FVEB-4/2009.
(FVEB-25/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi eseti bizottságának
2009. június 23-án, kedden, 13 óra 03 perckor
a Parlament főemelet 37-38. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Megjelentek *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
Az önkormányzatok fogyasztóvédelemmel összefüggő tevékenysége, különös tekintettel a vonatkozó jogszabályokban foglalt szerepükre: fogyasztóvédelmi tanácsadó irodák működtetésére, a fogyasztóvédelmi civil szervezetekkel való együttműködésre és a fogyasztók önszerveződésének támogatására, valamint a jegyzők fogyasztóvédelmi hatásköreinek áttekintése *
Dr. Horváth Sándor (SZMM) szóbeli kiegészítője *
Wittich Tamás (NFH) hozzászólása *
Pelyhe József (MÖSZ) hozzászólása *
Németh László (SZFE) hozzászólása *
Bányai Péter Mihály (ÉTOSZ) hozzászólása *
Sándor József (CSFE) hozzászólása *
Elnöki összefoglaló *
1. Az önkormányzatok fogyasztóvédelemmel összefüggő tevékenysége, különös tekintettel a vonatkozó jogszabályokban foglalt szerepükre: fogyasztóvédelmi tanácsadó irodák működtetésére, a fogyasztóvédelmi civil szervezetekkel való együttműködésre és a fogyasztók önszerveződésének támogatására, valamint a jegyzők fogyasztóvédelmi hatásköreinek áttekintése
2. Egyebek
Elnököl: Alexa György (MSZP), a bizottság elnöke
Koszorús László (Fidesz), a bizottság alelnöke
Molnár Béla (KDNP), a bizottság alelnöke
Borenszki Ervin (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Dr. Legény Zsolt (MSZP)
Török Zsolt (MSZP)
Bagi Béla (Fidesz)
Dr. Gógl Árpád (Fidesz)
Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz)
Szatmáry Kistóf (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Dér Zsuzsanna (MSZP) Dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Dr. Horváth Sándor főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Wittich Tamás főigazgató (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság)
Pelyhe József szakmai titkár (Magyar Önkormányzatok Szövetsége)
Németh László elnök (Székesfehérvári Fogyasztóvédelmi Egyesület)
Sándor József elnök (Csepeli Fogyasztóvédelmi Egyesület)
Bányai Péter Mihály elnök (Érdekvédelmi Tanácsadók Országos Szövetsége)
Szabó Miklós elnök (Társadalmi Unió)
Pásztor Szabolcs (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Elek Márton fogalmazó (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)
Kanyó László (Avant Garde)
Dr. Kathi Attila főosztályvezető (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság)
Dr. Kolozsi Sándor főosztályvezető (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság)
Kasza Gyula (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Géher Dorottya Júlia szakreferens ((Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Lángfy Pál (Magyar Energia Hivatal)
Dr. Csőreg Anikó vezető tanácsos (Magyar Energia Hivatal)
Taksás Katalin főosztályvezető (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete)
Tomicsek Renáta (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)
Sztojkáné Herkavits Györgyi szakértő (Veled-Érted Egyesület)
Lakat Judit alelnök (Civil Kontroll Egyesület)
Dr. Pálfalvy Hilda (Gazdasági Versenyhivatal)
Dr. Siklósi Irma Éva szakértő
Dékány Tamás irodavezető (Fogyasztóvédelem Szerkesztősége)
Dr. Nagy József szakértő
Rácz Mónika (MSZP frakció)
Pekár Erzsébet (MTI)
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 03 perc)
ALEXA GYÖRGY (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok. Szeretettel köszöntöm önöket, köszöntöm a bizottság tagjait és meghívott vendégeinket, az érdeklődőket - köszönöm, hogy eljöttek a mai ülésünkre. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.
A mai napirendünk - az előzetes munkatervnek megfelelően - az önkormányzatok fogyasztóvédelemmel összefüggő tevékenysége, különös tekintettel a vonatkozó jogszabályokban foglalt szerepükre: fogyasztóvédelmi tanácsadó irodák működtetésére, a fogyasztóvédelmi civil szervezetekkel való együttműködésre és a fogyasztók önszerveződésének támogatására, valamint a jegyzők fogyasztóvédelmi hatásköreinek áttekintése és egyebek - a javasolt napirend.
Kérdezem a bizottság tagjait, hogy ki az, aki a beterjesztett napirendet támogatja. (Szavazás.) Köszönöm. Ellene? Tartózkodott? (Szavazás.) Egyhangú.
Azt szeretném elmondani önöknek, hogy civil szervezeti javaslatként vettük napirendre az önkormányzatok fogyasztóvédelemmel összefüggő tevékenységét. Természetesen azt azért ne feledjük el ennek a napirendnek a tárgyalásakor, hogy bár a parlament törvények útján beleavatkozik az önkormányzatok működésébe, meghatározza annak korlátait, azért az önkormányzatok egy független hatalmi ág, akár ez a bizottság is csak a jelenlegi törvények alapján fogalmazhat meg számukra ajánlásokat; illetve akár a mai napirend kapcsán szűrhetünk le olyan tapasztalatokat, amely később az önkormányzati törvények vonatkozásában kialakult törvénymódosításokat, törvényhozatalt befolyásolják.
Úgy késztettük elő az ülést, hogy a Szociális és Munkaügyi Minisztériumot kértük fel egy vitaindító munkaanyag áttekintő, a területet bemutató anyag elkészítésére. Meghívtuk az önkormányzatokat tömörítő különböző önkormányzati szövetségeket, többen talán el is jöttek; egy: a Magyar Önkormányzatok Szövetsége, aki egész biztosan itt van és természetesen meghívtuk rá a civil szervezeteket is.
Helyünk most van bőven, azt kérem azoktól a civil szervezetektől, akik kifejezetten ehhez a napirendhez kaptak meghívást, hogy nyugodtan üljenek ide az asztalhoz - főleg akkor, ha egyébként hozzá kívánnak szólni -, foglalják el a szabad helyeket, talán a táblával ellátottakhoz is oda lehet ülni, mert lehet, hogy képviselő már nem csatlakozik hozzánk.
A nyár, úgy látom, nem használ egyébként a részvételnek, ezt azért ismerjük el, ennek tudom be az önkormányzati szövetségek viszonylagos passzivitását is ebben a kérdésben, de ez is arra ösztönöz bennünket, hogy a véleményünket röviden, tömören fejtsük ki a mai bizottsági ülésen is.
Szeretném megkérdezni Horváth urat, az SZMM képviseletében, hogy szóbeli kiegészítést kíván-e tenni az anyaghoz.
Parancsoljon Horváth úr!
Dr. Horváth Sándor (SZMM) szóbeli kiegészítője
DR. HORVÁTH SÁNDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottsági Tagok! Tisztelt Meghívott Vendégek! A korábbi üléssel ellentétben, egy pár dolgot kiemelnék az általunk készített előterjesztésből, mert a múltkori ülésen láttam, hogy nem mindenki fért ehhez hozzá és nem mindenki találkozott ezzel.
Az anyag - az általunk készített anyag - elsősorban leszögezi, hogy a fogyasztóvédelmi politika kidolgozásáért az állam felelős; azonban azt is megfogalmazza, hogy ezen feladatoknak a végrehajtása történhet mind központi, mind helyi szinten. Jól tudjuk, hogy a fogyasztók az egyes fogyasztóvédelmi problémákkal elsődlegesen a lakókörnyezetükben szembesülnek, így számos önkéntes jellegű, a jogi eszközök alkalmazását nem igénylő, a társadalmi felelősségvállaláson alapuló kezdeményezések láttak és látnak is napvilágot a mai napokban is, amelyek a helyi sajátosságokat jobban tudják előtérbe helyezni.
A kormányzat fogyasztóvédelmi politikája, annak cselekvési programja általában valamennyi fogyasztó védelmét szolgáló intézkedéseket fogalmaz meg, és ez mutatja azt, hogy a lakóhely speciális fogyasztóvédelmi vonatkozású kérdéseit, problémáit érdemes mindenképp helyi szinten kezelni. Ebben a kormányzat természetesen szerepet vállal és tett is olyan intézkedéseket az elmúlt években, amelyek mindenképp a helyi szintű fogyasztóvédelem megerősítését is szolgálták. Egyrészt a hatósági fogyasztóvédelmi intézményrendszert és a békéltető testületeknek a működését erősítette meg a jogszabályi változások és az anyagi források növelésével, másrészt pedig a fogyasztóvédelmi helyi társadalmi szervezetek számára jelentősebb összegű pályázati forrásokat biztosított. Harmadsorban pedig a fogyasztóvédelmi tanácsi irodáknak kialakította az országos hálózatát, amelynek révén minden megyében megtalálható egy iroda, és helyben tudnak fogyasztóvédelmi ügyeket az állampolgárok intézni.
Ezen túlmenően azt mindenképp megállapíthatjuk, hogy a helyi jellegű problémák és kérdések orvoslásában a helyi önkormányzatok mindenképp szerepet kell, hogy vállaljanak, ha ez nem is jogszabályban levő kötelezettségük.
Ami a 2007 májusában elfogadott kormányzati cselekvési programot illeti, abban is külön fejezetet szántunk az önkormányzati résznek és ebben meghatároztuk azokat az együttműködési lehetőségeket, feladatokat, amelyekben az önkormányzatok aktívabb szerepvállalását tartjuk szükségesnek és kiemeltük a jegyzőnek a kiemelt fogyasztóvédelmi szerepét is, amely szintén fontos ezen a téren.
Az anyag bemutatja az önkormányzatok fogyasztóvédelmi feladatait érintő jogszabályi hátteret. Ebben nem túl nehéz dolgunk volt, ugyanis nem kellett oldalakon keresztül sorolgatnunk a különböző fogyasztóvédelmi jellegű rendelkezéseket; az önkormányzati törvényben egyetlen rendelkezést találtunk, ami a fővárosi önkormányzatok esetében tartalmaz előírást, miszerint úgy szól, hogy közreműködniük kell a fogyasztóvédelmi feladatok ellátásában. Ezen kívül már csak a fogyasztóvédelmi törvény maradt, három helyen találunk utalást az önkormányzati szerepvállalás lehetőségére. Egyrészt a 41. szakaszban van három terület, amit megjelöl konkrétan a jogszabály. Az egyik az, hogy a helyi önkormányzatok segíthetik a fogyasztók önszerveződéseit; a másik, hogy támogatják a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek helyi érdekérvényesítő tevékenységét; és harmadrészt pedig a lakosság igényeitől függően tanácsadó irodákat működtethetnek. Aztán a következő szakaszban - a 45. szakaszban - pedig megerősítést találunk arra vonatkozólag, hogy az állam mellett a helyi önkormányzatok is előmozdítják és támogatják a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek különféle tevékenységét.
Az világos, hogy a nyári módosítás során - a fogyasztóvédelmi törvény módosítása során - semmiféle jogszabályi kötelezettsége nincs a helyi önkormányzatoknak ilyen fogyasztóvédelmi feladatok ellátására; tehát az önkormányzatok saját belátásuk és anyagi lehetőségeik függvényében vagy ellátnak ilyen fogyasztóvédelmi feladatokat, vagy nem - sajnos inkább az utóbbival találkozunk.
A harmadik utalás pedig a fogyasztóvédelmi törvényben a békéltető testületi fejezetben található, amely kimondja, hogy a helyi önkormányzatok is részt vállalhatnak a békéltető testületek működtetésében.
Az anyag a következő részben a jegyző kiemelt fogyasztóvédelmi szerepét elemzi, megállapítja, hogy számos olyan: jogszabályban deklarált hatáskörrel rendelkezik, amely közvetve vagy közvetlenül érinti a fogyasztókat és szolgálja az érdekeik védelmét. Ebbe a körbe tartozik a kereskedelmi törvény, ahol a jegyző - kereskedelmi hatóságként nevesítve - lát el ilyen feladatokat és vannak alacsonyabb szintű jogszabályok is, amelyikben szintén ilyen fogyasztóvédelmi jellegű előírások betartása felett őrködik. Ilyen kormányrendelet az üzletek működéséről szóló, a vásárok és a piacokról szóló és az egyes szabálysértésekről szóló kormányrendelet és sorolhatnám tovább - az anyagban ez megtalálható.
Ami az egyes helyi önkormányzatok fogyasztóvédelmi tevékenységét illeti, ott azt meg kellett állapítanunk, hogy jelenleg nincs a birtokunkban egy olyan komplex felmérés vagy kutatás, ami valamilyen betekintést engedne abba, hogy milyen önkormányzatok milyen mértékben látnak el ilyen fogyasztóvédelmi feladatokat - erre majd később kitérek, hogy ezzel kapcsolatban milyen javaslatunk lenne.
Aztán megfogalmazza az anyag azokat a szerepvállalási lehetőségeket, amelyeket a cselekvési program alapján is és amúgy is lehetséges irányoknak látunk a helyi önkormányzatok esetében. Az egyik ilyen együttműködés mind a fogyasztóvédelmi civil szervezetekkel, mind pedig a békéltető testületekkel; ami a békéltető testületek munkájának megkönnyítését jelenti - ahogy az előbb mondtam, a fogyasztóvédelmi törvény ezt külön is nevesíti - és a kamarákkal való megállapodástól függetlenül ők is részt vállalhatnak a testületek működési költségeiből. Ilyen irányú támogatásról tudomásunk nincs - nem tudom, hogy a jelenlévők meg tudnak-e cáfolni ebben.
Ami pedig a leggyakoribb és legeredményesebb együttműködési formát jelenti, az természetesen a helyi civil szervezetekkel való együttműködés. Itt elsősorban pénzbeli támogatást is jelent ez az együttműködés, de megvalósulhat különböző feladatok, programok nem pénzbeli támogatásához kapcsoltan is. Gondolok itt arra, hogy irodahelyiségeket ajánlanak fel a civilek számára térítésmentesen, vagy kedvezményesen az önkormányzati helységek bevonásával; illetőleg helyszínt és nyilvánosságot biztosítanak különböző fogyasztóvédelmi rendezvényeknek, programoknak; illetőleg önkormányzati kiadványokban, folyóiratokban, rádió és televízió műsorokban bemutatkozási lehetőséget kapnak a fogyasztóvédelmi civilek; illetve tájékoztató cikkek megjelentetésében azt hiszem, hogy szintén hasznos lehetőséget kapnak és erősödhet az ismertségük a helyi régióban.
Az együttműködés másik formája, a fogyasztóvédelmi törvényben szintén szabályozott a tanácsadó irodáknak a működtetése, ezt a civilekkel karöltve azt hiszem, hogy sikeresen lehetne végezni. Ez az országos irodahálózat főszabályként minden megyében működik egy helyen, de a kisebb településeken mindenképp érdemes elgondolkodni ezen, ha ez a lakosság igényeit is előhívja.
Ami a tájékoztatást és a kommunikációt illeti, természetesen az előbb felsoroltakon kívül arra is van lehetőség, hogy a helyi önkormányzat ezt maga kezdeményezze, illetve maga végezze, ő saját maga is szokott ügyfélszolgálati, ügyfélkapcsolati irodákat működtetni. Fogyasztóvédelmi tárgyú cikkeket jelentethet meg a saját műsoraiban, újságjaiban, illetőleg lakossági fórumokat, tájékoztató kampányokat rendezhet, ahol megismerik a fogyasztók a legalapvetőbb jogaikat, illetőleg megismerkednek a tudatos fogyasztói magatartás alapvető elemeivel. Ide sorolható még, hogy a helyi kommunális szolgáltatókkal szoktak nyílt napokat, előadásokat szervezni, ahol szintén a tudatos fogyasztói, a tudatos fogyasztás fontosságával ismertetik meg a helyi lakosságot.
Egy harmadik irányt is megjelöltünk, ami a fogyasztóbarát önkormányzat lehetőségét teremti meg. Ebben szóba kerülhet, hogy különböző megállapodásokat kötnek a helyi vállalkozásokkal, amelyben fogyasztóbarát szemléletet elősegítő vállalásokat rögzítenek, illetve olyan fogyasztóvédelmi típusú pályázatokat írnak ki, amelyek a helyi fogyasztóvédelmi problémákat tárják fel és ezeket próbálják valamilyen módon rendezni.
Aztán idetartozhat az, hogy a különböző nagyobb horderejű fogyasztóvédelmi ügyekben meghívják a képviselőtestületek a fogyasztóvédelmi civil szervezetek képviselőit, ahol véleménynyilvánítási joggal vehetnek részt, illetőleg a helyi rendeletalkotás során - szintén a fogyasztókat érintő ügyekben - javaslattételi, véleményezési joggal bírnak. Erre jó példa a Székesfehérvári Önkormányzat, de erről majd gondolom, Németh László részletesen beszél, hogy ott milyen együttműködési formák és milyen módon valósulnak meg.
Ami a javaslatunkat illeti, az anyagból jól kilátszik és kirajzolódik az, hogy valóban, ahogy mondtam, nincs egy komplex felmérés az önkormányzatok fogyasztóvédelmi munkáját illetően; azt javaslom, hogy érdemes lenne azon elgondolkozni - ha ez találkozik az eseti bizottság döntésével vagy elképzelésével -, hogy elindítsunk közösen egy ilyet az Önkormányzati Minisztériummal. Erre egy korábbi jó példa a márciusban az Oktatási Minisztériummal kötött együttműködési megállapodásunk, amelyben a fogyasztóvédelmi oktatás helyzetét mértük fel a közoktatási intézményekben, nagyon jó volt a visszaérkezési arány, 25 százalék fölött és azt hiszem, hogy egy elég jó képet kaphatunk arról, hogy milyen szinten zajlik is a fogyasztóvédelmi oktatás a különböző intézményekben. Azt hiszem, hogy egy ilyen hasonló jellegű kutatás során olyan eredményekkel tudnánk zárni a felmérést, ami hasznos alapul szolgálhatna arra, hogy az önkormányzatok fogyasztóvédelmi munkáját illetően milyen intézkedések, javaslatok és esetleg jogszabály-módosítások célszerűek. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy kormányzati hatósági oldalról van-e még hozzászólás, például a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság részéről.
Parancsoljon Wittich úr!
Wittich Tamás (NFH) hozzászólása
WITTICH TAMÁS (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság): Köszönöm szépen. Áttekintettük azt, hogy az NFH regionális felügyelősége és az önkormányzatok között milyen kapcsolat létezik és valamennyi régió és az önkormányzatok között szoros és napi kapcsolat áll fenn. Nagyon röviden a típusa és a jellege ennek a kapcsolatnak. Több régióban együttműködési megállapodások rögzítik azt, hogy melyek legyenek a konkrét területei az együttműködésnek - ez az egyik jellemző területe; másik terület, hogy elsősorban az önkormányzatok kezdeményezésére, közös ellenőrzések folytatására kerül sor. Egészen kirívó és pozitív példa: Jász-Nagykun-Szolnok megye, ahol a tavalyi évben 247 közös ellenőrzés folytatására került sor, de említhetném az idei év elejét, amikor éppen az egyik kerületi önkormányzattal - a VIII. kerületi önkormányzattal - a Józsefvárosi Piac közös ellenőrzését folytatta le a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és másik hat hatóság együttesen.
Horváth úr már említette, a fogyasztó-kapcsolati irodák együttes működtetése a következő terület, itt alapvetően az önkormányzatok helyiség biztosításával segítik a fogyasztó-kapcsolati irodák működését.
Végül, de nem utolsósorban együttműködünk a tudatos fogyasztóvá válás segítésében közös kiadványokkal, közös rendezvények megtartásával. Így tehát azt tudom mondani összefoglalóan, hogy az együttműködés rendszeres, az egész országra kiterjed és nagyon sok településen is megállapodások megkötésére került sor. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen főigazgató úr. Kérdezem, hogy más kormányzati szervezet kíván-e szólni. (Nincs jelzés.) Nem.
Körünkben van - bocsásson meg, bár mondta a nevét - a Magyar Önkormányzati Szövetség és Pelyhe József szakmai titkár.
Pelyhe úr, parancsoljon!
Pelyhe József (MÖSZ) hozzászólása
PELYHE JÓZSEF (Magyar Önkormányzatok Szövetsége): Köszönjük szépen a meghívást - tisztelt elnök úr, tisztelt bizottság - azt, hogy itt lehetünk és elmondhatjuk a véleményünket ezzel kapcsolatban. Gémesi elnök úr szeretett volna jönni, azonban neki brüsszeli hivatalos elfoglaltsága miatt ez a mai időpont nem volt megfelelő, de egyeztettünk előtte és mindenképpen szeretném a főbb pontokra és a főbb hangsúlyokra a figyelmet felhívni és a véleményünket a bizottság számára, a bizottság részére elmondani.
Alapvetően elmondhatjuk azt és kinyilváníthatjuk, hogy a fogyasztóvédelem területe az önkormányzatok oldaláról az önkormányzatok számára is rendkívül fontos. Minden önkormányzatnál lényeges az, hogy a területen élő lakosság, az állampolgárok a megfelelő szintű, a megfelelő biztonságú szolgáltatásokat vehessék igénybe; azt hiszem, hogy ezt nem kell senkinek továbbragozni, hogy a lakossági elégedettség rendkívüli jelentőségű a települések vezetői számára is.
Jogszabályi kötelezettség - ahogy itt a korábbiakban hallhattuk - nincsen, olyan szempontból tartalmaz a fogyasztóvédelemről szóló törvény bizonyos rendelkezéseket, amely a képviselőtestület számára lehetőséget biztosít, és bizonyos területre felhívja a figyelmet, amiben nagyobb szerepvállalásra szeretné az önkormányzatokat ösztönözni.
Azt is elmondhatjuk, hogy az önkormányzatok érzik, hogy ezekre a szolgáltatásokra, amik itt ebben, illetve ezekre az együttműködésekre, amik a törvényben vannak, szükség lenne; ez a mindennapokban úgy jelenik meg, hogy a polgármester, a helyi önkormányzati képviselő, vagy akár a hivatalnak a munkatársai számos esetben találkoznak azzal, hogy fogyasztóvédelmi kérdésben fordulnak hozzá és ilyen ügyekben keresik meg őket.
Rátérve ugyanakkor azokra a területekre, ami itt a napirendi javaslat címében is szerepel, számos problémát vélünk észrevenni és ennek a problémáit látjuk a megvalósításban. Az önkormányzatok részéről az igény megvan, a lakosság részéről is megvan az igény, azt hiszem, hogy ebben egyetérthetünk. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a korábbi években is, de főleg a jelenlegi gazdasági helyzetben az önkormányzatok működése területén évről évre azzal szembesülnek, hogy hogy tudják azt a nadrágszíjat meghúzni, hogy a szolgáltatásokat még a további színvonalon el lehessen látni és nem az a fő kérdés, hogy milyen új szolgáltatásokat lehetne elindítani.
Egyértelmű, hogy az együttműködések terén itt két területet érintettek. Az egyik az együttműködések, a helyi médiumokban való különböző cikkeknek, interjúknak a biztosítása. Azt hiszem, hogy ezek speciális területek, minden önkormányzat maga tudja eldönteni, hogy van-e olyan helyi újság, amiben ezt meg tudja jelentetni, milyen ráhatása van a helyi médiumokra, mennyiben tud ebben közreműködni, hogy ilyen jellegű cikkek, népszerűsítő írások megjelenjenek akár a helyben működő civil szervezetekről, felhívva a lakosság figyelmét is arra, hogy milyen munkát végeznek és mennyiben hozzájárulnak a fogyasztói elégedettséghez.
Azonban a másik terület, ami véleményünk szerint ugyanúgy fontos és lényeges lenne, ez a tanácsadó irodák működésével kapcsolatos, független attól, hogy hallottuk, hogy jó néhány településen működik és vannak jó észrevételek és jó kapcsolatok a hatóság és az önkormányzatok között. Azt összességében megállapíthatjuk, hogy sajnos erre az önkormányzatok nem sok helyen tudnak igent mondani több okból kifolyólag - egyrészt az irodának a létesítése. Vannak olyan helyek, ahol ez az önkormányzat hivatalában megoldható, azonban számos esetben ennek az irodának a létesítése is bizonyos átalakításokat tenne szükségessé az állampolgárok fogadására való felkészülésre, és hogy az ő számukra megfelelő feltételeket biztosítsanak.
Tehát első lépésben a beruházás, ugyanakkor azt is hozzá kell tenni, hogy ezeknek az irodáknak működési költségei is vannak. Azokban az önkormányzatokban, ahol a megfelelő együttműködés megtalálható a civil szféra és az önkormányzatok között, ott nem olyan rendkívüli nagymértékben, azonban egyéb helyeken mindenképpen meg kell említeni, hogy komoly költséggel járna az alkalmazottak és az irodákban a szolgáltatást nyújtó személyek fizetésének a megteremtése. Mivel a lakosság részéről rendkívüli igény van, mi ezt úgy látjuk, hogy több személlyel minden egyes városban - nem egy-két személyről lenne szó, hanem jóval többről -, mert a lakosság részéről is elvárható, hogy ezekben a tanácsadó irodákban a szolgáltatást, illetve számukra információt nyújtó személyek megfelelő szakértelemmel rendelkezzenek, és megfelelő szakemberek legyenek. Továbbá, még folytathatnánk az irodák felszereltségét, a számítógépes ellátottságról is szólni kell, vagy akár az internet előfizetések, a telefonhasználat díja; tehát úgy érezzük, hogy bármennyire is az önkormányzatok jelentős része szeretne ezen a területen előrelépni, azonban ezt az anyagiak miatt az elmúlt években képtelen volt megtenni.
Egy kezdeményezésre is szeretném ugyanakkor felhívni a figyelmet, amiről a Településüzemeltetési Tanács is ülésezett és szóba került az elmúlt ülésén. Tapolca város polgármesterétől - aki sajnos, azóta elhunyt, Ács János polgármestertől - kaptunk egy kezdeményezést azzal kapcsolatosan, hogy ők saját településükön elindították az ügyfélbarát szolgáltatásokért történő együttműködést, szeretnének egy egységes ügyfélszolgálati rendszert kialakítani, ennek a rendjét összehangolni. Akárcsak azt, hogy az ügyfélszolgálati idő tekintetében összehangoltság legyen, és ne kelljen az állampolgárnak a hét minden napján egy-egy nap szabadságot kivenni azért, hogy ha szeretné az ügyeit intézni - esetleg egy költözés vagy egyéb helyváltozás miatt - igénybe venni. Azonban e területen is azt kell látni, hogy komplex és sokoldalú együttműködések szükségesek, mert ezekben az esetekben is a közszolgáltatókkal külön-külön le kell ülni, egyeztetni kell, nem mindegyik részéről tapasztalható sok esetben együttműködés.
Tehát mi összességében úgy látjuk, hogy a szándék megvan, mindenképpen mi is szeretnénk partnerek lenni abban, hogy a településeken élők jobb minőségű szolgáltatásban részesüljenek, a megfelelő információkhoz hozzájuthassanak - sajnos jelen anyagi helyzetben komolyabb lépésekre úgy látjuk, hogy az önkormányzatok már nem tudják a megfelelő feltételeket megteremteni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen Pelyhe úr. Szerintem folytassuk a civilekkel és akkor majd később megkérdezzük a képviselőket, hogy van-e kérdésük, hozzászólásuk.
Több civil írásos anyagot kaptunk. Kaptunk a Székesfehérvári Fogyasztóvédelmi Egyesülettől, amire lehet mondani, hogy szinte egy modell, amit egyébként ez a bizottság már közvetlenül is tanulmányozott, mert élt a Székesfehérvári Önkormányzat, illetve a Fogyasztóvédelmi Egyesület meghívásával.
Kaptunk anyagot az Érdekvédelmi Tanácsadók Országos Szövetségétől - Bányai Péter úr a körünkben is van -, és kaptunk egy anyagot a Társadalmi Uniótól, amelyik a Társadalmi Unió tapasztalatait foglalta össze.
Azt szeretném kérdezni, hogy azok a civil szervezetek, akik írásos anyagot küldtek, azok szóbeli kiegészítést tennének-e. (Jelentkezésre.)
Először Németh úr, rendben van, de kérdezem a másik kettőt: Bányai úr is kíván szólni. Szabó úr, tervezed, hogy hozzászólsz?
SZABÓ MIKLÓS elnök (Társadalmi Unió): Nem, nem kívánok.
ELNÖK: Csak tisztázni szeretném, hogy mire számíthatunk a hozzászólások vonatkozásában. Köszönöm.
Van még egyéb civil szervezet itt nálunk, akik nem küldtek írásos anyagot, de esetleg tervezik, hogy hozzászóljanak? (Jelentkezésre.) Sándor úr a Csepeli Fogyasztóvédelmi Egyesülettől, van-e más? (Nincs jelzés.) Rendben van, akkor ezzel le is zártuk a civil hozzászólások sorát, illetve igazából most kezdjük.
Parancsolj, Németh úr!
Németh László (SZFE) hozzászólása
NÉMETH LÁSZLÓ (Székesfehérvári Fogyasztóvédelmi Egyesület): Németh László vagyok, a Székesfehérvári Fogyasztóvédelmi Egyesület elnöke.
Mi, mint ahogy az írásos beszámolóban is írtam, 13 évvel ezelőtt kezdtük el ezt a munkát, az önkormányzattal való együttműködést, mert a finanszírozásunk nem volt megoldható egy országos szervezeten keresztül. Szerencsés volt, hogy városunk polgármestere komolyan vette a fogyasztóvédelmet. Mi egy együttműködési megállapodást írtunk alá az önkormányzattal, aminek a lényege az, hogy mi átvállaljuk az önkormányzat fogyasztóvédelmi feladatait, beleértve a jegyző feladatait és bár olyan túl sok nekik nem volt, de úgy gondolom, hogy Magyarországon minden önkormányzat nagyon fontos feladata a lakossági érdekek védelme.
A 97-es fogyasztóvédelmi törvény nagyon tisztán és világosan megmagyarázta a civil szervezetek szerepét és feladatkörét a kompetenciák, hatáskörök kérdésében. Mi nemcsak az önkormányzattal kötöttünk megállapodást, hanem a mi partneri kapcsolatunk a '80-as évek elejére a Fogyasztóvédelmi Hatósággal is és legnagyobb örömünkre a mai napig is élő kapcsolatunk van a Fogyasztóvédelmi Hatósággal. Úgy gondolom, hogy az ország bármely területén - legyen az kistelepülés, legyen az nagyobb város - nagyon-nagyon nagy szükség van az állami, az önkormányzati és a civil szervezeti együttműködésre.
Azt hallottam itt az előbb, hogy a szándék megvan. A szándék is kell, de kell az akarat is, mert az akarat a legfontosabb dolog. Azt mondom, hogy abból a kezdeti időszakból, amikor ilyen 3x3 méteres irodában kezdtünk és ma van egy 56 négyzetméteres berendezett irodánk; igaz, hogy számítógépet, egyebeket nem kaptunk az önkormányzattól, sem a hatóságtól, de elkezdtünk pályázni. Tehát úgy gondolom, hogy a 2000-es évek táján és utána, főleg azt követően, bár most már a harmadik minisztériumnál tart a fogyasztóvédelem, de mi helyen vagyunk, nekünk nagyon jó. Minden évben van pályázat. Egy titka van a pályázatnak, pályázni tudni kell és tisztességesen kell elszámolni, olyan munkát, feladatkört kell megjelölni, ami teljesíthető. Nekünk évek óta minden pályázatunk sikeres volt. Három évvel ezelőtt már egy Phare pályázaton is részt vettünk, jelen pillanatban is pályázatunk van beadva a Szociális Minisztériumhoz, elszámolással vagyunk egy másik pályázatban.
Úgy gondolom, hogy azok a technikai felszerelések, ami ma egy fogyasztóvédelmi irodában kell, azt a pályázatból meg lehet teremteni. Nekünk van két számítógépünk, egy laptopunk, projektorunk, fénymásolónk - tehát egy komplett iroda olyan szolgáltatásra, saját honlapot üzemeltetünk; a tavalyi évben több mint 3000 panaszügyet rendeztünk le.
Az önkormányzati munka egyik része még az, hogy az önkormányzat ülésein részt kell venni. Tehát az önkormányzatnál a közüzemi szolgáltatások díjtételénél nagyon fontos szerep hárul a civil szervezetekre, mert mi például Fehérváron már bent vagyunk a rendeletekben, kapcsolatokat tartunk a szolgáltatást végző cégekkel. Sőt jómagam már két ciklus óta bizottsági szakértőként külsősként dolgozom; először a vállalkozás, kereskedelmi, turisztika, majd egy gazdasági csúcsbizottságban, most meg a városi szolgáltatási bizottságban.
Azt hiszem, hogy az ügyfélszolgálati irodák sorában elsőként talán mi nyitottuk meg Fehérváron hivatalosan az ügyfélszolgálati irodát, nekünk már régóta működött, csak az együttműködés került aláírásra. Tehát mi nagyon örülünk annak, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság megbízott bennünk és aláírtuk az együttműködési megállapodást. Szinte napi kapcsolatban állunk a regionális fogyasztóvédelmi irodával. A fogyasztóvédelmi törvényből fakadóan a hatóságok részére megmaradt a kereskedésben a szolgáltatás hatósági része - az ügyfelekkel való foglalkozás, a tanácsadás, a kiadványok, ez mind a civil szervezet feladatkörébe tartozó dolog. Mi öt évvel ezelőtt például elkezdtük az általános és középiskolákban az oktatást önkormányzati támogatással. Nem kértünk túl sokat, csak egy kiadványra való pénzt és összehívni az iskolaigazgatókat, ahol a polgármester úr jelenlétében bejelentettük, hogy mit szeretnénk csinálni és elindítottuk a képzést - ilyen egyszerű ez a dolog.
Na most, a másik szervezetről is kellene szót ejteni ebben a feladatkörben: a békéltető testületekről. A békéltető testületek és az önkormányzatok között gyakorlatilag szoros kapcsolat nem létezik, sőt jó pár évvel ezelőtti időkre is visszagondolva, úgy gondolom, hogy az önkormányzatok meghívták a kamara képviselőit és ők is arra volnának kijelölve, hogy a fogyasztók gazdasági érdekeinek a védelmében próbáljanak hatékonyan részt venni az önkormányzat munkájában - a fülük botját sem mozgatták ez idáig, nem tapasztaltam.
Olyan tapasztalatom se volt, hogy az önkormányzatok jegyzői a helyzet magaslatán állnának - az önkormányzati törvény ismeretén kívül - a fogyasztóvédelmi törvénnyel, mert nagyon sok olyan jegyzőtől kaptam felkérést arra, hogy próbáljak valamit megmagyarázni neki, holott azt úgy gondolom, hogy kellett volna tudni. Ha most azt vesszük, hogy az önkormányzatok kötelező feladatai az ár megállapításánál, ami közvetlenül érinti a lakosságot, ott kötelező volna a területeken működő civil szervezet véleményét kikérni. Ezen az alapon - mint ahogy az írásos beszámolómban is elmondtam - ma az önkormányzatok 80 százaléka törvénytelenül működik a törvény nem alkalmazása, vagy a nem ismerése végett.
Ezért gondolom azt, hogy nagyon komolyan kellene ezzel a gondolattal foglalkozni. Én most például két civil szervezet létrehozásán fáradozok, Sárbogárdon és Dunaújvárosban, ahol mindenféle segítséget: a megalapítással, az alapszabály elkészítéssel, a kiadványokkal kapcsolatban, hogy azon a területen is ugyanazt a szolgáltatást tudják majd kapni a fogyasztók, mint Fehérváron - ez egy fontos dolog. De a legfontosabb, hogy a civil szervezetek, akik megalakulnak, azok minimum legyenek közhasznú szervezetek, mert szolgáltatást nyújtani csak így tudnak - nem a saját tagjai, hanem azon kívül keressék meg az önkormányzatokat. Még olyan önkormányzati vezetővel nem találkoztam - pedig sokkal találkoztam -, aki ne örülne annak, hogy a saját területén egy hatékony civil szervezet lenne, keressék egymást. Megoldható a dolog, nem nagy pénzekbe kerül, ez inkább, úgy gondolom, akarat és szándék kérdése, mert az, hogy most egy helyiséget kell adni egy civil szervezetnek; Fehérváron nálunk 21 olyan civil szervezet van - és nagyon sok tízmilliós támogatásra -, akivel az önkormányzat ellátási szerződést köt. Tehát nem úgy, hogy most egy civil szervezet van, és akkor gyerünk, kapsz egy kis pénzt, aztán csináljatok bulit, meg vörösboros lakomát, nem erről van itt szó; itt arról van szó, hogy az önkormányzat feladataiból át kell vállalni: akár az érdekvédelem területen, akár a szociális munka területén, akár a kultúra területén.
Tehát a konkrét meghatározott feladatokra úgy gondolom, hogy minden önkormányzat alkalmas. Még egy, ami a legfontosabb, hogy ennek a háromnak kell együttműködni, mert ez a három láb az, amelyik biztosítja a fogyasztók gazdasági érdekeinek védelmét: az állami hatóságé, az önkormányzaté és a civil szféra. Nálunk például, ha az irodába bejön egy panaszos, a témájának megfelelő könyvet átadjuk neki, regisztráljuk a panaszügyét; és ha olyan esettel állunk szembe - a legritkább -, hogy békéltető eljárásra kell küldeni, nálunk ott a jegyzőkönyv, elkészítjük az idős 70 éves ember számára, aki nehezen is lát, nehezen olvas, és komplett kész anyaggal mehet a békéltető testülethez. Ma 27 panasz ügyünk volt 10 óráig, míg el nem jöttem, ezen el kell gondolkodni. Köszönöm szépen elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen elnök úr.
Bányai úr!
Bányai Péter Mihály (ÉTOSZ) hozzászólása
BÁNYAI PÉTER MIHÁLY (Érdekvédelmi Tanácsadók Országos Szövetsége): Azért kértem szót, mert egyrészt nagyon pozitív dolgok hangzottak el a kormányzati oldal részéről. Mi, úgy nagyjából a Németh úrral egyformán beszélünk, de az, egy olyan is elhangzott, hogy több együttműködés van az önkormányzat és a civil szervezetek között - az anyagomban kiemeltem, hogy egy van. Nos, 3300 önkormányzatból, ha csak egy helyen van, akkor ez a dolog nem nagyon működik.
Csináltunk egy felmérést az interneten, hogy mit tudnak erről: az önkormányzatok fogyasztóvédelmi feladatairól, elsősorban a szakma és a civil szervezetek lapjait néztük meg. Kérem szépen, nem sokat tudnak mondani, mert nincs az önkormányzatoknak fogyasztóvédelmi feladata - az nem feladat, ha azt mondják, hogy lehet, megteheted. Kérem szépen, úgy tudom, hogy amit a törvény nem tilt, azt megtehet az önkormányzat anélkül, hogy ezt egy törvényben iktatnák. Ebből kifolyólag azt gondolom, hogy ha valóban azt szeretnénk, hogy az önkormányzatok és a civil szféra együttműködjön - mi érdekeltek vagyunk benne, különösen az Érdekvédelmi Tanácsadók Szövetsége nagyon sok helyen azt tanácsolta a tagszervezeteinek, hogy menjen és vegye fel a kapcsolatot az önkormányzattal -, azt hiszem, hogy az önkormányzatok is érdekeltek kellene, hogy legyenek ebben. De mindaddig, amíg megengedő módban kerül a törvénybe az, hogy felveheti a kapcsolatot, meg támogathatja, meg minden, arra az lesz a válasz, mint a gyerekek szokták, akkor nem kell csinálni, ami nem kötelező, azt nem kell csinálni - a kötelezőt meg kell csinálni, vagy még azt sem talán.
Tehát azért gondolom, hogy itt probléma van egyrészt, mert nem kötelező a feladat, másrészt, mert az az egyén, akinek problémája van, az nincs megvédve. A hivataloknak nem az a dolga, hogy az egyénnek igazságot szolgáltasson, a hivataloknak az a dolga, hogy ellenőrizzen, felügyeljen, adott esetben büntessen. Ha beírunk, hogy nem kaptunk 30 napon belül választ a panaszunkra, akkor a hivatal megbünteti ezért a hanyag szolgáltatót vagy kereskedőt. De az, hogy valakivel vetetnek egy rossz telefonszolgáltatásra, rossz internetszolgáltatásra egy új telefax készüléket, mert a végére az már nem tud lépést tartani a korral, majd azzal sem működik a faxrendszer és kiderül, hogy az egész rendszer nem működik, és erre nem tudunk igazságot találni, elég régóta van, ez azt jelenti, hogy az egyéneknek nincs meg a kellő védelme.
A békéltető testületet szokták ajánlani. A békéltető testület egy "fognélküli tigris", nincs joga ahhoz, hogy valójában megbüntessen, nincs joga ahhoz, hogy ha nem akar együttműködni a partner, akkor nem fog együttműködni; ha nem hajtja végre a határozatot, akkor nem lesz ebből különösebben baja - fordulj a bírósághoz, mondják a panaszosnak és máris egy hosszú bürokratikus útra terelődött a dolog. A megoldás szerintem ott van, vagy szerintünk ott van, ha az önkormányzatok jobban elfogadnak bennünket partnernek és nemcsak Fehérvár lesz az üdítő kivétel, hanem mi már néhány helyen próbálkoztunk és biztatónak mondható a tárgyalás.
Budapesten más a helyzet. Budapesten a jegyző akkora úr, hogy ha egy államtitkárhoz az ember be akar menni, rövidebb-hosszabb időn belül be tud jutni. Egy jegyző legfeljebb két hónapra ad időpontot és akkor nincs ott, hanem ott van két ember, aki meghallgatja a civil szervezetet, majd azt mondja, hogy jó, szólunk Arankának, aki egy másik civil szervezeti vezető és majd Aranka esetleg, ha tud, akkor ad helyiséget a rendezvényeknek. Tehát ez nem komoly együttműködési szándék, gondolom, hogy ezt mindenki belátja. Az együttműködési szándék az, amikor a pécsi jegyző azt mondta, hogy jó, a héten már nem tudok időt adni, de hétfőn le tudnak jönni és akkor tudunk ebben dönteni - ez egy együttműködési szándék. Ott aztán megakad valamiért a dolog, de ott van szándék. Azért gondolom, hogy az önkormányzati szövetségeken keresztül esetleg eredményt tudnánk elérni addig is, amíg nincs törvénymódosítás ez ügyben, mert az önkormányzati szövetségek talán tudnak hatni a tagjaikra.
És akkor a törvénymódosításról. Kérem szépen, azt mindenképpen kérjük és kérjük megfontolni, hogy a sok lehetséges segítség, vagy együttműködési mód helyett kötelező legyen ezzel foglalkozni, mert a fogyasztóknak nagyon komoly problémáik vannak különösen akkor, amikor ilyen a helyzet, tehát eléggé tudnak a zavarosban halászni.
Szeretnénk azt is, ha a fogyasztóvédelmi törvényben lefektetett bűvös mondat, ami a 45. § (3) bekezdése, hogy az állam a mindenkori költségvetésről szóló törvényben gondoskodik a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek támogatásától. Ha valaki ezt esetleg összekeveri a fogyasztóvédelmi pályázatokkal, akkor azt gondolom, hogy téved, mert az programra vonatkozik, ez pedig a működésről szól - tehát arról, hogy az állam a működését a fogyasztóvédő szervezeteknek segíti.
Azt kérjük, hogy azt meg kellene fontolni, hogy legalább a Fogyasztóvédelmi Tanácsban tagként szereplő civil szervezetek kapják meg ezt a lehetőséget, nem olyan nagy pénz ez, hogy ne tudna a kormányzat vagy a parlament kiszakítani egy kis aprópénzt, viszont a működés tervezhető lenne. Az nem tervezhető működés, hogy ha egy 6,5 millió klikket elért panaszfal honlap a félig működésére kap pénzt és április óta gyakorlatilag az emberei azért dolgoznak, mert hátha más pályázatból vagy más támogatásból tudunk szerezni pénzt, ez nem jó módszer. Tervezhetőnek kell lenni a civil szervezet működésének egész évben, mint ahogy mindenki tervez. Nálunk elvárják azt, hogy minden önkéntes munkában zajlódjék, de nem tudunk önkéntes munkába ma már ügyvédet kiállítani és nem tudunk önkéntes munkába szakértőket foglalkoztatni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen Bányai úr.
Molnár alelnök úr szeretne gyorsan valamit mondani.
MOLNÁR BÉLA (KDNP): Annak ellenére, hogy messzemenően egyetértek azzal, amit ön mondott, engedje meg, hogy kiegészítsem azzal, hogy az NCA működési pályázataira - épp ma néztük meg - 93 vagy 97 ezer pályázat érkezett, ennyi civil szervezet kért működési hozzájárulást és kapott azt hiszem 170 egyesület, tetszenek érteni ezeket az arányokat. Tehát abban az esetben, ha a panaszfal a felét megkapta, azt kell mondjam, hogy ő kifejezetten jól áll - az ország áll rosszul. Elnézést a közbevetésért.
ELNÖK: Köszönöm szépen Molnár úr.
A csepeli fogyasztóvédőktől volt még jelentkező Sándor úr személyében.
Sándor József (CSFE) hozzászólása
SÁNDOR JÓZSEF (Csepeli Fogyasztóvédelmi Egyesület): Köszönöm, hogy meghívott a bizottság erre az ülésre. A Csepeli Fogyasztóvédelmi Egyesület 2000 óta működik Csepelen. 2000 óta önállóan működik és el kell mondanom azt, hogy az egyesületünk és az önkormányzat közötti kapcsolat példás, ugyanis a Csepeli Önkormányzat biztosít számunkra helyiséget, a helyiség mellett a bútorzatot és minden évben pénzbeli támogatással is biztosítja a működésünket. Az önkormányzat hatóságával már nem annyira szoros a kapcsolat, de magával az önkormányzattal nagyon jó a kapcsolatunk.
A Csepeli Fogyasztóvédelmi Egyesület létszáma 52-56 fő között mozog, az egyesületünk tagsága igazolványokkal van ellátva és az egyesület nemcsak irodát működtet, hanem az egyesület a panaszokat is kivizsgálja. Ebben annyi eredményt elértünk már, hogy Csepelen nem is kérnek tőlünk igazolványokat, elismernek mindenütt, ahova mi elmegyünk.
El szeretném mondani, hogy nemcsak az önkormányzattal van jó kapcsolatunk, hanem a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal, Wittich Tamás úrékkal is, el szoktak látni anyagokkal, segítenek. Ugyancsak jó a kapcsolatunk más civil szervezettel is, a Társadalmi Unióval is, a konföderációval is és ezen kívül a békéltető testülettel is nagyon jó a kapcsolatunk, hiszen azokat az írásos panaszokat, amelyeket benyújtanak hozzánk - évente körülbelül 130-150 között mozog - általában meg is tudunk oldani hatáskörünkben, és amit mi nem tudunk megoldani azt a békéltető testületnek, vagy más szervezetnek nyújtjuk át kivizsgálásra. Székesfehérvárral is nagyon jó a kapcsolatunk.
Azt mondom, hogy örülnék, ha országos szinten több helyen lenne nemcsak olyan társadalmi szervezet, amelyik meghallgatja a panaszokat, hanem dolgozik is, akkor a fogyasztóvédelem nagy lépést tenne előre Magyarországon. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nem felejtettem ki senkit, aki szeretett volna hozzászólni. (Nincs jelzés.)
Ha megengedik, mert itt konzultáltam közben képviselőtársaimmal - ők már nem kívánnak hozzászólni -, de engem kértek meg arra, hogy tolmácsoljam köszönetüket és persze az én köszönetemet is a beérkezett anyagok, az elhangzott vélemények miatt. Ugyanakkor néhány mondatot szeretnék mondani.
Azt gondolom, hogy a fogyasztóvédelmi törvényben nem lett volna helye más megfogalmazásnak az önkormányzatok felé, mint ezekre az ajánlásszerű megfogalmazásokra. A fogyasztóvédelmi törvény feles törvény, ezzel egy kétharmados önkormányzati törvényt módosítani, felülírni természetesen nem lehet. De ebből nem következik, hogy például Bányai úrék beérkezett írásos anyagában is és az itt elhangzott szóbeli kiegészítésben is szereplő észrevételeket a törvényhozásnak nem kellene akceptálni.
Azt gondolom, azt leszűrhetjük, hogy egyébként, amikor egy önkormányzati törvény módosításának vitája kinyílik és reális folyamatba lép, amin azt értem, hogy megvan a politikai konszenzus arra, hogy abból egyébként egy új törvény legyék, ezt külön-külön a politikai pártok - beismerem, nem a fogyasztóvédelmi vonatkozások miatt - el szokták mondani, aztán idáig mégsem bírt ebben konszenzus kialakulni. De azért optimista vagyok, meg látom a kényszereket, ami Magyarország előtt van e tekintetben mármint hogy igenis módosítani kell ezt a törvényt. Azt gondolom, hogy azt mi bizottságként megtehetjük, hogy a majdan elkészülő tájékoztatónkban ajánlásokat fogadunk el. Mert egyébként az a véleményem, tisztában léve azzal, hogy az önkormányzatok forrásai nem végtelenek, de egyébként meg egy helyi önkormányzatnak, ha ez a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos bizonyos elemek törvényibb feladatként valamifajta kötelezettségként jelennek meg, akkor az egyébként a feléjük áramló finanszírozásban is meg fog jelenni valamilyen formában.
Az jól látszik, hogy egyébként azok az önkormányzatok - ismerjük el, ezek politikai vezetéseken múlnak, tehát az önkormányzatok megválasztott politikai vezetésein -, akik felismerik azt, hogy nekik érdemes a lakosság nagy csoportjait érintő feladatok között a fogyasztóvédelemmel is foglalkozni, azok sikeres együttműködéseket tudnak és akarnak kialakítani. Azt is kimondhatjuk - és talán a székesfehérvári egyesület ezért nem haragszik meg, hogy így fogalmazok -, hogy a kisebb, nem országos egyesületek meg se lennének ilyen típusú önkormányzati háttér nélkül annak ellenére, hogy egyébként színvonalas működéssel az állami pályázati részvételen sem esélytelenek, de azért a kisebb szervezetek számára igazából ez adja a hátteret.
Örülök annak, hogy egyébként - mondjuk úgy, hogy pártsapkától, politikai hovatartozástól függetlenül - vannak olyan önkormányzatok, amelyek a helyben működő fogyasztóvédelmi civil szervezetek tevékenységének segítését és általában véve a fogyasztóvédelem ügyét fontosnak tartják és támogatják. Azt gondolom, hogy ezt lehetne egy kicsit, akár a mi szintünkön is, segíteni, ösztönözni. Ezért azt fogom javasolni a bizottság számára ebben a bizonyos tájékoztatóban, amit a következő ülésünkön, várhatóan szeptember elején fogunk elfogadni, hogy forduljunk levéllel az önkormányzati szövetségekhez és abban tegyünk egy-két ajánlást, hogy milyen módon lehetne akár pluszköltség nélkül, mert nem mindig erről van szó, a fogyasztóvédelem ügyében hathatósabb tevékenységet kifejteni, nem elhárítva persze ezzel a törvényhozói jogszabály alkotói feladatainkat.
A másik eleme ennek: a jegyzők csoportja, akik egy önálló szervezet az önkormányzatiságban. Nem az első ülés egyébként, ahol visszajön az a tapasztalat, hogy bár a jegyző számára a működési engedélyek kiadása - egy helyi iparfelügyelet jogként és lehetőségként - a kezében van, de mondjuk úgy, hogy jegyzője válogatja, hogy él-e ezzel a feltételrendszerrel. Pár hónappal ezelőtt a temetkezési szolgáltatások kapcsán állapítottuk meg, hogy meglehetősen problémás a helyi ellenőrzése például annak a tevékenységnek, ami egyértelmű jegyzői feladat lenne. Ennek persze nemcsak jogszabályi problémái vannak, ennek vannak olyan típusú problémái is, hogy helyben élő jegyzőnek helyben élő vállalkozót elmeszelnie - elnézést a profán kifejezésért - nem olyan egyszerű. Tehát valószínűleg itt a jegyzői jogosítványok dolgán el kell majd egyszer a törvényhozónak gondolkodni azért, hogy ez egy valóságosabb tevékenység legyen, vagy ne legyenek odadelegálva olyan típusú jogkörök, amiben a jelenlegi jegyzői státusz mondjuk úgy, hogy nem ad arra alkalmas terepet, hogy működjön.
Összefoglalva vagy inkább az összefoglalást befejezve azt szeretném mondani önöknek, hogy azért az önkormányzatok egy olyan szervezet - nyilvánvalóan nem jogi értelemben gondolom ezt a szót, mert hiszen ők sem egységes szervezet, így mondom - szervezetcsoport, amelyik nagyon komoly helyi intézményhálózattal, egyebekkel bír, még az egészen kicsik is bírnak valamivel. Tehát azon szerintem folyamatosan gondolkodni kell, hogy hogy lehet hatóságnak, civil szervezetnek, de akár az állami szférának is ezzel a szervezettel együttműködni a fogyasztók érdekében; milyen akár jogszabályi módosítások, akár új források is szükségesek ehhez, hiszen itt azért nagyon sok olyan formabontó lehetőség is rendelkezésre áll, aminek talán nincs intézménye, nincs gyakorlata, de szükség pedig lenne rá. Szerintem az önkormányzatok vannak ott közvetlenül az embereknél, ahol az emberek vannak és a fogyasztóvédelmi problémák is egyébként pedig az embereknél, az állampolgároknál jelentkeznek.
Nagyon-nagyon szépen köszönöm, hogy a mai ülésünkre eljöttek és ebben aktívan részt vettek. Szeretném önöket tájékoztatni és a bizottság tagjait is, hogy nyár végéig, ősz elejéig nem tervezünk új ülést - mindenki számára ezért, ha módjában áll, jó pihenést, jó nyári időszakot kívánok. Köszönöm szépen. Viszontlátásra.
(Az ülés befejezésének időpontja: 14 óra 05 perc)
|
Alexa György |
Jegyzőkönyvvezető: Turkovics Istvánné