FVEB-6/2008.
(FVEB-16/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi eseti bizottságának
2008. május 28-án, szerdán, 12.00 órakor
az Országház főemelet 61. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
A napirend ismertetése és elfogadása *
Az egészségre ható termékekkel (gyógyhatású készítmények, élelmiszer- és étrend-kiegészítők, gyógynövények) kapcsolatos fogyasztóvédelmi tapasztalatok *
Dr. Martos Éva főigazgató (Országos Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Intézet) tájékoztatója *
Dr. Falus Ferenc országos tiszti főorvos (Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat) tájékoztatója *
Dr. Paál Tamás főigazgató (Országos Gyógyszerészeti Intézet) tájékoztatója *
Dr. Kiniczky Márta minőségbiztosítási igazgató (Gyógynövénykutató Intézet) tájékoztatója *
Dr. Zenisek Andrea irodavezető (Gazdasági Versenyhivatal, Fogyasztóvédelmi Iroda) tájékoztatója *
Hozzászólások, észrevételek, reflexiók *
Bizottsági állásfoglalás kialakítása, tájékoztató elfogadása *
Szavazás a tájékoztató elfogadásáról *
1. Az egészségre ható termékekkel (gyógyhatású készítmények, élelmiszer- és étrend-kiegészítők, gyógynövények) kapcsolatos fogyasztóvédelmi tapasztalatok
Tájékoztatót tart:
Gazdasági Versenyhivatal képviselője
Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat képviselője
Országos Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Intézet képviselője
Országos Gyógyszerészeti Intézet képviselője
Gyógynövénykutató Intézet képviselője
2. Egyebek
Elnököl: Alexa György (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Koszorús László (Fidesz), a bizottság alelnöke
Molnár Béla (KDNP), a bizottság alelnöke
Dér Zsuzsanna (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Török Zsolt (MSZP)
Bagi Béla (Fidesz)
Dr. Gógl Árpád (Fidesz)
Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Borenszki Ervin (MSZP) dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Szatmáry Kristóf (Fidesz) Koszorús Lászlónak (Fidesz)
Dr. Falus Ferenc országos tiszti főorvos (Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat)
Dr. Martos Éva főigazgató (Országos Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Intézet)
Dr. Paál Tamás főigazgató (Országos Gyógyszerészeti Intézet)
Dr. Kiniczky Márta minőségbiztosítási igazgató (Gyógynövénykutató Intézet)
Dr. Zenisek Andrea irodavezető (Gazdasági Versenyhivatal, Fogyasztóvédelmi Iroda)
Dr. Kovács Krisztina (Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége)
Sinka Miklósné (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Bíró Krisztina (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Szepesi Valéria (Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara)
Hávelné Szatmári Katalin
Kesztyűs Diána szakértő (Fidesz)
Dr. Siklósi Irma Éva szakértő (MSZP)
Dr. Dékány Sándor ("Fogyasztóvédelem" szerkesztősége)
Dr. Nagy József szakértő (MSZP)
Kismarjai Balázs szakértő (Alexa György)
Dr. Krausz Mária (RIMP Gyógynövénykutató Kft.)
Pallos József Péter (RIMP Gyógynövénykutató Kft.)
Kanyó László (Avantgarde Kft.)
Furdy Mária ("Létkérdés" főszerkesztőség)
Bóka László (Kontroll)
Széchenyi László (Társadalmi Unió)
Lőrincz Ferenc (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Csajági Éva (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság)
Selmeci Zsuzsanna (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság)
Csávás Sándor (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság)
Gabay Dorottya (Magyar Nemzet)
Bucsi Ildikó (Gazdasági Versenyhivatal)
Dr. Karádi Csaba Tamás (Gazdasági Versenyhivatal)
Hódyné Sütő Sarolta (Gazdasági Versenyhivatal)
Szűcs Dóra (Gazdasági Versenyhivatal)
Dr. Kovácsffy Krisztina (Gazdasági Versenyhivatal)
Dr. Pálfalvy Hilda (Gazdasági Versenyhivatal)
Deák Ferenc (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 12 óra 8 perc)
Elnöki bevezető
ALEXA GYÖRGY (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Szeretettel köszöntöm megjelent vendégeinket és a bizottság tagjait. Akivel még nem találkoztam volna, Alexa György vagyok, a Fogyasztóvédelmi eseti bizottság elnöke; örülök, hogy megismerkedtünk.
Mai munkánkat elkezdjük. Megállapítom, hogy a bizottság a helyettesítésekkel együtt határozatképes.
A napirend ismertetése és elfogadása
A kiküldött meghívóban és a korábban elfogadott munkarendünkben szerepel a mai napirendi javaslat, szó szerint: az egészségre ható termékekkel - gyógyhatású készítmények, élelmiszer- és étrend-kiegészítők, gyógynövények - kapcsolatos fogyasztóvédelmi tapasztalatok; valamint "egyebek". Kérdezem a bizottság tagjait, egyetért-e a napirendi javaslattal. (Szavazás.) Köszönöm szépen, megállapítom, hogy ez egyhangú.
A beküldött anyagokból is kiderül, de újságolvasó, tévénéző emberekként magunk is tapasztaljuk, hogy az étrend-kiegészítők piaca dinamikusan fejlődő piac. Ugyanakkor azt gondolom, egyszerű fogyasztóként is érzékeljük az itteni anomáliákat. Ezért gondolta úgy a bizottság, hogy munkatervében napirendre veszi ezt a kérdést, meghallgatja azokat a hatóságokat, amelyek ennek a területnek a felügyeletével foglalkoznak. Több hatóság küldött nekünk nagyon jó, színvonalas írásos beszámolót és jelentést.
Igazából nincs eldöntött sorrendünk, hogy hogyan szoktunk ilyenkor fölszólalni, ezt én szoktam elnöki jogkörben önkényesen elhatározni. Azt gondolom, először az ÁNTSZ képviselőinek adnék szót, utána haladnánk tovább az illetékes hatóságokkal. Köszönöm szépen.
Tessék parancsolni! Kérem, hogy a jegyzőkönyv számára nevét, beosztását mindenki említse meg.
Dr. Martos Éva főigazgató (Országos Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Intézet) tájékoztatója
DR. MARTOS ÉVA főigazgató (Országos Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Intézet): Köszönöm szépen a szót. Dr. Martos Éva vagyok, az Országos Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Intézet főigazgatója.
Röviden az intézet szerepe az étrend-kiegészítők területén az úgynevezett notifikálás, ami annyit jelent, hogy legkésőbb a forgalmazás napján az adott étrend-kiegészítőt az intézetünkben be kell jelenteni, és az intézetünk az étrend-kiegészítőt nyilvántartásba veszi. Mérlegelésre és egyebekre nincs ideje, hiszen a rendelet alapján - ez a 37/2004. rendelet - ezzel kapcsolatban ez a dolga.
Picit hadd utaljak vissza, hogyan volt ez az európai uniós csatlakozás előtt. Több mint tíz éven keresztül az OÉTI-nek volt engedélyezési kötelezettsége, tehát benyújtották az étrend-kiegészítőt, az OÉTI nemcsak a leírását, összetételét vizsgálta, hanem kémiai analitikai vizsgálatot is végzett az étrend-kiegészítőkön, és az OÉTI engedélye nélkül ezek nem voltak forgalomba hozhatók. Ez tehát jelentős változás volt az Unióhoz való csatlakozást követően.
A notifikálás folyamata tehát: bejegyezzük, nyilvántartásba vesszük; amennyiben valamilyen probléma van az étrend-kiegészítővel - ez lehet összetételi probléma, címkehiba, bármi egyéb -, és nem felel meg a rendeletnek, akkor a céggel egyidejűleg értesítjük az ÁNTSZ-t, és az ÁNTSZ végzi a piacfelügyeleti eljárást. A notifikáció célja tulajdonképpen az, hogy az ÁNTSZ hatékony piacfelügyeletét elősegítse.
Nem minden európai uniós országban van notifikáció; felsoroltam az anyagban, hogy mely országokban van. Öt-hat országban van, valamelyikben nincs, hanem csak a piacfelügyelet jár el az ügyben.
Abban, hogy dinamikus a piac, elnök úrral teljesen egyetértünk, hiszen mellékeltünk egy táblázatocskát az anyagunkban, ebben nagyon jól látszik, hogy naponta öt étrend-kiegészítőt jelentenek be az OÉTI-be notifikálás céljából.
Ide tartozik még az is, hogy az étrend-kiegészítőkben egyre inkább olyan összetevők vannak, amelyek normális élelmiszerben, hagyományos élelmiszerekben nem lehetnek benne. Ennek az előzménye az, hogy az úgynevezett gyógyhatású termék kategóriában 2005 novemberétől új terméket már bejelenteni az OGYI felé engedélyezésre nem lehet, tehát azok a cégek, amelyeknek gyógynövény- vagy gyógyhatású termékeik voltak, minthogy ez megszűnt, azok egyre inkább az étrend-kiegészítőikbe szeretnék ezeket becsempészni vagy átminősíteni a korábbi gyógyhatású termékeiket étrend-kiegészítőkké. A jelenlegi rendelet nem tartalmaz semmiféle olyan listát, hogy mi az, amit lehet, és mi az, amit nem lehet beletenni, ezért felállítottunk egy szakértői bizottságot, és a szakértői bizottság készített egy negatív listát 204 gyógynövénnyel, amelyek ajánlásként jelennek meg, tehát pillanatnyilag nem kötelező ennek a negatív listának a figyelembevétele.
A nemzetközi helyzet kapcsán még annyit, hogy vannak olyan országok szintén, amelyeknek kötelező negatív gyógynövénylistája van.
A 2004-es rendelet óta látszott, hogy ez így nincs egészen jól, és újabb és újabb intézkedéseket vezettünk be az ÁNTSZ-szel közösen, hogy amennyire lehet, javítsuk a fogyasztók tájékozottságát elsősorban, illetve a hatósági eljárás gyorsaságát és színvonalát. Létrehoztunk ügyfélszolgálatot, föltettünk a weboldalra számos lakossági tájékoztatót, számos képzést, továbbképzést tartunk mind a szakemberek, mind a cégek számára. Ezen kívül - talán itt látják - készítettünk lakossági tájékoztatót, egy kis összefoglalót. Megjelöltük a weboldalon, fönt van az összes étrend-kiegészítőnk notifikációs számmal, illetve már pipát tettünk, zöld pipa jelenik meg az étrend-kiegészítők mellett, amelyekkel semmi probléma nem volt, tehát megfelelnek a rendeletnek, nem hívtuk fel a piacfelügyelet, illetve a cég figyelmét semmiféle problémára.
Az egyik legnagyobb gondot abban látjuk, személyes beszélgetések, lakossági telefonok alapján teljesen világosnak látszik, hogy még mindig azt gondolják a fogyasztók, de nemcsak a fogyasztók, hanem időnként a gyógyszertárak is, hogy a dobozokon rajta lévő OÉTI-szám engedélyezési szám, tehát azt gondolják, hogy ezek a termékek végigmennek azon a procedúrán, amelyen végigmentek a csatlakozás előtt. Tehát azt gondolja a fogyasztó, hogy az egyik leghitelesebb intézmény kvázi tanúsítja ezzel a számmal a termékeket, holott erről szó nincs, hiszen ez a nyilvántartásba-vételi szám, ami a világon semmit nem garantál.
Készítettünk egy kritériumrendszert, ami, azt gondolom, ezen valamelyest segíteni tud - persze megfelelő kommunikációval -, amely kritériumrendszernek az a lényege, hogy ráírhatja a cég a dobozra, illetve reklámjában kommunikálhatja azt, hogy az OÉTI által értékelt és szakvéleményezett termék, amennyiben a termékét aláveti - önkéntesen természetesen - annak az eljárásnak, amely többé-kevésbé megfelel a csatlakozás előttinek. Ezt kötelezővé nem lehet tenni, de úgy tűnik, van rá igény, hiszen bizonyos felelős cégeknél ezt korábban is megtettük.
Végezetül, ami a javaslatunk, az alapvetően ennek a 37/2004., étrend-kiegészítőkre vonatkozó rendeletnek a módosítása. A lényegi módosítás az lenne, hogy a bejegyzés előtt az OÉTI bekérhessen kiegészítést, áttekinthesse az egész anyagot; tehát úgy kerülhessen csak ki a polcra, ha ez a notifikációs eljárás megtörtént, tehát kvázi tagadhassa meg abban az esetben a nyilvántartást, amennyiben az adott készítmény nem felel meg a követelményeknek, és adott esetben, ha nem felel meg, ez lehet olyan, hogy veszélyeztetheti a fogyasztó egészségét.
Köszönöm szépen, ennyit kívántam mondani.
ELNÖK: Én is köszönöm. Ha megengedik, képviselőtársaim, sorban végigmennék az előadókkal, és aztán javasolnám, hogy kérdéseket föltegyünk.
Falus doktor urat hallgatjuk.
DR. FALUS FERENC országos tiszti főorvos (Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat): Köszönöm szépen. Egypár mondatos kiegészítést ha megengednének ehhez.
Az egyik: nekünk nagyon sok bajunk van a nem valós tartalmú reklámokkal. Vagyis annak örülnénk, ha a notifikációs eljárás részeként a termékkel együtt beadnák azt a szöveget vagy azokat az ajánlásokat, ami a reklámjukban megjelenhet. És ha később ettől eltérnek, tehát olyan tulajdonságot vagy hatást tulajdonítanak a terméknek, ami a notifikációs eljárásnál nem lett bejegyezve, akkor ez esetben el lehessen járni. Ez pillanatnyilag nem lehetséges; itt az őssejtfokozó készítményektől kezdve elég sok minden van. Most is van olyan készítmény, amely a notifikációs eljáráson keresztülment, és amelynek olyan hatóanyaga van, amelyet az Európai Unióban hatóanyagként, gyógyszerként, gyógynövényként és most már a REACH alapján kémiai anyagként sem jegyeztek be. Tehát ez nem lehetne benne a készítményben, és ezeknek a készítményeknek a forgalmazását tiltjuk, és nem engedjük a piacra kerülését, amennyire erre lehetőségünk van. Ez ügyben a társhatóságok segítségét is kértük, a nyolc hatóság együttműködésének a keretében, hogy a társhatóságok az ellenőrzésük során ezt is ellenőrizzék.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, doktor úr. Következő hozzászólónak az Országos Gyógyszerészeti Intézet képviseletében megjelent Paál Tamás főigazgató urat kérem.
Dr. Paál Tamás főigazgató (Országos Gyógyszerészeti Intézet) tájékoztatója
DR. PAÁL TAMÁS főigazgató (Országos Gyógyszerészeti Intézet): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Hölgyeim és Uraim! Egy rendkívül hosszú háttéranyagot adtam le, ennek jó része a gyógyszerekről szól, tehát lehetőségem van, hogy nagyon röviden szóljak hozzá, mert a gyógyszerekről most nem beszélek.
Valóban, az Országos Gyógyszerészeti Intézet engedélyezte, felügyelte minden szempontból a korábbi, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású kategóriát, amelyet az Európai Unió miatt meg kellett szüntetni. Megjegyzem, 1987 óta él Magyarországon ez a köztes kategória, és 2000-ben Kanadában szinte ugyanezt kitalálták más néven. Hogy kell egy interim kategória az élelmiszer és a gyógyszer között, ezt több helyen igen, az Európai Unióban sajnos nem így látják.
Ami a gyógyhatásúnak hirdetett vagy ilyen készítményeket illeti, hatósági jogköre az OGYI-nak a gyógyszereken kívül nincs, viszont nagyon gyakran, szinte naponta kér szakvéleményt a fogyasztóvédelem, amikor fellép ilyen esetben, és a Gazdasági Versenyhivatal is, amikor fellép ilyen esetben. S ilyenkor a szakvéleményünk mindig egyértelmű: ha gyógyhatást látunk, akkor azt mondjuk, hogy ennek gyógyszernek kellene lennie. Ugyanis a gyógyszerekről szóló 2005. évi XCV. törvény ráadásul egy közösségi harmonizált bekezdés alapján azt mondja, hogy ha egy termék több kategória definíciójának is megfelelne, de a gyógyszerének is, akkor gyógyszernek kell tekinteni. Ez a törvényi hely tehát önmagában kizárná, hogy gyógyhatással hirdessenek nem gyógyszereket.
A megoldandó problémák között jeleztük is az írott anyagban, hogy pillanatnyilag törvény tiltja, hogy gyógyszert élelmiszerként mutassanak be reklámban, de nem ez az életszerű, hanem a fordítottja, és ezt tételesen nem tiltja törvény, csak le kell vezetni a fogyasztó megtévesztésének általános tiltásából.
S amit még problémaként említenék, de úgyis tudom, hogy elő fog kerülni később, hogy a gyógynövények végeredményben a miniszteri rendelettel hatályba léptetett, tehát rendeleti szintű gyógyszerkönyv szerint gyógyszeranyagok. Ennek ellenére sokféle szabályozás vonatkozik rájuk, leginkább egy 32 éves, nagyon régi, amit feltétlenül rendbe kellene hozni, mert ezek most minősítés nélkül, engedély nélkül, minden nélkül kerülnek az országba, kínai növényeknek mondott nem tudjuk, hogy mik, dél-amerikai növényeknek mondott nem tudjuk, hogy mik; sem a minősítés, sem a hatósági rész nincs megoldva rendesen. Nagyon régi a rendelet. Amennyiben az Országos Gyógyszerészeti Intézetet ezzel kapcsolatban feladattal keresnék meg, azt az OGYI elvállalja.
Ezt annak tudatában mondom, hogy az ember legyen mindig nagyon pontos. Elnök úr úgy mutatott be, mint az intézet főigazgatóját; hozzá kell tennem: ez még két napig érvényes. De így marad, amit mondtam, az után is.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm. A Gyógynövénykutató Intézet képviseletében tessék parancsolni!
Dr. Kiniczky Márta minőségbiztosítási igazgató (Gyógynövénykutató Intézet) tájékoztatója
DR. KINICZKY MÁRTA minőségbiztosítási igazgató (Gyógynövénykutató Intézet): Dr. Kiniczky Márta minőségbiztosítási igazgató vagyok. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Gyógynövénydrogok, illóolajok minősítésének és forgalmazásának helyzetéről tartok egy rövid tájékoztatást.
A tisztelt bizottság tájékoztatására röviden elmondom, hogy Magyarországon a gyógynövénydrogok hatósági minősítése már a múlt század első évtizedeiben kezdődött a minőség védelmét szolgáló első rendeleti szabályozásokkal. A gyógynövénydrogok minősítésében és a minőség védelmében kifejtett szakmai tevékenység eredményeképpen hazánk évtizedeken keresztül vezető helyet foglalt el az európai drogkereskedelemben. Az először Magyarországon bevezetett gyógynövény-minősítési rendszer követendő modellt szolgáltatott az európai országok számára. A több mint kilencven éven működő hatósági minősítési rendszer jogi előírásait az utolsó 32 évben nem változtatták. Intézetünk felelősségét és hatósági jogosultságát a gyógynövények minősítésében, forgalmazásában és a forgalmazás ellenőrzésében a 37/1976. minisztertanácsi rendelet írja elő. E szerint tilos kereskedelmi forgalomba hozni gyógynövénydrogot és illóolajat minősítő vizsgálat és forgalmazási engedély nélkül.
A hatósági tételminősítés és forgalmazási engedély kötelezően előírt minden kereskedelmi egységben, ahol a gyógynövénydrogok és illóolajok forgalmazása megengedett. Egységes a gyógyszerkönyvi minőségi előírás is, függetlenül attól, hogy gyógyszertárban, gyógyhatású készítmények szaküzletében vagy élelmiszerüzletben történik a forgalmazás. Ennek ellenére a hazánkban árusított gyógynövénydrogok és illóolajok jelentős részének nincs forgalmazási engedélye, minőségüket, gyártási körülményeiket nem ellenőrizték a hatóságok. Egyes forgalmazott készítmények fogyasztóra veszélyesek is lehetnek. Ma már nem az a kérdés, hogy a termék megfelel-e a minőségi követelményeknek, hanem gyakran az, hogy a csomagolásban az a drog található-e, amire a felirat utal. A vásárlók többsége nem tudja, hogy az élelmiszerboltok polcain megtalálható például kamillavirágzat - matricariae flos - terméktől elvárható az a gyógyító hatás, amiért a fogyasztó vásárolja, míg a kamilla néven forgalmazott kamillavirágnak más csomagolásban, főként a növény szárát, levelét tartalmazónak gyógyhatása vagy élvezeti értéke alig van.
A minősített, forgalomba hozatalra engedélyezett tételek utólagos hamisítása, manipulálása is gyakori. Riasztó példa a rosae pseudofructus esete, amikor a gyógyszerkönyvi minőségű csipkebogyótételt értékesítés előtt 30 százalék aszmaggal hígították; ilyet gyógyszerkönyvi minőségű áru maximum 1 százalékban tartalmazhat. A közismert drog filter-csomagolóanyagba rejtett minőséghibája a fogyasztó számára nem is látható. Gyakori a gyógynövénydrogok kártevővel, atkával, mérgező növényi anyaggal, földrögökkel való szennyezettsége, a nem megfelelő mikrobiológiai tisztaság vagy az alacsony hatóanyag-tartalom.
A nagymértékű minőségromlás és minőséghamisítás következtében a gyógyszerészek bizalmatlanok a gyógynövénydrogok gyógyszertári forgalmazásánál. A gyógyszertárakban a gyógynövénydrogok a gyógyszerkönyvi cikkelyek szerint definiált, azonosított, tisztaság- és tartalmi vizsgálatokkal ellenőrzött gyógyszeranyagok, melyek nem megfelelő minőségben vagy minőség-ellenőrzés nélküli forgalmazása gyógyszerhamisításnak minősül. Ez még tovább súlyosbítja a helyzetet, hiszen a gyógynövénydrogok ismeretében, alkalmazásában legfelkészültebb szakemberek, a gyógyszerészek felügyelete alól kerülhet ki a növényi gyógyszerkincs. Annak ellenére, hogy a 2/2008. egészségügyi minisztériumi rendelet a magyar, illetve európai gyógyszerkönyvben hivatalos, jelenleg 310 gyógynövénydrogot, illóolajat és zsíros olajat kötelezően készletben tartandó termékként ír elő a gyógyszertárak számára.
A 2007. évi főbb minőségi adatokat tekintettem át. E szerint 2007-ben minősítésre bejelentett gyógynövénydrogok és illóolajok száma, félesége összesen 91. Forgalomba hozatalra engedélyeztünk 87 gyógynövénydrogot és illóolajat. A magyar gyógyszerkönyvben hivatalos drogok mindössze 26,7 százalékából képeztek a gyógynövény-kereskedők gyógyszerkönyvi minőségű árut. A gyógynövényszaküzletekben forgalmazható 200 gyógynövénydrog, illóolaj és zsíros olaj 41,5 százalékának volt forgalmazási engedélye. A 91-féle drogból bejelentett tételek száma 233, forgalomba hozatalra engedélyeztünk ebből 167 tételt, ez a bejelentettnek mindössze 71,7 százaléka. A bejelentett tételek tömege 417 tonna, forgalomba hozatalra engedélyeztünk 218 tonnát, ami 67,5 százalékos minőségi megfelelőséget jelent. A jelentős mennyiségű, forgalomba hozatalra nem engedélyezett drogok leggyakoribb minőséghibái a tisztasági hibák, az alacsony hatóanyag-tartalom és a mikrobiológiai szennyezettség.
A minősítésre bejelentett gyógynövénydrogfélék számát és szortimentjét összehasonlítva az Európai Unió forgalmi adataival, alapvető eltérések láthatók. Az európai gyógynövénypiacokon 1200-1300-féle gyógynövénydrogot forgalmaznak. A legnagyobb tömegben forgalmazott gyógynövénydrogok, páfrányfenyőlevél, orbáncfű, kasvirág, vadgesztenyemag, poloskavész, barátcserjetermés, egyike sem szerepel a 2007-ben Magyarországon forgalmazásra engedélyezett drogtételek között. Becslések szerint az évente előállított drogtömeg 30 ezer tonna körüli, az illóolaj mennyisége 80-100 tonna évente. Figyelembe véve a 60-70 százalékos exportot, a Magyarországon értékesített drogtömeg 10 ezer tonna körüli. Ezzel szemben, megismétlem, a forgalomba hozatalra engedélyezett drogok tömege: 218 tonna. Az illóolaj mindössze 2,8 tonna.
A számadatok tükrében a magyarországi gyógynövénydrog- és illóolaj-forgalmazásban minőségről szinte nem is beszélhetünk.
Intézetünk meggyőződése, hogy a kialakult helyzet tarthatatlan, ezért gyors és hatékony intézkedések foganatosítása tovább nem halasztható. A kialakult helyzetben a gyógyszertörvény és a gyógyszerkönyv hatálya alá tartozó növényi gyógyszer minősítési rendszerébe a gyógyszerészeti államigazgatási szerv belépése szükséges.
Intézkedési javaslatunk. A 383/2007. kormányrendelet értelmében a Gyógynövénykutató Intézet hatáskörébe 2009. január 1-jéig - még bő fél évig - tartozik a gyógynövénydrogok és illóolajok hatósági minősítése. Időközben azonban a hatósági eljárás teljes egészében egy, idézem: "az államháztartási alrendszeren kívüli szervezet" kezébe került, amely hatósági tevékenységet csak egy új törvény rendelkezése alapján folytathat tovább. Ennek hiányában hatósági tevékenységünk jogszabályba ütközik, már jelenleg is. Intézetünk továbbra is képes a gyógynövénydrogok és illóolajok gyógyszerkönyvi előírások szerinti mintavételére, a minőség-ellenőrző vizsgálatok elvégzésére, de a minősítésre és a forgalombahozatali engedély kiadására nem jogosult. A gyógyszertörvény és az 52/2005. egészségügyi miniszteri rendelet 2/C. § 21-22. pontjában említett növényi eredetű anyagok, illóolajok, olajok forgalomba hozatalának engedélyezését az Országos Gyógyszerészeti Intézet hatáskörébe utalja.
A 32/2005. egészségügyi miniszteri rendelet, mely az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek engedélyezési eljárása során fizetendő szolgáltatási díjakat tartalmazza, szabályozza, kiterjed az OGYI forgalombahozatali engedélyezési eljárására, ugyanakkor a vizsgálatot végzők díjazására is. Megvizsgálandónak ítéljük a rendelet alkalmazását a gyógynövénydrogok és illóolajok vizsgálatának díjazására, miszerint a mintavételt, a gyógyszerkönyvi vizsgálatokat, az ellenminta megőrzését a GYNKI végzi, de a hatósági forgalmazási engedélyt az OGYI adja ki.
A gyógynövénydrogok és illóolajok, zsíros olajok előállításánál, csomagolásánál a továbbiakban a gyógyszertörvény és a 44/2005., az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek gyártására vonatkozó rendelet alkalmazását kell előírni.
Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A Gazdasági Versenyhivatal is bír illetékességgel a területen. Üdvözlöm irodavezető asszonyt, tessék parancsolni!
Dr. Zenisek Andrea irodavezető (Gazdasági Versenyhivatal, Fogyasztóvédelmi Iroda) tájékoztatója
DR. ZENISEK ANDREA irodavezető (Gazdasági Versenyhivatal, Fogyasztóvédelmi Iroda): Üdvözlöm a képviselő urakat, képviselő asszonyokat, köszönöm szépen. Zenisek Andrea vagyok, a Gazdasági Versenyhivatal Fogyasztóvédelmi Irodájának vezetője.
Mi szintén átadtunk egy háttéranyagot a bizottság tagjai részére, ezért nem kívánom ezt az anyagot ismételten bemutatni. Nagyon általános leírást szeretnék adni arról, hogy ebben a témában vajon a Versenyhivatal milyen feladatokat is lát el és milyen hatáskörrel rendelkezik jelenleg, és a közeli jövőben változás várható-e, illetve az milyen irányú lehet a mi feladatkörünket illetően.
A GVH ebben az ágazatban is, illetve ezen termékek körében is azt célozza meg, hogy a fogyasztók megfelelően tájékozottak legyenek, tehát valós és pontos információkat kapjanak. Ennek tükrében mi az adott termékekről való tájékoztatást vizsgáljuk, tehát nem feladatunk, hogy az összetételt, összetevőket ellenőrizzük, minősítsük, "csupán" - idézőjelben - a termékről adott tájékoztatásokat vizsgáljuk.
Amit mi ezen a piacon általános elvekként szem előtt tartunk az eljárások során, hogy azért különösen fontos az egészségre ható termékekre jobban odafigyelni, mert itt kiemelt körülmény a fogyasztói bizalom. Jellemzően ezeket a termékeket olyan fogyasztók vásárolják meg, akik vagy betegek, vagy különös figyelemmel törekednek egészségük megőrzésére, és mondjuk, a betegségüknél fogva hiszékenyebbek, tehát mindent megpróbálnak annak érdekében, hogy meggyógyuljanak, ergo az adott tájékoztatások valóságtartalmában is néha bekötött szemmel is hisznek, és természetesen ezzel nem kevés vállalkozás él vissza. Abból indulunk ki, hogy a fogyasztó soha nem tökéletesen informált, éppen ezért fokozott a felelőssége a vállalkozásoknak a korrekt és pontos tájékoztatás iránt, különösen egy olyan piacon, ahol bizony ezeknek a termékeknek még egészségre ártalmas hatása is lehet. Tehát nem önmagában a megtévesztés, ami megjelölhető ebben a helyzetben veszélyforrásként, hanem maga az egészségre ártalmas hatás.
A Gazdasági Versenyhivatal előtt az elmúlt két évben különösen intenzívvé váltak az ilyen témájú panaszbeadványok. Az elmúlt években szintén voltak ilyen rutinszerűen érkező panaszok, viszont ebben az évben különösen megemelkedett elsősorban az étrend-kiegészítő termékekkel kapcsolatos beadványok száma. Itt ki lehet emelni a potencianövelőkre - ez különösen egy olyan termékkör, ami úgy tűnik, hogy nagyon felfutóban van -, a különböző mellnövelő és fogyasztószerekre vonatkozó tájékoztatásokat. Ezenkívül - ami a korábbi felszólalásokban is már megjegyzésre került - bizonyos élelmiszereknek is néha már-már gyógyhatást tulajdonítanak. S az utóbbi időben, ha már egészségre ható termékekről beszélünk, a gyógyászati segédeszközök kategóriáját be nem tartó termékeket is dobnak piacra; olyan mágneses derékaljakkal találkozunk, illetve olyan méregtelenítő gépekkel, amelyek nincsenek gyógyászati segédeszközként bejegyezve, ergo gyógyhatást nem is lehetne nekik tulajdonítani. Tehát ha egészségre ható termékekről beszélünk, akkor az étrend-kiegészítőkön kicsit talán túl lehet lépni.
Ezenkívül csak jelezni szeretném, hogy az utóbbi időben bizonyos kozmetikai cégek kozmetikumoknak tulajdonítanak olyan hatást, ami már-már gyógyhatás. Tehát a dermatológiát és a kozmetológiát összemosva próbálnak minél több fogyasztót szerezni. Nekünk három eljárásunk van most éppen folyamatban, tehát eredményről sajnos még nem számolhatunk be, de nagyjából a gondolkodásunk irányát ez az alapvető körülmény határozza meg.
Ami előttünk alapvető probléma, az két csoportba osztható. Röviden, az egyik, amiről korábban szó volt, hogy gyógyszerként be nem jegyzett termékeknek gyógyhatást tulajdonítanak. Itt elég tiszta a képlet: ezt nem lehet tenni, és ilyen módon nem is lehet így hirdetni az adott termékeket. A másik körülmény, amikor az adott terméknek valamilyen hatást tulajdonítanak, és azt a hatást nem tudják alátámasztani; ezek tipikusan ezek a mellnövelő szerek, fogyasztószerek. Hogy hol húzódik a határvonal a gyógyhatás meg az egyéb hatás között, ahhoz mi jellemzően az OGYI és az OÉTI szakértőinek véleményét kérjük ki, és ezúton is köszönjük nekik, hogy mindig mindenben rendelkezésünkre álltak. Az utóbbi időben éppen a gyógyászati segédeszközök miatt nagyon intenzívvé vált a kapcsolatunk az orvostechnikai igazgatósággal is.
Fontosnak tartom azt kiemelni, hogy ezek a cégek nagyon intenzív reklámkampányokban hirdetik a termékeiket. Jellemző kampányok most már a tévés reklámok is, de korábban jellemzőek voltak a nagyon nagy példányszámban terjesztett napilapok, célzott közönségnek szóló női lapok, ingyenes lapok, például a Metró újság, ami nyilván elég költséges. Ilyenkor azt feltételezzük, hogy az a vállalkozás, amelyik ilyen költséges reklámhadjáratba kezd, legalább azt a bevételt várja a termék forgalmazásából, amit ráköltött; azt is lehet mondani, hogy ez alapvető közgazdasági tétel lehet, vagy legalábbis feltételezés.
Milyen lehetőségei vannak a Versenyhivatalnak ezekben az eljárásokban? Én itt most az országos tiszti főorvos úr megjegyzésére annyiban reagálnék, hogy van hatáskör arra, hogy az adott tájékoztatás valóságtartalmát ellenőrizzük, ez a Versenyhivatalnak meg is van. Arra sajnos nincs lehetőségünk, nem is biztos, hogy nekünk kell, hogy kivonjuk a forgalomból. Én azt gondolom, nem nekünk kell, mert megvannak erre a szakhatóságok. Nekünk lehetőségünk arra van, hogy az adott tájékoztatás abbahagyására kötelezzük az adott céget; bírságot szabhatunk ki, elég magas bírságot: az előző évi nettó árbevétel 10 százalékát. Megjegyzem, hogy ezeknél a cégeknél nem egy esetben előfordult, hogy kiszabtuk ezt a maximális bírságot, mégpedig azért, mert azt állapítottuk meg, hogy az üzletpolitikájuk a megtévesztésen alapul. Tehát nem az történik, hogy véletlenül becsúszik egy megtévesztő tájékoztatás, vagy rosszul adják le a megrendelést az ügynökségnek, hanem egyszerűen konkrétan erre épül; ehhez később majd fűznék még egy fél gondolatot.
Mit tehetünk még, amit ebben a körben viszont mi valóban hatékonynak tartunk? Helyreigazító nyilatkozatot adathatunk ki az eljárás alá vonttal. A döntéshozó szervünk a Versenytanács; miután megállapította a jogsértést, bírságot szabott ki, egy konkrét szöveget fogalmaz meg, amelynek a közzétételére kötelezi a céget, minden olyan fórumon, ahol a megtévesztő reklámot megjelentette. Tehát ez is egy extraköltségként lép föl a vállalkozásoknál, és ez már nagyon hatékonynak bizonyul. Ezenkívül minden ilyen ügyben, ahogy a többi ügyünkben is, sajtóközleményeket adunk ki, és elkezdünk a médián keresztül - vulgárisan szólva - nyomulni, mert úgy gondoljuk, hogy a fogyasztóknak tudniuk kell ezekről a körülményekről, nemcsak hivatalos forrásokból, hanem egyszerűen azon a fórumon is, amit ők szívesen néznek, hallgatnak, és ennek néha eszköze a bulvársajtó, bulvármédia is.
Az elmúlt évben összesen 18 eljárást folytattunk le ilyen témában, 70 milliós bírságot kiszabva. Idén ez jóval magasabb lesz, mert eddig, május végéig 15 eljárást indítottunk már meg, tehát már most több az eljárás, mint tavaly, a panaszok számát pedig nem is sorolnám, mert tényleg több száz panasz érkezik az ilyen termékekkel kapcsolatban.
Végezetül arra szeretnék utalni, hogy éppen a parlament előtt, tehát önök előtt van a UCP törvényjavaslata, amely a jelenlegi tervezet szerint - és ez is az a forma, ahol szeretném megjegyezni, hogy szeretnénk, ha ez a tervezet így maradna - megosztott hatáskörrel helyezi el a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot és a Versenyhivatalt. A Versenyhivatal akkor járna el, ha verseny érdemi érintettsége megállapítható, az NFH pedig azon túl. Tehát ez a rendszer ebben a körben, azt gondoljuk, biztosítaná, hogy nem lehetne olyan cég, amely megúszhatná az ilyen típusú eljárásokat, különösen úgy, hogy mi az NFH-val, illetve a fogyasztóvédelmi hatáskörrel rendelkező európai fogyasztóvédelmi hatóságokkal egy nyilvántartási-értesítési rendszerben vagyunk. Ez azt jelenti, hogy például most két eljárásunkban ezen az úgynevezett CPCS rendszeren keresztül sikerült az angol hatóságokkal fölvenni a kapcsolatot, és rajtuk keresztül sikerült cégeket megtalálnunk.
Miért fontos ez? Problémaként szeretném azt jelezni a tisztelt bizottságnak, hogy ebben az ágazatban nagyon jellemző, hogy cégek jönnek létre egy termék - azt is mondhatom, sokszor méreg - forgalmazására, majd amikor valamelyik hatóság elkezdi őket figyelni, megszűnnek; aztán ugyanez a tulajdonosi kör ugyanezt az ugyanazon összetevőkből álló terméket más néven, más címkével vagy akár még ugyanúgy is kiadja. S ez egy ilyen végtelen történet, és sokszor ezzel mi nem tudunk mit tenni. Próbálunk eljárási formában olyan módon fellépni, hogy ha egy olyan tulajdonost kapunk el egy következő eljárás alá vontként, aki már előttünk szerepelt, akkor ez súlyosabb bírsághoz fog vezetni a második cégnél; tehát hogy ne úszhassa meg csupán társasági jogilag azt a felelősséget, ami számára fennáll.
Ezen túl jelezni szeretném, hogy mi a tájékoztatást nézzük: ennek nagyon fontos eleme az internet. Nagyon gyakori az étrend-kiegészítőknél az MLM értékesítési rendszer. A rendszerrel nincs baj. A baj azzal van, hogy fel nem készült emberek saját anyagi haszonszerzés végett megtévesztő módon próbálják eladni a termékeket, és az internet nekik a Paradicsom. Nagyon nehezen lehet felgöngyölíteni a szálakat, hiszen álneveken jelentkeznek be; úgyhogy ez komoly probléma lehet.
Illetve amit még szeretnék jelezni, hogy ez megint tipikusan az a termékkör vagy ágazat, ahol nagyon sok külföldi gyártó próbálja az ott már betiltott termékét új piacokra bedobni. Nagyon nehéz őket megfogni. Nálunk most például két eljárás zárult sajnos azzal, hogy meg kellett szüntetnünk, mert nem tudtuk megtalálni még a nemzetközi rendszeren keresztül sem a külföldi gyártókat. Érdemes tehát ezen a problémakörön elgondolkodni.
S még egy pont - és tényleg befejezem - az új törvényjavaslat kapcsán. Ez a törvényjavaslat annyiban is lesz kicsit előrelépés a mostani helyzethez képest, hogy tartalmaz egy feketelistát: meghatározza azokat a magatartásokat, amelyek minden körülmények között tilalmazottak. Ebben a feketelistában két olyan pont van, a 9. és a 17., amely kifejezetten ezekre az ügytípusokra ráhúzható. Az egyik az, hogyha egy vállalkozás azt állítja valótlanul vagy olyan hamis benyomást kelt, hogy az áru jogszerűen forgalmazható. Tehát azt mondja, hogy gyógyszer, és közben az OGYI soha nem látta. A következő pedig azt állítja valótlanul, hogy az áru alkalmas betegségek vagy az emberi szervezet működési zavarainak, rendellenességeinek gyógyítására; ez a mai konkrét téma.
Elnézést a hosszú időtartamért. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Még egy pici türelmet hadd kérjek képviselőtársaimtól. Szakmai szervezetünk ebben a kérdésben, ha jól tudom, nincs, de vannak itt civil szervezeti képviselők. Kérdezem, akarnak-e esetleg a dologban megnyilvánulni. (Senki sem jelentkezik.) Jó, nem.
Akkor a képviselőtársaimat kérdezem, hogy legelőször kérdések vannak-e. Parancsoljon, Török képviselő úr!
TÖRÖK ZSOLT (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Meghívottak! Első kérdésem, hogy a koordináció hogyan zajlik a különböző szakhatóságok között, és milyen együttműködésre van lehetőségük.
A Fogyasztóvédelmi eseti bizottság ülésén számos alkalommal főállatorvos úr, illetve más hatóságok, Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, illetve Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság - bocsánat - beszámoltak arról, hogy az együttes közös fellépés sokkal hatékonyabb, hiszen olyankor a különböző jogszabályi hivatkozások nem hagynak kibúvót az esetleges bűnelkövetőknek, jogszabálysértőknek. Erre lennék kíváncsi, hogy önök hogyan tudnak együttműködni, a különböző szakhatóságok, szervezetek, intézmények, mert hiszen van szervezet, amelyik hatósági jogköröket nem is gyakorolhat, mégis jó, ha az együttműködés megvan.
A másik kérdésem: a Gazdasági Versenyhivatal beszámolójában, illetve az előttünk fekvő egyik anyagban is szerepel, hogy például cégeket helyreigazításra köteleznek, ami megjelenik, esetleg eltiltják ettől a tevékenységtől. De ha megjelenik, hogy egy ilyen gyógyhatásúnak minősített készítmény gyógyítja a rákot, az már a helyzetből adódóan is 99 százalékban beég a tudatalattiba, és ez megmarad az embereknél, pláne akik kiszolgáltatott helyzetben vannak. Éppen ezért milyen más eszközeik vannak még akár a GVH-nak, akár más hatóságoknak, tényleg akkor, amikor mondjuk, ahogy ön fogalmazott, nem egyszerűen becsúszott egy rossz szó, egy rossz kifejezés, egy vessző kimaradt, ezért más értelmet kapott egy hirdetés, hanem szándékosan azt mondják, hogy "gyógyítjuk a rákot" ezzel a, mit tudom én, macskafűvel, tyúkhúrral, bármilyen készítménnyel - olyan dolgokat találnak már ki... Erre milyen hatékonyabb fellépésre nyílna lehetőség? És a kérdésem itt nem arra vonatkozik, hogy most mi van, hanem mi mit tehetünk mint törvényhozók, milyen jogszabályt alkothatnánk annak érdekében, hogy hatékonyabb legyen a fellépés. A kereskedelmi tevékenységet folytató egységeknél a bezárás a legrettegettebb szankció; a pénzbüntetést kifizetik, azt előbb-utóbb beépítik az árba. De ha bezárnak egy-két-három napra, abból nem sok haszon van, és emiatt ettől rettegnek a leginkább. Ebben az esetben a bezárás is működhet, de mivel ez túlnyomórészt MLM hálózatban folyik, valószínűleg a forgalmazástól való eltiltás hatékony lehet. Itt egy-két-három nap nem tétel, hiszen a számla keltét vagy a megrendelés keltét kell néhány nappal arrébb rakni. Itt egy-két-három-négy-öt hónapos forgalmazási tilalmat kellene legalább elrendelni, ami talán visszatartó erő lehet.
Az utolsó kérdésem pedig: lehet, hogy ebben más parlamenti bizottságokhoz, illetve a kormány illetékes szerveihez kellene fordulnunk, hogy az a szituáció, mely szerint egy-két-három-négy-öt ember esetleg ötven-száz céget tulajdonolva átmennek, és más és más cégeknél folytatják ugyanazt a tiltott tevékenységet, ez ellen milyen jogszabályi eszközök vannak. Vagy egyszerűen csak ezzel együtt kell élnünk? Mondjuk, ez egy költői kérdés a részemről.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Gógl képviselő úr!
DR. GÓGL ÁRPÁD (Fidesz): Köszönöm szépen a szólás lehetőségét, és köszönöm szépen a nagyon szép anyagokat. Ritka jó anyagokat kaptunk; azt hiszem, aki nem foglalkozott ezzel a területtel, és ezeket elolvasta, annak is jó áttekintést adott.
Mivel a kérdések szakaszában vagyunk, az első kérdésem azzal kapcsolatos, hogy túl vagyunk azon a szakaszon, amikor egyirányú jogharmonizációs kötelezettségünk volt, mert csatlakoztunk az Unióhoz, és az akkor megalkotott és az Unióban lévő jogszabályrendszert kellett átvennünk. Vajon - és itt Paál Tamás urat kérdezem, akinek tudom, hogy a tájékozottsága kiemelkedő ezen a területen - elindíthatnánk-e egy másik utat is? Hogy a korábban nálunk és másutt is jól bevált rendszer, ami a gyógyszer, gyógyhatású termék, élelmiszer vagy élelmi anyagok kategóriáját ismerte, kerüljön vissza, mert könnyebb rendezni a gyógyhatású termék kategóriát, mint ha minden élelmiszer - ismerve az élelmiszer fogalmát mint olyat; sokkal könnyebb lenne. Azt kérdezném Paál Tamás úrtól, hogyan látja ezt, hogyha mi ezt kezdeményeznénk. Járunk ki Brüsszelbe, járunk máshova, vannak kint képviselőink. Azt hiszem, ez megoldás lenne.
A másik kérdés. Az világos, hogy a piacfelügyelet a fogyasztóvédelmi hivatallal, a Versenyhivatallal valamilyen módon kontrollált. De ezeknél a termékeknél, különösen a mostani szabályozás mellett, hiszen tudjuk, hogy a nagyon kontrollált piacra kerülésű speciális áru, a gyógyszer esetében is vannak gondok, a piacra kerülésnek is vannak olyan mellékútjai, amikor másutt piacra került terméket itt is piacra kell engednünk, úgy, hogy nem minden vonatkozásban tudjuk teljes mértékig tisztázni a hatásosságot és a hatástalanságot. Mert itt a mellékhatás kérdésrendszerrel is foglalkozik az anyag, de hatáselmaradással és a hatástalanság kérdésével kevésbé, és nem is mindig értékelik ezt. Nem véletlen, hogy a potencianövelő szereknél vannak a bejelentések, mert ott talán könnyebben tetten érhető a hatástalanság. (Derültség.)
A következő kérdésem azzal kapcsolatos, hogy lassan már 6-10 százalék a hamisított termék, ami részben hatástalanságot vagy toxikus hatást is jelenthet. Hogyan tudja, van-e erre kapacitása a rendszernek a gyógyszerek területén, és nyilvánvalóan nincs a többi terméknél? Sem a fogyasztóvédelmi hivatal, sem a Versenyhivatal nincs abban a helyzetben, hogy a hatástalanságot vagy a vélt összetételtől való eltérést vagy a jelzett összetételtől való eltérést kontrollálja, bármilyen statisztikus módszert is figyelembe véve.
Volt egy kiváló professzor Szegeden, Hetényi Géza, ő annak idején azt mondta, hogy adhat az orvos hatástalan szert a betegének, ha tudja, hogy azt teszi. A fogyasztó is fogyaszthat hatástalan terméket, ha tudja, hogy azt teszi - de honnan tudná, hogy ezt teszi? Milyen rendszereink vannak, hogy ezt kontrolláljuk?
Magam úgy érzem, hogy a törvényi áttekintés feltétlenül szükséges, valamilyen kezdeményezés az Unió felé is, mert nagyon nagy piacról van szó, és nagyon sokat lehet ártani. Ennek etikai részei vannak, és szakmai kérdéseket is jelent. A szakmai kérdések azok, amelyeket meg tudunk oldani szabályozással, vagy legalábbis közelíteni tudunk a megoldáshoz. Az etikai kérdés, hát, azt a kereskedelmen elég nehéz számon kérni, ahol profit van.
Talán egyet még, ami idekívánkozik. Ennek a területnek, gyógyszereknek, gyógyhatású termékeknek a kontrollált piaca és a nagyon feszes szabályozása híve vagyok magam is, és ezért nem örültem semmi olyan lazításnak, amely kerülőutakat is lehetővé tesz, mert a kerülőutak adják a kibújás lehetőségét és a visszaélés lehetőségét.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Koszorús képviselő úr jelentkezett.
KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Először is én is megköszönöm ezeket az anyagokat, hiszen egyetértek Gógl képviselőtársammal, hogy nagyon részletes, minden részletre kiterjedő tájékoztatást kaphattunk; ezt külön köszönöm.
Nekem egy konkrét kérdésem van. Az elmúlt időszakban foglalkoztunk egy termékkel, ezt úgy hívják, hogy e-cigaretta. Itt külön köszönöm Falus Ferenc úrnak a hathatós segítségét és az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának a segítségét. Van tehát egy termék, amivel konkrétan foglalkoztunk; kiderült vagy kezd kiderülni róla, hogy egyébként gyógyhatású készítményként próbálják eladni. Az OGYI éppen most gyógyszerként definiálja, tehát elindult egyfajta vizsgálat. Több mint valószínű, hogy a piacról visszahívásra kerül; lehet, hogy a jövőben egyébként patikákban lehet majd vásárolni.
Ezen a terméken keresztül a kérdésem az, hogy ha mi Magyarországon mégiscsak hozunk gyógyhatású készítményként feltüntetett termékekkel, akár gyógyszernek feltüntetett termékekkel kapcsolatosan törvényeket vagy szabályokat, az mennyiben korlátozza az Unión belüli kereskedelmet. Attól tehát, hogy most hozunk egy törvényt - és itt kapcsolódom Török Zsolt képviselő úr felszólalásához is -, hozhatunk mi törvényeket meg szabályokat, ahogy betiltunk egy terméket, lehet, hogy a következő nap egy olyan országból, ahol ez legális vagy még legális, be lehet hozni Magyarországra, és ugyanúgy lehet árusítani. Vagyis milyen eszközeink vannak egyáltalán? Ebben kérek tanácsot. Egyrészt kérdés, hogy ilyenkor mi történik; mert lehet, hogy itt most szépen végighaladunk egy terméknél, ami teljesen nyilvánvaló - számunkra legalábbis nyilvánvaló -, hogy megtévesztő módon van tálalva a fogyasztók előtt, és természetesen megveszik ezeket a termékeket, használják; hozhatunk törvényeket, kiszabhatunk bírságokat, de milyen rendszer létezik, ami ezeket a termékeket szinte minden esetben ki tudja szűrni? Tehát hogy legyünk képben, ne pedig akkor döbbenjünk rá, hogy Jézus, Mária!, itt van megint egy termék, amikor a szomszéd éppen arról tájékoztat minket, hogy lehetett kapni 300 forintért a zöldségesnél rák elleni gyógyszert - ami teljesen nyilvánvaló, hogy nem az. Mi tehát az a szűrő módszer, amivel ezeket a termékeket ténylegesen ki lehetne szűrni a piacról, és hogy ha ezt egyáltalán meg lehet csinálni, akkor az EU mennyiben tudja ezt felborítani?
Ezzel kapcsolatosan egy rövid tájékoztatást szeretnék kérni. Köszönöm.
ELNÖK: A képviselői kérdések, úgy látom, velem fognak zárulni; én is szeretnék egy-két dolgot kérdezni, bár részben képviselőtársaim egyik-másik kérdést már érintették.
Az egyik, ami az anyagokból is kiderül, ez az uniós csatlakozás okozta változás. Mennyire lehet ebben visszamenni? Nyilvánvalóan nem a csatlakozás elé kívánok visszamenni, hanem mennyire lehet visszaszigorítani szabályokat? Én úgy vélem, lehet, tehát van ebben mozgásterünk. De kíváncsi lennék az önök véleményére.
Fölmerült, Falus doktor úr mondta, és a GVH is foglalkozott a reklámok kérdésével. Mondjuk, a bizottság esetleg azt javasolja a várható "tájékoztató" nevű állásfoglalásában, hogy a rendelet olyaténképpen legyen módosítva, hogy meg lehessen tagadni a bejegyzését ezeknek a holmiknak, akkor akár a reklámtartalmakat is lehessen vizsgálni. Én most azt gondolom, hogy ez azért a GVH nélkül nem nagyon lenne szerencsés; mint ahogy valószínűleg a GVH-nak szüksége van az önök szaktudására, ez fordítva is igaz lehet ebben az esetben. Jelen pillanatban létezik-e együttműködés e tárgykörben? Ez érdekelne alapvetően.
Paál főigazgató úr utalt egy régi rendeletre. Lehet, hogy én voltam figyelmetlen, de rendeletszámot nem mondott, ugyanakkor pedig amit az anyagokban láttam... (Közbeszólások.) Melyik? (Dr. Paál Tamás: 37/1976.(X.29.) minisztertanácsi rendelet.) Tehát ez kormányrendelet - jó. Köszönöm szépen, akkor ezt mindjárt gyorsan meg is válaszolták.
A kérdésekről egyelőre ennyit, ezzel a kérdések körét le is zártam, hacsak... - igen, bocsánat, Bagi képviselő úr!
BAGI BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen. A visszaszigorítás témaköréhez lenne egy körkérdésem minden meghívotthoz. Mert tudjuk, Brüsszelben lehet kezdeményezni a tagállamoknak sok mindent, ha kellően alá tudják támasztani, objektív módon. Hogyan állunk mi ezen a területen? Milyen adatbázisaink vannak, milyen vizsgálati adatok, mi ennek a mennyisége? Nyilván öt-hat mérésből nem valószínű, hogy Brüsszelben eredményesek tudunk lenni. Ez érdekelne engem, hogy milyen sansszal indulhatunk egy ilyen brüsszeli versenyen.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm. Azt gondolom, a korábbi megszólalási sorrendben segíthetnének nekünk a hatósági képviselők a feltett kérdések megválaszolásában. Köszönöm szépen. Tessék parancsolni!
DR. MARTOS ÉVA főigazgató (Országos Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Intézet): Köszönöm szépen. A hatósági együttműködést illetően naponta tíz-tizenöt megkeresés érkezik a fogyasztóvédelmi regionális területi hatóságoktól, illetve a Gazdasági Versenyhivataltól is. Általában a kérdések arra vonatkoznak, hogy az étrend-kiegészítők bejelentésre kerültek-e, illetve hogy az a reklámozás, amit az étrend-kiegészítőknek adott esetben tulajdonítanak, az a valóságnak megfelel-e, valóban valós-e.
Ami a "gyógyítja a rákot" és egyebekkel kapcsolatos lehetőség, van egy olyan európai uniós rendelet, amely az egészségre vonatkozó állításokat rögzíti és szedi össze, illetve ez most már ki is jött, illetve az EFSA, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal az, amely értékeli azt az országonként beérkezett egyes komponensekre a cégek által tervezett állítási javaslatokat, hogy vajon ez rendben van-e vagy sem. (Az elnök kimegy az ülésteremből.) Tehát abból kell kiindulni az étrend-kiegészítők területén, hogy élelmiszernek betegséget megelőző és gyógyító hatást nem lehet tulajdonítani. Tehát ezt a jelenlegi rendelet is rögzíti, és ebbe besegít tudományos bizonyítékokkal, részben a cégek, amit beküldtek; ez 406 darab, ami a mi weboldalunkon szerepel, hiszen mi koordináltuk ezt az egészet az Európai Unió felé, amiben vannak olyanok, amelyek relevánsnak tűnnek, és vannak olyanok, amelyek nem, de ezt nem a mi feladatunk elbírálni. Ezzel együtt nem tulajdoníthat neki ilyen hatást. Vagyis teljesen evidencia, hogy ha még egy olyan összetevő is van, amiről majd egyszer ki fog derülni, hogy milyen marha jó, most akkor sem lehet ráírni, hogy megelőzi vagy gyógyítja. Ez tehát mindenképpen hibás a reklámozás területén, sem a dobozon, sem semmiféle reklámjában nem szerepelhet.
Gógl képviselő úr kérdezett a hatás elmaradását illetően. Az alapvető mindig az, hogy a cégnek kell bizonyítani azt, hogy hat-e a termék. Ezt a cégnek tudományos bizonyítékokkal kell alátámasztani. Természetesen, ha megnézzük az étrend-kiegészítőknek csak azt az ismert piacát, hogy a patikai forgalom tavaly 8 milliárd forint volt egy évben, és - óvatos becslés szerint - kétszer annyi az MLM és az összes többi, akkor azt gondolom, ellenőrizni, illetve vizsgálatokat elvégezni semmiféle hatóságnak vagy akár kutatóintézménynek ilyen dömping mellett nincs lehetősége. Itt a cégnek kell benyújtani azt, ő miért gondolja, hogy ez ilyen, milyen klinikai vizsgálatok történtek; nyilván megvannak azok a szabályok, hogy milyen vizsgálatokat kell elvégezni. De ismétlem: tudományos bizonyíték kell, és olyan szintű evidencia, amely az emberi fogyasztásra alkalmas készítményeknél megfelelő tudományos evidenciának elfogadható.
Adatbázis - még egy gondolat. Nekünk korábban nem volt adatbázisunk, hanem ilyen anyaghalmazok voltak. 2005 óta kezdtük el visszamenőleg fölvinni számítógépre a rendelet óta notifikálásra került, jelenleg 2517 készítményt, neve, cége és ez a bizonyos notifikációs száma. Jó lenne, természetesen kapacitás és egyéb bővítés lehetőségével, hogy ennek az összetétele is megjelenjen adott esetben mintegy adatbázisként; illetve most az ÁNTSZ-szel együttműködve megkezdtük azt, hogy fölkerül az is, hogy mi volt vele a probléma vagy mi vele a probléma; tehát ez látszik a belső ellenőrzési rendszeren. Körülbelül azt lehet mondani, hogy évente a bejelentett termékeknek egy olyan 10-15 százalékával, idén - nekünk is az a tapasztalatunk, ami a Gazdasági Versenyhivatalnak, abszolút egyetértek - még több probléma jelentkezett, valamiféle rendeletnek való nem megfelelőség, összetételi hiba s a többi tekintetében.
Köszönöm szépen.
KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz), a bizottság alelnöke: Köszönöm, folytassuk! Parancsoljon!
DR. FALUS FERENC országos tiszti főorvos (Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat): Köszönöm szépen. Szeretném megemlíteni Kondorosi államtitkár urat; a koordinált nyolc hatósági együttműködés, úgy tűnik, hónapról hónapra egyre hatékonyabb lesz. Már csak azért is, mert személyes kapcsolatok alakulnak ki a társhatóságok között, ami korábban csak papíron létezett, és ennek következtében egy sor olyan kérdésben tudunk konzultálni, ami korábban csak igen komplikáltan történt volna. (Az elnök visszatér az ülésterembe.)
Ugyanakkor hadd mondjak el egy történetet, hogy egy terméknek az illegális forgalmazását észlelte az ÁNTSZ, de miután erre a termékre részben engedélyt nem kértek, részben nem patikában forgalmazzák, nem volt semmilyen hatáskörünk arra, hogy mondjuk, próbavásárlással bizonyítani tudjuk, hogy itt olyan termék forgalmazása történik, ami nem megfelelő. Elmentünk a fogyasztóvédelemhez: nektek van próbavásárlási jogotok, vásároljatok belőle. Közölték, hogy ők nem vásárolhatnak, mert a fogyasztóvédelemnek csak arra van próbavásárlási joga, amit különben ellenőrizhet; ez a termék nem tartozik ebbe a körbe. És pont ez a nyolc hatósági együttműködés volt az, amelynek keretében kiderült, hogy az APEH-nek szerencsére megvan mindehhez a hatásköre. Tehát jogszabály-változtatás nélkül is, mindamellett, hogy szerintem viszonylag mulatságos ez a történet, de meg tudjuk oldani azt, hogy valamilyen módon bizonyítani tudjuk, hogy ez a termék a piacon van és forgalmazzák, és talán be is tudjuk tiltani.
A másik kérdés, ha megengedik, hogy visszatérjek rá, ez a reklámtörvény, különös tekintettel arra, hogy ha nem is az egészségügyi termékek reklámozása, de a gazdasági reklámtörvény most van a parlament előtt. Az a reklámeljárás, amiről itt szó van, annak mintául szolgálhatna a vakcinációs kampány engedélyezési eljárása, ahol a Tisztiorvosi Hivatalnak lehetősége van arra, hogy a vakcinációs kampányt egyszer hogy engedélyezze, másrészről hogy ennek a tartalmát is minősítse, és meghatározza, hogy a kampány során milyen felületen, milyen elemek jelenhetnek meg. Tehát azt gondolom, erre van minta Magyarországon a jogrendben, de én már azzal is nagyon elégedett lennék, ha ezeket a reklámelemeket bejelentenék, mert akkor rögtön lehetne tiltani, vagy az ettől való eltérés esetén el lehetne járni.
A harmadik dolog, ha megengedik, a büntetésre vonatkozó kérdés. Nagyon lényeges lenne a büntetésen kívül ellenőrizni, hogy a nagykereskedőnél a készletek visszavonása megtörtént-e, és ő vonta-e vissza a készleteket. Ezek megsemmisítésének az ellenőrzésével lehetne a leghatékonyabban eljárni. Hogy az üzletekben összeszedjük, megbüntetjük az üzleteket, nem valószínű, hogy ennek ez a leghatékonyabb módja.
Gógl képviselő úr említette, és a sajtóban is ezt lehet olvasni, hogy 6-10 százalék a hamisított gyógyszertermékek aránya. Ez valahogy bekerült a magyar sajtóba, valamilyen uniós közlés alapján. Azt szeretném mondani, hogy az ÁNTSZ-nek nemhogy arról nincs pillanatnyilag tudomása, hogy hány százalék a hamisított termék Magyarországon, de pláne nem tudjuk azt mondani, hogy ez több vagy kevesebb, mint a korábbi, hiszen korábbi adatunk sincs. Amit biztosan tudunk, hogy az ÁNTSZ a gyógyszertári ellenőrzések során a gyógyszertárakban hamisított terméket eddig egyet sem talált. Hogy a piacon vagy az interneten mit árulnak, azt nem tudom, de ma Magyarországon nyugodtan mondhatjuk, hogy a gyógyszerforgalmazás teljes mértékben biztonságosnak tekinthető. Piaci tapasztalataink vannak, már a piac alatt itt például a miskolci piacot értem, ahol zsebből árultak gyógyszert. Ezeknek a fölszámolása pedig rendőrségi feladat, erre nekünk megint csak nincs lehetőségünk.
A következő, amire reagálnék, ez az e-cigarettával kapcsolatos állásfoglalás. Köszönöm Koszorús képviselő úrnak, hogy ezt itt is szóba hozta.
Ezzel kapcsolatban három különböző problémánk, illetve problémakörünk van. Az egyik, hogy van egy termék, amely egy párologtató. Ennek forgalmazását szerintünk nem tilthatjuk, CE jelzéssel rendelkezik; ezzel nincs semmi probléma. Hogy mire lehet használni, azt döntse el a vásárló, hogy van-e neki erre a párologtatóra szüksége.
Ami itt problémát jelent, hogy ezt a terméket egy hatóság is dohányzásról leszoktató termék néven minősítette. Ők így kérték, ők ezt elfogadták. Ez ellen mi panaszt tettünk, részben a hatóságnál, részben a főhatóságnál; feltehetően vissza fogják vonni ezt a minősítést.
Kétféle kapszula tartozik ehhez a termékhez. Az egyikről a gyártó azt állítja, hogy ebben nikotin van. Ezt mi elfogadjuk, anélkül, hogy különösebben vizsgálnánk. De miután ebben egy gyógyszerhatóanyag van, ez csak a gyógyszerekre vonatkozó szabályok szerint forgalmazható. Amennyiben erre a megfelelő engedélyei megvannak, nekünk ez ellen különösebb kifogásunk nincs. Ha nincs meg... Egy újságíró megkérdezte tőlem, mi kifogásom van nekem az ellen, hogy egy különben kátránymentes nikotinterméket forgalmazzanak. Mondtam, hogy nekem erről tulajdonképpen véleményem van, kifogásom jogilag nincs, de akkor tessenek szíves lenni a nikotinra vonatkozó jövedéki adókat befizetni, és ennek megfelelően hozni be a terméket az országba.
A harmadik termék: ugyanez a forgalmazó azt mondja, hogy van egy terméke, amiben nincs hatóanyag. Ahhoz viszont ragaszkodni fogunk, hogy ezt viszont az OGYI-val vizsgáltassa be, hogy mi az, ami abban nincs. (Derültség.) Erre vonatkozóan amíg nincs engedélye, addig gyakorlatilag a párologtatót árulhatja, de a párologtatóhoz tartozó anyagot, amit abban párologtathatnának, azt ő jogszerűen nem forgalmazhatja véleményünk szerint pillanatnyilag.
A következő kérdéskör, amire reagálni szeretnék, a sarlatánsággal kapcsolatos tehetetlenségünk kérdése. Ugyanabban a kérdésben vagyunk bizonytalanok jogilag is és hatóságilag is, hogy amikor valaki valamilyen sarlatán módon gyógyít, vagy valamilyen termékről olyat állít, ami nem megfelelően bizonyított, ezzel szemben hogyan tudunk megfelelően fellépni; ki az, aki ebben az ügyben kimondhatja azt, hogy a másik eljárása nem megalapozott, és ennek milyen mechanizmusa van.
ELNÖK: Ez ilyen Táltos-víz meg ezek, ugye, doktor úr?
DR. FALUS FERENC országos tiszti főorvos (Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat): Hát hadd ne hozzak példákat, de azt hiszem, hosszan lehetne sorolni...
ELNÖK: Már a neve is tetszik...
DR. FALUS FERENC országos tiszti főorvos (Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat): Igen...
Itt háromféle kategóriában, ha szabad így utalni rá, a régi három T mintájára: van egy termékcsalád, amely tudományosan megalapozott, ilyen értelemben vagy azt mondjuk, hogy kapható, vagy azt mondjuk, hogy a tb által támogatott termékkör. Van egy másik kör, amiről azt mondjuk, hogy ezt tiltjuk, mert veszélyes, vagy a veszélynek a lehetősége fennáll, és még nincs bizonyítva, hogy nincs valamilyen káros hatása az emberi szervezetre vagy a környezetre. És ami a kettő között van, ott valószínűleg picit tágabban kellene engednünk, mert nem tudjuk igazából gátolni ezeknek az eljárásoknak és termékeknek a forgalmazását, viszont bizonyos esetekben, például emiatt, mondjuk, külföldre kényszerítenünk embereket, mert aki akar, ehhez hozzájut, és még több pénzt költ el rá. Ezzel kénytelenek vagyunk ETT- és a legkülönbözőbb szinteken foglalkozni.
Az utolsó kérdés Bagi képviselő úr kérdése volt: a visszaszigorítás. Én azt gondolom, itt két külön dolog van. Az egyik, hogy méréseink vannak-e, a másik, hogy valamilyen jogi eljárási rendben próbálunk-e lobbizni. Arra bőven van lehetőségünk, hogy azt mondjuk, hogy például hiányoljuk azt, hogy gyógyhatású termék kategória nincs, és ehhez az uniós találkozókon megpróbáljunk társakat keresni, és valamilyen együttes fellépéssel elérni, hogy ebben az ügyben előbb-utóbb valamilyen változás legyen, tehát megkeresni az ehhez kapcsolódó társakat. Én úgy látom, amivel szemben nincs valamilyen súlyos, valamilyen uniós lobbicsoport számára jelentős érdeket képviselő érdek, ott van esélyünk arra, hogy egy ilyen szabályozási módosítást el tudjunk érni, hiszen ezekben az ügyekben ugyanazokkal a problémákkal kerülünk szembe, és ez jól látható ezeken a társszervezeti uniós rendezvényeken.
Köszönjük szépen a lehetőséget, és külön köszönöm, hogy a bizottság lehetőséget adott arra, hogy ezekkel az igen kényes és érdekes kérdésekkel foglalkozni tudjunk, aminek különben nagyon ritkán van nyilvánossága.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Parancsoljon!
DR. PAÁL TAMÁS főigazgató (Országos Gyógyszerészeti Intézet): Köszönöm szépen, elnök úr; röviden igyekszem válaszolni a kérdésekre.
Az együttműködés hallatlanul szükséges. Én néha kicsit erőteljesebben fogalmazok: itt van az e-cigaretta. Láttam egy hatósági állásfoglalást, amelyik gyakorlatilag magára a párologtatóra vonatkozott, de félreérthető volt, mert úgy lehetett olvasni, hogy a nikotinos termékre azt mondta, hogy szabad, minden engedély nélkül. Láttam egy másik hatósági állásfoglalást, amelyik úgy érvelt, hogy miután nem számít dohányterméknek, nem kell hozzá engedély. És az Országos Gyógyszerészeti Intézet azt mondta, hogy ha a nikotinos cukor gyógyszer, a rágógumi gyógyszer, a tapasz gyógyszer, akkor ez egy másik bevitel, semmiben nem különbözik: ez is gyógyszer. Tehát három hatóság három abszolút ellentétes véleményt adott, és ezt lobogtatják a forgalmazók.
Konkrétan válaszolva: nagyon gyakori kapcsolatban vagyunk az OÉTI-vel, kölcsönösen kérdezünk. A fogyasztóvédelemmel abszolúte kölcsönösen, mert vagy ők kérnek tőlünk szakhatósági véleményt, vagy mi kezdeményezünk náluk eljárást, amikor nem gyógyszerről van szó, de tudomásunkra jut - azt kell mondanom, hogy körülbelül hetente. A Gazdasági Versenyhivatal, mint elhangzott, igen gyakran kéri szakvéleményünket. Tehát az együttműködés részünkről megvan.
A visszaszigorítás a gyógytermékek vonatkozásában. Tisztelt Bizottság! Ezt muszáj elkezdeni, de én egyelőre pesszimista vagyok - ez sokáig tart. Én nagyon sokat járok az Unióba, sőt fogok is, függetlenül attól, amit az előbb mondtam, tehát a munkacsoportokban meg egyéb csoportokban megtartom a tagságaimat. Az Európai Unió Bizottsága nem érzékeli vagy nem kívánja érzékelni ezt a problémát. Emögött az is van, hogy egyszer nagyon félnek az áruk szabad áramlása alapelvtől; tehát vannak uniós bírósági döntések, aminek körülbelül az az eredménye, hogy a leggyengébben reagáló tagállamok rendje lesz az uniós standard. Németország megtámadta a fokhagymakapszulát, amit arteriosclerosis ellen hoztak forgalomba. Az Unió bírósága kötelezte Németországot, hogy tűrje a forgalmazását, mert másik tagállam ezt étrend-kiegészítőnek minősítette.
Az uniós, gyógyszerrel kapcsolatos bizottságban nagyon sokszor kifejtettem, hogy az úgynevezett tradicionális növényi gyógyszer, amelyet kihoztak, mielőtt mi beléphettünk, tehát ott voltunk, de nem szólhattunk hozzá, ez teljes zsákutca, ugyanis megtiltja az új termékek forgalomba hozatalát. Márpedig ugyanabból az ötvenötödik terméket forgalomba hozni, az senkinek nem érdeke. Nem véletlen, hogy mindenki az étrend-kiegészítő felé megy, mert nincs köztes kategória. De az Unió azt mondja, hogy őket ez különösebben nem érdekli, tudniillik nagyon sok tagállamban nincs igazából hagyománya a növényi szereknek. Ott a kormányok, minisztériumok megkérdezik a szakértőket, a szakértők vagy azt mondák, hogy őket nem érdekli az ügy; vagy a gyógyszerhatóságok többsége sajnos, ellentétben az OGYI-val, azt mondja, hogy isten ments, hogy még ez is a nyakunkba szakadjon, nem elég, hogy mi van a piacon egyébként? Tehát egyelőre a tagállamok többsége teljesen negatív abban az ügyben, hogy ehhez a gyógynövénykérdéshez hozzányúljon.
Adataink vannak bőven, rengeteg visszaélés van, csak ilyenkor, ha ezt fölhozom, akkor egy rendkívül cinikus választ kapok, hogy kérem, ez piacfelügyeleti kérdés, az pedig tagállami hatáskör. A mi feladatunk, mármint az Európai Bizottságé a törvényhozás és az áruk szabad áramlásának biztosítása, oldják meg, ahogy akarják, hogy ne legyenek visszaélések. Persze adott szituációban nem lehet megoldani, hogy ne legyen visszaélés - ezért mondom, hogy cinikus a válasz.
Javasolnám tehát, hogy nagyon, de nagyon hiányzik ez a köztes kategória, mert nem lehet élelmiszerbe belesulykolni a valóban bizonyos hatással, még ha nem is garantálható, de bizonyos hatással rendelkező termékeket. Ehhez kellene ez a "gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású" vagy akármilyen más nevű kategória, de az Unió jelenleg abszolút negatív ebben az ügyben. Persze határozott tagállami fellépésre lenne szükség, mert az, hogy én egy bizottságban hozzászólok, az nem egy tagállami fellépés, azt a tagállamnak kellene kezdeményezni.
Röviden még néhány válasz. A hamisított termékre Gógl miniszter úrnak: itt különböztessük meg: a legális csatornákon nincs ilyen. A magyar rendszer, az ellenőrző rendszer jóval szigorúbb a nagykereskedőtől a gyógyszertárig, mint például az Egyesült Királyságban; ezt most hadd ne magyarázzam, de el tudom magyarázni, hogy miért. Nincs ilyen. Az illegális csatornákon bőven van. Itt is van egy óriási együttműködés. Korábban félévenként, most gyakrabban összeülünk vám- és pénzügyőrség, ORFK, mindenki, aki érintett az ügyben, általában az OGYI-ban találkozunk, és ha bárhol gyanús vagy hamisítottnak vagy illegálisnak tekinthető terméket foglalnak le, miután sajnos lassan egyetlen gyógyszervizsgáló labor működik Magyarországon, amelyik az Országos Gyógyszerészeti Intézetben van, tehát a legnagyobb természetességgel vidéki rendőrkapitányságot küldik a nyomozati anyagot, hogy állapítsuk meg, mi van benne, hamisított-e, és bizony nagyon gyakran találunk olyat, amire rá merjük mondani, hogy hamis, nem illegális, hanem hamis. És találtunk olyan behozott alapanyagot, amiben egészen más volt, kábítószer, illetőleg Viagra alapanyaga volt benne. Nyilván azért hozták be az országba, hogy itt készítsenek belőle kiszerelt termékeket, amit aztán klubhálózatokban, egyéb módon, tehát nem a legális csatornákon terjesztettek volna. Ez az együttműködés jól működik, csodájára jártak az Európai Unióban, mert ők most kezdenek beszélni ilyen együttműködésről hamisított gyógyszerügyben.
Kérem a tisztelt bizottságot, hogy ha lehet, tagállami fellépés legyen, amit a képviselő urak mondtak, a gyógynövények mint gyógyszerek vagy mint köztes, de hatásos kategória megmentésében tegyék ezt meg, mert a 24. órában vagyunk.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tessék parancsolni!
DR. KINICZKY MÁRTA minőségbiztosítási igazgató (Gyógynövénykutató Intézet): A hatósági együttműködés vonatkozásban mondhatom, hogy a szakintézetekkel, Országos Gyógyszerészeti Intézettel, OÉTI-vel rendszeres a kapcsolatunk. A Fogyasztóvédelmi Egyesület és a Fogyasztóvédelmi Hatóság, Gazdasági Versenyhivatal megkeresésére azonnal kapcsolódunk adatszolgáltatással, vizsgálati felkéréssel. Rendszeresek az intézet felé is a rendőrségi megkeresések és az intézet szakértőinek a bekapcsolása a vizsgálati szakaszba. Gyakori a bíróságok szakértői felkérése az intézet felé. Ez állandó kapcsolattartó tevékenységünk az utóbbi időben. A természetvédelmi hivataloknak is segítségére vagyunk, a tájvédelmi körzetekből jelentett különböző, mondhatom, szinte rablótevékenység kivizsgálásában veszünk részt. Itt egészen döbbenetes esetek fordulnak elő.
A másik terület Gógl képviselő úr kérdésére vonatkozóan: a nem megfelelő minőségű, hamisított termékekkel kapcsolatos eljárásban azonos a véleményünk Falus tiszti főorvos úr állásfoglalásával. A leghatásosabbnak láttuk az eljárások során a termék helyszíni megsemmisítéssel történő zárolását. Ez egy nagykereskedelmi egységben a legkomolyabb érvágás, ezen túlmenően pedig a termékvisszahívás kötelezettségének az előírása és a visszahívott terméknek a megsemmisítése.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm. Tessék parancsolni, irodavezető asszony!
DR. ZENISEK ANDREA irodavezető (Gazdasági Versenyhivatal, Fogyasztóvédelmi Iroda): Köszönöm szépen. Igazából túl sok mondanivalóm nincs, mert az előttem szólók a lényeges kérdéseket érintették.
Amit hozzátennék az egész beszélgetéshez, az az, ami itt a hozzászólásokból kiderült, hogy elég kaotikus a hatásköri szabályozás. Két fő csoportra hívnám fel a figyelmet. Az egyik az, hogy meg kell különböztetni azokat a hatóságokat és hatásköreiket, amelyek felelősek a tartalom, összetétel, hatásosság ellenőrzésében, illetve a forgalomba hozatal feltételeinek a meghatározásáért, ők tőlem balra ülnek (Derültség.); és akik meg mi vagyunk és szemben velem az NFH, magának a tájékoztatásnak a megfelelőségéről gondoskodnak. Nem tartanám szerencsésnek ezeket a hatásköröket összemosni. Viszont mindenképpen le kell tisztítani, mert csak úgy működik ez a hatékony ellenőrzés is maga, és nyilván a tájékoztatás is csak így hatékony a fogyasztók felé. És ebből kiindulva az együttműködés nálunk ezt a képletet tükrözi; nekünk nincs konkrét, formális együttműködési megállapodásunk az előbb említett szervekkel, míg van a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal. És elnézést, ez kikerülhetetlen a közeli jövő miatt: a UCP-törvény miatt mi már most elkezdtünk dolgozni az együttműködési megállapodáson, amely konkrétan meghatározza, milyen elvek alapján fogjuk a tájékoztatásokat vizsgálni, hatásköröket elosztani. Vannak tehát ezek a formális megállapodások, és vannak az eljáráshoz kötöttek. S még egyszer köszönöm, hogy az OÉTI, az OGYI bevonásával szakértői véleményekkel tudjuk alátámasztani az eljárásainkat. Tehát az együttműködés itt ilyen formában megvan.
Amit még szeretnék jelezni Török képviselő úr felvetésére, és szintén említették az előttem szólók, hogy nekünk kivonási lehetőségünk nincs, viszont én is azt gondolom, hogy meg lehet tiltani, bírságot lehet kiszabni - nem biztos, hogy ez ezeket a gazembereket sok esetben megállítja. Én is a forgalmazástól való eltiltást, megsemmisítést tartom a leghatékonyabbnak, tehát vannak technikák, amelyekről esetleg érdemes lenne jogalkotóként elgondolkodni, hogy hova lehetne ezt beszúrni.
Továbbra is hangsúlyoznám, hogy amit mi teszünk, és tényleg hatékonynak tartom, az a nyilvánosság erejének a használata. Tehát nemcsak a határozatoknak az intenzív közzététele, hanem például mi a Versenykultúra Központunkon keresztül kiadványokat jelentetünk meg, próbáljuk érthető nyelven megtenni, tehát lejönni az elefántcsonttoronyból, és a fogyasztók számára érthető nyelven elmagyarázni, hogy mit miért vegyenek, mit miért ne vegyenek, a tájékoztatás alapján, nem belemenve az összetételbe, mert ahhoz mi nem értünk.
Megpróbálok azokra a kérdésekre válaszolni, amelyekre egyáltalán tudok, mert azért ezek nagyrészt a szakértőkhöz szóltak.
Alexa elnök úr által megszólíttatva éreztem magunkat a reklámtartalmak tekintetében. Itt megint visszautalnék arra, ezen el kell gondolkodni; én nagyon híve vagyok a tiszta hatásköröknek. Tehát nem biztos, hogy érdemes hatóságok mellett, amelyek a megtévesztő tájékoztatásokat vizsgálják, egy speciális típusú hatóságot is ilyen hatáskörrel ellátni. Annak a mintának, amit Falus doktor úr felhozott a vakcinációs kampány kapcsán, utána fogok nézni, mert én ezt nem ismerem. De azt tudni kell a reklámokról, hogy ha van is egy bevezető kampány, amelyeket be tudnak nyújtani egy hatóságnak, azért nem biztos, hogy az egész kampányt azzal a szöveggel fogják végigcsinálni. Az nyilván változhat, célcsoport érdeklődése, piackutatás alapján. Tehát nem biztos, hogy szerencsés az engedélyeztetés feltételévé tenni azt, hogy ők bármilyen reklámtartalmat benyújtsanak. Bőven meg tudják önök fogni őket az alapján, hogy valamit állítanak, és a hatásosságát nem tudják igazolni.
Én tehát csak arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a hatáskörök tiszta elhatárolása, azt gondolom, szerencsés lenne, és talán a jövőben a UCP-törvény alapján ez működni is fog.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm. Képviselőtársaim, hozzászólások következnek. Parancsoljanak! Dér képviselő asszony!
Hozzászólások, észrevételek, reflexiók
DÉR ZSUZSANNA (MSZP): Köszönöm szépen. Én azzal kezdem, hogy nagyon megnyugtató volt számomra, amit dr. Falus Ferenc országos tiszti főorvos úr elmondott, miszerint a magyar gyógyszertárakban nincs hamisított gyógyszer. De mint elhangzott, a feketepiacokon és különböző illegális csatornákon keresztül annál több.
Engem ez azért nyugtalanít, mert tökéletesen egyetértek azzal, hogy az étrend-kiegészítők és a gyógyhatású készítmények fogyasztói elsődlegesen azok a kiszolgáltatott rétegek, akik az orvoslás, a gyógyítás miatt veszik igénybe. De ma nem esett szó azokról, akik miatt én még inkább aggódom: ők pedig a fiatalok. A fiatalok, akik sportolnak, és nem is tudják, hogy miket kapnak az edzőiktől. Sokszor a szülők sem tudják, hogy milyen gyógyszerezésben részesülnek ezek a gyerekek, és hogy a későbbiekben ennek milyen élettani hatásai lesznek. Én ezt nagyon-nagyon aggályos dolognak ítélem, és nagyon fontosnak tartom, hogy erre a területre ráirányítsam a figyelmet.
Az egy dolog, hogy a jogalkotóknak természetesen most ez után a mai ülés után is nagyon konkrétan meg kell fogalmazódjék minden irányú feladata; az másik dolog, hogy mint tagállam fellépjünk az itt elhangzottakkal kapcsolatban. Én tökéletesen egyetértek azzal, megítélésem szerint a nyilvánossághoz kell nagyon komolyan fordulnunk, és nagyon szakszerűen. Mert amíg nem értik meg az ezeket a termékeket fogyasztók, hogy milyen károkat okoznak önmaguknak, családjuknak, környezetüknek, amíg nem értik meg a sikerorientált edzők, hogy micsoda életre szóló károkat okozhatnak ezeknek a fiataloknak, addig különösebb előrelépést nem várhatunk.
Nem kívánok moralizálni, de amikor ennek a dolognak az etikátlanságáról beszélünk és a tarthatatlanságáról, akkor kicsit rá kellene ébreszteni a társadalmat arra is, hogy ez egy kőkemény üzlet azoknak, akik ezt forgalmazzák. És amíg erről nem beszélünk nyíltan, és a médiumok ezt nem úgy tálalják a közvélemény elé, hogy igenis szembe kell fordulni ezekkel a tőkéscsoportokkal, mert sajnos erről kell beszélnünk, addig nem vagyok bizakodó. Pedig nagyon-nagyon szeretném, ha ebben a témában is előre tudnánk lépni, mert egyrészt a beteg emberek érdekében, másrészt pedig a felnövekvő nemzedék érdekében én nem tartanám azt sem elképzelhetetlennek, ha ezt a témát, ugyanúgy, mint a fogyasztóvédelem egyéb aspektusait, az oktatási rendszerünkön keresztül is megpróbálnánk úgy tálalni, hogy a pedagógusainkat, és sajnos oda kell jussak, hogy az óvodapedagógusainkat is felvilágosítani erről, mert ebben az ügyben nagyon széles körű társadalmi összefogás szükséges.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Gógl képviselő úr!
DR. GÓGL ÁRPÁD (Fidesz): Beszéltünk itt etikáról, én magam a szakmaetika kérdéséről. De itt a termékcsoportok mögött megjelennek személyek vagy szakmai csoportok. Most ugyan a föllazított, torzított kamarai törvény miatt kicsit bizonytalan helyzetben vannak kontroll szempontjából, de milyen lehetőséget látnak orvosok, gyógyszerészek - mert nyilván ez a két csoport az, amelyik leginkább érintett - egy-egy termék forgalmazásával kapcsolatosan, véleményadásban, a közösség motiválásában? Van-e ezzel kapcsolatban valami tapasztalat, és van-e kapcsolat a gyógyszerészkamarával és az orvoskamarával, hogy az etikai statútumban erre is kitérjenek? Mert a mostani etikai statútuma az orvoskamarának nem tartalmaz ilyen adatot.
A másik: a mellékhatások kérdésével az OGYI anyaga foglalkozik. De tudjuk azt, hogy a hatóanyagszámmal exponenciálisan nő a mellékhatások megjelenése. Ez még az orvosszakmai körökben is kevéssé tudott, hogy egy gyógyszerben lehet tíz-tizenkét hatóanyag is. Ha ehhez még hozzájön interferáló más anyag is, akkor ez megjelenhet. Ezért Paál Tamáshoz a kérdésem az, hogy a mellékhatás-regisztráló rendszerben van-e valami olyan adat, ami erre fölhívná a figyelmet, hogy ez megjelenik már reális gondként.
Van még egy szakmai érv. Már az előbb említettem Hetényi professzort. Nagyon szellemes, jó anyag ez az '59-es anyag, mert ebben még az is szerepel, hogy az orvos vitamint adhat azért, hogy materializálja a szakmai utasítását, de nem azért, mert Magyarországon bárkinek vitaminhiánya lenne. (Derültség.) Ezek az adalékanyagok pedig döntően erre hivatkoznak, holott Magyarországon ez nem reális.
Aztán még egy kérdésem van, mert sokszor előkerült itt a növényi és a drog kifejezés. Ez a drog-drug című és a mi germán eredetű kifejezéseink. Nálunk drogista is van, és a mai fiatalok már lehet, hogy azt gondolják, hogy drogista az, aki intenzíven fogyaszt drogot. Mit tudunk kezdeni ezzel? (Elnök: És drogériában lehet venni. - Bagi Béla: Az a diszkó.) Mondom, ez csak azért kérdés, mert ha véletlenül kiírjuk valahol, hogy drogéria, lehet, hogy hosszú sorok kígyóznak ott, mert vélnek ott valamiféle vásárolható lehetőséget.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Török képviselő úr, röviden! (Török Zsolt: Röviden?) Igen, most már mindent röviden, hiszen olyan szakaszba érkeztünk, hogy már mindenki csak röviden akar újra szólni.
TÖRÖK ZSOLT (MSZP): Jó, rendben van. A három T-vel kapcsolatban, ami itt elhangzott találóan erre a területre vonatkozóan is, a "támogatott" és a "tűrt" kategória rendben van; a "tiltott" esetében azért vannak minősített esetek. Mert amikor a piacon tényleg ott a szőnyegen a téglapor, liszt keveréke kapszulában, akkor az nem hasznos, de olyan nagy baja nem lesz belőle, vagy nem tudom, milyen a hatása, de olyan nagyon talán nem probléma. Meg amikor reményt árulnak, mert mondjuk, csipkebogyóteát átcímkéznek, és azt adják el, hogy most ettől meggyógyulsz, az a reményértékesítés szerintem; az megint csúnya dolog, meg fel kellene lépni, de nagy kárt nem okoznak. Viszont van olyan, ami méreg, tehát mérget árusítanak - az viszont életellenes bűncselekmény! Az más kategória, az egy minősített eset, az ellen nagyon határozottan fel kell lépni.
Én egy véleményt, kérdést is feltennék magunknak. Többen feszegették itt a tájékoztatást. Az életszínvonal - most ellenzéki képviselőtársaim ne figyeljenek (Derültség.) - azért az úgy szépen-lassan emelkedik Magyarországon, hosszú idő távlatában; lassan elérjük az átkosnak nevezett kor végét, a nyolcvanas évek végének életszínvonalát átlagban. (Derültség.) De az életminőség az, ami igazából nagy probléma szerintem Magyarországon. És az életminőség területén a tájékoztatásba kell sokkal több energiát fektetni, hogy mi mit tudunk tenni annak érdekében, mivel tudnánk a végrehajtó hatalmat, a civil szervezeteket, a különböző kamarákat arra ösztönözni, hogy a tájékoztatásra sokkal nagyobb hangsúlyt fektessünk. Az egyik héten megjelenik, hogy rozsdamaróként is lehetne használni bizonyos terméket; a másik héten megjelenik, hogy a foszforsavat engedélyezik-e a magyarországi élelmiszer-szabályozó törvények vagy sem, holott tartalmaz foszforsavat az adott termék; vagy a mobiltelefonok káros vagy nem káros hatása, a tudomány jelenlegi állása szerint milyen hatása van. Ez nem éppen étrend-kiegészítő, csak azért mondom, hogy a jelenlegi tudományos ismereteink szerint milyen hatással vannak bizonyos termékek, ebben szerintem sokkal inkább a tájékoztatásra kellene a hangsúlyt fektetni.
És még egy észrevétel, kérdés, felvetés, hogy a kamarák tudnak-e ez ügyben valamiféle céh módjára működik. Ha én egy piaci szegmenst képviselek, akkor nekem nem érdekem, hogy oda olyan kuruzslók, sámánok törjenek be, akik egyébként saját piacomat is rontják (Dr. Gógl Árpád: Ezért nem kellett volna szétrúgni a kamarákat.), másrészt pedig az embereknek is káruk származik ebből. Szerintem ebben ezek a szervezetek, amelyek spontán módon is szerveződtek, másrészt pedig érdekképviseletként működnek, lehet, hogy hatékonyan fel tudnak lépni; de ez csak egy félénk észrevétel a részemről.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Azt gondolom, lezárhatom a hozzászólások menetét. A végén szeretnék majd előterjeszteni valamit, és annak keretében elmondok egy-két dolgot.
Igen, képviselő úr!
DR. GÓGL ÁRPÁD (Fidesz): Elnézést, a rövid kérdésem arról szól, hogy szabadon mozognak a drogok, tehát a növényi eredetűek, és egy csoportja aflatoxinnal szennyezett, tehát arról a piacról, ahonnan Magyarországra bejön élelmi anyagként, a földimogyorónál ez tetten érhető, de szennyezettség előfordult élelmi anyagokban, paprikában is; de ugyanez az aflatoxin megjelenhet abban a háromszáz drogban is. Van-e erről valami tapasztalat? Mert itt arra rezonál ez, valaki a toxikus elemet említette, amikor ez életet veszélyeztet; a májrák kialakulása bizonyított tény ennek kapcsán.
ELNÖK: Egy pillanat, mert többen fognak válaszolni - most lezárom az újabb kérdések körét, és kérem válaszadásra a hatóságok képviselőit, azon a logikán, hogy aki úgy érzi, hogy az elhangzott kérdésekben illetékes, akkor kérem, jelezze. Most például a telefonok káros hatására nem kell válaszolni, jó? (Dr. Falus Ferenc: Pedig én szeretnék.)
Tessék parancsolni!
DR. KINICZKY MÁRTA minőségbiztosítási igazgató (Gyógynövénykutató Intézet): Köszönöm szépen. Rögtön reagálnék az aflatoxinnal kapcsolatos kérdésre.
Az érvényben levő magyar gyógyszerkönyv előírja a gyógynövénydrogoknál a mikotoxinokra, ezen belül az aflatoxinra való kötelező vizsgálatot. Nem mondhatom azt, hogy ez egy reális veszély, és hogy gyakran fogunk találni - remélhetően nagyon ritkán -, mert azok a kórokozók, gombák, amelyek ezeket a mérgező aflatoxinokat, elsősorban földimogyorónál, s a többinél okozzák, nem nagyon fordulnak elő a hazai szokásos drogoknál.
DR. GÓGL ÁRPÁD (Fidesz): Bocsánat, de én ezt éppen a szabad áruforgalom miatt kérdeztem. Nem a magyar miatt, azt én tudom, hogy itthon nincs. De az Unióban szabadon mozognak ezek. (Bagi Béla: Kína...)
DR. KINICZKY MÁRTA minőségbiztosítási igazgató (Gyógynövénykutató Intézet): Hát igen, ez így van. Szűrnünk kell, meg kell néznünk, vizsgálnunk kell.
Visszatérve a "drog" fogalomra: valóban, ez felmerül, újságírókkal való beszélgetés és egyéb társalgások kapcsán. A drog ugyebár a gyógynövénynek a gyógyászati célra felhasználható szárított része, a görög drogure - szárítani szóból. Most, hogy a görög nyelvű kultúrából eljutottunk az angolba, így ez egy maradvány, szerencsére, és ezt mindig tisztáznunk kell. De ez olyan mélyen él a szakmai nyelvben, hogy használjuk, bár valóban rendszeresen félreérthető tájékozatlan fiatalok körében.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Főigazgató asszony!
DR. MARTOS ÉVA főigazgató (Országos Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Intézet): Köszönöm szépen. A sportra vonatkozó aggodalomra reagálnék. Mint az anyagban is leírtam, a sportolóknak szánt termékek, ami lehet por, bármi, az egy más kategóriába tartozik, a különleges táplálkozási célú élelmiszerek kategóriájába. Más rendelet vonatkozik rá. Nem kötelező notifikálni, ilyenformán gyakorlatilag fogalmunk nincs róla. Kivéve azt az esetet, ha van olyan cég, amelyik úgy gondolja, hogy étrend-kiegészítőként bejelenti. Abban a pillanatban, ahogy azt írja rá, hogy nagy izomerő-kifejtéssel járó aktivitásban részt vevőknek ajánlott, és nem szerepel rajta, hogy étrend-kiegészítő, innentől kezdve állati jól kibújhat akár egy megadózisú vitamint, ásványi anyagot tartalmazó készítménnyel. Tehát ez nincs jól így, ez szintén egy EU-s direktívából átvett dolog; ebbe a kategóriába tartoznak még a gluténmentes dolgok és társaik - nem sorolom. Tehát ezt valahogy be kellene sorolni és soroltatni ide.
Ami Gógl képviselő úr megjegyzését illeti a készítmények összetevőinek számával arányosan növekvő mellékhatás kapcsán, legutóbb egy előadásra készültem, és találtam az interneten sportolóknak szánt olyan készítményt, amelyben 68 komponens volt. A mellékhatás-bejelentést illetően az is szerencsés lenne, ha ez az étrend-kiegészítőkre is vonatkozna. Néha szórványosan kapunk klinikáktól, innen-onnan bejelentést, szóbelit, de ennek nincs rendszere.
Köszönöm.
ELNÖK: Parancsoljon, doktor úr!
DR. FALUS FERENC országos tiszti főorvos (Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat): Köszönöm szépen. Egy mondatban csak annyit, hogy az Egészségügyi Minisztériumnak és a miniszternek a felelőssége a humán egészségügyet fenyegető veszélyek miatt, azt gondolom, nagyon fontos, és nagyon örülnék, ha ebben a bizottság támogatna bennünket, és ezen belül természetesen az ÁNTSZ-nek, illetve a társhatóságoknak a felelőssége is fontos. Idetartozik például a mobiltelefonok bevizsgálása, ez az ÁNTSZ háttérintézményében, az Országos Sugár-egészségügyi Intézetben történik, ahol bevizsgálják ezeket a telefonokat, és ennek részben a műszerezettsége, részben az ehhez tartozó fizikai, de egészségügyi szemlélete egyben van. Most az utóbbi időben az Európai Unió néhány országában, de Magyarországon is ez a szemlélet nem érvényesül véleményünk szerint kellően, és örülnénk, ha támogatnának a képviselő hölgyek és urak bennünket abban, hogy részben ez a folyamat álljon meg, részben pedig valószínűleg jobb lenne ebben az ügyben egy egységesebb miniszterális felelősséget fenntartani.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Parancsoljon, irodavezető asszony!
DR. ZENISEK ANDREA irodavezető (Gazdasági Versenyhivatal, Fogyasztóvédelmi Iroda): Köszönöm szépen. Nagyon röviden csak a kamarákon keresztül az önszabályozásra kitérve ismét a UCP-törvényre hivatkozom: ez az első olyan törvény, amely már elvi szinten túl, tehát preambulumi szinten túl konkrétan jogszabályszövegben is támogatja az önszabályozást, és kiemelt szereppel is ruházza fel. Magatartási kódexként határoz meg egy olyan önszabályozási szerveződést, ahol meghatározott vállalkozások meghatározott kereskedelmi gyakorlat vállalására alávetik magukat. Ez jelentheti azt is, hogy meghatározzák, milyen tájékoztatási gyakorlatot alakítanak ki adott termékek vonatkozásában. S ha valamely vállalkozás, amelyik ezt a magatartási kódexet aláírta, bizonyos feltételek mellett nem követi, akkor az bizony megtévesztő gyakorlat lesz. Tehát jövőben akár ezen a törvényen keresztül biztathatóak lesznek a vállalkozások ilyen önszabályozások létrehozására, és ez nem feltétlenül a kamarai szint, hiszen nyilván az lesz, mert az egy adott forma, de ugye nincs kötelező kamarai tagság, de ez egy működő konstrukció lehet.
Mi nagy reménnyel várjuk ezt. Köszönöm.
ELNÖK: Parancsoljon!
DR. PAÁL TAMÁS főigazgató (Országos Gyógyszerészeti Intézet): A legutolsó felvetésre válaszolva, szóba kerültek az esetleg mérgező termékek. Nagyon röviden elmondom: az amigdalin nevezetű anyagot rák ellen hirdetik az interneten, úgy, hogy a magyar honlap azonosítható. Az amigdalinról tudni kell, hogy az Egyesült Államokban több halálos mérgezés után letöltendő börtönbüntetésre ítélték a forgalmazót.
Rendőrségi feljelentést tettünk, megtagadták a nyomozást; ügyészségi panasszal éltünk, az ügyészség a rendőrséget utasította a nyomozásra; egyben a honlapunkon jeleztük, hogy vigyázzon mindenki az amigdalinnal. A cég a honlapján jelezte, hogy az Országos Gyógyszerészeti Intézet hazudik. A rendőrség azóta is vizsgálja az ügyet. Érdeklődésünkre a válasz az volt, hogy valószínűleg megszüntetik a nyomozást; miután nincs büntetési tétel, ez maximum egy szabálysértés, ez pedig a rendőrséget nem szokta nyomozásra késztetni. De ha netán bírósági szakaszba kerülne, akkor azt mondták, hogy nagyon szedjük össze magunkat, mert nekünk kell bizonyítani, hogy toxikus, és ha az irodalomban esetleg ellenkező közlemények is vannak, és mindig vannak ellenkező közlemények, abban az esetben meghal az ügy.
A mellékhatások tekintetében Gógl miniszter úr kérdésére: a mellékhatás-bejelentések száma gyógyszerek esetében nő, de ennek nem az az oka, hogy a mellékhatások nőnek; sajnos az orvosok jelentik be egyre inkább. A mellékhatások reális veszélyek, az összes gyógyszervisszavonás súlyos mellékhatások miatt történt az utóbbi időben. Itt megint az Európai Uniónak az erőltetetten gyorsított bevezetési eljárása meggyőződésem szerint szerepet játszik ebben.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt gondolom, ezt a részt lezárhatjuk.
Bizottsági állásfoglalás kialakítása, tájékoztató elfogadása
Hagyománya a bizottsági üléseinknek, hogy valamilyen közös állásfoglalást teszünk az elhangzottak alapján. Azok számára mondom, akik még soha nem voltak Fogyasztóvédelmi eseti bizottsági ülésen - érdekes módon még sokan vannak ilyenek. (Derültség.) -, hogy mi az állandó bizottságokhoz hasonlóan nem tudunk határozatokat elfogadni, mi úgynevezett tájékoztatókat fogadunk el, amelyben a megállapításainkat összesítjük. Én erre egy javaslatot is készítettem, amit itt most az elhangzottak hatására is már magam is kiegészítettem kicsit.
Az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi eseti bizottságának 5/2006-2010. számú tájékoztatója az étrend-kiegészítők fogyasztóvédelmi kérdéseivel kapcsolatos megállapításairól:
"A Fogyasztóvédelmi eseti bizottság 2008. május 28-i ülésén megtárgyalta az egészségre ható termékekkel (gyógyhatású készítmények, élelmiszer- és étrend-kiegészítők, gyógynövények) kapcsolatos fogyasztóvédelmi kérdéseket. Munkánkban segítségünkre voltak a témában illetékes hatóságok, szakmai és civil szervezetek. Ülésünkön - az étrend-kiegészítők piacán előforduló negatív forgalmazási tapasztalatok figyelembevételével - az alábbi megállapítások alakultak ki.
Az étrend-kiegészítők forgalmazását a 37/2004. (VI. 26.) ESZCSM rendelet szabályozza. Ennek értelmében az étrend-kiegészítők a hagyományos étrend kiegészítését szolgáló olyan élelmiszerek, amelyek koncentrált formában tartalmaznak tápanyagokat vagy egyéb táplálkozási vagy élettani hatással rendelkező anyagokat, egyenként vagy kombináltan; adagolt vagy adagolható formában kerülnek forgalomba.
Az étrend-kiegészítők piacra kerülését megelőző kötelező hatósági engedélyt az Európai Unióhoz történt csatlakozásig az OÉTI adta ki. Ezt követően a hatósági engedélyezés megszűnt, a jelenlegi szabályozás alapját a 46/2002/EK irányelv magyar jogrendbe való átültetése, a korábban említett 37/2004. (VI. 26.) ESZCSM rendelet jelenti.
A rendelet szerint legkésőbb a forgalmazás napján az OÉTI-be a készítményt be kell jelenteni, melyet az intézet nyilvántartásba vesz (notifikál). A nyilvántartásba vétel nem tagadható meg. A notifikálás - nyilvántartásba vétel - célja a hatékony hatósági ellenőrzés elősegítése. Az étrend-kiegészítők piacfelügyeletére elsődlegesen kijelölt szerv az ÁNTSZ. Az OÉTI súlyos összetételi hiba (nem megengedett vitamin, ásványi anyag, nem megengedhető növényi összetevők) vagy a fogyasztót súlyosan félrevezető feliratok (betegség megelőzésére vagy a betegség gyógyítására tudományos megalapozottság nélkül utaló állítások) esetén értesíti az ÁNTSZ-t további intézkedések megtétele céljából. A termék forgalmazója írásos tájékoztatást kap a notifikálás tényéről, azzal, hogy ez nem jelenti a termék megfelelőségét. Amennyiben valamilyen probléma merül fel a termékkel kapcsolatban, arról a céget és egyidejűleg az ÁNTSZ-t is értesítik. Az ÁNTSZ a termék kereskedelmi forgalmazását megtilthatja, illetve büntetést róhat ki.
Az intézetben nyilvántartásba vett étrend-kiegészítők száma évről évre jelentősen nő. A piac nagyságát jól jellemzi, hogy 2007. évben csak a gyógyszertári forgalom 9,4 milliárd forint volt. Az elhangzott beszámolók szerint a jogszabályok lehetőségein belül az illetékes hatóságok - az ÁNTSZ, az OÉTI és az OGYI - aktívan részt vesznek a lakosság tájékoztatásában, és megfelelően végzik feladataikat.
Ugyanakkor az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az étrend-kiegészítők területén megjelentek a lakosság egészségét potenciálisan veszélyeztető problémák.
A forgalomba hozott étrend-kiegészítők száma folyamatosan nő. Jelentős részük feltehetően bejelentésre sem kerül, pedig olyan összetevőket tartalmazhatnak (gyógynövény, megadózisú vitaminok, ásványi anyagok, új élelmiszer), melyek étrend-kiegészítőkben nem fordulhatnának elő.
A forgalmazók reklámjaikban sok esetben a fogyasztót megtévesztő állításokkal (például gyógyítja a rákot, egy hét alatt 6 kilót lehet fogyni stb.) próbálnak vevőt toborozni.
Jelenleg nincs lehetőség a piacra kerülés előtti értékelésre, így előfordulhat, hogy a fogyasztó egészségét veszélyeztető termék forgalomba kerül.
Ezek alapján bizottságunk úgy véli, hogy a fogyasztók biztonságának növelése érdekében szükséges az idevonatkozó jogszabályok áttekintése, illetve a vonatkozó 37/2004. (VI. 26.) ESZCSM rendelet módosítása. Így lehetővé válna, hogy az OÉTI a nyilvántartásba vétel előtt áttekintse a termék dokumentációját, és a rendeletnek nem megfelelő termék nyilvántartásba vételét és ezzel forgalmazásának lehetőségét megtagadja.
A kormányzat felé jelezzük, hogy az uniós szabályozás szigorítása és egyértelművé tétele érdekében tagállami fellépést javasolunk."
Ez a javaslat az állásfoglalásra. Köszönet az ÁNTSZ-nek és az OÉTI vezetésének, akik bizonnyal tapasztalták, hogy jelentős mértékben hozzájárultak a szöveg kialakításához.
Kérdezem a bizottság tagjait, van-e valakinek szövegszerű kiegészítésre javaslata. Gógl képviselő úr!
DR. GÓGL ÁRPÁD (Fidesz): Tulajdonképpen a módosítások miatt okafogyottá vált az a mondat, amelyet javasolni akartam, mert bekerült a joganyag-áttekintés és az uniós joganyag felé való lépés is. De megfontolandónak tartanám esetleg a részletezést is, mert magam a következőt írtam:
"Megfontolandó az egészségre ható termékekkel foglalkozó joganyag áttekintése és szükség szerinti módosítása, a fogalomrendszer pontosítása, új kategória kialakítása, módszertani kötelezettségek előírása (az aflatoxin kötelező kimutatása, a mellékhatás, a hatáselmaradás monitorozásának általánossá tétele)."
Ezt csak azért javaslom, nem biztos, hogy szükséges, de akiknek eljuttatjuk, hogy milyen módosításokat javasolunk és miért, azok esetleg tudják, mert nem biztos, hogy elolvasnak minden mellékletet és egyebet.
ELNÖK: A magam részéről befogadom ezt, hiszen ez egy komplett mondat, és tartalmilag is beilleszthető, nyilvánvalóan a vége felé, "a fogyasztók biztonságának növelése érdekében" részhez.
További bizottsági tagi észrevétel? (Nincs ilyen jelzés.) Nincs.
Szavazás a tájékoztató elfogadásáról
Most tehát szavazunk, utána szeretnék egypár zárómondatot mondani. Kérdezem, ki az, aki a bizottság tagjai közül az állásfoglalással, tájékoztatóval egyetért. (Szavazás.) Köszönöm szépen, ez egyhangú.
A téma lezárásául hadd mondjak el egy-két mondatot. Azt gondolom, fontos témát tárgyaltunk ma is. Nagy köszönet a hatóságoknak. Nemcsak azért - és ezt több képviselőtársam is mondta -, mert nagyon szakszerű és laikusok számára is áttekinthető diagnózisát vázolták föl ezekben az anyagokban különböző szegmensekből, tevékenységükből fakadó szegmensekből ennek a témakörnek, hanem azért is, mert szemmel láthatóan itt egy tendenciáról van szó, ami kialakul szép csendesen. Ez egyre nagyobb problémává válik, és azt gondolom, a mi hatóságaink egyébként erre a problémára a maguk jogszabályi és infrastrukturális lehetőségeik mellett megfelelően, rugalmasan igyekeznek reagálni. Engedjék meg, hogy ezt a hozzáállásukat is megköszönjem.
Abban bízom valóban, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal kapcsolatos törvényjavaslat ezen a területen változást, pozitív változást kell hogy eredményezzen, hiszen tetten érhetővé, egyértelművé teszi azokat a visszaéléseket, amelyek ma főleg a reklámozás útján, a reklámozás eszközeit igénybe véve előfordulnak. De az is jól látszik - és talán bizottsági tagjaink is egyetértenek ezzel -, hogy az idevonatkozó jogszabályokat is célszerű egy picit a valós gyakorlatokhoz igazítani.
Nagyon szépen köszönöm a részvételüket a mai munkában mindnyájuknak.
A bizottsági tagoknak mondom "egyebekben", hogy van itt egy kis vita közöttünk, hogy két ülés legyen-e júniusban még hátra, vagy csak egy. A kettőt az indokolná, hogy van még az erre a félévre tervezett munkarendünkből hátralékunk, amelyet le kellene dolgoznunk; az egy ülést pedig az indokolná, hogy én a népszerűségemet továbbra is megőrizzem a képviselőtársaim körében. (Derültség.) Gyarló ember lévén most hajlok ennek az érvnek az elfogadására, de ebben végleges döntés még nincs.
A mai napi közreműködésüket köszönöm szépen. További jó napot kívánok!
(Az ülés befejezésének időpontja: 14.00 óra)
|
Alexa György |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea