V013-1/2007.
(V013-1/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Az "Együtt Egymásért, Egy-másért Alapítvány" működésének nemzetbiztonsági kockázatát vizsgáló bizottságának
2007. november 13-án, kedden, 10 óra 05 perckor
a Képviselői Irodaház 512. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
A bizottsági ügyrend elfogadása *
Szavazás a bizottság ügyrendjéről *
Feladatterv készítése *
Szavazás az első körben meghallgatandó személyek névsoráról *
Szavazás iratok bekérése tárgyában *
A bizottság részéről
Megjelent
Elnököl: Demeter Ervin (Fidesz), a bizottság elnöke
Tóth Károly (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Dr. Molnár Zsolt (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Cser-Palkovics András (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Simicskó István (KDP)
Gulyás József (SZDSZ)
Dr. Csáky András (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz) dr. Cser-Palkovics Andrásnak (Fidesz)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 05 perc)
DEMETER ERVIN (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntök mindenkit, a bizottság megjelent tagjait és az érdeklődőket is, a vizsgáló bizottság ülését megnyitom. Tájékoztatom a bizottság tagjait, hogy a 10 megválasztott főből 9 jelen van, Horváth Zsolt képviselő urat Cser-Palkovics András képviselő úr helyettesíti, tehát határozatképesek vagyunk, sőt teljes erőbedobással itt van mindenki.
Szeretném tájékoztatni a bizottság tagjait, hogy az elmúlt heti parlamenti döntés után három levelet küldtem ki, melyekben információt kértem a bizottság részére. Az elsőt a Legfelsőbb Bíróság elnökének, dr. Lomnici Zoltán úrnak küldtem, az országgyűlési határozatban levő 1. kérdést szó szerint, hiszen az arra vonatkozik, hogy az alapítványt mikor jegyezték be, milyen körülmények között vált közhasznú szervezetté. A második levél az országos rendőrfőkapitánynak ment, az országgyűlési határozat 2. kérdése szó szerint, tehát hogy milyen eredménnyel zárult az ORFK szervezett bűnözés elleni egységénél a Földesi-Szabó László által vezetett nyomozás, amely az Együtt Egymásért, Egy-másért Alapítványt létrehozó Jakubinyi Róbert ellen, hamis váltókkal, több száz millió forintos csalás vádjával indult. A harmadik pedig - a 3. kérdés az országgyűlési határozati javaslatban - az igazságügyi és rendészeti miniszterhez, Takács Albert úrhoz ment, a kérdés így szól szó szerint, a határozat szerint: milyen körülmények között került sor Jakubinyi Róbertnek az igazságügyi miniszter által javasolt köztársasági elnöki egyéni kegyelemben részesítésére.
A bizottság témakörébe tartozóan, tehát az Együtt Egymásért Alapítványhoz kapcsolódó kérdésekről és a Nemzetbiztonsági Hivatallal való kapcsolatáról egy alkalommal a nemzetbiztonsági bizottság ülésén meghallgatás történt, ahol jelen volt a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka, az akkori rendészeti helyettese, és a jegyzőkönyv minősített, de a nemzetbiztonsági bizottság titkárságán a bizottság tagjai számára megtekinthető. Sok hasznos információ van benne, az országgyűlési határozatban szereplő kérdésekből is néhányra konkrét válaszok szerepelnek. Azt kérem majd akkor, hogy oldjuk meg, hogy a bizottság irattárába is bekerüljön ez a jegyzőkönyv. (A bizottság munkatársához fordul.) Gábor, azt kérem, mert szükségünk lesz rá a munkánk során. Tehát ne csak betekintés legyen, hanem a bizottsági anyagok között is legyen meg ez a jegyzőkönyv.
A napirend elfogadásához jutottunk. Az eredetileg kiküldött terveink szerint két napirendi pontunk van, az egyik a bizottság ügyrendjének elfogadása, a másik pedig egy feladatterv készítése. Van-e valakinek egyéb napirendi javaslata? Mert ha nincs, akkor erről fogunk szavazni. (Nincs jelzés.) Aki a napirenddel egyetért, kérem, most jelezze szavazatával! (Szavazás.) Köszönöm szépen, úgy látom, hogy egyhangú igen.
A bizottsági ügyrend elfogadása
Az 1. napirendi pont az ügyrend. A bizottság ügyrendjét elektronikus formában kiküldtük, eljutott-e mindenkihez. Kérem, csak az jelezze, akihez nem jutott el ez a tervezet, ez a javaslat! (Nincs jelzés.)
Van-e valakinek módosító indítványa a bizottság ügyrendjéhez? (Nincs jelzés.) Úgy gondolom, az előkészítés során igyekeztünk kapcsolatot tartani, és remélem, hogy az ügyrend konszenzusos, de alelnök úr, Tóth Károly kért szót. Parancsoljon!
TÓTH KÁROLY (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Nincs módosító indítványom, a kollegáimnak sem hiszem, mert támogatjuk. Azt szeretném csak jelezni már az ügyrend elfogadásánál, hogy egy új típusú vizsgálóbizottságra készüljön mindenki, ahol nyugalomban, csendben, halálos unalom mellett, a parlament által meghatározott valamennyi kérdésen végigmenve a bizottság 90 nap alatt, a törvényben biztosított határidőn belül elvégzi a munkáját, valamennyi államigazgatási szerv együtt fog működni a bizottsággal, és reményeink szerint közösen elfogadott zárónyilatkozattal fejeződik be.
Azt gondolom, ezért - reményeink szerint - érdemi és hosszú vita nélkül elfogadjuk az ügyrendet, és el fogjuk fogadni a napirend második részét is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Gulyás képviselő úr!
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Nyilván az elnök és az alelnök személye garancia arra, hogy nyugodt bizottsági munkát tudunk itt folytatni a vizsgálódásaink során. A magunk részéről - az SZDSZ részéről - jól előkészítettnek, így támogathatónak tartjuk, tartom a bizottság ügyrendjét. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Az ügyrendhez konkrétan van-e még valakinek hozzászólása? (Nincs jelzés.) Jó.
Alelnök úr, szükség is lesz arra, hogy itt olajozottan végezzük a munkánkat, mert a bizottság... (Tóth Károly: Olajat ne! - Derültség.) 2007. november 5-én alakult, és 2008. február 3-a, amikor letelik a 90 nap, ez egy vasárnapi nap. Közben van egy januári parlamenti szünet, amikor lehet, hogy nem minden héten tudunk háromszor bizottsági ülést tartani, és nyilván december közepétől a magyar szokásoknak megfelelően általában még a képviselők is a családjukkal töltik ezt az időszakot, tehát viszonylag rövid idő áll rendelkezésre, talán egy-másfél hónap.
Szavazás a bizottság ügyrendjéről
Ha nincs senkinek módosító javaslata az ügyrendre, felteszem szavazásra. Ki az, aki egyetért a beterjesztett ügyrenddel? (Szavazás.) Köszönöm szépen, úgy látom, egyhangú, az ügyrendet elfogadtuk.
A 2. számú napirendi pont a feladatterv készítése. Az előzetes egyeztetések során abban állapodtunk meg az alelnök úrral, hogy két kérdéskörre fókuszálunk most: megpróbáljuk számba venni, hogy kik azok a személyek, akiknek a meghallgatásától azt várjuk, hogy a bizottság munkáját eredményesen tudják segíteni, illetve lajstromba vesszük, melyek azok az iratok, amelyek beszerzése szükséges.
Kérném, hogy most tegyék meg a javaslatukat! Válasszuk szét, először nézzük meg azokat a személyeket, akiknek a meghallgatását fontosnak, indokoltnak tartjuk, és kérem, hogy tegyük meg a javaslatokat!
Alelnök úr, tessék!
TÓTH KÁROLY (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Egy gondolattal szeretném kiegészíteni. Azt javasolom, hogy a mai nap határozzuk meg a meghallgatottak köréből azt az első kört, amit már ma látunk. Nyilvánvalóan bármikor előfordulhat a meghallgatások során, hogy olyan információ jön, hogy további személy meghallgatása szükséges, azt gondolom, akkor a további személyt meg fogjuk hallgatni.
Kettő: kapjunk egy megbízást az elnök úrral arra, hogy a következő bizottsági ülésre készüljön egy ütemterv, ne most improvizáljunk dokumentumokról és egyébről. Ha most jóváhagyunk 6-8 személyt, akiket szeretnénk meghallgatni, ez bőséges lehetőséget ad arra, hogy a jövő héten zavartalanul ülést tartsunk.
Tehát javasolom, hogy a nemzetbiztonsági bizottságtól bekért dokumentumoktól függetlenül értelemszerűen hallgassuk meg a VPOP vezetőjét, illetve az akkori időszakban volt bűnügyi igazgatóját, hallgassuk meg Szilvásy miniszter urat. A Nemzetbiztonsági Hivatal akkori igazgatóját, Galambos urat, illetve a most megbízott igazgatót, Laborc urat hallgassuk meg mindenféleképp, merthogy hátha a bizottságnak más típusú kérdései vannak, mint a nemzetbiztonsági bizottságnak, amit így feltehetünk. Támogatom, hogy meghallgassuk a Nemzetbiztonsági Hivatal azon két munkatársát, akik közvetlenül kapcsolatban álltak valamilyen módon - tisztségviselőként vagy máshogy - az érintett alapítvánnyal.
Azt gondolom, ez első körben elegendő munkát ad ahhoz, hogy el tudjuk kezdeni, és még egyszer javasolom, hogy mivel a dokumentumok első körét az elnök úr bekérte, teljesen egyetértek vele, hogy az első három pontról megírta a kérést, ma további dokumentumokról ne döntsünk, ne boruljon fel az előkészítettség. Bízzuk meg az elnök urat - és ha elfogadják, akkor engem -, hogy akár a jövő hétre készítsük elő a menetrendet és a további dokumentumot. De ez is azt jelenti - szeretném jelezni -, hogyha a vizsgálatban előrehaladva kiderül, hogy még valamit be kell kérni, akkor arra nyitottak vagyunk, hogy bővítsük a kört, és arra is nyitottak vagyunk, hogyha kiderül, hogy valaminek már nincs értelme, akkor csak azért ne folytassuk le a meghallgatást. Ha lesz olyan jelzés vagy igény, hogy hallgassuk meg azokat a magánszemélyeket, akiken keresztül felmerült annak idején esetleges politikai befolyásolás gyanúja, akkor e két magánszemély meghallgatására is nyitottak vagyunk, ha érkezik ilyen kezdeményezés, azt meg fogjuk szavazni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük. Egyetértek a magam részéről azzal, hogy amit most látunk, azokat a személyeket vegyük lajstromba, és döntsünk a meghallgatásukról. Nyilván mindenki különböző szempontból, különböző állásból nézi, tehát előfordulhat, hogy amit egyik képviselő nem lát, azt látja a másik. Tehát szeretném bővíteni ezt a listát, illetve arról tájékoztatni a tisztelt bizottságot, hogy az alelnök úrral folytattunk mi egyeztetést, és azt az ötfős kört én támogathatónak és szükségesnek tartom, akiket ő először mondott. Név szerint haladok sorban: Szilvásy György, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal megbízott főigazgatója, Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatója, Nagy János úr, a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka Bencze József úr, a vám- és pénzügyőrség akkori helyettes vezetője.
Magam kezdeményeztem, és örülök, hogy alelnök úr javasolta is a Nemzetbiztonsági Hivatalnak azt a két munkatársát meghallgatni, akik az alapítvány kuratóriumában részt vettek: Gyarmati Györgynek hívják az urat, és Simon Ibolyának a hölgyet.
Az első körben, amit még lehet látni abban segítségünkre vannak azok a kérdések, amelyeket az Országgyűlés megfogalmazott nekünk, tehát mondjuk a 19. kérdés úgy szól, hogyan, mikor és milyen céllal kerültek az alapítvánnyal kapcsolatba a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, Szilvásy György testvérei, Szilvásy István és Szilvásy Péter, valamint a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatója. Úgy gondolom, hogy hogyan, mikor és milyen céllal, erre talán ők tudnak egyértelmű választ adni, úgyhogy javasolom, hogy még ezzel a két személlyel egészítsük ki a meghallgatásra első körben megkért személyek körét.
Van-e valakinek további javaslata? (Jelzésre.) Csáky András!
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Azt szeretném kérni, teljesen egyetértve azzal, amit elnök őr és alelnök úr mondott, hogy jövő hétre készüljön el a meghallgatási sorrend terve, alulról fölfelé haladva, hogy ne essünk abba a hibába, hogy utólag kiderül, hogy az elején minisztereket meg fővezéreket hallgatunk meg, utána megint vissza kellene hívni. Készüljön el egy terv, itt az elején a polemizálásból kiderült, hogy nagy egyetértés és szeretet uralkodik az elnök és az alelnök között, akkor együtt hozzanak ide egy ilyen névvel ellátott meghallgatási sorrendet, és menjünk a szerint!
Végig kell mindent gondolni, sőt ha azt a listát előre megkapnánk - egy nappal az ülés előtt -, akkor végig tudnánk gondolni, és rá tudnánk csatlakozni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megítélésem szerint elfogadható, hogyha döntöttünk a meghallgatottak személyéről, felvesszük velük a kapcsolatot, és egyeztetett időpontban, szerintem ezen a héten biztosan pontot tudunk tenni az időpontok kérdésére.
Gulyás képviselő úr!
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. A bizottság feladata, illetve működésének célja a címéből kiderül, és kettéválasztható a feladtunk. Egyfelől az állami intézményeknek egy korrupciógyanús ügyben való részvétele, amely tisztázandó, hogy ilyen megvalósult-e. Másfelől, ami nem kevésbé fontos és tisztázandó kérdés, hogy keletkezett-e nemzetbiztonsági kockázat, illetve van-e ilyen. Ez mindenképpen tisztázásra érdemes körülmény.
Azt gondolom, érdemes lenne strukturálnunk a meghallgatás szempontjából is a feladatokat, és a címben szereplő két különböző probléma tisztázásához csatolni a meghívásokat. Tehát oly módon kezelni a meghívásokat, hogy először tisztázzuk, egyáltalán mi az ügy maga, a korrupciógyanús ügy körülményeit vegyük számba. Ott nyilván keletkeznek olyan információk, amelyek majd visszahatnak a második témakörre, de szerintem azt járjuk először körül, hogy mi is az ügy, és hol tart ennek az ügynek a tisztázása, hogy ezzel párhuzamosan - a mi munkánkkal párhuzamosan - folyik egy hatósági eljárás, illetve egy büntetőügyben nyomozati eljárás. Szerintem első helyen úgy csoportosítsuk a meghívandók körét, hogy a korrupciógyanús ügy, és abban az állami intézmények esetleges szerepének a tisztázására kerüljön sor, erre tegyünk kísérletet, és utána menjünk el a nemzetbiztonsági kockázatok tisztázásának irányába.
Nyilván - most már közel tíz névnél tartunk - nem is egyszerre hívnánk meg a szereplőket, de a tárgyalás technikája szempontjából, tehát hogy egy-egy témakört eredményesen, kellően körbe tudjuk járni, praktikus lenne, hogyha a két témát különválasztva, elsőként az első feladatra koncentrálnánk, és aztán mennénk tovább a második irányában. Köszönöm.
ELNÖK: Simicskó képviselő úr!
DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Kérdésem lenne nekem is inkább, mégpedig - egyetértve Csáky kollegával -, hogy fontos lenne a meghallgatottak sorrendjét a következő alkalomra összeállítani, tehát egy ütemtervet készítsünk erről, mert valóban, korántsem mindegy, hogy milyen sorrendben hallgatjuk meg azokat a személyeket, akiknek a neve itt elhangzott.
A másik dolog: az ügyészséggel tervezünk-e valamilyen kapcsolatfelvételt abban a vonatkozásban, hogy a folyamat tényleg ott is zajlik. Tehát nehogy az legyen, hogy mondjuk az ügyészség megteszi a maga előterjesztését, tehát feljelentést tesz vagy bármi mást, és akár már a bíróság is letárgyalja, miközben a bizottság még ezt követően vizsgálatokat folytat. Tehát van-e lehetőség arra, hogy - akár az elnök úr, az alelnök úrral közösen - valamilyen rálátással bírjon, és kapjunk, kaphatunk-e valamilyen tájékoztatást arra nézve, hogy nem történik meg felesleges kettőződése a munkafolyamatoknak. Tehát jó lenne tudni, látni, hogy ez a nyomozás jelenleg milyen szakaszban van, legalábbis az információ szintjén, amennyire persze ez publikus lehet.
A harmadik kérdésem, felvetésem arra vonatkozna, hogy a nemzetbiztonsági bizottság ülésén jó néhányan azért részt veszünk ebből a bizottságból is, és van néminemű átfedés a vizsgálóbizottság tagjai és a nemzetbiztonsági bizottság tagjai között. Meghallgattuk a vám- és pénzügyőrség országos parancsnokát, és az akkori rendészeti főigazgatóját, aki most a rendőrfőkapitány, Bencze tábornok úrról van szó. Támogatom, hogy hallgassuk meg őket még egyszer, és használjuk azokat az információkat, adatokat, amelyeket a bizottság ülésén már elmondtak, csak nyilván ne úgy tűnjön ez, hogy mi most itt ismételt ellenőrzést hajtunk végre, tehát még egyszer szembesítjük őket a saját maguk nyilatkozataival. Tehát ezt is célszerű megnézni, szerintem a bizottság tagjai - akik egyébként nem tagjai a nemzetbiztonsági bizottságnak - tekintsék át az ott elhangzottakat, legyen rálátásuk és betekintésük, hogy mindannyian felkészültebben vehessünk részt azon a bizottsági ülésen, amikor meghallgatjuk a két vezetőt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Tóth Károly!
TÓTH KÁROLY (MSZP): Köszönöm. Csak a képviselő úrnak szeretném mondani, hogy mi nyitottak vagyunk minden olyan megkeresésre - beleértve az ügyészséget is -, egy pontig. Leghatározottabban szeretnénk elkerülni, hogy a bizottság maga nyomozó munkát folytasson. Tehát mi a konkrét bűncselekmény nyomozati tényfeltárásában, abban való bírósági döntés megelőlegezésében nem kívánunk szerepet vállalni, de teljesen természetesnek tartjuk, hogy például egy összeállított időrendben - mondjuk akkor, amikor áttekintjük magának a bűncselekmény gyanújának a jellegét, a nyomozati munka állását - kérjünk az ügyészségtől is egy tájékoztatást. Csak egyetlen dolgot talán közös megegyezéssel el tudunk kerülni, hogy ne akarjunk nyomozni. Nagyon rossz rendőrök meg ügyészek lennénk mindannyian. A mások által feltárt tényeket ismerjük meg azért, hogy elkerüljük, hogy mi akarjunk igazságszolgáltatást végezni, a bizottság feladatát próbáljuk meg egyszer jól elvégezni, hátha lesz egy olyan vizsgálóbizottság, amely zárójelentéssel ér véget, és nem jelentés nélkül.
ELNÖK: Úgy gondolom, senkiben nem vetődött fel, hogy mi nyomozzunk vagy lássuk el a nyomozóhatóság munkáját. Nemcsak azért, mert nem vagyunk jó rendőrök, hanem azért, mert a hatályos törvények alapján ennek megvannak a gazdái. Tehát nyilván a büntetőeljárás a maga szabályai szerint folyik az ügyben, ebből semmilyen feladatot nem veszünk át. Nekünk az a dolgunk, hogy a korrupciógyanús ügyekben való részvételek körülményeit vizsgáljuk, és abban keressünk összefüggéseket, illetve - ha szükséges - tegyünk javaslatot olyan törvényi szabályozásra, amelyekben ezek az esetleges vagy felvetődő visszásságok elkerülhetők lennének.
Ha jól értem, Simicskó képviselő úr arra bíztat minket, hogy mielőtt meghallgatjuk a két tábornok urat, a vám- és pénzügyőrség parancsnokát, illetve Bencze tábornok urat, mindenki nézze át a jegyzőkönyvet, hogy ne azért hívjuk őket, még egyszer ugyanazt mondják el, hanem annak ismeretében felvetődő kérdéseinkre kapjunk választ.
A meghallgatások sorrendjére szívesen fogadunk szempontokat. Van már két szempont, az egyik az, hogy a korrupcióhoz vagy pedig a nemzetbiztonsági kockázathoz kapcsolódik-e a meghallgatott személye. Nyilván van olyan, aki mindkét témakörben tud nekünk felvilágosítást adni, tehát mondjuk, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatója valószínűleg mindkét témakörben tud. Nyilván az is szempont, hogy azért - elfoglalt emberek lévén - olyan időpontot találjunk, amely mind a bizottságnak, mind nekik is jó, de további szempontokkal is szívesen bővítjük a meghallgatottak sorrendiségét.
Van-e konkrét javaslat még a meghallgatottak személyére? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor úgy látom, arról tudunk dönteni, hogy most mit látunk és kit szeretnénk meghallgatni, ez 9 személy. Ha felhatalmazást kapunk az alelnök úrral - illetve a titkársággal - arra, hogy ezeket sorrendbe rakjuk közös konszenzus alapján, akkor mi ezt meg fogjuk tenni. Kérdezem, szavazhatunk-e egyben a 9 személyről. (Jelzésre.) A bólogató pillantásokból bíztatást érzek erre, tehát határozathozatal következik.
Szavazás az első körben meghallgatandó személyek névsoráról
Az a határozati javaslat, hogy a vizsgálóbizottság hallgassa meg Szilvásy György miniszter urat, Laborc Sándort, Galambos Lajost, Nagy Jánost, Bencze Józsefet, Szilvásy Istvánt, Szilvásy Pétert, Gyarmati Györgyöt és Simon Ibolyát. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Egyhangú, köszönöm szépen.
Elfogadja-e a bizottság azt a javaslatot, hogy a következő alkalomra a meghallgatások időbeli ütemezésére javaslatot terjesztünk elő az alelnök úrral? (Szavazás.) Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze, hogy egyértelmű legyen! (Szavazás.) Köszönjük szépen, egyhangú.
Az iratok köre. Tudunk-e valamit előrelépni az iratok körében? Én javasolom, hogy próbáljuk meg, mert a rendelkezésünkre álló idő rövid. Említettem három levelet, és azt javasolom még, hogy van két szervezet, ahol lehetnek a bizottság hatáskörébe tartozó iratok és információk, az egészen biztos a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, és egészen biztos, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal ilyen. Azt javasolom, hogy forduljunk egy levéllel az adott szervezetek vezetőihez, küldjük el nekik az országgyűlési határozatot, és kérjük meg őket arra, hogy a bizottság hatáskörében lévő ügyekben a náluk keletkezet iratokat küldjék át a bizottságnak.
Csáky képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Javasolom, hogy még az ügyészséget is kérdezzük meg. Az ügyészség gyakorolja a törvényességi felügyeletet az alapítványok felett, hogy korábbi időszakban nem volt-e ilyen ellenőrzés véletlenül, ott nincs-e ilyen okirat.
ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Máris bővítettem a listát, tehát három hivatalunk van eddig. Van-e további javaslata valakinek?
Gulyás képviselő úr!
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Talán egy praktikus javaslat, és kevésbé fajsúlyos, mint ezeknek az iratoknak a bekérése, hogy akár a bizottsági titkár úrtól, akár az Országgyűlés dokumentációs osztályától, illetve azoktól, akik a Képviselői Irodaházban működtetik ezt a sajtógyűjtést, kapjunk egy sajtógyűjtést arról, hogy milyen információk jelentek meg a sajtóban e tárgykörben.
ELNÖK: Képviselő úr, azon túlmenően, mert készült egy sajtóválogatás, nyilván rengeteg írás jelent meg a napi sajtóban. A legjobb tudásunk szerint igyekeztünk egy összeállítást készíteni, amely nem tudom, eljutott-e? (Gulyás József jelez.) Köszönöm szépen, akkor rendben vagyunk.
Ha nincs további hozzászólás, akkor döntés közelében vagyunk. Tehát az a javaslat, hogy forduljunk három szervezethez az országgyűlési határozatot megküldve, és kérjük meg őket, hogy a náluk levő, a bizottság feladatkörébe tartozó iratokat küldjék meg a bizottságnak. Ez a három szervezet a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, a Nemzetbiztonsági Hivatal és az ügyészség. Az ügyészségnél - azt gondolom - ki fogjuk deríteni, hogy melyik ügyészség, illetve lehet, hogy a Legfőbb Ügyészséghez fordulunk, és akkor ők a belső hierarchiában rendezik a dolgot.
Szavazás iratok bekérése tárgyában
Aki egyetért azzal, hogy ehhez a három szervezethez az említett tartalmi kéréssel forduljunk, az kérem, most jelezze szavazatával! (Szavazás.) Úgy látom, egyhangú, köszönöm szépen.
Van-e valakinek egyéb olyan javaslata, észrevétele, amivel a bizottság munkáját segíteni tudja az eddigieken túlmenően? Mert remélem, az eddigi megbeszélésünk ezt jelentősen segítette.
Simicskó képviselő úr!
DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Csak egy gondolat foglalkoztat így hazafelé menet. Nagy örömömre szolgált valóban, és tényleg, az elnök és az alelnök komoly garancia, és abból is látszik, hogy itt azért egyhangú döntések születtek az elmúlt félórában, és reméljük, hogy ez valóban így fog zajlani, csak egy általános elvet szeretnék - mely azt hiszem, mindannyiunk számára evidens, de azért talán célszerű - kimondani. Nyilván jó lenne, ha a különböző állami intézmények, állami szolgálatok, az állam működésében fontos - tehát ha egy normálisan működő államról beszélhetünk, akkor nyilván ezek az érintett ominózus ügy, akár bűncselekmény kapcsán érintett - intézmények neve, tekintélye, presztízse csak a lehető legkisebb mértékben sározódna, inkább az egyéni felelősség irányában lenne célszerű vizsgálódni. Nyilván persze ezt nem tudjuk teljes mértékben garantálni, csak azt szeretném érzékeltetni, hogy amúgy is, az állampolgárok hite a tekintély, az állami szervek, a működésük iránt eléggé megcsorbult.
Tehát, ha lehetőség van rá, amennyiben ezt a bizottság lehetővé teszi, inkább zárt ülést tartsunk, amennyiben fajsúlyosan érintjük például a vám- és pénzügyőrség vagy akármelyik fontos állami intézmény munkáját, beszélhetnék az ügyészségről vagy bármelyik más fontos intézményről. Tehát nem szeretném, ha - nyilván persze az ügyészség lefolytatja a maga vizsgálatát - a bizottság tovább rombolná, nyilván senkinek sem szándéka ez, azokat az intézményeket, amelyek egyébként úgy működnek. Tehát az általánosítás elvét szeretném - bizonyos fokig legalábbis - kizárni, amennyire persze lehetséges. Nyilván, ha maga egy intézmény - a vezetőin keresztül - elkövet hibákat, akkor ezt vállalnia kell annak a vezetőnek, én csak azt szeretném érzékeltetni, hogy azért van felelősségünk ebben az ügyben - politikai felelősségünk -, mégpedig annyi, hogy tovább romboljuk-e a különböző állami intézményeket is. Tehát most nem a politikusok egymást támadásáról van pusztán szó, hanem arról is, hogy azért vannak fontos állami intézmények, amelyek jó, hogyha a törvények keretei között működnek. Ha valamilyen visszaélés történik, és érintettek valamelyikben, akkor nyilván rácsapódik az adott intézményre és szervezetre is a gyanú, és ez lehet adott esetben jogos is nyilvánvalóan, csak arra hívnám fel a figyelmet, hogy jó, hogyha ennek a mértéke a helyén van.
Köszönöm szépen, ennyit akartam mondani.
ELNÖK: Alelnök úr!
TÓTH KÁROLY (MSZP): Azt szeretném mondani a képviselőtársamnak, hogy én biztos vagyok abban, hogy a vizsgálóbizottság munkájának a végére kiderül, hogy ezek az állami szervek, szolgálatok és mások nagyon jól végezték a munkájukat, legfeljebb lehet egy-egy személy, aki nem járt el kellő körültekintéssel, ezért a bizottságunk nem gyengíteni, hanem január végére erősíteni fogja a közbizalmat e szervezetek irányában.
ELNÖK: Ez fontos vita, de azt javasolom, hogy előbb szerezzük meg azokat az információkat, amelyek ide kapcsolódnak, és annak ismertében fogjuk tudni eldönteni, hogy vagy egyéni mulasztásról van szó, vagy magának a mulasztásnak a szervezeti rend, a vezetés hiányosságaiban lelhetők az okai. Tehát nem előlegezném meg sem egyiket, sem a másikat. (Tóth Károly: Én sem.) Nyilvánvaló, hogy az adott állami szervezetek működésének a hatékonysága, és hogy azok jól működjenek, az a bizottság érdekében áll, és ahhoz kívánunk majd hozzájárulni, hogyha valamilyen ponton nem működnek, az kijavítható és jó irányba fordítható legyen. De ez még előttünk van, ebben szerintem biztosan sokat fogunk még beszélni meg vitatkozni egymással, hiszen itt akkor majd megítélésbeli kérdések kerülnek terítékre, ahol aztán a véleménykülönbségek talán sokkal színesebbek, mint máskor.
A 2. napirendi pontot akkor lezárom. Elfogadtuk azt a javaslatot, hogy egy ütemtervet terjesztünk elő a következő bizottsági ülésre.
Még egy apró gyakorlati kérdést. A bizottsági ülést úgy tervezzük, hogy figyelembe vegyük a többi bizottsági elfoglaltságokat. Tehát a nemzetbiztonsági bizottság, az alkotmányügyi bizottság van jelentősen érintve, megpróbáljuk kedden délelőtti időben, illetve, ha szükséges szerdán nézünk megfelelő időpontot. A titkárság tudja, hogy mikor milyen bizottsági ülés van, tehát igyekszünk minimalizálni az ütközéseket. Ez a két fő csapás, a kedd délelőtt úgy látom, mindenkinek jó, a nemzetbiztonsági bizottság csak kettőtől szokott ülésezni, esetleg ez okozhat gondot. (Tóth Károly: Hatékonyak vagyunk, bőven végzünk addig.)
Köszönöm szépen mindenkinek. Ha senkinek nincs hozzátennivalója, akkor a bizottsági ülést lezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 40 perc)
|
Demeter Ervin |
Jegyzőkönyvvezető: Ulrich Ferencné