e-Bef-1/2008.
1/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés e-Befogadásügyi eseti bizottságának
2008. október 20-án, hétfőn, 15.18 órakor
az Országház földszint 93. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott: *
A napirend ismertetése és elfogadása *
A bizottság ügyrendjének megvitatása és elfogadása *
Szavazás az ügyrend elfogadásáról *
Dr. Baja Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkárának hozzászólása *
A bizottság munkatervének megvitatása és elfogadása *
1. A bizottság ügyrendjének megvitatása és elfogadása
2. A bizottság munkatervének megvitatása és elfogadása
3. Egyebek
Elnököl: Márfai Péter (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz), a bizottság alelnöke
Molnár Béla (KDNP), a bizottság alelnöke
Pettkó András (MDF), a bizottság alelnöke
Kovács Kálmán (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Dr. Józsa István (MSZP)
Dr. Baráth Etele (MSZP)
Koszorús László (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott:
Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz) távozása után Koszorús Lászlónak (Fidesz)
Pettkó András (MDF) távozása után Molnár Bélának (KDNP)
Dr. Baja Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára
Kalmár István, az e-Befogadás és Információs Társadalom Tanácsának titkára
Dombi Gábor (Inforum), az e-Befogadás és Információs Társadalom Tanácsának titkára
Nagy Ágnes (Miniszterelnöki Hivatal)
Sik Zoltán Nándor
Strommer Pál, a Fidesz szakértője
Dr. Tárkány Szűcs Attila, az Inforum elnöke
(Az ülés kezdetének időpontja: 15 óra 08 perc)
MÁRFAI PÉTER (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Az Országgyűlés elfogadta az 5332. számú országgyűlési határozatot, amely arról szól, hogy az e-befogadás fontos dolog, továbbá elfogadta az 5333. számút, amely az 5332. számúnak a plauzibilitás szabályai szerinti következménye, amely az eseti bizottság létrehozásáról szól.
Az eseti bizottság megalakult, a tagjai adottak, ahogy megegyeztünk, speciális formában és összetételben. Annyiban speciális, hogy nem paritásos, nem többségi, hanem konszenzusos bizottságot gondolunk működtetni. A konszenzusos bizottság működését tekintve azért egyedi, mert tudomásom szerint nem elég a többség, nem elég a kétharmad, hanem formálisan háromnegyedben állapodtunk meg. Ez technikailag azt jelenti, hogy a 8 rendes tag közül legalább 6 tag egyetértő szavazata szükséges a döntéshez. A másik oldalról ez persze azt is jelenti, hogy ugyan a most kormányzó Szocialista Párt nincs többségben, sőt az 50 százalékot sem éri el, innen nézve nélkülük sem lehet döntést hozni, de fordítva, a legnagyobb ellenzéki párt vagy a megszervezett ellenzéki oldal nélkül sem lehet döntést hozni. Gyakorlatilag konszenzust kell teremteni.
A napirend ismertetése és elfogadása
A mostani ülésünket úgy jellemezném, hogy ez a nulladik ülésünk, tehát nem az első. Nagyrészt arról szól, ami a kiküldött napirendben szerepel: a bizottság ügyrendjének elfogadására vonatkozik, illetve a munkaterv megvitatására és elfogadására, továbbá a működéshez szükséges formális napirendet, az "egyebek"-et tartalmazza. A két országgyűlési határozatból következő közvetlen döntések meghozatalát tartalmazza. Erről szólna a mai bizottsági ülésünk. Az ehhez tartozó napirendet előre megküldtük.
Kérdezem a bizottság jelenlévő tagjaitól, hogy egyetértenek-e a kiküldött napirendi pontokkal, vagy van-e más javaslat. Kérem, hogy aki egyetért vele, jelezze! (Szavazás.) A bizottsági tagok egyhangú egyetértésével meghoztuk a döntésünket ellenszavazat és tartózkodás nélkül.
A bizottság ügyrendjének megvitatása és elfogadása
Az 1. napirendi pont a bizottság ügyrendjének megvitatása és elfogadása. Az elkészített ügyrend tartalmazza azokat az eltéréseket a szokásos parlamenti bizottsági ügyrendektől, miszerint a szavazás szabályait fenntartjuk, tehát a saját munkánkban hozott szabályokat elfogadjuk, és a működésünket ez alapján szervezzük. Számos más specifikumot is tartalmaz. Ebből pedig kiemelném azt a részt, amely azt mondja, hogy felelősöket határozhatunk meg. (Dr. Baja Ferenc megérkezik a bizottsági ülésre.) Ez különösen abban az összefüggésben érdekes, hogy a tevékenységünk sok szakmai ágra terjed ki, amely részben közigazgatási, részben valóban diszciplináris különbséget jelent, és esetenként azt jelenti, hogy olyan személyeket is meg kell bíznunk, akik nem tagjai a bizottságnak.
Az ügyrendnek van egy másik specifikuma is: jelen vannak egy mozgalom képviselői a bizottságban, nevesítetten egy, az e-befogadással foglalkozó társadalmi szervezet részéről hárman. (Dr. Nyitrai Zsolt: Információs Társadalom Tanácsa.) Igen, az Információs Társadalom Tanácsának három titkára is részt vesz a bizottság munkájában. Közülük kettő jelen van, a harmadik titkár, Csepeli György jelezte, hogy nem ő lesz itt, hanem egy kolléganője fog megjelenni - úgy tűnik, nem jelent meg ő sem (Derültség.)
Az ügyrendünkben tételesen jelezve van a hozzászólások sorrendje. A sorrend, ami nálunk szokásos, hogy először a képviselők szólnak, majd a meghívottak, nálunk úgy lenne, hogy először a képviselők szólnak, majd az állandó meghívottjaink közül a három titkár úr, és azt követően kerülhet sor arra, ha a bizottság úgy dönt, hogy más is szót kapjon. A tárgyalási rendünkbe belefoglaltuk az ő jelenlétüket és működésüket is.
Akkor kezdjük a vélemények, hozzászólások elmondásával! (Pettkó András jelentkezik.) Pettkó úr!
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Két dolgot szeretnék kérni. Az első: az elnök úr még a mai napon intézzen egy levelet az Országgyűlés elnökéhez és vezetéséhez annak érdekében, hogy egy saját honlaprésszel tudjunk rendelkezni a parlament honlapján ugyanúgy, mint a többi állandó bizottság. Ide minden tartalmat nagyon hamar fel tudunk pakolni, és ezt el tudjuk mondani az újságíróknak és az embereknek, akik nyomon kívánják követni a bizottság munkáját, hogy a honlapon majd mindent meg lehet találni. Ez lenne a javaslatom. Természetesen más technikák is vannak, hiszen az Inforum által üzemeltetett honlapra eddig is kitették az anyagainkat. Addig is meg fogják tenni. Azt gondolom, ezt próbáljuk meg kicsit sürgetni, mert - nem akarok kritikát mondani - ez elég lassan szokott működni.
A második javaslatom és kérésem a következő. Hat éve vagyok országgyűlési képviselő. Az előző ciklusban volt állandó bizottságunk. Most egy állandó bizottság albizottságaként működött az informatikai terület, amíg nem alakult meg az eseti bizottság a ciklus végéig. Azt gondolom, ennek az asztalnak vannak olyan szereplői, gondolok például Alföldi Istvánra, az NJSZT-re, aki régebben minden bizottsági ülésen itt volt, sőt az előző ciklusban hozzászólt. Most ő jutott eszembe, de lehet, hogy van még valaki, aki másokat is fel tud sorolni, akik ezen a területen aktívan dolgoznak. Mindenféleképpen őket is be kellene építeni a rendszerbe, hogy tudjanak jönni a bizottsági ülésekre, és ha van mondanivalójuk, akkor tudjanak hozzászólni. Én ezt a két dolgot szeretném. Az első - amit mondtam -, a honlap fontosabb.
ELNÖK: Nyitrai Zsolt!
DR. NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Először is az a kérdésem, hogy szigorúan maradunk-e a napirendi pont tárgyalásánál, vagy Pettkó András hozzászólását hallgatva mindent be lehet itt mondani?
ELNÖK: Természetesen ki fogom erőszakolni, hogy a két formálisan előttünk lévő feladatot is elvégezzük, de nem kizárt, hogy másról is beszéljünk.
DR. NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Jó, akkor maradnék a hivatalos napirendeknél, és utána az "egyebek" napirendi pont keretében mondanám el azokat a dolgokat, amelyekkel terhelném a tisztelt bizottságot.
Először is nagyon örülök annak, hogy végre megalakult a bizottság. Hurrá! Hurrá! Köszöntöm a bizottsági tagokat és az Inforum jelenlévő képviselőit, akik szintén némi küzdelmet tanúsítottak a bizottság megalakítása kapcsán. Üdvözlöm a bizottság ülésén Baja államtitkár urat! Szerintem fontos, hogy eljött. Rendesen fogjuk majd nyaggatni az elkövetkezendő időszakban, de úgy látom, az arcán most eléggé rendesen kiült az izgalom - mintha állna elébe ennek a küzdelemnek, amit mi természetesen üdvözlünk.
Nagyon röviden szólnék hozzá a bizottság ügyrendjéhez, mivel azt gondolom, hogy az anyagot egyrészt jó szakmai munka és komoly előkészítő munka előzte vagy alapozta meg. Mi örülünk annak, hogy az Országgyűlés elfogadta azt a logikát, amit próbáltunk mindenkinek felkínálni, nevezetesen hogy először az Országgyűlés nyilvánítsa ki azt, hogy számára fontos a Magyarországon kialakult digitális szakadék csökkentése egy országgyűlési határozat formájában, és utána hozza létre ezt a bizottságot. Ez így történt, úgyhogy ezt köszönjük. Én magát az ügyrendet támogatom. Fontosnak tartom, hogy az Információs Társadalom Tanácsának tagjai, titkárai is jelen lehetnek, és hogy róluk külön megemlékezik a bizottsági ügyrend.
Ugyanakkor bejelentem, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség természetesen élni kíván az ügyrend adta lehetőségével, miszerint egy állandó szakértőt delegál az e-Befogadásügyi eseti bizottság munkájához. Egyelőre ezt a szándékot nyilvánítom ki - nevet majd a következő ülésen fogok mondani. Az ügyrendről annyit mondanék, hogy támogatom és jónak tartom.
A munkatervhez most szólunk hozzá, vagy a következő keretében?
ELNÖK: Először erről beszéljünk.
DR. NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Jó, rendben. Köszönöm.
ELNÖK: Kovács Kálmán!
KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Most akkor az ügyrendhez szólunk hozzá?
ELNÖK: Igen, az ügyrend a téma - csináljuk meg.
KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): Jó, csináljuk meg az ügyrendet. Ehhez van két észrevételem. Az egyik: szerintem fontos lenne abból a szempontból is, hogy a két terület munkáját ismerve jó lenne, ha az Informatikai albizottság, illetve az e-Befogadásügyi eseti bizottság együttműködését és érintkezési felületeit megbeszélnénk. Itt van egy egyszerűsítő lehetőségünk is, hiszen mindkét bizottság elnöke ugyanaz a személy, az összetételében a bizottság jelentősen azonos. Ezt tehát mindenképpen jó lenne tisztázni. Szerintem az ügyrendi jellegű, hogy az ügyrendbe valahová beleírnám egy mondat erejéig, külön egy belső működési dokumentum vagy valaminek a keretében valamilyen partnerségben vagy jól elosztott tevékenységi elhatárolásban van az albizottság és ez a bizottság. Valamit mindenképpen beletennék az ügyrendbe, és később az Informatikai albizottság ügyrendjébe is javasolnék betenni valami hasonlót, mert jobb, ha ezt az elején tisztázzuk. (Dr. Nyitrai Zsolt: Ez egyértelmű.)
A második, amit akartam mondani, hogy mi is szeretnénk egy állandó szakértőt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Nagyon röviden reflektálnék, és utána kísérletet tennék a szavazásra. Természetesen a tapasztalatok miatt megírtuk ezt a levelet a főtitkárnak abból a célból, hogy a honlaphelyet megszerezzük. Könnyebbség az életünkben, hogy az Inforum honlapja - az Inforum rendes, állandó jelenlévő tagunk - ajánlatként szerepel számunkra, azon szerepelhetünk. Ennek a formalizálására - ezt majd kérjük - az államtitkár úrral a kapcsolatot élesebben és komolyabban kialakítjuk ebben a kérdéskörben. Elég komoly dolog egy rendes honlapot működtetni, feltéve, hogy olyan céllal akarjuk működtetni, amire gondoljuk.
Ami kardinális kérdés, együttműködés az albizottsággal, természetesen az a fajta perszonálunió, ami fennáll, nemcsak rám vonatkozik, hanem nagyon sok tagunkra. Nyilvánvalóan élni fogunk azzal a lehetőséggel, hogy együttes üléseket működtetünk, és ezt lehetőség szerinti feladatképpen bele is írhatnánk vagy a jegyzőkönyvben rögzíthetnénk, és a következő alkalommal átvezethetnénk az ügyrendbe. Azért mondom, hogy következő alkalommal érdemes keresztülvinni, hogy meglegyen. Amúgy pedig szívesen élnék azzal a lehetőséggel, hogy a Gazdasági és informatikai bizottság albizottsága is vagyunk, mert az egy viszonylag nagy súlyú bizottság, az egy olyan érték, amelyet birtoklunk, és nem szívesen mondanék le róla. Ilyen szempontból az, hogy néhányan nem tagjai ennek a bizottságnak, például Pettkó úr, fontos szempont volt amellett, hogy létrejöjjön ez a bizottság.
Úgy vélem, hogy alapjában véve az ügyrendet támogató hozzászólások voltak és mint olyat, elfogadásra alkalmasnak tartom én magam is. Úgy vélem, hogy ebben a formában el lehet fogadni. Miután nem tegnap kezdtük ezt a játszmát, tudjuk, hogy ez módosítható, ha bővíteni akarjuk. Van most egy kardinális szándék, hogy bővített formában hozzuk be a következő alkalommal, ha ez így megfelel mindenkinek. Alkalmasak vagyunk a döntésre? (A bizottság tagjai egyetértőleg bólintanak.)
Szavazás az ügyrend elfogadásáról
Tisztelt Bizottság! Kérem, hogy az ügyrendet egyetértően fogadjuk el! (Szavazás.) Ki van ellene? (Szavazás.) Senki. Ki tartózkodik? (Szavazás.) Senki. Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta az e-Befogadásügyi eseti bizottság ügyrendjét.
Egyúttal üdvözlöm Baja Ferenc államtitkár urat, aki nagymértékben és - kormánypártiként mondom - meghatározó módon hozzájárult, hogy a bizottság létrejöhessen. Ezt abban az összefüggésben említem meg, hogy voltak események az elmúlt évben, amelyek nem ebbe az irányba mutattak.
Parancsoljon, államtitkár úr!
Dr. Baja Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkárának hozzászólása
DR. BAJA FERENC, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Azért akartam megvárni az ügyrend elfogadását, hogy egy megalakult bizottság számára tegyek ajánlatot és javasoljam, hogy gondolkodjunk együtt. Én a magam részéről elmondanám ennek a mi oldalunk részéről való kereteit. Nyilván a bizottság a saját kereteit úgy határozza meg, ahogy gondolja, tehát természetes és abszolút nyilvánvaló, hogy egy parlamenti bizottságról van szó, aszerint jár el, ahogy a törvényekben el kell járni, és ahogy a saját ügyrendjében el kell járnia.
A kormánybiztosság és a politikai államtitkárság viszonya a bizottsághoz egyrészt testületi, másrészt személy szerinti. Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha a bizottság bármely tagja kéri, akkor szívesen fogadom, ha szakmai problémája van, természetesen azt elmondhatja, megkereshetjük annak a megoldását, a szakértő kollégákat nyilván a szakállamtitkárság fogja fogadni. Ezt látom arra alkalmas együttműködésnek, hogy ha a bizottság tagjait civil szervezetek, más egyéb szervezetek, tudományos szervezetek, ne adj' isten! cégszerű szervezetek megkeresik, akkor ehhez kötődően a képviselőnek legyen ebben tájékozódási lehetősége. A javaslatom szerint felesleges ennél jelentősebb volumenű területet találni. Tehát ezekre az ügyekre kár bizottságot, parlamentet, nyilvánosságot használni. Ezek elrendezhetők közvetlenül, ha a bizottsági tagok ezt igénylik. Ez nem azt jelenti, hogy nem használhatják azokat a fórumokat. Csak mondom, hogy ehhez nem kell használni ezeket a fórumokat. Már csak azért sem, mert én jelen pillanatban nagy várakozással nézek a bizottság felé, hiszen ez egy esély lehet arra, hogy az informatika, infokommunikáció és a média területén egy olyan konvergencia irányába haladjunk, amely eredményeként 2010-re legalábbis egy erőteljesebb súlyú területet közösen tudnánk képviselni.
Ehhez csak azt tudom mondani, hogy mi az, amit én tudok ajánlani és mi az, amit támogatni szeretnénk. Mindenképpen azt gondolom, ráfér a szakterületünkre, az informatika, infokommunikáció, a távközlés, a hírközlés, digitális átállás, média területére. Én magam szélesebben értelmezem a bizottságnak ebben az értelemben a kompetenciáját. Mindenesetre ráfér az, hogy a társadalom számára meg tudjunk mutatni egy szakmai típusú együttgondolkodást. Én ezen az úton fogok haladni mindaddig, amíg tehetem. Ez azt jelenti, válaszolva Nyitrai képviselő úrnak, hogy én szívesen vállalok mindenféle gyűrődést és gyötrelmet a szakmáért, de csak a szakmáért, csak azért, hogy ezt a területet elkötelezetten tovább vigyük. Önmagában nem vagyok mazochista. Tehát ha arról lesz szó, hogy engem kell cseszegtetni vagy politikai háborút vívni, én azt politikai síkon fogom megvívni. Ezt azért vagyok kénytelen mondani, hogy világos legyen minden képviselő számára és a bizottság számára is: amíg szakmai területeken maradunk, szakmai válaszok fognak megérkezni. Ha politikai területre tévedünk, és ez az első alkalom, amikor erről így beszélünk, akkor természetesen politikai válaszokat fogok adni. Kérem, hogy a bizottság elnöke és a bizottság tagjai vegyék tudomásul, mert azt a játékot nyilván mi sem játszhatjuk a magunk oldaláról, amelyben együttműködést ajánlunk, döntési lehetőséget ajánlunk az ellenzék számára, de ennek partneritásaként mondjuk a szakterületet, az elért eredményeket bírálat éri. Adott esetben a bírálat rendben lévő - ezzel semmi probléma nincs -, csak szakmai alapú legyen a bírálat és a dicsérő szó is.
Ebben az esetben van ugyanis esélyünk arra, hogy tényleg ezen a szakterületen emeljünk kicsit, amire a legnagyobb szükség van. Ma azt kell mondanom, hogy a kormánybiztosság legfontosabb feladata a szakterület súlyának, tekintélyének az emelése. Az a kérésem, a bizottság fogadja el, hogy ha ebben partnerek tudnak lenni, szinte automatikusan mindenki számára új lehetőséget fog jelenteni, mert mindenki egy kicsit ezen keresztül fentebb lép. Ma autópályákat építünk 1 milliárdért kilométerenként, és nem vagyunk képesek elérni a digitális átállást, nem vagyunk képesek elérni az üvegszálak európai uniós fejlesztését. Ennek nemcsak és nem kizárólag az az oka, hogy nincsenek mérnökeink, akik ezt ne tudnák, hanem nincs még egyelőre olyan elfogadott szakmai, társadalompolitikai lobbi, nyomásgyakorló csoport, üzleti network civil networkkel együtt, amely ezt képes kikényszeríteni. Ha ez alatt a két év alatt ebben lépéseket tudunk tenni, és ennek eredményeként 2010-ben mondjuk valamelyik nemzetközi "big five" tanácsadó céggel a bizottság és a kormánybiztosság kereteiben egy össztársadalmi, informatikai, infokommunikációs programot le tudunk tenni az asztalra, amelyből a pártok majd válogathatnak, akkor azt gondolom, nagyon sikeresek lehetnénk.
Én csak azt akarom még egyszer megerősíteni az elnök úrnak, a bizottság minden tagjának, hogy állok ebben az ügyben mindenkinek rendelkezésére. Nagyon támogatom azt, hogy együtt tudjunk dolgozni, és azt gondolom, sikeres is lehet a bizottság abban, ha eszerint járunk el, és minden erőmmel és természetesen a szakállamtitkárság is minden erővel támogatni fogja. Köszönöm. A bizottság megalakulásához mindannyiuknak gratulálok!
ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. Örülök, hogy mindjárt első alkalommal alkalmat talált arra, hogy jelen legyen és az álláspontját kifejtse.
Ez egy olyan típusú hozzászólás volt, amellyel kapcsolatban megkérdezem, hogy ki kíván szólni. (Pettkó András jelentkezik.)
Tessék!
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Röviden szólnék. Az államtitkár úr a sikerekről beszélt, és hogy ez a szektor rá van szorulva a sikerekre, hiszen néha-néha vannak sikereink, és ezeket a sikereket, azt gondolom, el kell tudni mondani a bizottsági ülésen, a parlamenti ülésteremben és mindenhol. Mindannyian tudjuk, hogy az Inforum és az általam is sokszor bírált e-Magyarország pontok az Unióban egy nagy sikert értek el. Azt gondolom, helyes, ha ez bekerül a mai bizottsági ülés jegyzőkönyvébe. Magyarországon nemcsak problémák, hanem sikerek is vannak, és azt hiszem, korrekt, ha ez elhangzik a bizottsági ülésen, még ha tudjuk, hogy a mai napig is vannak olyan e-Magyarország pontok, ahol nincs internet-összeköttetés, de ez egy másik kérdés. A lényeg az, hogy külföldön ezt az elképzelést, projectet és magának az Inforumnak mint civil egyesületnek a működését elismerték. Azt gondolom, az Inforum esetében, a civil egyesület esetében nagy köszönettel tartozunk, hogy végzi ezt a munkát. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, Pettkó úr. Köszönöm az államtitkár úr szavait. Megemlítem, hogy e-befogadás ügyben európai események is zajlanak. A következő ilyen esemény a miniszteri találkozó lesz e-befogadás ügyben Bécsben, november 25-én. Ha egyértelmű lenne, hogy ki a miniszterem, akkor egyszerű lenne az élet, ezért kérem az államtitkár urat, hogy ha módja van, akkor befolyásolja ezt az eseménysort, ami Bécsben bekövetkezik a következő időszakban. Mi a magunk részéről többen vagyunk úgy, hogy számítunk a kormánybiztosság együttműködésére. Eddig is tapasztaltuk, hogy ez így működik, illetve kimondottan ebben a körben is. Igazság szerint mind a nemzetgazdasági ágnak, mind a szűkebben vett bizottságnak is nem vált hátrányára, hogy nem a politika homlokterében működik kormányválság és más időszakokban. Nem hiszem, hogy változna ez az állapot a következő időszakban. Bízom abban, hogy jól becsülöm meg azt a környezetet, amiben működünk. Köszönöm szépen.
Kérdezem, hogy van-e még hozzászóló.
KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen az államtitkár úr szavait. Egyetlenegy dolgot szerettem volna mondani. Kicsit érintette az elnök úr, de ezt még egyszer hangsúlyoznám én is. Azt gondolom, hogy ez inkább félig kérdés, félig kijelentés. Az információs társadalom ügye ebben a pillanatban szerintem a kormánybiztosságnál van. Ez meghatározza szerintem ilyen értelemben az elnök úr kérdésére is a választ, hiszen az e-befogadás ügye alapvetően az információs társadalom ügye és társadalompolitikai ügy. Ebből legalábbis azt a következtetést vonom le, hogy a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a kompetens miniszter az információs társadalom ügyében. Ez félig kérdés, félig kijelentés, de örülnék, ha erre kapnék pontos felvilágosítást.
A másik, ami szintén elhangzott Brüsszellel kapcsolatosan. Én ezt részben itt, részben a munkatervnél is említem, hogy nagyon fontosnak érezném azt, hogy a munkatervbe is bekerüljön egyfajta egyeztetés és az az elképzelés, hogy hogyan kísérnénk figyelemmel a Brüsszelben e tárgyban hozott képviselői döntéseket, tehát a brüsszeli parlamenti döntéseket és az itteni döntéseket. Köszönöm.
ELNÖK: Baráth képviselő úr!
DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Mindenkinek gratulálok, aki ezt a bizottságot összehozta. Azt gondolom, tényleg nagyon fontos. Nem tudom, hogy a napirendhez hozzá lehet-e szólni, amit javasoltatok.
ELNÖK: Hogyne! Természetesen!
DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Azt fedeztem fel, hogy nagy erővel koncentrálna ez a bizottság az úgynevezett Új Magyarország fejlesztési tervre és általában a fejlesztési tervvel kapcsolatos beszámolókra és kérdésekre. A következőt javasolnám a legnagyobb tisztelettel. Onnan kellene indulni, hogy meg kellene nézni, hogy ami első nemzeti fejlesztési terv most zárul le - gyakorlatilag lezárult az a része -, az milyen módon teljesült, milyen hatékonysággal lettek felhasználva ezek a források, hol lenne igazán érdemi haszna ennek. Ennek alapján lehetne megvizsgálni azt, hogy a folyamatban lévő fázisok jó irányban mennek-e vagy nem. Azt hiszem, ez nagyon fontos kiindulópont lenne.
A másik: tisztelettel hoznék egy írott javaslatot - előtte még szétküldeném -, hogy van egy régi hobbim, amit most felélesztettem, amit egyszer már tárgyalt az albizottság, ez nevezetesen a parlamenti munka demokratizálásáról szól és általában a demokrácia különböző lehetőségeinek a kihasználásáról a mai információs és másfajta technológiák segítségével. Azt hiszem, a mai politikai légkör különösen izgalmas, és fontossá tenné azt, hogy ha volna egy olyan eszközrendszerünk, amelyben sokkal szélesebb társadalom, civil szféra, gazdaság felé tudnánk megnyilvánulni, és ha esetleg mi ennek az élére állnánk, akkor volna egy olyan konkrét programunk, ami konkrét programot, beszámoltatásokat, beszélgetéseket és irányultságokat jelent, az emberek felé egy nagyon komoly hitelét is meg tudná teremteni ennek az eseti bizottságnak. Felújítottam azt az anyagot, amit régebben csináltunk - elküldeném majd.
ELNÖK: Köszönöm. Kezdünk áttérni a 2. napirendi pontra, a munkatervünkre, ellenben megkérdezem az államtitkár urat, hogy kíván-e még válaszolni.
DR. BAJA FERENC, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Azt hiszem, más nem kérdezett, ezért Kálmánnak válaszolnék. Teljesen egyértelmű a jogi helyzet. A kancelláriavezető miniszter az információs társadalmat felügyelő miniszter. Gyakorlati megvalósításban pont amiatt, mert Kiss Péter miniszter úr elfoglaltsága olyan, amilyen, a kormánybiztossághoz kötődően a miniszterelnök úrral szinte folyamatos a kapcsolatunk, havi egyeztetést tartunk abban a kérdésben, hogy a kormány egészében milyen területen hogyan tudtunk haladni. Ehhez kötődően a fejlesztéspolitikai kabinetben minden lényeges európai uniós fejlesztéspolitikai döntést látunk, ha ebben szükséges, akkor a kormánykabineten keresztül a fejlesztéspolitikai kabinet olyan döntéseit, amelyek nem kormányra valók, tudjuk befolyásolni. Ebben zöld vonalunk van mind a kancelláriavezető miniszterhez, mind pedig a miniszterelnökhöz.
A szervezetirányításban teljesen egyértelmű, hogy mint államtitkár, a kancelláriát vezető miniszter államtitkáraként működöm. Ilyen értelemben stratégiai kérdésekben a kormányhoz, irányítási, szervezeti kérdésekben pedig a kancelláriaminiszterhez történik a tartozás. Külföldi ügyekben egyébként pedig - hihetetlen kevés időm van, ebből adódóan nagyon keveset megyek - Csepeli György szokta képviselni a tárcát, mert úgy gondolom, kiválóan tudja képviselni, ráadásul nincs politikai attitűdje. Őt mindenki elfogadja, általában nemzetközi színvonalon képviseli a szakmai területet, az országnak jó hírét kelti, nekem pedig nem kell kint ülnöm 2-3 napot, aminek vannak fontos elemei, de sajnos olyan a helyzet, hogy muszáj mindennap operatív irányítást végrehajtani. Ebben kérek pici türelmet, hiszen stratégiailag egy nagyon komoly átalakítást csinálunk.
A szakállamtitkárság ma már összesen 20-25 fővel dolgozik a 80-ból, kihelyezzük az intézmények felé. Tényleg csak egy picike stratégiai csapat marad. A második év végére minden nagy intézmény megtalálja a saját maga szerepét, és tényleg a kormányzat szintjén egy stratégiai irányító team fog működni. Nem egyszerű, amíg ez átáll, de ennek a jogi munkái folynak. A beszélgetés alapján, ha az elnök úrnak javasolhatom, egy alkalommal, nyilván nem az elején, hanem majd valamikor a szakállamtitkárság nevében is a stratégiát szívesen megmutatnánk a bizottságnak. Lehetne erről egy vita és az intézményrendszerről beszámoló, hogy mit csinálunk. Úgy egyébként készülünk a parlamenti menetrend szerinti elszámolásra, hiszen pontosan tudjuk, hogy a parlamenti döntés értelmében egyébként is majd a bizottság elé megyünk. Lehet akkor, vagy ha igény van rá, akkor bármikor ilyen szervezeti, személyi kérdésekben konzultálni, és még egyszer köszönöm a lehetőséget.
ELNÖK: Köszönjük. (Dr. Baja Ferenc távozik az ülésteremből.)
A bizottság munkatervének megvitatása és elfogadása
Rátérünk a 2. számú napirendi pont tárgyalására, amelynek része volt Baja Ferenc úr hozzászólása. A munkatervről fogunk most beszélni. A munkaterv tartalmát tekintve az előttünk lévő papír azt tartalmazza, amit az országgyűlési határozatok tartalmaznak, tehát ez a szöveg van előttünk. Ez három fontosabb területre tér ki: a kormány által benyújtandó tájékoztató, az általunk elkészítendő anyag vagy tájékoztató és az állandó feladataink.
Kérdezem, hogy ezt a papírt mindenki ismeri, ugye? (A bizottsági tagok egyetértőleg bólintanak.) Ezek azok a dolgok, amelyekre nem tudok kitérni semmilyen módon. Csak mellékeltük, sikerült úgy szervezni az életünket, hogy országgyűlési határozat van ezekről.
Kérdezem, hogy ki kíván hozzászólni?
DR. NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen. Ez nyilván egyértelmű. Ehhez nem fűznék hozzá különösebbet. Amit pluszban javasolnék, az, hogy több olyan kezdeményezés - elsősorban civil kezdeményezésekre gondolok - foglalkozik az e-befogadás elősegítésével, és azt beszélgettük még a bizottság előkészítésénél, hogy egyfajta missziónk lenne az is, hogy ezeket, nyilván megőrizve e civil kezdeményezések autonómiáját, valahogy egy irányba terelgessük, tudjanak ők is a bizottságról, és a bizottság is tudjon róluk, ezért én kezdeményezem, hogy a bizottság vegye fel a munkatervébe, hogy valamilyen fajta rendben majd hívjuk meg ezeket a civil szervezeteket ide, a bizottság elé, és akkor adhassanak tájékoztatást a munkájukról.
Hadd javasoljak négy civil szervezetet, ha már nálam van a szó. Az Inforumot nem mondanám külön, mert mindig itt lesznek. Kezdeményezem, hogy hallgassuk meg a WiFi Falu elképzelést vagy projektet. Nyírő András az úr az, aki ezt kézben tartja - majd mindenféle elérhetőségeket szerintem be tudunk szerezni. Javaslom, hogy hallgassuk meg a NETREKÉSZ Programot - Szemes Gábor a megfelelő úriember, akit keresni kell. Szintén hallgassuk meg a TSR Modellt - itt pedig Gáspár András az, akit érdemes meghívni a bizottság ülésére. Ha a képviselőtársaimnak van még tudomásuk - nyilván van - egyéb ilyen kezdeményezésről, akkor támogatom, hogy jöjjenek ők is és számoljanak be a munkájukról, vagy nézzük meg, hogy hogyan tudjuk segíteni egymást. Köszönöm.
ELNÖK: Kovács Kálmán!
KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): Teljesen egyetértek azzal, hogy az országgyűlési határozat meghatározza, mit kell tennünk. Bele is írjuk a munkatervbe, hogy az e-befogadási mozgalom és tevékenységek támogatásának, ellenőrzésének, szervezetének az EU-irányelvekbe adott adatok koordinálása stb. De azt hiszem, hogy hogyan végezzük ezt, tulajdonképpen az is megjelenhet, vagy annak bizonyos elemei jó, ha megjelennek a munkatervben vagy a munkaterv kiegészítéseképpen. Például arra gondolok, hogy érdemes lenne, hiszen ezt nemcsak mi hoztuk létre, hanem ha jól gondolom, Európában a parlamentek folyamatosan ilyen jellegű eseti bizottságokat hoztak létre, hiszen ez volt az európai uniós célkitűzés, hogy ez a fajta tevékenység máshol is megjelenjen. Érdemes lenne tehát nekünk információt gyűjteni arról, hogy ez más parlamentekben hogyan valósult meg, illetve hogyan valósul meg, tehát ők mit csinálnak. Nem akarom azt mondani, hogy Best Practise, de valami ilyen jelleggel, hogy a bizottságok hogyan működnek más parlamentekben.
A másik: szerintem lehetnénk kezdeményezőek Kárpát-medencei relációban. Mi nyugodtan gondolhatnánk arra, hogy a környező országokban, elsősorban uniós vagy Unióhoz közel eső országokban, mindenképpen Szlovákia, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria vonatkozásában megnézhetnénk, hogy tudnánk-e valami közös gondolkodást, és van-e annak értelme, hiszen ez a technológia bizonyos értelemben lehetőséget ad arra, hogy regionálisabban kezeljük. Részben a határon túli magyar politikával is össze tudnánk kapcsolni, és elképzelhetőnek tartanám - korábban csináltunk ilyet. Az e-befogadásnak van ilyen jellegű aspektusa, és szerintem ezen érdemes lenne gondolkodni.
Végül a harmadik, amit már jeleztem, hogy esetleg a Brüsszellel való kapcsolatot végig kellene gondolni, hogy a civil szervezetek természetesen a maguk szakmai csatornáin igen, de mi mint parlamenti testület, parlamenti csatornán keresztül hogyan kísérjük figyelemmel, hogy ez az egész e-befogadási program hogyan halad Brüsszelben, és milyen irányokat vesz, hogyan tudnánk például ebben mi kezdeményezők lenni, és nemcsak követő magatartást folytatni, meg tudunk-e jelenni ebben valamilyen formában, tudunk-e ehhez valamit hozzátenni.
Úgy gondolom, hogy amit én kiegészítésként elmondtam, Zsolt ugyanezt tette. Amikor arról van szó, hogy támogassuk a civil társadalmi önszerveződések és civil kezdeményezések ügyét, nyilván úgy tudjuk támogatni, hogy először meghallgatjuk, hogy milyen, az tán nem is baj. Az is egyfajta metodika volt, hogy hogyan értsük ezt a 4. pontot. Az én javaslataim is ilyen jellegűek, de érdemi kiegészítések.
Végül egyetlenegy konkrétum. Az 1. pontban van egy határidős sorozat. Úgy gondolom, hogy nem is jó talán, ha mind a három ügy november 30-i határidejű a kormány oldaláról. Például az Új Magyarország fejlesztési terv kiemelt és összehangolt fejlesztési programjaiba illesztésének lehetőségei összhangban azzal, amit Baráth Etele mondott, hogy esetleg egy korábbiról, az első fázisról, tehát az NFT I.-ről egy tájékoztatás, ezt fel is bonthatnánk. Mondhatnánk azt, hogy legyen november 10-én egy tájékoztatás az NFT I.-gyel kapcsolatosan, és november 30-ig legyen a második tájékoztatás. Én egy kicsit felbontanám, és ugyanígy az európai uniós források jellegéről és mértékéről szintén megkaphatnánk november 10-ig a tájékoztatást. Nem kellene mindennel várni november 30-ig. Nem fogunk utána semmit sem csinálni - attól félek, rögtön ott leszünk a karácsonyi szünet közepén.
ELNÖK: Következik Baráth képviselő úr, majd Molnár képviselő úr - de nem tudom, ki jelentkezett előbb.
DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Én már szóltam, csak reflektálni szeretnék, átadom a lehetőséget.
ELNÖK: Molnár úr, tessék!
MOLNÁR BÉLA (KDNP): Köszönöm szépen. Ígérem, röviden fogok szólni. Igazából Kovács Kálmán szavaira szeretnék reflektálni. Nagy örömmel tölt el, amikor azt mondod, hogy Kárpát-medencében gondolkodjunk. Hadd javasoljam, hogy a tőlünk ugyan messze, de hozzád közel álló György Péter tudtommal ebben már jelentős dolgokat tett. Örültem volna, ha javaslod, hogy hallgassa meg a bizottság, hívja meg egyszer. Noha hozzánk tényleg nem áll közel gondolkodásban, de minden tisztelet az övé, és elismerésre méltó a tevékenysége, én is örömmel hallgatnám meg.
A másik: ha e-befogadásról beszélünk, akkor a zárt forráskódú, nyílt forráskód...
ELNÖK: Elnézést kérek, a következő a helyzet. Kérem, hogy a munkaterv kapcsán hozzunk egyfajta döntést a meglévő anyagról, mert néhány képviselőnek el kell mennie. Csak ezt szerettem volna mondani.
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Mindkettőnknek sima kérdésünk van.
ELNÖK: Ugyan nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy most legyen az esemény, de mégis ők azok, akiknek el kell menniük. (Derültség.)
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Igennel szavazunk.
DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Fogadjuk el most, és a következő ülésen majd kiegészítjük, de legalább induljunk el.
KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): Jó, de ezt a november 10-i előrehozottat nem lehetne beletenni? Ugyanis ha jövő héten vagy utána döntjük el, akkor már nem jó.
ELNÖK: Annyiban van észrevételem, hogy a tárcák ismerik ezeket a dátumokat, és a parlament döntött ezekről a dátumokról.
KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): Világos, hogy ez a legutolsó dátum. Az lesz a problémánk, hogy 30-án lesz egy monstre ülésünk, és lenne még 64 kérdésünk a kormányhoz. Igazából nem fogunk tudni kezdeni semmit sem a 30-i üléssel, ha nem úgy van, hogy már előtte lenne egy munkatalálkozónk. Ez egy munkaterv.
MOLNÁR BÉLA (KDNP): Bocsáss meg, Nyitrai Zsoltot helyettesíti Koszorús László, Pettkó Andrást pedig én. (Dr. Nyitrai Zsolt és Pettkó András távoznak a bizottsági ülésről.)
KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): Azt hiszem, nem lehet a szavazást helyettesíteni. (Dr. Józsa István: A Házszabály szerint működik.) Még egyszer mondom: tudom, hogy ez a határideje, hogy a kormány eddig és eddig tájékoztat minket, de mi nyugodtan kérhetünk egy beszélgetést. Ez egy munkaterv. Kérhetnénk egy beszélgetést, egy tájékoztatást a végső tájékoztatás előtt. Én csak azért félek, hogy ha picit nem gyorsítjuk fel, gondolkozzunk el: az egész ügy elég nehezen indult el. Ha most november 30-ra kapunk egy tájékoztatást, érdemben azt feldolgozva januárig, értsétek meg, nem sok értelme lesz a bizottság működésének egy ponton. Nem akarom tornáztatni a kormányt - én voltam már a másik oldalon is, tudom, mit jelent -, de a tájékoztatásnak igazából nincs akadálya, most meg tudná tenni a kormány 25 percen belül, hogy elmondja, mi van az NFT II.-ben.
ELNÖK: A napirend 1. pontjában rögzített felsorolás a kormány részéről az Országgyűlés számára szól. Ők ezeket be fogják nyújtani, akármit teszünk, akkor is. Minden bizonnyal határidőre be fogják nyújtani, és mi ezt persze meg tudjuk tárgyalni, és a továbbiakban is meg fogjuk tárgyalni, és van is lehetőségünk rá, de nem mi adjuk be, hanem ők adják be, és akkor nem ér véget a tevékenység ezzel kapcsolatban.
Molnár Béla!
MOLNÁR BÉLA (KDNP): Igyekszem rövid lenni, hogy ne korlátozzalak benneteket a párbeszédben. A Microsoft kellően körüljárta a bizottság tagjait a különböző események folytán, viszont úgy érzem, hogy lyuk van, mert a szabad forráskódú szoftverek képviselői nem nagyon kerültek elő. Tisztelettel én majd tudok javasolni megfelelő szakembereket ez ügyben. Javaslom, hogy a bizottság rájuk is vesse vigyázó tekintetét, mert az e-befogadást illetően a szabad forráskódnak szerintem jelentős szerepe lehet. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Rendben van. Az ügymenet kapcsán megemlítem, hogy a kötelező munkatervi részeket is ki fogjuk tudni egészíteni, lesz rá bőven alkalom, és természetesen ez is egy fontos elem.
Baráth Etele!
DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt bizottsági Tagok! Az a helyzet, hogy van az a régi híres mondás, amelyet Seneca mondott, hogy az első lépés megtételekor nem annak a hossza, hanem az iránya a fontos. Sok jó program van, de sokkal jobb volna, ha egyet most kilőnénk, és azt komolyan vennénk. Miért mondom ezt? Azért, ami a szövegben szerepel, amit Kovács Kálmán miniszter úr mondott és Nyitrai Zsolt is. Ha meghívjuk a civil szervezeteket, hogy mondják el, mit csinálnak és mit akarnak, akkor úgy érdemes, hogy ha itt van minden olyan más szervezet, önkormányzati vezető, államtitkár vagy kormánytagok, akikre az ügy még rajtunk kívül tartozik, akiknek ebben eszközük van és végrehajthatnak, vitatkozhatnak, hogy mit miért nem. Hogy meghallgassuk csak önmagunkra véve, én nem látom értelmét.
Amit a programmal kapcsolatban az elnök úr is elmondott, hogy a kormány beterjeszt-e beszámolót, nem érdekel. Meg tudjuk nézni mindenfajta honlapon, tudunk kérni kiegészítést. Nincs értelme. Mindenki hozzá tud jutni az alapinformációkhoz. Engem az érdekelne, hogy készítsenek a bizottság számára konkrétan olyan elemzést, amely az ügyek hatékonyságáról szól, a céljairól szól, az eredményességéről szól. Lépjünk ezen a dolgon túl, az általános kereteken, mert különben itt vagyunk, meghallgatjuk, jól érezzük magunkat, aztán elmegyünk haza, de nem történik semmi. Arra inspirálnám a tisztelt bizottságot, a parlamenti bizottsági tagokat, hogy fogadják el, hogy csak az induljon el, aminek valamifajta konkrét kimenetele, valamilyen konkrét eredménye lehetséges.
ELNÖK: Ezzel teljesen egyetértek. Alapjában véve az a célunk e megkeresésekkel, és azért van benne az országgyűlési határozatban, mert nyilván vannak a kormány tevékenységének olyan szeletei, ahol ez magas szinten vagy jelentős mértékben jelen van. De vannak olyan szeletei, amelyekben nem kap hangsúlyt. Ha megkeressük Baja államtitkár urat, természetesen olyan anyagot fog nekünk készíteni, hogy hat nyelven beszél, és számítunk is rá. Ha megkeresitek a Szociális és Munkaügyi Minisztériumot, akkor olyan anyagot kapunk onnan, amely számottevő lesz és így tovább. Tehát van néhány terület, ahol ilyet fogunk kapni, máshol pedig a releváció erejével fog hatni, hogy egy ilyennel nyaggatjuk őket, és kénytelenek lesznek önkormányzati területen egy ilyen programot összerakni, mert nem fogadjuk el tőlük, hogy hallottak róla, és körülbelül ez a válasz. Érdemes végigmenni ezeken a szeleteken.
A megoldást abban látom, és az ügyrendünkben szerepel is ilyen, hogy ezekre a részterületekre magunk közül vagy más képviselők köréből felelősöket jelölünk ki, akik az egyes tárcákat végiglátogatják és kiváltják azokat a reakciókat, amelyek legalább arra alkalmasak, hogy a létező jó gyakorlatokat átvegyék, illetve a civil szervezetek által megfogalmazott igényeknek legalább feleljenek meg. A tevékenységnek ez a része nem feltétlenül abban merül ki, hogy mi magunk beszámolókat hallgatunk meg, hanem az a célunk, hogy azt a fajta tevékenységet, amely valahol már létezik, máshová is tovább vigyük. Itt egy más összefüggésben felmerült a Best Practise kérdésköre Európában - amely titok, de nem akkora ez a titok -, nincs másutt Európában. Az az érdekes helyzet, hogy nagyon késlekedünk jobbra-balra, de nincs más út Európában, mint a parlamenti bizottságé. Mi vagyunk az elsők. (Kovács Kálmán: De lesz.) Igen, de mi vagyunk az elsők.
Baráth Etele!
DR. BARÁTH ETELE (MSZP): A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának van egy Gazdasági albizottsága, amelyet van szerencsém elnökölni, Matolcsy úr a társelnök. Úgy néz ki, hogy ez egy hatékonyan működő szervezet. Egy év alatt durván tízszer tanácskoztunk, és a határon átnyúló közlekedési kapcsolatok ügyében elég jelentős sikert ért el ez a bizottság - hála egyébként a parlament Külügyi Hivatalának a fantasztikus szorgalmas munkájáért. Ez alkalmas arra, hogy az egész informatikai együttműködés kapcsán Kárpát-medencében koordináljon egy információcserét. Másrészt ezeken a képviselőkön keresztül eljutunk az adott országok kormányainak képviselőihez, tehát más szintre tudjuk vinni mindezt. Javaslom, hogy ha úgy dönt az eseti bizottság, akkor vigyük be ezt az egész alapproblémakört ebbe a Gazdasági albizottságba. Nagyon hatékonyan működik, meg kell mondanom őszintén, elég érdekes, hogy végre van egy olyan, amelynek van eredménye.
ELNÖK: Köszönöm. A magam részéről annyit tudok mondani, hogy készül az emlékeztető és a jegyzőkönyv is. Nyilván ez egy olyan téma, amely kapcsán szeretnénk, ha szerepelne a bizottság tevékenységében. Utalok itt a saját ügyrendünk 7. §-ára, amely azt mondja, hogy a bizottság tagjai sorából a munkatervében a témakörök áttekintésére témafelelősöket lehetne kijelölni. Fennáll az a helyzet, hogy ilyen személyi körben ezzel a lehetőséggel élhetünk, amit Baráth Etele úr jelenléte biztosít, tehát a nemzetközi kapcsolatban és a Kárpát-medencei kapcsolatokban akkor éljünk ezzel a lehetőséggel, hogy ezt a felvetett gondolatot a gyakorlatban is összerakjuk.
Kalmár úr többször jelentkezett, de előbb még megadom a szót Kovács úrnak.
KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): Csak azt javasoltam volna, hogy a megállapodásunk szerint megpróbálunk jövő héten vagy két hét múlva ugyanígy tartani egy ülést. Én javasoltam volna, hogy addigra ezek a bizonyos szövegek, kiegészítő javaslatok készüljenek el. Nagyon nagy örömmel vállalnám és csinálnám a határon túli magyar informatikát, természetesen a KMKF Gazdasági albizottságának tagjaként és az itteni bizottság tagjaként is szívügyem. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, Kovács úr. Valóban ezek a nemzetközi kapcsolatok óriási jelentőségűek a bizottság számára. Ugyanúgy a Kárpát-medencei kapcsolatok fontos vetületei ennek az ügynek - nyilván ezt is tudjuk támogatni.
Következik most az ügyrendünknek az a része, amikor a három titkár egyike fog szólni. Kalmár úr, parancsoljon!
KALMÁR ISTVÁN, az e-Befogadás és Információs Társadalom Tanácsának titkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Borzasztóan örülök ezeknek a felvetéseknek. Van egy leírt anyagom is ebben a témában. Ennek jó részét ki fogom hagyni, de hadd olvassak fel egy idézetet. "Teljesen nyilvánvaló, hogy az informatika segítségével a leghagyományosabb közösséget, a nemzet közösségét lehet új közösségszervező eszközökhöz juttatni. Ez az eszköz egy ilyen szétszakított nemzet számára, mint a magyar, olyan fontos, mint a sivatagi vándornak az oázisba vezető csillag a GPS kitalálása előtt" - együtt hallgattuk Szabadkán Duray Miklóst.
Nekem is az a javaslatom, hogy az elszakított nemzetrészeinkért, a határainkon túl élő magyarokért és önmagunkért most ezen az ünnepi alakuló ülésen - merthogy én ezt annak tekintem, bár a nulladik - jelentsük ki vagy hozzunk határozatot, gesztusértékű lenne, hogy az e-befogadás ügyét kiterjesztjük a határon túl élő nemzetrészeinkre, éljenek azok szórványban, diaszpórában vagy tömbben. Ezt gesztusértékűnek tartanám.
Ha még a továbbiakban is kaphatok szót, akkor még egy pár gondolatot mondanék. Mindenben egyetértek Baráth képviselő úrral, legfőképpen azzal is, hogy a KMKF-hez be lehetne hozni ezt az ügyet éppen úgy, mint ahogy a KMKF által javasolt és támogatott szórványtanácsnak is november közepén létre kell jönnie, bár tudjuk mindnyájan, hogy egy másik már létrejött.
Miért mondom ezt? Mert az valóban a külhoni magyarság legitim szervezeteinek a képviselőit, ezen a területen dolgozó képviselőit is egybe fogja fogni reményeim szerint, tehát valóban jó helye van ennek az ügynek. Szomorúan hallottam, hogy az első szórványtanácson, amely Gémesi Ferenc által megalakult, szerepelt egy olyan mondat, miszerint "nincs olyan eszköz, amellyel a határon túli magyarságot össze lehetne fogni". Van. Éppen most mondtuk, hogy van. Sőt, azt tudom hozzátenni, hogy ha a közoktatásban távoktatást tudnánk indítani, akkor a szórványlemaradást, amelyről kijelentették, hogy lehetetlen megállítani, meg lehetne állítani. Ebben az ügyben azonban egy külön előadást kellene tartani ahhoz, hogy mindenkit beavassak ezekbe a témákba. Azt gondolom - együtt voltunk egy pár helyen külföldön előadást tartani -, hogy ez a téma olyan horderejű, a közoktatás határon túlra való vitele az interneten keresztül, amely megállíthatná ezt a fajta felszívódást.
Még egy dolog: azt vettem észre, hogy az általam megkapott ügyrendi anyagban az egyik helyen nincs bejelölve a határidő - valószínűleg direkt van így. Molnár képviselő úr még kitért a Titanra, csak más szempontból, tehát az openvilág oldaláról. Azt gondolom, az openvilág tényleg nagyon fontos, és akár ezen a nemzetközi online-kapcsolaton keresztül is bizonyíthatja mindenki, hogy nem kimondottan csak drágább licencekért harcol Magyarország. Köszönöm szépen a szót, elnök úr.
ELNÖK: Van egy alapvető dilemma...
KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): Csak azt szeretném mondani, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán Duray Miklós és az én javaslatomat elfogadtuk a záródokumentumban, és bekerült a programba azzal, hogy a gazdasági munkacsoport csinálja meg. Azt hiszem, hogy ezen az úton lehet indulni. Érdemes beemelni ide, hogy esetleg erről kapjon az eseti bizottság egy tájékoztatást mondjuk ettől a fórumtól, hogy hogyan áll ez.
ELNÖK: Akkor bekérjük. Megjegyzem, hogy óriási irodalma és lehetőségei vannak az internet használatának. Valóban a saját változatunkat érdemes és kötelező megteremteni annál is inkább, mert van egy politikai alapvetés, egy alapdilemma, amely abból áll, hogy ismert a demokrácia mint olyan, ami egymást ismerő, egymással kapcsolatban lévő emberekre - és valamiért azt hívjuk bevett demokráciának -, általában valami közösségre vonatkozik, míg amit mi képviselőként demokráciaként művelünk, azt pedig inkább köztársaságnak szokás nevezni, hiszen képviseleti demokrácia. Ez főként azáltal legitim, és ennek az az alapja, hogy a nagyközönség nem képes egymással kommunikálni. Hát kérem, ez egy kicsit megdőlni látszó tézis, hiszen rendelkezésünkre állnak olyan eszközök, amelyeket magunk is művelünk. Ha az e-befogadás önmagában teljessé válik, akkor valóban nyitottá válik általában is a demokrácia művelésére, és egy óriási lehetőség a hungaroform közösségnek, amely során hipertextek feldolgozása történik. De én most gyorsan lezárom, és szóvá teszem azt, hogy egy munkatervet fogadjunk el már gyorsan.
Kérdezem, hogy ez a munkaterv alkalmas-e az alapmunkaterv elfogadására? Aki egyetért, kérem, hogy jelezze! (Szavazás.) Megállapítom, hogy a helyettesítésekkel együtt egyhangúlag elfogadtuk az alapmunkatervet.
Egyúttal kimondtuk azt, hogy számos kiegészítést teszünk a következő alkalommal, amely két hét múlva várható hasonló időpontban. Az ügyrendünkben azt fogadtuk el, hogy kéthetente fogunk találkozni. Számos olyan javaslat volt, amelynek az előkészítése kötelező.
A munkaterv kapcsán mondom el: a szándékom nem az, hogy abból álljon a bizottság tevékenysége, hogy ülésezünk és itt majd megváltjuk a világot, hanem előkészített, egymás között megállapított és előkészített anyagot hozunk ide. Demonstratívan alkalmanként természetesen fogunk mindenféle látogatást tenni és fogadunk társadalmi és civil szervezeteket és egyebeket, de azt kell belátnunk, hogy az e-befogadásnak az a célja, hogy a magyar politikai rendszer egésze érintve legyen. Minden ágazat, az önkormányzat összessége, a civil szervezetek és addig megyünk, amíg hagyják és fogadókészek velünk szemben. Célszerű ezt ilyen módon egymás között felosztani, hiszen ezek a párhuzamosságok alkalmasak lehetnek arra, mint ahogy az előbb említettük, hogy a nemzetközi kapcsolatainkat, a Kárpát-medencei kapcsolatainkat elviszik, ugyanígy lehetséges, hogy önkormányzati kapcsolatokhoz is például találunk egy olyan képviselőt, aki ezt képes vinni, mondjuk Molnár Béla, ha megkérjük rá, és ő nyilván el is fogja vállalni és lehetne sorolni tovább.
Egy létező munkaterv végrehajtásánál és kialakításánál és tovább szegmentálásában időben is egy ésszerű határidő kellene, két hét múlva hoznánk magunk elé azt a megállapodási kört, amely alkalmas a továbblépésre.
Kérdezem, hogy ki kíván még szólni.
KALMÁR ISTVÁN, az e-Befogadás és Információs Társadalom Tanácsának titkára: Bocsánatot kérek, hogy még egyszer szót kértem. Az előbb elhangzott egy információ. Nem kell teljesen összemosni azonban az e-magyar pontokat és azt, amiről én beszéltem. Ez két külön dolog. Duray Miklós nem erre tett javaslatot tudomásom szerint konkrétan. Az e-magyar pontok egy szelet arról, amiről mi beszélünk, nagyon fontos szelete, hiszen ez az a közösségi tér, amelyen keresztül azok a családok, egyének megkapják azt a szükséges információt, amely szükséges ahhoz, hogy odahaza esetleg távoktatásban vagy más módon információhoz hozzájussanak, hogy valamilyen módon bekapcsolódjanak az információs társadalomba.
Hadd kérdezzek vissza, hogy vajon gesztusértékkel ki tudjuk-e mondani itt és most, bár már nagyon kevesen vagyunk jelen, hogy az e-befogadás ügyébe beemeljük a határon túlra szakadt nemzetrészeinket, a határon túli magyarságot.
ELNÖK: Köszönöm. Ez egy olyan megközelítés, amelynek természetesen helye van. Én a magam részéről úgy közelítettem meg, hogy a magyarul beszélő közösséget, tehát a hungaroform közösséget emeljük be, amely természetesen kiterjed erre is.
Kalmár úr megközelítése más politikai felhangot rendel ehhez a kérdéshez, és kérdezem is, hogy ezt akarjuk-e.
DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Teljes mértékben egyetértek, amit el tetszettél volt mondani, de a megfogalmazást tekintve a jegyzőkönyv miatt picit óvatosnak kell lenni. Kaptunk mi már eleget. (Kalmár István: Egyetértek.) Természetesen mi nem foglalkozhatunk a teljes magyarság információs társadalmának problémáival, de azzal foglalkozhatunk, hogy mindent megteszünk annak érdekében, hogy mind a hazai, mind a náluk folyó munka tekintetében, legalábbis összehangoltan, a dolgok közötti kapcsolatrendszer jöjjön létre, amely gyakorlatilag ugyanaz, vigyázzunk, hogy ne terjeszkedjünk túl azon, amihez a magyar parlamentnek van lehetősége.
ELNÖK: A technikáját illetően pedig az én demokratikus lelkem: ha ilyen típusú megjegyzéseket teszünk, akkor nem ülnek itt azok, akiknek itt kellene ülniük, hogy ilyet mondhassunk.
Molnár képviselő úr!
MOLNÁR BÉLA (KDNP): Az, hogy Kárpát-medencei léptékben gondolkodunk, lefedi a te mondatodat más megfogalmazásban. A határon túlról a magyar parlament nagyon nehezen tud döntést hozni. Ezért ha azt mondjuk, hogy a Kárpát-medence magyarságát érinti, szerintem jól lefedi azt, amit te mondasz, és nem köt bele majd reményeim szerint senki. Nem tudom, ez mennyire kompromisszumos lehetőség.
ELNÖK: Mit szóltok a "magyarul beszélő közösség" kifejezéshez?
KALMÁR ISTVÁN az e-Befogadás és Információs Társadalom Tanácsának titkára: Az még jobb, mert tágabb. Így beemelted, elnök úr, a nyugati magyarságot is.
MOLNÁR BÉLA (KDNP): És a ruszinokat is.
ELNÖK: Jaj, de rendesek vagytok. Örülök, hogy olyan problémát akarunk megoldani, amit az utolsó száz évben csak részben sikerült.
Egy érdemi felvetés is elhangzott, amely nagyjából a bizottsági ülés zárására vonatkozik egyszerűen azért, mert a téma lehetővé teszi, hogy bármeddig vitassuk ezt a kérdéskört. Nem gondolom, hogy ne lehetne behatárolni a tevékenységünket. (Koszorús László: Szavazzunk!) Tényszerűen tehát az e-befogadás magyarul beszélő körében gondoljuk szervezni, hiszen nincs is mód arra, hogy behatároljuk, nem is kell.
Az ügyrendet tehát elfogadtuk. Most már az "egyebek" menetén vagyunk, és annak kapcsán beszéltünk meg kérdéseket. Kérdezem, van-e még hozzászólás az "egyebek" körében.
DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Szeretnék magamnak ellentmondani abban, amit ki sem mondtam. Azt akartam kimondani, hogy baromi jó volna, ha úgy dolgoznánk, hogy keveset beszélnénk, körbeküldve megadnánk a véleményeket, esetleg összejönnénk, és összefoglalnánk, mert a személyes kapcsolat fontos.
Most viszont mégis azt szeretném mondani, hogy egyáltalán nem baj, ha beszélgetünk, nevezetesen, nem tudom, nem lehetne-e meghívni valakit - az "egyebek" között van most ez -, aki át tudja tekinteni, pont a magyar anyanyelvűek vagy a magyar ajkúakkal kapcsolatban milyen olyan rendszerek működnek ma az interneten, amelyeknek a megismerése fontos volna számunkra. Tudniillik valahol lehetne feladata ennek a bizottságnak, hogy feltérképezteti, feltérképezi mindazokat az eszközöket, lehetőségeket, amelyeknek utána az alkalmazásában vagyunk képesek mindazt kifejteni, amit szeretnénk. Csak előtte tudni kellene, hogy mik azok, milyen irányban, melyek azok a hivatalos honlapok, melyek a nem hivatalos honlapok, melyek a rendszeres megjelenésűek, melyek nem. Valamilyen csatornán hozzá lehetne jutni, és javaslom, hogy a parlament, megint csak a Külügyi Hivatalra támaszkodva, biztos vagyok benne, nagymértékben tájékozott ezen a téren, és ha nem, rendelkezik olyan eszközökkel, pénzeszközökkel, hogy el tudja készíttetni ezt a tanulmányt. Nézzük meg, és sokkal jobb, biztosabb talajon beszélünk erről.
ELNÖK: Koszorús László!
KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Egyetlenegy kiegészítésem lenne az "egyebek" között. Jó néhányan tagjai vagyunk a Gazdasági bizottságnak, illetve a Fogyasztóvédelmi eseti bizottságnak. Ha majd erre sor kerülhet a bizottság előrehaladásával, akkor érdemes egy napirenden belül az adatok biztonságával foglalkozni. Most a Fogyasztóvédelmi eseti bizottság napirendjére kívánjuk venni az adatok védelméről szóló kérdéskört, illetve most az Unióból is elindult párhuzamosan ezzel kapcsolatosan egy ilyen fogyasztóvédelmi internet-, elektronikai fogyasztóvédelmi vonal. Ezt érdemes majd beemelni, hogy mi is tudjuk kifelé kommunikálni, hogy ne csak az legyen, amit Baráth képviselő úr is mondott, hogy ilyen nagy filozofikus kérdéskörökkel foglalkozzunk, aztán hipp-hopp elmegy a másfél év. Valami produktuma legyen a bizottságnak, amellyel nyilatkozatok formájában vagy akár módosító javaslatok formájában egységesen, mint ahogy a Fogyasztóvédelmi eseti bizottságban is többször megjátszottuk, egységesen a parlament elé tudunk lépni, és akkor könnyebben mennek az ügymenetek. Ez csak egy mellékzöngéje, ezért is kívántam az "egyebek" között mondani. Más bizottságokban is felmerülnek ilyen jellegű kérdéskörök, és akkor esetleg közösen hatékonyabban tudunk fellépni az ügy érdekében. Köszönöm.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Zárszót szeretnék mondani. A bizottság létrejöttének az e-befogadás ügye a célja. Ez a Rigai Nyilatkozaton alapszik. Az a feladatunk, hogy a következő rövid másfél év alatt megfelezzük azt a digitális szakadékot, ami Magyarország esetében nem jelentéktelen.
Ahhoz, hogy ezt megtehessük, és a bizottság betöltse feladatát, egyrészt meg kell felelni a saját magunk által meghatározott feladatoknak. Meg kell felelnünk - ez a minimum, hogy meg kell felelnünk. Meg kell felelnünk annak, amit Európában ezzel kapcsolatban megfogalmaztak. Európában az e-befogadást elég széles körben, de azért elég specifikusan értelmezik. Itt bizony arról szól a feladatunk, hogy abban a körben fejtsünk ki hatást, ahol egyébként nincs. Magyarán nem a létező joggyakorlatok erősítése és a létező informatikai szervezetek táplálása és hasonlók a feladatunk, hanem hogy olyan helyre kerüljünk, olyan helyen dolgozzunk, ahol eddig nem értünk el eredményt, tehát az öregek, a hátrányos helyzetűek vagy akármi más módon való kirekesztettek körében. Ez a célunk.
Az már egy lehetőség, és élünk is ezzel az eszközzel, hogy egyébként ezt a tevékenységet Európában a magyarul beszélők körében végezzük, és ezáltal a hungaroform körre teljes mértékben kiterjed ez a gondolat, amit végzünk, vagy az a feladat, amit végzünk, de technikailag nem térhetünk ki az elől, hogy igenis az összes tárcát, az önkormányzatokat, a kulturális szférát az intézményeivel, a civil szférát, a vállalatokat megkeressük, hogy ki milyen mértékben és hogyan tud ebben részt venni. Felmérjük, hogy ki milyen mértékben és hogyan vesz részt benne, és meghatározzuk, hogy ki milyen mértékben és hogyan vegyen részt ebben. Nem egy olyan bonyolult dolog. Azt szeretnénk, hogy minél többen térjenek hozzá ahhoz az eszközrendszerhez, ami a demokrácia kiteljesedését, a magyar viszonylatban a magyarság és a magyar gondolatok, a magyar nyelv teljes körű tovább élését és szabad fejlődését, illetve azt az általános versenyképességi szituációt erősíti, amely Magyarország esetében Európán belül, Európa esetében a világon belül fontos elemmel gazdagodik vagy alapozódik meg. Ezt pedig e-befogadásnak szoktuk nevezni. Hogy mindenki bármilyen információt szabadon elér, és legalább olyan mértékben megteszi, mint a világ más fejlett részében teheti, ez a hátrány mindenféleképpen csökkenjen, szűnjön meg, vagy pedig lehetőség szerint mi kerüljünk abba a helyzetbe, hogy a versenyelőnyt teljesíthessük.
Emiatt érdemes egy bizottságot működtetni. Ha ez zárszónak megfelel, akkor köszönöm a megjelenést. Legközelebb két hét múlva találkozunk. Addig is külön-külön mindenkit megkeresünk.
(Az ülés befejezésének időpontja: 16 óra 27 perc)
|
Márfai Péter |
Jegyzőkönyvvezető: Vicai Erika