NAEB/1/2008.
NAEB/1/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés
a Nabucco földgázvezeték előkészítésének és
megvalósításának folyamatát segítő eseti bizottsága
2008. október 14-én, kedden 15 óra 08 perckor
az Országház főemelet 61. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirend: *
Az ülés megnyitása *
Dr. Kóka János bevezetője *
Podolák György bevezetője *
Balla Mihály bevezetője *
Firtl Mátyás bevezetője *
Németh Zsolt napirend előtti hozzászólása *
A napirend elfogadása *
A bizottság ügyrendjének megállapítása *
A meghívottak meghallgatása *
Göncz Kinga külügyminiszter tájékoztatója *
Molnár Csaba államtitkár tájékoztatója *
Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató tájékoztatója *
Bayer Mihály nagykövet tájékoztatója *
Kérdések *
Göncz Kinga válasza *
Bayer Mihály válasza *
Molnár Csaba válasza *
Hernádi Zsolt válasza *
Dr. Kóka János javaslata és a hozzászólások *
Döntés a javaslatcsomag elfogadásáról *
A bizottság munkarendjének kialakítása *
Döntés a bizottság munkarendjéről *
Az ülés bezárása *
A bizottság részéről megjelent:
Elnököl: dr. Kóka János (SZDSZ), a bizottság elnöke
Mesterházy Attila (MSZP), társelnök
Podolák György (MSZP), társelnök
Balla Mihály (Fidesz), társelnök
Göndör István (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Dr. Szabadkai Tamás (MSZP)
Balla György (Fidesz)
Németh Zsolt (Fidesz)
Firtl Mátyás (KDNP)
Göncz Kinga külügyminiszter
Molnár Csaba, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára
Hernádi Zsolt, a MOL Nyrt. elnök-vezérigazgatója
Bayer Mihály, a Nabucco földgázvezeték létrehozására irányuló nemzetközi koordinációt ellátó nagykövet
(Az ülés kezdetének időpontja: 15 óra 08 perc)
DR. KÓKA JÁNOS (SZDSZ), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt miniszter Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Nagykövet Urak! Tisztelt Elnök-vezérigazgató Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Meghívottak! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Szeretettel köszöntöm önöket és a sajtó képviselőit a Nabucco eseti bizottság első, alakuló ülésén. Szeretném mindenekelőtt bemutatni a bizottság tagjait és ezzel egyidejűleg megállapítani, hogy határozatképesek vagyunk. A társelnökök: Mesterházy Attila és Podolák György a Magyar Szocialista Párt részéről, Balla Mihály a Fidesz képviseletében. Tagjaink: Göndör István, Józsa István, Kékesi Tibor, Szabadkai Tamás az MSZP részéről, Balla György és Németh Zsolt a Fidesz részéről, Firtl Mátyás képviselő úr a KDNP részéről, és várjuk Katona Kálmán urat az MDF részéről. A jelenléti ív alapján megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.
Mielőtt a napirendet elfogadnánk, engedjék meg, hogy néhány szót szóljak a Nabucco eseti bizottság megalakításának körülményeiről, utána pedig átadjam a szót társelnökeinknek, Podolák György, illetve Balla Mihály úrnak, akik szintén a bizottság megalakulása alkalmából foglalják össze pártjaik álláspontját. Ezt követően szeretném megadni a szót a KDNP és az MDF jelen lévő képviselőinek is.
Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Magyarország természeti adottságainak és történelmi örökségének köszönhetően fokozott és egyre fokozottabb mértékben szorul energiaimportra, és ezen import túlnyomó hányada, a földgáz esetében pedig csaknem teljessége egy, orosz forrásból származik. Demokráciánk akkor lehet stabil, ha biztonságra és a piacgazdaság elveire épül, a piacgazdaság pedig akkor lehet teljes, ha a piaci versenyre épül. Biztonságról az energiaimport tekintetében ilyen mértékben kitett ország esetében akkor beszélhetünk, ha több forrásból van mód energia-nyersanyagokat vásárolni, és egészen addig, amíg Magyarország ilyen mértékben függ egyetlen ország energiaszállító képességétől és hajlandóságától, teljes körű energiaellátási biztonságról hagyományos értelemben nem beszélhetünk. A cél tehát, hogy kiterjesszük a versenyt, és fokozzuk Magyarország energiaellátásának biztonságát, az energiaellátás ugyanis nemcsak energiapolitikai, hanem mint látjuk egyre inkább biztonságpolitikai kérdés is, mivel az egészséges versenyt kizáró monopóliumok mindenkor ellentétesek a fogyasztói érdekekkel.
Az elmúlt időszakban komoly előrelépés történt egy közös európai uniós energiapolitika felé, amelynek megvalósulása alternatív beszerzési források lekötése és szállítási útvonalak kiépítése révén kedvezően hathat hazánk energiabiztonságára is. Az Európai Unió ugyancsak elfogadott egy energiaügyi cselekvési tervet. Ez a terv világos irányvonalat határoz meg egy hatékony európai energiapolitika számára, amelynek egységes hangon kell megszólalnia. Az Európai Bizottság a Kaszpi-tenger térsége és Közép-Európa között létesítendő Nabucco földgázvezeték megvalósítását egyhangúlag támogatja, felügyeletére pedig egy koordinátort nevezett ki.
Magyarország a Nabucco projektben eddig is kezdeményezőként lépett fel, és magára vállalta, hogy a kormányközi megállapodások előkészítését koordinálja. Szeretném emlékeztetni a tisztelt bizottságot és a sajtó jelen lévő képviselőit, hogy Magyarország körülbelül egy évvel ezelőtt, tavaly szeptemberben elsőként hozott tető alá egy olyan konferenciát, amelyen a Nabucco földgázvezeték építésében érintett országok legtöbbje megjelent. Ezen a konferencián képviseltette magát az Európai Bizottság és valamennyi olyan ország, amelynek valamiféle aktív gazdaságpolitikai, energiapolitikai érdeke van ezzel kapcsolatban. Ezt követően a magyar kormány képviseletében tavaly novemberben látogatást tettem a Nabucco-projekt által forrásoldalon érintett országokban, tehát azokban az országokban, ahonnan a földgáz szállítása várható, illetve Törökországban, amely kitüntetett jelentőségű a Nabucco földgázvezeték lefutása tekintetében. Ezt követően kezdtük el néhány képviselőtársammal együtt kialakítani azt az elképzelést, amelynek eredménye végül egy közösen elfogadott országgyűlési határozat és ennek az eseti bizottságnak a létrehozása lett. Különösen köszönöm az ebben nyújtott együttműködést Németh Zsolt képviselő úrnak, a külügyi bizottság elnökének, illetve a jelen nem lévő Lendvai Ildikó frakcióvezető asszonynak, akik a nyár folyamán, az egyeztetések során jelentős kompromisszumokat vállaltak annak érdekében, hogy úgy a határozat, mint a bizottság létrejöhessen.
Az alapvető cél tehát Magyarország energiaellátásának, energiabiztonságának biztosítása. Az eseti bizottság egyrészt megjeleníti a program mögött álló egységes nemzeti akaratot, másrészt megfelelő országgyűlési eszköz arra, hogy az esetlegesen előálló időveszteségnek még a lehetőségét is elkerülve a lehető leghatékonyabb módon segítse elő a program előkészítését és megvalósítását. Az ország energiaellátásának biztosítását az egyoldalú importfüggőség érdekében alapvető fontosságúnak tartjuk, és elsődleges prioritásként támogatjuk az Európai Unió által stratégiai projektként megjelölt Nabucco földgázvezeték mielőbbi megépítését. Az erről szóló határozat ezt a célt tűzi ki. A bizottság feladata, hogy a Nabucco földgázvezeték előkészítése és megvalósítása érdekében az eddig tett európai uniós és hazai intézkedéseket áttekintse, az Európai Unió által megjelölt intézkedések és célok hazai érvényre juttatását ellenőrizze, az előkészítés és megvalósulás folyamatát figyelemmel kísérje, támogassa és elősegítse, a Nabucco földgázvezetéket bármilyen formában érintő, gáztározásra és nagy kapacitású gázvezetékek építésére irányuló, eddig megkötött és jövőbeni nemzetközi megállapodásokat, illetve projekteket figyelemmel kísérje, nyomon kövesse.
Ugyanez a bizottság hallgatja meg rendszeresen a Magyar Köztársaság kormányának képviselőit, a Magyar Köztársaság kormánya részére ajánlásokat fogalmaz meg, munkájáról és tapasztalatairól pedig az Országgyűlés számára ülésszakonként jelentést készít. Egy ilyen menetrendet ajánlok a tisztelt bizottsági tagok figyelmébe, de mielőtt ezt megtenném, és a napirendet elfogadnánk, szeretném felkérni a bizottság társelnökeit, illetve a frakciók képviselőit hozzászólásra. Elsőként Podolák György társelnök urat. Köszönöm szépen.
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP): Jó napot kívánok. Úgy gondolom, mindannyian ismerjük, legalábbis képviselőtársaim nagy biztonsággal, hogy ez év első negyedében a Magyar Országgyűlés elfogadta Magyarország energiapolitikáját. Ebben az energiapolitikában sűrűsödik össze az, hogy milyen tennivalóink vannak a jövőt illetően. Ezeknek a tennivalóknak egy szelete az, amit ma itt a bizottság számba vesz, és megpróbálja az irányokat kijelölni. Az energiapolitikai irányelvekben rögzítésre került, hogy Magyarország érdeke ahhoz kötődik, hogy minél több gázvezeték menjen át Magyarországon, és minél nagyobb biztonsággal tudjuk ezeket a vezetékeket gázzal megtölteni, mert csak annak a vezetéknek van értéke és használati értéke, amelybe anyagot, szénhidrogént, jelen esetben gázt tudunk bepumpálni. Mert ez ad lehetőséget arra, hogy Magyarországon az energiaellátás biztonsága a lakosság és az ipar felé hosszú távon biztosított legyen.
Egyetértünk azzal a koncepcióval, ami megfogalmazásra került. Nyilvánvalóan Magyarország minden érdeke ahhoz kötődik, hogy energiaellátása diverzifikált legyen. Ehhez sok feltételnek kell együttesen megfelelni. Ebből az egyik feltétel maga a szénhidrogén-ellátás, emellett olajra és villamos energiára van szükség. Magyarország jelenleg a gáz esetében 80 százalékban importra szorul, és hadd ne soroljam tovább a hányadokat, Kóka János elnök úr ezeket elmondta. Ezért alaposan át kell gondolnunk, hogy milyen határkeresztező kapacitásokat hozunk létre, hogyan kívánjuk a piacot liberalizálni a megváltozott világ körülményei között. Úgy gondolom, ebben a bizottságnak van szerepe. Amit vállalunk, nagyon nagy léptékű program. Nem tudom, hogy ennek a bizottságnak lesz-e akkora fizikai kapacitása, hogy ezt folyamatosan végig tudja vinni, de nagy kihívás, és reményeink szerint ennek meg tudunk felelni. A szocialista frakció részéről ezt a tevékenységet támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Balla Mihály társelnök urat kérem.
BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Igyekszem röviden felvezetni azokat a gondolatokat, amelyek a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség részéről eldöntötték azt, hogy ebben a bizottsági munkában lehetőség szerint minél aktívabban részt vegyünk. Hiszen egy hosszú folyamaton vagyunk túl, hónapok óta dolgoztunk azon, hogy egy ilyen ötpárti bizottságot létrehozzunk. El kell mondani, az sem volt könnyű, hogy idáig eljutottunk, hogy egyáltalán megszületett az a határozat, amelynek alapján a bizottságot fel tudtuk állítani. Most, hogy itt összeültünk, először szeretném köszönteni képviselőtársaimat, elnök urat, a társelnök urakat, illetve a kormány jelen lévő képviselőit és elnök-vezérigazgató urat. Hiszen fontosnak tartottuk, hogy ezeken a tárgyalásokon ők is részt vegyenek.
Hogy mi a feladata ennek a bizottságnak, az megfogalmazódik abban a határozatban, amely kijelölte a bizottság feladatkörét, tevékenységét, ami tényleg szerteágazó folyamatot jelez. Mégis, a magunk részéről a legfontosabbnak azt tartjuk, hogy a Nabucco prioritásként szerepeljen abban a gondolkodásmódban, amit a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség is vall, illetve az Európai Unió közös energiapolitikájának irányát is képezi. Mivel hónapokig készítettük elő, azt kell látnunk az elmúlt napok eseményeit követően, hogy még aktuálisabb ez a bizottsági munka, hiszen a hírek világossá tették, hogy a Gazprom, illetve Oroszország felfüggeszti a Déli Áramlat kivitelezését, és részt szeretne venni a Nabucco-projektben. Ezt a sajtóorgánumokban lehetett olvasni, hallani. Nagyon fontos, hogy mi a magunk részéről itt, a magyar parlamentben kialakítsunk egy álláspontot arról, hogy milyen is legyen az a munka, ami a következő időszakban a Nabuccóhoz kapcsolódik.
Törekednünk kell arra, hogy a Nabuccón keresztül végbe menjen a diverzifikáció, különösen a gázszállításokban. Hiszen ha a számadatokat nézzük, tudjuk, hogy csak egy irányból kapunk gázt. A diverzifikáció nemcsak a szállítási útvonalat jelenti a Nabucco-projektben, hanem a szállítás forrását is. A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség ezért is vesz részt ebben a munkában, és nagyon fontosnak, jónak tartjuk azt, hogy ez a bizottság immáron jó fél év után el tudja kezdeni munkáját. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, társelnök úr. Felkérném Firtl Mátyást, a KDNP képviselőjét, hogy szóljon hozzá.
FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Kereszténydemokrata Néppárt a kezdetektől részt vesz a Nabucco-bizottság előkészítésében, az azt megelőző munkacsoportok munkájában. A kezdetektől fogva azt valljuk, hogy valóban olyan lehetőségeket kell keresni, és érdekeltek vagyunk ebben, ami egyrészt Magyarország egyirányú függőségét csökkenti, másrészt európai uniós tagságunkból fakadóan fontos, hogy egy szövetségi rendszerben is azt a projektet támogassuk leginkább, amelyiket az Európai Unió. Ennek az elmúlt időszakban láttuk azt az eredményét, amit a magyar kormány is felvállalt, hiszen itt van közöttünk nagykövet úr, aki a Nabucco-projekt aktív részese. Számomra, ezt most is el kell mondanom, ő volt az első, aki megfogalmazta azt - mert itt mindig arról van szó, hogy honnan kerül bele gáz -, hogy nemcsak abban kell gondolkodni, hogy az orosz érdekeltségi szférából is kerülhet ebbe a csőbe gáz, hanem Irántól kezdve akár a közel-keleti régiókból is. Éppen ezért abban vagyunk változatlanul érdekeltek a Kereszténydemokrata Néppárt részéről, hogy ez a bizottság, ahogy a magyar parlament is, többszörösen támogatva próbálja a Nabucco-projektet előnyben részesíteni. Az előbb Balla Mihály által elmondottakhoz annyit tennék hozzá, hogy a későbbiek során oda kell figyelnünk arra, hogy az orosz részvétel milyen mértékben fog megjelenni a Nabucco-projektben, mert abban nem lennénk érdekeltek. Most kell kimondani, hogy itt többségi részvételre tudnánk törekedni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm Firtl képviselő úr hozzászólását. Katona Kálmán képviselő úr nem érkezett meg, viszont Németh Zsolt napirend előtt jelentkezett.
Németh Zsolt napirend előtti hozzászólása
NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Szeretném én is üdvözölni a bizottság alakuló ülését, megköszönni elnök úrnak a történelmi érdemek hangsúlyozását. Úgy vélem, valóban meglehetősen hosszú utat tettünk meg, amíg ez a bizottság megalakult, hiszen 2007 márciusában jelent meg az International Herald Tribune-ben az a Gyurcsány-interjú, amelynek eredményeként meglehetősen komoly belpolitikai vita alakult ki, és ami mind a mai napig tart. Nem vagyunk túl ezen a vitán, de azt hiszem, ez a bizottság közreműködhet abban, hogy ez a vita mindinkább civilizált keretek között és civilizált tónusban szóljon.
Amikor az ennek a bizottságnak a megalakulását lehetővé tevő országgyűlési határozatról egyeztettünk a pártok között, nem titok, két kardinális kérdés volt, ami végül is a kompromisszum megkötését lehetővé tette. Az egyik, Magyarország nyilvánítsa ki egyértelműen, hogy "a" Nabucco gázvezeték a prioritás a nemzetközi gázvezeték-építések folyamatában. Ez a határozott névelő nagyon sokáig nem akart megszületni, és örülök annak, hogy végül is megszületett országgyűlési határozat formájában. A Nabucco gázvezeték tehát Magyarország prioritása a nemzetközi gázvezetékek tekintetében. Ez azt jelzi, hogy nem az a szemlélete Magyarországnak, hogy minél több vezeték, annál jobb, hanem az, hogy a Nabucco gázvezeték prioritást élvez minden más gázvezetékkel szemben. A többi gázvezetéknek pedig, ami ennek megvalósulását követően létrejön, örülni kell, mert akkor már, ha ez a kvalitatív különbség, ami a Nabucco és a többi gázvezeték között van, félretehető, kívánatos, hogy Magyarország minél inkább tranzitországgá váljon.
A második feltétel pedig az volt, hogy ez a bizottság foglalkozzon az alternatív gázvezetékek kérdésével is. Hiszen nem lehet a Nabucco gázvezetékről tárgyalni úgy, hogy a többivel nem foglalkozunk. Az elmúlt időszakban világossá vált, hogy a Déli Áramlat gázvezeték esetleges összekapcsolása a Nabuccóval nem csupán Budapesten megszülető futó ötlet, hanem meglehetősen komoly nemzetközi központokban is mérlegelik ennek lehetőségét. Ez nem változtat a Fidesz álláspontján, természetesen erről most nem akarok itt vitát folytatni, hogy megítélésünk szerint a Déli Áramlatról szóló tárgyalásokat fel kell függesztenie Magyarországnak, de hogy foglalkoznia kell a bizottságnak a Déli Áramlattal is, az rendkívül fontos fejlemény. Örülök, hogy ebben meg tudtunk egyezni. Mint ahogy nem csupán a Déli Áramlat jelenti a Nabucco közép-európai alternatíváját és kontextusát, hanem azok a javaslatok is, amelyek a MOL szakmai műhelyeiben születtek meg. Itt különösen a New Europe hálózatra szeretnék utalni. Ez a NETS-kezdeményezés is olyan, aminek óhatatlanul a bizottság vizsgálódási körébe kell kerülnie. Hiszen végső soron Közép-Európa energiabiztonságáról, biztonságáról van szó. Jó volt ránézni erre a térképre elnök úr háta mögött, amikor beléptem, ez jelzi, hogy több ország intenzív erőfeszítésének eredményeként lehet csak előrehaladni az energiabiztonságban. A NETS-projekt más országokat rajzolna ki, de ugyanígy vonatkozik ránk is.
Befejezésül szeretném üdvözölni, hogy bizottsági ülésünkön részt vesz a MOL. Úgy vélem, tekintettel arra, hogy a MOL projektje, amiről itt tárgyalunk, minden ülésünkön jelen kell lennie, lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a MOL a Nabucco-bizottságnak ilyen értelemben folyamatosan hozzászólási joggal rendelkező szereplője legyen. Ennek megfelelően érdeklődéssel várjuk a 6. napirendi pont keretében a munkaterv megvitatását. Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Társelnök Urak! Képviselő Urak! Rátérünk a napirend elfogadására. A javaslatot a meghívókban küldtük ki, a napirendhez kapcsolódó előkészítő anyagokat pedig a névre szóló kiadványokban találják. Már most szeretném megjegyezni, mielőtt szocialista képviselőtársaim ügyrendi megjegyzésben szólítanának fel rá, hogy a szövegben tévesen 31 millió köbméter földgáz továbbítására alkalmasnak vezetékről szólunk, miközben a táblázat 31 milliárdot ír. Ez utóbbi a helyes. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a külön napirendi pontban szereplő vendégek meghallgatását követően a vitát együttesen folytatja majd le a bizottság.
Szeretném kérdezni, hogy van-e módosító indítvány a kiküldött javaslathoz képest. (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor szeretném, ha szavaznánk. Ki az, aki a napirendet elfogadja? (Szavazás) Ellene? Tartózkodott? Nem volt ilyen. A bizottság tehát egyhangúlag elfogadta napirendjét.
A bizottság ügyrendjének megállapítása
Az ügyrendet a bizottság tagjai már néhány nappal ezelőtt megkapták, így lehetőség nyílt az észrevételek jelzésére, ezért a bizottság ügyrendjének elfogadásával szeretném folytatni. Az eddig kapott javaslatokat már beépítettük. Kérdezem, hogy vannak-e az ügyrenddel kapcsolatban esetlegesen további észrevételek, javaslatok.
Göndör frakcióvezető-helyettes úr!
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Elnézést kérek, elnök úr arra tett kísérletet, hogy kifogja a vitorlámból a szelet, de sokkal több figyelmet kérek azoktól, akik anyagot szerkesztenek. Rögtön az elején, az első pontban nyelvhelyességi hiba szerepel, hiányzik az "i" betű az országgyűlési határozatnál. Kérem, hogy ezekre is, a tartalmi részre is figyeljünk oda. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egyéb megjegyzés a kiküldött ügyrenddel kapcsolatban? Társelnök úr!
BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Egy nagyon rövid megjegyzésem lenne. Úgy gondoljuk, a projekt elengedhetetlen része, hogy az ügyrend szerint a MOL képviselői is állandó meghívottként lehessenek jelen a bizottsági üléseken, illetve hozzászólási lehetőséget biztosítsunk számukra.
ELNÖK: A munkarendbe javasoltam volna felvenni, de örömmel támogatom, hogy az ügyrendben is szerepeljen a MOL képviselője állandó meghívottként. Ha nincs más javaslat, szeretném megkérdezni, ki az, aki ezzel a módosító javaslattal egyetért. (Szavazás) Aki nem? Tartózkodott? Nem volt ilyen. A javaslatot bizottság egyhangúlag elfogadta.
Kérdezem, hogy a most elfogadott módosító javaslattal együtt ki fogadja el a bizottság ügyrendjét. (Szavazás) Aki nem ért egyet? Aki tartózkodott? Nem volt ilyen. Köszönöm. A bizottság ezt is egyhangúlag elfogadta.
Göncz Kinga külügyminiszter tájékoztatója
Rátérnénk a következő napirendi pontra. Még egyszer tisztelettel köszöntöm Göncz Kinga külügyminiszter asszonyt, Molnár Csaba államtitkár urat, Hernádi Zsoltot, a MOL elnök-vezérigazgatóját és Bayer Mihályt, a Nabucco földgázvezeték létrehozására irányuló nemzetközi koordinációt ellátó nagykövetet. Göncz Kinga miniszter asszony jelezte, hogy 4 óra 10 perckor mindenképpen el kell mennie, ezért először neki adnám meg a szót. Miniszter asszony!
GÖNCZ KINGA külügyminiszter: Köszönöm szépen a szót. Elnök Urak! Tisztelt Bizottság! Amikor a Nabuccóról beszélünk, egy picit előbbről kell kezdenünk, mint ahogy ezt itt mindenki tette. Hiszen kiemelkedően fontos a Nabucco-vezeték, de éppen azért, mert ennek a környezetét is látnunk kell, elkészült Magyarország energiastratégiája. Az energiastratégián kívül az energiakérdéseknek vannak külpolitikai vonatkozásai, Európa-politikai vonatkozásai, biztonságpolitikai vonatkozásai is. Magyarország az az ország az Európai Unión belül, amelyik nagyon nyomatékosan és kezdettől azt képviseli, hogy közös európai energiapolitikára van szükség, aminek nagyon fontos eleme az energiabiztonság és az energiaszolidaritás kérdése. Ez nekünk kiemelten fontos pontosan azok miatt a tények miatt, amelyekről itt szó volt, hogy nagyon nagymértékben egy vezetéktől függ a magyar gázellátás és annak biztonsága.
Ha a biztonságra egy picit tágabb összefüggésben tekintünk, nagyon sok minden történik, ami fontos ebből a szempontból. Egyrészről itt ma már felmerült, hogy a MOL-nak mint Magyarország energiavállalatának kiemelt szerepe van abban, hogy részben az infrastruktúra szempontjából a biztonságot elősegítsük azzal, hogy az infrastruktúra-összeköttetések létrejöjjenek. Ez az a bizonyos NETS-projekt. Tudjuk, hogy ha szolidaritásról beszélünk, az mindig infrastruktúrát is jelent, nem csupán verbális szolidaritást, hiszen azzal nem tudunk nagyon messzire jutni. Úgy látom, ezzel kapcsolatban van egy nagyon komoly fogadókészség a régióban, ez más országok számára is kiemelt jelentőségűnek tűnik. Ugyanúgy fontos, hogy a MOL elkezdett egy olyanfajta kapcsolatépítést más vállalatokkal, amely biztosítja azt, hogy a diverzifikálás során még milyen forrásokhoz tudunk hozzájutni, például likvidgázhoz. A magyar vezetéket tengeri eléréssel összekapcsolva a Horvátországgal való együttműködés nagyon fontos, de minden más egyéb kezdeményezés fontos, ami más forrásokat is feltár Magyarország számára.
Legalább ilyen fontos az a vállalás, amit Magyarország tett, hogy a megújuló energiák arányát 2020-ra a jelenlegi 4 százalékról 13 százalékra növeli, hiszen ez is csökkenti azt a bizonyos függőséget. Ebbe a kontextusba illeszkednek azok a gázvezetékek, amelyekről itt szó van, a Nabucco-vezeték, amelyik európai projekt, illetőleg a Déli Áramlat, illetve mindenfajta olyan projektterv, ami diverzifikál. A diverzifikálás kétféle lehet, részben az elérési útvonalak, illetve a forrás diverzifikációja. A Nabucco-projekt kiemelt jelentőségét az adja, hogy ez forrásdiverzifikációt is jelent a továbbiakban. Ez már évekkel ezelőtt elindult, de nagyon keveset mozdult előre, feltehetően azon bizonytalanság miatt, ami a kapacitás feltöltésére vonatkozik. Ezek miatt határozta el a kormány azt, hogy egy Nabucco-nagykövetet nevez ki, körülbelül fél évvel ezelőtt. Azóta, mióta Bayer Mihály felvállalta ezt a munkát, Magyarország rendkívül aktív szerepet játszik abban, hogy a Nabucco-projekt előrébb jusson. Ez alatt a fél év alatt világossá vált, hogy körülbelül milyen irányokba kell mozdulnunk.
Világos volt az, hogy ez elsődlegesen ugyan üzleti projekt, de nem elegendő, ha az üzleti szereplők elkötelezettsége megvan, kormányzati elkötelezettséget is kell szerveznünk mögé. Ezért indult az a kezdeményezés, miszerint egy kormányközi megállapodást hozna tető alá Magyarország. Itt egyébként már előrehaladtak a tárgyalások, hogy a Nabucco kapjon egy politikai, kormányzati támogatást is minden fontos részt vevő országtól, hiszen ez egyfajta garanciát jelent az üzleti szereplők számára is. Az is világossá vált, hogy azokkal az országokkal, amelyek potenciális beszállítói lehetnek a Nabuccónak, nem elegendő az üzleti szintű kapcsolatépítés, hanem nagyon komoly külpolitikai, diplomáciai munkát is igényel, személyes kapcsolatok kialakítását. Ezen kapcsolatépítés keretében történt meg először, hogy Kóka János még miniszterként elment Azerbajdzsánba, Türkmenisztánba. Azóta ebben a két országban miniszterelnöki látogatás is volt ugyanilyen ok miatt, hiszen azt tartjuk, hogy felső szintű kapcsolatokra van szükség ahhoz az elkötelezettséget növeléséhez. Szeretnénk ezt a kapcsolatépítést a továbbiakban is folytatni.
A következő ilyen terv, ami meghatározó ebből a szempontból, a Nabucco-csúcsértekezlet, amire január végén fog sor kerülni. Magyarország a meghívó fél, és szeretnénk minden olyan szereplőt itt látni Magyarországon, akinek meghatározó szerepe lesz abban, hogy a Nabucco hogyan halad előre. Ha felmerül, akkor szívesen adunk arról tájékoztatást, hogy hol tartunk a meghívásokkal. Üzleti szereplőket, kormányzati szereplőket, beszállító országok, tranzitországok, az Európai Bizottság képviselőit várjuk, hiszen tudjuk, hogy a Nabucco európai projekt, és az Európai Bizottság számára is kiemelten fontos. Még azt említeném meg, hogy az Európai Bizottság is kinevezett egy Nabucco-koordinátort, aki azonban csak részállásban végzi ezt a tevékenységét, emiatt az volt a tapasztalatunk, hogy ennél nagyobb energiabefektetés lenne hasznos a projekt továbbviteléhez.
Én itt most lezárnám, ha bármilyen kérdés van, szívesen válaszolunk, akár én magam, akár Bayer nagykövet úr elmondja a részleteit annak, hogy hol is tartunk ezzel a projekttel. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter asszony. Elmulasztottam a kormány jelen lévő képviselői között Gilyán György szakállamtitkár urat köszönteni. Elnézést kérek, hogy nagykövetként köszöntöttem, tekintettel a közelgő küldetésére.
Átadnám a szót Molnár Csaba úrnak, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkárának.
Molnár Csaba államtitkár tájékoztatója
MOLNÁR CSABA, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Köszönöm szépen a meghívást. Nagyon örülök annak, hogy ez a bizottság egy nagyon széles körű parlamenti konszenzussal létre tudott jönni. A teremben lévők is tudják, hogy az Országgyűlés korábban bizottsági szinten meglehetősen sok bizottságban foglalkozott ezzel a kérdéssel, akár a gazdasági bizottságban, vagy néhány héttel ezelőtt Németh elnök úr meghívására volt szerencsém részt venni a külügyi bizottság ülésén Nabucco-ügyben. Az, hogy erre az ügyre a parlament létre tudott hozni ötpárti egyetértéssel egy külön eseti bizottságot, azt mutatja, amire elnök úr már utalt, hogy Magyarországnak igazi stratégiai prioritása a gázvezeték megépítése, az abban való részvétel.
A kormány álláspontját külügyminiszter asszony főbb vonalaiban ismertette. Engedjék meg, hogy ennek megfelelően csak néhány kiegészítő mondatot fűzzek hozzá. Ahogy korábban is volt rá utalás, a magyar kormány rendkívüli módon elkötelezett emellett a projekt mellett. Korábban ez többek számára lehet, hogy nem volt eléggé világos. Előfordult, hogy többen megkérdőjelezték a magyar kormány erős elkötelezettségét a program mellett, ezért engedjék meg a tisztelt bizottsági tagok, hogy néhány fontos bizonyítékot mondjak arra, ami ezt a kormányzati elkötelezettséget alátámasztja, függetlenül attól, hogy a kormány elképzelése szerint akár más vezetékek is épülhetnek majd a térségben.
Talán elnök úr a leginkább érintett, ő ismeri leginkább ezeket az ügyeket, hiszen miniszterként annak idején ő is irányította a felkészülést, akár 2006-ban, amikor az első, már politikai szintű nemzetközi konferencia jött létre. Akkor azt a szándéknyilatkozatot, aminek alapján Magyarország csatlakozott a programhoz, éppen a miniszter urat helyettesítő államtitkár úr írta alá, ha jól emlékszem, Bécsben. A Nabucco-konferencia, amire szintén utalt elnök úr, megint csak Magyarország nagyon erős elkötelezettségét bizonyítja, egyrészt a már megtörtént 2007-es konferencia szakmai szinten, másrészt a külügyminiszter asszony által ismertetett jövő évi Nabucco-csúcs, ami politikai szintre próbálja az összefogást emelni. Magyarország a jogalkotás terén is sokat tett azért, hogy ez a program meg tudjon valósulni. Bevezettük például törvénymódosítással, társelnök úr tudja talán ezt leginkább, az egyablakos ügyintézés lehetőségét a projekt kapcsán. Mostani tudomásunk szerint Magyarország még mindig az egyetlen állam az érintettek közül, amely ezt a lehetőséget megnyitotta. Talán a továbbmenetel fontos akadálya lehet az, hogy a többi érintett állam ilyenfajta egyszerűsített ügyintézést a saját országában még nem biztosít a programnak. Hasonló a helyzet a gázdirektíva alóli mentességi kérelemmel is. Úgy tudom, hogy Magyarországon kívül Ausztria az egyetlen az érintett országok közül, amely már hivatalosan is benyújtotta ezt a kérelmét az Európai Unióhoz, ami megint csak azért nagyon fontos, mert ezek nélkül az engedélyek nélkül nincs lehetőség és esély arra, hogy a gyakorlatban ez a projekt megvalósuljon.
Azt gondolom, amikor arról beszélünk, hogy mit tettünk a múltban, érdemes arra is utalni, hogy milyen feladatok várnak ránk. Elnök úr utalt erre a bevezetőben, hogy ez a bizottság is tud ebben segíteni. Ha megengedi elnök úr, említenék két-három ilyen dolgot, amelynek, azt gondolom, a következő időszakban akár kormányzati, akár parlamenti segítséggel mindenképpen érdemes megvalósulnia. Egyrészt külügyminiszter asszony is utalt rá, hogy még mindig hiányzik a szükséges kormányközi megállapodás. Ez talán a legfontosabb politikai akadálya annak, mivel a részt vevő cégek között már megvan a megállapodás, de az államok között az együttműködési megállapodás még nem jött létre, hogy a projektet a gyakorlatban is meg tudjuk valósítani. Magyarország tett ennek érdekében lépéseket. Miniszterelnök úr az akkori GKM előterjesztésében, még miniszterelnöki határozatban adta ki azt a javaslatot, aminek alapján Magyarország megpróbálja felhívni a többi tagállamot, illetve a projektben részes államot arra, hogy hozzuk létre ezt a kormányközi megállapodást. Sajnos, erre nem túl sok válasz érkezett, elsősorban azért, mert a külügyminiszter asszony által is hivatkozott Nabucco-koordinátor úr, aki időközben Hága polgármestere lett, úgy gondolta, hogy neki kellene felvállalni ennek az anyagnak az előkészítését. Magyarországnak nyomást kell gyakorolnia azért, hogy ez minél előbb megtörténjen. Akár úgy, ahogy külügyminiszter asszony utalt rá, hogy megpróbáljuk, hogy ez a koordináció a lehető legtöbb energiabefektetéssel, főállásban történjen.
Másrészt el kellene érni a többi, a projektben részes állam részéről azt, hogy az előbb említett egyablakos ügyintézést vezessék be, illetve a gázdirektíva alóli mentességi kérelmet nyújtsák már be. Ha Magyarország előreszaladt, de a többiek nem követik, az biztosan meg fogja akadályozni azt, hogy határidőre ezt a programot el tudjuk készíteni. És természetesen van még egy probléma, amire már többen is utaltak, tudjuk-e biztosítani akár a kormányközi megállapodásban, akár a részt vevő cégek segítségével azt, hogy kellő mennyiségű gáz bele is kerüljön ebbe a vezetékbe. Most úgy látszik, hogy a tervezett 2013-as indulásra lehet elegendő azeri gáz, amit tudunk majd szállítani a vezetéken keresztül, de ahogy külügyminiszter asszony utalt rá, magas szintű tárgyalások szükségesek ahhoz, hogy akár türkmén, akár iraki, vagy akár a legújabb fejlemények alapján iráni, vagy egyiptomi gázt is lehessen ebben a programban a Nabuccón keresztül szállítani.
Még egy utolsó megjegyzést engedjenek meg a tisztelt bizottsági tagok. Már a korábbi külügyi bizottsági meghallgatáson felmerült, hogy a világméretű pénzügyi válságnak lehet-e olyan hatása, ami a Nabucco-projekt finanszírozását megnehezítheti. Már akkor tudtunk a külügyi bizottságnak mutatni egy olyan tanulmányt, levelet, amiben azt mondták a részt vevő cégek, bizony nehézséget jelenthet számukra, hogy a hitelekhez kellő mennyiségben és megfelelő áron hozzá tudjanak jutni. Ezt is szeretném feltenni a bizottság asztalára, azt gondolom, nagyon fontos kérdés, hogy hogyan tudnának a résztvevők segíteni abban, hogy ez a fajta pénzügyi likviditás rendelkezésre álljon, ami a projekt megvalósításához szükséges. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató úrnak adnám meg a szót.
Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató tájékoztatója
HERNÁDI ZSOLT, a MOL elnök-vezérigazgatója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Miniszter Asszony! Először is azt kell megköszönjem, mivel ez a MOL projektje, ahogy itt el is hangzott, hogy a parlament kiterjesztette fölé védőszárnyait. Bevallom, ez az első ilyen lépés a Nabuccóban érintett országok között, és igencsak szükséges lépés volt. Függetlenül attól, hogy ennek megvalósítását egy magánvállalat végzi, mára már mindenki konstatálta azt, hogy ezt alapvetően nagyon komoly politikai döntéssorozatnak kell megelőznie, és utána is szükséges ennek politikai figyelemmel kísérése. Azzal is teljesen egyet tudok érteni, amit itt elhangzott, hogy a bizottságnak nem szabad csak a Nabuccóra fókuszálnia és koncentrálnia, függetlenül attól, hogy a Nabuccóra hozta létre ezt az eseti bizottságot a parlament, mert itt minden mindennel összefügg. Egyszerre figyelemmel kell kísérnie a további tranzitvezetékeket, a további ország-összekapcsolásokat. Ezért minden esetben üzleti résztvevők által kezdeményezett és determinált akció lesz, amikor a politikai prioritások meghatározása, vagy azok egyes hatása a Nabuccóra elengedhetetlenül figyelembe kell hogy vétessék.
Természetesen a MOL kész arra, hogy a hozzá tartozó projekteket idehozza. Nagyon nagy örömmel fogunk beszámolni azokról a most már folyamatban lévő ügyekről, amelyek a Nabucco szempontjából sem elhanyagolható fontosságúak. Az elmúlt években rengeteget tett Magyarország az ellátás biztonságának javításáért. Gondoljunk bele a stratégiai gáztároló megépítésébe, ami a világon az első ebben a formában. Gondoljunk bele a most beindult két ország-összekötésre, az egyik Románia irányába, a másik Horvátország irányába, mind a kettő nagyon magas előkészítettségi fokon van. A harmadik betáplálási pont továbbra is Ukrajna, de a megnövekedett gázigényeket muszáj Ukrajna felől beszállítani, mert máshonnan nem nagyon tudjuk behozni. Gondoljunk bele azokba a tárgyalásokba, amelyeket elkezdtünk mindenekelőtt a Nabuccóban folyó munkavégzésre. Hadd mondjam azt, hogy nagykövet úr perpillanat egymaga többet tesz politikai szinten, mint bárki más az Unión belül a Nabuccóért. Ezek tények, ezeket mind mi tettük hozzá. Erre lehet azt a prózai magyarázatot adni, hogy egyetlenegy ország nincs annyira kiszolgáltatva a gáznak, mint Magyarország, és a gázon belül az egy irányból, egy forrásból érkező gáznak, mint Magyarország.
Ezt a függőséget nem lehet másként oldani, csak politikai támogatással. A politikai támogatásra azonban máshol is szükség van. Azt már egyértelműen látjuk, hogy a Nabuccóban két gond akadályozza az előrelépést, az egyik politikai, a másik üzleti, de a kettő között nagyon nagy az átfedés. A politikai ok, tudjuk, az, hogy nincs meg a kormányközi megállapodás. A kormányközi megállapodásban igenis van olyan, hogy egy-egy országra, adott esetben egyetlen országra politikai ráhatást kell a többi országnak kifejtenie, Brüsszel igénybevételével. Ugyanis ehhez kell a brüsszeli támogatás, nem valószínű, hogy egyetlenegy ország, vagy pedig a Nabuccóban részt vevő bármelyik vállalkozás ezt bármikor el tudja érni. Szükséges a politikai támogatás, hiszen Brüsszel mint szabályozó hatóság nagymértékben tudja a Nabucco megvalósulását befolyásolni. És szükség van a politikában arra is, hogy az üzlet el tudja indítani a projektet anélkül, hogy pontosan tudná, honnan, milyen mennyiségben érkezik a gáz. Hiszen, ahogy ez el is hangzott, az elindulás egyik legnagyobb akadálya az, hogy nem ismerjük a gáz forrását. Fel lehetne sorolni azt, hogy hányszor próbáltunk előkészítő lépéseket tenni, de egy kicsit "róka fogta csuka" helyzet alakult ki. A gáztermelők arra várnak, hogy készüljön el a vezeték, és ha majd elkészült, akkor vállalnak kötelezettséget. Mert azt mondják, hogy addig nem akarnak belemenni semmiféle politikai kockázatba, hiszen ezekben a térségekben minden gáztermelő politikai kockázatot vállal, ha egy új irányvonalat kezd elindítani. A gázvezeték építői pedig azt mondják, hogy nem mennek bele üzleti kockázatba, mert nem tudják, hogy ki fogja feltölteni gázzal, tehát nincs, aki megfinanszírozza.
Ez tipikusan olyan helyzet, amikor valakinek a gordiuszi csomót át kell vágnia. Véleményünk szerint ezt a gordiuszi csomót nem lehet átvágni másként, csak valamifajta politikai támogatással, politikai garanciavállalással, aminek óhatatlanul üzleti garanciavállalássá kell átalakulnia. Az érintett országoknak - és szép tarka a kép, én a NETS-programban részt vevő északnyugat-balkáni országokkal is kiegészíteném, Szlovéniával, Horvátországgal, Bosznia-Hercegovinával, Szerbiával, mint amelyek az alternatív gázforrásprojektben részt vesznek - az Unió döntéshozóira hatást kifejteni képes erővé kell válniuk. A probléma ott van, hogy ha most megkérdezi valaki tőlem, hogy akár a MOL, akár bármilyen más üzleti vállalkozás megépítené-e az Adria csővezetéket, ami ma Magyarországnak és Szlovákiának teljesen tiszta, alternatív kőolaj-ellátási vezetéket jelent, akkor az lenne a válaszom, hogy nem, mert ez a vezeték gyakorlatilag üres. És nincs olyan üzleti vállalkozás, amelyik 5-10 milliárd dollár nagyságrendű pénzt lekötne egy nem termelő beruházásba. Hiszen egy vezeték akkor termel, ha átfolyik rajta az anyag, ha nem folyik át, nem termel. Ha a kérdést úgy tesszük fel, hogy erősítené-e a tárgyalási pozíciónkat bármifajta kőolaj-ellátási kérdésnél az, hogy létezik az Adria kőolajvezeték, akkor azt mondom, hogy nagyon is erősíti. Ezért ezt a döntést csak az üzleti döntéshozókra bízni nem szabad. Ebbe a politikának igenis be kell szállnia, a politikának a prioritás alkotásába is be kell szállnia, és segítséget kell nyújtania ahhoz, hogy ez a projekt megvalósuljon. Biztos vagyok benne, hogy ha a projekt megvalósul, akkor lesz alternatív gázbeszerzési forrás is addigra, ha látják, hogy a vezeték elindul.
Még azt szeretném hozzátenni, külön köszönöm azt, ami itt elhangzott, hogy vegyünk részt állandóan ezen az ülésen. Azt tudom mondani, hogy minden szakmai segítséget meg fogunk adni, bár azt hiszem, eddig sem volt ebben hiány, hiszen bármelyik politikai párt bármelyik vezetője, képviselője, vagy bármelyik hatóság kért tőlünk az energiabiztonságra vonatkozó anyagot, akkor adtunk. Higgyék el, mint a régióban aktív és legnagyobb energetikai vállalat vezetője azt mondom, hogy felelősséggel bírunk, és nemcsak Magyarország iránt, hanem a teljes régió iránt energiabiztonsági kérdésekben. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Most felkérem Bayer Mihály nagykövet urat.
Bayer Mihály nagykövet tájékoztatója
BAYER MIHÁLY nemzetközi koordinációt ellátó nagykövet: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Szeretném megköszönni, hogy lehetőséget kapok a hozzászólásra, bár három hozzászóló után a negyediknek ugyanarról a témáról nem könnyű beszélni. Mindenekelőtt azzal kezdeném, mandátumom nagyon fontos eleme az, hogy a parlament illetékes bizottságait szükség szerint rendszeresen tájékoztassam a tevékenységemről, a Nabuccóval kapcsolatos fejleményekről. Úgyhogy szeretném itt is felajánlani ezt a készségemet. Úgy gondolom, eddig is nyitott voltam valamennyi bizottság, parlamenti képviselő felé, ha érdeklődtek, információt kértek. Természetesnek veszem, hogy ugyanez fog történni a Nabucco-bizottság esetében is, mindig állok rendelkezésre, ha ilyen igény van velem szemben.
A Nabuccóval kapcsolatban, úgy gondolom, azzal érdemes kezdeni a kicsit konkrétabb helyzet elemzését, hogy helyzet van. Érdekes módon ez a helyzet valamilyen mértékben Grúzia Oroszországgal kialakult konfliktusának következménye. Ha ez nem lenne, akkor azt mondanám, amit miniszter asszony is külön aláhúzott, és ez abszolút jellemző volt az elmúlt időszakban, hogy lassan haladt ennek a projektnek az előkészítése, történnek dolgok, de átütő erejű lépések nem történtek. A helyzet olyan értelemben változott meg, vagy legalábbis a korábbihoz képest különbözik, hogy most mindenki arról beszél, milyen fontos a Nabucco, milyen fontos az energiabiztonság, mennyire fontos ennek a kaszpi, közép-ázsiai, közel-keleti útvonalnak a megépítése, és erre hány politikus igyekszik odafigyelni, és az ellátásbiztonság milyen szempontból kerülhet támogatásra ennek a vezetéknek a megépítésével. Úgy vélem, ezt a helyzetet ki kellene használni. Ha most nem sikerülne, akkor valószínűleg később is fel lehet építeni még helyzeteket, fel lehet építeni a projektet, de egy kicsit a bizalomvesztés is bekövetkezhet.
Éppen ezért igyekszem nagyon aktívan dolgozni valamennyi partnerünk irányában. Éppen a közelmúltban tettünk egy kezdeményezést, hogy Budapesten sor kerüljön egyeztetésre tagállami szakértői szinten azokról az ügyekről, amelyek az uniós országokat érintik a Nabucco kapcsán. Reméljük, hogy rendszeresek lesznek ezek az egyeztetések, és ez is segíteni fog, természetesen minden partnerrel aktív kapcsolatot tartok személyesen is. Ahogy Hernádi úr mondta, azt hiszem, két párhuzamos feladatunk van alapvetően. Az egyik, hogy megoldjuk azokat a feladatokat, amiket csak a kormányok oldhatnak meg ahhoz, hogy a projekt elindulhasson. Ezzel párhuzamosan nagy erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a forrásországokat meggyőzzük arról, ez a projekt létezik, meg fog valósulni és "érdemes" rá várniuk. Ugyanis jól látható, hogy a grúz-orosz konfliktus után nemcsak számunkra jött létre egy helyzet, hanem Oroszország is rendkívül jelentős erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy minél több gázt tudjon önmaga számára megvásárolni a kaszpi, közép-ázsiai térségből. Ennek nagyon "egyszerű" okai vannak. Oroszország gáztermelése várhatóan nem fog jelentősen nőni az elkövetkező időszakban, viszont belső fogyasztása nő, nemzetközi kötelezettségeit ki kell elégíteni. Ebből következően talán a korábbiaknál is nagyobb mennyiségű gázra lesz szüksége. Arról nem beszélve, hogy Oroszország adott esetben mennyire szeretné, ha nem rajta keresztül tranzitálnák a gázt, vagy esetleg mennyire szeretné elkerülni, hogy bárki mást tranzitálhasson az általa közel-külföldnek tekintett térségből.
Botorság lenne tehát azt gondolni, hogy ezek az országok, amelyek eddig ellenálltak a jelentős nyomásnak, amelyekkel kapcsolatban vagyunk a Nabucco kapcsán, és nem érzékelem a tárgyalásaim alapján, hogy változtattak volna politikájukon, úgy gondolják, hogy energiaeladásaik szempontjából az Unió fontos, perspektivikus piac, és ezt meg akarják őrizni, hogy számukra is fontos ilyen értelemben a diverzifikáció, és a végtelenségig tudnak várni. Például azért, mert nekik is dönteni kell a fejlesztésükről, és vagy ha nem döntenek, akkor nem lesz nálunk sem több olaj, gáz adott esetben, vagy úgy döntenek, hogy más vásárlóknak adnak el, akik között nemcsak Oroszország, hanem Kína is nagyon erősen jelentkezik, Iránnak is szüksége van bizonyos energiára, az indiai, pakisztáni szándékok szintén elég erősek. Tehát jócskán van konkurens, aki legalább olyan, vagy majdnem olyan jó árat tud adni az energiahordozókért, a gázért ebben a térségben, mint mi. Ha nem sikerülne megoldani azokat a kormányzati teendőket, amelyekről majd néhány szót röviden szólok, akkor lényegében a második kérdés ki is esik, hiszen akkor nem lesz miért küszködni, hogy legyen forrása a vezetéknek. Hiszen e feladatok megoldása nélkül a projekt nehezen fog tudni előre haladni.
Az első és a legfontosabb a kormányközi megállapodás megkötése. Ebben az ügyben most már hosszú idő óta folyik a győzködés. Arra számítok, hogy most már belátható időn belül a Nabucco nemzetközi vállalat leteszi a kormányok asztalára azt a konszolidált kormányközi megállapodástervezetet, amit ígér, és ennek alapján az egyeztetés aktívan beindulhat. Arról biztosíthatom a tisztelt bizottságot, hogy ebben Magyarország aktív szerepet fog játszani. Máris elkezdtünk bizonyos értelemben jogi ügyekben dolgozni, és a közelmúltban, amikor partnereimmel találkoztam, át is adtuk jogi véleményünket arról, hogy a különböző kormányzatokkal kötendő jogi dokumentumokról mi a véleményünk, ezeknek milyen az egymáshoz való viszonyuk, és hogyan gondolkodunk erről. Ugyancsak nagyon fontos, hogy a Hernádi úr által is említett mentesítési folyamat lezáruljon. Arra kapunk partnerektől is jelzéseket, hogy talán ez jövő év elejére befejeződhet, és ilyen szempontból nem lesz akadálya annak, hogy a Nabucco nemzetközi konzorcium a maga előkészítő munkájával továbblépjen. Egy biztos, hogy közeledik az az időszak, amikor bizonyos fővárosokban politikai döntéseket kell meghozni. Ezek valószínűleg nem lesznek egyszerű döntések, és ennek érdekében valamennyi, a Nabuccóban érintett országnak, a Bizottságnak is lehetne többet tenni, különben ez is időveszteséget jelenthet.
Talán a forrásoldal sem annyira sötét. Egyrészt említettem, hogy a partnereink, akikkel eddig kapcsolatban álltunk, tartják ígéreteiket, hogy készek nekünk is eladni, ennek lehetőségét megvizsgálni. Éppen legutóbb Kazahsztánról hallottam nagyon kedvező jelzéseket, hogy ők is vizsgálják, miként tudnak az Európai Unió piacára viszonylag jelentősebb mennyiségű gázt eladni. Azért nem hal el az érdeklődés a projekt iránt. A Nabucco sokak számára fontos akkor is, ha egyes kormányok nincsenek abban a helyzetben, hogy ezt a véleményüket a közvélemény elé tárják. Itt is tapintatos diplomáciával kell működni annak érdekében, hogy ezeket a készségeket ne csak fenntartani tudjuk, hanem a későbbiekben ki is tudjuk használni.
Utolsóként szólnék néhány szót a Nabucco-csúcsértekezlet előkészítéséről. Lényegében a meghívók kimentek. Azt tudom mondani, hogy valamennyi partnerünktől szinte kivétel nélkül egyértelműen pozitív visszajelzéseket kapunk, a kezdeményezést időszerűnek és fontosnak tartják. Természetesen arra ilyenkor még nem számíthatunk, hogy meg is mondják, hogy ki milyen szinten fog részt venni, ez majd egy későbbi időszak eredménye lesz. Annak érdekében fogunk dolgozni, hogy minél magasabb szintű részvételt tudjunk biztosítani. Nagyon remélem, hogy a Nabucco-partnerekkel együttműködve egy tartalmas konferenciát lehet majd Budapesten lebonyolítani, ami lökést is adhat a vezetékkel kapcsolatos előkészítő munkának, illetőleg tudja demonstrálni azt, hogy azok az országok, amelyek érintettek a Nabuccóban, politikailag elkötelezettek, és ez sok mindenki számára kedvező és pozitív üzenetet fog küldeni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Meg szeretném kérdezni Gilyán államtitkár urat, hogy kíván-e hozzászólni. (Jelzésre.) Ha nem, és ha megengedik, lenne néhány kérdésem, ami a beszámolók kapcsán megfogalmazódott bennem, utána átadnám a szót a bizottság tagjainak. Az első kérdésem. Hernádi elnök-vezérigazgató úr úgy fogalmazott, hogy a politikának tennie kellene a kormányközi megállapodások tető alá hozataláért. A parlament, vagy a bizottságunk tud-e segíteni abban, hogy ezek a megállapodások megköttessenek? A második kérdésem. Szintén Hernádi elnök-vezérigazgató úr említette, tekintettel arra, hogy az elsődleges nemzetközi szabályozó hatóság Brüsszel, tudunk-e, illetve milyen konkrét szabályozási ügyekben érdemes lobbiznunk parlamenti, politikai szinten Brüsszelben. A harmadik kérdésem. Elnök-vezérigazgató úr is, nagykövet úr is azt mondta, hogy a prioritásalkotáson túl a politika tud és kell is hogy segítséget nyújtson a vezeték beindításához. Elnök-vezérigazgató úr utalt arra a tyúk-tojás kérdésre, hogy a vezeték van-e előbb, vagy a szállítási akarat, és hogy itt a politikának valószínűleg többletgaranciával kell e mögé beállnia. Szeretném, ha ezt egy picit részletesebben láthatnánk, hogy egészen pontosan miről van szó. A politikai garanciavállalás egyfajta politikai támogatást jelent-e adott esetben, kormánygarancia adását igényli-e ehhez a projekthez? Ehhez kapcsolódóan szeretném megkérdezni azt is, hogy indultak-e tárgyalások, és ha igen, akkor hol tartanak a különféle európai finanszírozási szervezetekkel, az EIF-fel, az EBRD-vel, a különféle európai közös projektek finanszírozását célzó európai kezdeményezésekkel, és ezt hogyan tudnánk támogatni.
Szeretném ezen kívül megkérdezni miniszter asszonyt, államtitkár urat és nagykövet urat, felmerült-e az a szándék, informálisan ismerek ilyet, hogy minden Nabuccóban részt vevő ország jelölje ki azt a politikai támogató kört, amelyik képes egyfajta támogatást adni a projekthez. Korábban felmerült ötletként a Nabucco GmbH-nál, hogy jöjjön létre minden egyes országban egy olyan politikai mentorszerep, amelyik nem az egyes cégek együttműködésére, hanem az egyes kormányok vagy parlamentek együttműködésére apellálva adna egy nagyon komoly politikai hátországot ennek a projektnek. Ennek a kiindulása az volt, hogy a Gazprom projektje mögött ott van az orosz kormány nagyon határozott politikai támogatása. Én személyesen megéltem, amikor kint voltam Aliyev és Berdimukhammedov elnököknél, hogy mindketten azt mondták, nagyon örülnek annak, hogy egy magyar miniszter is itt van, de tegnap itt volt egy osztrák, azelőtt egy román miniszter, csak tulajdonképpen melyik az a politikai erő, amelyik a Nabucco mögött áll, mert nagyon sokakkal tárgyalnak, és látszólag ez összehangolatlan. Magyarul szeretnék javaslatot tenni és a véleményüket kérni azzal kapcsolatban, hogy hogyan tudnánk összefűzni ezt a politikai támogatottságot. Hogyan tudna Magyarország ebben egy hasonló vezető szerepet vinni, mint ahogy a MOL vezető szerepet visz gazdaságilag, Bayer nagykövet úr a legaktívabb képviselője ennek, és Magyarország Göncz Kinga miniszter asszony, illetve az NFGM szervezésében szervezi januárban a Nabucco konferenciát?
Köszönöm szépen. Átadnám a szót először Mesterházy Attila társelnök úrnak.
MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Két kérdésem lenne, mindkettő a nagykövet úrhoz. Lehet, hogy az egyik csak félreértés, de akkor segít tisztázni nekem ezt. Az első inkább általános kérdés. Majdnem minden hozzászóló sokat beszélt arról, hogy vannak komoly hezitációk a projekttel kapcsolatban a többi részes ország oldaláról, arról viszont keveset tudtunk meg, hogy mik ennek az okai. Konkrétan mik azok az indokok, érvek, amelyek esetleg a projekt ellen szólnak, vagy amelyek a több hozzászólásban is hiányolt politikai támogatás megadását gátolják meg? Tehát mik ennek a hezitációnak az okai? A másik ezzel összefügg, és talán itt értettem félre nagykövet urat. Azt mondta, hogy politikai okok miatt nem tudja néhány kormány egyértelműen kinyilvánítani a támogatást e mellett a projekt mellett. Akkor kérdezném, hogy négy európai uniós tagállam, plusz egy NATO-tagállam esetében milyen politikai okok lehetnek, amikor az EU által támogatott projektről van szó? Törökország éppen tárgyal az EU-val, amúgy NATO-tagországról van szó. Ezzel kapcsolatban segítsen nekem nagykövet úr. Köszönöm.
ELNÖK: Társelnök úr!
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP): Nagykövet úrtól kérdezném meg, ha emlékeim nem csalnak, három héttel ezelőtt volt Magyarországon Barroso elnök úr, és ő az energiapolitikával kapcsolatosan kifejtette véleményét, amelyet úgy lehetett értelmezni, hogy belátható időn belül esélyt sem ad arra, hogy Európának, az EU-nak közös energiapolitikája legyen. Érthető, hogy milyen érvek és tények sorakoznak fel emellett. Tehát nem valószínű, hogy a közeljövőben egységes energiapolitikája lesz az EU-nak. Igaz-e ez a teljességre és a részekre, a különböző szekciókra, aminek alapján ezt bontani lehet? Ha erre a megfogalmazásra sor került a magyar parlamentben, és nemcsak itt, hanem Brüsszelben is, akkor hogyan értelmezhetjük azt, hogy az EU részéről érzékeljük azt az elkötelezettséget a Nabucco irányában, hogy a szükséges mértékű politikai támogatást is megadják ehhez?
ELNÖK: Van-e még kérdés a bizottság tagjai részéről? Németh Zsolt elnök úr!
NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Elhangzott az, hogy a vállalatok számára üzleti garanciára lenne szükség. Itt szeretném megkérdezni, felvetni azt, hogy az Európai Unió, illetve az Európai Unióhoz kötődő pénzintézetek részéről, a kettőt nem véletlenül mondom egymás után, tehát akár a pénzintézetek részéről, de akár az Európai Unió mint intézmény részéről ebbe az irányba milyen lépéseket teszünk, és látnak-e esélyt arra, hogy az Európai Uniótól, illetőleg a pénzintézetektől megfelelő üzleti garanciát lehessen szerezni a Nabucco gázvezetékhez és az egyébként fontos energetikai projektekhez. Úgy vélem, nem hangsúlyozható eléggé, hogy a holnapi napon is az Európai Unió csúcstalálkozója fő témaként foglalkozik az energiabiztonság kérdésével. Némileg elhomályosítja ezt a pénzügyi válság, de azt hiszem, azt kell hangsúlyozni ebben a helyzetben, hogy nem fog menni Európa energiabiztonsága, ha az Európai Unió nem száll be üzleti értelemben ezekbe a projektekbe. Nem hiszem, hogy lehet fontosabb kérdés, mint amit ezen a csúcstalálkozón, vagy akár a Nabucco-projekttel kapcsolatban Magyarország megfogalmazhatna. Az előző, konzultációs ülésen is ezt próbáltam felvetni, nem tehetek mást most sem. Úgy vélem, hogy ez lenne talán Magyarországnak az a hozzájárulása az energiabiztonság kérdéséhez, ha világossá teszi, élére állítja a kérdést, hogy nem fogjuk tudni a biztonságunkat növelni, ha az Európai Unió nem száll be ezekben a projektekbe.
A másik kérdés, akárhogy is szépítjük itt a dolgot, hogy Oroszország elkeseredett küzdelmet folytat a Nabucco-bizottság fő célkitűzése, a Nabucco gázvezeték ellen. Minden kérdés, ami talányosan felvetődik, hogy mi állhat az elkötelezettség hiányának hátterében, végső soron Oroszországra vezethető vissza. Azt hiszem, az alapvető kérdés a Nabucco jövője szempontjából, hogy mi, illetőleg az Európai Unió képesek leszünk-e átlépni az árnyékunkat, és egyértelmű Oroszország-politikát folytatni. Számtalan gesztusból áll ez, de hogy a Déli Áramlat gázvezetékről folyó tárgyalások, állítólag Veres János két fordulót is maga mögött tudott az elmúlt napokban, párhuzamosan zajlanak a Nabucco gázvezetékről folyó tárgyalásokkal, ebben a nemzetközi helyzetben, amiben jelenleg vagyunk, a magyar külpolitika kétértelműségét nem csökkenti. Vannak természetesen vívmányai Nabucco-fronton a magyar külpolitikának, de valljuk meg, az Oroszország-politikában van Magyarországnak magyarázkodnivalója is. Talán egyetért ezzel államtitkár úr, illetőleg miniszter asszony.
Ezért nem mindegy, hogy Oroszország vonatkozásában hogyan fog az Európai Unió reagálni a jelenlegi helyzetre. Elengedi-e adott esetben a grúz konfliktusból könnyen Oroszországot? Folytatja-e adott esetben, mert 60 százalékban a grúz konfliktus is az energetikáról szól? Oroszország érzékeltetni akarta a világgal azt, hogy meg tudja akadályozni az alternatív energetikai útvonal megvalósítását. Grúzia ebből a szempontból nyilvánvalóan döntő kérdés. Ha egy oroszbarát grúz kormány lenne Grúziában, akkor a Nabucco gázvezeték megvalósítási lehetőségei gyakorlatilag nagyságrendekkel romlanának. Nem lehet ilyen értelmű megközelítésben Oroszország számára nem elfogadható a grúz kormány. Miként viszonyulunk ahhoz a kérdéshez, hogy folytassa vagy ne folytassa Oroszországgal a tárgyalásokat az Európai Unió, milyen feltételek mellett folytassa? Illetőleg ha a partnerségi és együttműködés megállapodás részleteire rátérünk, a partnerségi és együttműködés megállapodás tartalmi vonatkozásaiban az energetika és a Nabucco gázvezeték kérdésének szerepeltetése kiindulópont kell legyen. Pláne azzal kapcsolatban kell legyen világos elgondolásunk, hogy mik lehetnek azok a garanciák a partnerségi és együttműködési megállapodásban az Európai Unió és Oroszország között, amelyek megteremhetik a feltételeket a Nabucco gázvezeték kapcsán felmerülő orosz politikában meglévő kockázatok minimalizálására.
A harmadik kérdéskör a gáz. Nagyon örülök annak, hogy itt államtitkár úr is, nagykövet úr is azzal a közkeletű hiedelemmel szembeszáll, hogy nincs gáz. Van gáz. De egyelőre a probléma az, hogy ennek a gáznak a lekötése nyilvánosan nem történhet meg. Tehát most itt kellene átalakulnunk zárt üléssé, talán néha lenne ennek is értelme, elnök úr. Itt háttér-megállapodásokkal lehet csak lekötni gázt adott esetben, hiszen ezek az országok a nagyfokú orosz politikai nyomás miatt nyílt megállapodást nem tudnak megkötni. Innentől fogva a háttér-megállapodások megkötése az érintettek számára egy meglehetősen evidens, kézen fekvő diplomáciai, vagy diplomácián túli tevékenységet követel meg. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szeretném megkérdezni Kékesi képviselő urat, hogy adhatunk-e szót Göncz miniszter asszonynak, mert régen el kellett volna mennie, csak Németh Zsolt hozzászólását meg szerette volna várni. (Jelzésre.) Köszönöm szépen a megértést. Miniszter asszony!
GÖNCZ KINGA külügyminiszter: Köszönöm szépen. Csak néhány dologra szeretnék reagálni, aminek külpolitikai jelentősége van. Egyrészt felmerült az, hogy a politikai támogatás hol hiányzik. Hát, nem azokban az országokban, amelyek európai uniós vagy más tagországok elsődlegesen. Ott az elkötelezettséget, vagy a tényleges lépéseket lehet szorgalmazni. De az igazi kérdés azokban az országokban kérdés, amelyek potenciális beszállítói lehetnek a Nabuccónak. Részben Azrebajdzsánnal van a legszorosabb kapcsolatunk, vagy Türkmenisztánnal, Kazahsztánnal, illetve azok a közép-ázsiai országok merülnek fel, amelyeknek komoly energiatartalékaik vannak. Felmerül megint a külpolitikai kérdés, Irán bevonása, bevonhatósága mint szállító ország, Irak, amely ma még biztonsági szempontból nehezen tekinthető beszállítónak, de ambicionálja, hogy az legyen. Felmerült Egyiptom is. Ezeknek az országoknak az esetében a politikai elkötelezettség is kérdés, mert nem az Európai Unió tagországai közé tartoznak, és itt kell egy nagyon intenzív politikai együttműködést kiépíteni.
Nagyon sok esetben ezeknek az országoknak a politikai útválasztása összefügg azzal, hogy milyen mértékben köteleződnek el mint a Nabucco beszállító országai. Egyébként ezekből a szempontokból az Európai Unión belül nagyon komoly gondolkodás indult el, először készült egy Közép-Ázsia stratégiája az Európai Uniónak. Valamelyik kollégám úgy fogalmazott, hogy 16 éves késéssel készült ez el, ami pontosan ezeket a kapcsolatokat szeretné szorosabbra fűzni ezzel a régióval. Mint ahogy nagyon erősen megfogalmazódott a grúz-orosz konfliktus után az is, hogy a keleti szomszédságpolitika eszközrendszerét intenzívebbé kellene tenni, a kapcsolatépítést ezekkel az országokkal szintén intenzívebbé kellene tenni. De csak részben szól a történet arról, hogy milyen az Európai Unió és Oroszország viszonya, nagyon nagymértékben szól arról, hogy ezekkel az országokkal az EU hogyan épít kapcsolatot. Itt van egy nagyon komoly elkötelezettség.
Bayer Mihály úgy fogalmazott, hogy helyzet van, ez a helyzet, azt gondolom, elősegíti a közös európai energiapolitika kialakítását is. Hiszen megfogalmazódott az, hogy itt komoly lépésekre van szükség. Nyilván az még messze van, amikor teljesen közös lesz az energiapolitikánk, de hogy nagyon sokféle lépés elindult és megtehető anélkül, hogy teljes legyen ez a közös energiapolitika, az egyértelmű. Ennyit szerettem volna mondani a külpolitikai vonatkozásokkal kapcsolatban. A kollégák folytatják a kérdésekre adott válaszokat.
ELNÖK: Köszönjük szépen, miniszter asszony, a részvételét. (Göncz Kinga távozik az ülésről.) Folytatjuk a hozzászólásokat. Kékesi Tibor képviselő úr!
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Három megjegyzésem lenne, néhány kérdéssel. Az első, kicsit megelőlegezve a munkatervvel kapcsolatos vitát, az, hogy ha hosszabb távon szeretnénk figyelemmel kísérni, esetleg párhuzamosan más vezetékek építését, ahogy ez felvetődött, akkor a január végi Nabucco-csúcs eredményeinek vagy fejleményeinek bevárása nélkül nem volna praktikus a bizottság ajánlásait megtenni, a bizottság munkáját befejezni. Érdemes megfontolni, hogy rövidebb, december végéig terjedő időszakban szeretnénk a munkánkat végezni, vagy csak a munka egy részét szeretnénk ezen időszak alatt elvégezni.
A második kicsit rímel Németh Zsolt megjegyzéseinek, észrevételeinek első részére. Ha felmerül az, hogy politikai garanciavállalás szükséges annak a megoldhatatlannak tűnő problémának a rendezéséhez, a "ki lépjen először, ki lesz az első" típusú kérdés feltevéséhez, akkor egyrészt mindenképpen szükségesnek tartom, hogy ennek pénzügyi, költségvetési hatásait is ismerjük meg, és ebben az értelemben nyilván előbb-utóbb nem politikai, hanem pénzügyi garanciákról fogunk beszélni. Ebben a tekintetben pedig, teljesen egyetértek Németh Zsolttal, azt kell mondjam, fel kell tárni, hogy az Unió maga és azon belül Magyarország milyen pénzügyi típusú garanciavállalásokra képes vagy hajlandó általában vagy a saját vonatkozásában. Értem ez alatt a Magyarország területén áthaladó csővezetékszakasz, a magyar részvétel arányának megfelelő teherbíró képesség biztosítékkénti ellátásának gondolatát.
A harmadik kérdés, észrevétel pedig az lenne, hogy hallottuk, milyen input problémák vannak a vezetékkel összefüggésben. Szeretném megkérdezni, hogy milyen output problémák vannak. Egyet látok az anyagokból, törökországi elvárások megfogalmazódtak, de úgy általában ma milyen ismert elvárások vannak a vezetékkel, szállított gázzal összefüggésben. Egy picit én is hadd nyissak még abba az irányba, hogy nyilván nagyon egyszerűnek látjuk a felvázolt rajzot, de hosszú távon az emberben felmerülhet az is, ha a makói gázmező ígéretes, akkor ennek milyen szerepe van a gázvezeték megépítésében, mint betáplálási forrás, vagy milyen lehetőségek vannak ebben. Ez csak részletkérdés, de ez is egy felvetés lehet. Elnök úr, köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szeretném megkérdezni a bizottság tagjait, hogy további kérdés, hozzászólás van-e. (Nincs jelentkező.) Ha nincs, elsőként nagykövet úrnak adnám meg a szót.
BAYER MIHÁLY, a nemzetközi koordinációt ellátó nagykövet: Köszönöm szépen a szót. Azt hiszem, a legtöbb kérdés inkább elnök-vezérigazgató urat érinti, hiszen inkább vagy a Nabucco nemzetközi vállalathoz, vagy a MOL-hoz, illetve kifejezetten gazdaság témákhoz kötődnek. Én a brüsszeli bizottság lehetséges mozgásterét illetően, nem azt, amit ezután el lehet majd képzelni, hanem amit eddig elképzeltek, annyit tudnék mondani, hogy június 9-én fogadott Piebalgs energiaügyi biztos, és a beszélgetésünk folyamán éppen ezt a kérdést hoztam szóba, hogy nem lehetne-e megvizsgálni, hogy a projekttel kapcsolatos bizonytalanságok, pénzügyi rizikók enyhítésére a Bizottság valamifajta anyagi támogatást nyújtson. Ő erre válaszként elmondta, nagyon korrekten, hogy a feasibility study elkészítéséhez is adott a Bizottság pénzt, ez normális dolog. Persze, ez nem mérhető a bekerülési költséghez. Viszont egyebekben valószínűleg nagyon hamar az Unió versenyjogi biztosával találhatnánk magunkat szembe, ha ilyen típusú garanciavállalásokban gondolkodnánk. Ezzel együtt is azt gondolom, hogy ennek reményét nem érdemes feladni, hiszen a helyzet változik. Egy dolog biztosan nem változik, gázra az Uniónak szüksége lesz, és többre lesz szüksége, mint jelenleg.
Ami a Nabucco-országok politikai támogatását illeti, bevallom őszintén, nem hallottam arról, hogy politika típusú biztosok legyenek a Nabucco körül. Valószínűleg azért, mert nem régóta foglalkozom ezzel, és ez a döntés olyan időszakban született, amikor nem voltam Magyarországon, vagy nem jutott el hozzám. Két típusú támogató intézményről tudok, vagy ezek merültek fel, lényegében nagyjából mostanra kezd kialakulni, hogy mindegyik érintett Nabucco-országban van egyfajta partner. Ezek különböző helyzetű, különböző jogállású és munkájukat tekintve is különböző intenzitással dolgozó vagy nem dolgozó partnerek. Egyszerűen a helyzeténél fogva például egy minisztériumi főosztályvezető, Ausztriában is kifejezetten jó kapcsolatunk van, és nagyon jó együttműködés alakul ki vele, nem tudja megtenni azt, amit én, akinek adminisztratív teendői viszonylag szerények, szabad mandátummal rendelkezem. Ezért kialakul az együttműködés, ami egyfajta támogatást mindenképpen mutat.
A MOL-nak volt egy kezdeményezése, hogy egy political supporting body jöjjön létre. Nem tudom, hogy hová jutott, ennek alapvető dolgaival ismerkedtem meg, és nem hallottam róla, hogy ez továbbment volna, és a Nabucco nemzetközi vállalat hivatalosan is előterjesztette volna a kormányok felé. Én magam egyébként látnám ennek racionalitását, éppen azért, mert a mostani helyzetben még ez fontosabb is lehetne. Miniszter asszony, azt gondolom, Mesterházy úr egyik kérdését megválaszolta. Nem a Nabbucó országokra gondoltam, amikor arról beszéltem, hogy vannak olyan országok, amelyek nyilvánosan nem tudják még kifejezni, vagy nem szívesen fejezik ki ezzel kapcsolatos gondolataikat, elképzeléseiket, de azért értésünkre adják, hogy ők hogyan gondolkodnak az uniós partnerségről. A hezitálásukat sem olyan értelemben tartom hezitálásnak, hogy most vagy adunk, vagy nem adunk, hanem egyszerűen ezek az országok éltük, függetlenedésük olyan fejlődési szakaszában vannak, és ezek energiával is összefüggő feldolgozásának szakaszában, amikor mindenfajta nyomás, ellennyomás és oldalnyomás között ingadoznak, és esetenként ilyen szempontból a lehetőségük, a bátorságuk eltérő. Ilyen tekintetben kell egyfajta empátia, hogy megértsük, éppen merre mozdulnak, hogyan gondolkodnak.
Még egyszer azt hangsúlyoznám, egyelőre nem látom annak jelét, hogy a Grúzia és Oroszország közötti konfliktus után valaki visszakozott volna. Ezt biztatónak tartom a jövő szempontjából. Annál is inkább, mert az biztos, hogy a térségben van gáz. Amikor szeptember elején-közepén Türkmenisztánban voltam legutóbb, akkor az energiaügyekkel foglalkozó miniszterelnök-helyettes, illetőleg az egyik nagy energiaholding vezetője rendkívül magabiztos volt azzal kapcsolatban, hogy a most egy európai-amerikai cég által végzett audit, aminek a feladata, hogy felmérje Türkmenisztán energia- és gázkészleteit, rendkívül pozitív eredményt fog hozni. Egyikük azt mondta, hogy a türkmén kormány legoptimistább várakozásai, a potenciális gázkészletek, bár nem tudom, hogy mennyi termelhető ki belőle és mennyi nem, 7 trillió köbméter körül voltak. Oroszország ma hatszázvalahány milliárd köbmétert termel, ez százszoros, ha jól számolok szerény matematikai képességeimmel. Az egyik energiaügyi vezető azt mondta, hogy lehet, hogy az audit ennél magasabb számot fog hozni a potenciális gázkészletet illetően. Én csak idézem, amit nekem mondtak. Azt gondolom, mindenképpen van gáz a térségben, ezért érdemes próbálkozni, hogy onnan elhozzuk. Azt is aláhúznám, hogy lényegében a gázra nem ma van szükség, hanem egy idő múlva, tehát lényegében a jövő évtized közepére kell megteremteni azokat a feltételeket, hogy fokozatosan egyre nagyobb mennyiségű gázt lehessen biztosítani a vezeték számára. Ilyen értelemben volna idő arra, hogy a vezeték számára szükséges forrásokat biztosítsuk.
Barroso véleménye: nem voltam ott, nem hallottam, és az újságokban sem láttam leírva. Miniszter asszony erre részben reflektált, de ha egy kicsit lejjebb megyünk a politika szintjénél, akkor nem lenne helyes vagy reális azt várni, hogy most azonnal legyen az Uniónak egységes energiapolitikája. Hiszen mi közös van, mondjuk a magyar energiagondok és a portugál energiagondok között? Úgy gondolom, elvekben, vagy jellegükben lehetnek hasonló gondok, de az okai, forrásai egészen mások. Tehát elsősorban az alapelvektől kellene elindulni, ennek érdekében történtek lépések is, például a diverzifikáció ilyen alapvető alapelve annak az energiapolitikának, ami zajlik. Meg kell keresni valószínűleg első menetben azokat a garanciális elemeket, mint például a készletezés kérdése, a szolidaritás kérdése, a határon átnyúló kapacitások, az összekötés, satöbbi, és hogy ezt az Unió adott esetben mivel finanszírozza. Ha ugyanis finanszírozni kell, akkor nem a portugál és spanyol ügyeket kell finanszírozni, hanem a miénket, és ezzel kapcsolatban már lehetnek gondok. De valószínűleg ezek lehetnek azok a lépésenkénti csatornák, módszerek, amelyekkel majd egy általánosabb energiapolitikához is el lehet jutni. Mindenesetre vaskos magyar érdek lenne, ha megvalósítható lenne.
ELNÖK: Egy kérdés nyitva maradt. Mesterházy társelnök úr kéri, hogy megismételhesse ezt a kérdést.
MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Valószínűleg én nem fogalmaztam pontosan. A kérdésem részben nem arra vonatkozott, amire ön válaszolt. A kérdésem arra vonatkozott, hogy a Nabucco-programban részt vevő európai uniós és NATO-tagországok hezitációjának mi az oka. Azt tökéletesen értem, hogy a betápláló országok részéről mi a politikai kockázata ennek a történetnek. Nagykövet úr azt mondta, hogy miután nagyon aktívak vagyunk, külügyminiszter asszony is így interpretálta az ön tevékenységét, akkor azt szeretném megkérdezni, hogy mások miért nem ilyen aktívak a projektben részt vevő országok közül. Köszönöm.
ELNÖK: Nagykövet úr!
BAYER MIHÁLY, a nemzetközi koordinációt ellátó nagykövet: Hogy mások miért nem ilyen aktívak, azt pontosan nem tudom. Úgy gondolom, hogy a lehetőségeik, vagy a szándékaik nem terjednek ki arra, hogy ők is egy ilyenfajta generáló szerepet vállaljanak. Itt részben elhangzott, hogy minél nagyobb egy projekt, minél több országot érint, annál nehezebb koordinálni. Bizonyos értelemben a jobb koordinációra nagyobb szükség lenne, az is segíthetné a projektet. Benyomásaim szerint azt mondhatom, hogy az Európai Unió tagállamai részéről, mert érintettek a Nabucco-vezetékben, alapvetően semmifajta hezitálást nem látok. Van egy gondunk, hogy hosszabb idő óta nem találjuk azokat a válaszokat, amelyek Törökország számára megfelelőek lennének bizonyos kérdésekre, amelyekben vannak pénzügyi, és vannak Törökország ellátásbiztonságát érintő kérdések is. Miután ez őket izgatja, úgy gondolom, ezt nekünk legitimnek kell tekinteni, hiszen ha számukra valami fontos, akkor nem mondhatjuk, hogy vedd le az asztalról. Ez lényegében az egyik jelentős gond, amit kezelnünk kell, és nagyon bízom benne, hogy részben a tárgyalások kapcsán, részben a politikai kontaktusok kapcsán erre lesz megoldás. Erre is utaltam részben, amikor azt mondtam, hogy előbb-utóbb eljön az az idő, lehet, hogy előbb, mint egyesek szeretnék, amikor meg kell hozni a politikai döntéseket, és ha nem hozzák meg, az is döntés lesz.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Államtitkár úr!
MOLNÁR CSABA, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára: Köszönöm szépen. Miniszter asszony és a nagykövet úr szinte minden kérdésre válaszolt, így engedje meg a tisztelt bizottság, hogy csak az egyik kérdéssel foglalkozzam, amire még nem született válasz, Oroszország politikai cselekvésével. Azt gondolom, hogy Oroszország erősen védi a saját érdekeit, ez az érdek pedig az, hogy ő legyen, továbbra is ő maradjon Európa fő gázszállítója. Ez az érdek Magyarország érdekével nyilvánvalóan ellentétes. Magyarországnak az az eminens nemzeti érdeke, hogy diverzifikálni tudja a beszerzést, akár a vezeték, akár a források részéről. Tehát itt Magyarország és Oroszország között nyilvánvaló egy érdek-összeütközés. Azért azt hadd tegyem hozzá, hogy ha megépül a Nabucco gázvezeték, még mindig Oroszország lesz Magyarország legfontosabb gázpartnere.
Jelenleg az Európai Unió teljes gázigénye körülbelül 500 milliárd köbméter, ez tízegynéhány éven belül körülbelül 700 milliárd köbméterre fog emelkedni. Vagyis ezt a különbözetet a Nabucco gázvezeték nem tudja produkálni, csak egy töredékét. Hasonló a helyzet Magyarországon is. A jelenlegi 14 milliárdos igény 2020 környékére 17-18 milliárdos igényre fog növekedni. Ha pedig azzal számolunk, hogy Magyarország a Nabucco-vezetékből éves szinten 1-2 milliárd köbmétert tud megszerezni, akkor látszik, hogy a jelenlegi betáplált mennyiséget nem tudtuk diverzifikálni, semmi mást nem csináltunk, mint a jövőbeli igénynövekedést tudtuk a Nabucco gázvezeték segítségével megoldani. Magyarán azt gondolom, Németh elnök úr felvetésére az a válaszunk, hogy Oroszországgal gázügyekben, általában energetikapolitikai ügyekben Magyarországnak elemi érdeke a jó kapcsolat fenntartása, hiszen azon túl, hogy a Nabucco gázvezeték megépül, még mindig Oroszországból fog származni a magyarországi gázigény túlnyomó többsége.
Ráadásul, ha abban gondolkodunk, és azt Németh képviselő úr is elismeri, hogy a jövőben lehetőség és igény lehet arra, hogy újabb vezetékek épüljenek, például a Déli Áramlat, amiről az Európai Unió tagállamai is úgy gondolják, hogy ez fontos, akkor Magyarországnak az Oroszországgal kapcsolatos jó gazdaságpolitikai viszonyt a jövőben érdemes fenntartania. Egyébként a Déli Áramlatról Barroso elnök úr Magyarországon pozitívan nyilatkozott, vagy a brit Európa-ügyi miniszter azt mondta, hogy ezt a vezetéket meg kell építeni. Köszönöm.
ELNÖK: Elnök-vezérigazgató úr!
HERNÁDI ZSOLT, a MOL elnök-vezérigazgatója: Jó a végszó. Egyrészt a kormányközi megállapodás egy országgal jelent problémát, ez Törökország. Ott kell finomra hangolni. Ráadásul Törökországban megváltozott a gázigény, ott növekvő gázfogyasztás van. Törökország viszonylag egyszerű szabályozást vezetett be, mindenki, aki Törökországon keresztül kíván tranzitálni gázt, annak 15 százalékot fel kell ajánlani a rajta keresztül menő mennyiségből. Ez viszonylag nehézzé teszi a tervezést. Tárgyalnak róla, de ez tipikusan egy olyan pont, ahol egy ország, vagy az öt vállalatból álló Nabucco International ügyvezető igazgatója odamegy tárgyalni, nagyon kedvesen fogja fogadni a török gazdasági miniszter, de ne higgyük azt, hogy túl nagy nyomást tud rá kifejteni. Itt nagyon jó lenne, ha Hága néha nélkülözni tudná a Nabucco-biztost. De nem tudja, tehát az Unió nem képviselteti magát túlságosan erősen ezekben a folyamatokban.
Az egyetlen kérdés, hogy ez kinek fáj. Hölgyeim és Uraim! Az Uniónak ez piszkosul nem fáj, ezt tudomásul kell venni. Ez fáj nekünk, és arra a kérdésre, hogy a többi ország miért nem ismeri fel, hogy miért mi hajtjuk, az a válasz, hogy nekünk tényleg fáj. Pontosan tudjuk, hogy mi volt 2006 január-februárban. Nem január 1-je volt a legfájdalmasabb, mert akkor +5 Celsius fok volt, ez mintegy 2 Celsius fokkal meghaladta az elmúlt 15 év átlagát, Celsius fokonként 2 millió köbmétert. Gázfogyasztásról beszélünk. Néhány héttel később robbanás történt Ukrajnában az egyik vezetékszakaszon, és kiesett a teljes nagynyomású vezeték. Ukrajnából 150 milliárd köbméter gáz érkezik be, abból mintegy 50 milliárd köbmétert felhasználnak Ukrajnában, 20 milliárd megy különböző irányokba, és 80 milliárd megy tovább Szlovákia felé.
Ha ez nem olyan területen történik, ahol van egy elkerülő útvonal, tehát le tudták kapcsolni azt a vezetékszakaszt, és nem olyan időpontban, február közepén, amikor jó idő volt, enyhe telünk volt, és a tárolóink félkapacitással működtek, akkor leül minden. Ha ez egy erős január végi napon történik, kiürülő tárolók mellett, vagy egy március végi hideg napon, szintén kiürülő tárolók mellett, akkor nem tudunk mit tenni. Nem az a kérdés, hogy hogyan kapcsoljuk be a fogyasztókat, mert semmi nem tudunk tenni. Két óra alatt dől össze a teljes magyar gázrendszer. A lakosság 90 százaléka gázt használ. Az egész világon nincs még egy ilyen ország. Ez azért nem probléma Ausztriának, mert nem használnak fűtésre túl sok gázt. Azért nem probléma Szlovákiának, mert ott átmegy 80 milliárd köbméter földgáz tranzitban, és az 5,5 milliós lakosságú Szlovákiának szükséges mennyiség majdnem "párolgási hiba". Ez nekünk probléma. Romániában a gázosítottság mértéke lényegesen alacsonyabb, mint Magyarországon, és a teljes ország gázfogyasztásának több mint felét saját forrásból tudja megtermelni. Vehetnénk sorra minden egyes országot, hogy ez miért nekünk fáj. Mi nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne álljunk élére ennek a folyamatnak.
Az is igaz, még egyszer mondom, ha azt hisszük, hogy a Nabucco International, az a vállalat, amely végül is ezt az egész folyamatot összefogja, képes ezeket a politikai problémákat lekezelni, tévedünk. Nem képes. Ha azt hisszük, hogy Brüsszel megérti a problémánkat, tévedünk. Nem érti meg. Félreértés ne essék, és én nyugodtan mondhatok ilyet, mert csak egy egyszerű vállalatot képviselek, Brüsszel az EU-15-ökre optimalizál. Még nem érti az új tagállamokat, amelyek Közép-Európából becsatlakoztak, vagy a becsatlakozás küszöbén állnak. Nekünk kell képviselni a saját érdekeinket, és meg kell próbálni másokat találni mellé. A Nabucco és a NETS együtt nagyon erős platformot jelent arra, hogy ezek az országok összekapcsolódjanak és összefogjanak. Együtt kell tudnunk ezt elérni. Ha továbbmegyek ezen a körön, és valóban úgy tűnik, hogy Brüsszel ki fogja adni a szabályozási engedélyt, rögtön jön a következő probléma. Pénzt kérünk. Felmerülhet a kérdés, hogy mit adott eddig az Unió; 1,64 millió eurót adott a feasibility study megvalósítására 2004-ben. Perpillanat több mint 7 milliárd eurónyi projektről beszélünk. Köszönöm az 1,64 millió eurót, nagyon jól jött, de amikor azt kérdezzük, hogy mi az Unió pénzügyi szerepvállalása, azt mondják, hogy ad hitelt. A hitelnek van egy sajátossága, hogy normális állapotban azt vissza kell fizetni. Nyilvánvalóan azzal, hogy hitelt ad, nem vette át az egész politikai kockázatának anyagilag manifesztálódott részét.
Még egyszer mondom, ezek az országok, ezek a vállalatok kicsik, ha csak poporcionálisan nézem a maguk 1,5 milliárd euróját, amit bele kellene tenniük, nem tudnak ekkora kockázatot vállalni. Ezek között a vállalatok között az OMW és a MOL messze a legnagyobb. Az összes többi jóval-jóval mögöttünk következik méretben. És én magam is azt mondom, hogy nem tudok 1,5 milliárd eurót megkockáztatni. Pénz kell. Ebben az esetben rögtön előjön az, hogy mit fog hozzá szólni Neelie Kroes asszony, a versenyjogi biztos. Én pedig azt mondom, hogy politikai döntést kell hozni. És itt visszakanyarodok ahhoz, hogy Barroso azt mondta, még nagyon sokáig nem lesz közös energiapolitikája az Uniónak. Képviselő úr, mind a ketten tudjuk, függetlenül attól, hogy mondja vagy nem mondja, minden ország megköti a maga energetikai üzleteit. Mi is megkötöttük. Teljesen mindegy, hogy van vagy nincs, az Uniónak egyszerűen részt kell tudnia venni olyan projektekben, amit az egyes országok önmagukban nem tudnak végrehajtani, ugyanakkor ellátásbiztonsági és ezen keresztül biztonságpolitikai kötelező kör.
Nagykövet úr az előbb azt mondta, bízik abban, hogy titkon összekacsintanak velünk, és azt mondják, hogy fognak gázt adni. Képviselő úr az előbb azt mondta, hogy háttér-megállapodásokat kell kötni. Nem fognak háttér-megállapodást kötni, mert sokkal többet veszíthetnek ezen a násztáncon. Egy Türkmenisztán soha nem fog háttér-megállapodást kötni azért a néhány milliárd köbméterért, amit be tud tenni a Nabuccóba, mert sokkal többet veszíthet az egyéb kapcsolatain keresztül. És ezt majdnem minden országnál végig lehet vezetni. El kell hozni a vezetéket, létre kell hozni a vezetéket, és be fognak kapcsolódni. Már csak azért is, mert nincs is idejük arra várni, hogy mi itt szerencsétlenkedjünk a saját döntésünkkel. A Sah-Deniz 2, az azerbajdzsáni csoda 13 milliárd köbmétert fog termelni néhány éven belül. Ez azt jelenti, hogy annak a lekötését, útvonaltervezését már most el kell kezdeni. Ha nincs hová becsatlakoztatni, mert nincs Nabucco, akkor máshová kell lekötni azt a kapacitást, és meg fogja kötni a maga hosszú lejáratú szerződését. És nincs Sah-Deniz 2., mert nincs kivel szerződést kötni. Még nem láttam a BP-t az asztalnál a szerződésjavaslatával, pedig, ha jól emlékszem, a BP operálja Sah-Deniz 2-őt.
Meg kell tenni ezt a lépést, de ez olyan lépés, amit csak politikusok tudnak elérni. Éppen ezért nagyon melegen támogatnám azt, ami itt felmerült, mert korábban volt egy kezdeményezésünk, hogy létre kell hozni azt a politikai tanácsadó testületet, bár ennél sokkal többről van szó, amelyik egy kicsit egyengetné az üzleti vezetők útját. Olyan politikusokat kell bekapcsolni az egyes országokból, akiknek nagyon komoly összeköttetési rendszerük van, tehát el tudnak jutni a döntéshozókig, be tudják integrálni az egész kérdéskörbe az érintett országokat. Most specifikusan ebben a kérdéskörben az alternatív gázvezetékek kérdéskörét említem, ad absurdum ideértve természetesen a Déli Áramlatot, vagy a jó isten tudja, melyik jogutódját, amelyik éppen egzisztálni fog. Mert az is egy alternatíva. Elfogadom, hogy az a legjobb, ha alternatív forrás is van. Államtitkár úrral teljes mértékben egyetértek, hogy nagyon óvatosan kell fogalmazni. Azt nem mondhatjuk, hogy nekünk nem jó a Déli Áramlat, mert ilyet nem tehet meg ez az ország abban a helyzetben, amiben van. Politikailag is, gazdaságilag is nagyon nagy hiba lenne.
Azt mondhatjuk, hogy üzletileg önállóan megálló modell a Déli Áramlat, mert így igaz, annak van forrása, és van piaca. Ez a modell önmagában üzletileg ma még nem áll össze. Hiába volt kétszeres túljegyzés egy informális biden a vevői oldalon, a betáplálói oldalon összekacsintások vannak, és azt mondják, hogy rengeteg gázunk van, de ennél tovább perpillanat nem fognak merni elmenni. Lenne olyan, aki ennél tovább menne, de az egyéb problémákba ütközik. Tehát nagyon fontosnak tartanám ezt a politikai tanácsadó testületet, mert ez kell mögé. Nagykövet úr rengeteg mindent el tud intézni hivatalosan, és mindannyian tudjuk, hogy mennyire fontosak adott esetben az informális csatornák. Van, amit nagykövet úr nem mondhat ki még informálisan sem, mert mégis csak egy kormánytisztviselő, mint ahogy én sem mondhatok ki nagyon sok mindent.
Makói árok. Egy ilyen vezeték keresztül-kasul fogja szállítani a gázt, nagyon fontos projekt, nem a holnapé, inkább a holnaputáné. A vezeték át fog menni közvetlenül mellette, arra rácsatlakozni lesz a legegyszerűbb feladat.
Végül azt támogatnám, amit Németh Zsolt képviselő úr javasolt, mivel ez előtt a bizottság előtt el kell hogy hangozzanak olyan információk, amelyek nemcsak üzleti, hanem más egyéb titkokat is képeznek, megfontolnám, hogy esetenként zárt üléssé kellene alakulni. Köszönöm szépen.
Dr. Kóka János javaslata és a hozzászólások
ELNÖK: Szeretném megkérdezni, hogy második körben vannak-e kérdések, hozzászólások a bizottság tagjai részéről. (Nincs jelentkező.) Ha nincsenek, nem összefoglalóként, csak egyfajta javaslatként szeretném megfogalmazni a következőt. Javaslom a bizottságnak, fejezzük ki abbéli szándékunkat, hogy Magyarország a jelenlegi gázforrásoktól és gázszállítási útvonalaktól független gázellátási lehetőségek bővítésében az Unión belül vállaljon vezető szerepet. Ez annak a szerepnek a bizottsági szintű deklarálása, ami ma nagykövet úr munkájában, a Nabucco-konferencia szervezésében, illetve az érintett minisztériumok közreműködésében jelentkezik. Ha a bizottság egyetért azzal, amit Hernádi elnök-vezérigazgató úr és nagykövet úr is javasoltak, akkor forduljunk javaslattal az érintett Nabucco-országok partnerei felé egy nemzetközi politikai támogató testület létrehozására annak érdekében, hogy azt a politikai támogatást, amelyet úgy az érintett vállalat, mint a nagykövet úr javasolt, tudjuk a projekt mellé adni.
Ezenkívül, amit következtetésként levonok az elhangzottakból, és a munkarend tárgyalásakor majd erre visszatérünk, hogy érdemes a bizottságnak áttekinteni azt az üzleti környezetet és azokat a számokat, amelyekből kiderül, vagy közelebbről láthatjuk ennek finanszírozhatóságát. Természetesen ehhez zárt ülést kell elrendelni, ezt nem az alakuló ülésen gondoltam, hanem a következő ülésen. Szeretném megkérdezni, hogy Magyarország szerepének deklarálásával, illetve a nemzetközi politikai támogató testület létrehozásának szándékával kapcsolatban van-e egyetértés a bizottságban.
Németh Zsolt képviselő úr!
NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Egy apró megjegyzésem lenne. A holnapi napon az Európai Unió az energiacsomaggal és a klímacsomaggal fog olyan szinten foglalkozni, mint amilyen szinten nagyon sokáig nem fog. Azt hiszem, talán taktikus a pénzügyi válság árnyékában ezzel a kérdéssel foglalkozni, ha a magyar kormányfő, a külügyminiszter ezt a kérdést ezen a fórumon fogalmazná meg, lehet, hogy szólna is. A nemzetközi tanácsadó testületre vonatkozó kezdeményezésnek ilyen gyorsasággal, ha itt ilyen széles körű az egyetértés, érdemes lenne megjelennie. Elnök úr, azt szeretném javasolni, hogy ez ne egy jövőben elvesző dolog legyen, hanem próbáljuk meg megtalálni a módját annak, hogy ezt a közös javaslatot a kormányzat lehetőség szerint az Európa Tanács csúcstalálkozóján vállalja fel, jelentse be, kezdeményezze. Ha egy mód van rá. Nyilvánvalóan ezt a kormányzatnak kell eldönteni, de mi ezzel a kezdeményezéssel éljünk a kormányzat felé.
ELNÖK: A pontos megértés végett kérdezem képviselő urat, hogy melyikre vonatkozik a javaslata. Két dolgot mondtam. Az egyik annak deklarálása, hogy Magyarország ebben vezető szerepet kíván vállalni, vagy a tanácsadó testület. (Németh Zsolt: A tanácsadó testület.) Értem. Azt gondolom, a támogató testület volt az első megfogalmazás. Ez egy picit jobban fedi a szándékot, mert nem tanácsokra van itt szükség, hanem támogatásra. Tehát azt javasoljuk a kormánynak, hogy egy nemzetközi politikai támogató testület létrehozására vonatkozó javaslatot képviseljen az Európai Unió megfelelő fórumain. Szeretném megkérdezni a bizottság többi tagját, hogy ezzel egyetértenek-e, vagy vannak-e egyéb javaslataik.
Göndör képviselő úr!
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Én továbbfejleszteném ezt a javaslatot, figyelemmel arra, hogy nagykövet úrnak elévülhetetlen érdemei vannak, mi lenne, ha ezt azzal fejeljük meg, hogy Magyarország éppen a helyzete miatt vállalja, hogy a nagykövet úr ezt kézben tartja. Ezen a ponton érzem azt, hogy áttörhető az a brüsszeli kapu, mivel ez pénzbe nem kerül, de a segédeket meg kell neveznünk minden országból, akiken keresztül tárgyalnánk.
ELNÖK: Elnök-vezérigazgató úr!
HERNÁDI ZSOLT, a MOL elnök-vezérigazgatója: Elnézést, hogy közbevágok. Valóban, az egyik legnagyobb probléma, hogy Brüsszel azt hitte, azzal megoldotta a problémát, hogy kinevezte a Nabucco-biztost. Ezzel több szempontból sem oldotta meg a problémát, mert nem ér rá ezzel foglalkozni. Az energetikai biztosnak pedig a büdzséje annyi volt, amennyi, szívem szerint akár ajánljuk fel azt, hogy helyettesként kapnánk egy brüsszeli, nemcsak magyar mandátumot a nagykövet úr révén. Ez egy nagyon komoly, jó ötlet.
ELNÖK: Csak hogy pontosítsuk, három javaslat van az asztalon. Az egyik az általános deklaráció. A másik, hogy nagykövet úr azt a szerepet, amit Magyarország képviseletében ellát, szélesebb körben fejtse ki. Valahogy szépen kellene elmondani azt, hogy ha már egyszer semmit nem tesz a hágai nagykövet, helyette Bayer Mihály nagykövet úr vigye végig ezt, hiszen részben pótolná ezeket az erőforrásokat. De ez nem helyettesíti a harmadik javaslatot, a nemzetközi politikai támogató testületet, hiszen elnök-vezérigazgató úr javaslata is arról szólt, hogy vannak olyan ügyek, amelyeket a kormány tisztségviselője nem tud megfogalmazni, de egy politikai támogató testület igen.
Szeretném kérdezni, hogy ezeken a javaslatokon kívül, amelyből Bayer nagykövet úr megbízatásának felajánlása meglehetősen udvarias formában kell hogy megtörténjen, semmiképpen nem szabad, hogy offenzívnak tűnjön, van-e más javaslat, megjegyzés. (Nincs jelentkező.)
Döntés a javaslatcsomag elfogadásáról
Ha nincs, szeretném megkérdezni, hogy ezt a javaslatcsomagot a bizottság támogatja-e. Aki támogatja? (Szavazás) Nemmel szavazott? Tartózkodott? Ilyen nem volt. A bizottság egyhangúlag támogatta. Köszönöm szépen.
A bizottság munkarendjének kialakítása
Áttérnénk a következő napirendi pontra, a bizottság munkatervének elfogadására. (A meghívottak távoznak az ülésről.) Nagyon szépen köszönöm meghívott vendégeinknek a részvételt.
A munkatervet a bizottság tagjai már néhány nappal ezelőtt megkapták, és megkaptuk az imént azt a kritikát is, hogy a munkaterv csak december végéig szól. Természetesen hosszabb munkatervet fogunk készíteni a következő, novemberi ülésre. Szeretném javasolni, hogy a munkatervvel kapcsolatos, az itt meglévő, 2008 második félévével kapcsolatos további javaslatokat most tegyék meg. A munkatervvel kapcsolatban, azon túl, hogy a munkaterv novemberi és decemberi napirendjébe is bekerül a MOL beszámolója, szeretném megkérdezni, hogy van-e más javaslat.
Kékesi képviselő úr!
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Elnök úr, kérdezném, hogy van-e tovább is. Ez csak a második félévre vonatkozó ütemterv lenne? Érdeklődnék, hogy a bizottság jelentéstervezetének megvitatása már a következő bizottsági ülésen elénk kerülne, és az azt követő bizottsági ülésen már el is fogadnánk. Ezzel nekem azt sugallta, hogy le is záródik az eseti bizottság tevékenysége, vagy pedig jelölni kellene, hogy ez részjelentés, vagy az első jelentés. Ezt kellene árnyalni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ezzel kapcsolatban el szeretném mondani, hogy az országgyűlési határozat tartalmazza, hogy a bizottság minden ülésszak végén jelentést készít az Országgyűlésnek, ezért van szükség jelentés készítésére, és ezt minden ülésszakban össze kell állítani. Természetesen a következő ülésre fogok hozni egy 2009. évre vonatkozó munkaterv-javaslatot. Előtte azt a társelnök urakkal egyeztetem. Az országgyűlési határozat 3/g pontjában szerepel ez a kötelezettségünk.
Balla képviselő úr!
BALLA GYÖRGY (Fidesz): Csak egy nagyon apró megjegyzésem lenne. Itt az szerepel, hogy a bizottság a parlamenti ciklus végéig ezen kívül még két alkalommal ülésezik. Nekem szimpatikus, ha ez a parlamenti ciklus idén decemberig tart, ezzel mélyen egyetértek, de valószínűleg nem ezt gondolta a szöveg szerkesztője, hanem azt, hogy az ülésszak végéig.
ELNÖK: Természetesen a 2008 őszi ülésszak végére gondoltunk. Mesterházy társelnök úr!
MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Köszönöm szépen. Két tartalmi javaslatom lenne. A mai beszámolókban is elég sokszor hangsúlyosan szerepelt, hogy a forrásoldalról vannak problémák. Ha jól olvastam a napirendi pontokat, nem látok olyat, ami ezt a témát feszegetné. Azt javasolnám, arról is beszéljünk, hogy honnan lesz gáz a Nabucco vezetékben. A másik ilyen tartalmú észrevétel a pénzügyi konstrukcióra vonatkozik. Úgy tűnik, ez is az egyik fő akadály. Ezt a két témát akár egy decemberi napirendi pontként el tudnám képzelni, akár zárt ülésen. Köszönöm.
ELNÖK: Egyéb hozzászólás, észrevétel? Képviselő úr!
FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Ahhoz, amit most Mesterházy Attila mondott: szeretném, ha Veres János pénzügyminisztert is meghívnánk egy zárt ülés keretében, hiszen elhangzott, hogy a kormánygarancia, politikai garancia üzleti garanciává válik. A mai napon szintén elhangzott Törökország kérdése. Törökország vonatkozásában is kellene egy hozzáértő részvétele, hogy Törökország szerepvállalását vizsgálni tudjuk. Ez is nagy napirendi pont lehetne. Azután az RWE meghallgatása sem lenne utolsó dolog, amikor be lehet illeszteni a napirendi pontok közé.
ELNÖK: Köszönöm Firtl képviselő úr hozzászólását. Az RWE-vel kapcsolatban kérem a bizottságot, fontolja meg egy másik konzorciumi tag meghívását. Ha őket meghívjuk, akkor célszerű az összes konzorciumi tagot is meghívni, abban meg bizonytalan vagyok, hogy ezt most meg kell-e tennünk. Hiszen vagy egy nemzeti energiacégünk, amelyik nyilván képes a konzorciumi tagok üzleti érdekeit bemutatni a bizottság számára. Arra viszont, amit Mesterházy társelnök úr és többen javasoltak, hogy tekintsük át az üzleti részleteket is, beleértve Törökország részvételét, arra, ha szabad, már a következő ülésre javaslatot tennék, és akkor annak egy része lesz majd zárt ülés, ha ez a bizottság tagjainak elfogadható.
Döntés a bizottság munkarendjéről
Szeretném megkérdezni, hogy ezekkel a kiegészítésekkel, mivel úgy látom, más javaslat nincs, a bizottság elfogadja-e a munkatervet. Ki van mellette? (Szavazás) Ki van ellene? Tartózkodott? Nem volt ilyen. Egyhangú. Köszönöm szépen.
Szeretném megkérdezni, hogy van-e egyéb felvetés a bizottság részéről. (Nincs jelentkező.) Ha nincs, tisztelettel köszönöm a munkájukat. Társelnök urakkal egyeztetve fogjuk kijelölni a következő ülés időpontját és pontos programját. Az ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 17 óra 07 perc.)
|
Dr. Kóka János |
Jegyzőkönyvvezető: Csoknyay Edit