NEB-3/2008.
(NEB-3/2006-2010.)
az Országgyűlés Nabucco földgázvezeték előkészítésének és megvalósításának folyamatát segítő eseti bizottságának
2008. december 10-én, szerdán, 14.00 órakor
a Parlament főemelet 61. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Elnöki megnyitó*
Bayer Mihály nagykövet meghallgatása*
Az Országgyűlésnek benyújtandó jelentés és határozati javaslat megvitatása és elfogadása*
Észrevételek, javaslatok*
Szavazás*
Egyebek*
1. Bayer Mihály nagykövet meghallgatása
2.Az Országgyűlésnek benyújtandó jelentés és határozati javaslat megvitatása és elfogadása
Előterjesztő: Kóka János, a bizottság elnöke
3.Egyebek
A bizottság részéről
Megjelent
Elnököl: Kóka János (SZDSZ), az eseti bizottság elnöke
Mesterházy Attila (MSZP), az eseti bizottság társelnöke
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Firtl Mátyás (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Mesterházy Attila (MSZP) megérkezéséig dr. Kékesi Tibornak (MSZP)
Balla György (Fidesz) Firtl Mátyásnak (KDNP)
Németh Zsolt (Fidesz) Balla Mihálynak (Fidesz)
Meghívottak részéről
Megjelent
Bayer Mihály nagykövet, Külügyminisztérium
Szaniszló Attila, MOL Nyrt.
Hernádi Zsolt, MOL Nyrt.
Lakatos Benjámin MOL Nyrt.
Rostás Gábor, Miniszterelnöki Hivatal
Simon Borbála, Külügyminisztérium
Pethő Ádám, Külügyminisztérium
Maris Zsolt, Külügyminisztérium
Rónay Árpád, Külügyminisztérium
Dr. Jakab Marianna, Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium
Szabó György, Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium
(Az ülés kezdetének időpontja: 15 óra 5 perc.)
DR. KÓKA JÁNOS (SZDSZ), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Tisztelt Jelenlévők! Először szeretném megállapítani a távol lévő képviselők helyettesítési dokumentumai mellett a határozatképességet.
Szeretném megkérdezni: a kiküldött napirendhez képest van-e módosító javaslat? (Nincs jelzés.) Kérem a bizottság tagjait, szavazzunk a napirendről. Aki elfogadja a napirendet, kérem, jelezze! (Szavazás.) Hét szavazattal a bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendet.
1. napirendi pontunk Bayer Mihály nagykövet úr meghallgatása, akit ezúttal is tisztelettel köszöntök, illetve Hernádi János vezérigazgató urat és a MOL jelen lévő képviselőit, a jelen lévő szakértőket, a gyorsíró hölgyeket, valamint a titkár urat.
Nagykövet úré a szó.
Bayer Mihály nagykövet meghallgatása
BAYER MIHÁLY, a Nabucco földgázvezeték létrehozására irányuló nemzetközi koordinációt ellátó nagykövet: Köszönöm szépen a szót, elnök úr.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Ha jól számoltam, körülbelül három hete ültünk itt legutóbb, igaz, nem ebben a teremben.
ELNÖK: Két hete.
BAYER MIHÁLY, a Nabucco földgázvezeték létrehozására irányuló nemzetközi koordinációt ellátó nagykövet: Kettő? Ez csak azt jelenti, hogy összefolyik az idő, de ez jelzi, bármennyire is igyekszünk sokat dolgozni, két hét alatt azért túl sokat nem lehet elvégezni. Én az elmúlt két hétben a miniszterelnök úr kíséretében Ankarában jártam, a múlt héten Kairóban voltam, holnap pedig Bécsbe utazom egy egyeztetőre, a jövő héten hétfőn pedig Asgabatba megyek; ezzel, azt tervezem, hogy lényegében az idei évre bezárom az utazásaimat.
A januári terveim még nem alakultak ki, hiszen ezek jelentős mértékben függenek attól, hogy a kormányközi megállapodással kapcsolatos egyeztetésekkel hogyan haladunk, illetőleg a Nabucco-csúcsértekezlet előkészítése kapcsán még lehetnek olyan feladataim, teendőim, amelyek azt kívánják, hogy valamelyik fővárosba előzetes egyeztetésekre, lobbizni menjek a tervezett budapesti deklaráció előkészítése érdekében, de azért úgy számolom, hogy januárban nagyobb részt itthon leszek, hiszen a Nabucco-csúcs szükséges részleteit rakjuk össze, hogy minél sikeresebben előkészítsük a rendezvényt.
Három dologról szeretnék egy kicsit részletesebben beszélni. Az egyik az ankarai benyomásaim, ha szabad így összefoglalnom, a másik a kormányközi megállapodás helyzete, a harmadik pedig a Nabucco-csúccsal kapcsolatos utolsó információk.
Törökországban mindenképpen érdekes és hasznos tárgyalásokat folytatott a miniszterelnök úr és a magyar delegáció. A miniszterelnök úr abszolút ugyanazokat a fő kérdéseket vetette fel, és képviselte a török partner felé, amelyeket Piebalgs biztos úr és európai uniós partnereink tesznek. Ezek fogadtatása rendben volt, bár nem mindenről nyilatkozott a török fél, legalább is nem azzal a határozottsággal, amit esetleg mi feltétlenül szerettünk volna. Azt azonban a törökök egyértelművé tették, hogy számukra a Nabucco rendkívül fontos, talán az egyik legfontosabb projekt, különösen jelentős számukra energiabiztonsági szempontból. Úgy vélik, hogy a még nyitott kérdésekre meg kell találni a megoldást, és azt is értik, egyfajta időprés nyomja a vállunkat, hogy a döntések minél előbb megszülessenek.
Azt is egyértelművé tették, hogy a 15 százalékos lift off, illetőleg a költségalapú átviteli rendszer kérdésében Törökországban még nem született meg a politikai döntés, tehát a vállalatokra és az egyéb szereplőkre vár, hogy ezzel kapcsolatban a szükséges megoldásokat, garanciákat a török fél számára megtalálják, illetve biztosítani tudják.
A potenciális forrásokat illetően a török fél most Azerbajdzsánban, Türkmenisztánban és Irakban gondolkodik. Érdekes dolog volt a londoni és az ankarai tárgyalásaim után látni, hogy a két fővárosban valószínűleg nagyobb figyelmet szeretnének szánni az elkövetkező időszakban Törökországnak, mint amennyire más fővárosokban a partnereink erre vonatkozóan korábban utalásokat tettek. Például Törökországban azt várják, hogy Irak akár 10 milliárd köbmétert is adhat európai irányú szállításra, az iráni potenciált pedig a későbbiekben 30-35 milliárd köbméterre becsülik. A tárgyalásokat Törökország bilaterális alapon fogja folytatni Irakkal, Iránnal, Azerbajdzsánnal és Türkmenisztánnal is. Én azt éreztem, hogy egy kicsit szeretnék, ha hagynánk őket tárgyalni, majd "elintézik" nekünk a dolgot. Ez valószínűleg nem feltétlenül mindenkinek kielégítő, de az fontos volt, ők úgy vélik, ha Türkmenisztán tudja rendezni a nyitott kérdéseket, akkor nem lehet gond azzal, hogy a türkmén gáz eljuthasson Európába.
Törökország számára természetesen más lehetőségek is vannak, így többek között komolyan számolnak azzal a lehetőséggel, hogy a türkmén gázt szárazföldön Iránon keresztül szállítsák el török területre. 10
UK(11-20) - Bayer
Ők arra számítanak, hogy Iránnal felépül egy új vezeték, a tabrizi vezeték, és akkor nem lehetnek olyan gondok, mint tavaly télen voltak az iráni gázszállításokkal, és fontos, hogy a török fél kifejezetten potenciális gázpartnerként anyagi és üzleti szempontból, illetőleg az energiaellátásuk szempontjából is feltétlenül számít az iráni partnerre. Egyébként nem is olyan régen írtak alá egy jelentősebb szerződést Iránnal energia- és gázügyben való együttműködés ügyében.
Az egyértelmű volt a mi tárgyalásaink során is, hogy a török fél - idézőjelben mondva - ragaszkodik ahhoz, mert persze ragaszkodhat, de nem tudja elérni, hogy az energiafejezetet megnyissák a csatlakozási tárgyalásokon. Az én utolsó információm az, hogy mintha enyhülne az ellenállás a bizottság részéről is, tehát ez ügyben lehet előrelépés. Ez az egyik - ha úgy tetszik - feltétele vagy kérése a török félnek, aminek a teljesítése segítheti a még nyitott kérdések megválaszolását. Erdogan úr üdvözölte a magyar Nabucco-csúcsot, és ha a helyhatósági választásokkal kapcsolatos elfoglaltságai nem szólítják máshova, akkor azt ígérte, megpróbál el is jönni erre.
Kairóban a látogatásom kicsit más jellegű volt, hiszen ott magam voltam a vendég, és elsősorban azért mentem vissza Kairóba, mert megígértem szeptemberben, amikor a Nabucco-csúcsérteklezletre szóló meghívást átadtam az egyiptomi félnek, hogy visszajövök, egyrészt tájékoztatni őket arról, hogy hol tartunk a Nabuccóval, a Nabucco-csúcs szervezésével, illetőleg szerettek volna több információt kapni a Nabuccóról. Ismerik, de nem elég mélyen ismerik a projektet, én ennek a két kérésüknek eleget tettem e látogatás során.
Politikai értelemben Egyiptom feltétlenül támogatja a Nabuccót, vizsgálják a beszállítás lehetőségét, hogy hogyan alakulnak termelési-felhasználási oldalról az ő feltételeik, de mindenképpen jelen akarnak lenni a Nabuccóban, a Nabucco környékén, és jönnek Budapestre is. Tartottam egy előadást a legfontosabb energia-szakértőknek, energiával kapcsolatos döntés-előkészítőknek. Úgy gondolom, ez mind hasznos és eredményes volt. Egyiptom az arab világban ma is meghatározó befolyásoló tényező, tehát - kicsit megint csak udvariatlanul -, ha azt mondanám, amiben Egyiptom benne van, az másoknak is érdekes lehet, mert az jelzi, hogy az egyiptomiak szeretnek mindenben benne lenni, amiből hasznot, befolyást vagy üzleti lehetőséget remélnek. Úgyhogy ami Egyiptomot érdekli, az másokat is érdekelhet, ebből a szempontból az egyiptomi üzenetek számunkra is fontosak, hiszen a kisugárzása azon túl, hogy Egyiptom remélhetőleg szállítóként is valamikor megjelenhet, feltétlenül szélesebb értelemben érzékelhető. Ennyit mondanék az eddigi tárgyalásokról.
A holnapi napról: Bécsbe megyünk, és ez már átvisz engem a kormányközi megállapodással összefüggő kérdésekhez. Bécsben folytatjuk azt a megbeszélést, azt a beszélgetést, amit egy jó hónapja, hat hete Budapesten kezdtünk el az uniós Nabucco-tagállamok szintjén. Ezúttal meghallgatjuk a nemzetközi Nabucco-vállalat ügyvezető igazgatójának egy tájékoztatóját a Nabucco helyzetéről, illetőleg a kormányközi megállapodással kapcsolatos kérdéseket tervezzük egyeztetni. Ez azért is vált lehetségessé, mert december 5-én a kormányok megkapták azt a konszolidált kormányközi megállapodástervezetet, amit a Nabucco-vállalatban tulajdonos hat cég közös erőfeszítéssel hozott létre, az első osztrák OMV, nem is tudom, kik által elkészített tervezet, a magyar tervezet és aztán a később kézhez vett Botas-tervezet alapján.
Nagyon szeretnénk, ha a kormányközi megállapodással kapcsolatos tárgyalások minél hamarabb létrejönnének, ehhez azonban szükség van arra, hogy a szakértők alaposan tanulmányozzák a szöveget, hiszen itt egyrészt ennek a szövegnek meg kell felelni az acquis-nak, az európai közösségi vívmányoknak, ez alapvető kérdés, semmi olyan nem lehet benne, ami adott esetben ezzel ellentétes, hiszen akkor a Bizottság eljárást indíthat ellenünk, tehát ezt nagyon pontosan tanulmányozni és tisztázni kell. Mindegyik országnak - az EU-tagállamoknak - meg kell vizsgálnia, hogy adott esetben a szöveg mennyiben felel meg a saját alkotmányos és egyéb jogi előírásaiknak, és természetesen egyeztetni kell az ezzel kapcsolatos részleteket is, úgyhogy ennek kezdünk neki jogi szakértőkkel felvértezve a holnapi napon, és szeretnénk, ha a kormányközi tárgyalási folyamat minél hamarabb beindulna.
Magam megpróbálom elérni azt a munkatársaimmal együtt, hogy a partnereim értsenek egyet azzal, hogy az első ilyen kormányközi tárgyalásra mindenképpen sor kerüljön még januárban, és minél hamarabb aláírásra kész helyzetbe lehessen hozni ezt a dokumentumot. De nem tudok ma arra a kérdésre válaszolni - remélem, ezt nem fogják az újságírók idézni, mert nem szeretnék rossz üzenetet küldeni a török félnek, amit esetleg ők félreértelmezhetnek vagy bárki félreértelmezhet -, bonyolultabbnak látom jogilag a helyzetet annál, minthogy egy csettintéssel megállapodjunk a szövegekben. Csak példának okáért: Magyarországról a Külügyminisztériumnak, az NFGM-nek, a KHEM-nek, az FVM-nek, a Pénzügyminisztériumnak és majd valamikor - ha nem is most azonnal - az Igazságügyi Minisztériumnak is be kell kapcsolódnia az egyeztetésekbe, nem beszélve arról, hogy ha kész a szöveg, akkor vannak még a szokványos felhatalmazások, a kormányzaton, kormányon belüli egyeztetés. Tehát ez bonyolult feladat, ehhez mindenképpen időre lesz szükség. Mi azon leszünk - és ezt tudom itt is, ezen a helyen is ígérni -, hogy ez minél gyorsabban végbemenjen, és mindenütt, ahol lehetőség és szükség van rá, igyekszünk a leghatározottabban kezdeményezni és szorgalmazni ezt az egész folyamatot.
Én önmagában azt, hogy van egy ilyen tervezet, hallatlanul pozitívnak tartom. A vállalatok nagyon sok mindent "elvégeztek" a kormányok helyett. Ez azért jó, mert majd egyszerűsítheti a tárgyalásainkat a török féllel. Meg kell találni az Unió szerepét, a Bizottság bevonását, hogy hogyan tudjuk egymást segíteni és esetleg a tárgyalások során felmerülő, az Unió, a tagállamok jogrendszere és a török jogrendszer közötti ellentmondásokat hogyan tudja segíteni feloldani. Tehát itt mindenkinek lenne nagyon fontos szerepe, remélem, hogy erre sikerül megoldást találni, és legalább egy első kis jó hírt január végére tudjunk prezentálni ezzel kapcsolatban.
Azért tartom fontosnak, hogy mi ne mondjuk kifelé azt, hogy nem tudjuk, mikorra lesz kész, mert van egy elvi megállapodás, amit egyébként Erdogan nem igazolt vissza a tárgyalásaink során, hogy Piebalgs úr azt jelentette be ankarai tárgyalásai után, hogy január végén szeretnék ezt a megállapodást aláírni, és ennek a helyszíne legyen Ankara, és hogy ezzel a török fél is egyetértett. Mondom, ezt nem igazolta vissza Erdogan úr a tárgyalások során, de részünkről ezzel nincs probléma. Hogyha ez az ára annak, hogy Törökország bevonva érezze magát, ha Törökország aktivitását, hozzáállását ez javítja, úgy gondolom, nem ez a kérdés, hanem az, hogy így legyen aláírva, de magam nem vagyok biztos benne, hogy január végére ez a folyamat befejezhető, annál összetettebbnek, és kicsit nehézkesebbnek is tartom. Annál is inkább, mert azzal tisztában kell lennünk, és erre utaltam, hogy még nem született döntés a 15 százalék, illetve a transition rezsim kérdésében. Attól tartok, Törökország valószínűleg ennek a megoldásáig nem fog lezárni ilyen tárgyalásokat, és azért a törökök azt is igénylik, hogy legyen egy második dokumentum, ami egy ilyen projektet támogató megállapodás lenne, annak az előkészítése is még ad feladatot, és még nem tartunk ott, hogy egy tervezet lenne a kezünkben.
Tehát a dolog bonyolult, időre lesz szükség, de - még egyszer mondom - azon leszünk, hogy ezt minél hamarabb és minél hatékonyabban, mindenki megelégedésére megpróbáljuk befejezni.
A harmadik kérdés a Nabucco-csúcsértekezlet. Szeretném tájékoztatni elnök urat és a tisztelt bizottságot, hogy a bizottság tagjai valószínűleg más parlamenti vezetőkkel - tehát például frakcióvezetőkkel - együtt meghívást fognak kapni a Nabucco-csúcsértekezletre. Erre a Miniszterelnöki Hivataltól van felhatalmazásom, és részt vehetnek a csúcsértekezlet megfelelő rendezvényein.
A csúcsértekezletet két részre bontva tervezzük lebonyolítani. Lenne egy nyílt ülés, ahol a delegációvezetők körülbelül 5-6 percben elmondhatnák azt, amit ők fontosnak gondolnak, ha politikai nyilatkozatot, más típusú hozzászólást szeretnének tenni, akkor más típusú hozzászólás lesz, a belátásukra van bízva. Ezt követően egy zárt ülést tartanánk, ahol a Nabucco-konzorcium ügyvezető igazgatója egy bevezetőt tartana a projekt helyzetéről, arról, hogy ők milyen gondokat, feladatokat, nehézségeket látnak, mihez kellene segítség, minek a megoldását szorgalmazzák, és amit ők fontosnak tartanak.(-20)
21-30/Gy (Bayer Mihály)
Ehhez kérnénk az Európai Beruházási Bank és az EBRD korreferátumát, ezt követően egyfajta párbeszédet, dialógust indítanánk el ezzel a résztvevők között, hogy ki-ki milyen módon tud a maga eszközeivel hozzájárulni a problémák, nehézségek megoldásához, az elkötelezettséget ki, hogyan tudja beváltani konkrét cselekvéssel. Nagyon bízom benne, ez olyan hozzáadott érték lehet, ami meg fogja különböztetni a budapesti Nabucco-csúcsot általában az energiacsúcsok, az energiaértekezletek sokaságától, és ahogyan mondani szoktam, illetve szeretem mondani, egy ilyen csúcsértekezlet, egy ilyen nagy rendezvény arra jó, hogy a munkatársak igyekeznek letakarítani az asztalt, mert nem szeretik a vezetőket úgy odaküldeni, hogy tele legyen döglött aknákkal, megoldatlan kérdésekkel. Remélhetőleg ez a csúcselőkészítés és maga a rendezvény ebben a tekintetben sikert tud hozni, hiszen nagyon sokat teszünk azért, hogy a Nabuccót a reflektorfénybe állításán túl konkrétan is továbbsegítsük a megvalósulás útján. Az eddigi visszajelzések meghaladják legalább is az én személyes várakozásaimat.
Négy csoportra oszthatóak azok a partnerek, akik meghívást kaptak a miniszterelnök úrtól. A Nabuccóban részt vevő országok közül Ausztriából még nem kaptunk választ, azon túl, hogy Ausztria messzemenően biztosította politikai támogatásáról az ötletet és az elképzelést. Ha jól emlékszem, hétfőn alakult meg az új osztrák kormány, vélelmezem, még valamennyi időre szükségük lesz, de az elkötelezettségük, a támogatásuk biztosított.
Románia most választott, tehát ebben a kérdésben még valószínűleg várnunk kell, bolgár részről a legmagasabb szinten készülnek jönni, felmerült, hogy az elnök úr is eljöhet. Bár véglegesen még nem nyilatkoztak, de már biztosítottak bennünket arról, hogy a lehetséges legmagasabb szinten lesznek itt. Erdogan urat említettem. Egyelőre Németországból még nincs válasz. Az az érzésem, hogy Merkel asszony jövőre nem tud kétszer eljönni Magyarországra, hiszen jövőre ünnepeljük a határnyitás húszéves évfordulóját, és úgy tudom, abba is szeretnénk bevonni a német vezetést, tehát ez még kérdéses, de a német támogatás is a birtokunkban van.
A forrásországok közül az azeri elnök, Alijev úr személyesen ígérte meg, hogy itt lesz Budapesten. Kazahsztán, Türkmenisztán még nem nyilatkozott, de remélem, kicsit többet fogok tudni a jövő hét végén, ha hazajöttem Asgabatból, bár ők valószínűleg a legvégén fogják elmondani, hogy mit terveznek, hiszen az ő helyzetük meglehetősen bonyolult. Irakból a miniszterelnököt várjuk, ezt megerősítették, Egyiptomot pedig az olajipari miniszter fogja képviselni.
Vannak az úgynevezett nemzetközi partnerek. Az Egyesült Államok is később fogja tudni megmondani, de nincs kétségem, hogy az Egyesült Államok nagyon erős üzenettel fog megjelenni a Nabucco-csúcsértekezleten. A soros cseh elnökség részéről ígérik Topolánek urat, azzal a megkötéssel, hogyha az elnökségi feladatai máshová szólítják, akkor természetesen nem tud Budapestre jönni, de személyesen is jelezte, hogy szeretne jönni. Barroso úr irodája arra hatalmazott fel, hogy bármelyik kérdésre válaszolhatok, nagyon komolyan tanulmányozzák Barroso úr részvételét. Ezt egyébként ma megint megerősítették, de döntés még nincs, hiszen a Bizottságnak még nagyon messze van január vége. Most kaptam egy jelzést, hogy Solana úr is nagyon szeretne jönni, ha január 27-én nincs olyan elfoglaltsága, ami Brüsszelhez köti, akkor ő is azt tervezi, hogy eljön Budapestre. Itt lesz az Európai Beruházási Bank elnöke, és minden valószínűség szerint itt lesz az EBRD elnöke is. A Nabucco nemzetközi konzorcium pedig - azt mondják - teljes delegációval jön, tehát az ügyvezető igazgató vezetésével és a tulajdonosok, a részvényesek egy-egy képviselőjével jönnek.
Azt gondolom, ezek alapvetően nagyon jó visszaigazolások, persze, ilyenkor mindig van bizonytalansági tényező, hogy január 26-ig van egy kis idő. Ez azt mutatja, hogy Budapesten egy jelentős találkozó készül, amely nagyon fontos diplomáciai esemény lesz egyrészt a Nabucco szempontjából, másrészt pedig Magyarország szempontjából is a következő év során. Ha az a néhány várakozás, ami az európai uniós vezetőket érinti, bejön, akkor pedig kifejezetten azt gondolom, hogy mindenki nagyon demonstrálni kívánja, hogy a Nabucco milyen fontos, és ez visszaigazolja azokat az értékeléseket, amit egyébként a múltkori értekezleten a Grúzia utáni helyzet Nabuccóra gyakorolt hatásait illetően én magam is említettem.
Köszönöm szépen, ennyit gondoltam mondani, de ha vannak kérdések, nagyon szívesen válaszolok.
ELNÖK: Köszönöm szépen, nagykövet úr.
Ami a beszámolóját illeti, ott látjuk az aktivitást, azonban egy nagyon fontos kérdésre szeretnék kitérni, de mielőtt még ezt megteszem, jelzem, hogy bizottsági oldalról kicsit aktívabb bevonásra számítanánk, minthogy a bizottság tagjai meghívást kapnak a találkozóra.
Egészen pontosan fogalmazva azt várjuk, lehetőséget kapjunk arra, hogy belefolyjunk a konferencia előkészítésébe. Nagyon örülnénk, ha kapnánk megszólalási lehetőséget is, tekintettel arra, hogy Magyarország igazi politikai érdeke volna az, ha az összes párt által támogatott kezdeményezés, ami itt megjelenik, Magyarország határain túlterjedne, és összeurópai támogatásba, a résztvevő országok által kifejezett támogatásba torkollna. Lényegében a fontos megjegyzésem ez volna.
Nem tudom, eddig mennyire sikerült világosan megjelenítenünk azt a szándékot itt, az asztal körül, hogy mi úgy gondoljuk, Magyarország számára a januári konferencia politikai sikere az lehet, hogyha feláll a bizottság által támogatott védnöki testület. Nevezzük védnöki testületnek, vagy European Nabucco Committee-nek, nevezzük úgy, ahogyan azt belátásunk szerint nevezni kell, de a lényeg az, jöjjön létre, hogy delegálhassunk bele tagokat mi is, és delegáljanak tagokat ezek az országok is. Egyéb esetben a konferencia momentuma elvisz bennünket január végéig, azonban ez a lendület meg fog törni, a nagykövet úr még oly odaadó szakdiplomáciai tevékenységének köszönhetően sem fogjuk tudni a jövőben megjeleníteni ezt a fajta vezérlő szerepet.
Szeretném tisztelettel kérdezni a nagykövet urat, milyen előrelépések történtek az elmúlt két hétben annak érdekében, hogy létrejöhessen ez a védnöki testület.
Egyben szeretnék beszámolni arról, hogy a gazdasági bizottság elnökével, Podolák társelnök úrral találkoztunk a török parlament gazdasági bizottsága elnökével, aki a támogatásáról biztosított bennünket a nemzetközi védnöki testület létrehozásával kapcsolatban. Ez azért nagyon fontos, mert a nagykövet úr a múltkor elmondta, hogy Törökország volna az a fél, amelyik húzódozik ettől. Azt gondolom, hogy parlamenti bizottsági elnöki szinten ez a támogatás megjelent. Egy olyan levéllel fordultam a társparlamentek Nabucco-ügyekkel foglalkozó bizottságainak elnökeihez, hogy ők maguk vagy az általuk kijelölt képviselőik útján jelöljék ki azt, akivel erről a dologról tárgyalni lehet. Szeretném még egyszer elmondani, hogy a Nabucco bizottság korábbi döntései értelmében akkor tekinteném a január végi konferenciát sikernek, ha ez meg tudna történni.
Ami a következő napirendi pontot illeti, szeretném a nagykövet úr figyelmébe ajánlani, hogy tavaly novemberben az egyik utolsó miniszteri látogatásom éppen Asgabatba vezetett, ahol a türkmén elnök, Berdimukhammedov elnök úr személyesen tett nekem ígéretet arra, hogy magas szinten ellátogat valaki, bár azt nem mondta, hogy ő. Ezt csak azért mondom, mert esetleg egy finom jelzéssel lehetne az elnök urat vagy a környezetét arra emlékeztetni, hogy erre egyszer már lényegében ígéretet tett. Azt gondolom, a türkmén látogatás ilyen módon biztosítható.
Visszatérve a legelső ponthoz, amint mondtam, szeretném kérni a nagykövet urat, jelölje ki azt a kollégáját, akivel dr. Kaderják Dániel, a bizottság állandó szakértője fel tudja venni a kapcsolatot a konferencia előkészítésének részleteit illetően. A miniszterelnök úrnál személyesen tájékozódtam, ugyanis én is azt gondoltam, hogy a Miniszterelnöki Hivatal szervezi, de ők azt mondták, forduljak Bayer nagykövet úrhoz, mert a nagykövet úr a fő szervező, most a nagykövet úr azt mondta, hogy a Miniszterelnöki Hivatal felhatalmazásával. Nekem tulajdonképpen mindegy, de a lényeg az volna, hogy valakivel lehessen tárgyalni, mert azt gondolom, nem túlzott igény, hogy a bizottságunk egyfajta együttműködést kér a kormánytól a konferencia előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatban.
30
Uk(31-40) - elnök
Szeretném megkérdezni a bizottság tagjait, hogy egyéb kérdések vannak-e Bayer nagykövet úrhoz, vagy hozzászólások a jelentéséhez. (Nincs jelzés.) Ha nincs, a nagykövet úrnak visszaadom a szót.
BAYER MIHÁLY, a Nabucco földgázvezeték létrehozására irányuló nemzetközi koordinációt ellátó nagykövet: Köszönöm szépen, elnök úr. Kezdeném a végéről, hogy ki és hogyan szervezi. Ez nem olyan bonyolult, mint amilyennek látszik. A technikai kérdésekkel a protokoll foglalkozik, egyrészt mert az ő feladatuk, másrészt mert a Nabucco-titkárság három emberből áll: van egy titkárnőm, van egy titkárságvezetőm, és vagyok én, és azért ez a háromszor nem nyolc óra, de ez a háromfős stáb meghatározott feladatokra természetesen elég, és azt gondolom, engem nagyon jól kiszolgál a Nabucco-nagyköveti tevékenységemben, de mondjuk egy csúcsértekezlet megszervezését önmagában nem tudja megoldani. Az én feladatom - a miniszter úrnak teljesen igaza van, rám bízta, ha szabad ilyen nagyképűen fogalmazni, hogy szervezzem meg a csúcsértekezletet, de ez lényegében diplomáciai, külpolitikai feladat - tehát a külső partnerek megszervezésére, ha úgy tetszik, a projekt felépítésére vonatkozik.
Azok a kérdések, amelyeket az elnök úr felvetett, úgy gondolom, sokkal inkább a belső, belpolitikai, ha úgy tetszik, a parlament és a kormány közötti együttműködésre vonatkoznak. Ebben én valószínűleg kevesebbet tehetek, legalábbis az én értelmezésem szerint, és ezért mondtam, hogy a Miniszterelnöki Hivataltól van felhatalmazásom, hiszen maga az egész Nabucco-csúcsértekezlet állami protokollból megy, és lényegében azért ennek jelentős hátterét adja a Miniszterelnöki Hivatalnak az az apparátusa, amely fölött nem én rendelkezem természetesen, és nem is kell, hogy nekem erre befolyásom legyen. Tehát a Miniszterelnöki Hivatallal szoros egyeztetésben tudjuk ezeket a kérdéseket eldönteni.
Amit az elnök úr elmondott, továbbítani fogom a Külügyminisztérium vezetésének és a Miniszterelnöki Hivatalnak is. Egy dolgot - anélkül, hogy ebben állást foglalnék, csak diplomáciai és közigazgatási rutinból - hadd jegyezzek meg. Végül is nem ellentmondás, csak azért két vonal fut: van egyszer egy olyan rendezvény, ami kifejezetten a kormányok rendezvénye, és van nekünk egy Nabucco-bizottságunk a magyar parlamentben, amely természetesen szerepet kaphat, jelen lehet bármilyen módon, ha ezt a kormány illetékesei is egyetértőleg támogatják, és ráadásul miért ne támogatnák. Ezekben a kérdésekben - úgy gondolom - meg kell beszélni azt, hogy kormányoldalról mit gondolnak, és én nem vagyok a kormány. Tehát én az igényt a részvételre fel tudom vetni, továbbítani tudom, a belefolyásra és a megszólalási lehetőségre vonatkozóan is, és sürgetni fogom ezzel kapcsolatban a választ.
Nem teljesen gondolom úgy, és ennél lennék ambiciózusabb, ha az elnök úr megengedi - azt, hogyha a védnöki testület létrejön, ha ezzel kapcsolatban eredmények vannak, az nagyon fontos dolog -, de Magyarország számára annak is nagyon fontos eredménynek kell lennie, hogy a budapesti csúcs magának a projektnek is adjon egy lökést. Olyan helyzetbe hozza, ahol azok a partnerek, amelyek eddig valamilyen oknál fogva nem vállalták fel eléggé azokat az ígéreteket, amit itt-ott tettek - hadd ne mondjam azt, hogy néha kicsit az volt az érzésem, amikor tárgyaltam -, hogy ha a politikusokkal, vagy legalábbis tárgyalóasztalnál ülünk és beszélgetünk a Nabuccóról, akkor lehet, hogy az összes többi partner nem tud akkora politikai támogatást generálni a Nabucco mögé, mint amit az egyetlen tárgyalópartner egymaga képes produkálni. Viszont amikor mi, szakértők leültünk a tárgyalóasztalhoz, akkor: egy, kettő, három, négy, meg kell oldani a gondokat, egy tapodtat sem haladtunk előre. Elég csak a kormányközi megállapodás eléggé elhúzódó ügyére gondolni.
Tehát ha egy kicsit ebben a tekintetben tudunk lendíteni a dolgokon, hogy azok a tárgyalások is haladjanak, amelyek eddig nem vagy csak nagyon lassan haladtak, akkor azért azt gondolom, az legalább olyan fontos eredmény lesz. Ha például egy olyan eredményre jutunk, hogy az Európai Bizottság a szerepvállalásával és a budapesti jelenléttel is deklarál, többet tud tenni a Nabuccóért, hiszen beszéltünk arról, hogy a Nabucco-partnerek, a forrásországok várják, hogy azért az európai arc is, az Unió, mint olyan is jobban megjelenjen, jobban érzékeljék az elkötelezettséget. Ha ez ott megjelenik, és úgy érzik, hogy tényleg most van egy fordulat, és van egy új szakasz, ezt is a Nabucco-csúcsértekezlet nagyon fontos eredményének tartanám, akkor is, ha ezek nem feltétlenül jelentik azt, hogy holnapután a kezünkben lesz a gázmolekula, amit szeretnénk majd Türkmenisztánból vagy Azerbajdzsánból a kis kezünkben elhozni Budapestre - vagy éppen Baumgartnerig -, hogy örülhessünk a déli energiafolyosó létrehozásának. Tehát ennél kicsit ambiciózusabb lennék a magam részéről, és azt gondolom, hogy ehhez van is támogatásom a Külügyminisztérium vezetői részéről.
A védnöki testület ügyében arról tudok beszámolni, hogy miniszterelnök úr ezt felvetette a török parlament elnökének, ő erre úgy reagált, hogy ezt üdvözli, ők készek ebben és más formában is együttműködni Magyarországgal. Magam azt gondolnám, hogy jó lenne - és ezt a parlamentben kell megtenni, ha kell, szívesen adok ötletet munkatársaimon keresztül, magam is -, hogy ha ennek kidolgoznánk egyfajta koncepcióját, hogy pontosan mi lenne a feladata, hova, milyen típusú kérdésekkel kellene fordulni, vagy mi lenne az a működési módszer, amit gondolunk. Hiszen egy ilyen ötlet révbe juttatása előbb-utóbb a partnerektől igényelni fogja, hogy rendben van, de milyen feladatra, milyen keretekben, hogyan, miként. Tehát azt hiszem, ezekre is kicsit gondolnunk kellene ahhoz, hogy a partnerek mindegyike garantáltan értse, hogy mire gondolunk. Náluk is van parlament, náluk is vannak - gondolom - olyan vezetők, akiknek be kell mutatni egy ilyen tervet, mielőtt az ottani parlamentek vezetői rábólintanak. Tehát ezt a fajta előkészítést segítsük. Ha ebben a munkatársaimmal tudok segíteni, nagyon szívesen megteszem, de miután parlamentről van szó, és én mégiscsak kormányalkalmazott vagyok, úgy gondolom, ezt a részét a parlamentben kellene megcsinálni.
Ezzel kapcsolatban tudom mondani, hogy engem is lehet keresni, ha Budapesten vagyok, nagyon szívesen, úgy gondolom, mindenkinek bármikor elérhető vagyok, ha ennek fizikailag nincs akadálya. Ha nem vagyok, javaslom, hogy Maré Zsoltot, a titkárságom vezetőjét keressék, a kollégák bármilyen egyéb ügyben - vagy olyan ügyben is, amiben egyébként engem keresnének - ő is pont ugyanolyan készséges lesz, mint amennyire magam igyekszem készségesnek lenni.
Köszönöm szépen, amit elnök úr mondott a Berdimuhammedovval folytatott tárgyalásáról. Berdimuhammedov a miniszterelnök úrnak júliusban megígérte, hogy eljön Budapestre adott esetben egy bilaterális látogatásra, ez most egyelőre még nem materializálódott, de azért azt látnunk kell, hogy júliushoz képest Grúzia után azért Türkmenisztán helyzete némileg bonyolultabbá vált, és valószínűleg most kevésbé akarnak vagy tudnak nyilvánosan politizálni olyan kérdésekben, amelyekben korábban úgy gondolták, hogy talán könnyebben lehet egy kicsit szabadabban megnyilatkozni. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy milyen információkat tudok összegyűjteni például a török-azerbajdzsáni-türkmén hármas elnöki találkozóról. Ez azért jelzi, hogy a szándékok nem változtak, van a Nyugat felé való nyitási készség. Az, hogy létrejött egy Azerbajdzsán-Türkmenisztán elnöki találkozó is ezt megelőzően, tehát Alijev viszonozta Berdimuhammedov tavaszi látogatását, amit nagyon vártak már Asgabatban. Ez is mutatja azt, hogy van talán egyfajta közeledés Türkmenisztán és Azerbajdzsán között, de ezek lassú, nehézkes folyamatok. Ha igazak azok a hírek, hogy abban az irányban haladnak a türkmén-azeri tárgyalások, hogy a vitatott mezőket és határterületeket, amelyeket még nem tudtak demarkálni vagy kijelölni, közösen fejlesszék, közösen vonják művelésbe, ez kifejezetten pozitív lehet mondjuk, az európai szállítások jövője szempontjából.
Tehát vannak ott fejlemények, én meg tudom osztani a bizottsággal, hogy most kaptam meg egy órával ezelőtt azt a levelet, amelyben Berdimuhammedov úr bilaterális látogatásra is - és nemcsak a Nabucco-csúcsértekezletre - kap meghívást Magyarországra, ezt a jövő héten át fogom adni Türkmenisztánban. A lehető legmagasabb szintet kértem, majd meglátjuk, hogy kit adnak legmagasabb szintként a jövő héten, de remélem, érdemi tárgyalásokat tudok ezúttal is folytatni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Mielőtt a társelnök úrnak átadnám a szót, szeretnék még egy körben kapcsolódni az előzőekben elmondottakhoz, hogy nagykövet úr diplomáciai képét tovább fűzzem, amelyben azt mondja, hogy az ilyen diplomáciai alkalmak előtt képletesen le szokták söpörni az asztalt. Ha szabad hozzátennem, de általában az ilyen diplomáciai eseményeket követően meg ugyanazt az asztalt el szokta lepni újra a por. Tehát hogyha az asztallesöprés időszakának tekintjük a következő egy hónapot, akkor az European Nabucco Committee-t pedig az asztal tisztántartása instrumentumának tekintenénk. Ilyen módon továbbra is rendkívüli jelentőséget tulajdonítok - és a bizottság tulajdonít - ennek a kezdeményezésnek, a bizottság felállítása szükségességének.
A másik, amit szerettem volna mondani, hogy értem én, hogy rendkívüli jelentőségű lenne a bizottság jelenléte, de a bizottság tavaly szeptemberben, amikor még engem ért az a megtiszteltetés Nabucco-nagykövet híján, hogy szervezhetem - akkor még miniszterként - ezt a budapesti Nabucco-csúcsot, akkor Piebalgs biztos úr jelen volt, és igencsak kifejezte a támogatását, majd nem történt semmi egy évig praktikusan.
(-40)
41-50/Gy (Elnök)
Tehát az utóbbi egy évben viszont megállapíthatjuk, hogy a Bizottság Nabuccóval kapcsolatos törekvései csak részben hoztak sikereket, ezeknek a törekvéseknek az intenzitása szuboptimális volt. Ha ez így van, én most sem gondolom azt, hogy a Bizottság meg fogja oldani helyettünk ezt a problémát.
Nagykövet Úr! Nézzünk szembe a tényekkel. Ez az ügy nekünk Kelet-Közép-Európában sokkal fontosabb, mint a Bizottságnak. A Bizottság mindenféle politikai egyensúlyokat keres a különféle gázvezetékek, a transzatlantizmus és az orosz-európai kapcsolatok között, nekünk pedig hosszú távon a gázfüggőségünk oldására van szükségünk. Szeretném, ha az ambíciószintünk, igazodva a nagykövet úr által kitűzött magas ambíciószinthez, megfelelő instrumentumokkal támasztódna alá a következő időszakban, ezért is tartom fontosnak - ígérem, nem mondom többször - a védnöki testületet.
(Jelzésre:) Társelnök úr!
BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr.
Egy rövid gondolatmenetem lenne arról, hogyha januárban lesz a Nabucco-konferencia, itt az elnök úr elmondta, ebben a bizottságnak is aktívan részt kellene vennie, illetve mindent el kellene ahhoz követni, hogy a védnöki testület látható formát öltsön. Ez azért is fontos, mert ha végiggondolom időben az egész programot, illetve projektet, akkor ez több országban, nálunk is, illetve a partnerországokban is kormányokon átnyúló időszakot jelent. Azt gondolom, ha itt a parlamenti dimenzióját nézzük, illetve a megfelelő bizottságokat, az eseti bizottságot, egyáltalán, ha az egész ügyet tekintjük, akkor egy ilyen konferencián mindenféleképpen nagyon fontos, hogy a parlamenti dimenzió is megerősítést kapjon, különösen azért, mert ez kifejezheti mindenki számára azt az elszántságot, eltökéltséget, hogy prioritásként kezeli az egész projektet.
Az előző körben elfelejtettem megkérdezni: az Európai Bizottság november 13-án létrehozott egy nagyszabású energiapolitikai csomagot, ennek két része van. Az egyik a NEC-ről szól, másrészt pedig létrejött a Kaszpi-tengeri Fejlesztési Társaság, tehát maga az uniós finanszírozás növelése mellett szerepet kaphatna ez a társaság. Nagykövet urat kérdezem: mit jelent ennek a társaságnak a létrehozása?
Érthető, hogyha a Kaszpi-térséget nézzük, itt egyrészt több ország is érintett, mint forrásország, másrészt pedig Törökország számára sem egy utolsó szempont, bár nem közvetlenül Kaszpi-tengeri ország, de mit jelenthet ennek a társaságnak a létrehozása? Ha már továbbgondoljuk, akkor mennyire illeszthető össze ez a védnöki társasággal? Kiegészíthetik-e ezek a társaságok egymást? Úgy gondolom, a saját lehetőségeinkkel élve mindenképpen támogatnánk ezt, ezért indítottuk ezt az ötpárti bizottságot, hogy a parlamentek minél nagyobb szerepet kapjanak. Természetesen ennek az a következménye, hogy a parlamentáris kapcsolatokban nekünk is nagyon intenzíven kell dolgoznunk. Egy jó héttel ezelőtt volt, hogy a török gazdasági bizottság elnökével találkoztunk, és tulajdonképpen mindenben megegyeztünk. Ők is úgy gondolják, ez nagyon fontos dolog. Szeretném kiemelni, hogy aláírom, a január 26-27-i Nabucco-csúcs kormányzati szervezés, bár itt nem a kormány jelenik meg, hanem adott esetben az államfő, de úgy gondolom, ugyanakkor a parlamenti dimenziónak is nagy hangsúlyt kell adni, hiszen ott lesz az a lehetőség, hogy mindenki ismertesse mindenkivel az elszántságot, az eltökéltséget abban, hogy ez a program mielőbb megvalósulhasson, hiszen erről szól az éves jelentés, ez a lényegi momentuma, illetve ez lesz majd az az országgyűlési határozati javaslat, amit szeretnénk elfogadtatni az Országgyűléssel.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nagyon röviden visszaadnám a szót a nagykövet úrnak, mert az időnk nagyon előrehaladt, és még egy rövid körben Hernádi elnök-vezérigazgató urat meg szeretném kérni, ha az utóbbi két hétben voltak fejlemények, arról számoljon be, és utána térnénk rá a következő napirendi pontunkra.
BAYER MIHÁLY, a Nabucco földgázvezeték létrehozására irányuló nemzetközi koordinációt ellátó nagykövet: Azt gondolom, nincs igazán vita arról, hogy egy parlament által létrehozott védnöki testület segíthet-e, ez jó lehet-e. Két dolgot tartok fontosnak: meg kell határozni, hogy a védnöki testület milyen típusú feladatokat vállal, és meg kell határozni a védnöki testület és a kormányzati tevékenység egymáshoz való viszonyát, mert ha ez a kettő összekeveredik, az zavart okozhat. Kvázi, ha mindenki azt teszi, ami a dolga, amiért a fizetését kapja, akkor sokat segíthet. Én magam úgy látom, például az, hogy előbb-utóbb a parlamenteknek kell olyan törvényt hozniuk, ratifikálniuk, ami a Nabuccóval összefüggő jogalkotási teendőkhöz kötődik.
A múltkori ülésen említettem - azt hiszem, az osztrák nagykövetnek adott válaszomban -, hogy például a MOL kezdeményezte, a projekt kapjon kiemelt státuszt. Ilyen parlamenti teendő nincs, de ehhez kell a jogszabály. Lehet, hogy lesznek olyan döntések, amelyeket meg kell hozni, számon kell tartani, a parlamentek ellenőrző szerepét természetesen érvényesíteni kell. Tehát lehetnek a parlamentnek konkrét feladatai, de ennek a pontos kidolgozása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy egyértelművé kell tenni az eurokompetenciákat is, de ez szinergiát és adott esetben ne összekeveredést vagy egymás akadályozását vagy mások számára nehezen értelmezhető magyar megközelítést jelentsen. Én ezt tartom fontosnak. A parlamenti dimenzió fontos, meg lehet találni, meg kell találni a helyét a budapesti Nabucco-csúcson. Ezeket a kérdéseket nem én döntöm el, javaslatot tudok tenni, és továbbítani, ezt fel fogom vetni. Ha döntés lesz, vagy én vagy valaki más illetékes meg fogja osztani.
Ami a Caspian Development Corporation-t, vagy a CDC-t illeti, ez lényegében egy bizottsági elképzelés, aminek az a célja, hogy elsősorban Türkmenisztán és részben Kazahsztán irányában megjelenítse vagy összegyűjtse, demonstrálja azt a gázigényt, amit az Európai Unió tagországai, a különböző projektek az elkövetkező időszakra megkívánnak jeleníteni, vagy körülbelül amit onnan el akarnak hozni. Ez önmagában nem lenne elég, hiszen arra is szükség van, hogy ezeknek a gázigényeknek a kielégítéséhez a megfelelő mezők rendelkezésre álljanak, ezeket fejlesszék, hogy termelésbe vonhassák, és megépüljön az infrastruktúra is. Hangsúlyozom, ez egy ötlet, ami mögé a bizottság, és úgy tudom, az EBRD és a Világbank is odaállt, hajlandóak finanszírozást adni ahhoz, hogy a CDC megvalósíthatósági tanulmánya a jövő év közepére elkészüljön. Azt hiszem, akkor lehet majd többet tudni arról, hogy valójában ez az elképzelés mennyivel tud hozzájárulni a Kaszpi-térségből importálandó energiamennyiség létrehozásához.
Amit erről tudok: az egyik nagyon fontos eleme lenne, hogy a türkmének például már azelőtt juthatnának valamifajta bevételhez, hogy elkezd csordogálni vagy mozogni a gáz. Ugyanis a CDC lehetőséget teremtene arra, hogy bizonyos infrastrukturális fejlesztési beruházásokat a CDC által generált pénzekből meg lehessen valósítani, tehát könnyebb legyen létrehozni azokat a türkmén, esetleg kazah kitermelési kapacitásokat, amelyek az Unió déli folyosón keresztüli gázellátását, energiabiztonságát szolgálná.
50
Uk(50-60) - Bayer Még egyszer azt tudom csak mondani, hogy várni kell még rá, hiszen ez egy első szakaszban lévő projekt, és ha a megvalósíthatósági tanulmány megjelenik, akkor valószínűleg többet lehet róla tudni. Viszont azt nagyon fontosnak tartom, hogy úgy tűnik, a török félnek tetszik az ötlet, az azeriek és a türkmének is informálisan azt igazolták vissza, hogy valami hasonlóra gondoltak, amikor az Európai Unió részéről egy markánsabb igényt szerettek volna látni. Tehát el tudom képzelni, hogy hangosan vagy csendesen ők is oda fognak állni, és igyekeznek segíteni bennünket, hogy ez létrejöhessen.
Ennyi lenne, köszönöm szépen.
ELNÖK: Társelnök úr!
MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Köszönöm szépen. Tényleg csak egy mondatot, mert lehet, hogy akkor vagy én értelmezem félre a bizottság és az elnök úr szándékát a védnöki testület kapcsán, vagy a nagykövet úr.
Én úgy értelmezem a védnöki testületet, hogy az nem egy jogtechnikai jogszempontból érdekes testület, amely majd a parlamentben jól elfogadtatja azt, amit a parlamentnek el kell fogadnia. Mert ezt így is, úgy is, e nélkül is megtesszük. Hanem én úgy értelmezem ezt a védnöki testületet, hogy egy politikai szférában meglévő nagyköveti rendszer alakul ki - hogy most leegyszerűsítsem. Tehát, magyarul egy-két olyan politikus van - ezért tartom helyesnek, amit az elnök úr vagy a kollégák beleírtak a határozati javaslatba, hogy azért kellő mandátummal, politikai befolyással rendelkező politikusok vegyenek ebben részt -, akiknek az lenne a dolguk, hogy úgy mondjam, lökögessék előre a saját nemzeti politikai életükben ez az ügyet. Magyarul politikai nagykövetekre gondolok, amikor védnöki testületről beszélek, nem pedig parlamenti technikai lobbistákra, akik majd mindig a megfelelő időpontban terjesztik elő a megfelelő dolgot a parlamentben.
Tehát ennyit pontosítanék ebben a dologban, hogy az a része kevésbé érdekes, hogy a védnöki testületnek a parlamenti működés szempontjából milyen feladatai vannak, mert azt a jogszabályok előírják. Politikai értelemben tartom fontosnak és helyesnek ezt a felvetést, ami egy háttértámogatást tud adni a vállalatoknak, egyebeknek, akik ebben részt vesznek. Ilyen értelemben tartom hasznosnak a védnöki testületet.
Köszönöm.
ELNÖK: Biztosíthatom társelnök urat, hogy nem érti félre a szándékaimat, mert pontosan ezek a szándékok. Ennél explicitebb egy ilyen fórumon nem tudok lenni, hogy mi lenne ez a védnöki testület. Mindenképpen hangsúlyozandó, hogy Magyarország politikai szerepvállalásának aláhúzására, alátámasztására, erősítésére, a Nabucco-projekt megvalósításának politikai megsegítésére. Nem szeretnénk konkurálni Bayer nagykövet úrral, nem érünk a közelébe sem azoknak a lehetőségeknek, amelyek egy nagykövet lehetőségei, nem szeretnénk konkurálni a kormánnyal, amely a végrehajtó hatalom. Itt egy összpolitikai, nemzetek közötti, határokon átnyúló támogató testületről, international groupról van szó.
Azt hiszem, akkor ezt lezárhatjuk, és megkérdezem Hernádi Zsoltot, mit tud elmondani a fejleményekről.
HERNÁDI ZSOLT elnök-vezérigazgató (MOL Nyrt.): Köszönöm szépen, elnök úr. Csak néhány mondatban. A legelső - és talán a legfontosabb -, hogy a kormányközi megállapodást maga a Nabucco International csinálta, tehát a projektvállalat készítette elő, koordinálta, fogta össze, erről azt kell tudni, hogy a tagvállalatok észrevételeit ez már tartalmazza. A tagvállalatok között három állami vállalat van, amelyek nyilvánvalóan a saját kormányukkal megtették a megfelelő egyeztetéseket, ez Romániára, Bulgáriára és Törökországra igaz. Informálisan van is róla visszajelzés, hogy önmagában igazából nálunk probléma ez, mert Ausztriában és Magyarországon ez két magánvállalat, tehát ilyen formában most kezdődnek a hivatalos egyeztetések. Tehát a labda most kicsit a mi oldalunkon van, illetve Ausztria oldalán, amit nagykövet úr is jelzett, hogy át kell mennie, meg sem számoltam, hány minisztériumon, amelynek a jóváhagyását még ki kell kérni, de gondolom, nem lesz vele probléma.
A második fejlemény talán, ami bekövetkezett az elmúlt időszakban, és kicsit talán rá is irányítja újra a fókuszt arra, amiről a múltkori eseti bizottsági ülésen beszéltünk. Az Európai Unió 4 milliárd eurónyi gyorspénzt felszabadított, kimondottan támogatásra, határon átmenő energetikai kapacitások kiépítésére 2009-2010-es belépési idővel. Ez ugyan az élénkítési programban van benne, tehát ennek pontosan az a feladata, hogy ma történjen élénkítés, azaz a beruházások menjenek, a munkaerő menjen, kössenek le termelő kapacitásokat, és a többi, de azzal a stratégiai céllal, hogy új határkereszteződési kapacitások jöjjenek létre az energetikában. Azaz, elkezdett kinyílni egy szelep az Unió gondolkodásában.
A múltkori ülésen már jeleztem, hogy az új energetikai stratégiai irányelvekben már megjelent az, hogy az energetikai infrastruktúrából Brüsszelnek 2014-től forrásokat kell felszabadítani ezek támogatására. Most meg is jelent egy konkrét forrás - mondom, kicsit más céllal, de megjelent egy konkrét forrás.
Amire felhívnám a figyelmet - és talán egy kicsit a védnöki testületnél a társelnök urat kiegészítve -, azt mondanám, hogy számomra ma az egyik legfontosabb feladata lenne a védnöki testületnek, hogy ennek a hat EU-tagországnak, amely érintett ebben a projektben, plusz egy olyan, amely perceken belül EU-tagország lesz - Horvátország -, plusz esetlegesen Lengyelország és Csehország érintettségét összefogni, és egy valós, Brüsszelben fellépő politikai lobbitevékenységet kell végrehajtani. Mert Brüsszel csak vállalati előterjesztésre nem fog pénzt adni, ahhoz nagyon kemény politikai lobbi szükséges. Azért ez egy 140 milliós régió, amiről beszélünk, Törökországot leszámítva. Tehát az Unión belül ez egy 140 milliós régió. Ne felejtsük el, hogy mi most versenyt futunk két másik projekttel, és most függetlenül attól, hogy versenytársak vagy sem, egyszerűen ezek a projektek egymás mellett mennek. Egymás mellett megy a Nabucco, a Déli Áramlat és az Olaszországba gyakorlatilag ugyanezen a forrásbázison, de délről induló gázvezeték.
Persze mindenki úgy optimalizál, hogy a legjobb az, ha mindenki kap EU-s támogatást. A második legjobb az, ha senki. Tehát ezért tartom rettentő fontosnak, hogy az egészet arra kell átterelni, áthangszerelni, hogy Közép-Európa ellátásbiztonsága szempontjából - és itt nem Magyarország, nem Törökország, nem Ausztria, hanem Közép-Európa az, amely örökölt egy infrastruktúrát. Ennek az infrastruktúrának a megváltoztatását kizárólag magánpénzből akkor lehetne megcsinálni, ha a forrásoldal teljesen biztosítva lenne. Ezt ma - belátható időn belül - nem látjuk. Ha a vezeték elkészült, biztos, hogy a forrásoldal biztosítása sokkal gyorsabban történik meg, mert akkor már van mire rácsatlakozni.
Tehát csak ezzel akartam kiegészíteni, és egy pillanatra előre is lépek, mert akkor majd nem beszélek többet, tehát hogy el kell fogadni az eseti bizottság jelentését a parlament elé. Én sokkal markánsabban jelölném meg Brüsszel anyagi részvételét a projektben, annak a 2014-es dátumnak az előre vételét, amit jelenleg az energia-irányelvek tartalmaznak. Tehát azt megpróbálni előrébb hozni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor azt hiszem, itt kollektív bölcsességgel, az elnök-vezérigazgató úr jelentős hozzájárulásával sikerült pontosítani ennek a védnöki testületnek a politikai és nyomásgyakorló jelentőségét. Akkor most már azt hiszem, egészen világos, hogy nyilván a kormányzati munkát kiegészítő, a kelet-közép-európai országok egységes energiabiztonsági érdekeit egységesen megjelenítő, Brüsszelben forrásokért, a forrásországoknál pedig szándékért lobbizó csoportról van szó, amely semmilyen konkurens helyzetbe nem kerülhet a magyar kormánnyal és annak kiváló képviselőivel, hiszen egészen más a célja. Nem szeretnénk picit sem átvenni ezeket a feladatokat. Külön köszönöm elnök-vezérigazgató úrnak, hogy ezeket a dolgokat elmondta, és ezzel is hozzájárult ahhoz, hogy közös legyen a megértés.
Az Országgyűlésnek benyújtandó jelentés és határozati javaslat megvitatása és elfogadása
Ami a jelentéstervezetet és határozati javaslatot illeti - merthogy áttérnénk akkor a következő napirendi pontra -, a tervezeteket megkapták a bizottság tagjai, és meg szeretném köszönni mindenekelőtt a nagykövet úr, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, valamint a MOL segítségét a végső változat elkészítésében.
Tartalmilag a határozat, illetőleg a jelentéstervezet a bizottság megalakulásától kezdődő időszakot vizsgálja a mostani ülésig, tárgyalja a bizottság létrehozásának előzményeit, a projekt megvalósulásának előzményeit, főbb állomásait, Magyarország és a Nabucco viszonyát, illetve a bizottsággal kapcsolatos megállapításokat, javaslatokat, valamint mellékletben a bizottság által kibocsátott dokumentumokat is tartalmazza.
(-60)
61-70/Gy (Elnök)
Beszél a 2009 januári Nabucco-konferencia jelentőségéről, a kormányközi megállapodásokat sürgeti, a nemzetközi Nabucco védnöki testület létrehozásáról ír, valamint megjelenik benne, hogy a bizottság javasolja, az Országgyűlés kérje fel az Európai Unió tagállamait, hogy az uniós pénzintézetek révén biztosítsák a Nabucco-gázvezeték megépítéséhez szükséges megfelelő garanciával rendelkező pénzügyi forrásokat.
Az elnök-vezérigazgató úr javaslata alapján ezt kiegészíteni javasolom azzal, hogy a bizottság javasolja, az Országgyűlés járjon el annak érdekében, hogy az Európai Bizottság a határon átnyúló energetikai kapacitások támogatása érdekében szabadítson fel támogatási forrásokat, hozza előre az ilyen támogatások folyósítási lehetőségét az előzetes tervekkel szemben, ne csak 2014-ben és azután, hanem a 2014-ig tartó időszakban is. Ennél valószínűleg veretesebb, de tartalmilag az elmondottakat lefedő fogalmazást szerettem volna adni. A bizottság javasolja, hogy az Országgyűlés kérje fel az Egyesült Államokat annak a lehetőségnek a megvizsgálására, hogyan tudna a Nabucco-projektben markánsabb szerepet vállalni, valamint javaslatot tesz arra, hogy a 2011. első félévi EU-elnökségre történő felkészülés során kiemelt európai célkitűzésként kezelje a Nabucco-vezeték megvalósítását. Szeretném egyben a határozati javaslattal ezt vitára bocsátani.
A megfogalmazott észrevételeket beépítettük. Köszönöm a pártok e politikusainak és szakértőinek az észrevételeit. Az utolsó változatot most mindenki megkapta, ez nem ugyanaz, amit reggel kiküldtek a kollégák e-mailben, ez egy új változat, minden pontosítás belekerült, irányaiban, stratégiájában semmiféle változás nincs, viszont szövegszerű változások vannak benne. Ezeket a szakértők ismerik, és ezt rendben találták.
Ezzel kapcsolatban szeretném elmondani: ha a bizottság egyetért, akkor a holnapi házbizottsági üléshez azzal a kéréssel fordulunk, hogy a Házszabálytól abban is térjünk el, hogy ne kelljen külön parlamenti bizottságnak megvitatnia a jelentés-, illetve határozattervezetünket. Amennyiben 15-én nem érkezik hozzá módosító indítvány - amire egyébként számítunk -, akkor a Ház előtt végszavazásra kerülhessen sor. Ennek a jelentőségét egyébként az is adja, hogyha végszavazás van, akkor a következő egy hónap rendelkezésünkre áll, hogy elkezdjünk az összes nemzeti parlamentnél lobbizni, hogy jöjjön létre ez a védnöki testület, különben nincs parlamenti felhatalmazás, csak bizottsági felhatalmazás. Amennyiben rajta van a parlamenti 380 körüli szavazat, akkor az mindenképpen súlyt ad a mi közös szándékunknak.
Tisztelettel kérdezem a bizottsági tagjait és meghívott vendégeinket, van-e észrevételük, javaslatuk, akár az elnök-vezérigazgató úr javaslatához, amit megismételtem, akár a megismert jelentés- és határozattervezettel kapcsolatosan.
(Jelzésre:)
Társelnök úr!
MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Két javaslatom, észrevételem van, amivel a határozatot és a beszámolót javasolnám kiegészíteni. Az egyik változtatásra Balla Mihály képviselő úr szavai inspiráltak, ez egy apró változtatás, technikai, de politikai tartalma is van, a másikat pedig Hernádi úr hozzászólása indította bennem el.
Az egyik az, hogy két főről beszél a határozat, azaz két főt kellene delegálni a védnöki testületbe. Mivel nem tudjuk, a többi parlament mit és hogyan tesz, ha már számot akarunk beleírni, akkor a magyar politikai rendszer szempontjából korrektebb lenne a három fő. Ez apróságnak tűnik, de mivel ez politikai periódusokon átnyúló dolog, nem tudjuk, ki lesz kormányon és ki nem, ki és hogyan lesz ellenzékben, a jelen állapotban is korrektebb lenne, ha nemcsak egy ellenzéki és egy kormánypárti verzió van ebben, hanem adott esetben szegmentáltabban szemléljük az ellenzék összetételét, és akkor politikailag kellően korrekten fogalmaztam. Ebben is a nyitottságunkat hangsúlyoznám. Azt gondolom, ez a magyar valóságnak jobban megfelelő, és kifejezi a politikai szándékot.
A másik egy tartalmi észrevétel. Hiányolom az anyagból, különösen az alapján, amit Hernádi Zsolt mondott, hogy ebben a rendszerben sehol nem említjük meg az európai parlamenti képviselőinket. Ha itt noszogatni kell az Európai Bizottságot, mi is tudjuk noszogatni, de mi egy kicsit távolabb vagyok tőlünk. A kormány valószínűleg jobban fél a nemzeti parlamenttől, így a Bizottság is jobban fél a saját parlamentjétől, mint a magyar nemzeti parlamenttől - kicsit leegyszerűsítve a kérdést -, tehát különösen abban a témakörben, amit felvetettél, és amit János összefoglalt, szerintem sokkal nagyobb szerepet lehetne adni az Európai Parlamentnek és az ottani magyar delegációnak. Ezt valamilyen formában a határozattervezetben és a bizottsági munkából fakadó javaslataink kapcsán javasolnám megjeleníteni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azzal zárnám ezt rövidre, hogy támogatom ezt a hármast, illetve a bizottság javaslatai közül azt mondom, hogy ne csak az Európai Unió tagállamait kérjük erre, hanem az Európai Parlamentet is kérjük erre a kooperációra, hogy segítsék azt a folyamatot, amely során az európai uniós pénzintézetek ezt és ezt csinálják. Azt nem tudjuk beírni, hogy felkérjük a magyar európai parlamenti képviselőket is, mert annak e tekintetben nincs joghatálya. Itt az Európai Parlamenthez fordulnék a javaslat szövegében megkereséssel, hogyha erre gondolt a társelnök úr, egyébként pedig megkereséssel élnék, ha ezt a bizottság támogatja, a bizottság nevében valamennyi kormánypárti és ellenzéki európai parlamenti képviselőhöz. Ezt akkor tekintsük alapjavaslatnak, és erről folyjon tovább a vita.
(Jelzésre:)
Kékesi képviselő úr!
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr.
Azt látom, hogy a határozati javaslatom, bár nem adtam be írásban az észrevételeimet, de lényegében minden keresztülvezetődött, amit szerettem volna felemlíteni, így nem kívánok most ismétlésbe bocsátkozni.
A jelentéstervezethez két felszínes és egy tartalmi észrevételem. A formai észrevételek nekem a negyedik oldalon vannak a szövegben. Az Előzmények fejezetben van egy olyan rész a reggel kiküldött anyag negyedik oldalán az első bekezdés utolsó mondatában, hogy a ...Közép-Európa között létesítendő Nabucco-földgázvezeték végrehajtásának, megépítésének felügyeletére... Én ezt a végrehajtást nagyon szerencsétlen megfogalmazásnak látom. Ha itt nem elég a "megépítésének", akkor például "előkészítésének" vagy valami más szót szúrjunk be, talán a "végrehajtásának" nem a megfelelő szó.
Technikai jellegű észrevételem a kiküldött anyag nyolcadik oldalán a Hazánk és Nabucco című fejezetben az utolsó mondatában van az, hogy a Kaszpi-tengeri országok legfelsőbb szintű vezetőinek. Én sokkal kisebb "K"-betűvel írnám ezt a dolgot, esetleg ez a megjegyzésem volna.
A tartalmi megjegyzésem a lényeg. Az ötödik oldalon a Gázvezetékkel kapcsolatos eddigi főbb lépések című fejezet harmadik bekezdése úgy szól, hogy "2004 végére a megvalósíthatósági tanulmány elkészült. Az eredmény azt mutatja, hogy a projekt technikailag és gazdaságilag is kivitelezhető, pénzügyileg finanszírozható." Úgy érzem, az eddigi beszélgetések folyamán, különösen Hernádi úr elég markánsan elmondta, hogy itt olyan kockázatai vannak ennek a projektnek, ami a projekt megindításához a piaci szegmensben nem kezelhető.
70
Uk(71-80) - Kékesi Tibor
Ezt mindenképp szeretném javasolni, hogy itt rögzítsük, és értelemszerűen a megoldás mondata is kell hogy szerepeljen itt: olyan nemzetközi és állami szerepvállalás szükséges, ami a projekt megindításához ezt a kockázatot kezelni képes. Most nem szó szerint mondtam el, de a lényegét próbáltam meg rögtönözni.
Nekem ennyi észrevételem van a leírtakhoz, gyakorlatilag a többi rész bírja az egyetértésemet.
Köszönöm a szót, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor a technikai megjegyzésekért köszönet Kékesi képviselő úrnak, a végén pedig ugye, szerkezetileg úgy van, hogy 2004 végére a megvalósíthatósági tanulmány tényleg ezt mondta. Hanem akkor a politikai és gazdasági szempontok közé Hernádi Zsolt javaslatainak megfelelően javaslom belevenni azt a mondatot, amiben az előbb megállapodtunk, hogy tulajdonképpen a világgazdasági válság során is megnövekedett kockázatokra... (Hernádi Zsolt: Jelenleg kérdéses.) való tekintettel, mivel a kockázatvállalási hajlandóság csökkentése érdekében a finanszírozhatóság jelenleg kérdésessé vált. Ezért szükség van az európai pénzintézetek fokozott szerepvállalására, ezt egyébként korábban elmondtuk, és utána le is nyilatkoztuk, tehát ebben is egyetértés van.
Akkor szeretném kérdezni, hogy Hernádi Zsolt két javaslatán, Mesterházy és Kékesi képviselő urak technikai és tartalmi pontosításain túl bármilyen más egyéb észrevétel van-e a jelentéshez, illetve a határozattervezethez.
MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Továbbra is ragaszkodnék ahhoz, hogy kicsit keményebben jelenjen meg az Európai Parlament szerepe, mint ahogy te ezt összefoglaltad.
ELNÖK: Kérek akkor szövegjavaslatot.
MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Lehet, hogy a határozatba - ezt nem nézegettem - nehéz beleilleszteni. Valószínűleg ott lehetne egy finom distinkciót tenni, hogy (Olvassa a határozattervezetből:) "az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy kezdeményezzen tárgyalásokat az Európai Unióban...", hogy valóban, ahol olyan ... - (A határozattervezet szövegében lapoz.) Hol olvastam ezt az előbb benne? -, tehát az Európai Unió megfelelő intézményeivel... (Egy másik iratot vesz a kezébe.) Lehet, hogy ez ebben a másik anyagban van benne, hogy "az Európai Unió testületeiben, különösképpen az Európai Parlamentben..." De örülnék, hogyha ezen túl konkrétan, tehát hogy felkéri a bizottságot - vagy javasolja a bizottságnak, talán javasolhatunk magunknak valamit -, hogy kezdeményezzen együttműködést az Európai Parlament magyar delegációjával.
Tehát szeretném, hogyha az, hogy európai parlamenti képviselők és hogy ők magyarok, valahol megjelenne ebben az anyagban. Tehát erre kapjon valamilyen felhatalmazást a bizottság elnöke.
ELNÖK: Elnök-vezérigazgató úr!
HERNÁDI ZSOLT elnök-vezérigazgató (MOL Nyrt.): Köszönöm szépen. Azt mondom, tipikusan ez az, amit ebbe a politikai támogató testületbe kellene bedelegálni, és azt mondani, hogy ennek a politikai támogató testületnek lenne a feladata, hogy az egyes nemzetek által választott parlamenti képviselőket kérje segítségül ennek a projektnek a megértésére. Vagy nem is tudom, ti tudtok jobban fogalmazni. De azt gondolom, valahol ez lenne a feladata. Mert a mi huszonegynéhány képviselőnk nagyon fontosak a parlamentben, és egy-kettő közülük tényleg hangos és jó is, de azért ennek a térségnek az Európai Unió parlamentjében közel egyharmados a képviselete, de hogy 25 százalékos, az biztos.
MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Csak szerintem a kettő nem zárja ki egymást. (Hernádi Zsolt: Nem.) Tehát a parlament olyan műfaj, ahol én nem tudok kérdezni az Európai Parlamentben, Tabajdi Csaba meg Herczog Edit pedig tud kérdezni az Európai Parlamentben. Tehát van egy technikai oldala ennek a dolognak, hogy lehet, hogy a térség amúgy sok, de a hangunkat levél formájában tudjuk hangoztatni az Európai Parlamentben, ők meg a maguk valójában. Tehát felállnak az ülésen, és azt mondják, hogy tisztelt főbiztos úr, szeretném öntől megkérdezni, hogy miért nem történik már valami ebben a dologban. Tehát a kettő szerintem nem elválasztható egymástól. (Hernádi Zsolt: Így van.) Vannak eljárásbeli dolgok, amik tudják feszíteni a rendszert, vagy pedig nem. Tehát akármennyire sokan vagyunk, sajnos nem ennyire közvetlen a demokrácia, hogy ez ilyen hirtelen működjön az EU-ban.
Tehát azt gondolom, igenis van annak jelentősége, hogy adott esetben ki a raportőre egy adott témának az Európai Parlamentben, milyen napirend előtti felszólalások hangzanak el, és így tovább. Mert ezekkel nyomást lehet gyakorolni, pont azon a gondolati síkon, amit az elnök úr többször hangoztatott. Tehát mindenképpen kérném azt, hogy ez valamilyen formában jelenjen meg, még ha nem is tudok tökéletes fogalmazást mondani erre.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Firtl Mátyás!
FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Én csak az elnök-vezérigazgató úr nyomán mondanám, és azt sem zárja ki, tehát arról szólt az egész dolog, hogy akik ebben érintettek, akár Csehország is, az érintett európai parlamenti képviselők vonatkozásában tegyünk kezdeményezést. Ez nem zárja ki, hogy zárójelben odategyük természetesen, hogy magyar képviselők.
De arról szól a történet, hogy ki szeretnénk terjeszteni azokra az országokra, és nem véletlenül hozzuk létre a védnöki testületet, hát ennek a védnöki testületnek pontosan az a feladata, hogy kezdeményezzen a szomszédos országokban vagy az érintett országokban az európai parlamenti képviselőknél. Tehát itt azért bevenném, hogy az érintett országok.
ELNÖK: Akkor a következő szövegszerű javaslatot tenném erre. Egyrészt a határozati javaslat 3. pontjának a végére írjuk be, hogy "legmagasabb szintű elkötelezettségét a projekt mellett valamennyi nemzetközi fórumon, különös tekintettel az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a Nabucco-projektben érintett országokban..., stb.
Az 5. pont után betennénk egy új pontot, amely pedig explicite arra kéri fel az Országgyűlést, illetve azt javasolja Országgyűlésnek - ez megfogalmazási kérdés -, hogy az Európai Parlamenttel és az érintett európai parlamenti képviselőkkel - különös tekintettel a Nabuccóban érintett országok európai parlamenti képviselőire - működjön együtt a projekt megvalósulása érdekében.
Ez akkor így rendben van? (Többen: Igen.) Akkor szeretném kérdezni, hogy a Hernádi-Mesterházy-Kékesi-Firtl-tengelyen kialakult politikai konszenzus - ezért elnézést kérek Hernádi elnök-vezérigazgató úrtól (Hernádi Zsolt: Megtiszteltetés benne lenni.) -, illetve szakmai konszenzus bármilyen más kiegészítést igényel-e. (Balla Mihály jelez.)
Társelnök úr!
BALLA MIHÁLY (Fidesz): Mivel eddig a Fidesz nevében nem szólalt meg ebben az ügyben senki. Tehát igen, támogatjuk ezeket az észrevételeket és módosításokat. Úgy gondolom, és ez részben ügyrendi javaslat is, hogy szerintem úgy álljunk fel az asztaltól, hogy ennek a szövegezését is megoldjuk. Vagy pedig - kérdésem -, hogyan oldjuk meg a szövegezést. Tehát, hogy az 5. vagy 6. pontként beemeljünk egy külön sort, vagy pedig bízzuk a szakértőinkre, hogy ők írják meg. Ezt kérdésként teszem fel.
ELNÖK: Köszönöm szépen a támogatást. Én egy új 6. pontot gondoltam erre, és akkor a mostani 6. pont 7. pont lesz, a 7. pont pedig 8. pontra változik. Ez így megfelelő lesz, és mivel gyakorlatilag elmondtuk, hogy mit szeretnénk beletenni, ezért ha nincs más észrevétel, azt fogom kérdezni, hogy egy ilyen tartalmú módosítással elfogadja-e a bizottság. Természetesen a szakértőknek előtte ki fogjuk küldeni egy végső OK-re, de az már csak a szövegezést, a helyesírási és egyéb helyesbítési kérdéseket fogja érinteni. (Mesterházy Attila: Elnök úr, lehet egy észrevételem?) Természetesen.
MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Tudom, hogy ez apróság, de az Európa Tanáccsal kapcsolatban: az Európai Unióban Európai Parlament van, az angol nyelv sajátságosan megoldja ezt, a magyar nyelv sokkal szebb, mi egy "i" betűvel rendezzük le, de amúgy két nemzetközi szervezetről van szó, az egyik az Európai Unió, a másik az Európa Tanács. Mi az Európai Unióról beszélünk, tehát az európai parlamenti képviselőkről beszélünk, és mindig Európai Parlamentről is beszélünk. Ezért buktattam a közgazdasági egyetemen. (Derültség.)
ELNÖK: (Jegyzőkönyvön kívüli megjegyzése után:) Tisztelettel kérem a bizottság jelenlévő tagjait, hogy ki az, aki elfogadja a jelentéstervezetet és a határozattervezetet. (Szavazás.) Egyhangú, nagyon szépen köszönöm, akkor ez így mehet.
Külön meg szeretném kérdezni, hogy ki ért egyet azzal, hogy holnap a házbizottsághoz azzal forduljunk, hogy ne kelljen külön bizottsági jóváhagyás. (Szavazás.) Köszönöm, ez is egyhangú.
Megkérdezem: van-e egyéb felvetés? (Nincs jelzés.) Ha nincs egyéb felvetés, akkor tájékoztatom a bizottságot arról, hogy Balla társelnök úrral egyeztetve azt javasolnánk, hogy a következő bizottsági ülésre január 23-án, a Nabucco-konferenciát megelőző munkanapon, pénteken kerüljön sor. Hétfőn-kedden van a Nabucco-konferencia, akkor át tudjuk tekinteni, és egységesíteni tudjuk az álláspontunkat a konferenciára vonatkozóan. Gyakorlatilag ez lesz az egyetlen napirendi pont, természetesen a nagykövet úr, az elnök-vezérigazgató úr és a szakértők meghívásával. Ott az álláspontunkat rögzíteni tudjuk.
Megkérdezem: van-e valakinek ezzel kapcsolatban más javaslata? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor ezt ezzel lezárom, és ha nincs egyáltalán semmi más felvetés, akkor azzal szeretném zárni az ülést, hogy megköszönöm mindenekelőtt a gyorsíró kolléganőknek és a titkár úrnak, a szakértőinknek, a meghívott vendégeinknek, különös tekintettel a nagykövet úrnak és elnök-vezérigazgató úrnak, valamint a képviselőknek az igen intenzív, igen jó minőségű munkát, amit elvégeztek az elmúlt három bizottsági ülés során. Mindenkinek boldog karácsonyt, boldog új évet kívánok, köszönöm szépen.
(Az ülés befejezésének időpontja: 16 óra 42 perc)
|
Dr. Kóka János |
Jegyzőkönyvvezetők: Gálné Videk Györgyi és Szoltsányi V. Katalin