NAEB/7/20009.
NAEB/11/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés A Nabucco földgázvezeték előkészítésének és megvalósításának folyamatát segítő eseti bizottságának
2009. december 9-én, szerdán, 10 óra 13 perckor
az Országház Delegációs termében (főemelet 40.)
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
A Nabuccóban érintett államok Magyarországra akkreditált nagyköveteinek tájékoztatója a Nabuccóval kapcsolatos aktuális kérdésekről, kormányaik álláspontjáról *
Jeffrey D. Levin ügyvivő (Amerikai Egyesült Államok) tájékoztatója *
Dr. Michael Zimmermann nagykövet (Ausztria) tájékoztatója *
Dimiter Konstantinov Ikonomov nagykövet (Bulgária) tájékoztatója *
Aly Houssam Edin Elhefny Mahmoud nagykövet (Egyiptom) tájékoztatója *
Otto Graf tanácsos (Németország) tájékoztatója *
Ireny Comaroschy nagykövet (Románia) tájékoztatója *
Oya Tuzcuoglu nagykövet (Törökország) tájékoztatója *
A Nabucco bizottság jelentésének és határozati javaslatának elfogadása *
Hozzászólások *
Szavazás *
Tájékoztató a Nabucco-projekt állásáról *
Bayer Mihály nagykövet tájékoztatója *
Kérdések, hozzászólások *
Válaszadás *
Tájékoztató a Nabucco PSA szerződések kitárgyalási folyamatáról, valamint az észak-iraki (kurdisztáni) gázmezők kitermelési lehetőségeiről *
Szabó György főosztályvezető (NFGM) tájékoztatója *
Fasimon Sándor ügyvezető igazgató (MOL) tájékoztatója *
Bayer Mihály nagykövet (KüM) tájékoztatója *
Tájékoztató a bizottság elnökének kairói, washingtoni és brüsszeli tárgyalásairól *
Dr. Kóka János elnök (SZDSZ) tájékoztatója *
Egyebek *
1. A Nabuccóban érintett államok Magyarországra akkreditált nagyköveteinek tájékoztatója a Nabuccóval kapcsolatos aktuális kérdésekről, kormányaik álláspontjáról
Előterjesztő:
Amerikai Egyesült Államok, Ausztria, Bulgária, Egyiptom, Németország, Románia, Törökország nagykövetségei
2. Tájékoztató a Nabucco-projekt állásáról
Előterjesztő:
Bayer Mihály nagykövet
3. Tájékoztató a Nabucco PSA szerződések kitárgyalási folyamatáról, valamint az észak-iraki (kurdisztáni) gázmezők kitermelési lehetőségeiről
Előterjesztő:
MOL Nyrt. képviselője
Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium képviselője
4. Tájékoztató a bizottság elnökének kairói, washingtoni és brüsszeli tárgyalásairól
Előterjesztő:
Dr. Kóka János elnök
5. A Nabucco bizottság jelentésének és határozati javaslatának elfogadása
Előterjesztő:
Dr. Kóka János elnök
6. Egyebek
A bizottság részéről
Megjelent
Elnököl: Dr. Kóka János (SZDSZ), az eseti bizottság elnöke
Balla Mihály (Fidesz), az eseti bizottság társelnöke
Göndör István (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Firtl Mátyás (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Veres János (MSZP) dr. Kékesi Tibornak (MSZP)
Podolák György (MSZP) dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Dr. Szabadkai Tamás (MSZP) Göndör Istvánnak (MSZP)
Balla György (Fidesz) Firtl Mátyásnak (KDNP)
Németh Zsolt (Fidesz) Balla Mihálynak (Fidesz
Meghívottak részéről
Hozzászólók
Jeffrey David Levine ügyvivő, Amerikai Egyesült Államok Nagykövetsége
Dr. Michael Zimmermann nagykövet, Ausztria
Dimiter Konstantinov Ikonomov nagykövet, Bulgária
Aly Houssam Edin Elhefny Mahmoud nagykövet, Egyiptom
Otto Graf tanácsos, Németország
Ireny Comaroschy nagykövet, Románia
Oya Tuzcuoglu nagykövet, Törökország
Szabó György főosztályvezető, Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium
Bayer Mihály nagykövet, Külügyminisztérium
Fasimon Sándor ügyvezető igazgató, Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.
Megjelentek
Jeffrey M. Jordan, Amerikai Egyesült Államok
Mohamed Borhan, Egyiptom
Dragos Tigan, Románia
Sule Ökozaja, Törökország
Bácsi Zoltán, Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium
Dr. Jánosi Nóra, Külügyminisztérium
Oláh Tünde, Külügyminisztérium
Takács Dóra, Miniszterelnöki Hivatal
Szaniszló Attila, Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.
Horváth Péter, Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.
Bak Mihály, Független Hírügynökség
Mikula Zoltán, Duna TV
Farkas Katalin, Duna TV
Molnár Szilvia, Duna TV
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 13 perc)
DR. KÓKA JÁNOS (SZDSZ), az eseti bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Nagykövet Asszony és Tisztelt Nagykövet Urak! Tisztelt Bayer Nagykövet Úr! Tisztelt Főosztályvezető Úr! Tisztelt Társelnök Úr! Tisztelt Képviselő Urak! Tisztelt Kollégák és Kolléganők! Örömmel nyitom meg az év utolsó Nabucco-bizottsági ülést, amelyen külön tisztelettel köszöntöm a Nabuccóban érdekelt vagy valamilyen szempontból a Nabucco iránt különös figyelmet szentelő országok nagyköveteit, illetve az Egyesült Államok ügyvivőjét. Körünkben van az Egyesült Államok részéről Jeffrey D. Levine ügyvivő, Ausztriából Michael Zimmermann nagykövet úr, Bulgáriából Dimiter Ikonomov nagykövet úr, Egyiptomból Aly Houssam Edin Elhefny Mahmoud nagykövet úr, Németországból Otto Graf tanácsos úr, Romániából Ireny Comaroschy nagykövet asszony, Törökországból pedig Oya Tuzcuoglu nagykövet asszony, az ő részvételüket a bizottság ülésén külön köszönöm.
A mai Nabucco-bizottsági ülés legalább három szempontból különleges bizottsági ülés. Egyrészt, mert körünkben tisztelhetjük az érdekelt országok diplomáciai képviseleteinek vezetőit, másrészt mert ez az év utolsó egyfajta, az év munkáját is összefoglaló Nabucco-bizottsági ülése. Harmadrészt azonban van egy különös aktualitása, amikor mi ma itt ülünk, akkor kicsit több mint ezer kilométerrel tőlünk északnyugatra, Koppenhágában egy hasonlóan jelentős ülés zajlik. Ott csak részben érintik azokat a témákat, amelyeket mi elsőrendű napirendként felvonultatunk itt, természetesen a klímaváltozásról szóló koppenhágai csúcsról van szó. Ami miatt ezt megemlítem, az az, hogy keveset beszélünk egy nagyon fontos kérdésről a Nabucco-bizottság ülésein, hogy tudniillik, a Nabucco-program - bármilyen hihetetlenül is hangzik -, bármennyire is szénhidrogén importjának növelésére épül, egy igazi zöldprogram az Európai Unió számára.
Miért mondom ezt? Talán kevésszer ismételjük el azt a tényt, hogy az Európai Unió évente 230 millió tonna szenet importál. Hogyha ennek a 230 millió tonna szénnek a szén-dioxid-kibocsátását figyelembe vesszük, és ha ezt a szénmennyiséget helyettesíteni tudnánk import földgázzal, és a szén helyett ugyanekkora fűtőértékű gázt égetnének el az európai uniós erőművek, akkor mintegy 360 millió tonnával volna csökkenthető Európa szén-dioxid-kibocsátása. Önmagában ez a szén-dioxid-kibocsátáscsökkenés több mint 6 százalékot fedezne abból az összesen 20 százalékból, amit az Európai Unió 2020-ra vállalt, mint kibocsátáscsökkentési kötelezettség. Természetesen nem lesz arról szó, hogy a teljes szénimportot földgázimporttal tudná az Európai Unió helyettesíteni, de fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a következő évtizedekben növekvő gázigény és csökkenő európai gázkitermelés olyan kihívás elé is állít bennünket, hogy valamilyen módon ennek az importált szénmennyiségnek a fűtőértékét is érdemes földgázzal helyettesítenünk.
De természetesen ezen kívül is nagyon sok szempont szól a Nabucco gázvezeték mielőbbi megépítése mellett, és hadd számoljak be azokról a tapasztalatokról, amelyek szinte minden nemzetközi tárgyaláson visszaköszönnek, hogy tudniillik, ameddig mi gondosan tervezzük a Nabucco finanszírozását és az építés megkezdését, addig az orosz gázmonopólium néha nyíltan megjelenő, néha lopakodó érdekei egyre inkább teret nyernek a kelet-közép-európai régióban. Ahelyett, hogy Európa a tettek szintjén a valódi diverzifikáció irányába mozdulna, bár a tervek erről szólnak, a valóság azonban arról, hogy Oroszország nagyon ügyesen, taktikusan sorra állapodik meg államokkal, energiatársaságokkal arról, hogy hogyan épülnek újabb és újabb orosz tulajdonú gázipari infrastrukturális elemek, és hogyan juthat hozzá Oroszország olyan kulcsfontosságú eszközökhöz, amelyek birtokában akár meg is tudja akasztani Európa néhány fontos gázdiverzifikációs szándékát.
Oroszország ezeket az üzleti érdekeit különösen abban az időszakban tudja hatékonyan képviselni, amikor az Európai Unió kicsit paralizált állapotban van. Ezekben a hónapokban az Európai Unió, az Európai Bizottság és az Európai Parlament is leginkább a saját átalakításával volt elfoglalva, az európai parlamenti választásoktól a lisszaboni megállapodás megkötésén keresztül egészen az új Bizottság felállításáig nagyon sok intézményes feladata volt az Európai Uniónak.
Ebben az időszakban Oroszország nagyon ügyesen megállapodást kötött Szlovéniával, megállapodást készül kötni Ausztriával, illetve minden nap érzékeljük, hogy Horvátországban milyen módon igyekszik képviselni offenzív érdekeit, pedig az ígéret, amit Oroszország hangoztat, nem több, mint egy szépen becsomagolt, kérdéses megvalósíthatóságú vízió, ugyanis Oroszország egyelőre ki nem jelölt gázmezők fel nem tárt készleteit ígéri Európának, egy olyan csővezetéken keresztül, amelyről csak azt tudjuk, hogy a Nabucco háromszorosába kerülne, de nincsenek még tervei, és nincsen még finanszírozása sem.
Az orosz ígéretekkel szemben a valóság meglehetősen kijózanító. Az Európai Unió középső és keleti felének továbbra is minden egyes télen a gázcsapok elzárásától kell rettegnie. A magyar tartalékok ebben ugyan segítenek, hiszen azt bizonyára a nagykövetek is tudják, hogy Magyarország 1,2 milliárd köbméter gáz tárolására alkalmas gáztárolót épített egy 2006-ban elfogadott törvénynek megfelelően, azonban a tartalékok meglétével nem tanácsos elintézettnek tekinteni a problémát, ugyanúgy, ahogyan nem tanácsos üzemszerűen pótkerékkel közlekedni, vagy a kelet-európaiaknak talán ismerős példát mondva: annak idején, annak ellenére, hogy a Trabanton volt egy tartaléküzemanyag-csap, nem volt tanácsos azért nem tankolni, mert abban bíztunk, hogy van egy tartaléküzemanyag-csap, hiszen egyszer a tartalékok is elfogyhatnak. Üzemszerűen tehát nem a tartalékokra, hanem az energiadiverzifikációra, a fokozottabb energiabiztonságra kell berendezkedni.
Még hogyha fel is tennénk azt, hogy Oroszország képes teljesíteni azokat az ígéreteit, amire ma semmi jel nincs, tegyük fel magunknak a kérdést, hogyan járna Európa, ha továbbra is Oroszország lenne az egyetlen beszállítási forrás. A Nemzetközi Energia Ügynökség felmérései szerint a térség legdrágább energiaforrása volna, ha a Jamal és a Stockman gázmezők tartalékainak kihasználásával extrém geográfiai körülmények között feltárt gázt Oroszország kizárólagos joggal a Nabucco többszörösébe kerülő gázvezetéken keresztül szállítana Európába. Európának tehát a legdrágább és a legkevésbé biztonságos opció, hogyha kizárólag az orosz gázforrásokra épít. Ezzel szemben a Nemzetközi Energia Ügynökség tanulmánya megállapítja azt is, hogy a legolcsóbb és a legbiztonságosabb opció az, hogyha megépül a Nabucco, szélesebb értelemben megépül a Déli Folyosó projekt.
Meg kell kezdeni tehát az intézkedést, amilyen hamar csak lehet, hogy 2014 végén, 2015 elején megjelenhessenek a csővezetékben az első gázmolekulák a Nabucco projektben. Ehhez viszont 2010-ben, magyarul a következő tizenkét hónapban minden megállapodásnak, az összes finanszírozási feltételnek és az építés valamennyi egyéb jogszabályi és technológiai feltételének elő kell állnia. Annak érdekében, hogy ez megtörténhessen, Magyarországnak, Kelet-Közép-Európának, a Nabuccóban érintett országoknak, az önök által itt képviselt államoknak feladatuk és felelősségük van. A feladatunk és a felelősségünk az, hogy megértessük Európával, megértessük az egész világgal, hogy Kelet-Közép-Európa energiabiztonsági helyzete, az orosz gáznak való kitettsége tarthatatlan, hogy megértessük Európával, megértessük az egész világgal, hogy ameddig nem kezdjük el a Nabuccót építeni, addig esélyünk sem lesz arra, hogy Közép-Ázsia, a Kaszpi-térség, Irak és Egyiptom gázmezőinek felhasználásával Európa számára új és nagyságrendi változásokat hozó energiaforrásokra találjunk.
Éppen ezért, ahogyan a bizottságunk erre korábban már javaslatot tett, továbbra is javaslatot szeretnék tenni majd arra, hogy erősítsük a Nabucco európai koordinációját, és erősítsük a Nabucco képviseletét Brüsszelben is. Erre konkrét javaslatot is fogok tenni, azonkívül, hogy megismételjük a nemzetközi Nabucco testület kialakítására vonatkozó javaslatunkat. Azt is kérjük az újonnan felálló bizottságtól, hogy indítsa újra az európai Nabucco-koordinációt, jelöljön ki egy Nabucco-koordinátort, annak érdekében, hogy ezzel a Boarddal együttműködésben a Nabucco ügyét támogatni tudjuk.
Még egyszer köszönöm szépen a delegációvezetők részvételét. Most, áttérve a kiosztott napirendre, a határozatképesség megállapítását követően szeretnék javaslatot tenni egy napirendi pont cseréjére. Az 1. napirendi pont, tehát a nagykövetek tájékoztatója után szeretném, ha a társelnök úr javaslatára a határozattervezettel foglalkoznánk, mert félő, hogy esetleg a mi határozatképességünk az ülés végéig megszűnik, majd utána térnénk rá a fejleményeket illetően először Bayer nagykövet úr, után a pedig az én beszámolóimra.
Tisztelettel kérdezem: van-e a napirend módosítására vonatkozó egyéb javaslat? (Nincs jelzés.) Nincs. Ki ért egyet a napirenddel? (Szavazás. - Mindenki jelez.) Egyhangú, köszönöm szépen.
Az 1. napirendi pont keretében szeretném felkérni a nagyköveteket, hogy országuk Nabuccóval kapcsolatos álláspontjáról, illetve az általuk tapasztalt fejleményekről röviden számoljanak be a bizottságnak. Elsőként az Amerikai Egyesült Államok részéről Jeffrey D. Levine ügyvivőt kérem erre.
Jeffrey D. Levin ügyvivő (Amerikai Egyesült Államok) tájékoztatója
JEFFREY D. LEVIN ügyvivő (Amerikai Egyesült Államok): Köszönöm, elnök úr.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Meggyőződésünk, illetve megítélésünk szerint a Nabucco gázvezeték lehetővé teszi az erőforrások és az útvonal diverzifikációját, a biztonságot. Nagyra értékeljük azt, ahogyan az önök országa vezető szerepet játszik a Nabucco projektben, mind az erőforrások, mind pedig az útvonalak diverzifikációját illetően. Nagyra értékeljük a Nabucco projekt érdekében a bizottság, Bayer nagykövet úr és a kormány szerepét.
Mi is szeretnénk különböző formákban ebben részt venni. Két energiaügyekkel foglalkozó nagykövetünk van, mindketten a térségben, és mindketten nagy örömmel várják, hogy önökkel dolgozhassanak, hogy a Déli Folyosó-megoldás valósággá válhasson.
Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Zimmermann nagykövet úr, parancsoljon, öné a szó.
Dr. Michael Zimmermann nagykövet (Ausztria) tájékoztatója
Köszönöm szépen, elnök úr.
Az osztrák energiapolitika a biztonságos, tiszta, megújuló és megbízható energiaforrásokon alapul, amit egy brosúrában összefoglaltunk, és a bizottsági tagoknak átadunk. Az energiaforrások struktúrája miatt a következő évtizedekben a földgáz Ausztria számára továbbra is fontos lesz. Ezen túlmenően Ausztria a földrajzi helyzete miatt, csakúgy, mint Magyarország, fontos energiaügyi központ és tranzit ország. Gazdasági okok miatt Ausztria mind a forrásokat, mind az útvonalakat illetően továbbra is ösztönözni fogja a gáztároló-kapacitások bővítését és a diverzifikációt. Ebben a kontextusban a Nabucco gázvezeték Ausztria egyik fő prioritásos projektje. Meggyőződésünk, hogy a Nabucco nagymértékben hozzájárul majd Európa energiabiztonságához.
Nem olyasmi ez számunkra, ami bármelyik vagy országcsoport érdekei ellen menne, hanem inkább egy kereskedelmi, és kevésbé politikai hátterű projekt. Elégedettek vagyunk azzal a ténnyel, hogy a kormányközi egyezmény idén július 10-én létrejött, és szoros figyelemmel követjük a projekttámogatási megállapodásokat, illetve a jelenlegi tárgyalásokat a műszaki és jogi szempontok megvalósításáról.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Dimiter Ikonomov úr következik.
Dimiter Konstantinov Ikonomov nagykövet (Bulgária) tájékoztatója
DIMITER KONSTANTINOV IKONOMOV nagykövet (Bulgária): Köszönöm szépen, elnök úr. Ugyanúgy szeretnék én is megszólalni, ahogy a kollégáim tették az előző két megszólalásban. Csak néhány olyan pontot szeretnék kiemelni, és hangsúlyozni, ami nem különösebben különbözik attól, amit ők mondtak eddig, és egybevág az ön magyarázatával, céljaikkal, célkitűzéseikkel, hogy a Nabucco olyan projekt legyen, amit a kormányközi, nemzetközi megállapodások keretében támogatunk.
A megállapodás júliusi aláírását mérföldkőnek tekintjük. Azt gondoljuk, ez nem a vége a munkának, hanem sokkal inkább még csak most kezdődik a munka. Ugyanúgy látjuk mi is, és csak ugyanazt az előrejelzést tudom én is mondani, a bolgár oldalnak azt a várakozását tudom kifejezni, hogy az kell hogy a célunk legyen, hogy még 2010 során létrejöjjön minden kapcsolódó megállapodás, ami a műszaki, pénzügyi, infrastrukturális dokumentumok elkészítéséhez szükséges. Arra számítunk, hogy a csővezetékkel kapcsolatos munka 2014-2015-re elindulhat, elkezdődhet.
Ezzel kapcsolatban el kell mondanom, hogy Bulgária már most is egymilliárd köbméternyi gázra számít a bolgár és az azerbajdzsáni kormány közötti megállapodás alapján. Ez egyfajta garancia arra, hogy további lehetőségek nyílnak a továbblépésre.
Ami a projekt ratifikációját illeti, és az elsődleges prioritást illetően, amit az új kormány ehhez hozzárendelt, ennek alapján 2010 márciusára a ratifikációs folyamat Bulgáriában is lezárulhat. Remélem, hogy ennyi információ elég is ahhoz, hogy még egyszer kifejezzem, hogy mennyire fontos Bulgária szándéka ezzel a projekttel kapcsolatban. Részletesen nem akarok beszélni a biztonsági kérdésekről, a diverzifikáció igényéről, a térségünk energiaellátásnak biztosításáról, természetesen nincsenek igazi alternatívák, de vannak más projektek, amelyeket nem zárunk ki, mégis a Nabucco a legfontosabb prioritás ezek között.
Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egyiptom részéről Aly Houssam Edin Elhefny Mahmoud úr következik.
Aly Houssam Edin Elhefny Mahmoud nagykövet (Egyiptom) tájékoztatója
ALY HOUSSAM EDIN ELHEFNY MAHMOUD nagykövet, Egyiptom: Köszönöm szépen, elnök úr. Rövid leszek a megszólalásomban, különös tekintettel arra, hogy mindenki majd még tájékoztat a tárgyalásairól, amiket Kairóban folytatott az ottani látogatása során.
Szeretném megismételni, amit az egyiptomi olajügyi miniszter úr mondott magyarországi látogatása során idén májusban, amikor itt országomat képviselte a Nabucco csúcstalálkozón. Itt üdvözölte - és üdvözöljük - a Nabucco-projektet, illetve kötelezettséget vállalt amellett, hogy a projekt számára évente 1,5-2 milliárd köbméter közötti gázt biztosít a projekt számára.
Emellett szeretném elmondani azt is, hogy üdvözöljük a kormányközi egyezmény aláírását, amire júliusban Törökországban, Ankarában került sor, és szeretném azt is elmondani, hogy nagy fontosságot tulajdonítunk Egyiptomban minden olyan projektnek, ami általában energiával foglalkozik. Nemcsak a földgázzal kapcsolatban, ami a térségünket szorosabban kapcsolhatja Európához, hanem szeretnék hivatkozni arra is, amit 2009-ben írtunk alá Egyiptom és az Európai Unió közötti megállapodást arról, hogy javítjuk, fokozzuk a kapacitásainkat az energiabiztosítás, energiaszállítás, illetve van egy tanulmány is, ami éppen most készül, most van készülőben a villamoshálózatok közvetlen összekapcsolásáról a mediterrán térség, a földközi-tengeri térség déli és északi területei között. Ebbe egy olyan javaslat is beletartozik, aminek a lényeg az lenne, hogy Egyiptomot és Európát közvetlenül összekapcsoljuk a villamoshálózaton keresztül.
E tanulmány 2010 februárjára készül el, és lehetővé teszi majd, hogy a villamos hálózatainkat összekapcsoljuk Egyiptom, Jordánia, Libanon és Szíria között, illetve 2012-ben már Szaúd-Arábiát is bevonjuk, ami azt jelenti, hogy az összes Öböl menti ország és Jemen csatlakozik hozzá, melynek alapján várható az is, hogy Tunézia, Algéria és Marokkó is bevonódik ebbe.
Szeretném tehát hangsúlyozni együttműködésünk fontosságát az energia területén, nemcsak a földgáz területén. Sajnálom, hogy kicsit eltértem a kontextustól, a Nabucco-projekt kontextusától, de mivel az energiáról beszélünk, ezért az a célunk, hogy ezt az együttműködést az energia területén minél jobban javítsuk az euro-földközi-tengeri együttműködés, és az euro-mediterrán fórum keretében.
Még egyszer üdvözöljük tehát ezt a projektet, és nagyon kíváncsian várjuk az elnök úr beszámolóját kairói látogatásáról.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Németország részéről Graf úr következik.
Otto Graf tanácsos (Németország) tájékoztatója
OTTO GRAF tanácsos (Németország): Köszönöm szépen, elnök úr. Németország továbbra is elkötelezi magát az energiabiztonság mellett Európában, s a Nabucco-projekt mellett is, továbbá az új kormányunk számára is azonosak maradtak a prioritások ezen a területen. A Nabucco része a koalíciós megállapodásnak az új kormányon belül, ami még biztosabb politikai hátteret biztosít. A német számítások szerint a jelenlegi, pillanatnyilag alacsonyabb gázfogyasztás ellenére a gazdasági nyomás miatt középtávon általában az energiaigény és a földgáz iránti kereslet Európában annyira nagy lesz, hogy minden megvalósítható csővezetékprojektre szükségünk lesz, amibe beletartozik természetesen a Nabucco is, ami nyilván a lista elején van. Németország számára ez nem vagy-vagy, hanem egy "és" kérdése.
Másodszor pedig a német elképzelés továbbra is az, hogy a csővezetékprojekteket vállalkozásoknak kell megvalósítania, nyereségességi, megtérülési szempontok alapján. Éppen ezért Németország továbbra is azt a nézetet képviseli, hogy a vállalkozásoknak, vállalatoknak kell főszerepet játszaniuk a megvalósítható megoldások kidolgozásában, aminek eredményeként megfizethető energiaárakat kell elérni, amire mindannyiunknak szükségünk van. E kontextusban tehát a német elkötelezettség a Nabuccóval kapcsolatban fennáll. Most azt kell biztosítanunk, hogy a csővezetéket az első és a második szakaszban meg lehessen tölteni gázzal, ez tehát a legsürgősebb feladat az elkövetkező időszakban.
Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen, nagykövet úr.
Nagykövet asszonyé a szó, parancsoljon.
Ireny Comaroschy nagykövet (Románia) tájékoztatója
IRENY COMAROSCHY nagykövet (Románia): Köszönöm szépen, elnök úr.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Szeretném önöket tájékoztatni a román álláspontról. A román álláspont nem változott, ismét szeretnénk megerősíteni a teljes támogatásunkat a Nabucco gázvezetékkel kapcsolatban. Ahogyan azt már eddig is mondtuk, ez számunkra stratégiai és gazdasági okokból elsődleges energiaprioritás.
Szeretném üdvözölni a bizottság részvételét és támogatását a projekttel kapcsolatban. Néztetünk szerint nagyon fontos, hogy koordináljuk a partnerállamokat, illetve az Európai Uniót a következő lépések során, hogy gyorsítsuk ezt a folyamatot, és ugyancsak üdvözöljük az új amerikai energiabizottság létrehozását, ami nézetünk szerint fontos szerepet játszhat a jövőben.
Még egy fontos előrelépés, amit szintén üdvözlünk, a kormányközi megállapodás aláírása Ankarában, amelyre idén júniusban került sor. Biztosak vagyunk abban, hogy ez egy olyan fontos előrelépés, amely fontos üzenetet küld a politikai kapcsolatok és a stratégiai szempontok miatt a pénzügyi köröknek is, hiszen ezen keresztül lehet finanszírozást szerezni, majd elindítani az építési munkálatokat. Ami bennünket illet, egy belső támogatási folyamatot indít el a projekt a támogatási szerződés létrehozására, ami még egy nagyon fontos lépés lenne.
Szeretném azt is megemlíteni, hogy Románia milyen nagy fontosságot tulajdonít a forrásországoknak. Nézetünk szerint intenzívebbé, egyértelműbbé, egybehangzóbbá kell tennünk az üzeneteinket ezen országok számára, Azerbajdzsán, Türkmenisztán, Egyiptom és Irak felé. Nézetünk szerint ez rendkívül fontos a projekt szempontjából.
Még szeretném elmondani, hogy jóllehet, egyértelműen stratégiai érdek a Nabucco létrehozása, nem szabad megfeledkeznünk arról - és itt csatlakoznék német kollégámhoz -, hogy figyelembe kell vennünk azt, hogy a Nabucco projekt legnagyobb ereje a biztonsági érv, a gazdasági indok, hiszen ez teszi lehetővé azt a lehetőséget, hogy megerősítsük a projektet, így biztosak lehetünk abban, hogy a PSA fontos üzenet lesz. Üdvözöljük az EBRD és az EIB érdeklődését, hogy finanszírozni akarják a projektet.
Végül, de nem utolsósorban engedjenek meg egy apró megjegyzést. A kormányközi egyezmény ratifikálását illetően üdvözöljük a magyarországi ratifikációt. Ezt azért említem meg, mert most itt vagyunk Magyarországon. Szeretném még egyszer elmondani: a ratifikációs folyamattal kapcsolatosan most úgy látjuk, hogy Romániában, a román parlamentben a gyorsított ratifikációs folyamatot illetően minden politikai párt a támogatását fejezte ki.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nagykövet asszonyé a szó.
Oya Tuzcuoglu nagykövet (Törökország) tájékoztatója
OYA TUZCUOGLU nagykövet (Törökország): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottsági Tagok! A következő nyilatkozatot szeretném felolvasni, amit Ankarából kaptunk: Törökország célja az, hogy egyre növekvő energiaigényét a források és az útvonal diverzifikációján keresztül elégítse ki. A földgáz szempontjából szeretne továbbra is Európa megbízható tranzitországa és partnere maradni. Energiastratégiája ügyében Törökország különös jelentőséget tulajdonít a Nabucco projektnek.
Ezzel kapcsolatban szeretnék röviden visszautalni arra, és elmondani azt, hogy tekintettel Törökország elsődleges helyzetére, illetve különleges földrajzi helyzetére az energiában gazdag országok és a nyugati piacok között, Törökország célja a '90-es években az volt, hogy a kelet-nyugati folyosót létrehozza. Ebben a kontextusban Törökország, Türkmenisztán és Azerbajdzsán akkori elnökei megállapodást írtak alá azzal a céllal, hogy a Transzkaszpi földgázvezeték projektet megvalósítsák, illetve türkmén gázt exportáljanak Törökországba. Az Egyesült Államok kormányának támogatásával ez 1998-ben, egy évtizeddel ezelőtt jött létre. A Nabucco projekt gondolata tulajdonképpen e megállapodás következményeként, eredményeként jött létre.
Ha megengedik, tehát a visszaemlékezés okán szeretnék visszatérni erre a nyilatkozatra, és szeretném elmondani, hogy a kormányközi megállapodás aláírása júniusban, Ankarában fontos előrelépés volt a projekt megvalósítása felé. A projekttámogatási megállapodás második fázisával, a jogi keretek felállításával Törökország célja az, hogy ezt a folyamatot a lehető leghamarabb lezárja. A projekttámogatási szerződéssel kapcsolatos tárgyalások második fordulóját most tartottuk meg, ezzel a kormányközi megállapodást már továbbítottuk a Török Nemzetgyűlés felé, holnap tárgyal erről a külügyi bizottság, és reméljük, így ezt a jövőben sikerül ratifikálni.
Ami a projekt megvalósítását illeti, Törökország aktív párbeszédet folytat a lehetséges forrásországokkal, Azerbajdzsánnal, Türkmenisztánnal és Irakkal. A Shah Deniz konzorciummal kapcsolatosan azt az exportlehetőséget választják, amelyik kereskedelmi szempontból a legelőnyösebb, így a Nabucco nemzetközi vállalat feladata lesz meggyőzni a Shah Deniz konzorciumot, éppen ezért forrásországként merül fel Türkmenisztán és Azerbajdzsán, amelyekre forrásországként fókuszálni kell.
Azon kell dolgoznunk, hogy türkmén gázt tudjunk Nyugatra eljuttatni, és ezzel kapcsolatban tavaly az elnökünk által kezdeményezett projektben Türkmenisztán és Azerbajdzsán elnökeivel próbáljunk megállapodni a Kaszpi-tengeren átvezető vezeték megépítésében. Irak is fontos résztvevő, szintén jelentős mennyiségű gázt biztosíthat a projekthez. A közelmúltban néhány konkrét lépést is tettünk Irak felé, hogy Törökországon keresztül Európa felé gázfolyosót hozzunk létre. Egyetértési nyilatkozatot írtunk alá, amikor a miniszterelnökünk Irakban járt két hónappal ezelőtt.
Ami az ellátási kérdést illeti, Törökország támogatja az Európai Bizottság kezdeményezését, hogy közös vállalatot hozzunk létre Kaszpi fejlesztési társaság néven. Itt igyekezni fogunk ösztönözni a megfelelő országokat nagy mennyiségű gázerőforrások kitermelése, feltárása érdekében.
Végezetül pedig szeretném megismételni és hangsúlyozni újra, hogy mi Nabucco-partnerekként fontos lépést tettünk a kormányközi megállapodás aláírásával. Ez szilárdan mutatja a politikai támogatásunkat, amit az állami felek biztosítanak a projekt számára. Éppen ezért a következő időszakban a projekt megvalósítása a kereskedelmi döntéseken múlik majd a Nabucco nemzetközi vállalat, illetve az állami felek politikai elkötelezettségének fenntartása mellett.
Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönjük szépen a beszámolókat, a nagykövetek, tanácsos úr és ügyvivő úr beszámolóit, amiből az derül ki, hogy nincs változás a Nabuccóban érintett országok elkötelezettségében, ami pedig az egyetlen megjelent potenciális forrásország, Egyiptom szándékát illeti a Nabuccóhoz való csatlakozásra, azt is üdvözöljük. Szeretném elmondani, hogy Azerbajdzsán és Türkmenisztán is meghívást kapott erre a találkozóra, de ők ma nem tudtak itt lenni. Bízom benne, hogy ezt majd még pótolni tudjuk.
A Nabucco bizottság jelentésének és határozati javaslatának elfogadása
Az elfogadott napirendi változásnak megfelelően szeretném előre venni a határozattervezet, illetve a jelentéstervezet elfogadásának kérdését. A jelentéstervezetben benne foglaltatnak a korábban már megtárgyalt pontokon túl az európai koordináció erősítésére vonatkozó javaslatunk, az a szándékunk, hogy a projekttámogatási megállapodás, ez a bizonyos, a nagykövet úr által gyakran emlegetett és most is minden bizonnyal szóba kerülő project support agreement is mihamarabb létrejöjjön.
Ezenkívül azt javasoljuk, hogy a kormány tegyen meg mindent a Nabucco gázvezetékprojekt kiemelt beruházássá minősítésének érdekében, ezen ismereteim szerint az NFGM dolgozik, és szeretnénk mi is kifejezni ehhez a támogatásunkat, hogy ez a különféle hatósági engedélyezések oldaláról simán mehessen végig. Illetve azt is javasoljuk, hogy a 2011-es magyar EU-elnökségre vonatkozóan kiemelt célkitűzésként jelenjen meg a Nabucco-vezeték megvalósítása a régió energiafüggetlenségi vagy energiadiverzifikációs törekvéseivel összhangban.
Javasolom, tárgyaljuk együtt ezt és a határozati javaslatot, hiszen a határozati javaslat a jelentés alapján készült. Kérdezem elsőként a bizottság tagjait, hogy van-e bármiféle észrevételük a jelentéssel, illetve a határozattervezettel kapcsolatban.
(Jelzésre.) Józsa képviselő úr!
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm, elnök úr. A magam részéről a jelentéstervezetet támogatni tudom, lényegég tekintve összefoglalja a bizottság működését. Azt hiszem, az aktualitás okán az arányosnál kicsit nagyobb helyet foglalnak benne az elnök úr legutóbbi tárgyalásai, voltak korábbi ilyen aktivitások is, amelyek másutt kerültek rögzítésre. De azt hiszem, ez mind része ennek a folyamatnak, és megerősíti a bizottság tevékenységéről alkotott képet.
Egy kis módosító javaslatom lenne, hogyha egyben tárgyaljuk a jelentést a határozati javaslattal. A 3. ponthoz - éppen a gyorsítás érdekében - javasolnék egy félmondatos kiegészítést a mondat végére. Tehát az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy tegyen meg mindent a Nabucco-projekt úgynevezett projekttámogató megállapodása, a project support agreement mihamarabbi megkötése érdekében, a hatályos jogszabályi keretek között. Azt hiszem, ez egyértelművé teszi, hogy nem gondolunk új jogszabályok megalkotására, ami esetleg hátráltatná vagy hátráltathatná a szerződés előkészítését, megkötését. Úgyhogy ezt a kiegészítést javasolom.
ELNÖK: Először megkérdezem a bizottság tagjait, van-e egyéb módosítási javaslat. (Nincs jelzés.) Ha nincs, megkérdezném Bayer nagykövet urat, adjon nekünk tanácsot, hogy ez a kiegészítés segíti vagy akadályozza a munkánkat, vagy a PSA megkötését.
BAYER MIHÁLY nagykövet: Ez nem okozhat problémát, hiszen minden körülmények között a hatályos jogszabályok között dolgozunk.
ELNÖK: Van-e valakinek ellenvetése a javasolt kiegészítéssel kapcsolatban? (Nincs jelzés.) Ha más hozzászólás nincs, akkor kérdezem, ki az, aki a jelentéstervezetet és a határozattervezetet is elfogadja. (Szavazás.) Köszönöm szépen, egyhangúlag elfogadtuk.
Kérem a pártok képviselőitől, hogy a házbizottság ülésén - ahogy szoktuk - képviseljük a Házszabálytól való eltérés elfogadását, csak akkor mehet ez hétfőn a parlament elé.
Köszönöm szépen.
Tájékoztató a Nabucco-projekt állásáról
Bayer nagykövet úr!
Bayer Mihály nagykövet tájékoztatója
BAYER MIHÁLY nagykövet: Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Misszióvezető Hölgyek és Urak! Azt gondolom, hogy a Nabucco-bizottság ez évi záróülésén talán tőlem is az a célszerű, ha kicsit összefoglalót adok, és kevésbé a részletekbe mennék bele. Annál is könnyebben és jó szívvel teszem ezt meg, mert felelősséggel - gondolom, valamennyiünk egyetértése mellett - kijelenthető, hogy 2009 a Nabucco számára példa nélküli jó év volt. Ez az év rendkívül sok eredményt, sikert hozott a Nabucco-projekt előkészítése tekintetében, és úgy gondolom, jelentős előrelépést regisztrálhattunk az egész Nabucco-folyamatban.
Talán az sem túlzás - és ezt a Kaszpi-térségben különböző partnereimmel folytatott tárgyalásokon hallottak alapján vonom le következtetésként -, hogy ma már azt is elmondhatjuk, hogy a Nabucco szimbólumává vált a déli energiafolyosónak. Ha arról beszélünk, hogy a déli energiafolyosóban majd lesznek különböző projektek, ma is vannak különböző elképzelések, akkor nem azt mondják, hogy majd ilyen vagy olyan vezetékeket fogunk építeni, hanem ha majd még akármilyen Nabuccókat építhetünk meg. Úgy gondolom, ez hallatlanul fontos. Apró kis nüánsz ugyan, de abból, hogy a Nabucco mit ért el az elmúlt időszakban, nagyon jól jelzi az eredményeket. Fontosnak tartom azt is, hogy ma már a Nabuccót nemcsak azok az európai uniós tagországok támogatják, amelyek közvetlenül vagy közvetve érintettek benne, hanem az Európai Unió egésze és a Bizottság szintjén is olyan jelentős változás következett be, ami alapján bátran mondhatjuk, hogy a Nabucco mostanra egyértelműen európai uniós projektté vált, és lényegében alapvetően mindenki az elsőszámú, a legfontosabb projektként tekint rá a déli energiafolyosóval kapcsolatos politikánk, törekvéseink realizálása keretében.
Nagyon fontosnak tartom azokat az eredményeket, amelyeket a projekt finanszírozhatósága tekintetében sikerült ebben az évben elérni. Itt az EIB, az EBRD, az International Finance Corporation és más bankok is jelezték, hogy szívesen finanszíroznák a projektet, ha kellően elő van készítve, és jók a projekt adatai. De ebből a szempontból talán az EBRD evolúcióját - ha szabad így mondanom - emelném ki.
Jól emlékszem arra, hogy az elmúlt év végén a budapesti Nabucco csúcs előtt informálisan, mint potenciálisan a Nabuccóra szánt pénz, EBRD-forrásokból 400 millió euró körüli összegekről lehetett hallani, majd a budapesti csúcs előtt 600-700 millióról beszéltek, a budapesti csúcs után 1 milliárd euróról, és ma hallani, bár egyelőre nem tudom, milyen felelősséggel, de nemsokára módomban lesz erről Londonban tárgyalni, azután majd szót válthatunk róla, esetleg az EBRD felehetően még 1 milliárd eurónál is többet tudna szánni a Nabucco finanszírozására. Úgy gondolom, ez nagyon pontosan jelzi azt, hogy milyen mértékben növekedett a banki szféra bizalma a Nabucco projekt iránt.
Nagyon fontosnak tartom azokat a tendenciákat is, amelyeket forrásoldalon tapasztalunk. Itt különösen kiemelném, hogy nemcsak arról van szó, hogy nőtt a forrásországok elkötelezettsége a Nabucco iránt, hiszen nagyon jól látható Türkmenisztánban, hogy míg mondjuk tavaly év végén, a Nabucco csúcs környékén beszéltem a projektben való részvételükről, akkor alapvetően úgy fogalmaztak, "ha esetleg majd részt veszünk a Nabucco projektben", majd az októberi türkmenisztáni látogatásom során nagyon magas rangú kormánytisztviselők lényegében azt mondták, hogy "mikor és hogyan", tehát alapvetően ez volt a kérdés. Én úgy érzékelem, ezt ugyan publikusan így nem nagyon teszik, de egyre erősödik a szándékuk, hogy adjanak Nabucco-gázt, és a mennyiség is, amit rendelkezésre tudnának vagy szeretnének bocsátani, szintén növekszik.
Nagyon fontos az is, hogy Kazahsztán is egyre inkább érdeklődik a projekt iránt, egyre inkább nyilvánvalóvá teszik, hogy lesz olyan gáz, amit az elkövetkező évtizedben Európába szállítanának, és úgy gondolom, ez szintén okot ad a bizalomra. Ezen túlmenően hallatlanul fontos, hogy az OMV és a MOL Irakban szerzett részesedést egy már gáztermelést folytató vállalatban, illetőleg az RWE a türkmenisztáni offshore-blokkban szerzett kutatási és kitermelési jogosítványokat. Tehát ma már azt is elmondhatjuk, hogy nemcsak virtuális gázszállításra van lehetőség a Nabuccóban, hanem a Nabucco három fontos tulajdonosa rendelkezik olyan pozíciókkal, amelyek alapján saját gázt remélhetnek és szállíthatnak majd a Nabuccón keresztül Európába.
Ebből a szempontból a forrásoldalon rendkívül fontosnak tartom azt, amit a román nagykövet asszony mondott az üzenetünkről. Ugyanis ezek az országok - ez különösen a közép-ázsiai, Kaszpi-térségi régióra vonatkozik - elég jelentős nyomás alatt állnak, mert ne feledkezzünk meg arról, hogy Oroszország és elsősorban Kína szeretne onnan több gázt vásárolni. Úgy gondolom, két ilyen nagyhatalommal a szomszédságukban az elkötelezettségüket felénk csak olyan mértékben fogják tudni erősíteni, illetve publikussá is tenni, amilyen mértékben mi a garanciákat vagy a biztonságérzetet tudjuk náluk erősíteni, azzal kapcsolatban, hogyha ezt felvállalják, mert akkor valóban ott lesz a cső, valóban ott lesznek a cégek, amelyek megvásárolják, és garantáltan elhozzák a gázt Európába, és nem kerülnek esetleg nagyon nehezen megoldható helyzetbe. Ebből a szempontból ez az időszak egy kicsit rossz, hiszen szándékaink ellenére elhúzódik az európai bizottság létrehozása, mert ilyenkor senki sem azzal foglalkozik, hogy a Nabuccót éppenséggel milyen gondok nyomasztják vagy foglalkoztatják a Kaszpi-térségben, de remélem, ez azért február 1-jétől meg fog változni. Nagyon fontos, hogy az új bizottságban a Nabuccóval kapcsolatos várakozásainkat, igényeinket, szempontjainkat határozottan az asztalra tegyük, és a korábbiaknál is erősebb támogatást kérjünk Brüsszelben az elkövetkező időszakban.
2009 hallatlanul fontos eredménye, hogy a Nabucco körüli jogi környezet alapvetően tisztázódik, a PSA-tárgyalások ennek a munkának a maradékát is elviszik. Én úgy fogalmaznék, hogy a Nabucco-megállapodás aláírásával egyértelműen nyilvánvalóvá vált, hogy a Nabucco milyen tranzitrezsim mellett működhet. Ez annyira fontos eredmény, hogy a cégek bizalmát a Nabucco iránt láthatóan jelentősen tovább erősítette, és itt nemcsak a Nabucco-részvényesekre, hanem a potenciális szállítókra is gondolok, beleértve a potenciális szállító országokat is, illetőleg a gázdirektíva alóli mentesítéssel lényegében az üzleti modell is létrejött, hiszen a Nabucco konzorcium részvényesei - az a három cég is, amelyeket említettem - biztosak lehetnek abban, hogy a mindenkori áteresztő-kapacitás szerint 25 évig használhatják a gázvezetéket befektetésük megtérülésének elősegítésére. Ezek a feltételek a konzorcium számára arra vonatkozóan komoly alapot jelentenek, hogy egyre inkább, most már a saját erőfeszítéseikre építve, a projekt kereskedelmi, gazdasági, üzleti vonalát vigyék tovább, és erre helyezzék a hangsúlyt. A konzorciumtól arra számítunk, hogy 2010 közepe tájékán meghirdeti az Open Seasont, amely a vezeték kapacitásának az elosztását jelenti. Nagyon remélem, hogy ez tartható lesz. Itt azért szükség van arra, hogy kellő szállítási kapacitás, kellő érdekeltség álljon rendelkezésre, de ez nemcsak a Nabuccón múlik.
A másik nagyon fontos elem lenne, ha a konzorcium 2010 végéig meg tudná hozni a végső befektetési döntést. Úgy gondolom, ez megint csak egyfajta garanciális elem lenne a potenciális szállító forrásországok felé, és gyakorlatilag 2010 a tervezőmunka, a konkrét műszaki tervezés befejezését, a környezetvédelmi hatásvizsgálat elindítását, felvezetését is jelentheti.
Mit tesz Magyarország azért, hogy a Nabucco változatlanul a figyelem középpontjában legyen, és olyan feltételeket hozzunk létre, amelyekben meg is valósulhat?
Úgy gondolom, Magyarország az elmúlt évben igen hatékonyan, aktívan segítette a Nabucco megvalósítását. Ennek kiemelkedő eseménye mindenképpen a január végi budapesti Nabucco-csúcsértekezlet volt, amely mindenki szemében alapvetően helyreállította a Nabucco iránti bizalmat, a Nabucco-projekt hitelességét, és erre építve tudtunk dolgozni tovább. Szeretném hangsúlyozni: számunkra ennek a hitelességnek nagyon drágának kell lennie, és mindent el kell követnünk annak érdekében, nehogy még egyszer véletlenül bárkinek, bármi ok miatt meginogjon a bizalma a Nabucco hitelessége iránt, mert ezt valószínűleg sokkal nehezebb lenne újra helyreállítani, mint ahogyan ezt partnereink támogatásával januárban meg tudtuk oldani.
Úgy gondolom, az is hallatlanul fontos volt, hogy Magyarország gyorsan ratifikálni tudta a Nabucco-szerződést. Én november elején az ankarai utam során az egyik legfontosabb célomként éppen azért utaztam el, hogy ne csak a ratifikáció folyamata következzen be, hanem Magyarország letétbe helyezze a ratifikációs okmányt Törökországnál, amely letéteményese a szerződésnek, és ezáltal magyar részről teljesen befejezettnek nyilvánítjuk a ratifikáció folyamatát. Magyarország aktívan kapcsolatot tartott a forrásországokkal, a nemzetközi partnerekkel, folytattuk a Nabucco Board előkészítő munkáját, és éppen a legutóbbi hetekben küldött a miniszterelnök úr Barroso bizottsági elnöknek az újraválasztása után egy levelet, amelyben felhívta a figyelmét a Nabucco projekt jelentőségére, és javaslatokat tett - beleértve a nemzetközi támogatást - a Nabucco arculatának a létrehozása és hasonló kérdések kapcsán. Ez azért is volt nagyon fontos és időszerű, mert éppen ez a hosszú átmeneti időszak járt azzal a veszéllyel, hogy esetleg egy kicsit háttérbe szorul a Nabucco, és a figyelem más irányba fordul, amit feltétlenül szeretnénk elkerülni.
Intenzíven dolgozunk a Project Support Agreement létrehozásán, erről kollégám fog beszélni. Szeretném itt kiemelni azt, hogy a Külügyminisztériumban - talán egy kicsit túllépve a hatáskörünket, és ilyenkor egy kicsit zavarban vagyok, mert az én mandátumom alapvetően a folyamat külkapcsolati, külpolitikai, biztonságpolitikai részére vonatkozik - olyan helyzetben vagyunk, hogy mozgósítani tudunk a tárcák szintjén. Most már két értekezletet is szerveztünk a Külügyminisztériumban, annak érdekében, hogy egyrészt először a tárcák, utána pedig a tárcák és a környezetvédelmi felügyelőségek, az érintett vállalatok beszéljenek a környezetvédelmi hatásvizsgálat folyamatáról. Ez minimum másfél-, kétéves dolognak ígérkezik. Alapvető követelmény, hogy a Nabucco minden szempontból megfeleljen az uniós környezetvédelmi előírásoknak.
Tehát itt rendkívül bonyolult és hosszadalmas folyamatokról van szó, s úgy gondolom, ezt azért fontos hangsúlyozni, mert lehet, hogy ebben a kormány különböző szerveinek szükségük lesz a parlamenti pártok képviselőinek a támogatására, hiszen ma már látszik, hogy egy projekt kapcsán ilyen volumenű munkát még soha nem kellett elvégezni, és ebből a szempontból a Nabucco például a környezetvédelmi felügyelőségeknek, a környezetvédelmi hatóságoknak olyan mennyiségű munkát ad, amelyhez lehet, hogy több pénzre vagy több emberre lesz szükségük, beleértve mondjuk a közmeghallgatásokat és ezer olyan mást, amelyekkel korábban soha nem kellett szembesülniük. Ez tehát feltétlenül olyan értelmű jelentőséggel bír, amely nemcsak a szakmai szintű, hanem valószínűleg a politikai szintű figyelmet is igényelni fogja.
Itt mindenkit biztosítani tudok arról, hogy az Európai Bizottság, a konzorcium, a tervező Olajterv a találkozókon megerősítette, hogy valamennyi környezetvédelmi szempontnak és környezetvédelmi szabálynak messzemenően eleget kívánnak tenni, azon lesznek, hogy ez a folyamat minél gyorsabban, minél jobb együttműködésben legyen befejezhető.
Mit tartok a projekt elkövetkező időszakra vonatkozó kihívásainak?
Az egyik - erről már beszéltem - a projekt iránti széles körű nemzetközi politikai támogatás fenntartása. Nem szabad azt hinni, hogy ez egyszer és mindenkorra adott. Akkor is, ha a szándék megvan, ezt valakinek mozgatni, generálni kell, ügyelni kell arra, hogy ez éljen, és időközönként formálisan is kifejezésre kerüljön. Úgy gondolom, ez közös felelősségünk - az Európai Uniónak és a projektben érintett országok kormányainak.
A második, amit nagyon fontosnak tartok, hogy minél előbb megoldódjon Azerbajdzsán és Törökország között a tranzitkérdésekkel kapcsolatos vita. Hiszen ha ez a kérdés nem oldódik meg vagy elhúzódik, az nem azt jelenti, hogy a Nabuccóba nem jöhet gáz a Kaszpi-térségből, hanem a déli energiafolyosóba nem jöhet gáz a Kaszpi-térségből. Márpedig itt a hitelesség kérdésére visszatérve, azt hiszem, ez problémát okozhat. Tudom, török partnereink tárgyalnak Azerbajdzsánnal, intenzív - és nem könnyű - tárgyalások folynak. Ezzel együtt itt is szükséges elmondani, hogy a projekt érdeke, az Unió érdeke az, hogy ez a vita minél előbb megnyugtatóan lezáródjon, és ne válhasson akadályává például a Şah Deniz második fázisának a fejlesztéséről szóló befektetési döntés elfogadásának, vagy adott estben az open season eredményes lebonyolításának, hiszen ahhoz, hogy az eredményes legyen, az iraki gáz mellé valószínűleg a szállítóknak azerbajdzsáni gáz szállítását is le kell tudni kötniük.
Úgy gondolom, ebből a szempontból nem könnyíti a helyzetet a Törökország és Örményország közötti megbékélési folyamat, bármennyire is támogatjuk, és örülünk annak, ha két szomszédos ország rendezi egymással régóta tartó vitáit, normalizálja kapcsolatait és együttműködést keres, de ennek vannak olyan következményei Azerbajdzsánra, amelyeket kezelni kell. E nélkül valószínűleg szintén nehezebbé válhat egy-két ügy lebonyolítása, megoldása a térségben.
A project support agreementek kitárgyalása, aláírása szintén fontos. Nem rejtem itt véka alá, hiszen úgyis ki fog derülni, hogy nem fogjuk tudni tartani azt a január közepei határidőt, amit Ankarában önmagunk számára kijelöltünk. Ez nem a szándék kérdése, hiszen gyakorlatilag szinte mindenki vagy befejezte, vagy a közeljövőben befejezi a konzorciummal a harmadik tárgyalási fordulót. Láthatóan jóval bonyolultabb az ügy, mint amilyennek ezt egy fél-háromnegyed évvel ezelőtt gondoltuk. Azt hiszem, az a lényeg, hogy minél hamarabb és eredménnyel záruljanak ezek a tárgyalások mind az öt ország esetében. Talán sürgetném a ratifikációs folyamatot is, hogy az minél hamarabb végbemenjen, ez is fontos garanciális eleme annak, hogy a Nabucco hitelessége megmaradjon.
Végezetül szeretném megköszönni a bizottság érdeklődését a munkám iránt, azt a támogatást, amit kaptam. Ugyan azt mondtam, hogy valószínűleg én vagyok ma az a köztisztviselő, akit a parlament legszorosabban ellenőriz, de ebben van jó is. Hiszen könnyebb úgy dolgozni, a partnereink előtt megjelenni, ha azt mondhatom, hogy amit képviselek, azt a parlament egésze támogatja, azzal egyetért, és nem csak és egyedül a kormány vagy a magyar Külügyminisztérium álláspontja. Úgyhogy szeretném megköszönni ebből az alkalomból a figyelmet, a támogatást, és kívánni mindenkinek kellemes ünnepeket.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen a nagykövet úr beszámolóját. Kérdezem, van-e a nagykövet úrhoz kérdés, illetve megjegyzés az általa elmondottakkal kapcsolatban.
(Jelzésre.) Társelnök úr!
BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen, nekem rövid kérdéseim lennének. Az egyik, hogy egyre több hírt kapni arról, hogy francia cégek, illetve energetikai vállalatok is érdeklődnek részben a Nabucco iránt, másrészt pedig a Déli Áramlat iránt. Tudunk-e erről bővebben?
A másik pedig, bár itt van főtanácsos úr is, de én most a nagykövet úrhoz intézném a kérdésemet, bár lehet, hogy mindkettőjükre vonatkozik. Németország kapta az energetikai biztos posztját Oettinger úr személyében. Milyen típusú biztosi munkára számíthatunk, ismeretei szerint mennyire fogja előtérbe helyezni az új biztos a Nabuccót munkája során?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Józsa István képviselő úr!
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Azt hiszem, egyet lehet érteni a nagykövet úr mondandójának lényegével, hogy komoly tekintélyt sikerült felépíteni a Nabucco-projekt támogatása mellett, és ebben Magyarország, a magyar parlament is szerepet vállalt. Ugyanakkor szeretném kérdezni, utalva arra a félmondatára, miszerint nem kedvező, hogy az Európai Bizottság kicsit elhúzódva alakul meg, tekintettel arra, hogy döntés van a konkrét anyagi támogatásról, ez az elhúzódás milyen kockázatot hordozhat.
ELNÖK: Kékesi képviselő úr!
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Vendégeink! Tisztelt Bizottság! Kis felvezetővel kezdeném a tulajdonképpeni kérdésemet. Természetesen látva megannyi nyűgjét, feladatát és kockázatát az éppen most tárgyalt, látható méretű Nabucco-projektnek, mégis azt gondolom, hogy kicsit megnyugvással tudjuk fogadni azt, hogy jó úton van, újra beindítottuk ezt a projektet, már amennyi szerepünk természetesen nekünk volt ebben a dologban. Ugyanakkor természetesen azt is érzékeljük, azt is látjuk, hogy bár most a gazdasági válság miatt nem oly módon változik Európa gázigénye, de azért minden egyszer véget ér, a gazdasági válság is lecsengőben van, és akkor ismét visszakanyarodunk azokhoz a becsült, előre jelzett többletgázigény-mennyiséghez, aminek mintegy 10 százalékát, tehát jelentős, de mégis kis részét tudja csak a jelenleg tervezett Nabucco-projekt biztosítani.
Az is fontos, hogy a projektben, bár nyilván korábban elkezdődött ez a tervezőmunka, tehát évekkel ezelőtt, akkor megfelelő perspektívának tűnhetett, hogy 10-15 évre előre becsülve, a 2013-2015. éveknél a csúcsot megtervezzék, és ezzel a projektet majd lebonyolítsák. Most azonban már itt kopog 2010 az ajtónkon, tehát ez a 3-5 éves perspektíva már nem tűnik minden szempontból kielégítőnek. Azt gondolom, egy kicsit a későbbi időszakra is kellene gondolni, tehát fel kellene vázolni - és kinek másnak, mint azoknak, akik ezzel a kérdéssel foglalkoznak - egy következő gazdaságpolitikai, energiapolitikai perspektívát ebben a kérdésben. Azt nem tudom eldönteni, hogy a mi bizottságunknak mennyi ideje és mennyi energiája van még ezzel a kérdéssel foglalkozni, de amikor majd átadjuk a stafétabotot, vagy újabb ajánlásokat fogalmazunk meg - éppen azért nem a határozattervezetnél vetettem fel ezt a kérdést, mert nem gondolom, hogy most hirtelen kellene bedobni -, foglalkozzunk azzal a lehetőséggel, járjuk körül addig ezt a témát is, hogy milyen 2013-15 utáni perspektívát tudunk ajánlani akár mi mint bizottság, akár ennek az általunk felvetett Nabucco Boardnak, hogy ez a vezeték, ez a hálózat később is és erőteljesebben tudja szolgálni az Unió és Magyarország energiapolitikai céljait, gázigényeit.
Elnök úr, köszönöm a szót.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Elnézést kérek Firtl képviselő úrtól, hogy nem követtem a kormánypárti-ellenzéki szabályokat. Parancsoljon!
FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Semmilyen probléma nincs, elnök úr. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindenekelőtt megköszönöm Bayer nagykövet úrnak azt a munkát, amit eddig a bizottság tekintetében végzett, és számunkra a megfelelő tájékoztatásokat teljes felkészültséggel tette, és azt hiszem, mindannyian megállapíthatjuk, hogy valóban, éppenséggel a január Nabucco-csúcs lebonyolításában is nagy szerepe volt, és az eltelt időszakban végzett munka is azt bizonyítja, amit a beszámolója is mutatott, hogy valóban, Magyarország naprakészen és valóban a Nabucco-projekt érdekében tesz.
Itt értek egyet az elnök úrral abban, hogy nincs alternatívája a Nabuccónak, ha diverzifikációról beszélünk. Beszélhetünk itt a Déli Folyosóról, de a Déli Folyosón belül is az igazi diverzifikáció szerepének az erősítéséről, mint ahogyan a nagykövet hölgyektől, uraktól is elhangzott, ez alapvető érdekünk Közép-Kelet-Európában, de Európában is. Innen fakad a kérdésem is. Német részről elhangzottak a koalíciós tárgyalások. Ez jelent-e további előnyt a jelenlegi koalícióban, hiszen koalíciós tétel volt a Nabucco? Mit jelent ez számunkra az elkövetkező időben, illetve mit jelent ez a Nabuccónak?
Az amerikai féltől szeretném megkérdezni: miként vesznek részt az amerikai cégek, vállalkozások magában a Nabuccóban, hiszen török részről is elhangzott, hogy ezután már a kereskedelemé a főszerep? Tehát miként jelennek meg ebben a projektben? Azután egy egészen teoretikus kérdés: az itt esetlegesen elhangzott beszállítókon túl Irán beszállító tud-e lenni a Nabucco projektbe? Ezek lettek volna a kérdéseim.
Még egyszer hangsúlyozni szeretném, mi abban vagyunk érdekeltek - Bayer Mihály nagykövet úr is mondta, és a határozatot is elfogadtuk -, hogy magyar részről a projekt állandó életben tartása nagyon fontos. Itt meg kell köszönni Törökország munkáját, amelyről a nagykövet asszony részletesen beszámolt, hogy milyen tárgyalásokat folytatnak.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nagyon szeretném ehhez még hozzátenni, hogy a nagykövetünk teljesítményét és nemzetközi elismertségét illetően el kell mondanom, mindenhol, ahol tárgyalunk, szóba kerülnek nevek azzal kapcsolatban, hogy kik azok, akik, bár elég kevesen voltak, de mindenképpen meghatározók abból a szempontból, hogy idáig eljutott a Nabucco. Azt hiszem, a bizottság véleményét is tükrözni tudom akkor, ha azt mondom, valószínűleg nem tartana itt a Nabucco, ha a nagykövet úr nem végezte volna ilyen kiváló hozzáértéssel a munkáját, úgyhogy ezt én is szeretném elismerni.
Egyben volna egy kérdésem: milyen terveik vannak arra nézve, hogy a régió erejét vagy a hangját egységesítsük Európa felé, a világ felé, annak érdekében, hogy ne csak 10 millió magyar állampolgár és az időről időre szervezett konferenciák résztvevői nevében tudjunk nyilatkozni, hanem meg tudjunk jeleníteni olyan 100-150 milliós érdeket, amely már valószínűleg hangosabb tud lenni minden ügyben? Tehát tervezünk-e valamilyen regionális fellépést?
Azt javasolom, mivel kérdések hangzottak el az ügyvivő úrhoz, a tanácsos úrhoz, hogy először adjuk meg a misszióvezetőknek a lehetőséget arra, hogy válaszoljanak, ami egyébként az ő részükről persze visszautasítható, de hogyha válaszolni kívánnak, akkor hallgassuk meg őket, utána pedig visszaadom a szót a nagykövet úrnak, azzal, ha a főosztályvezető úr bármit hozzá szeretne tenni ehhez, akkor szintén tegye meg.
Kérdezem az ügyvivő urat, kíván-e ehhez hozzátenni valója.
JEFFREY D. LEVINE ügyvivő (Amerikai Egyesült Államok): Ami a kérdését illeti az amerikai részvételről, illetve a csővezeték-konzorciumról: jelenleg nincs olyan amerikai vállalat, amely részt venne ebben a munkában. Az amerikai kereskedelmi részvétel sokkal inkább a forrásországok oldalán jelenik meg, annak segítésében, hogy az erőforrásaikat fejleszteni tudják, és gázt tudjanak biztosítani.
Ami a finanszírozást illeti, az Egyesült Államok az EBRD legnagyobb befektetője, amely szintén partnere ennek a projektnek.
ELNÖK: Tanácsos úré a szó.
OTTO GRAF tanácsos (Németország): Köszönöm szépen, elnök úr.
Ami a kérdését illeti, hogy a koalíciós megállapodás mit jelent a résztvevőknek: ez azt jelenti, hogy a kormányunk ugyanannyira elkötelezi magát az energiabiztonsági kérdések és a Nabucco projekt mellett, mint az előző kormány. Ennek írásba foglalása azt jelenti, hogy nem lesznek változások ebben a kötelezettségvállalásban a koalíció ideje alatt. Talán tudja, más energiakérdésekben például lépésről lépésre követtük a koalíciós szerződést, ugyanerre számítunk itt is, úgyhogy ez csak megerősíti a politikai kötelezettségvállalást, annak ellenére, hogy Németország is azt gondolja, a vállalatoknak vezető szerepet kell vállalniuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nagykövet asszony kért szót. Parancsoljon!
IRENY COMAROSCHY nagykövet (Románia): Köszönöm szépen.
Egy olyan szempontra szeretnék kitérni, amely itt említésre került, nevezetesen a Gas de France részvételére. Romániának az az érdeke, hogy erős társakat találjon, akik fel tudják gyorsítani a projekt megvalósítását. Továbbra is támogatjuk a Gas de France részvételét a Nabuccóban, hiszen ezen a területen ez az egyik vezető vállalat, amelyik fontos hozzáadott értéket tud biztosítani ebben a projektben. Nem akarom a többi érvet elmondani, mert azt hiszem, ez egyértelmű.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nagykövet úré a szó.
BAYER MIHÁLY nagykövet: Köszönöm szépen. A francia cég bevásárlásra vonatkozó kérdéssel kapcsolatban tulajdonképpen azt tudom mondani, én is meg tudom erősíteni, hogy a kormány részéről nincs akadálya annak, sőt, elképzelhetőnek tartja azt a lépést, hogy a Gas de France csatlakozzon a Nabuccóhoz.
Itt azért szeretnék arra emlékeztetni, hogy a Nabucco egy kereskedelmi projekt, amelynek bankok a tulajdonosai, és a tulajdonosnak alapvetően azt kell eldönteniük, hogy látnak-e helyet, szerepet, szükség van-e egy olyan szerepkörre, amit most a Gas de France jelent. Korábban erről már volt szó, de akkor ez nem jött létre, ezt követően csatlakozott az ERW a Nabucco projekthez. Alapvetően végül mindenképpen a vállalatok egyhangú döntésén múlik, hogy szükségük van-e egy hetedik tulajdonosra vagy sem. Úgy tudom, jelenleg ilyen tárgyalások nem folynak, tehát ez elsősorban a politika színterén jelent meg. A projekt külpolitikai részével foglalkozom, és úgy látom, hogy a projekt támogatása, illetve támogatottsága szempontjából, ha a jövőre nézve Franciaország jobban odaállna, nem lenne hátrányos, ha ez a lépés a francia kormány oldaláról biztosan több figyelmet, esetleg politikai támogatottságot, érdeklődést jelentene.
Ami az EDF Déli Áramlatba történő bekapcsolódását jelenti, ismét csak arra utalnék, hogy nem szabad mindent helyi értéken kezelni abból, ami a Déli Áramlat kapcsán a sajtóban megjelenik. Természetesen itt folynak a tárgyalások. Tudomásom szerint először született a Gazprom és az EDF között egy megállapodás, majd ezután az ENI-vel is megállapodtak. Egy szándéknyilatkozatról van szó, tehát nem konkrét jogi értelmű megállapodásról. A dolog másik része az, hogy nincs döntés arról, hogy az EDF kitől, mennyi százalékot fog kapni, tehát az ENI fog-e a saját rész 50 százalékából odaadni annyit, hogy 10 százalék jut az EDF-nek, és tulajdonos lehessen, vagy pedig majd a Gazprom is odaad, tehát ezek komoly kérdések. Visszaemlékszem olvasmányélményeimre, hogy a különböző tárgyalásokon a Déli Áramlat kapcsán melyik kormány mennyit küzdött azért, hogy az 50 százalékos tulajdonarányt meg lehessen tartani, az ne 51 és 49 százalék legyen a házigazda kormány esetében.
Tehát ezek nincsenek lejátszva, és gondolom, ez egy hosszabban tartó folyamat lesz. A másik, hogy a magam részéről kevéssé tudom értelmezni azt, hogy az EDF pontosan mibe vásárolná be magát. Ugyanis tudok arról, hogy van egy Déli Áramlat létrehozására bejegyzett projektcég Svájcban, de azért ez egyelőre egy viszonylag alvó vállalkozás. A sajtó szerint szó van arról, hogy a Fekete-tengeri szakaszába vásárolná be magát, de nincs még feasibility study sem, tehát nem tudjuk, hogy hova fog menni, miről van pontosan szó.
Tehát úgy gondolom, hogy egyelőre ez inkább egy politikailag motivált szándéknyilatkozat, mintsem egy konkrét üzleti formában is kialakuló projekt vagy együttműködés lenne. Az egyértelmű, hogy a francia cégek is látják a nagy pénzt az energiában, és ők is szeretnek mindenütt ott lenni, ahol a pénz szaga megjelenik. Mert egyelőre természetesen még senki nem mondhatja, hogy egyik vagy a másik projekt 100 százalék, 1000 százalék, hogy meg fog valósulni.
Az, hogy egy német politikus lesz az energia portfólió gazdája az Európai Bizottságban, értékelésem szerint az a téma jelentőségének a felértékelődését, fontosságát mutatja. Nem tudok beszámolni arról, hogy Oettinger úr mit gondol erről, hiszen még a meghallgatása sem történt meg, tehát valószínűleg nem nekünk fogja a sajtón keresztül elmondani először. Viszont ismerem azokat a - mondjuk úgy - "instrukciókat", várakozásokat, amelyeket Barroso elnök úr fogalmazott meg a különböző biztosok felé az elmúlt hét során. Ennek keretében az energiabiztos-jelöltnek is küldött egy levelet, melyben egyértelművé tette, hogy az energiabiztonság, a diverzifikáció kérdései a kiemelt témák között kell hogy szerepeljenek a kijelölendő vagy megválasztandó energiabiztos munkájában. Tehát azt gondolom, ebből a szempontból hallatlanul fontos, hogy ez a kérdés a figyelem középpontjába kerül.
Itt azért van egy teendőnk, legyünk őszinték. Mert ha megnézzük az Európai Unió általános energiabiztonsági, ellátásbiztonsági helyzetét, akkor azt látjuk, hogy nincs baj. Uniós szinten, tehát a nagy képet nézve nagyjából minden rendben van, csak ez eltakarja, elfedi azt a helyzetet, hogy miközben a 2004 előtt az Európai Unióhoz csatlakozott országok energiahálózata - és itt gázról, de áramról, másról is beszélhetünk - alapvetően diverzifikáltak, és nekik tényleg nincsenek különösebb problémáik. Tehát ők bátran vehetnek több orosz gázt, mert lehet, hogy az orosz gáz náluk diverzifikációs eszköz, hogy mondjuk ne legyenek annyira függőek az észak-afraikai gáztól. A mi esetünk, tehát a 2004-ben vagy az után csatlakozottak esetében kifejezetten az egyoldalú orosz gáztól való függőség a probléma, és részben ez az oka némi feszültségnek, ami Oroszország és az Európai Unió energiakapcsolataiban az elmúlt időszakban megjelent. Tehát fontos, hogy erre odafigyeljen az új Bizottság, mert ha ezeket nem tudjuk megoldani, akkor valószínűleg az orosz-EU-kapcsolatokban is meglesznek ennek a hatásai, és bizonyos kérdések megoldása ebben a párbeszédben nehezebbé válik. Nagyon fontos, hogy mi is hallassuk a hangunkat, tehát ne azt várjuk, hogy majd valakinek eszébe jut Brüsszelben, ha mi nem lépünk határozottan, valószínűleg ezt nehezebb lesz elérni.
Mire gondolok a nem kedvező helyzettel? Szeretném itt is megerősíteni, hogy a Bizottság nagyon határozott, nagyon sokirányú politikai és szakmai segítséget nyújtott az elmúlt időszakban a Nabuccóval kapcsolatos erőfeszítésekhez. Amit nem kedvezőként gondolok az az, amikor az átmenet elhúzódik. Ki tudta ez előtt egy jó hónappal, hogy mi lesz a lisszaboni szerződés sorsa, milyen Bizottságot kell megválasztani? Arról volt szó, hogy lehet, hogy november 20-a után elkezdődik a bizottsági tagjelöltek meghallgatása, most januárról van szó. Tehát február 1-je előtt nem lesz új Bizottság. Ebben az időszakban lényegében nem nagyon fordul figyelem arra, hogy például a Kaszpi-térségben a potenciális források igenis igényelnének némi politikai figyelmet. Azerbajdzsánról is beszéltem, ebben a helyzetben ők tényleg nagyon komoly problémákkal és kihívásokkal szembesülnek. Ők azt várnák, hogy az Európai Unió képviselői kicsit jobban odafigyeljenek, kicsit többet törődjenek velük. Azerbajdzsánnak vannak legitim szempontjai ezekben a kérdésekben, és lehet, hogy nem lenne haszontalan, ha például ilyen szempontból több figyelem irányulna rájuk, és egy ilyen átmeneti helyzetben, mint amit most megélünk - elnök úr is beszélt erről -, azt hiszem, kicsit nekünk is túlzó, irreális elvárás, hogy ez bekövetkezzen. Ebből a szempontból mondtam, hogy ez nem igazán szerencsés vagy jó, hogy pont egy ilyen időszakban tart a várakozásokat meghaladóan sokáig az új Európai Bizottság létrehozása.
Amit Kékesi képviselő úr mondott, azt nem kommentálnám, csak talán, ha egy-két dologgal szabad kiegészítenem. Azt mondják a szakértők - de ebben nincs teljes egyetértés egyébként a szakértők között sem -, hogy 2015 körül állhat helyre az Európai Unió gázfogyasztása. Tehát körülbelül akkorra jutunk el a 2008-as fogyasztási szinthez. Azt hiszem, ez a Nabucco szempontjából alapvetően nem probléma, annál is kevésbé probléma, mert a Nabucco a teljes kapacitását szakaszosan kívánja elérni. Tehát nem arról van szó, hogy mondjuk most azt mondja, hogy 2014 végén, 2015 elején beindulhat a vezeték. Ha ez így lesz, és magam azt kívánom, hogy így legyen, akkor is valószínűleg a kapacitás egyharmadával, 40 százalékával működne. Tehát nem arról van szó, hogy mindjárt 30 milliárd köbmétert rá tudnak vagy akarnak zúdítani az európai gázpiacra. Nem tudom, hogy a konzorcium tagjainak a zsebe ezt mennyire bánná vagy sem, de azt tudom, hogy fogyasztóként nekünk valószínűleg jó lenne, ha sok gáz lenne a piacon, mert akkor lehet, hogy olcsóbban lehetne vásárolni. Tehát ilyen szempontból nem biztos, hogy ez a helyzet feltétlenül hátrány a fogyasztók számára.
Firtl képviselő úr említette Iránt. Sajnos nem tudok semmi jó vagy új dologról beszámolni. Az egyik oldalról azt tapasztaljuk, hogy Irán különböző csatornákon keresztül jelzi változatlan készségét, érdekeltségét abban, hogy a Nabuccóba beszállítson, a másik oldalról viszont azt látjuk, hogy éppen a napokban jelentették be, hogy további centrifugákat építenek, és további dúsítási programokat indítanak el. Ez a kettő valószínűleg nehezen összeegyeztethető egy darabig.
Egy dologra hívnám fel a figyelmet - és mindenfajta üzenet nélkül, ezt szeretném hangsúlyozni -, hogy azért ez a helyzet, miközben azt hiszem, nem nagyon tudunk merre mozdulni, azzal járhat, hogy Irán előbb-utóbb teljes vagy nagyon jelentős mértékben átépíti a gazdasági kapcsolatrendszerét Ázsiára, anyagi eszközeit átcsoportosítja, és ne adj' isten, majd az energiapiacon is orosz, kínai és más vállalkozók viszik a prímet. Nem nagyon hiszem, hogy az európai vagy a nagy nemzetközi energiacégek azért örülnének annak, hogy amikor majd megnyílik Irán, versenyhátrányból indulhassanak, hiszen ott is hatalmas pénzről és üzleti lehetőségekről van szó.
Arról, hogy szeretnénk-e hallatni a hangunkat, úgy gondolom, hogy igen. Vannak tervek arról, hogy egy regionális energiabiztonsági találkozóra kerüljön sor Budapesten, ennek az előkészítése most folyik, és remélem, hogy ezt rövidesen publikussá is lehet tenni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen a beszámolókat.
Ezzel a 3. napirendi pontot is részben teljesítettük, a Nabucco PSA-szerződések ügyét. Itt szeretném a 3. napirendi ponthoz kapcsolódóan az NFGM képviselőjének átadni a szót, egyben egy mulasztásomat pótolni, hogy tudniillik, a MOL képviselőit is szeretettel köszöntsem, akiket arra fogok kérni, hogy majd szintén szóljanak hozzá ehhez a napirendi ponthoz.
Főosztályvezető úr!
Szabó György főosztályvezető (NFGM) tájékoztatója
SZABÓ GYÖRGY (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A magam részéről igyekszem nagyon rövid lenni, de egyúttal nagyon hálás vagyok azért, hogy mód nyílik a részes országok nagykövetei és diplomáciai képviselői előtt beszélni.
Amint a múlt ülésen is jeleztem, a PSA-szerződések bilaterális szerződések a Nabucco nemzetközi vállalat és az adott ország kormánya között, azonban ennek ellenére egyfajta harmóniának és koherenciának kell majd megjelennie, ami azt jelenti, hogy valamiféle egyeztetésnek menet közben sorra kell kerülni a tagországok és a kormányzatok között, hogy ne legyen túl nagy eltérés, csupán annyi, amennyi a jogi keretek egy-egy országon belüli eltérése által indokolt. Ezzel a felütéssel kezdve egyúttal jelezném, hogy a Külügyminisztériummal ellentétben az NFGM-nek sajnos nincs inherensen koordinatív szerepe a magyar közigazgatáson belül, így de jure felhatalmazása nincs tulajdonképpen a PSA-tárgyalások folytatására, hanem csak a tárgyalásvezetői pozíció kijelölése jelenti a tárgyalások folytatásához a jogalapot, ez nem biztos, hogy a tárgyalások befejezéséhez elég lesz. Ezért gondolkodunk azon, hogy egy kormányhatározattal jogilag is megerősítésre kerüljön ez a szerep, és egyúttal elősegítse a koordinációhoz szükséges feladatainkat, és ne mindig a Külügyminisztérium segítségét kelljen igénybe vennünk.
Nagyon fontos annak a tudatosítása is, hogy a PSA ugyan következménye az államközi megállapodásnak, azonban szorosan kapcsolódik a környezetvédelmi és társadalmi hatástanulmány felméréséhez, amelynek az elkészítésében a Nabucco nemzetközi vállalatnak és a konzorcium tagjainak komoly problémái lesznek az elkövetkezendő másfél évben, hiszen ez a PSA-val egyfajta kölcsönhatásban van. Itt azt szeretném külön kiemelni, hogy az Európai Bizottság részéről belátás keletkezett, és miközben a PSA-tárgyalások koordinálását továbbra sem vállalja fel, a környezetvédelmi és társadalmi hatástanulmányok kapcsolatában viszont újra felvállalt egyfajta koordinatív szerepet az országok között. Tehát feltehetően például Magyarországon a Környezetvédelmi Minisztérium és más országokban az illetékes hatóságok kapnak majd támogatást az Európai Bizottságtól.
Ez a folyamat Brüsszelben december 4-én megkezdődött, az ebben illetékes hatóságok eligazítást kaptak. Itt első lépésként - ez egyfajta könnyítés, mert ilyenre még nem volt precedens - abban már megegyeztek, hogy nem kell kijelölni egy koordináló országot a hatástanulmány elkészítéséhez, mert minden ország elkészíti a saját részét, és feltehetően a bizottság fogja összefésülni, egy egységes egésszé varázsolni a hatástanulmányt a tagországi elfogadások után.
E kitérő után visszatérve a PSA-ra, kihasználva azt, hogy a diplomáciai testület vezetői itt vannak. Azt szeretném mondani, hogy nagyon fontos lenne annak a rögzítése - ezt kérésként kérem, rögzítsék -, hogy például a hatályos PSA-jog, amiben megállapodunk, jó lenne, ha egyforma lenne. Ebben tudomásom szerint van egyfajta nézeteltérés majdnem minden tagország és a Nabucco nemzetközi vállalat között. Itt egyfajta feloldatlan probléma is felmerül, mert míg a finanszírozó bankok és szervezetek az angolszász jogot preferálnák, addig a tagországok zöme mégis csak a kontinentális Európához tartozik, így mi a magunk részéről a kontinentális jogot preferálnánk, ezen belül természetesen minden országnak más és más a szíve joga, de ezt mégis csak össze kellene hangolnunk. Mi a magunk részéről a svájci jogot javasolnánk, mert erre már van nemzetközi precedens, a különböző gázprojekteknél a svájci jog már alkalmazásra került, ez ismerősebben hangzik a kontinentális országok adminisztrációja számára.
Egy rövid példával hadd illusztráljam, miért van ennek nagy jelentősége. Már a múltkor is említettem, hogy a PSA-szerződés egyik legnagyobb dilemmája az, hogy milyen mértékig tartalmazhat közjogi elemeket, a Magyarországon november 11-én lezajlott harmadik tárgyalási fordulón is e körül zajlott a legintenzívebb vita. Az egyeztetési nehézségek is ebből adódóan fognak folytatódni, hiszen a vállalat érdeke egyértelműen az, hogy minél több garanciát kapjon, azonban, legalább is a kontinentális Európában, nagyon eklatánsan eltér az államon belül a hatalommegosztás gyakorlata. Az aláíró fél a kormány lesz. Nem tudunk olyan jellegű kötelezettségeket vállalni, amelyek sértik a bírói önállóságot, az önkormányzatiság elvét, netalántán a parlament számára törvényalkotási kötelezettséget írnánk elő, hiszen a kormánynak ilyen jellegű feladatai és lehetőségei nincsenek. Ezt bármilyen finoman akarjuk megfogalmazni a PSA-ban, nehézségeink lesznek. Ennek ellenére megpróbálunk rendkívül rugalmasan hozzáállni - ezt a rugalmasságot szeretném itt hangsúlyozni -, és ezt minden tárca részéről meg fogjuk adni. Itt megköszönném Józsa képviselő úr kitételét, ami ugyan evidenciának hangzik, de a PSA-tárgyalásokon rendkívül hasznos lesz, hogy a hatályos jogszabályi környezetnek megfelelően tudjunk dolgozni.
Egy példa: mondjuk, ha Magyarország mégis belemenne abba, hogy a PSA tartalmazzon olyan közjogi elemet, amelynek valamilyen oknál fogva nem kerülhet sor a betartására, vajon egy londoni választott bírósági eljárás miként döntene egy magyar jog szerint semmis szerződési elemről, a vállalat részéről azonban felmerülő kártérítési igény ügyében? Ez egy rendkívül érdekes dilemma, amellyel feltehetően minden országban találkozni fog az állami adminisztráció. Mi többek között ezért is gondoljuk, hogy a kontinentális jog mindenképpen praktikusabb lenne, hogy biztosítsa a szerződés koherenciáját.
Utolsóként még arról beszélnék, hogy a Nabucco nemzetközi vállalat és a nemzeti vállalatok közötti holdingstruktúrában és működési struktúrában, bár valamennyire már előrehaladott az üzleti modell kialakulása, de még nem alakult ki véglegesen. Ennek megfelelően nehézséget okoz az adózási kérdések rendezése, mert hiszen úgy könnyebb megállapodni, ha egy ismert üzleti struktúrához mérjük az adózási könnyítéseket, míg egy ismeretlen üzleti struktúrához nagyon nehéz hozzáigazítani és előre beígérni különféle adózási mechanizmusokat, ráadásul itt megvan az a kötelezettség, ami az államközi megállapodásban csak egy rövid mondatban szerepel, hogy az országoknak mindenképpen egy transzferár-megállapodást vagy egy azt kiváltó valamilyen megállapodást kell létrehozniuk. Ez sokkal könnyebb lenne akkor, ha már kész fizetőstruktúrával találkoznánk. Ez a huszonkettes csapdája, hiszen a vállalat valószínűleg arra vár, hogy a jogi adózási szabályozási környezet kialakulása után alakítsa ki a saját működési struktúráját.
Ezzel csak illusztrálni szerettem volna, hogy igen, Bayer nagykövet úrnak teljességgel igaza van abban, hogy nem fogjuk tudni tartani a január közepi határidőt, azt viszont megígérhetem, mindent elkövetünk, hogy a lehető legrövidebb időn belül pozitív eredmény szülessen, és létrejöjjön a PSA-megállapodás.
Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Most Fasimon Sándor úré a szó.
Fasimon Sándor ügyvezető igazgató (MOL) tájékoztatója
FASIMON SÁNDOR (Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Nabucco Bizottság! Misszióvezető Hölgyek és Urak! Most kettős szerepkörben szeretnék hozzászólni: egyik részről úgy, mint a Nabucco konzorcium 16 százalékos jelenlegi tulajdonosa, és úgy is, mint aki az iraki, kurdisztáni régióban a Pearl projekt 10 százalékos tulajdonosa, amely a forrásoldalt jelentheti. Van a cső, van a kapacitás és van a molekula, ezeket kell valahogyan összetenni ahhoz, hogy gáz is legyen ebben a csőben. Annyit szeretnék ehhez Nabucco konzorciumi tagként hozzátenni, hogy a MOL a projekt alapító tagja, jelenleg 16 százalékos tulajdonosa, és erejétől függően mindig mindent megtesz azért, hogy ez a projekt sikerre jusson. Az, ami nagyon fontos a 2009. eredményes év után, pontosan az, hogy az ankarai kormányközi megállapodás mindenütt ratifikálásra kerüljön, és minden országban valóban létrejöjjön a PSA. Ez politikailag fontos, mert a Nabucco konzorciumnak olyan garanciahalmazt ad, amely alapján meghozhatja a végső beruházási döntést, mert, amint Bayer úr is mondta, sajnos a PSA jóváhagyása csúszásban van, és ez sajnos csúsztathatja a beruházási döntést is. Én tehát ebben mindenképpen a misszióvezetők segítségét is kérni szeretném. Magyarország a ratifikálás oldaláról ezt elsőként megtette.
A másik rész, amit mondani szeretnék: a MOL Nyrt. köztudottan Irak északi részében, a kurdisztáni régióban, a Pearl projektben 10 százalékos részesedést szerzett.
Ez a Pearl projekt 2014-re összességében akár tízszeres hazai termelési mennyiségű földgázt lesz képes kitermelni, ami alapvetően a Nabucco napi kapacitását is le tudná kötni. Természetesen csak erre a forrásra nem szabad alapozni a Nabuccót, ez egy lehet a források közül, aminek a sikerre viteléhez politikailag két dologra lenne szükség. Az egyik az, hogy az iraki központi kormány oldaláról is megkapjuk majd a támogatást. A kurdisztáni régióban a választásokon túl vagyunk, az iraki központi választások valamikor jövő tavaszra vannak előírva, tehát ezt valamilyen úton-módon össze kell majd hangolni, mind magyar, mind nemzetközi politikai támogatottságra is szükség van. Illetve eleve szükség van politikai támogatottságra olyan szempontból, hogy ez a Pearl projekt része lehessen, beszállítói része lehessen a Nabuccónak.
Röviden ennyit szerettem volna mondani, köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen az ügyvezető igazgató úr beszámolóját. A második ponthoz röviden annyit szeretnék hozzátenni, hogy az Egyesült Államokban az Egyesült Államok iraki érintettsége és ismeretei okán több helyütt felvetettük abbéli meggyőződésünket, hogy az észak-iraki, kurdisztáni gázmezők jelentősen hozzá tudnának járulni Európa energiabiztonságához. Ott alapvetően két fontos szempont merült fel ezeken a tárgyalásokon. Az egyik, hogy az Észak-Irakban feltárt gázmezők kincseinek mekkora része kerül az otthoni igény fedezésére, illetve mekkora része kerülhet exportra, a másik pedig, ami a bevételek országon belüli elosztását illeti. A miniszterelnök úr Joe Biden alelnök úrtól is kérte a segítséget egy jobb megértés biztosításában, illetve ebben az amerikai kormány közvetítését.
Ami pedig Fasimon úr beszámolójának az első felét illeti, illetve csatlakozva Szabó főosztályvezető úr gondolataihoz, szeretnék visszakérdezni - akár főosztályvezető úrhoz, akár nagykövet úrhoz, de akár Fasimon úrhoz vagy a MOL képviselőihez is -, hogy akkor most mi a teendő. Mert most nagyon bölcsen a bizottság elfogadta azt a pontot, hogy tényleg nagyon szeretnénk, hogy menjen a PSA, de azt halljuk, hogy még a magyar kormányon belüli koordináció is kicsit zavaros, ebben nyilván a nagykövet úr közvetítését kérjük, illetve mi is fogjuk jelezni a kormánynak, hogy ezt érdemes rendbe tenni. Tudunk-e valamit kérni az Uniótól? Adott esetben ott valamiféle koordináció segítene-e? Vagy hogyha ennyire egyenes az összefüggés a PSA-csúszás és a projektcsúszás lehetősége között, akkor kit kell felhívni, kivel kell beszélni, és főleg kinek kell felhívnia kit, mert akkor ezt próbáljuk meggyorsítani közös erővel.
Nagykövet úr!
Bayer Mihály nagykövet (KüM) tájékoztatója
BAYER MIHÁLY nagykövet: Ugyan a PSA nem a Külügyminisztérium feladata, de azért ezzel az embernek foglalkoznia kell részben, hiszen a partnereimmel találkozom különböző helyeken. Úgy gondolom, hogy ebben a kérdésben az Európai Uniótól keveset kérhetünk, hiszen ez abszolút bilaterális ügy, az öt Nabucco-szerződést aláíró ország kormánya és a Nabucco konzorcium között. Magyarországot illetően talán kicsit önkritikusan azt mondhatnám, hogy nem sikerült talán teljes mértékben minden minisztériumban kellő mélységben megértetni, hogy ez mennyire fontos, illetőleg minden szempontból minden szakértői véleményt megszerezni, de ez a folyamat zajlik, tehát úgy gondolom, ez szépen ki fog teljesedni.
Viszont feltétlenül szükséges lenne felgyorsítani a tárgyalásokat, amihez az is kell, és ezt nem feltétlenül a sajtónak mondom - elnézést kérek, nem feladatom a NIC-et bírálni -, de az is kell, hogy a NIC ütemesebben dolgozzon. Megértem, hogy a Nabucco konzorcium nem akkora apparátus, hogy öt országgal tudjon párhuzamosan vinni, csak úgy mellényzsebből kiszórva a tervezeteket, és mindenfajta szükséges lépést megtenni, de mondjuk, ha kicsit intenzívebben dolgozna a tervezeteken. Mi az első tárgyaláson felvetettük, hogy az alkalmazott jog kérdése problémát okoz. Ők azóta vizsgálják, hogy milyen megoldást lehetne ajánlani, de július óta eltelt lassan fél év, és még semmilyen ajánlatot nem kaptunk. Tehát úgy gondolom, a konzorciumnak is jócskán volna teendője, ha valóban fontosnak tartja, hogy gyorsabban tudjunk tárgyalni.
Ugyanis nemcsak azért lassúak a tárgyalások, mert a különböző tárcáknak el kell végezni a saját házi feladatukat, hanem azért is, mert alapvető kérdésekben a konzorcium világos állásfoglalása híján nem tudunk előrehaladni, mert időről időre nincs miről tárgyalni, vagy csak közelítőleg tudunk tárgyalni, ezt Szabó úr is említette. Tehát ha nincs üzleti modell, akkor nagyon nehéz az adóhatóság képviselőinek megmondani, hogy ehhez képest milyen lehetőségeink vannak a rugalmasan segítő, de a törvényeket betartó eljárásra.
Szeretném elmondani, hogy ebben a kérdésben - és a magam részéről igyekszem segíteni, hiszen Szabó úrral napi gyakorlatban működünk együtt, többek között a tárcák mobilizálása tekintetében - hétfőn délelőttre a Külügyminisztériumba hívtam valamennyi tárca képviselőjét, ahol három kérdésről lesz szó. Az egyik, hogy igyekszem nekik is tájékoztatást adni a Nabucco helyzetéről, a feladatokról, hiszen hogyan várhatjuk el tőlük, hogy lelkesen dolgozzanak a Nabuccón, ha nem tudják, hogy miről van szó. Úgy gondolom, ez alapvető követelmény akár velem szemben, akár a Külügyminisztériummal szemben. A másik, hogy beszélni fogunk a PSA-tárgyalásokról is, arról, hogy mit tegyünk, merre menjünk, tehát segíteni a következő fordulóra való felkészülést. A harmadik pedig éppenséggel a kiemelt projektté nyilvánítása lesz, ahol szintén az a célom, hogy a megbeszéléssel felgyorsítsuk ezt a folyamatot, hiszen például a kiemelt projektté nyilvánítás a környezeti-társadalmi hatásvizsgálat ütemes lebonyolítását segítheti, azzal együtt, hogy minimum másfél-kétéves folyamatról van szó.
ELNÖK: Szabó urat, Fasimon urat kérdezem, hogy van-e még teendőnk, ezen kívül tudunk-e még valamit tenni, minthogy a nagykövet úr megpróbálja még intenzívebben, még erélyesebben. Mitschek úrral megpróbálunk mi is beszélni ebben az ügyben, hogy akkor ott történjék valami. Egyéb teendő?
SZABÓ GYÖRGY (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Maximum informális koalíciós csatornákon érdemes a miniszterelnök figyelmét is felhívni arra, hogy ugyanolyan intenzíven foglalkozzon vele, mint eddig.
ELNÖK: A koalícióst nem tudom értelmezni, az informálist igen. (Derültség.)
Fasimon úr!
FASIMON SÁNDOR (Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.): Elfogadnám Bayer nagykövet úr intelmeit is úgy, hogy a konzorcium tagjaként, a magunk 16 százalékával megpróbálunk Mitschek úrra mi is megfelelő hatást gyakorolni.
ELNÖK: Egyéb felajánlások? (Nincs jelzés.) Köszönöm szépen, ezt a napirendi pontot lezárom.
Tájékoztató a bizottság elnökének kairói, washingtoni és brüsszeli tárgyalásairól
Dr. Kóka János elnök (SZDSZ) tájékoztatója
Szeretnék tájékoztatást adni nagyon röviden, merthogy azt írásban is megkapták a bizottsági tagok a különféle látogatásokról, de előtte szeretném pontosítani egy tévedésemet, hogy tudniillik, Türkmenisztán és Azerbajdzsán a mai bizottsági ülésre nem kapott meghívót. Azért nem, mert nem a forrásországokkal terveztük most ezt az első leülést. Egyiptom viszont azért van itt, mert szerettük volna, hogyha a látogatásokról szóló beszámolónál Egyiptom mint egy nagyon fontos potenciális partner helyet kap ennél az asztalnál. A következő bizottsági ülésen azonban Azerbajdzsán és Türkmenisztán képviselőit fogjuk várni.
Ami az utazásokat illeti: időrendi sorrendben az első október 30-án Kairó volt, a kormánnyal és az ottani nemzetgyűlés mindkét házával, illetékes bizottságainak vezetőivel tudtam tárgyalni, illetve az egyiptomi állami gázvállalat, az EGAS elnökével és fejlesztési alelnökével is.
Egyiptomról tudjuk, hogy rendkívül nagyméretű gáztartalékokkal rendelkezik a mediterrán térségben, ennek a nagyságrendje akkora, hogy önmagában évtizedekig ki tudná szolgálni a Nabuccót, de természetesen erről nincs szó. Azonban ezeknek a gázkészleteknek a kitermelése technológiákat, beruházásokat igényel, ugyanúgy, ahogy ennek a terméknek az eljuttatása Európába vagy a világ bármelyik más országába. Elsősorban cseppfolyós földgázként továbbítják az ottani mezők kincseit Európa felé, azonban felmerül a lehetőség, hogy az arab gázvezetéken keresztül észak felé is eljuttassanak bizonyos mennyiségű gázt. Ez ma is működik, azonban nincs összeköttetése egyelőre még Törökországgal, a kapacitása pedig viszonylag kicsi. Elsősorban tehát az LNG bővítésében érdekeltek, de nyitottak az egyiptomi tárgyalópartnerek a Nabuccóban való részvételre is. Elképzelhetőnek tartják, hogy 3-5 millió köbmétert, azaz a teljes Nabucco-igény 10-15 százalékát is be tudnák táplálni a Nabuccóba, hogyha erre később üzleti szempontból igény mutatkozik, illetve technológiailag kivitelezhető.
Szeretnék beszámolni arról, hogy potenciális forrásként Bayer nagykövet úr javaslatának, a Külügyminisztérium döntésének és a mi jóváhagyó nyilatkozatunknak megfelelően az International Nabucco Board tervezett koncepciójában a potenciális forrásországok is megjelennek. Ennek a szempontrendszernek a mentén javaslatot tettem arra, hogy Egyiptom is csatlakozzon az International Nabucco Board munkájához, és azt a választ kaptam, hogy nézzük meg, kezdjük el az ezzel kapcsolatos tárgyalásokat. Ha a nagykövet úr nem látja akadályát, kérem, hogy azokat az anyagokat, amelyek az ezzel kapcsolatos magyarországi előkészítő szempontokat tartalmazzák, az egyiptomi fél részére minél hamarább küldjük meg.
A következő tárgyalás Washingtonban volt a múlt héten. Ott a miniszterelnöki delegáció részeként, a Nabucco bizottság elnökeként vettem részt ezen a találkozón, azért, mert az egyéb fontos ügyek mellett gyakorlatilag a Top 3 prioritás részeként minden tárgyaláson elhangzott az energiabiztonság. Az alelnök úrral folytatott tárgyaláson, az energiaügyi miniszter helyettesével folytatott tárgyaláson, a Nemzetközi Energia Ügynökség igazgatójával folytatott tárgyaláson, a Fehér Házban a különféle thin tankek, úgy, mint a Harry Richmond és Jamestown Foundation vezető munkatársaival folytatott beszélgetésekben mind-mind megerősítésre került az amerikai szándék, de itt idézhetnék demokrata és republikánus szenátorokat egyaránt, hogy az energiadiverzifikáció érdekében továbbra is lépjen fel az Egyesült Államok, és támogassa azt, hogy Európa ebbe az irányba mozduljon el. Ezt a támogatást erősnek, határozottnak és egyértelműnek érzem ezekből a tárgyalásokból, ami tulajdonképpen jó hír.
Az Egyesült Államokban arról is beszámoltunk, hogy Magyarországon a kormány a "Visegrádi négyek"-en alapuló, annál kibővítettebb részvétellel tervezett konferenciát tervez most, az év elején.
Tegnap Brüsszelben voltam, ahol elsősorban európai parlamenti képviselőkkel, illetve Andris Piebalgs leköszönő energiaügyi biztos úrral tárgyaltam Nabucco-ügyben. Gyakorlatilag végigtekintettük, hogyan áll ez a folyamat. Nagyon sok mindent igyekeztem már előre közvetíteni felé abból, ami ma itt is elhangzott. Ő elmondta, egyrészt támogatja, hogy Magyarország egyfajta regionális érdekkoncentráció segítségével próbáljon meg még hatékonyabban, még erőteljesebben megszólalni Brüsszelben, illetve a nemzetközi közvélemény előtt, másrészt pedig Piebalgs úr a maga részéről úgy gondolja, érdemes ennek az európai koordinációnak az újraindítása, illetve tulajdonképpen a fenntartása. Az eddigi javaslatát Oettinger úr felé is meg fogja tenni, azonban leginkább Oettinger úrtól, Ashton bárónőtől, illetve Barroso elnök úrtól függ, vajon lesz-e, és ha igen, akkor milyen felhatalmazással európai uniós koordináció.
Ennyi az utakról a beszámolóm. Szeretném kérdezni, van-e ehhez hozzáfűzni való vagy kérdés. (Nincs jelzés.
Amennyiben nincs, tekintettel arra, hogy a következő napirendi pontot már teljesítettük, szeretném megkérdezni, hogy az Egyebek között bárkinek, bármilyen felvetése, észrevétele van-e. (Nincs jelzés.)
Amennyiben nincs, minden résztvevőnek megköszönöm a figyelmét, megköszönöm az egész éves munkát, a nagykövet úrnak ismét kiemelten a lelkes közreműködést. Mindenkinek boldog karácsonyt, boldog új évet kívánok, és természetesen a ciklus végéig nagyjából havonta tervezünk ülésezni és nyomon követni a Nabucco folyamatát. Köszönöm szépen.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 5 perc)
|
Dr. Kóka János |
Jegyzőkönyvvezető: Gálné Videk Györgyi és Szoltsányi V. Katalin