FVEB-2/2009.
(FVEB-24/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi eseti bizottságának
2009. április 29-én, szerdán, 13 óra 11 perckor
a Parlament főemelet 61. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
A napirendi javaslat ismertetése, a napirend elfogadása *
Beszámoló a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 2008. évi tevékenységéről *
Tájékoztató Az Európai Unió fogyasztóvédelmi joga, annak átültetése és alkalmazása címmel az Európai Parlament Belső piaccal és fogyasztóvédelemmel foglalkozó bizottsága által szervezett parlamentközi bizottsági találkozóról (Brüsszel, 2009. április 2.) *
A bizottság 2009. első félévre vonatkozó munkatervének megvitatása *
Előadó:
Wittich Tamás, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgatója
Előadó:
Alexa György, a Fogyasztóvédelmi eseti bizottság elnöke
Elnököl: Alexa György (MSZP), a bizottság elnöke
Koszorús László (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Józsa István (MSZP)
Bagi Béla (Fidesz)
Dr. Gógl Árpád (Fidesz)
Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Molnár Béla (KDNP) dr. Nyitrai Zsoltnak (Fidesz)
Borenszki Ervin (MSZP) Alexa Györgynek (MSZP)
Mesterházy Attila (MSZP) dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Szatmáry Kristóf (Fidesz) Koszorús Lászlónak (Fidesz)
Wittich Tamás főigazgató (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság)
Dr. Baranovszky György elnök (Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége)
Vámos György főtitkár (Országos Kereskedelmi Szövetség)
Dr. Deák Ferenc főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Horváth Sándor főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Dietz Gusztávné elnök (Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület)
Varsányi Balázs (Külügyminisztérium)
Dr. Hajnal Zsolt elnök (Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete)
Széchenyi László főtitkár (Társadalmi Unió)
Bornemissza Tamás (Rádió Q)
Dr. Korozsi Sándor főosztályvezető (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság)
Szűcs András (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság)
Dr. Eitmann Norbert (Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület)
Dr. Somogyi Dóra (Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület)
Dr. Dékány Sándor ("Fogyasztóvédelmi Szemle")
Dékány Tamás ("Fogyasztóvédelmi Szemle")
Brunner György (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)
Birinyi Zsolt (Miniszterelnöki Hivatal)
Bácsi Zoltán (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 11 perc)
Elnöki bevezető
ALEXA GYÖRGY (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok. Szeretettel köszöntöm a meghívott vendégeinket, tanácskozási jogú vendégeinket és a bizottság tagjait. Hosszú szünet után újra ülésezik a Fogyasztóvédelmi eseti bizottság, feltételezem, ennek minden jelenlévő örül, gondolom, a távollevők is örülnek, ezért aztán az ő helyettesítésükről gondoskodunk.
A napirendi javaslat ismertetése, a napirend elfogadása
A mai tervezett napirendünk egész pontosan három: 1. Beszámoló a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 2008. évi tevékenységéről, 2. Tájékoztató az Európai Unió fogyasztóvédelmi joga, annak átültetése és alkalmazása címmel az Európai Parlament belső piaccal és fogyasztóvédelemmel foglalkozó bizottsága által szervezett parlamentközi bizottsági találkozóról, a tájékoztatóm a címmel fordítottan arányosan lesz hosszú, a 3. napirendi pont pedig a bizottság 2009. első félévre vonatkozó munkatervének megvitatása.
Miután a bizottság a helyettesítésekkel együtt határozatképes, kérdezem a bizottság tagjait, hogy van-e javaslatuk az elhangzott napirendi pontokhoz. (Nincs jelzés.) Nincs. Ki az, aki a beterjesztett napirendi javaslatot elfogadja? (Szavazás.) Köszönöm szépen. Egyhangú.
Beszámoló a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 2008. évi tevékenységéről
Külön köszöntöm Wittich Tamás főigazgató urat, aki az NFH 2008. évi tevékenységéről szóló beszámolót ismerteti a bizottság tagjaival. Hallgatjuk, főigazgató úr.
WITTICH TAMÁS főigazgató (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönöm a lehetőséget, hogy beszámolhatok az NFH 2008. évi tevékenységéről. Rögtön az elején szeretném megköszönni a bizottság segítő és támogató 2008. évi és 2009. évi munkáját, mert a bizottság folyamatosan felhívta a figyelmet a fogyasztókat érintő legfontosabb kérdésekre, és ez a hatósági munka végzéséhez egyértelmű támogatást és segítséget nyújtott.
A 2008. év több tekintetben jelentős év volt a hatóság számára. Egyfelől azért, mert a középtávú fogyasztóvédelmi politikának, illetve a cselekvési programnak megfelelően 2008-ban sor került egy jelentős létszámbővítésre, 150 fős kapacitásbővítés történt meg. A kapacitásbővítés elsősorban az ellenőrzési kapacitásunk növelését szolgálta.
2008 szeptemberében fontos törvények léptek életbe, módosult jelentősen a fogyasztóvédelmi törvény, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló törvény hatályba lépett, hatályba lépett az élelmiszerlánc-törvény. Ezek megváltoztatták egyfelől a hatóság munkájának a jellegét - itt elsősorban a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényt értem ez alatt -, másfelől pedig az élelmiszerlánc-törvény módosulása a korábbi élelmiszer-hatáskörünket megváltoztatta, UCP hatóságként kerültünk be ebbe a törvénybe, így tehát tisztábbá és egyértelműbbé váltak az élelmiszer-ellenőrzésben betöltött hatásköri szerepek. Módosult emellett még a reklámtörvény is, és ennek alkalmazása is a második félévben történt.
Szeretném elmondani, hogy a tavalyi évben sikerült kiépíteni valamennyi megyében a fogyasztókapcsolati irodák országos hálózatát, és nagy jelentőségűnek ítélem meg a hatóság szempontjából is a Fogyasztóvédelmi Tanács 2008. évi megalakulását.
Az egységes szervezetről nem szeretnék többet mondani, mint annyit, hogy 2008-ban a 2007. szeptemberi egységesítést követően az első teljes évet tudtuk zárni egységes és központi irányítás alatt. Ennek eredményei az egységes gazdálkodásban, egységes informatikai rendszerben, és állítom, hogy a következetes, arányos és egységesülő jogalkalmazási gyakorlatban és bírságpolitikában öltöttek testet. (Dr. Nyitrai Zsolt megérkezik az ülésre.)
A 2008-as év néhány jellemző számszerű eredménye: 57 témavizsgálatot folytattuk le a 2008-as évben. Az ellenőrzések száma meghaladja az 51 ezret. A kifogásolási arány az ellenőrzések során 49 százalék volt. 195 fajta terméket vontunk ki tavaly amiatt a forgalomból, mert egészségre, biztonságra veszélyes volt. A hatósághoz több mint 113 ezren fordultak megkereséssel a 2008-as évben.
Röviden arról, hogy a tendenciák az elmondottak alapján hogy alakultak. 2005-ben mintegy 34 ezer ellenőrzéssel szemben tavaly tehát 51 500 ellenőrzést végeztünk, ez egy dinamikusan növekvő szám. Elvégeztük azt az elemzést, hogy a létszámbővítés fajlagos számai hogy jelennek meg, és a fajlagos mutatók is kifejezetten jól alakultak a tavalyi évben, tehát a belépett új munkatársaink az év végére hozták az eredményt, sőt hozzáteszem, rögtön a többleteredményt is.
Az ügyfélforgalom ugyancsak 2005-höz viszonyítva 100 ezerről nőtt 113 ezerre, ez a tavalyelőtti és a tavalyi évben egyre növekvő számot mutat, ami azt jelzi, hogy egyre többen fordulnak a hatósághoz, de fordulnak nagyon sokan a fogyasztókapcsolati irodához és a civil szervezetekhez.
Ahogy említettem, a veszélyes termékek száma 195 volt, ez 2005-ben 310 termékfajtát jelentett, ami mögött természetesen több százezer konkrét termékről van szó. Évről évre ez az összehasonlítás javuló tendenciát mutat. Bízom abban, hogy a hatóság munkájának egyik eredménye az, hogy a hazai piacon egyre kevesebb veszélyes termék lelhető fel.
Nagyon nagy kapacitással dolgozunk a nem élelmiszertermékek, veszélyes termékek piacról, forgalomból történő kivonásán, és a növekvő kapacitás ellenére, a növekvő ellenőrzések ellenére ez a szám csökken. Ami aggasztó, hogy a veszélyes termékek összetételében nincs érdemi változás, a veszélyes termékek mintegy 50 százaléka elektromos hálózatról működtetett műszaki cikkekből tevődik össze, és legalább 30, ha nem 35 százaléka pedig a gyermekeinket érinti. A gyermekeket érintő veszélyes termékek között folyamatosan megtalálhatóak gyermekruházati cikkek, játékok meglehetősen nagy számban, és továbbra is fellelhető a piacon például játéknak látszó öngyújtó. Most éppen a tavalyi évben élelmiszernek látszó játékokkal sikerült találkozni, nem nagy örömünkre, és ezeket kivonjuk a forgalomból.
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a RAPEX európai uniós rendszer magyarországi pontja, és továbbra is tartjuk azt az élenjáró szerepünket, hogy az első ötben vagyunk az összes európai ország körül a RAPEX-be küldött riasztások számát tekintve.
Az előbb azt mondtam, hogy egységesülő bírságpolitika van. Most szeretném hozzátenni azt, hogy megvizsgálva, hogy hány bírsághatározatot és hány egyéb közigazgatási hatósági határozatot hoztunk, akkor lényegesen növekszik például a kötelezésre szóló határozatok száma. Ha a bírságról és a nem bírságról szóló határozatokat összehasonlítom, akkor csaknem 50-50 százalék ez az arány, tehát szó sincs arról, hogy a Fogyasztóvédelmi Hatóság minden esetben bírságot szabna ki, hanem az egyéb lehetőséggel, fokozatossággal, arányossággal, méltányossággal folyamatosan élünk.
Szeretnék a tavalyi évből kiemelni néhány kiemelt ellenőrzést. Gondolom, hogy a bizottság tagjai számára semmi újat nem mondok akkor, amikor kiemelem, hogy a többhatóságos együttműködés keretében a Fogyasztóvédelmi Hatóság jelentős szerepet töltött be a "Kikelet hadművelet", a "Kánikula hadművelet", illetve a "Csillagszóró II" során, ami 2009-ben már nem hadművelet néven és jelzővel van ellátva. A "Kánikula" kapcsán a nyári idegenforgalmi szezon ellenőrzésénél csaknem 8000 ellenőrzést hajtottak végre a Fogyasztóvédelmi Hatóság munkatársai.
Ami sajnos visszatérően jellemző, hogy az összehangolt, többhatóságos fogyasztóvédelmi ellenőrzések kifogásolási aránya lényegesen magasabb az átlagos kifogásolási aránynál, mert amíg 49 százalék volt, ahogy említettem, az átlagos kifogásolási arány, ez a "Kikeletnél" 65 százalék, a "Kánikulánál" 64 százalék, és a "Csillagszóró II-nél" is az átlag fölött 51 százalékos volt.
Itt szeretném megemlíteni azt, hogy a kifogásolási arányt tekintve a tavalyi év volt az utóbbi öt év legjobb éve, mert 46 százalékra csökkent a kifogásolási arány. Bíztam benne, hogy a hatósági munka eredményeként ez tovább fog csökkenni. A tavalyi évben sajnos több mint 3 százalékkal nőtt ez az arány.
A kiemelt ellenőrzések között szeretném megemlíteni, hogy folyamatosan tettük és tesszük az árfeltüntetés ellenőrzését. Ez egy olyan neuralgikus pont, hogy itt nagyon magas a jogsértések aránya, éppen ezért a tavalyi évben két alkalommal hajtottunk végre ellenőrzést. Az elsőnél 63 százalékos, a második ellenőrzésnél lényegesen jobb, 46 százalékos kifogásolási arány volt. Jellemző szabálytalanságok közé kell sorolni továbbra is az ártájékoztatás teljes hiányát, a helytelenül számított egységár jelenlétét a különböző forgalmazási helyeken, és sajnos jelen van a vásárlói megkárosítás, bár a tavalyi évben az előző évhez képest az egy megkárosításra jutó összeg 413 forintról 195 forintra csökkent.
A másik ilyen visszatérő ellenőrzésünk és jelentős ellenőrzésünk a 18 éven aluliak kiszolgálásának az ellenőrzése. Itt alkohol tartalmú italokról, dohánytermékről és szexuális termékekről van szó. Két alkalommal folytattunk ellenőrzést. Sajnálatos módon itt viszonylag alacsony a második ellenőrzésnél a kifogásolási arány csökkenése. Ezzel együtt nem adjuk fel, és folyamatos ellenőrzésekkel törekszünk arra, illetve az én célom az lenne, hogy megszűnjön Magyarországon a fiatalkorúak bármilyen kiszolgálása a tiltott termékekkel. Ehhez szeretném kérni valamennyi jelenlévő és a bizottság támogatását is, mert éppen kétheti esemény, amikor nagyon keményen léptek fel az ellenőreinkkel szemben, sor került életveszélyes fenyegetésre, és ez a lócitromos ügy is éppen ebben a szakaszban történt.
Magyarországon jelentősen növekszik az elektronikus kereskedelmi tevékenység, ezért a tavalyi évben kiemelten ellenőriztük ezt a kereskedelmi formát, a jogszerűségét ennek a formának, különös tekintettel a tájékoztatási kötelezettség teljesítésére. Nagyon magas százalék volt, ahol jogsértést találtunk, több mint 87 százalékban valamilyen hiba az elektronikus kereskedelmi tevékenység során fellehető. Ezek közé tartozik, hogy a fogyasztót a hibás teljesítés esetén megillető jogokról és az elállási jogról nem tájékoztatják az internetes, az elektronikus kereskedelmi honlapok jelentős részénél.
Új ellenőrzési területek léptek be a tavalyi évben, ezek közé tartozik a villamosenergia-szolgáltatás fogyasztóvédelmi ellenőrzése. 2008. január 1-jétől kapott új jogosítványt a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság. Itt a tavalyi évben az Energia Hivatallal szoros együttműködésben, de hozzáteszem, hogy a szolgáltatókkal is szoros együttműködésben végeztük az ellenőrzéseinket. Ezen a területen a legtöbb probléma közismert, számlákkal, számlázással kapcsolatos bejelentések sokasága van jelen. Ennek érdekében az előbb említettekkel közösen törekedtünk arra, hogy egy mindenki számára lehetőleg érthetőbb számlakép kialakítására kerüljön sor.
A tavalyi évünk, mint ahogy az idei és a tavalyelőtti évünk is kiemelt figyelmet fordít a legsérülékenyebb korosztályokra, fiatalokra, időskorúakra. Az utóbbihoz kapcsolva a nagyon-nagyon terjedőben lévő, utazással egybekötött termékbemutatók ellenőrzésére sor került a tavalyi évben. Itt is rendkívül magas volt a kifogásolási arány. Ennél az utazási formánál jellemző a megtévesztés, és még jellemző az, hogy nem adják meg a fogyasztóknak, az utazásokon résztvevőknek az összehasonlítás lehetőségét, és egyetlen szóbeli bemutatón sem találkoztunk azzal, hogy a 8 napon belüli elállási jogról tájékoztatták volna a résztvevőket. A tavalyi tapasztalatok alapján ezt idén meg fogjuk ismételni.
Új ellenőrzésünk volt a gyógyszertárak ellenőrzése, abból kiindulva, hogy a gyógyszertárakban nagyon nagy skálában árusítanak nem gyógyszereket, hanem egyéb termékeket, és ezeknél az árfeltüntetés az esetek többségében hiányzott. A részleteket nem mondom el. Hétszer folytattunk ellenőrzést. Az első ellenőrzést követően a gyógyszertárakban lényeges javulást találtunk egyfelől az ártájékoztatásban, másfelől abban, hogy vannak maximált áras gyógyszerek, és maximált ár fölötti értékesítést már a második ellenőrzésünk során összesen egy alkalommal találtunk.
Új elem volt az UCP, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényhez kapcsolódó ellenőrzésünk. Meg kell mondanom, hogy az együttműködés felhőtlen az együttműködési megállapodásban dolgozó GVH, PSZÁF és az NFH között. Itt néhány bejelentés, de a többség hivatalból indított eljárás volt a tavalyi évben.
Nagyon-nagyon széles skálában folytattunk tavaly tevékenységet, és esélyem sincs arra, hogy erről mindről beszámoljak, de azért címszavanként szeretném megemlíteni. Kábeltévé-szolgáltatóknál, telefonszolgáltatóknál, amik szerepeltek az eseti bizottság előtt, érdekes új jelentés volt a sárgacsekkdíj bevezetése. A részletekre most nincs módom kitérni, de szeretném megemlíteni, hogy ebben egyfelől az egyik szolgáltatóval visszavonattuk a sárgacsekkdíjat, a másikkal pedig közérdekű keresetet indítottunk, és ebben az utóbbiban jelentős támogatást kaptunk a civil szervezetektől.
A tavalyi évben is kiemelt volt a gyógyszer, élelmiszer-kiegészítők vizsgálata, ahol igazolás, bizonyítás nélkül tulajdonítanak gyógyhatást a különböző készítményeknek, ez jelen van a piacokon a magyar fogyasztóvédelem ügyei között.
Befejezésül szeretném azt elmondani, hogy a tavalyi évben a hatósági munka fogadtatása, ha ez megfelelő jelző, mind az érintett ellenőrzöttek részéről, mind pedig a fogyasztók részéről kedvezőbb volt az előző időszakhoz viszonyítva. Főleg kereskedelmi szövetségek visszajelzései alapján tudom azt mondani, hogy a tavalyi évben "elégedettek" voltak a hatóság munkájával, és nagyon kedvező visszajelzéseket kaptunk a fogyasztók oldaláról. Tavaly első évben kezdtük, idén folytatjuk, hogy bemutató ellenőrzéseket tartunk a jelentősebb összehangolt akciók elején, ahol felhívjuk a figyelmet büntetés és szankció nélkül arra, hogy ha itt most éles ellenőrzés lett volna, akkor milyen szankciókkal kellett volna számolni.
Szerettem volna eldicsekedni azzal, hogy tavaly decemberben a Szonda Ipsosszal egy felmérést készíttettünk arról, hogy milyen a hatóság ismertsége. Nagyra értékelve és tisztelve valamennyi fogyasztóvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóságot, magasan a legnagyobb és a legjobb az ismertsége a Fogyasztóvédelmi Hatóságnak. Az úgynevezett passzív ismertségi mutatónk 83 százalékos, és csaknem a megkérdezettek - ezerfős minta volt - 50 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elég sokat vagy pedig nagyon sokat ér a Fogyasztóvédelmi Hatóság munkája, és azt igényli tőlünk a közönség, hogy az ellenőrzéseket sűrítsük, terjesszük ki, és a hatóság szigorúbb fellépését szorgalmazzák.
2009-ben, ahogy említettem, a fő cél a legkiszolgáltatottabb rétegek vizsgálata. Néhány kihívás, amivel találkozunk és amivel foglalkoznunk kell: 2009-ben további létszámbővítésre nem kerül sor az ismert okok miatt. Változások várhatóak a piacfelügyelet területén, most zajlanak azok a viták, amelyek a vita jelenlegi állása szerint nem fognak egyetlen egy piacfelügyeleti hatáskörrel rendelkező hatóságtól sem hatáskört elvonni, tehát az általános szabályozás, ahogy a dolgok most tartanak, a kereskedelmi törvényben lesz. A fogyasztóvédelmi chartának hatósági oldalról és egyébként is azt gondolom, hogy rendkívül pozitív hatása lehetne a hazai fogyasztás világára, és bízunk abban, hogy ennek az aláírására éppen elnök úr kezdeményezésére a közeljövőben sor kerül, mint ahogy a közeljövőben sor kerül egy olyan miniszteri normatív utasítás kiadására, ami a jogalkalmazás egységesítését és átláthatóságát hivatott szolgálni a 2009-es évben.
Köszönöm szépen a türelmüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főigazgató úr. (Jelentkezések.) Koszorús alelnök úr jelezte, hogy szeretne első hozzászóló lenni, utána Gógl képviselő úr. (Koszorús László: Fogunk szavazni?) Igen, ezt nekem illett volna az elején tisztázni. Elfogadásáról a beszámolónak nem tudunk szavazni. Szokásaink szerint egy tájékoztatót tudunk erről elfogadni, aminek mondjuk a vita alapján a következő ülésre való beterjesztését vállalom, és arról viszont majd fogunk tudni szavazni. Jó?
KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): Mielőtt még megtenném a rövid hozzáfűzésünket, illetve kommentünket, mi azt szeretnénk jelezni, hogy ha már napirenden van, akkor szavazzunk ma a beszámoló elfogadásáról, hiszen mégiscsak a bizottság elé került, a bizottság úgy tudja kifejteni legjobban a véleményét, illetve súlyát, hogy ha ebben a kérdésben szavazunk, hiszen egy fontos beszámolóról van szó, évente egyszer készül ilyen. Tehát kérem elnök urat, hogy a napirend lezárását egy szavazással erősítsük meg.
ELNÖK: Az jelenti a problémát, alelnök úr, hogy a bizottságnak nincs joga arról szavazni, hogy elfogadja-e a beszámolót vagy nem. Tárgyaltunk mi már törvényjavaslatot is, de miután eseti bizottság vagyunk, olyan jogosítványokkal nem bírunk, mint egyébként a parlamenti állandó bizottságok. Ezért arról nem fogunk tudni szavazni, és ezt be se tudom terjeszteni, hogy úgymond elfogadjuk-e vagy nem. Gondoltam, hogy a vita kapcsán ki fog alakulni a bizottság véleménye, és arról egyébként, hogy itt milyen vélemények hangzottak el, lehet írni egy tájékoztatót. Ezt most értelemszerűen a napirend végére nem tudom vállalni, hogy beterjesztek mindjárt egy írásos ilyet. Ezért javaslom azt, hogy a következő ülésen kezdjük azzal, mint ahogy fordult már elő életünkben, hogy a vita után készült el egy tájékoztató, és a következő ülésen fogadtuk el.
Tehát az a nagyon fontos része ennek a dolognak, hogy ügyrendileg nem lehetséges vagy Házszabály szerint nem lehetséges, hogy magáról a beszámolóról igen-nemmel szavazzunk. (Dr. Józsa István: Ügyrendi!) Ügyrendi az észrevétel? Parancsoljon!
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Ügyrendben szeretném áthidalni az elnök és az alelnök polémiáját. Úgy gondolom, hogy a bizottság saját hatáskörben tudomásul veheti magát a beszámolót, és a következő ülésen tárgyalhat vagy elfogadhatja azokat a javaslatokat, amiket ennek kapcsán elnök úr elénk tárt, és azok között szerepelhet egy megerősítés, további indítványok. Ezt javasolnám.
ELNÖK: Szerintem szavazzunk Józsa képviselő úr ügyrendi javaslatáról, ami ha jól értelmezem, akkor az, hogy most egyszerűen tudomásul vesszük, gondolom, ehhez jogunk van, más mozgásterünk e tekintetben nincs, ugyanakkor pedig akkor azt is tájékoztató keretében, de az elhangzott javaslatok kapcsán lesz egy írásos beterjesztés a következő ülésre. Ki az, aki támogatja, hogy ez így legyen? (Szavazás.) 4. Ki volt ellene? (Szavazás.) Ez többség. Nyilvánvalóan annak is el kellett hogy jöjjön az ideje, amikor a konszenzus megborul a bizottságon belül. Egy apró problémám van, hogy nem látom az alternatívát. Tehát ez egy apró gond, egyébként persze akkor igazából most azt szavaztátok meg, hogy ne legyen tájékoztatója a bizottságnak erről a napirendről, mert azt nem tudjátok megszavazni, hogy egyébként magáról a beszámoló elfogadásáról szavazzunk. Még egyszer említem, hogy eseti bizottságként erre nincs jogosultságunk. Tetszik érteni? Tehát azt mondom, hogy oké, akkor nem lesz beszámoló vagy nem lesz tájékoztató az adott napirendről, hanem egyszerűen meghallgattuk ezt a mai napirendi pontot.
KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): Ez már csak azért is érdekes, mert egyébként az összes ilyen tájékoztatóról, illetve beszámolóról az elmúlt időszakban azért volt egy véleménynyilvánítás, volt, hogy egy nyilatkozatot elfogadtunk, volt, amikor egyébként szimplán szavaztunk arról, hogy a kormány által vagy különböző hivatalok által előterjesztett beszámolókról mi a véleményünk. Tehát ez egy véleménynyilvánítás azzal kapcsolatosan, hogy ez a beszámoló egyébként számunkra elfogadható vagy számunkra nem elfogadható. Ebben nem látok kivetnivalót.
Nyilvánvalóan eseti bizottság vagyunk, teljesen felesleges akkor a további munkánk is ilyen szempontból, ha mindenkit csak végighallgatunk, és nem nyilvánítunk véleményt. Úgy tudunk véleményt nyilvánítani a bizottságon belül, hogy szavazással megerősítjük, hogy egyébként számunkra elfogadható vagy nem elfogadható. Szavazás után nyilvánvalóan a jegyzőkönyvekből meg össze lehet állítani egy olyan javaslatot vagy egy olyan különvéleményt, ami miatt egyébként a beszámoló nem kerül elfogadásra vagy elfogadásra kerül, és hogy a jövőben miket kell változtatni a bizottság javaslatának értelmében annak érdekében, hogy ez a beszámoló kerekebb legyen. Tehát erről szólna a mi javaslatunk, nem pedig arról... (Dr. Józsa István: Én is ezt javasoltam.) De hát ezt meg tudjuk most is tenni, ezért nem kell május 20-ig várni és görgetni azokat a napirendeket, amik ide bekerülnek elénk. Jó, ez egy javaslat volt számunkra is, normális esetben a bizottságok így működnek, hogy egy megtárgyalt napirendi pontot valamilyen véleménynyilvánítással vagy szavazással megerősítenek.
ELNÖK: Az a bajom, alelnök úr, hogy azt, amit most mondott, pont most szavazták le. Ez egy apró problémám. (Koszorús László: Nem. A javaslat az volt, hogy a következő ülésen majd fogunk erről szavazni. Mi azt mondjuk, hogy most szavazzunk róla.) Van önöknek írásos tájékoztatóra javaslatuk? (Koszorús László: Véleményünk van.) Tehát van egy olyan leírt tájékoztató javaslat, ami szavazásképes? Sajnálom, hogy így van egyébként, és nyilvánvalóan mindannyiunkban kudarcélményt okoz, de ezt már sokszor tisztáztuk, eseti bizottságként tájékoztatók elfogadására van jogunk. Ezt tettük idáig minden egyes esetben.
KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): A tájékoztató itt fekszik az asztalunkon ezzel a címmel. Ez a napirendi pont.
ELNÖK: Bocsánatot kérek, alelnök úr, a tájékoztató egy parlamenti műfaj, amit annak idején az alapító atyák a Házszabály szerint az eseti bizottságok számára találtak ki.
KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): Értelmezhetünk Házszabályt is, tehát ezzel sincs probléma.
ELNÖK: Sajnálom, hogy rákényszerülök a Házszabály értelmezésére, de jogtalanságot, házszabályszerűtlenséget ne kövessünk el.
Azon gondolkodom, hogy oldjuk ezt föl, ugyanis azt meg nehezen tudom elképzelni, hogy azért, mert mi most megrekedtünk ebben a kis vitában, a Fogyasztóvédelmi eseti bizottság csak egy vitát folytat az elhangzott beszámolóról, de egyébként nem próbál közös álláspontra jutni a beszámoló kapcsán. Tehát azt gondolom, hogy bár itt lezajlott egy szavazás, ami egyébként úgy döntött, hogy akkor ne legyen ennek valamilyen tájékoztatóalkotási kísérlet a végeredménye, de vegyünk részt egyelőre a vitában, mondja el az elhangzottak kapcsán meg a beküldött írásos anyag kapcsán mindenki a véleményét, aztán meglátjuk, merre megyünk. Ha egyébként az derül ki, hogy mondjuk egy európai uniós választási kampány olyan rossz hatással van az NFH beszámolójának a megítélésére, hogy nem fogunk tudni zöld ágra vergődni ebben a dologban, akkor azt is tudomásul fogom venni, de szerintem próbáljunk koncentrálni egy kicsit arra, amit hallottunk, meg a beküldött írásos anyagra.
Kérdezem alelnök urat, hogy az elhangzottak alapján hozzászól-e.
KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Annyit azért engedjen meg, hogy nem az európai uniós választás motiválja egy szakbizottságnak azon felét, aki legalább többségben itt van, talán lehet, hogy azok vannak inkább elfoglalva a kampánnyal, akik nincsenek jelen a teremben, de ez már csak egy részletkérdés, ha már a politikát a többség behozta a terembe.
Röviden összefoglalnám, hogy alapvetően miért nem értünk egyet azokkal a beszámolókkal, amiket rendszeresen a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság letesz az asztalra.
Összességében nyilvánvalóan egy komoly előrelépést jelentettek azok az intézkedések, amik mind a civil szféra megerősítésével, a különböző pályázatoknak a kiírásával foglalkoztak, mind a fogyasztóvédelmi törvényben is érzékelhető volt egyfajta elmozdulás, azonban ha generálisan nézzük a fogyasztóvédelem kérdését, sajnos az elmúlt időszakban megállapítottuk, hogy sokszor csak, hogy is mondjam, egy problémamegállapítás zajlik.
Mint ahogy ebből a beszámolóból is kitűnik, azt minden évben szenzációsan le tudjuk írni egyébként, hogy 60 százalék, 80 százalék, a megkérdezettek 40 százalékának mi a pontos problémája, viszont arra évről évre nem kapunk választ, hogy a hatóság milyen konkrét intézkedéseket tudott tenni azon kívül, hogy különböző "látszatintézkedéseket" hozott, illetve különböző próbavásárlásokon keresztül próbálta megvalósítani azokat a célkitűzéseket, amiket a jövőben el kívánunk érni. A helyzet viszont a fogyasztók oldaláról, és ezt a civil szervezetek is hangoztatják, nemcsak a tévéken keresztül, rádiókon keresztül, hogy egyébként maguk az érintettek is nem éreznek komoly változást. Egy nyugvóponton állunk. Ha nézzük a banki szolgáltatásokat, nézzük a gyermekétkeztetést, nézzük egyébként a civil szervezetek alapításának kérdéskörét, nézzük a békéltetőtestületek kérdéskörét, folyamatosan csak azt tapasztaljuk, hogy évről évre megállapítjuk, hogy mekkora a baj. Ezen már túl kellene lépnünk.
A Fogyasztóvédelmi eseti bizottság nemcsak idén, hanem tavaly is, sőt mi több, azt hiszem, tavalyelőtt is egy nagyon kritikus éves jelentést tett le egyébként az Országgyűlés, illetve a kormány asztalára. Azt tapasztaljuk, hogy sajnos ezek az intézkedések nem valósulnak meg, a hatóság valami oknál fogva talán nem tájékoztat minket arról, hogy egyébként impulzusokat küldene a kormány, illetve a minisztérium felé. A minisztériumnak ez egyébként a negyedik minisztere. Nem láttuk egyébként, hogy valamelyik miniszter is komolyan venné a fogyasztóvédelem kérdéskörét. Ha már úgy látszik, a parlament többsége nem tudja elérni azt, hogy bizonyos módosítások életbe lépjenek, minimum elvárható lett volna az, hogy a hatóság részéről a minisztérium felé vagy fordítva, ha már van Fogyasztóvédelmi Tanács, ha már vannak ezek a különböző testületek, elindult volna egyfajta pozitív irányban egy változás.
Azt tapasztaljuk, hogy ezek a beszámolók arra nagyon jók, hogy minden évben megállapítsuk azt, hogy mekkora a baj, viszont arról nagyon szerényen szól, hogy milyen megoldási javaslatokat tenne a konkrét ügyekben egyébként a Fogyasztóvédelmi Hatóság vagy a minisztérium felé, vagy pedig a politikusok felé. Bizottsági üléseken sem lehet hallani arról egyébként konkrét esetekben, azon felül, hogy a tájékozódás megtörtént, hogy pozitív végeredményről be lehessen számolni.
Tehát jelen pillanatban globálisan azt tudjuk elmondani, legalábbis a Fidesz oldaláról, képviselőtársaim majd kiegészítik a saját szakterületüket, hogy a problémamegállapításban minden évben nagyon ügyesek vagyunk, nagyon jók vagyunk, viszont konkrét intézkedés és a fogyasztók biztonságérzetének növelése évről évre nem változik, még akkor sem, ha a civil szervezeteknek köszönhetően fogyasztóvédelmi irodákon keresztül különböző sajtóorgánumokon át komoly munka zajlik, mintha a civileknek fontosabb lenne egyébként a fogyasztóvédelem, mint magának a hatóságnak. Egy kicsit ilyen érzése van az embernek, még akkor is, ha nagyon látványosan, több oldalban össze lehet foglalni, hogy az ellenőrzéseknek milyen volt a fogadtatása, odáig, hogy hány százalékban találtak ismételten kifogásokat.
Nekem a 3.6. rész a 6. oldalon tetszik, vagy legalábbis ez jeleníti meg talán a legjobban ennek a beszámolónak is a gyengeségét. Azt írja a közepén, az elektronikus kereskedelmi tevékenység jogszerűségének ellenőrzése alatt, hogy "A leggyakrabban előforduló szabálytalanságok a fogyasztót hibás teljesítés esetén megillető jogokról (60 százalékos kifogásolási arány) és az elállási jogról való tájékoztatás körében nyertek megállapítást." Folyamatosan csak megállapítunk dolgokat, arról, hogy egyébként milyen pozitív változások indulnának el, csak szerényebben szólunk.
Tehát összességében bár elnök úr nem teszi föl szavazásra a beszámoló elfogadását, annak ellenére a mi véleményünk, hogy ismételten sikerült egy nagyon szerény beszámolóval a Fogyasztóvédelmi eseti bizottság elé érkezni. Ha lehetne erről szavazni, márpedig demokráciában élünk, minimum lenne, hogy megfogalmazzuk a saját véleményünket, akkor mi itt nemmel szavaznánk. Ha már csak a jegyzőkönyvnek tudjuk ezt elmondani, akkor is legalább üzenetértékűen szeretnénk pozitív irányba terelni az ügyet, és bízunk abban, hogy a jövőben nemcsak megállapítjuk folyamatosan, hogy mekkora a baj, és támaszkodunk egyébként a civil szervezetek által elért eredményekre a sajtóban, hanem ténylegesen beindul egy olyan munka, ami hosszabb távon a fogyasztók, illetve a vásárlók érdekeit tudja képviselni.
ELNÖK: Köszönöm, alelnök úr. Gógl képviselő úr volt a második jelentkező.
DR. GÓGL ÁRPÁD (Fidesz): Köszönöm szépen. A jelentés két pontjához, és bizonyos javaslatokkal szeretnék élni. Az egyik a 7. oldalon a villamosenergia-szolgáltatás kérdésköre. A jelentés azt mondja, hogy a 679 panasz mérés és leolvasás körében keletkezett. Tudom, hogy egy új területről van szó, amivel foglalkozik a hatóság, de saját tapasztalatom, és a tudomásomra jutott két körből, részben gyógyszerészek körében, részben olyan közhivatalok részéről, ahol számítógépes rendszerek adattárolása, földolgozása, rendszeres működése miatt szükségük van a stabil feszültségre és a stabil frekvenciára, nagyon sok helyütt akadozik a munka, sőt lehetetlenné is válik az instabil feszültség és az instabil frekvencia miatt. Ilyen ügyben kártérítési perről is van tudomásom. Szeretném megkérdezni, hogy valóban ez a terület nem jutott a hatóság tudomására, ha pedig így van, akkor az lenne a kérésem, hogy valamilyen módon közelítsék meg ezt a gondot.
A másik, ami egy konkrét kártérítési üggyé is vált, az az áramkimaradás kérdésköre, amit egy rendkívüli eseményhez csatlakoztatva próbált magyarázni a szolgáltató. Ez nyilván, ha nagy területet érint, akkor közfigyelmet kap, de ha egy-egy kisebb területen van szolgáltatáskimaradás, akkor más megközelítésű. Tulajdonképpen a kérdésem arra irányul, hogy egy összetettebb vizsgálata ennek a területnek megvalósítható-e, mert véleményem szerint célszerű lenne.
A másik a 8. oldalnak a gyógyszertárakban forgalmazott gyógyszernek nem minősülő termékek kérdésköre és az ár vizsgálata maximalizált árú termékeknél. Úgy gondolom, hogy itt módszertani kérdés is fölvetődik. Mivel fix nagyságrendű szolgáltatóhely van, 3000 fölötti gyógyszertár, és fix a forgalmazott áruk mennyisége is, ilyen esetben talán célszerűbb módszertani megközelítés a mintavételes módszertan, és abban az esetben, ha bizonyos nagyságrendet meghalad a hibás minták száma, akkor érdemes kiterjeszteni, mert úgy talán hasznosabb és a korrekcióra alkalmasabb eredményeket kapnak.
Még egy kérdésem van ezen a területen, mert a gyógyszer-forgalmazási törvény, illetve rendeletek alapján klasszikus, tehát nem patikai forgalmazóhelyek is megjelentek gyógyszer vonatkozásában, a gyógytermék - bocsánat, hogy a régi kategóriát használom, de sokkal jobban leírja, mint a gyógyszernek nem minősülő termék -, annak a forgalmazása pedig már szinte teljes körű, tehát nagyon nehéz a kontrollja. Ha csak árvizsgálat történik a gyógyszerek vonatkozásában, megjelent és a napi sajtó közli, hogy százalékos nagyságrendűek már a hamisított termékek gyógyszer vonatkozásában is. Tulajdonképpen a kérdésem az, hogy látják-e lehetőségét annak, hogy ilyen kiterjesztett vizsgálati lehetőségek is vannak.
Talán ehhez kapcsolódik most már nem maga a jelentés, hanem esetleg egy tevékenységbővülés, mert a gyógyszernek nem minősülő termékek, amelyeknek a hatásossága nagy kérdés lehet, a rendelése, egyáltalán a motiválása a fogyasztóknak egy háttér-természetgyógyász tevékenység, ami néha kimeríti a kuruzslás fogalmát, de egészen változatos kör mozog ezen a területen a piacon. Látják-e módját annak, hogy ezt az irracionális világot valamilyen módon megközelítsék, ellenőrizzék, és szükség szerint javaslatot tegyenek arra, hogy milyen törvényhozási, rendeletalkotási tevékenységgel lehetne ezt ésszerű mederbe terelni?
Tulajdonképpen a harmadik nem szerepel a jelentésben, és nagyon hiányolom, mert a társadalmi hatása egy adott szolgáltatásnak és termékeinek ma homloktérben előttünk van, azt hiszem. (Alexa György elhagyja az üléstermet. - Az ülés vezetését Koszorús László, a bizottság alelnöke veszi át.) Ez a banki pénzügyi tevékenység és az ehhez csatlakozó közvetítői hálózat működése, annak a tevékenysége. Tehát a banki termékek, banki szolgáltatás, ez volt itt talán a bizottság előtt is, de a közvetítői szféra nem, és az, hogy ma Magyarországon százezres nagyságrendű azoknak a száma, akik bajba jutottak, ez nemcsak a kormányzati válsághalmaz következménye, hanem valahol egy kontrollálatlan tevékenységnek a következménye is. Hogyan látják? Itt néztem a jövő évi terveket is, és nem láttam ezt. Lehet, hogy felületes vagyok, vagy túl gyorsan olvastam, de ezt a területet kitüntetetten kezelném, mert itt a legkiszolgáltatottabb a társadalom.
Picit idetartozik az is, amivel foglalkoztunk már korábban, a tudatos állampolgár, tudatos fogyasztó kérdése. Itt nekünk is van pedig kötelezettségünk a parlamentben. Számomra magyarázhatatlan, hogy mindenféle oktatási reformokkal foglalkozunk, de a tudatos állampolgár, akiből tudatos fogyasztó is lesz, és az önálló gondolkodású állampolgár fölneveléséhez szükséges oktatási rendszer és tanmenet valahol hiányzik.
Körülbelül ez az, ami bennem fölmerült. Nagyon hiányolom a banki és a pénzügyi közvetítői rendszer vizsgálatát, mármint az elmaradását ennek a területnek, mert nagyon-nagyon fontosnak tartom, és annak a szférának a vizsgálatát is, ami a gyógyszer, gyógyhatású termék mögött van. Azt gondolom, tudjuk, hogy a pénzmozgás benne a gyógyszernél majdnem 1000 milliárd forint. Hihetetlen nagy pénz mozog ezen a területen.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük. (Jelzésre:) Józsa képviselő úr?
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, alelnök úr. Kicsit filozófiai kérdést is fölvet számomra, aki a gazdasági bizottságban is tevékenykedem, hogy gazdasági válság idején a Fogyasztóvédelmi Hatóságnak mi a feladata, mert egyre több elemző mondja, hogy ez a válság valójában a túlfogyasztási válság. Ha ebben egy kicsit elgondolkodunk, akkor a Fogyasztóvédelmi Hatóság fő válságelhárító feladata az lehetne, hogy a fogyasztót védi a felelőtlen fogyasztástól, beleértve azt is, amit miniszter úr mondott, hogy túlzott hitelfölvételtől a fedezetlen kiadásokig, beruházások eszközlése. Ha ezt nézzük, akkor tartalmában lehet, hogy igaza van annak, amit alelnök úr mond, hogy a végeredménnyel nem elégedett, ugyanakkor azt szeretném megfogalmazni, hogy itt a beszámoló folyamatot mutat be, hogy valahonnan elindult ez a tevékenység; maga az eseti bizottság is látja másfél-két év óta. Az biztos, hogy önmagában csak egy hatósági tevékenység nem tud átütő eredményt elérni, ez akkor lehet hatásos, hatékony, ha széles körű civil szervezeti társadalmi aktivitással, szervezett támogatással párosul.
Azt hiszem, hogy a beszámoló reálisan képet fest arról, amit talán prevenciónak lehet nevezni, hogy ha transzparens, áttekinthető, minél több ember által, minél több fogyasztó által ismert a Fogyasztóvédelmi Hatóság tevékenysége, akkor annak igenis van egyfajta megelőző hatása. Erről a beszámoló számot ad, hogy bizonyos területeken a szabálytalanság területén javulást tapasztaltak. (Alexa György visszatér az ülésterembe. - Az ülés vezetését Alexa György, a bizottság elnöke veszi át.) Azt hiszem, hogy ez komplex hatás, tehát nem merném azt mondani, hogy önmagában a Fogyasztóvédelmi Hatóság tevékenységének az eredménye, de biztos, hogy az is benne van. Másutt viszont olyan tendenciákat tárt fel, amire oda kell figyelni.
Ha kérdést akarnék megfogalmazni, mert elnézést kérek, de nekem 2 órára más kötelezettségem is van, köztevékenység természetesen, úgyhogy majd a jegyzőkönyvben fogom konstatálni a választ, tehát amikor a tevékenységét tervezi a felügyelet, annak van egy saját tevékenység tapasztalati része, van egy olyan, hogy a fogyasztók milyen gyakorisággal milyen területről fordulnak hozzá, és van egy civil szervezeti tapasztalati része, hogy ezeknek milyen értékeléséből állítja össze, hogyan áll össze a felügyelet saját tevékenységének a fejlesztése.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nyitrai képviselő úr!
DR. NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen. Azt szeretném megkérdezni főigazgató úrtól, hogy az informatika és a telekommunikáció területén mik a legérzékenyebb pontok fogyasztóvédelmileg. Engem ez a téma eléggé érdekel, és erről kérnék tájékoztatást. Informatika területében az interneten keresztül történő vásárlás, különböző internetes előfizetések lennének azok, amik érdekelnének, a telekommunikációban pedig a mobilszolgáltatókkal kapcsolatos problémák. Ha most erre nem tud, meg nyilván nem is kérhetem azt, hogy nagyon részletesen válaszoljon, de ha ezzel kapcsolatban vannak különböző kimutatások, adatok vagy feljegyzések, akkor azt szívesen venném, ha nekem elküldené valamilyen formában.
Köszönöm.
ELNÖK: Jó. (Bagi Béla jelentkezik.) Bagi képviselő úr!
BAGI BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Aki később jelentkezik, úgy elfogynak a témák, de a végéről kezdeném. (Dr. Józsa István távozik az ülésről.) Valami nagyon halvány utalás volt arra, hogy 2009 már a válság bevezető szakasza. Jó lenne, ha már a gödör aljáról is beszélhetnénk. Teljesen nyilvánvaló, hogy a fogyasztó természetes igénye, hogy olcsó áruhoz tudjon jutni, mivel hogy a bevételei is mérséklődnek, és kínálja magát a szélhámosok, az áruhamisítók meg az összes problémakört megjelenítő tevékenység fokozottabb aktivitása. Tehát a 2009. évi tevékenységről ugyan föl van sorolva, hogy mi mindent szeretnének csinálni, de én azt hiszem, 2009-ben meg esetleg 2010-ben is ez az egész fogyasztóvédelmi tevékenységnek kell hogy legyen egy új megvilágítása, tehát sokkal fokozottabb veszélybe kerül a fogyasztó. Kétségtelen, elismerem, hogy jó szerét a veszélyt ő maga generálja saját magára, de a veszély forrása pedig a pénztelensége lesz.
Tárgyszerű megállapításokat olvashatunk. Nagy valószínűséggel a Fogyasztóvédelmi Hatóságnak nem is feladata, hogy ő tegyen törvény- vagy jogszabály-módosításra javaslatot, ez esetleg a mienk lehet, mert valamiféle következtetést le kell vonni ezekből a statisztikai számokból. Számomra például a gyógyszertárak ellenőrzésével kapcsolatos fejezet azt mutatja, hogy sikerült a gyógyszertárak liberalizálásával egy jó adag problémát előállítanunk. Ezek mind olyan problémák, amik eddig nem voltak. Kíváncsi lettem volna, hogy a liberalizálás előtti időszakban ugyanezek a témák milyen fajsúllyal szerepeltek az önök vizsgálódásában, illetve tudom, hogy nem is jártak be a gyógyszertárakba a fogyasztóvédelem ezen területén. Tehát hogy mondjam, az aktuális gazdaságpolitika kritikáját is kiolvashatom ebből a jelentésből.
A pénzügyi közvetítő rendszernél a bankokat említette képviselőtársam. Ugyanilyen problémát látok a biztosítóknál is, az a bizonyos apró betűs, meg "miért nem nézett utána a holnapon?" című történet, amikor utazás előtt egy-két nappal síszezon végén vagyunk, egy neuralgikus utazási terület ez a síelés, ott mindenféle biztosítási események gyorsan, gyakrabban fölmerülnek, mint egyébként. Tehát hogy mondjam, folyamatosan csőbe húzzák a fogyasztót ezen a területen is.
Ha képviselőtársam a civileket megemlítette, én is nagyon kíváncsi lennék, hogy ezt a beszámolót, meg egyáltalán a magyarországi fogyasztóvédelmi helyzetet a civilek hogy látják.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Akkor hagyományainknak megfelelően a tanácskozási jogú meghívottakat kérdezem, hogy az adott napirendhez van-e, aki szólni kíván. (Dr. Baranovszky György jelentkezik.) Elég sok székünk van, úgyhogy fölajánlom a tanácskozási jogú meghívottaknak, hogy nyugodtan foglaljanak el egy helyet. Baranovszky úr elsőként, hiszen ő jelentkezett szólásra. Lesz-e más, aki esetleg hozzászól? (Jelzésre:) Vámos úr.
Baranovszky úr?
DR. BARANOVSZKY GYÖRGY elnök (Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönöm szépen a lehetőséget. Baranovszky Györgynek hívnak, Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége.
Nagyon sok kérdés, megjegyzés hangzott el, igazodva egyébként az eseti bizottság napirendi pontjához, viszont nem hagyhatjuk figyelmen kívül az elhangzott kérdéseket, pláne itt az utolsó megjegyzéseket, hogy a civil oldal hogy látja. Azért bátorkodtam feltenni a kezem.
A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség jogutódjának a beszámolójával kapcsolatban azt gondolom, hogy nem lehet tisztünk önmagát a beszámolót minősíteni, viszont a fogyasztók nevében, a fogyasztóvédelmi szervezetek nevében - és itt hangsúlyoznám, hogy a fogyasztók nevében - mindenféleképpen nagyon röviden értékelni lehet a kérdések alapján is, hogy mi a jelenlegi helyzet és hogy látják a fogyasztók.
A beszámolót is érintette az első fontos, általam fontosnak tartott felvetés. Az NFH jelentéséből az derülhet ki a jelenlévők részére, hogy most itt létrehozta az állam az úgynevezett fogyasztóvédelmi tanácsadó irodák hálózatát. Azért a bizottság tagjainak a tudomására kell hozni, hogy van egy harmadik középtávú fogyasztóvédelmi politikára vonatkozó kormányhatározat, amely ténylegesen meghatározta azt, hogy létezik, illetőleg fel kell állítani a fogyasztóvédelmi tanácsadó irodák hálózatát. Ez most elhangzott Wittich főigazgató úr részéről, hogy felálltak ezek a hálózatok, csak itt azt hiszem, hogy nagyon sok problémát vet föl, ha úgy megyünk el emellett, hogy szótlanul hagyjuk.
A fogyasztóvédelmi tanácsadó irodák régóta működnek, a fogyasztóvédelmi tanácsadó irodákat nem az állam működtette, hanem civil szervezetek működtették természetesen állami forrásokból. A kormányhatározat értelmében fel kell állítani egy ilyen országos hálózatot. Mi abban a naiv hitben voltunk, fogyasztóvédelmi civil szervezetek a fogyasztók nevében, hogy az állam ösztönözni fogja kizárólag az alulról építkező fogyasztóvédelmi civil szervezetek felállítását a tanácsadó országos hálózat tekintetében azzal, hogy például az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület igen kiterjedt, nagy tanácsadó irodahálózattal rendelkezett. Ezzel szemben azzal szembesültünk, hogy úgy jött létre ez a tanácsadó irodahálózat, hogy ebben a hatóság közös működtetést valósított meg az általa, a hatóság által kiválasztott úgynevezett arra érdemes szervezetekkel. Ez nagyon téves út, még akkor is egyébként, ezt kell hogy mondjam, amikor ennek a tagja, egyébként a FEOSZ-nak a tagja az az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület, amely kénytelen volt tudomásul venni, hogy úgy tegye ezt meg a tanácsadó irodák működtetése vonatkozásában, hogy az államnak ilyen szándéka van, akkor valahogy igazodjon is ehhez a szándékhoz.
Miért bír ez jelentőséggel? Azért bír jelentőséggel, mert azt a látszatot kelti a fogyasztók szempontjából, mintha egy új hálózat alakult volna ki: Nem. Ezeket a tanácsadó irodákat az NFH munkatársai közösen működtetik a civil munkatársakkal, azzal, hogy semmi más nem történik, mint sok helyen az NFH-nak a régiós irodáiban ott ülnek bent úgynevezett civil munkatársak. Nem éri meg most jelen pillanatban, hogy kifejtsem azt, megérne persze, csak nagyon rövid az idő, hogy ez miért káros. Az viszont már kifejezetten káros, hogy most az állam által kiírt fogyasztóvédelmi pályázatban az szerepel, ami a civil szervezetek működtetésére vonatkozik, hogy prioritás van a működtetés tekintetében. A prioritásról tudjuk, mit jelent, előnyben részesülnek azok a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek, amelyek a fogyasztóvédelmi tanácsadó irodák országos hálózatának a tagjai. Ez azt jelenti, hogy ez a kiválasztott két-három szervezet vagy esetleg négy szervezet rögtön előnybe kerül, szemben azzal, hogy mellette még ott vannak persze nem száz, nem húsz, hanem még ott van mellette más tíz civil szervezet, akik sokkal régebb óta csinálják ezt a munkát. Ennyit csak, ez a beszámolóhoz igazodott, és azért is bátorkodtam többet mondani ezzel kapcsolatban.
Ugyanakkor rendkívül fontos azt hangsúlyozni is, hogy a fogyasztók szempontjából, ahogy itt Koszorús képviselő úr is elmondta, és biztos, hogy a főigazgató úr is el fogja mondani, hogy biztos nem volt arra lehetőség, hogy itt kifejtse az NFH azt, hogy milyen jelentős mértékben emelkedtek egyébként a bírságok, milyen jelentős mértékben történt változás, amit mi is érzünk. Ugyanakkor rendkívül fontos, hogy a fogyasztóknak egy dolog számít, az, hogy ne legyen kiszolgáltatott helyzetben. Itt a kiszolgáltatott helyzet tekintetében azt lehet látni, mint ahogy a Fogyasztóvédelmi Tanács legutóbbi ülésén is láthattuk, hogy a hatóság az állammal karöltve olyan irányba kezd elmenni az úgynevezett megelőzés, illetőleg a szankció tekintetében, hogy a fogyasztóvédelmi bírságot, aminek mértékét a fogyasztóvédelmi törvény meghatározza, teljesen lealacsonyítja. Természetesen azt látjuk, hogy nulladik változatként kerül elő a bírságra vonatkozó felosztás, normatív utasításról beszélünk, határozatról beszélünk, amit itt van az április, és még mindig nem tudják a hatóság emberei. Ez viszont nem jön vissza abban, amit a főigazgató úr a jelentésében leírt, nem tudják nagyon sok helyen azt, hogy milyen egységes elv alapján történjen a különböző szabálysértések, illetve a fogyasztóvédelmi törvény rendelkezéseinek megsértése esetén az eljárás. A fogyasztót az fogja érdekelni viszont, hogy hatékonyan működik-e a fogyasztóvédelem vagy nem.
A fogyasztónak nem válasz és nem megoldás az, amit láttunk az utóbbi időben, hogy úgynevezett kötelezettségvállalásos határozatok születnek, ami azt jelenti, hogy ha valamilyen fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése van, akkor első körben nem az van, hogy bírság, nem biztos, hogy bírság a megoldás, hanem az van, hogy ejnye-bejnye, 15 napon belül csináld meg ezt, és akkor utána jók vagyunk. A magyarországi fogyasztóvédelmi helyzet nem biztos, hogy megkívánja azt, hogy még mindig ejnye-bejnyézzünk, amikor már a fogyasztóvédelem olyan szintre emelkedett, amilyen szintre legalábbis szeretnék a tagjai is. Nem látunk ebben semmiféle előremutatást.
Mi amellett voltunk következetesen, hogy ha nem működik egyszer a megelőzés, márpedig a megelőzés tekintetében ott vannak a különböző hatósági fellépések, akkor igenis sújtson le a törvény kezével a jogalkalmazó, és amikor Vámos úr majd esetleg mégis fel fogja emelni a kezét, ő azt fogja mondani a kereskedelmi szövetség részéről, hogy nehogy már bírságoljon. De látjuk azt, hogy a problémák ott vannak.
Nyitrai képviselő úr is elmondta, és biztos, hogy válaszolni fog erre is a főigazgató úr, a távollévők között kötött szerződések, internetes szolgáltatások tekintetében megint hatalmas fogyasztói átfedések vannak, és nem látjuk azt, hogy előrébb megyünk-e vagy nem.
Végezetül - nem akarom a szót rabolni - olyan kérdést tett fel Gógl képviselő úr egyébként a főigazgató úr részére, amely kérdés konkrétan az e.on áramszolgáltatásával kapcsolatos áramkimaradásokat érintette. Erre tisztemből fogva engedje meg, hogy én válaszoljak, hiszen a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége volt az, amely közérdekű kereset beindítása előtt még igen-igen nagy nyomást gyakorolt a szolgáltatóra. Május 6-án lesz az első peres eljárás, de sikerült megegyezni oly mértékben, hogy ki fognak fizetni a fogyasztóknak még többet, mint ami jogszabály alapján megilletné a fogyasztót. Itt a kötbérfizetésről beszélek és nem a kártérítésről.
Végezetül egy utolsó mondat. Szerencsére azt látjuk, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, szemben a korábbi gyakorlattal, érdekelt abban, hogy minél több közérdekű keresetet nyújtson be, közösen is lépünk fel egyébként. Most lesz az Invitel elleni közérdekű kereset, amelyben szintén részt veszünk. Tehát vannak pozitív dolgok. Félre ne értsék a szavaimat, a lényeg az, hogy mi a fogyasztókért, fogyasztók nevében pontosan azt tartjuk rendkívül fontosnak, hogy érezzék a fogyasztók azt, hogy tényleg értük vannak a fogyasztóvédelemben dolgozó szakemberek.
Köszönöm szépen, hogy elmondhattam.
ELNÖK: Köszönöm, Baranovszky úr. Vámos úr már jelezte korábban, hogy szólni kíván. Van-e utána más hozzászólni kívánó? (Nincs jelzés.) Jó, akkor Vámos úr után Wittich úrnak megadjuk a szót, én pedig, ha megengedik, majd lezárom a napirendi pontot, és annak keretében szeretnék néhány gondolatot elmondani. (Dr. Nyitrai Zsolt távozik az ülésről.)
Parancsoljon, Vámos úr!
VÁMOS GYÖRGY főtitkár (Országos Kereskedelmi Szövetség): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Nagyon rövid leszek. Természetesen a másik oldalról, a gyakorlat oldaláról közelítjük meg ezeket a kérdéseket. Baranovszky úrral csak annyiban vitatkoznék, hogy a legteljesebb mértékben egyetértek azzal, hogy bírságokra is szükség van. Tehát mi olyat nem mondunk, hogy ne legyen bírság. A törvényalkotáskor is, meg amikor vitatkozunk Wittich úrékkal is, mindig csak annyit mondunk, hogy a szankció, ami lehet kötelezettségre kényszerítés is, mindig arányban legyen az elkövetett cselekmény súlyával. Ha vitáink vannak, akkor általában az arányosság az, ami sérül, és nem az, hogy legyen vagy ne legyen bírság.
Ezzel kapcsolatban hadd jegyezzem meg, hogy az elmúlt időszakban egy nyugodt szakmai légkör alakult ki a hatóság és a vállalkozások között. Természetesen ma is nagyon sok esetben vannak vitáink, nyilván nem mi fellebbezünk, de az elveket és a gyakorlatot általában nyugodt körülmények között szoktuk és tudjuk megvitatni, amit ezúton is szeretnék megköszönni.
Annyit hiányolunk a jelentésből: Az egyik, hogy azért kíváncsi lennék, hogy 2008-ban mennyi bírságot szabott ki a hatóság összesen. A másik pedig, amiről szó szokott lenni, és ez összefügg egy kicsit azzal, amit Baranovszky úr említett, hogy legyen-e bírság, ne legyen bírság, legyen-e olyan, hogy kötelezettséget vállal a cég vagy nem. A korábbi jelentésekben mindig volt egy utalás arra, hogy a súlyos esetek súlya, aránya. Nyilván, ha a fogyasztót 1 forinttal megkárosítják, az is ugyanúgy sérti, mintha 100 ezer forinttal. De mégis azért a korábbi években azt tapasztaltuk, hogy volt egy ilyen értékelés, összegzés és jelzés a jelentésekben, amit a cégek a másik oldalról valamilyen módon értékeltek.
Egy másik dolog pedig, amit szeretnék fölvetni, hogy működik az a rendszer, hogy nyilvánosak a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság határozatai. Ez egy nagyon tanulságos dolog. Nem egészen idetartozik, de azért mi javasolnánk - ezt már többször mondtuk - kezdeményezni, hogy az MgSzH-nál az élelmiszer-biztonságra vonatkozó határozatok is hasonló módon legyenek nyilvánosak, azok is legalább ugyanolyan fontosak, mint a fogyasztóvédelmi tevékenység.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, Vámos úr. További hozzászólás híján akkor Wittich úrnak megadom a szót.
WITTICH TAMÁS főigazgató (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság): Köszönöm szépen. Köszönöm szépen az észrevételeket. Meg kell mondjam őszintén, hogy azért vagyok zavarban, mert olyan kérdéseket kaptam, amelyek arra utalnak, és ezt nem rovom fel semmiképpen az eseti bizottság tagjainak a hibájául, hogy olyan ügyeket kérnek számon a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságon, amik a Fogyasztóvédelmi Hatóság hatáskörén kívül álló kérdések. Ezt különösen alelnök úrnak ajánlanám a figyelmébe, hogy pontosan azok a példák, amiket negatív megjegyzésként rótt fel, nem tartoznak a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság tevékenységi körébe. Ezek közé sorolom a gyermekétkeztetéssel kapcsolatos kérdést. A szóbeli kiegészítőmben aláhúztam, hogy élelmiszerekkel kapcsolatban semmifajta hatáskörünk nincs. Tisztelettel jelzem nem először, nem másodszor, hogy a pénzügyekkel, biztosításokkal kapcsolatos kérdések ma Magyarországon egyértelműen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez tartozó hatáskörök. Volt itt még egy harmadik ilyen megjegyzése is alelnök úrnak, ami nem a mi hatáskörünkbe tartozik.
Szeretnék sorban reagálni a legfontosabb megjegyezésekre. Azt kell mondjam, hogy a hatóság 2008-as tevékenységét a szociális és munkaügyi miniszter hivatott elfogadni és értékelni, és a tavalyi értékelése a hatóság munkájáról nemcsak hogy az elvégzett feladatok tekintetében, hanem jelentős többletfeladatok teljesítése tekintetében egyértelműen pozitív volt. Ezt azért is húznám alá, mert 512 munkatársammal együtt dolgozunk ennél a hatóságnál úgy, hogy ezeknek a kollegáknak nincs karácsonyuk, nincs húsvétjuk, nincs ünnepük azért, mert a tavalyi évben kiemelt és koncentrált ellenőrzéssorozatokat folytattunk pontosan akkor, amikor a családok máshol egyébként együtt vannak. Ezért tehát, ha úgy tetszik, akkor egy reálisabb értékítéletet várok el az alelnök úr hozzászólásával kapcsolatban.
A hatóságnak az a dolga, hogy egy, a miniszter által jóváhagyott ellenőrzési programot végrehajtson. Ezt a hatóság a 2008-as évben nemcsak hogy teljesítette, hanem túlteljesítette; a beszámoló ezt tükrözi. A hatóság a munkája tapasztalatai alapján tervezi meg a következő éves munkaprogramját, és igen, van olyan lehetősége, hogy jogszabály-módosításokat kezdeményezzen.
Képviselő úr, ha megnézi azt, hogy az elmúlt két évben milyen jogszabály-módosítások sorozata zajlott le, és ebben a hatóság hány javaslatot tett, akkor kérem szépen, hogy vizsgálja felül azt a megjegyzését, ami arról szól, hogy csak megállapítunk, és nem teszünk semmit. A hatóság a munkáját pontosan a megállapítások alapján végzi mind a két irányban, ellenőrzési programja tervezésében és a jogszabályalkotásban, -módosításban való részvétele kapcsán.
Ha igényli azt a bizottság, hogy más szerkezetben készítsük el a jelentést, természetesen annak eleget fogunk tenni, de az ilyen minősítést a magam részéről egészen biztosan nem fogom tudni elfogadni.
Elektronikus kereskedelemmel kapcsolatban csak megállapítás van.
Elhangzott egy kérdésben, talán éppen Vámos úr érdeklődött, hogy milyen szankciókat hoztunk. Elmondtam azt, és le is írtuk, hogy a tavalyi évben a vizsgálataink végén több mint 50 százalékban hoztunk pénzbírságra vonatkozó szankciót, és a másik mintegy 45 százalék volt az, amikor kötelezésre került sor vagy más típusú hatósági jogkövetkezmény alkalmazására. A tavalyi évben a hatóság a tavalyelőttihez képest jelentősen több pénzbírságot szabott ki. (Közbeszólás: Mennyit?) Közel van a 3 milliárd forinthoz a tavalyi évben kiszabott bírság.
Baranovszky úr figyelmébe és mások figyelmébe ajánlom, mert az újságok a múlt héten elég sokat írtak róla, hogy milyen keményen büntet a hatóság. A legsúlyosabb esetekben a visszatérő, ismétlődő jogsértések keretében nagyon kemény büntetéseket szabunk ki. Két héttel ezelőtt elég sok hírforrás adta tudtul, hogy éppen az elmúlt évben történt meg a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság történetének legnagyobb bírságkiszabására, éppen egy jogosulatlan dohányreklámozás miatt 300 millió forintos bírság kiszabására került sor. Lehet, hogy ez elkerülte néhány hozzászóló figyelmét.
Gógl képviselő úr hozzászólását, annak minden elemét figyelembe fogjuk venni, azzal az előbbi megjegyzésemmel, és ezt mondom Bagi képviselő úrnak is, hogy pénzügyi, biztosítási ügyek nem tartoznak a hatáskörünkbe. Hogy egy jellemző példát mondjak, a mi hatáskörünk arra terjed ki, hogy a reklámban a kötelezően szükséges adatok szerepelnek-e, tehát hogy rajta van-e a THM. Ennyi az NFH hatásköre. Az összes többi, a közvetítői szolgálatokkal kapcsolatos témakörök pedig ma a PSZÁF hatáskörébe tartoznak. Ezt csak tájékoztatásul mondom el.
Ami a gyógyszertári ellenőrzéseket illeti, azt gondolom, hogy itt ezek nagyon érdekes tapasztalatok voltak, és ahogy említettem, az utóellenőrzésnél, a második ellenőrzésnél egy rendkívül jelentős javulás következett be az árfeltüntetésben, tehát az árfeltüntetést is vizsgáltuk, illetve a maximált áraknál azt megnéztük, hogy valahol nem lépik-e túl a maximált árat. De a mi ellenőrzésünk ez első alkalommal volt, Bagi képviselő úr, tehát nincs összehasonlítási lehetőség, első alkalommal végeztünk a gyógyszertárakban ellenőrzést az érdekképviseleti szervek meglehetősen nagy érdeklődésével kísérve. De miután megtanulták a gyógyszertárak, hogy náluk is kötelező az ártájékoztatás, hogy milyen módon, az másodlagos, hogy ezt elfogadjuk-e akkor, ha ki van téve oda egy képernyő, de egy könnyen kezelhető megoldás, azt elfogadjuk, úgy tűnik, Koszorús képviselő úr, hogy eredményesen tudtuk az utóellenőrzéssel helyreállítani ezt a jogsértést. Külön vizsgáltuk azokat a helyeket, ahol gyógyszertáron kívül is lehet már árusítani, és nem lényegesen, de az egyéb árusító helyeken rosszabbak voltak a tapasztalataink mind a két vizsgált területen, de köszönettel veszem, és meg fogjuk vizsgálni, amit Gógl képviselő úr ajánlott a gyógyszertári ellenőrzésekkel kapcsolatban.
A beszámolóban nem feltétlenül tiszte a hatóságnak, hogy kifejtse a tapasztalatát a tudatos fogyasztóvá válás kapcsán, de meghatározó, és a középtávú fogyasztóvédelmi politikának egy alapkérdése, hogy valóban váljunk tudatos fogyasztóvá. Az NFH dolga ebben az, hogy megpróbáljon a leginkább érdeklődésre számot tartó kérdésekben és a leginkább kiszolgáltatott ügyekben adni kiadványokat, tartani tájékoztatókat. Hozzáteszem, hogy remélem, hogy a civilek ezzel egyetértenek, hogy ezt a tevékenységünket együttesen, egyre nagyobb eredménnyel is tudjuk teljesíteni.
Felírtam azt a megjegyzést, amit Józsa képviselő úr mondott, hogy a hatóság feladata önmagától is megvédeni a fogyasztót egy túlfogyasztás esetén. Ez egy ismert tevékenység, de erre azt tudom mondani, hogy ez megint csak elsősorban a fogyasztó számára legnehezebb ügyekben, a banki, pénzügyi és biztosítási területeken fordulnak elő, ahol igen könnyű megtéveszteni az embereket.
Nyitrai képviselő úrral már itt négyszemközt megbeszéltem, külön el fogom küldeni azt a vizsgálati beszámolónkat, amely az informatika területéről, illetve az internetes vásárlásról szól, úgyhogy ennek teljes mértékben eleget fogunk tudni tenni.
Bagi képviselő úr vetett fel egy rendkívül fontos kérdést, de mások is, ez a 2009-es válságkörnyezet, hamisítás, kijátszás, fogyasztók megtévesztése. Éppen ez a terület az, amit a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény minél jobb alkalmazásával fogunk tudni megszigorítani. Egyébként pedig végére kell járni annak a kérdésnek, hogy tulajdonképpen Magyarországon a hatóságok alapvetően nem a visszaélők ellenőrzésére vannak kitalálva. Tehát arra vagyunk kitalálva, hogy a jogszerű magatartás betartását ellenőrizzük ott, ahol ellenőrizni lehet. Hozzáteszem, hogy a tavalyi évben különös figyelmet fordítottunk különösen a többhatóságos együttműködések keretében vásárok és piacok ellenőrzésére, jelentem, 100 százalékos találati aránnyal. A józsefvárosi piacon többször voltunk, és itt minden alkalommal 100 százalékos kifogásolási arányt tudtunk elkönyvelni.
Ennek kapcsán szeretném említeni, hogy kezdeményeztük a vásárokról és a piacokról szóló kormányrendelet módosítását, pontosan annak érdekében, hogy javaslatot tegyünk arra, hogy hogyan tudunk hatékonyabban fellépni például a vásároknál és a piacokon tapasztalható jogsértésekkel szemben. A módosításra sor került. Bizonyos elemeivel jobban fogunk tudni élni, üzletbezárás, árukészlet elkobzása a hatóságunk hatáskörébe is tartozik. Mi azt szerettük volna, hogy ennél keményebb jogosítványokkal rendelkezzünk, de az európai uniós jogszabályrendszer ennél keményebb módosítást nem tudott lehetővé tenni.
Baranovszky úr, a fogyasztókapcsolati irodák, civilek együttműködése, működtetése. Azt szeretném megemlíteni, most nincs nálam az a pontos összeállítás, de mit értett az alatt, hogy kiválasztott civilekkel dolgozunk együtt. Ha összesíteni akarom, akkor most azt tudom felidézni magamban, hogy az OFE munkatársaival az összes megyét figyelembe véve 70 százalékban működünk együtt, és 30 százalékban osztozik a többi civil szervezet. (Dr. Baranovszky György felé:) Tehát éppen a te szervezetedhez tartozó legnagyobb szervezettel van a legtöbb helyen a hatóságunknak együttműködésben működtetett fogyasztókapcsolati irodája. Azt szeretném, hogy itt valamennyi civil szervezet, és azok a kapacitások, amelyek már korábban megvannak, be tudnának kapcsolódni abba a feladatba, hogy akár kistérségig is el tudjunk jutni a tájékoztatási lehetőség biztosításával.
Nem egészen értettem azt, hogy most mintha állna a hatóság a normatív utasítás hiányában? Micsoda butaság ez, bocsánat. A hatóságnak van hosszú évtizedes tapasztalata arra vonatkozóan, hogy hogyan folytassa a tevékenységét. A normatív utasítás az átláthatóságot fogja segíteni. Senki ne gondolja azt, hogy normatív utasításra várva, kezeit tördelve állnak a felügyelők ott egy eset előtt, hanem az ügy összes körülményeit megvizsgálva és figyelembe véve nagy gyakorlattal végzik a munkájukat.
Az, hogy ez a vita, amire te utaltál, hogy túl alacsony az az alapösszeg, amit kiindulópontnak kell venni, a Fogyasztóvédelmi Tanácsban erről a kérdésről még tovább fog folytatódni a vita, és nyilván ki fog alakulni ebben egy egyetértés. A legfontosabbnak azt tartom ebben az egyéb ügyben, mármint a bírságolás ügyében, hogy az lenne jó, ha a Fogyasztóvédelmi Tanács három meghatározó szereplője egyetértésre jutna abban, és ha ebben támogatást kaphatna a Fogyasztóvédelmi eseti bizottságtól, hogy melyek azok az igazán súlyos, a fogyasztókat leginkább hátrányosan érintő ügyek, amikben mindenkitől támogatást kapunk arra, hogy ezt szüntessük meg Magyarországon. Ilyen javaslatot már kezdtünk az OKSZ-szel kialakítani. A két lista, amit egymástól függetlenül összeállítottunk, 70 százalékban egybeesik, tehát van erre alap, hogy ez megtörténjen és kialakuljon.
A Vámos úr által elmondottakat alá tudom támasztani. A kapcsolat kiegyensúlyozott. Talán még nem voltál itt, amikor említettem, hogy a tavalyelőttihez képest a tavalyi évben, idén pozitívabb visszajelzések jöttek az egységes bírságalkalmazás hatására, meggyőződésem szerint. A kérdésekre pedig a választ nagyságrendben tudtam megadni, hogy mekkora volt.
Köszönöm szépen a lehetőséget.
ELNÖK: Én is köszönöm. Horváth úr, és... Bocsánatot kérek. (Deák Ferenc: Deák Ferenc vagyok az FVM részéről.) Jó. Deák úr egy perccel vagy inkább egy másodperccel előbb jelezte, hogy hozzá szeretne szólni. Parancsoljon! Aztán Horváth úr.
DR. DEÁK FERENC főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm, elnök úr. Élelmiszer-biztonság tekintetében szeretnék hozzászólni, az FVM képviseletében érkeztem dr. Süth Miklós szakállamtitkár úr helyett.
Két terület. Vámos úr említette, hogy az élelmiszer-biztonsági jellegű jogsértéseket is napirendre kellene tűzni, illetve ezt valahol ismerni kellene. Ezek jelen pillanatban is láthatók már, tehát az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény megadta azt a felhatalmazást, és az FVM honlapján ezek a jogsértések, ezek a határozatok olvashatók, nem maga a határozat, hanem azok a jogsértő cégek, illetve termékek, amelyek élelmiszer-biztonsági minőségi kifogás alá estek, tehát ezek olvashatók a minisztérium honlapján.
A másik, hogy a gyermekétkeztetéssel kapcsolatban fölvetődött kétszer is ez a terület. Itt véleményem szerint nagyon fontos azt megkülönböztetni, hogy mi a gond a gyermekétkeztetéssel: élelmiszer-biztonsági jellegű gondról beszélünk, avagy anyagnormákkal kapcsolatos kiszabási gondokról beszélünk, hiszen eltérő a hatósági felhatalmazás e területen. Az élelmiszer-biztonsági jellegű problémákkal az MgSzH foglalkozik, és az ÁNTSZ foglalkozik azzal, hogy az anyagnormák hogy vannak kiszabva, illetve ezeket hogyan tartják be az étkeztetők.
Csak ennyit szerettem volna mondani. Nagyon szépen köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm, Deák úr. Horváth úr?
DR. HORVÁTH SÁNDOR főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Először is hadd erősítsem meg azt, hogy a fogyasztóvédelemért felelős miniszter elfogadta az NFH 2008-as beszámolóját, és kifejezetten jól ítélte meg a Wittich Tamás főigazgató úr által működtetett hatóság tevékenységét. Egyrészt egy jelentős szervezeti átalakuláson mentek keresztül, létszámbővülésen, jelentős hatáskörváltozások következtek be az életükben, és mindezt úgy tették magukévá, hogy nem éreztek ebből a fogyasztók semmit, és maguk a hatóságok sem, amelyekkel együtt részt vettek különböző ellenőrzésekben.
A tanácsadó irodák tekintetében szeretném egyértelműsíteni a bizottsági tagok számára a minisztérium szándékát ezzel kapcsolatban. A fogyasztóvédelmi minisztérium számára rendelkezésre áll egy keretösszeg, amelyből támogathatja a fogyasztóvédelmi törvény alapján a különböző fogyasztóvédelmi civil szervezeteket, és ennek kapcsán meghatároz prioritásokat és meghatározhat célokat, amelynek érdekében a fogyasztóvédelmi szervezetek különböző programokat hajtanak végre.
Az irodák tekintetében az volt a pozitív szándékunk épp a fogyasztók érdekében, a legnagyobb problémát az jelentette, hogy nagyon sok civil szervezet nagyon sok irodát működtetett különböző helyeken és különböző hatásfokkal, és ezen irodák nem voltak ismerhetők a fogyasztók számára, és nem voltak igazán elérhetőek a hét minden napján szintén a fogyasztók számára. Épp ezért azt a megoldást választottuk, mivel sajnos a pályázati keret egy fix összeg és ebből kell gazdálkodni, hogy legalább a fővárosban és minden megyében legyen egy olyan fogyasztóvédelmi tanácsadó iroda, amely nem hektikusan működik, mint a korábbi gyakorlat, hanem a hét minden napján nyitva áll, az ott dolgozók számolhatnak azzal, hogy folyamatosan végezhetik munkájukat, ki tudják fizetni a rezsiköltségeiket, és ezáltal valóban a fogyasztók számára egész évben nyitva állnak, és ingyenes tájékoztatást, segítséget adnak a fogyasztói problémák megoldása során.
Az oktatással kapcsolatban szeretném jelezni képviselő úrnak, hogy valóban mi is a fogyasztóvédelmi politikában az egyik legfontosabb célként tűztük ki, hogy a tudatos fogyasztóvá válás folyamatát már az iskolakezdéskor beindítjuk. Ennek érdekében már 2007-ben módosítottuk a Nemzeti Alaptantervet, és ennek alapján megszülettek szintén még abban az évben a végrehajtásra szolgáló kerettantervek. 2008-ban uniós forrás keretében kiírtunk egy olyan fogyasztóvédelmi konstrukciót, amelyben forrást biztosítunk a civilek számára, épp annak érdekében, hogy a pedagógusok, a hallgatók, tehát az iskolások számára elkészülhessenek azok a segédanyagok, azok a tananyagok, amelyek arra szolgálnak majd, hogy az iskolák ezeket a megfelelően képzett pedagógusokon keresztül tudják oktatni.
Egyrészt azért, hogy visszakontrolláljuk azt, hogy a fogyasztóvédelmi ismeretek oktatása milyen körben zajlik Magyarországon, kötöttünk márciusban egy megállapodást az Oktatási Minisztériummal. Ez arról szólna, hogy valamennyi közoktatási intézményt megkeres az Oktatási Minisztérium, és egy kérdéssoron keresztül lemérjük azt, hogy a fogyasztóvédelmi ismeretek oktatásával mennyire élt az adott intézményigazgató. Ennek kapcsán tudunk olyan megoldási javaslatokat, esetleg olyan plusz motivációkat kialakítani bennük, hogy minél több hely ezen indulhasson. Az uniós forrás keretében a második konstrukcióban pedig azt tervezzük, hogy az első konstrukcióban rendelkezésre álló tananyagok, segédanyagok kapcsán beindítjuk konkrétan a pedagógusok nagyszámú továbbképzését, hogy ezeket az ismereteket megfelelően tudják oktatni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm, Horváth úr. Elnök asszony? (Dr. Dietz Gusztávné: Szeretnék szólni.) Tessék parancsolni!
DR. DIETZ GUSZTÁVNÉ elnök (Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület): Tisztelettel köszöntök mindenkit. Szeretnék hozzászólni azért, mert sokszor elhangzott a tanácsadó irodák szerepköre és a szerepe ebben a körben, kritikával is meg egyfajta védekezéssel is. Mint az OFE vezetője, szeretném elmondani, hogy mi erről a véleményem, és miben kellene ebben gondolkodni.
Pontosan megértem azt, amit Horváth úr elmondott, és amit a főigazgató úr is elmondott, hogy keressük azokat a megoldásokat, ami a legjobb megoldás legyen a tanácsadó irodáknak. A probléma csak az, hogy a fogyasztók nem a legjobb megoldás helyén vannak, hanem az országban szétszórva. Ezért abban a dologban kellene gondolkodni, hogy a fogyasztó számára a legközelebbi elérhető szolgáltatás jelenjen meg, ami számára mindenképpen tanácsadást nyújt. A hálózat nem arról szól, hogy a megyeszékhelyeket megkeresem, és ott kialakítok egy hálózatot. Ott könnyen meg lehet találni, és azt a látszatot kelteni, mintha megoldottam volna a problémát. Megmondom, miért. Mert a fogyasztó a tájékozatlanságában egészen biztos, hogy felkeresi a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság irodáját, és ha odaültetek valakit, mondván, hogy ő a civil tanácsadó, ettől kezdve úgy látszik, hogy hú, de megoldottam minden panaszügyet. De nem oldottam meg semmit. Azt oldottam meg, hogy amit egyébként is megtenne, azt levettem a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság válláról, és mondjuk egy számomra kedvező megoldásban odatettem egy embert, aki talán jó tanácsokat ad. Tételezzük fel, hogy egészen biztos, hogy jó tanácsokat ad, mivel a kiválasztásnál az is szempont volt, hogy ez egy megfizetett ember legyen, és lehetőleg jogász.
Mi a probléma? Az, hogy ettől a fogyasztó nem érzi biztonságban magát. A fogyasztó akkor érzi igazán biztonságban magát, ha a hozzá közelálló helyen találhat egy olyan személyt vagy irodát, ahol néha csak kipanaszkodhatja magát, mert mire eljutott a végére a panaszának, rendszerint tudja, hogy mit hibázott. Ez az egyik. Ezért rendkívül fontos az, hogy a hálózat valóban hálózat legyen, ne az a típusú hálózat, hogy erre van energiánk, ezt tudjuk megfizetni, hanem az a típusú hálózat, hogy azért ez valahol egy civil mozgalom is, és a civil mozgalom erősítésében ez rendkívül fontos.
Ez kapcsolódik egy dologhoz, ez pedig az oktatás kérdése. Szeretünk az oktatással úgy elszámolni, hogy hány embert oktatunk, hány tanárt oktatunk, hány diákot oktatunk. Ez nagyon könnyű dolog, mert azok egy helyen vannak, könnyű őket elérni. Az országos fogyasztóvédelem szervezetei évek óta keresik az iskolákat, sokkal előbb, mint ahogy az oktatást kitaláltuk, és kapcsolatot tartanak velük rendszeresen.
De nemcsak ez az oktatás az érdekes. Amíg ennek az oktatásnak a gyümölcse, hogy úgy mondjam, beérik, az generációk kérdése. Az is fontos, hogy a felnőtteknek egy olyan típusú tájékoztatása folyjék, amit akárminek nevezhetek, de mindenképpen közelítse azt, amit várunk, hogy egy társadalmilag elfogadható tudásszintre emelkedjen a felnőtt lakosság ismerete a fogyasztóvédelemről. Ebben rendkívül fontos, hogy kik érik el a felnőtt korú lakosságot, és azt kell mondanom, hogy a civil szervezetek. Tehát elérik a nyugdíjasokat, azt a korosztályt, amiket ők szerveznek, elérik a fiatalok mozgalmi szervezetét, a fiatalokat, bár őket könnyebb elérni, és a felnőtt lakosságot egyedül a civil szervezetek érik el. Meg kell azt is mondanom, hogy korlátozottan. Miért? Mert ez is forrásigényes. Ahhoz, hogy a klubfoglalkozások működjenek, és ne csak akkor találjam meg a civileket, amikor valami bajuk van, hanem általában prevenció jellegével képezzem őket, ennek is kell hogy legyen forrása, és erre is kellene törekedni, és erre is kellene energiákat fordítani, mert errefelé fontos lenne végre ellépni.
Azt hiszem, hogy amit a civilek ebben a körben végeznek, mondjuk úgy, hogy tájékoztatás címen - nem szeretem azt a szót, hogy oktatás -, az igenis elismerésre érdemes, mert egyszerűen összefogva a nyugdíjasszervezetekkel, meg összefogva a különböző civil szervezetek tanácsadó irodáival gyakorlatilag széles körben terjesztik azokat az ismereteket, amik valamilyen módon a mindennapi életnek azt az értékét jelentik, hogy egyfajta fogyasztóvédelem jelenik meg benne és egyfajta elégedettség.
Mi az, ami hiányzik benne? Nem arról az oldalról közelítem, hogy meg kellene oldani a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak azt, amit ő nem tud. Hiányzik belőle az önkormányzatok segítő támogatása, pedig ők a lakóközösségüknek a megélt életéért felelnek. Hiányzik belőle az az összefogás, ami pont a gazdasági szervezetekkel együtt jelentené azt, hogy eleve megelőzze az ilyen jellegű panaszok keletkezését. Vannak rámozdulások, de ebben még kevés, ami történt.
Még valami hiányzik. Szerintem a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság is többet tehetne azért, hogy a területen működő, általa nem szervezett civil szervezetek felkészültsége, munkája, azoknak a tapasztalatai becsatlakozzanak ezekbe az ismeretekbe, és ez valamilyen módon használhatóan megjelenjen.
Sokféle dolog volt, amit mondtam. Még két mondat, ami kritikának tűnik, de nem ez volt a célja. Ha arról az oldalról nézem, hogy az út, amit megtett például a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság vagy amit megtettek a civil szervezetek, akkor azt mondom, hogy biztos, hogy előrementünk egy úton. Ha azt kérdezik, hogy elegendő volt-e, hogy előrementünk, akkor azt mondom, hogy nem, lehetett volna jobban is. Ez a "lehetett volna jobban is" összefogással, végiggondolással és a dolgok kezelésével is megvalósulhat.
Elmondanék tanulságként egy mai problémát. Ma reggel felhívott egy újságíró a következővel. Őt hozzám Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének sajtófőnöke küldte, hogy ha valaki tud segíteni, akkor segíteni a civil szervezet tud rajta. A kérés a következő volt. A tegnapi napon a Váci utcában nagy viták és veszekedések alakultak ki, mert a pénzváltó helyeken az eurót 230 forintért vásárolták a pénzváltók. Azért keresett meg engem, hogy mit tudunk tenni azért, ami az országnak egyébként az imázsát is rontja ebben a dologban. Azt kellett mondanom, hogy semmit. A furcsasága az, hogy ebben az ügyben pont az a szervezet, ami felel ezért, küldte a civil fogyasztóvédelemhez ezt az embert, hogy a civil fogyasztóvédelem tud segíteni. Miért érdekes ezért? Nem tartozik a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság asztalára, de ennek a szervezetnek, ahol most ülünk, az asztalára tartozik, hogy végig kellene gondolni azt, hogy vannak olyan joghézagok, amik a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz is tartoznak, amikkel igenis foglalkozni kellene, és összedobva közösen a gondolatainkat, ötletünket meg kellene oldani azt, hogy a fogyasztó jobban érezze magát ebben az országban és mások is esetleg jól érezzék magukat, miközben kiszolgálják a fogyasztót.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök asszony. Akkor viszont, ha megengedik képviselőtársaim, egy pár gondolatot hadd osszak meg önökkel, mert meghallgattam mindenkit.
Így a vita után azt elégedetten konstatálom, hogy néhány mondatot a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság beszámolójának is áldoztunk, miután kijelölt napirendünk volt, szerintem ez egy komoly fegyvertény. Ha jól belegondolok, ismét rendezhetünk akár egy általános vitát a fogyasztóvédelem helyzetéről, és sok más dolgot is napirendre vehetünk, de azt a magam részéről - és ezt az én véleményemként fogadják el - nem látom szerencsésnek, hogy ha a Fogyasztóvédelmi Hatóság szemére próbálunk vetni olyan dolgokat, ami nem az ő asztala, vagy esetleg olyanokat rajta kérünk számon, ami nem az ő felelőssége. (Bagi Béla távozik az ülésről.) Ma ebben azért jócskán tettünk egy kirándulást, bizottsági tag és nem bizottsági tag egyaránt.
Magáról a szervezet beszámolójáról hadd mondjam, hogy a magam részéről kiemelkedően jónak is tartom, és főigazgató úrnak, ha megengedi, egyszerű állampolgárként köszönöm is, hogy egy átszervezéssel egyetemben a Fogyasztóvédelmi Hatóság egyre dinamikusabban és szakszerűbben látja el a munkáját, holott egyébként általában az átszervezések úgy szoktak hatni a különböző szervezetekre, hogy addig a valódi tevékenység szünetel. Ezt talán a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság létrejöttekor nem lehetett tapasztalni.
Lehet viszont mást tapasztalni, és azt gondolom, hogy az állampolgárok jelentős része ebben a felmérésben is, amit főigazgató úr említett, de egyébként a saját személyes tapasztalatomban is elégedetten jelzik vissza, hogy úgy érzik, hogy egy erős, hatékony, dinamikus hatóság jött létre a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságban.
Az már egy érdekes helyzet egyébként, hogy ha ennek jó a sajtója, akkor a sajtó is újabb és újabb problémákat teremt abban az értelemben, hogy az emberek olyan ügyekkel, amikkel egyébként korábban talán otthon maradtak, megjelennek akár a hatóságnál, akár civil szervezeteknél, mert éppen ezek a hírek győzik meg arról, hogy van értelme, van védelem, van olyan szervezet, aminek nekitámaszthatják a hátukat. Nem a Fogyasztóvédelmi Hatóság tehet arról, ahogy szoktam mondani, nem egyfajta jóságos Robin Hood szerepet biztosít számára a jogszabály, mármint hogy odaballag ahhoz, aki valami csúnyát csinált a fogyasztóval, ott helyben le is pofozza, elveszi tőle azt, amit el kell, odaadja a fogyasztónak, és a dolog rendben van. Részint jogállamban élünk, részint polgári demokráciában, részint pedig kapitalizmusban. Ott ez meg nem járja. Lehet, hogy a mi személyes érzelmeink ezt szeretnék, és azt gondolnánk, hogy akkor hatékony egy hatóság, hogy ha egy ilyet végrehajt, de a hatóságoknak nem ilyen jogi kereteket biztosít, legalábbis polgári demokráciákban a világ. Erre van ott a bíróság, a fogyasztóvédelem területén a békéltetőtestületek.
Tehát a magam részéről a beszámolót is jónak tartom, színvonalas munkának, és egy színvonalas tevékenységről szóló beszámolónak.
A vitának arról a részéről, hogy egyáltalán a fogyasztóvédelemben történt-e előrelépés vagy visszafejlődés, azért azt hadd mondjam, hogy bizonnyal egyébként például a kialakított ügyfélszolgálati irodák még nem fedik le az ország összes települését. Jelen állapotunkban ezt finanszírozni se vagyunk képesek. De borzasztó nagy előrelépésnek tartom ahhoz az állapothoz képest, amikor ilyen irodák nem voltak, vagy pedig kizárólag csak olyan civil módon tudtak működni, esetleg kevésbé frekventáltabb helyeken, esetleg nem finanszírozva, és még sorolhatnám. Ez egy nagyon-nagyon komoly előrelépés, hogy a Fogyasztóvédelmi Hatóság különböző helyein ezek az irodák civil együttműködéssel, állami finanszírozásból elkezdtek működni. Nyilvánvalóan az együttműködés továbblépése lesz az, vagy ennek a formának a továbblépése, fejlődése, ha egyébként sikerül több településre eljuttatni ezt a szolgáltatást. Ideálisnak magam is azt tartom egyébként, hogy minél közelebb menni az emberekhez. Egyébként erre főigazgató úr is utalt. Ezt majd valakinek finanszíroznia kell, a mindenkori állami költségvetésnek.
De ez a kis példa, és ezt példának használom, jól mutatja, hogy igenis az elmúlt két évben, három évben komoly előrelépések történtek. Elégedett én magam se vagyok, hát persze. Az most egy kérdés persze, hogy egy kapitalizmusban lesz-e olyan ideális állapot, amiben nem lesznek fogyasztóvédelmi panaszok. Ez egy kérdés, tekintsük teoretikus kérdésnek. De hogy az elmúlt 2-2,5 évben az emlegetett kormányzati stratégia mentén végrehajtott lépések igenis előremozdulást okoztak, abban biztos vagyok, miközben egyébként napi dolgokban bennem is van elégedetlenség.
Az önkormányzatok dolgát napirendre is vesszük. Egyszer érdekes dolog az is, amit elnök asszony mondott, hogy egyébként az önkormányzatok felismerik-e időnként, hogy nekik a fogyasztóvédelem kapcsán is lenne támogatás szempontjából, együttműködés szempontjából tennivalójuk, de hát könyörgöm, jogszabályok szerint helyben a jegyzők a legfőbb fogyasztóvédők. Miért nem érvényesül ez egy csomó esetben? Mi is tárgyaltunk olyan területeket, ha emlékeznek a temetkezési kérdésekre. Fehéren-feketén kiderült, hogy a történetben minden együtt van, egyszerűen a helyi jegyzők zöme vagy jelentős része nem kéri számon a jogszabályt, nem alkalmazza. Ezzel nyilvánvalóan foglalkozni kell.
Nekünk képviselőknek meg dolgunk és kötelességünk, hogy folyamatosan keressük azokat a jogszabályi hézagokat vagy akár a kialakult állapotokhoz való jogszabályi hozzáigazítás lehetőségét, ami akár az országimázs szempontjából, akár pedig fogyasztói érdekek megvédése szempontjából fontos.
Befejezve a magam hozzászólását, azt szeretném mondani, hogy számomra azért ez a kép egy picit pozitívabb, mint ahogy néhány hozzászólásból kibontakozott. A magam részéről a Fogyasztóvédelmi Hatóság elmúlt éves teljesítményét pedig kifejezetten kiemelkedőnek és a fogyasztóvédelem szempontjából hasznosnak tartom. Külön örülök annak egyébként, hogy mindenfajta formában együttműködik a hatóság civil szervezetekkel, akár közkeresetek benyújtása esetén, akár irodát üzemeltetve, ez önmagában előrelépés. Azért gondoljuk el, hogy mi nem alapvetően nem egy ilyen hatósági felfogásban szocializálódtunk az elmúlt 40-50 évben, hogy a hatóság közös tevékenységeket végez civilekkel, ez önmagában egy borzasztó nagy dolog, és azt gondolom, hogy helyes dolog.
Tehát ennyit szerettem volna mondani. Akkor ezt a napirendi pontot most lezárom, és ezzel szerintem képviselőtársaim is egyetértenek. Köszönöm szépen, hogy ilyen toleránsak. Köszönöm főigazgató úrnak is.
A következő napirendünk, amiben megígértem, hogy a címnél is rövidebb leszek... Nem is olvasom el még egyszer az egész címet, mert ebben az állapotában borzalmas. Az Európai Parlament Belső piaccal és fogyasztóvédelemmel foglalkozó bizottsága az új EU-s fogyasztóvédelmi irányelvtervezet kapcsán meghívta a különböző országok fogyasztóvédelmi bizottsági elnökeit, és ennek kapcsán volt egy összejövetel Brüsszelben, mint említettem, április 2-án. Az Európai Unió fogyasztóvédelmi jogának alkalmazása és átültetése volt ennek az összejövetelnek a címe.
A konferencia középpontjában az Európai Parlament és a Tanács a fogyasztók jogairól szóló irányelvének tervezete állt. Az új irányelv célja az üzlethelyiségen kívül kötött szerződésekről szóló európai gazdasági közösségi irányelv, a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló szintén gazdasági közösségi irányelv, a távollevők között kötött szerződésekről szóló európai közösségi irányelv, valamint a fogyasztási cikkek adásvételéről és a kapcsolódó jótállásról szóló európai közösségi irányelv felülvizsgálata. Ez a tervezet ezt a négy irányelvet egyetlen jogi aktusba foglalja, a közös vonatkozásokat rendszerezett formában szabályozza, a meglevő szabályokat egyszerűsíti és aktualizálja, az ellentmondásokat feloldja, a hiányosságokat próbálja felszámolni.
Fontos változás a korábbi négy irányelvhez képest, hogy míg azok minimális harmonizációról szóltak, egy maximális harmonizációra került előkészítésre, magyarul a tagállamok ennek elfogadása esetén nem tarthatnak fenn vagy fogadhatnak el az irányelvben előírttól eltérő rendelkezéseket.
Két okkal indokolják az irányelv kialakítását: a fogyasztók egységes európai uniós védelme és a vállalkozások részére a piacra jutás megkönnyítése, nyilvánvalóan egymás nemzeti piacra jutásának a megkönnyítése.
Az összejövetelen kialakult vita, az ott elhangzott hozzászólások alapján kiderült, hogy a tagországok szükségesnek tartják az egységes szabályozást, de több ország fél attól, hogy a kötelező teljes harmonizáció miatt saját belső szabályozásának szigora fog fellazulni, és ezt természetesen hátrányosnak tartják a hazai fogyasztók számára.
A konferencián magam is hozzászóltam, és Magyarország képviseletében ismertettem a megjelentekkel az elmúlt évek hazai fogyasztóvédelmi politikáját, és elmondtam azt, hogy Magyarország - figyelemmel a fogyasztói érdekekre - alapvetően támogatja a Bizottság kezdeményezését és a javaslat teljes harmonizációra épülő koncepcióját, annak figyelembevételével, hogy a teljes harmonizációnak nem szabad fellazítani a hazai szigorúbb szabályozást.
Meglena Kuneva asszony, a fogyasztóvédelmi biztos a konferencián felhívta a résztvevők figyelmét arra is, hogy az Unióban mindenféleképpen ki kell alakítani egy közös egységes álláspontot a fogyasztóvédelem területén, már csak azért is, hogy legyen mit képviselni az Európán kívüli országokkal szemben.
A konferencia zárásaként a résztvevők kialakították azt a közös álláspontjukat, hogy a harmonizáció szükséges, azonban ez pillanatnyilag csak részleges lehet, és mint ahogy mondtam, nem lazíthatja föl a belső szabályozások hatékonyságát. Ugyanakkor ez a munka folytatódik, nyilvánvalóan az európai uniós irányelvek elfogadásához vezető utak módján a magyar kormányzatnak vannak feladatai, hogy a magyar álláspontot folyamatosan képviselje.
Annyit még szeretnék megjegyezni, hogy most a Ptk.-módosítás kapcsán egy csomó olyan passzus lép életbe, ami pár év múlva egyébként ennek a fogyasztóvédelmi irányelvnek a hazai törvénybe foglalása után majd változni fog. Más szempontból azt gondolom, hogy persze az irányelv alakítgatásakor az itthoni Ptk.-t meg a kormányzat képviselőinek álláspontját is formálja, magyarul azzal, hogy a Ptk.-ban ezeket a módosításokat elfogadtuk, ez egy irányadás arra nézvést, hogy milyen magyar álláspontot jelöljünk meg.
Kérdezem a tagokat, hogy van-e kérdés. (Koszorús László: Nem vagyunk határozatképesek.) Már nem vagyunk határozatképesek? Jó, nem fogunk szavazni erről úgyse egyébként, tehát nincs ezzel az égvilágon semmi probléma. A következő napirendet tájékoztató jelleggel elővesszük, a következő ülést elő fogom készíteni, és aztán megyünk tovább, ez amúgy is egy tájékoztató volt. Akkor azt kérem még két bizottsági tag képviselőtársamtól, hogy ne magamban beszéljek a helyiségben kizárólag, még várjanak egy percet. Köszönöm szépen.
Jó, tehát akkor ehhez nincs észrevétel és kérdés. Akkor menjünk tovább!
A bizottság 2009. első félévre vonatkozó munkatervének megvitatása
Összegyűjtöttem azokat a javaslatokat, amiket az én jó bizottsági tagtársaim tettek, és ennek alapján kialakítottam az elkövetkezendő hónapokra egy napirendi javaslatot. Miután erről most már nem fogunk tudni szavazni, nem is fogunk, de azt azért szeretném elmondani, hogy ezzel nem ér véget az ez éves munka, tehát aki nem találja benne a saját javaslatát, annak szeretném jelezni, hogy augusztus második felétől, augusztus végétől indítanánk a következő időszakot, és majd talán a június 24-ei ülésen elfogadhatjuk az arra az időszakra szóló napirendeket.
Igazából csak nézzetek rám, aztán bólogassatok. A következő ülésre az "internet szerepe" történet jó-e szerintetek? (Dr. Gógl Árpád jelentkezik.) Parancsolj, Árpád!
DR. GÓGL ÁRPÁD (Fidesz): Köszönöm szépen. Annak ellenére, hogy nem vagyunk határozatképesek, talán majd a megszavazandó programot is tudjuk alakítani.
A kutatás-fejlesztési innovációs bizottság, amely szintén eseti bizottság, májusban tárgyalja az internet és az elektronikus rendszer szerepét, szükségességét, az elektronikus közigazgatás kérdéskörét is. Mivel ez is egy eseti bizottság, és ott tudomásom szerint Baja Ferenc, aki most ennek felelőse, lesz az egyik résztvevő, és egy nem szociológus SZTAKI-s, már a számítástechnikai akadémiai intézet egyik referense fog szerepelni. Bennem fölmerült, hogy könnyen lehet, hogy érdemes lenne együtt tárgyalni ezt, mert valahol ez most egy nagyon előtérben lévő kérdéskör, a módszertan, megközelítés, szemlélet, és talán nem kellene kétszer lefolyatni. Legalább két közös tagja is van a bizottságoknak, ezért talán a határozatképesség is könnyebben lehet. (Közbeszólás: Három.) Ez az egyik javaslatom. Magda Sándor annak a bizottságnak az elnöke.
Ha még lehetne valami, ehhez csatlakozik a mai vita egyik tapasztalata. Itt szóba került az elektronikus úton történő kereskedés. Valahol a reklámszféra is idetartozik, egy olyan megközelítés, ami a médiát is bekapcsolná. Nem vagyok teljesen tisztában a hatóság statútumával, lehetőségeivel, de érdemes volna fogyasztóvédelmi szempontból a médiával is foglalkozni, mert valahol az is már az elektronikus rendszer része, és hihetetlen módon befolyásolja, torzítja, néha megtéveszti a fogyasztót. Ez egy új terület. Mi azt gondoljuk, hogy nemcsak a tejfölt lehet liszttel hamisítani, és azt kell ellenőrizni. Azt hiszem, hogy sokkal nagyobb nagyságrendileg ez a kérdéskör. Elnök úrnak megfontolásra ajánlom ezt a területet.
ELNÖK: Ha megengeded, képviselő úr, az ORTT-re gondolsz te? Az ORTT-nek vannak fogyasztóvédelmi feladatai egyébként, de hadd mondjam azt az adott napirend kapcsán, és ez a másik felvetésedre is reakció, hogy mire gondolok. Arra gondoltam, hogy a civil szervezetek, a szakmai szervezetek és a hatóságok elkezdték az internetet fogyasztóvédelmi tájékoztatásra fölhasználni. Ebben van olyan is egyébként, ami egy picit még a tájékoztatáson is túlmegy, mert mondjuk amikor a PSZÁF ilyen összehasonlító biztosítási táblázatokat közöl, meg egyéb ilyesmit, akkor azt mondanám, hogy az egyszerű, tudatos fogyasztóvá váláson túl egy konkrét fogyasztói döntést is befolyásol. De például a panaszfal.hu egy olyan interaktív oldal, ahova maguk az olvasók viszik be a különböző fogyasztóvédelmi felvetéseket, problémákat. A különböző szakmai szervezeteknek is vannak honlapjaik, ahol etikai szabályokat közölnek, és a többi.
Tehát igazából azt szerettem volna ezzel a napirenddel, hogy miket csinál a hatóság az interneten, a különböző hatóságok a fogyasztók tájékoztatása érdekében, mit csinálnak a civil szervezetek ebben a dologban, miből csinálják például, mik az ő tapasztalataik, mondjuk például a pályázati rendszereket nem kell-e egy picit formálni ebben az ügyben. Még azért azt ismerjük el, hogy ha nem is abban az ütemben hódít az internet, mint ahogy időnként szeretnénk, de azért az egy nagyon-nagyon fontos hordozóeszközzé vált. Tehát ebből a szegmensből akartam ezt a dolgot megközelíteni, ami most azért érdekes, csak legalább egy gentleman's agreementet kellene kötni, hogy mi legyen a következő napirendünk, ha nem is szavazunk, nyugodtabb lenne a lelkem, mint hogy úgy készítem elő, hogy semmilyen egyetértésetekkel nem bírok. Ha elfogadható ezzel a megközelítéssel ez a napirend, akkor azt mondom, hogy legyen ez a következő a munkaterv kapcsán.
Az ORTT meghívásáról beszéljünk, tehát azt mondom, hogy miért ne hívhatnánk meg az ORTT-t. (Koszorús László: Az NHH-is meghívhatjuk, a Hírközlési Hivatalt.) Bárkit meghívhatunk egyébként. (Dr. Gógl Árpád jelentkezik.) Képviselő úr?
DR. GÓGL ÁRPÁD (Fidesz): Igazán a következő az, amit a gondolkodásunkba szeretnék bevinni. Itt a jelentésben is láttuk a villamos energia részénél kitüntetetten, hogy egy panaszcentrikus fogyasztóvédelemben gondolkodunk, mi pedig parlamenti eseti bizottság vagyunk. Nagy ellentmondást látok egyrészt a pénzügyi szféránál, mert ott azt mondják, meg azt mondta más is, hogy a PSZÁF-nak van kitüntetett szerepe. Igen, a PSZÁF ellenőrzi a banki, pénzügyi szabályok, rendelkezések szerinti működést, de azt, ami panasszá válik vagy kiszolgáltatottá teszi az igénybevevőt, kevésbé vizsgálja. Ugyanez vonatkozik a médiára is. Az ORTT nagyon sok mindent vizsgál, de azt a befolyásolási területet, ami torzítja... Most itt nem az pozitív, amit te kiemeltél, hogy mi minden pozitívum van, az elektronikus meg a többi, itt érzek egy hiányt, mert más a szabályszerű működés kontrollja és más a fogyasztó védelme, a fogyasztó helyzetének az optimalizálása. Ez az, ami az én gondolkodásomban javaslat.
ELNÖK: Feloldja-e ez azt a dolgot, hogy most megelégszünk ezzel, egyébként pedig akkor felfogtam, hogy van egy olyan igény, ami egyébként általában megy, mert akkor már egy csomó más dolog belekavar ám azért, tehát az internetes értékesítéstől kezdve internetes reklámig, satöbbi. Az egy egészen más téma egyébként, tehát annyi a közös benne, hogy ebben a mondatban is benne van, hogy internet. De akkor azt mondom, hogy most javasoltál egy új napirendet, amit ezek szerint még ebben az évben megpróbálunk abszolválni. Ez így jó? Uraim? (Nincs jelzés.)
Akkor nagyon szépen köszönöm a tanácskozási jogú meghívottaknak, érdeklődőknek és bizottsági tagoknak a mai összejövetelt. Következő ülésünk várhatóan május 20-án lesz.
Köszönöm szépen.
(Az ülés befejezésének időpontja: 15 óra 05 perc)
|
Koszorús László a bizottság alelnöke |
Alexa György a bizottság elnöke |
Jegyzőkönyvvezető: Földi Erika