszerűsítjük, de szigorítjuk is. Az egységesítés érdekében a Fogyasztóvédelmi Hatóság által kiszabott anyagi jellegű bírságok helyébe a jövőben egységesen a fogyasztóvédelmi bírság lép. Korábban a bírságnak nem volt se alsó, se felső határa, ami magában hordozta a szubjektivitást. Az elkövetkező időszakban alsó és felső határ is megállapításra kerül, mégpedig differenciáltan hat kategóriában, a nettó árbevétel függvényében. Ez a szabály azonban nem azt jelenti, hogy a bírságot a vállalkozás nettó árbevételére figyelemmel kéne kiszabni, hanem azt, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően az eset súlyosságára, veszélyességére figyelemmel állapítja meg a hatóság a bírságot. Ugyanakkor számolnunk kell azzal, hogy egy nagy üzletlánc esetében, ahol rengeteg ember fordul meg, a jogsértés sok fogyasztót érinthet, míg egy egy-két alkalmazottas kisbolt esetében nyilvánvalóan sokkal kevesebb fogyasztót érhet károsodás. S azzal is számolni kell - ez már az előző egyeztetések során is felmerült -, hogy ugyanaz a bírságösszeg egy kis szervezet számára akár ellehetetlenülést is jelenthet, míg ez az összeg egy nagy szervezet számára elhanyagolható, meg sem érzi azt, így semmilyen visszatartó ereje nem lehet.
A Fogyasztóvédelmi Hatóság szankcionálási lehetőségeit is bővíteni kívánjuk. A hatóságnak a jövőben erősebb eszközei lesznek a jogsértővel szemben, például az üzlet ideiglenes bezárása. Mindenképpen bírságot kell kiszabni olyan jogsértés esetén, amely a fogyasztók életét, testi épségét, egészségét sérti vagy veszélyezteti, valamint az ismételt jogsértés és a 18 éven aluliak sérelmére elkövetett jogszabálysértés esetén. Erre a három csoportra kiemelten irányul a fogyasztóvédelem. A panaszkezelést és az ügyfélszolgálatot is korszerűsíteni kívánjuk, ami a fogyasztók érdekeinek a védelme szempontjából nagyon nagy jelentőségű.
Az új szabályozás értelmében az írásbeli panaszt a vállalkozás harminc napon belül minden esetben köteles írásban megválaszolni, és még a panasz elutasítása esetén is tájékoztatni kell a fogyasztót arról, hogy panaszával mely szervhez fordulhat. Azoknál a vállalkozásoknál, főleg közüzemeknél, ahol kötelező ügyfélszolgálatot működtetni, nemcsak a panasz elutasítása esetén - ahogy az most a hatályos szabályozás szerint van -, hanem minden esetben kötelesek lesznek tizenöt napon belül megválaszolni a fogyasztó panaszát. Ez alól természetesen kivétel az, ha a személyesen bejelentett panaszt azonnal orvosolja a kereskedő, az eladó, a szolgáltatást nyújtó.
A kormány 2009. január 1-jétől állami fogyasztóvédelmi ügyfélszolgálatot kíván létrehozni. Ez a minisztérium keretein belül a fogyasztóvédelemért felelős miniszter irányítása alatt működik. Feladata a fogyasztók tájékoztatása, valamint a fogyasztói beadványok fogadása, illetve illetékes hatósághoz való továbbítása. Terveink szerint az ügyfélszolgálatot telefonon is és elektronikusan is el lehet majd érni.
Mint már említettem, a gyermekek és fiatalkorúak védelmét szolgáló rendelkezéseket is szigorítani kívánjuk. Ha a jelenlegi szabályozás szerint egy üzletben dohánytermékkel vagy szeszes itallal szolgálnak ki fiatalkorú személyt és ott ilyen jogsértést már korábban is észleltek, a hatóság legfeljebb harminc napra bezárhatja az üzletet. Ezt a szabályt a jövőben a szexuális termékek esetében is alkalmazni kívánjuk.
A békéltető testületek működése kiemelt jelentőségű. Támaszkodni kívánunk a békéltető testületek működésére. Itt a finanszírozásnak kulcsjelentősége van, ezért a törvény kimondja, hogy a mindenkori éves központi költségvetésben köteles az állam gondoskodni a testületek támogatásáról. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a minisztérium költségvetési fejezetében elkülönített soron kell feltüntetni a támogatás összegét.
Az utolsó kérdés a Fogyasztóvédelmi Hatóság ellenőrzési és eljárási hatáskörének a rendezése. A többi ma tárgyalt törvénnyel is összefüggésben áll az, hogy az eljárási és ellenőrzési hatásköröket rendezni kívánjuk. A Fogyasztóvédelmi Hatóság látja el a fogyasztóvédelmi rendelkezések betartásának ellenőrzését és jár el a fogyasztót sértő szabályok megsértése esetén. Azt várjuk, hogy ez a módosítás növeli a jogbiztonságot és mind az eljáró hatóságok, mind az ellenőrzött vállalkozások, mind pedig a fogyasztók számára egyértelművé teszi, adott jogsértés esetén mely hatóság jogosult eljárni és esetleg szankciót alkalmazni. Köszönöm szépen a figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen, szakállamtitkár úr. Süth Miklós szakállamtitkár következik, aki ebben a minőségében még nem járt nálunk, ezért a bizottság nevében most gratulálok a kinevezéséhez.
Dr. Süth Miklós szakállamtitkár tájékoztatója
DR. SÜTH MIKLÓS államtitkár (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nagyon szépen köszönöm a gratulációt.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Megpróbálok rövid lenni, ami azért lesz viszonylag könnyű, mert az előbb elhangzott gondolatok - amelyek generálisan a fogyasztóvédelemért tesznek - olyan speciális területen is egyértelműen végigvonulnak az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvényen, amelyek ezt a láncot egészen addig, amíg az élelmiszer eljut az emberhez, az elmúlt évek tapasztalatai alapján megpróbálják egyértelműen és megfelelő módon törvényi szinten keretszabályozni. Vissza kellene nyúlnom az időben, mert már években is kifejezhető az az időtáv, amióta megindult a szervezeti átalakulás.
A szervezeti átalakulást megítélésünk szerint akkor lehetne jól kihasználnunk, ha ennek a törvényi szabályozása is megfelelő kereteket biztosítana, és a korábbi önálló hatóságok, amelyek az FVM-en belül mint önálló hatóságok működtek, vagy azok az új feladatok, amelyek másik hatóságoktól jelentek meg ennek a szervezetnek a feladatai között, úgy kerülnének szabályozásra, hogy például egy takarmányipari vállalkozó ne szembesüljön azzal, hogy más előírás vonatkozik rá, mint egy állattartóra, vagy ne lepődjön meg az élelmiszer-előállító és az élelmiszer-forgalmazó sem, ha ugyanolyan szabályok között kell megvalósítania a tevékenységét.
Alapvetően az volt a célunk, hogy az eljárásrend megegyezzen, valamint az elmúlt két és fél, három évben felmerült problémákra olyan választ tudjunk adni, ami jelen pillanatban törvényi szinten, így ennek megfelelően jogszabályi szinten sem adatott meg az elmúlt időszak intézkedései során. Egyértelműen azt kívánjuk erősíteni, hogyha a fogyasztók az élelmiszerlánc bármelyik elemével is érintkeznek, érezzék, hogy egy jóval erősebb hatósági felügyelet, hatósági intézkedés és úgymond hatósági garanciarendszer lehet mögötte. Ennek megfelelően megemlítenék néhány olyan pontot, amelyek jól alátámasztják az általános felvezetésemet, miszerint nagyon sokszor okozott nekünk problémát, hogyan tudunk eljárni azoknál az élelmiszer-vállalkozóknál, akik nem Magyarországon végzik a tevékenységüket, és a kereskedő jóhiszeműen hozta forgalomba a terméküket.
Azt gondoljuk, meg kell teremteni annak a lehetőségét - a törvénytervezetben ezt egyértelműen meg is teremtettük -, hogy az is hibás, aki felismerhette volna a hibát, de nem hárította el, és természetesen amennyiben nincs meg a felelős, aki ezt a hibát elkövette, akkor annak kell a kötelezettséget és a felelősséget vállalnia, akinél a hatóságnak ezt a problémát feltárnia sikerült. Azt gondolom, ez jóindulatú presszió is a hatóság részéről, hogy olyan esetben, amikor bizalmi termékről beszélünk, a bizalmi kapcsolat ne csak a termékkel - így a fogyasztó és a termék között -, hanem az élelmiszerlánc egyes vállalkozói között is bizalmi kapcsolat, felelősségteljesebb együttműködés alakuljon ki. Ebből a szempontból az is jól segíti a felelős együttműködést, hogy milyen információk juthatnak el a fogyasztóhoz, akit a tevékenységünk révén remélhetőleg egyre tudatosabbá is tudunk tenni. Azt gondoljuk, vannak olyan események, amelyek a jövőben nem folytatódhatnak, amikor is a hatóság abban a helyzetben jelenik meg, mintha nem merne intézkedni, vagy ha még mer is intézkedni, erről nem mer beszélni, és nem meri megnevezni a cégeket.
Az elmúlt időszakban nagyon sokszor felmerült, hogy az adatok védelme miként találkozik az emberek egészségének védelmével és biztosításával. Úgy ítéljük meg, és azt reméljük, ha a törvénytervezet elfogadásra kerül, ezek az elemek továbbra is megjelennek, felismerhetőek lesznek benne. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek, jelen pillanatban az élelmiszerlánc felügyeletét irányító miniszternek kötelezettsége van abban, hogyha az emberek egészségét veszélyeztető szennyezettség vagy az élelmiszer-hamisítás gyanúja merül fel, illetve ha a szükséges engedélyek nélküli az élelmiszeripari vállalkozás - ebben a megfogalmazásban a feketetevékenységre kívánunk utalni -, illetve ha engedély visszavonását kell tennünk az ott lévő élelmiszer-minőségi, -biztonsági kifogások miatt, akkor egyértelműen ne csak lehetőség, hanem kötelezettség legyen a nyilvánosság tájékoztatása; definiáltuk is, hogy milyen paramétereket kell megjeleníteni. Egyértelműen szeretnénk, ha az élelmiszer megnevezése konkrét lenne, azaz valóban mindenki felelősen tudna dönteni arról, hogy melyik terméket veszi le a polcról és melyiket nem. Mindenféleképpen a pontos azonosításra alkalmas adatokat kívánjuk megjelentetni. Természetesen a feltárt szabálytalanságot is nyilvánosságra kívánjuk hozni, így a cég nevét és azt a címet is, amelyen a cég bejegyzésre került.
Felmerülhet a kérdés, mit teszünk azokkal a cégekkel, amelyek nem legális, hanem illegális vállalkozást folytatnak. Eljutottunk odáig, hogy ebben a tervezetben megjelenítjük a személyes felelősséget, amikor a vállalkozás nem vonható felszólíthatóvá kötelezettségének eleget tételére. Az is egy nagyon fontos elem benne, hogy azért nemcsak bírságot szeretnénk kiróni, hanem irányítani is szeretnénk a hibázó vállalkozásokat, segítséget is szeretnénk nyújtani. Új szankcióként jelenik meg az oktatásra való kötelezés, ami kifejezetten támogatja azt az igényt, hogy nem a bírságokat szeretnénk növelni, hanem inkább a legális, jól működő vállalkozások számát. Természetesen még egy nagyon fontos elemet felvonultattunk, ez pedig nem más, mint a bírságbevételek kérdése. Ebben a bizottságban is felmerült már, hogy mekkora bírságot róttunk ki, ezt követően viszont mi egyre többször kérdeztük meg, hogy ebből mekkora összeg folyt be. Azt gondoljuk, ez torzítja a valós helyzetet, mi több, megint csak azokat a vállalkozásokat hozza nehéz helyzetbe, amelyek legális szereplők, mert ők fizetik meg az illegális vállalkozások tevékenységét, amikor megsemmisítjük azokat a termékeket, amelyek megsemmisítési költsége azután soha nem folyik be. Az volt a tapasztalatunk, hogy minél nagyobb volt a bírságtétel, annál kisebb volt a hajlandóság ennek befizetésére.
Úgy gondoljuk, az előbb említett személyes felelősség, illetve a személyes pénzügyi felelősség mellett megjelenítettünk egy olyan elemet is, hogy a határozattól számított tizenöt napon belül be kell fizetni a bírságot, azt követően megindulhatnak azok az eljárások, amelyek esetleg jogorvoslatra tartanak igényt. Természetesen ez a hatóság felelősségét növeli, és amennyiben a hatóság hibázott, kamatokkal együtt köteles a tizenöt napon belül befizetett bírságot visszafizetni a vállalkozónak.
Az előbb említettem a nyilvánosságot. A törvénytervezet azt is tartalmazza, hogy legalább két országos napilapban, a közszolgálati tv-ben, rádióban kell megjelentetni, azaz kötelezettséget ró azokra is, akiknek a megjelenítésben együtt kell működniük annak érdekében, hogy a tíz millió magyar állampolgár megfelelően biztonságban érezhesse magát az élelmiszerlánc bármely elemével való érintkezés során.
Nagyon szépen köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Én is köszönöm. Mindig élvezettel hallgatom a szakállamtitkár úr előadásait, tudom, mennyire szereti ezt a témát, de örülök, hogy most sikerült partok közé szorítania mondandóját.
Haladjunk úgy, hogy először megkérdezem a bizottság tagjait, van-e véleményük, kérdésük, majd a tanácskozási jogú meghívottaktól fogom ezt megkérdezni. Itt a szakmai szervezetekre, a civil szervezetekre gondolok. Rendszeresen probléma, hogy nem férünk el az asztalnál, ezért azt fogom kérni a jelentkezőktől, hogy gyorsan fáradjanak a mikrofonhoz, mondják el a gondolataikat, majd a felkért előadóink kapnak a vita lezárására lehetőséget.
Több meghívottunk fontolgatta, hogy emberi jogi szervezetekhez fordul azért, amiért pont a mai napra jelöltem ki a bizottság ülését. (Derültség.) Ezt elkerülendő a bizottsági tagokat, az előadókat kérem, igyekezzenek tömören kifejteni az álláspontjukat, vagy éppen a kérdéseiket tömören megfogalmazni. Természetesen minél előbb várjuk - ha eddig még nem tették meg - a szakmai és a civil szervezetek írásos felvetéseit.
Török képviselő úr jelentkezett elsőnek.
Kérdések, felvetések válaszadással
TÖRÖK ZSOLT (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Nagyon rövid kiegészítést teszek - eddig már több előadó is érintette - a képzés fontosságáról.
Lokálpatriótaként, egriként felhívom az egri főiskola, az Egerfood Egri Regionális Tudásközpont tevékenységére a figyelmet. A felsőoktatás területén ez a képzés talán mintaértékű, bár nem tudom, hogy egyedülálló-e, úgy tudom, pillanatnyilag máshol nincs ilyen típusú képzés. A fogyasztóvédelem, élelmiszer-biztonság területén felsőfokú képzést indítottak el az egri főiskola falain belül, illetve az Egerfood Egri Regionális Tudásközpontnak az élelmiszeripari termékek nyomonkövetési rendszere tekintetében nemzetközileg is példaértékűnek mondható szoftveres fejlesztése van, amelyről, bár már volt egy kihelyezett bizottsági ülésünk, érdemes a bizottság tagjait a későbbiekben tájékoztatni. Ez szorosan nem tartozik a napirendhez, de fontosnak tartom, és az államtitkár úr is említette, milyen fontos szerepet tölt be az elkövetkező időszakban az oktatás-képzés. Szerintem erre érdemes odafigyelni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Más képviselői hozzászólás van-e? (Nincs jelzés.)
A meghívott vendégeket, a szakmai és civil szervezetek képviselőit kérdezem, van-e hozzászólás?
Boródi úré a szó.
BORÓDI ATTILA (Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Boródi Attila vagyok, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének ügyvezető elnöke és elsősorban az élelmiszeripar nevében kívánok szólni.
Véleményünk szerint az élelmiszerláncról szóló törvény nagyon jól sikerült. A Süth államtitkár úr említett szempontokon - amelyek mindegyikével egyetértünk - túl néhány rendkívül pozitív vonatkozása is van ennek a dolognak. Az egyik az, hogy az egész élelmiszerláncot - a termőföldtől a fogyasztóig - a korábbi évek gyakorlatától eltérően egy hatóság felügyelete alá rendeli. Biztosak vagyunk benne, hogy ez a megoldás eredményes lesz.
Ugyancsak pozitívan értékeljük, hogy tisztázza a fogyasztóvédelem és az élelmiszerlánc-hatóság közötti együttműködést. Azzal nem igazán értünk egyet, hogy az élelmiszerek összetételét a fogyasztóvédelem vizsgálja, de a két hatóság közötti együttműködést nagyon támogatjuk, és reméljük, hogy ez a gyakorlatban is működni fog.
Az élelmiszerlánc-törvénnyel kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy fordítási hiba történt az európai szabályozás átvételekor. Az európai szabályozás azt mondja, hogy ez a food business operaters kategóriát érinti, amit élelmiszeripari vállalkozásoknak fordítottak. Úgy gondoljuk, sokkal helyesebb volna úgy fordítani, hogy élelmiszerekkel foglalkozó vállalkozások. Javasolom ezt a módosítást, mert ez a törvény nemcsak a gyártókat fedi le, hanem a forgalmazókat, a szállítókat és az élelmiszerekkel kapcsolatos valamennyi tevékenységet.
A fogyasztóvédelmi törvényben szereplő bírságolással kapcsolatban is van egy észrevételem. A bírságolásnak arányban kell állnia az elkövetett vétséggel, ezért szükségesnek lenne a minimális bírság összegét csökkenteni, legalább arra a nagyságrendre, mint ami az élelmiszerlánc-törvényben is van, 20 ezer forint körülire, mert olyan jelentéktelen hibák is vannak, amelyek nem érdemelnek nagyobb büntetést. A komolyabb hibák esetében viszont a kifogásolt áru értékével arányosan kell a bírság összegét meghatározni. Ha nem így történik, akkor durván megsértjük az arányosság elvét, ez pedig semmiképp nem jó.
A fekete- és szürkegazdaság elleni fellépésre irányuló törekvések - amiket államtitkár úr is említett - különleges fontosságúak a szabályozás tekintetében. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm, Boródi úr. Kovács Krisztina következik a FEOSZ képviseletében.
DR. KOVÁCS KRISZTINA (Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége): Kovács Krisztina vagyok, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségénél dolgozom jogászként és újságíróként. A FEOSZ véleménye szerint egy kicsit elnagyolt a fogyasztóvédelmi törvényben a szabályozás. A fogyasztóvédelmi törvény teljes átdolgozása során a fogyasztói jogok részletesebb kidolgozására lett volna szükség.
A FEOSZ írásban is megtette azokat a módosítási javaslatokat, amelyeket a fogyasztóvédelmi törvénnyel kapcsolatban szükségesnek tart. Ezek egy részét figyelembe vettek és beépítették a koncepcióba, más részét viszont nem. Mi azt kértük, ha már kiterjed a szabályozás arra, hogy a fogyasztói kölcsönnel kapcsolatban miről kell a fogyasztókat tájékoztatni, akkor az is kerüljön bele, a fogyasztókat arról is tájékoztatni kell, hogy a fogyasztói kölcsön felvétele esetén milyen következményekkel jár a törlesztés elmulasztása. Ez nincs benne a törvénytervezetben.
A FEOSZ gyakorlatában számtalan példa van arra - de nemcsak a FEOSZ-éban, hanem mindenkiében, aki fogyasztókkal áll közvetlen kapcsolatban -, hogy egy utazási szerződés kapcsán a fogyasztókat tájékoztatják a részvételi díjról, de a járulékos költségekről - a biztosítási díjakról és egyebekről - nem. Tehát a gazdálkodó szervezetek tájékoztatási kötelezettségénél az egyéb költségek feltüntetése egy kicsit elnagyolt. Szerettük volna, ha részletezésre kerül, hogy egy gazdálkodó szervezetnek a tájékoztatási kötelezettsége keretében mit kell közölnie a fogyasztóval.
A békéltető testületek szabályozásánál két dolgot hiányolunk. Az egyik a békéltető testületek szervezetrendszerére vonatkozó szabályozás - többször hangsúlyoztuk, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szervezetrendszerét követve a békéltető testületek szervezetrendszerének az átalakítására lenne szükség - a másik pedig a békéltető testületek finanszírozásának a kérdése. Baranovszky úr készített egy tanulmányt a békéltető testületekkel kapcsolatban, amit önök közül többen is olvashattak, ebben le van írva, jelenleg hogy történik a békéltető testületek finanszírozása. A finanszírozásra, illetve a szerződés megkötésére vonatkozó szabályozás még mindig nem tisztázott, nincs helyrerakva, és ezt nagyon hiányoljuk.
Nem tartjuk szerencsésnek a fogyasztóvédelmi törvénybe olyan rendelkezések beiktatását, amelyek a gyerekek és az ifjúság védelmére vonatkoznak, ezeknek a kérdéseknek a szabályozására ugyanis megvannak a megfelelő törvények. Ilyenek a kereskedelmi, egészségügyi kérdéseket szabályozó törvények. Véleményünk szerint nem jó az, hogy pár paragrafusban ez megemlítésre kerül a fogyasztóvédelmi törvényben.
Nagyon szépen köszönjük, hogy észrevételeink egy részét beiktatták a törvényjavaslatba, de összességében mi a fogyasztói jogokra részletesebben kiterjedő törvényt szeretnénk.
A UCP átültetésével kapcsolatban is készült egy tanulmány, amit szintén olvashattak. E törvény átültetésével kapcsolatban szeretném kiemelni a hatásköri szabályozást. Itt már most gondokat látunk, mielőtt még a gyakorlatban érvényesülnének a hatásköri megoldások. Véleményünk szerint a fogyasztó úgy fogja érezni magát, mint egy pingponglabda, ha ez a jogszabályi rendelkezés ténylegesen érvényesülni fog. Fogyasztó legyen a talpán, aki a GVH, a PSZÁF és az NFH közötti játszadozás során kiismeri, hogy a panasz hova fog kerülni és a probléma hogy fog megoldódni. Aztán a verseny érintettségének a fogalmát sem látjuk teljesen tisztázottnak. Fogyasztóvédelmi szempontból pedig azt látjuk a legnagyobb problémának, hogy a fogyasztó megint nem fog eligazodni a rendszerben. Egyéni fogyasztói jogviták esetén eddig csak egy helyre tudtuk irányítani a fogyasztókat, a békéltető testülethez és próbáltuk nekik megmagyarázni, hogy a GVH miért nem, az NFH miért igen, s akkor most bejön a PSZÁF is. Egy nagyon bonyolult rendszer fog kialakulni, ahol a fogyasztó megint szépen el fog veszni a rendszerben. Ne legyen igazunk, de azt gondolom, ez egy bonyolított rendszer lesz.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm a véleményüket.
A szakmai és civil szervezeteket kérdezem, van-e további hozzászólás?
Parancsoljon!
DR. ISTVÁNOVICS ÉVA (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete): Köszönöm a megszólalás lehetőségét. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől vagyok, a Piacfelügyeleti Igazgatóságot vezetem, hozzám tartoznak a fogyasztóvédelmi kérdések is.
Először is tájékoztatást szeretnék adni a tisztelt bizottság részére, másodsorban pedig a megszólaltatás okán, ami az előbb itt elhangzott, szeretnék félreértéseket eloszlatni, vagy legalább is arról tájékozatni önöket, mi hogyan látjuk ezeket a kérdéseket.
Amikor az önök bizottsága megalakult, önök meghívták azokat a szervezeteket, amelyeknek Magyarországon szerepük van a fogyasztóvédelemben, így a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is tartott tájékoztatást, illetve beszámolót az önök bizottsága részére, ahol Farkas István felügyeleti tanácselnök úr elmondta, mi a szerepe a pénzügyi fogyasztóvédelemben a PSZÁF-nek. Ehhez néhány adattal szeretnék hozzájárulni, illetve visszatérni, egy kicsit felfrissíteni ezeket a dolgokat.
Az elmúlt évben 5410 darab egyedi panaszbejelentés érkezett a felügyelethez, tehát 5410 darab egyedi panaszügyet kezelt a felügyelet, igaz, nem hatósági eljárásban, hanem külön eljárásban. Ha ez a tendencia fokozódik, akkor az idei évben - ha kivetítjük a beérkezett panaszügyeket - 7000 darab fölé emelkedik a panaszügyek száma. Ehhez még hozzá kell venni azt, hogy ügyfélszolgálati tevékenységet is ellátunk, ahol az ügyfélszolgálatunk negyedévente 1500 darab egyedi kérdéssel foglalkozik, és 800 darab írásos választ ad. Tehát ez igen tetemes mennyiségű munka. A jelenleg terítéken lévő szabályozás, illetve szabályozásváltozás azt fogja jelenteni, hogy amit eddig nem hatósági eljárásként intéztünk el, azt most a fogyasztók számára a hatóságra nézve stricted eljárási rendben fogjuk elintézni. Úgy gondolom, ezek a számok magukért beszélnek.
(Az elnöklést Molnár Béla alelnök vette át.)
Arra a felvetésre azt tudom reagálni, mármint pingpongozás következik az átfedő vagy azonos hatáskörrel hatóságok között, hogy a fogyasztók eddig is megtalálták a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó panaszaikkal kapcsolatosan. Ez a jelenlegi jogszabályváltozás a mi részünkről azt fogja jelenteni, hogy a fogyasztó teljesebb körű kiszolgálást fog kapni. Nem látom annyira aggályosnak azt a helyzetet, hogy nem fogják tudni eldönteni a tisztelt szolgáltatást igénybe vevők, hogy mikor, melyik hatósághoz kell fordulniuk.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Vendégeink közül még ki szeretne hozzászólni? (Jelzésre:) Parancsoljon!
DR. WALLACHER LAJOS (Gazdasági Versenyhivatal): Köszönöm szépen a szót. Az előttem szólóhoz csatlakozva a FEOSZ észrevétele kapcsán szeretnék néhány gondolatot megosztani önökkel.
Úgy véljük, ez a javaslat a hatáskörmegosztás tekintetében is előremutató, a helyzetet javítani szándékozó és reményeink szerint majdan javító javaslatként, illetve törvényként kerülhet be a jogrendszerünkbe. Az, hogy ez a törvényjavaslat rögzíti azt a tényt, hogy itt összetett helyzetekről van szó, több hatóság működik ezen a területen, ezeknek a hatóságoknak kooperálniuk kell egymással, a hatásköröket el kell egymás között osztaniuk, az ügyekre együtt kell rápillantaniuk, együtt kell megállapítaniuk, kinek van az adott kérdésben hatásköre, véleményünk szerint egy ilyen rendszer kialakítása nem fogja hátráltatni a rendszert, javítani fogja a rendszert.
A másik megoldás az lenne, amiben pillanatnyilag is leledzünk: amikor nagyon sok területen szabályozást készítünk elő, nem veszünk tudomást arról, hogy ezek ütköznek egymással, a részterületeken egymással átfedésben vannak, a különböző hatóságoknak egyúttal hatáskört is adnak ezek a szabályozások, és látszólag minden rendben van, hiszen nem ugyanazokkal a szavakkal fogalmaznak, nem ugyanazzal a terminológiával operálnak, mindegyik hozzárendeli a saját kis normarendszerét egy hatósághoz. Az egyik törvény azt mondja, tilos tisztességtelenül eljárni, a másik törvény azt mondja, hogy ezt és ezt rá kell írni az árura. Abból a megfontolásból teszi, amikor ezt mondja a másik törvény, hogy a fogyasztó ne legyen megtévesztve akkor, amikor megveszi az árut, ugyanakkor a fogyasztó megtévesztése a másik törvény alkalmazásában tisztességtelen gyakorlatnak minősül. Látszólag nincs ellentmondás, ha ilyen a szabályozás, szép, világos a rendszer, különböző normák, különböző hatóságok vannak, de mégis összeütközés van, mégis bolyong, hányódik a rendszerben a fogyasztó. Remélhetőleg most felvállalja az Országgyűlés - a kormány felvállalta -, hogy rendet tesz ezen a területen. Ez a rendteremtés óhatatlanul azzal jár, hogy világossá van téve, sokszereplős, sok érdektényezős, sok megközelítési szempontú ez az egész témakör. Ebben az, hogy a hatóságoknak együtt kell működniük, a hatóságoknak együttműködési megállapodással, információcserével kezelniük kell azt a helyzetet is, hogy most a konkrét üggyel ki tud a leghatékonyabban foglalkozni. Ha ilyen szabályok vannak, attól nem válik rosszabbá a rendszer, szerintünk jobbá válik.
Egyetértek a FEOSZ képviselőivel abban, hogy a rendszernek igenis megvannak a garanciái arra, hogy leginkább a fogyasztók védelmében működjön.
Köszönöm szépen.
(Az elnöklést Alexa György elnök vette át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Kérdezem, van-e következő hozzászóló. (Jelzésre:) Parancsoljon!
DR. FAZEKAS ILDIKÓ (Önszabályozó Reklám Testület): A reklámtörvénnyel kapcsolatban az előző bizottsági ülésen volt alkalmunk részletesen elmondani a szakmai álláspontunkat. Köszönöm szépen, elnök úr, hogy szót kaptam, ígérem, csak a fogyasztóvédelmi bírsághoz, illetve a fogyasztóvédelmi törvényhez kapcsolódó álláspontunkat mondom el.
Egyrészt szeretném hangsúlyozni, hogy a reklámtörvény a bírságok tekintetében utal a fogyasztóvédelmi törvényre, vagyis egységes bírságolási gyakorlatot ír elő. Egy példát mondok. Ez azt jelenti, hogy adott esetben mondjuk egy gogo klub kihelyez tíz Citylight-plakátot félpucér hölggyel májusban, majd ugyanazokon a helyeken júniusban kihelyez egy nagyobb cég, de az egyik 30 ezer forintos, a másik 600 ezer forintos bírságot kap ugyanolyan mennyiségű, ugyanannyi fogyasztót elérő kampányra. Ez nem igazságos, nem szolgálja a fogyasztók céljait.
Ugyanezzel kapcsolatos a másik észrevételem is. Ha jól értettem, csak nagy cég, tehát 250 millió feletti árbevételű cég esetén kell közzétenni a bírságokat. Úgy gondolom, ha mondjuk egy vidéki kisvállalkozás vagy a Pötyi Abc huszonhatodszor is becsapja a fogyasztót, a helyi fogyasztónak épp úgy joga van tudni, hogy milyen sérelem éri, és melyik boltban kell vigyáznia, mint egy nagyobb cég estében. Úgy érzem, adott esetben ez diszkrimináció a kisebb cégek, illetve a fogyasztók egy bizonyos csoportjával szemben.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Engedjék meg, hogy utolsóként én is mondjak néhány szót. Azért borzasztóan fontos ez a négy törvény, mert érinti az ország teljes lakosságát és mindennapos tevékenységét, ráadásul olyan állampolgári napi érzelmekre kell válaszokat adnia, amelyek mindnyájunkban megfogalmazódnak. Az elmúlt években sok olyat tapasztaltunk a kereskedelem és a szolgáltatások nyújtásának területén, amelyek húsz évvel ezelőtt ilyen markáns életérzésként még nem jelentek meg, bár - mint jól tudjuk - egész más okokból kifolyólag húsz évvel ezelőtt is bőségesen voltak fogyasztóvédelmi problémák, csak akkor azok a hiánygazdaság következtében fordultak elő. Ugyanakkor megjelennek olyan modern, időnként az intim szférába is behatoló marketing- és reklámmódszerek, olyan szolgáltatók és olyan típusú szolgáltatások, amelyek eleve a jóhiszeműségünkkel számolnak, arra alapítják üzletmenetüket. A versenyszférában éleződő verseny miatt pedig az egyébként eredendően jó szándékúnak induló vállalkozásokkal is előfordul, hogy a fogyasztó rovására próbálnak előnyt szerezni a versenytársukkal szemben.
Ezek a törvények a napi életünkről szólnak, még akkor is, ha megfogalmazásaikban az átlagember ingerküszöbétől kicsit távol helyezkednek el. Amikor a Megatrade-botrányhoz hasonló cikket olvasunk s azt látjuk, hogy a hatóság kirója ugyan a bírságot, de már nincs kitől behajtani, a mostani törvényben pedig szerepel egy olyan passzus, amely ezeknek a helyzeteknek a kiküszöbölésére szól, akkor azt is látjuk, hogy a törvényhozásban megjelenik a napi tapasztalat, amelyből igen helyesen levezethető az, amit mi itt megpróbálunk csinálni.
Az elmúlt hetekben országgyűlési képviselőként elég sok beszélgetést szerveztem fogyasztóvédelmi civil és szakmai szervezetekkel, békéltető testületek elnökeivel, ezért nem értek váratlanul az itt elhangzott kritikai észrevételek, és tudom, hogy az itt megfogalmazottaknál még a jelenlévők is jóval több javaslatot juttattak el hozzánk és személy szerint hozzám is. Az elkövetkezendő napokban mindent megpróbálunk megtenni azért, hogy az integrálható javaslatokat integráljuk.
Ugyanakkor az a privát véleményem, hogy a négy törvény alapvetően jó szerkezetű és jó úton halad, ezért én csak módosításokat tudok a dologban elképzelni, teljes felforgatást nem. Azt látom, hogy a törvény bizonyos vitákat nem fog eldönteni, más szempontból pedig ezek a viták - igen helyesen - nem a politika szintjén zajlanak. Gondolok például a békéltető testületek működésével kapcsolatos véleményekre. A Budapesti Békéltető Testület alelnöke azt mondta - egyébként a fogyasztóvédelmi törvény egészéről pozitívan szólva -, hogy bizonyos módosításokat szívesen látnának. Láttam a beküldött írásos javaslatot, amiket személyesen is megbeszéltünk már. Más békéltető testületek elnökeinek a véleményei pedig ezeket a javaslatokat nem támasztják alá. Ilyenkor nehéz helyzetben van a törvényhozás. Van egy szakmai kör, húsz megyei békéltető testület, amelyek évek óta végzik ezt a munkát, viták vannak köztük arról, hogy tartozzunk-e a kamarához vagy ne tartozzunk, önálló szervezet legyünk vagy ne legyünk, önálló jogi személy legyünk vagy ne legyünk, s ezek a viták még nem dőltek el. De úgy vélem, hogy ezek a viták június 9-ig nem is fognak eldőlni, és nem biztos, hogy minden esetben a törvényhozásnak kell igazságosztó Szent Jánosként az ilyen típusú vitákat eldönteni.
Személy szerint nem gondolom azt, hogy a békéltető testületeknek az önálló jogi személyiség biztosítása vagy önálló szervezetbe szervezése a vállalkozói szféra felé jobb átjárást jelentene, a vállalkozói szféra részéről a békéltető testületekkel való együttműködésnek ez lenne a garanciája. Azt viszont gondolom, ha a szakmai szervezetek a saját tevékenységi körükön belül az egyébként a törvényben is szereplő békéltetői testületekkel való vállalkozói együttműködési készséget az állásfoglalásaikkal segítenék, az komoly előrelépést jelentene ezen a területen és nagymértékben segítené a békéltető testületek munkáját, amit ez a törvény összességében mégiscsak javítani fog, akár még a jelen állapotában is.
A másik vitás pont a bírságok és a szankciórendszer kérdése. Érthető okokból alapvetően nem civil szervezetek kifogásolják a törvényben szereplő bírságolási mértékeket - bár az ő kommunikációjukban is hallottam ezt -, hanem a szakmai szervezetek. Ez a kérdés itt is felvetődött, az előterjesztők nyilván meg fogják válaszolni. A törvényhozás számára adódik a kérdés, hogy amikor fogyasztóvédelmi szabályokkal beavatkozik a gazdaság folyamatába, mi az a szint, ami használ a gazdaságnak, s ennek következtében használ a fogyasztónak is, és mi az, ami esetleg túlzás lenne. Erről is szeretném hallani az előterjesztők véleményét. Egyébként pedig a bírságok kapcsán némiképp idegesen reagáló szakmai szervezeteknek azt tudom mondani, hogy az átlagember borzasztó mód nem elégedett azokkal a kereskedelmi ügyletekkel, amelyekben időnként alkalma van részt venni, s elégedetlen a mindenkori törvényhozással is, mert úgy érzi, hogy a gyakorlatban a fogyasztóvédelmi szankció nem védi őt elég erőteljesen. Nekünk, törvényhozóknak alapvetően ezt a hangot kell meghallanunk, még akkor is, ha egyébként mindnyájan a gazdaság üzemeltetéséért is felelősséggel bírunk.
Szatmáry Kristóf képviselő úr!
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): A bírságok tekintetében - amely valóban elég komplex kérdés - a törvényalkotóknak meg kell találniuk azt az egyensúlyt, amely védi a fogyasztók érdekeit és a hazai kereskedői és vállalkozói szféra számára is elfogadható. Ebből a szempontból én is kíváncsi vagyok az előterjesztő álláspontjára. Ez a gazdasági bizottságban is, más aspektusból ugyan, de vissza fog köszönni, s én megelőlegezném azt a véleményt, hogy a most megállapított bírságolási határok - még ha egyetértenék is azzal az elvvel, hogy valami módon szigorítsuk a jelenlegi rendszert - nem feltétlenül képezik le megfelelően a mai magyar kereskedelmi struktúrát.
Tehát az árbevétel-meghatározásoknál, amelyek a törvényjavaslatban szerepelnek, illetve azoknak a szakmai szervezeteknek, amelyekkel egyeztettem, az volt az álláspontjuk, hogy az elvekkel egyetértve valószínűleg szükséges lenne egy picit a kategóriák eltolása, hogy valóban azt a célt érjük el a törvényjavaslattal, amiben egyébként az előterjesztővel talán közös a szándék.
Szeretném megjegyezni, hogy ehhez kapcsolódóan valószínűleg lesznek módosító indítványok, amelyek a szakmai bizottságokban ilyen vagy olyan módon eldőlnek. Itt a legkardinálisabb visszaköszönő kérdés a nettó árbevétel beemelése a törvénybe. Ennek a végiggondolására még két hete van a parlamentnek, és erre a végiggondolásra talán szükség is van.
Ugyanilyen fontos kérdés, csak már nem megyek bele, a békéltető testület kérdése, ami hosszabb távon ugyancsak megoldható probléma.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Parancsoljon, főosztályvezető úr!
GÉRNYI GÁBOR (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr.
A UCP egy pontban volt megszólítva, a hatásköri szabályozásnál, ahol én is osztom a FEOSZ, illetve Kovács Krisztina reményeit, hogy nem úgy lesz, mint ahogyan a jelen pillanatban látjuk. Ahhoz, amit a PSZÁF és a Gazdasági Versenyhivatal ezzel kapcsolatban elmondott, sokkal többet nem lehet hozzátenni. Annyit talán igen - ezt azért elmondom -, hogy a vezérlőelv ennél az első pillantásra bonyolultnak tűnő hatásköri szabályozási rendszernél az volt, hogy a legkompetensebb hatóságnál legyen a döntés. Tehát ez volt a vezérlő elv, ez volt a fő gondolatunk, és reméljük, ez a gyakorlatban működni fog.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm.
Szakállamtitkár úr!
HERCZOG LÁSZLÓ szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen.
Két csoportra szeretném osztani a válaszomat. A bírság egy önálló kategória lenne. Nem kívánom eltitkolni, számoltunk azzal, hogy a bírságproblémát mindenki elő fogja venni, hiszen úgy a Fogyasztóvédelmi Tanácsadó Testületben, mint az Országos Érdekegyeztető Tanácsban is ezen volt a legnagyobb vita, tehát nem állítom, hogy e téren a konszenzus ott létrejött volna. Egyébként az eredeti javaslatunkon gyökeresen módosítottunk, pontosan a viták hatására, de érzem, hogy ez még nem lezárt.
Szeretném tájékoztatni a bizottságot, hogy mi kifejezetten azt mondtuk az említett érdekegyeztető fórumokon is, hogy a bírságszabályozást nem tekintjük lezártnak. Az OÉT-ben kifejezetten megígértük, hogy amíg a parlamenti vita folyik, addig fenntartjuk a tárgyalási helyzetet. Egyébként arra kértük a munkáltatói szervezeteket, hogy tegyenek le egy olyan javaslatot, ami szerintük igazságos, de ezt a javaslatot még várjuk. Talán nem sértek titkot azzal, ha jelzem, hogy az OÉT munkáltatói oldalán belül is lejátszódik az a vita, ami tulajdonképpen most is előjött, magyarán: a nagy szervezetek képviselői és a kis szervezetek képviselői nem tudnak konszenzusra jutni, hiszen teljesen világos, egy teljesen konform szabályozást nagyon nehéz kialakítani, mert ami jó a nagy szervezeteknek, azt sérelmezik a kis szervezetek, ami jó a kis szervezeteknek, azt pedig sérelmezik a nagy szervezetek.
Itt is jelezni szeretném: mindenki mondta, hogy az arányosság követelményével elvileg egyetértenek. Ezt mi is így gondoljuk, sőt a törvény tételesen tartalmazza, hogy e szerint kell eljárni. Az azért nem igaz, hogy itt a nettó árbevétel függvényében kellene bírságolni. A törvény kifejezetten azt mondja, az eset összes körülményét figyelembe kell venni, és azt is megemlíti, ne legyen annyira elvont, hogy az "összes körülmény", különösen a jogsértés súlya, a jogsértő állapot időtartama, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítása, illetve a jogsértéssel elért előny az, amire a felügyelőnek figyelemmel kell lennie a bírság kiszabásakor. Tehát az esetről van szó.
Egyébként az elvi vitában még egy olyan különbséget is érzek, hogy nagyon sok kritikusunk egy termékben gondolkodik, tehát ha egy nagy szervezetnél találunk jogsértést vagy egy kis szervezetnél találunk jogsértést, az ugyanaz legyen. Mi ezt úgy értelmezzük, hogy az a jogsértés a nagy szervezetnél sok fogyasztót fog megkárosítani, egy kis szervezetnél pedig kevesebbet, ez is indokolja a különbséget. Ezzel együtt nem kívánom azt állítani, nem gondoljuk azt, hogy a bírság szabályozása tökéletes, és ezen további munkának, vitának ne lenne helye. Amint jeleztem, ezt a vitát folytatjuk a civil szervezetekkel, illetve az érdekképviseletekkel, és várjuk a módosító javaslatokat. A parlamenti tárgyalás szakaszában már konkrét módosításokat remélünk.
A további észrevételek közül a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségével is több alkalommal lefolytattuk az egyeztetést. Azt kell mondanom, hogy az eredmény tipikus. Voltak észrevételek, amelyeket be tudtunk építeni a törvényjavaslatba, voltak, amelyeket nem. Jelezni szeretném, hogy ami nem épült be - az sem olyan, hogy szó sem lehet róla -, ott indokoltunk. A teljességre nem törekedve szeretném megjegyezni, hogy például a fogyasztói kölcsönnél pusztán azért nem szerepel a komplex szabályozás, mert éppen most fogadta el az Unió az irányelvet a fogyasztói kölcsönről, ez pedig eleve szükségessé teszi a harmonizálást, itt tehát komplex szabályozást kell kidolgoznunk az irányelv elfogadása kapcsán, és meg tudjuk oldani azt a problémát is, amit a Fogyasztóvédelmi Szövetség egyébként szerintem helyesen jelez.
Az utazási költségeknél nincs köztünk vita abban, hogy minden költséget, minden befizetendő tételt tudnia kell a fogyasztónak. Megítélésünk szerint a UCP-törvény ezt megoldja, hiszen a tisztességtelen kereskedelemről szóló szabályozás egyik alapelve, hogy minden lényeges körülményről tájékoztatni kell a fogyasztót, nem szabad a fogyasztót megtéveszteni. Ha például a repülőtéri illetékről vagy az egyéb járulékos költségekről nem tájékoztatják, megítélésünk szerint ez megtéveszti a fogyasztót, és a UCP-hatóság ez alapján el tud járni.
A békéltető testületet illetően a szervezeti rendszer átalakítása kapcsán a régiós átalakításra gondolt a kolléganő. Itt kétségtelenül nézetkülönbség van köztünk. Mi azt tartjuk fontosnak, hogy a békéltető testületek minél közelebb legyenek a fogyasztókhoz, minél könnyebben lehessen őket elérni, ezért úgy gondoljuk, ebben az esetben a régiós szervezeti átalakítás nem célszerű.
A finanszírozást illetően jeleztem, törvényi garanciák épültek be a törvényjavaslatba. Önök sokat szoktak beszélni a költségvetési helyzetről. Ezzel kapcsolatban három számot mondok. 2006-ban 105 millió volt a békéltető testületek támogatása, 2007-ben 110 millió, ebben az évben pedig 150 millió. Az utóbbi évben nem egészen 10 százalékkal növekedett az esetszám. Ezzel azt kívánom jelezni, tisztában vagyunk azzal, hogy a békéltető testületek finanszírozása milyen kiemelt jelentőségű. Ebben az évben ez nemcsak deklaráció, hanem mindenféle rátát meghaladóan a támogatás növekedése jelzi, hogy amit lehetett, azt igyekeztünk megtenni.
Még egy megjegyzést tennék. Szó volt arról, hogy 250 millióra lehet bírságolni. Az nem úgy van, hogyha kis szervezet ismételten elköveti ugyanazt a hibát, akkor azt nem büntetjük. Ez tehát nem így van, mert a törvény az ismételt jogsértést is bünteti.
Ezt a bírságolásnál szerettem volna elmondani, de elfelejtettem: nem az a szabály, hogy szabálysértéskor bírság van. Ha kicsi a szabálysértés, akkor a prevenció, a figyelmeztetés az alapelv, tehát a bírságminimumoknál azt is tessék figyelembe venni, hogy nem arról szól a történet, hogy kimennek és kiszabják legalább a bírságminimumot. Ez nagyon fontos. Az uniós logikával, az uniós szabályozással is összhangban van, hogy a prevenciónak nagy szerepet kell szánni.
Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Süth szakállamtitkár úr!
DR. SÜTH MIKLÓS államtitkár (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium: Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. Nagyon röviden reagálnék a feltett gondolatokra.
Török képviselő úr megemlítette a képzés fontosságát, ezzel kapcsolatban az Egerfood Regionális Tudásközpontra is utalt. Azt gondoljuk, valóban nagyon fontos lesz még azoknak a passzusoknak a megteremtése, amelyek a törvényben megjelennek, hogy azokat át lehessen váltani a mindennapokra, valójában mit jelent az, hogy oktatásra lehet kötelezni azt a vállalkozást, amelyiknél ezt a szankciót alkalmazza a rendszerünk.
Azt az észrevételt, amelyet Boródi Attila elnök úr vetett fel, természetesen meg fogjuk vizsgálni. Értelemszerűen semmi jónak nem vagyunk az elrontói, tehát örömmel fogjuk jobbá tenni a törvénytervezetet, hogyha ezzel előrelépést tudunk elérni.
Az a kérdéskör, amelyik nem biztos, hogy kizárólagosan csak az élelmiszerlánc felügyeletéről szóló törvényjavaslathoz volt címezve az ismételt bírság kiszabásával kapcsolatban a Pötyi ÁBC példáján keresztül, csak részben tartozik hozzánk. Az élelmiszerlánc-felügyeleti törvényben nincs különbség a tekintetben, hogy milyen vállalkozás követ el olyan jogsértést, amelyről a fogyasztónak tudnia kell, de a bírság összegében, számszerűségében értelemszerűen lehet különbség. A jelenlegi elképzelés szerint megjelenik az, hogy a vállalkozás ezt milyen tevékenységével éri el, és az ismétlődő jellegre való válasz is megjelenik a törvényben abban a formában, hogy ha valakinél három éven belül ugyanaz a probléma még egyszer előfordul, akkor minimum másfélszeres bírságot kell kiróni.
Egy nagyon fontos háttér-információt ezen a fórumon is meg kell osztanunk egymással: az élelmiszerláncban részt vevők körében félelmet okoz, hogy valójában ki fizeti meg a bírságot, a megbírságolt vállalkozó, vagy pedig az élelmiszerlánc más tagja, akire a vállalkozó azt továbbhárítja. Azt reméljük, hogy szorosabb és felelősségteljesebb kapcsolat alakul ki az egyes vállalkozók között, és ha a láncszem egy korábbi szereplője követte el a hibát, akkor az nem fogja áthárítani arra a szereplőre, aki nem volt a hibának részese. Nagyon fontos az, hogy ezekről kapjunk visszajelzéseket és legyen róluk információnk. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Koszorús László alelnök úr!
KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): Először is mindenkinek szeretném megköszönni, hogy eljött és elmondta a véleményét. Négy nagy horderejű törvényjavaslatot tárgyal a parlament és négy-öt héten belül meg is születnek a törvények. Mint ahogyan a Fidesz is megteszi a szakmai javaslatait módosító indítványok formájában - legalábbis három törvényjavaslat esetében, mert a negyedik egy európai uniós irányelv, amit egy az egyben át kell vennünk -, arra biztatok mindenkit, hogy a módosítási javaslatait fogalmazza meg és küldje el a bizottságnak, hogy minél szélesebb körből tudjunk meríteni a szakmai jellegű viták lefolytatása során.
Ez előtt az ülés előtt 11 órakor a gazdasági reklámtörvénnyel kapcsolatosan volt egy háttéregyeztetés, és ott is kiderült, hogy nem politikai jellegű, hanem szakmai kérdésekről van szó, amiket meg kell oldanunk. Mindenkit arra biztatok, hogy a szövegszerű módosító indítványát küldje el, s mi azon leszünk, hogy egy minél jobb törvényt tudjunk elfogadni. Ezen a bizottságon hál' istennek szakmai konszenzussal is sikerül áttolni különböző módosító javaslatokat.
Véleményem szerint a fogyasztóvédelmi törvény jó úton indult el, ellentétben a gazdasági reklámtörvénnyel, amelyen még rengeteg mindent kell módosítani. Az élelmiszerlánccal kapcsolatban is vannak olyan felvetések, amiken érdemes elgondolkodni. Köszönöm.
Döntés a tájékoztató elfogadásáról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Eseti bizottság lévén mi klasszikus értelemben nem hozunk határozatokat a törvényjavaslatokról, de módunkban áll úgynevezett tájékoztatókat elfogadni, amelyekben a legkisebb közös többszörös elvén megpróbáljuk megtalálni azt, amiben egyetértünk. Engedjék meg, hogy felolvassam a mai javaslatunkat, amely a következőképpen szól: "A Fogyasztóvédelmi eseti bizottság 2008. árpilis 30-ai ülésén megvitatta a fenti, az eseti bizottság feladatkörét érintő törvényjavaslatokat. Tekintettel arra, hogy a Fogyasztóvédelmi eseti bizottság a törvényjavaslatok plenáris ülésen folytatott megtárgyalásában eseti bizottságként nem vesz részt, e törvényjavaslatokra vonatkozó megállapításait tájékoztatóban összegzi.
Bizottságunk üdvözli, hogy a négy törvény benyújtásával olyan szabályozási tervezetek megvitatására és eldöntésére nyílik lehetősége a parlamentnek, melyek 10 millió hazai fogyasztót érintenek.
A Fogyasztóvédelmi eseti bizottság - mint az országgyűlési határozati javaslat előterjesztője - örömmel veszi, hogy a Fogyasztóvédelmi eseti bizottság tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról és a fogyasztóvédelmet érintő intézkedésekről szóló 23/2008.(III.12.) OGY-határozatban foglalt javaslatok elindultak a megvalósítás útján, hiszen a benyújtott törvényjavaslatok a határozatban megjelölt egyes kezdeményezéseket is érintenek, így például a bírságok egységesebb szemléletének kialakítását, illetve a békéltető testületek ügyszámarányos finanszírozását.
A fogyasztóvédelemről szóló törvényjavaslat az 1997. évi CLV. törvény nagy terjedelmű, átfogó módosítását valósítja meg.
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényjavaslat európai uniós irányelvet ültet át a hazai szabályozásba. A 2005/29/EK irányelv sajátossága, hogy teljes harmonizációra kötelezi a tagállamokat, azaz a megengedett kivételeken túlmutató korlátozás az áruk és szolgáltatások szabad áramlásának biztosítása érdekében nem alkalmazható. Miután az irányelv érinti mind a kereskedelemre vonatkozó, mind a versenyjogi, mind pedig a fogyasztóvédelmi szabályozást, az eseti bizottság egyetért azzal, hogy a fenti törvényjavaslatok egy időben kerültek az Országgyűlés elé.
Bizottságunk egyetért azzal, hogy a parlament, más országokhoz hasonlóan, külön törvényt alkosson a 2005/29/EK irányelv átültetése érdekében. Az irányelv hazai törvénybe foglalásával nőhet a fogyasztói bizalom. Hazánk polgárai e rendelkezések nemzeti átültetésével az Európai Unió teljes piacán számíthatnak az állam fellépésére a visszaélésekkel szemben.
Az európai uniós irányelvek átültetése mellett a törvényjavaslatokban fellelhetők azok a tapasztalatok, amelyek a fogyasztóvédelemmel foglalkozó hatóságok, a civil és a szakmai szféra észrevételei kapcsán bizottságunk munkájában is megfogalmazódtak.
Az eseti bizottságnak az a véleménye, hogy a törvény benyújtását megelőző kormányzati egyeztetési folyamatot követi egy másik, a parlament eszközeivel folytatott egyeztetési folyamat, amelybe civil és szakmai szervezetek ugyanúgy bevonásra kell, hogy kerüljenek. Azt javasoljuk a képviselőcsoportnak - és a magunk eszközeivel is azt kívánjuk segíteni -, hogy a fogyasztók érdekében a lehető legnagyobb szakmai konszenzus jöjjön létre a négy törvény meghozatalát eredményező parlamenti folyamatban."
Kérdezem, hogy a bizottság tagjai közül ki ért egyet ezzel a szöveggel. (Szavazás.)
(Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság a fenti szöveggel egyhangúlag egyetért.
Köszönöm szépen meghívott tanácskozási és nem tanácskozási jogú vendégeinknek, valamint a bizottság tagjainak a részvételt, további jó napot kívánok. Az ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 14 óra 28 perc.)
Alexa György
az eseti bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezetők: Gálné Videk Györgyi
Soós Ferenc