e-Bef-4/2009.
e-Bef-8/2006-2010.
INF-6/2009.
INF-23/2006-2010.
az Országgyűlés e-Befogadásügyi eseti bizottságának és a
Gazdasági és informatikai bizottság Informatikai és távközlési albizottságának
2009. november 25-én, szerdán, 12 óra 25 perckor
az Országház főemelet 37-38. számú termében
megtartott együttes üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
Elnöki megnyitó, a napirend elfogadása *
2009. évi e-befogadást elősegítő programokról *
Bódi Gábor tájékoztatója *
Megjegyzések, észrevételek *
Az e-Befogadásügyi eseti bizottság jelentéstervezetének előkészítése (a bizottsági beszámoló előkészítő anyagainak első olvasatban történő tárgyalása) *
Bódi Gábor reflexiója *
Az e-Befogadásügyi eseti bizottság részéről
Megjelent
Elnököl: Márfai Péter (MSZP), az eseti bizottság elnöke
Dr. Nyitrai Zsolt alelnök (Fidesz)
Molnár Béla alelnök (KDNP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Koszorús László (Fidesz)
Pettkó András (független)
Helyettesítési megbízást adott
Kovács Kálmán (SZDSZ) Márfai Péternek (MSZP)
Dr. Baráth Etele (MSZP) dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
A Gazdasági és informatikai bizottság Informatikai és távközlési albizottsága részéről
Megjelent
Elnököl: Márfai Péter (MSZP), az albizottság elnöke
Dr. Józsa István (MSZP)
Molnár Béla (KDNP)
Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz)
Dr. Szanyi Tibor (MSZP)
Koszorús László (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Baráth Etele (MSZP) dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Szatmáry Kristóf (Fidesz) dr. Nyitrai Zsoltnak (Fidesz)
Meghívottak részéről
Hozzászólók
Bódi Gábor szakállamtitkár (Miniszterelnöki Hivatal)
Dombi Gábor (e-Befogadás és Információs Társadalom Tanácsa)
Megjelentek
Dr. Tárkány Szűcs Attila elnök (Inforum)
Molnárné Fejes Edit szakértő (MSZP)
Sík Zoltán Nándor szakértő (Fidesz)
Bojta János szakértő (KDNP)
Dr. Detrekői Ákos elnök (NHIT)
Dr. Báthory Zoltán (NHH)
Magyar László (MACOMP)
Cseterki Imre (NT Kft.)
Dr. Misák Piroska (NHH)
Klotz Tamás (IVSZ)
Molnár Szilárd (BKE ITTK)
Oláh István (Kopint-Datorg)
Szentgyörgyi Lajos (Miniszterelnöki Hivatal)
Mácz Ákos (HÉT)
Drajkó László (MEFIT/IVSZ)
Hecks Ferenc (NHIT)
Mlinarics József (MATISZ)
Nagy Ágnes osztályvezető (Miniszterelnöki Hivatal)
Téglássy Orsolya (Miniszterelnöki Hivatal)
Ramháb Mária (Informatikai és Könyvtári Szövetség)
Fazekas Anikó (HÉT)
Bódi Csaba (Magyar Telekom)
(Az ülés kezdetének időpontja: 12 óra 25 perc)
Elnöki megnyitó, a napirend elfogadása
MÁRFAI PÉTER (MSZP), az eseti bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Képviselőtársaim! Megállapítom, hogy hat képviselő jelen van az eseti bizottság tagjai közül, illetve Molnár Béla úr is itt van, akkor hét, heten vagyunk, az teljesen rendben van. Szatmáry Kristóf úr nincs itt, nem baj, Baráth Etele úr igazoltan távol, és Szatmáry úr is igazoltan távol.
Megnyitom mindkét bizottság ülését. A napirendi pontjaink: a 2009. évi e-befogadást elősegítő programokról kapunk a Miniszterelnöki Hivatal Infokommunikációs Szakállamtitkárságának képviselőitől egy beszámolót és tájékoztatást, a 2. napirendi pont az e-Befogadásügyi eseti bizottság jelentéstervezetének előkészítése, a bizottsági beszámoló, ami lényegében szándéka szerint egy jelentés lesz a parlament számára, ez első olvasatban történő tárgyalás lesz, és a 3. az Egyebek.
Megkérdezem az eseti bizottság tagjait, hogy elfogadják-e a napirendet. (Szavazás.) Köszönöm.
Megkérdezem az Informatikai és távközlési albizottság tagjait, hogy elfogadják-e a napirendet. (Szavazás.) Megtisztelő, köszönöm szépen.
2009. évi e-befogadást elősegítő programokról
Mondok egy rövid elnöki bevezetőt a napirendhez kapcsolódóan. Az e-befogadást elősegítő programokról az Infokommunikációs Szakállamtitkárság - ígéretéhez híven - az előzetesen elkészült anyagot átadta a bizottságaink részére, és ezt a tagjaink számára megküldtük. A saját jelentésünk előkészítése olyan fázisban van, hogy több tagunk, illetve civil szervezetek készítettek számunkra anyagot, ezt egy összefoglaló anyagban szintén megküldtem a tagok részére. Az a szándékunk, hogy a jelentés elkészítéséhez a saját anyagunk ismeretében mindenki, aki indíttatást érez ebben a kérdésben, tehát a parlamenti pártok képviselői, illetve azok a kvázi civil tagjaink, az eseti bizottságnak, mondjuk így, hogy titkárai vagy mögöttük álló szervezetek készítsenek olyan anyagot, ami alkalmas arra, hogy a parlament elé egy érvényes jelentést tudjunk benyújtani.
Visszatérve akkor a napirendhez, megnyitom az 1. napirendi pontot. Kérem a miniszterelnökség infokommunikációs szakállamtitkárát, hogy kezdje meg a tájékoztató bemutatását.
BÓDI GÁBOR szakállamtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelettel üdvözlöm a bizottságot és az itt megjelent érdeklődőket. Tekintettel arra, hogy kiküldtük előzetesen az anyagot, igyekszem rövidre fogni a mondandómat, és inkább kiemelnék néhány olyan hangsúlyos pontot, ami azt gondolom, hogy a bizottság részéről kiemelt érdeklődésre tarthat számot.
Márciusban jártunk itt ezzel a témával utoljára, akkor éppen egy komplex pályázati rendszernek a beadási szakaszában jártunk. Erről szeretnék leginkább beszámolni, hogy mit láttunk, milyen eredményeket értünk el, a folyamat milyen időütemezéssel, a korábban vállaltakhoz képest milyen időtávban és hogy látjuk, milyen eredménnyel végződött, illetve végződik, hiszen a jelen napokban is ezeknek a pályázati kiírásoknak az elszámolása, értékelése folyik, néhány hónapot pedig még igénybe fog venni ezeknek a teljes kiértékelése és feldolgozása is, úgyhogy erről szeretnék egy kicsit bővebben beszélni.
2009-ben mi egy e-befogadást segítő új típusú e-Magyarország programot indítottunk, amelyben több pályázati kiírás is meghirdetésre került. Volt egy közösségi internet-hozzáférési pontokhoz kapcsolódó pályázati kiírásunk, volt egy, a korábbi Netrekész program átalakításából további pályázati kiírásunk. Ennél a Netrekésznél meg kell említeni, hogy a korábbi konstrukcióban mind az állam, mind a vállalkozói szektor vállalt bizonyos kötelezettségeket arra, hogy a piacon, illetve a médiában, illetőleg a civil szervezetek körében ezt a területet igyekszik erősíteni. Időközben a vállalkozói szektor ebből a programból úgymond kihátrált. A Miniszterelnöki Hivatal viszont még ebben az évben fenntartotta ezt a forráskonstrukciót, mert azt gondoltuk, hogy elég sok hozzáadott értéket tud teremteni az érdeklődők számára, kifejezetten az e-befogadást segítve, illetve volt egy úgynevezett Menet-pályázatunk, amely kifejezetten civil és szakmai szervezetek számára igyekezett olyan forráslehetőséget biztosítani, amely mentén innovatív kezdeményezésekkel tudtak ezek a szervezetek kvázi kiemelt típusú projekteket indítani.
Az e-Magyarország program célja egyértelműen az internetelérés kiterjesztése az ország teljes területén, főként a kevésbé, egyáltalán el nem látott területekre fókuszálva, érintve itt a falvakat, hátrányos helyzetű területeket. Ez alapján a közösségi internet-hozzáférési helyek működésének a célja az lett, hogy minél szélesebb körben lehetővé váljon az internetelérés, valamint az internet- és e-közszolgáltatások használatához az e-tanácsadói segítség. Tehát a fókusz a korábbi, hogy úgy mondjam, infrastrukturális alapról kicsit átterjedt a segítő, ügysegédi típusú konstrukcióra, és ehhez kapcsolódóan olyan standardrendszer került felállításra, amely mentén mi az e-Magyarország pontokat kicsit más logikával azonosítottuk be, és az ennek való megfelelés mentén tudtunk bizonyos ilyen internet-hozzáférési pontokat e-Magyarország pontként definiálni. A jelenleg működő ilyen e-Magyarország pontoknak lényegében hetente változik a száma, folyamatosan vizsgáljuk felül a korábban már működőket, illetve igyekeznek is megfelelni ezeknek a feltételeknek. 2057 darab van.
A másik fontos momentuma ennek a programnak az volt, hogy az e-tanácsadók, tehát az ügysegédek minden egyes ilyen ponton ott legyenek, a kiírás is úgy került megfogalmazásra, hogy nem lehetőség szerint, hanem kötelezően ezeken a pontokon egy e-tanácsadót is alkalmazzanak a nyertes pályázók. Jelenleg 1555 kiképzett e-tanácsadónk van. 2009-ben 420 új képzés valósult meg, ebből 155 fő még most fog vizsgázni decemberben, tehát folyamatban van ez a típusú intézkedés, és továbbképzésben - hiszen volt már egy első fázisa ennek az e-tanácsadói képzési struktúrában - a hét régióban 721 fő részesült.
Folyamatosan igyekeztünk mérni azt, hogy a különböző régiókban miképpen alakul ez az internethez való hozzáférés különböző szegmensekben, és erre vonatkozóan egy monitoringrendszert állítottunk föl, amelynek a statisztikáit folyamatosan le tudjuk kérni. Negyedéves lekérdezésben igyekszünk ebből információkat lelni.
Néhány érdekes számot elmondanék, mert azt gondolom, hogy ez a területen dolgozók számára egy érdekes mintát adhat. Többek között azt, hogy az e-Magyarország pontok látogatóinak az átlagéletkora 25 év környékén van, tehát jól látszik, hogy eléggé lefelé tendál ez a típusú megkeresés. Az is jól látszik, és azt gondolom, hogy ez egy nagyon tanulságos szám számunkra, hogy merre is kell továbbmenni majd ebben a programban, miszerint volt egy olyan kérdésünk, hogy van-e az e-Magyarország ponttal egy helyiségben lévő olyan vállalkozói tevékenység, amelyből az e-Magyarország pont hosszú távon bevétellel számolhat. Tehát próbálunk olyan irányba nézelődni, hogy miképpen fenntarthatók a későbbiekben is ezek az e-Magyarország pontok. Sajnos olyan adatokat kaptunk, hogy körülbelül 3-4 százalékos az a típusú potenciál, hogy miképpen lehet ide gazdasági tevékenységeket a jelen tudásunk szerint és a jelen állapotban bevonni.
Akkor most néhány szó a KIHOP-pályázat részleteiről. 509 pályázatból 489 nyertes pályázó kezdte meg a teljesítést, 472 millió forintos keretösszeggel. Jól látszik, hogy ez egy olyan típusú pályázati kiírás volt, ahol igyekeztünk olyan feltételeket szabni, hogy azok megléphetőek legyenek, és olyan konstrukciót kialakítani, hogy ez az e-Magyarország pontok működését tényleg támogassa.
Az is jól látszik, hogy a nyertes pályázók nagy része önkormányzat, ez több mint a kétharmada az összes jelentkezőnek, illetve nyertes pályázóknak, de van ezek között alapítvány, művelődési központ, egyesület, egyház, idősek otthona, iskola, nonprofit kft., társadalmi szervezet. Tehát elég széles a spektrum, de jól látható, hogy azért az önkormányzatok a leginkább dominánsak ebben a rendszerben, hiszen az elnyerhető 472 millió forintból közel 400-at önkormányzatok kaptak. Az is jól látszik, hogy az önkormányzatok között nem hátrányos helyzetű térségre csak 33 százalékban jutott ebből a forrásból, tehát közel a kétharmada vagy a kétharmada hátrányos helyzetű területekre jutott.
A KIHOP-pályázatban azt gondolom, hogy ez is egy érdekes szám, hiszen kérték korábban, hogy bizonyos számadatokkal próbáljuk alátámasztani ezeknek a konstrukcióknak a hitelességét és eredményességét. A pályázók összességében 37 500 fő digitális írástudást fejlesztő oktatását vállalták be. Jelenleg nem tudom megmondani a pontos számot arra vonatkozólag, hogy ebből tényleg mi valósult meg, hiszen most folyik a pontos elszámolása ezeknek a pályázatoknak, de azt gondolom, hogy január-február magasságára már pontos számot fogunk tudni mondani, hogy tényleg a vállaláshoz képest mi is volt a teljesítés.
Néhány szó a Netrekész pályázatról. Itt a legfőbb cél az volt, hogy az internethasználat bővítését, az országos és helyi nonprofit szervezetek mintaértékű projektjeinek támogatását, a társadalmi nyitottság növelését, aktivitás felkeltését igyekeztünk elérni. A projekt célcsoportjai egyrészről az 55 év feletti, főként vidéki városokban és településeken élő lakosok, akik jelenleg nem használnak számítógépet és internetet; volt egy 30-55 év közötti, főként szintén ezeken a településeken élőkre fókuszáló kiírás, akik jelenlegi munkájukhoz egyelőre nem használnak számítógépet és internetet, azonban a közeljövőben várhatóan szükségük lenne ilyen típusú ismeretekre; volt még egy 30 év feletti, gazdaságilag inaktív lakosok számára meghirdetett konstrukciótípus.
Itt a pályázati elbírálás 2009. május 22-én zárult le, 195 beérkezett pályázat volt, amelyből 57 darab nyertes pályázat került kiválasztásra, és itt 282 millió forintos keretösszeg került megállapításra számukra. A projektek megvalósításának határideje 2009. szeptember 30. volt, az elszámolási határidő pedig 2009. október 30. Néhány projekt befejezésének azonban a várható időpontja szintén csak ez év legvége, tehát ez év decembere. Itt azt tudom mondani, hogy volt egy 140 ezer fős vállalás, akiket elérnek ezeken a programokon keresztül. A jelenlegi elszámolás alapján, ami még nagyon hiányos és közel nem teljes, ez körülbelül 10-20 százalékon áll jelenleg, 20 ezer embert már biztos, hogy elértek tehát a beszámolókból kinyerhető adatok alapján ezeken a projekteken.
Ezeknek a projekteknek a keretében oktatások voltak, előadások, klubfoglalkozások, roadshow-k és egyéb rendezvénytípusú foglalkozások, illetve tanfolyamok, tehát ez tipikusan olyan típusú konstrukciókat jelentett, ahol igyekeztek nagy tömegeket egy helyre gyűjtve, illetve oktatásoknál azért fókuszcsoportokra koncentrálva projekteket menedzselni.
Az úgynevezett Menet-pályázat civil szervezetekre kiírt pályázat volt, a pályázat célja a nonprofit szervezetek információs társadalmi, digitális kultúra fejlesztésére, az internethasználat és -ismeret bővítésére, valamint az infokommunikációs szolgáltatások bővítésére és népszerűsítésére irányuló innovatív, mintaértékű, országos, illetve nagy volumenű projektje támogatása volt a célrendszer, amelyekben igyekeztünk egy olyan ablakot, fókuszt is nyitni, amely támogatná az e-közszolgáltatások hatékonyságának a növelését. A Menet-pályázatok elbírálása 2009. április 28-án zárult le. Azért érdekesek ezek a dátumok, mert az én emlékeim szerint ezek a dátumok is voltak korábban vállalva, tehát magában a pályázati, elszámolási folyamatban mind a három konstrukcióban - azt gondolom, ez egy elég egyedi dolog - tudtuk tartani az előzetes ütemezéseket. Talán minimális csúszások most lehetnek az elszámolások végén, hiszen azért igyekszünk felelősen gazdálkodni a rendelkezésünkre álló, illetve rendelkezésre bocsátott forrásokkal. Tehát azért most lehetnek olyan csúszások, hogy a korábban ígért november végi kifizetéshez képest a hiánypótlások és problémák kijavítása mentén itt ezt azért garantálni nem tudjuk. Természetesen, akinek teljesen hibátlan az elszámolása, semmi problémát nem vélünk felfedezni a projekt végrehajtásában, azok számára a november végi határidő is vállalható, és néhányak számára a kifizetés már meg is történt.
Erre a pályázati kiírásra 148 pályázat került beadásra, amelyből 47 nyertes pályázót tudtunk támogatni, összesen 738 millió forint támogatási összeggel.
Azt el kell mondani, hogy korábban a KIHOP-os programban volt nagyobb forrás allokálva. Azt gondolom, hogy itt egy kicsit kritikusnak kell lenni magunkkal szemben, hiszen erről a KIHOP-programról lett a Menetre átcsoportosítva olyan 400 milliós nagyságrendű összeg, tekintettel arra, hogy a KIHOP-ra kevesebben pályáztak, mint mi számítottuk. Azért mondom, hogy itt bizonyos önkritikát kell hogy gyakoroljunk, mert azt érzékeltük, hogy ennek a nem megfelelő keresletnek az volt az oka, hogy az előző évben az elszámolások nagyon elnyúltak és nem megfelelő színvonalon történtek meg. Azt gondolom, hogy nyugodtan le lehet most mérni a civil társadalom, illetve a társadalom ezen szereplőit, akik ebben a pályázatban részt vettek, hogy az idei évben azért ezt nagyon szépen megléptük, és minőségileg óriási ugrás volt ezeknek a pályázatoknak a kezelésében. Tehát ha következőleg források állnak rendelkezésünkre, akkor valószínűleg ilyen kereslet-kínálati differencia most már nem fog előállni.
A Menetben a projektek megvalósítási határideje szintén 2009. szeptember 30. volt, az elszámolási határidő 2009. október 30., és itt is vannak projektbefejezési időpontok december vége felé. Ezek leginkább az elszámolások mentén láthatók.
Tekintettel arra, hogy más műfajú volt maga a pályázati kiírás, itt tényleg innovatív ötleteket és az egész e-Magyarország program továbbélésére vonatkozó javaslatokat, ehhez kapcsolódó médiafelületeket, olyan típusú projekteket támogattunk, amelyek nem feltétlenül a konkrét, direkt módon megfogható e-befogadáshoz, tehát az egyes állampolgárok konkrét megkereséséhez kötődtek. Tehát itt nem voltak olyan óriási számok arra vonatkozóan, hogy hány állampolgár került bevonásra, de azért azt elmondhatjuk, hogy nagyjából a három programkiírásból nagyságrendileg olyan 200 ezer ember lett megcélozva azzal, hogy direkt módon kapcsolatba kerüljön ezzel az internetes világgal.
Néhány nagyon konkrét számot mondanék csak a jegyzőkönyv kedvéért. Jelenleg az információink szerint a KIHOP-ban a 489 nyertesből 446 már elszámolt és 43 van folyamatban - persze az elszámolás nem jelenti pontosan a projektet, azt jelenti, hogy ők ezt benyújtották és ez rendben van -, a Menetnél 47-ből 45 tudott már megfelelni az elvárásoknak, a Netrekészben pedig 57-ből 56. Tehát úgy látszik, hogy elvileg az a struktúra, amit mi kialakítottunk a pályázatkezeléshez, megfelelően működött ebben az időszakban.
Ez lenne az, amit első körben a beszámolóban fontosnak tartottam megemlíteni. Még néhány szót mondanék a jövőről, megelőzve vagy inkább egy kicsit megalapozva az önök kérdéseit, amik gondolom, hogy erre fognak vonatkozni.
Az anyagban még látnak kisebb olyan projekteket, amelyeket támogatunk vagy a kormányzaton belül működnek, de azért ezek voltak a legnagyobb hatásfokúak, mi ezt úgy érzékeljük.
A jelenlegi költségvetési számok alapján egyelőre nem látjuk annak a forrását, hogy a jövő évben is ilyen pályázati kiírásokat költségvetési forrásból meg tudjunk hirdetni. Éppen ezért már egy fél éve elkezdtük azt a folyamatot, hogy feltérképezzük az Új Magyarország fejlesztési terv erre vonatkozó pályázati kiírásait. Elég sok forráshelyet azonosítottunk be, leginkább a társadalmi megújulás operatív programban, a társadalmi infrastruktúra operatív programban és a különböző regionális operatív programokban, de jelenleg még nem tudok beszámolni olyan konkrét megállapodásról, amely mentén bármekkora forráskeretet erre a területre elő tudtunk volna teremteni. Ez kifejezetten a pályázatokhoz kapcsolódó forrásrendszert jelenti.
Azonban van egy, a mi fejünkben elég magasrendű cél, amelynek viszont a fenntarthatóságát igyekszünk a szűkös források mellett is biztosítani, ez pedig az elmúlt jó egy-másfél évben kialakult e-Magyarország centrum működtetése. Ez az a centrum az NT Nonprofit Közhasznú Kft. berkein belül, amely jelenleg összefogja ezt az egész pályázati rendszert, az e-tanácsadókat, az egész működését. Ez az e-Magyarország centrum a létező legszélesebb körű együttműködési megállapodásokat kötött a területen működő szakmai és civil szervezetekkel, többek között a teleházakkal is, azért, hogy a működésüket megpróbálják összehangolni és ezáltal valamiféle hozzáadott értéket teremtsenek a kooperációból. Ennek a centrumnak a működése kulcsfontosságú, hiszen itt beszélünk 1500 kiképzett e-tanácsadóról, akik azt gondoljuk, hogy ennek az egész tudásnak a kulcstovábbvivői lehetnek, és nagyon fontos feladatnak gondoljuk, hogy ez a rendszer itt egyben maradjon, folyamatos képzést kapjanak, folyamatos tudás legyen számukra biztosítva. Lehetőség szerint, habár mi csak 490 körüli e-Magyarország pontot támogattunk, de 2000 van, tehát ennek az egész hálózatnak az egyben tartására igyekszünk ezt a centrumot továbbra is fenntartani. Úgy tűnik, hogy ennek a centrumműködésnek a forrása a jövő évre biztosított.
Ami még fontos dolog, hogy létrehoztunk a program keretei között egy e-Magyarország pont keresőt, ami be van üzemelve, működik, és teljesen jól kereshető, jó visszajelzéseket kaptunk az egésznek a rendszeréről. 235 önkormányzat a saját e-Magyarország pontjára vonatkozóan is üzemeltet mikrosite-ot, tehát igyekeztünk ezeket a pontokat külön megjeleníteni az ő szolgáltatásaikkal is, hogy a mikroközösségben ez minél inkább használható legyen.
Létrehoztunk egy e-monitoring alkalmazást, amely 1529 e-Magyarország ponton, 5785 gépen van telepítve, tehát erről szinte naprakész adatokat tudunk bekérni vagy keresni az igényektől függően. Van egy nagy emagyarorszag.hu portálunk 1100 oldal tartalommal. Tehát azt gondoljuk, hogy ez az emagyarorszag.hu portál tényleg egy olyan tudásbázist vagy tudáscentrumot tud képezni, amely mindenki számára, aki ezen a területen dolgozik vagy érdeklődik, hasznos információkkal szolgálhat.
Ennyit szerettem volna elmondani a tisztelt bizottságnak. Köszönöm szépen a figyelmüket, és természetesen amennyiben kérdések vannak, akkor igyekszem azokra válaszolni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm Bódi Gábor szakállamtitkár úrnak a felvezetőjét. Itt van előttünk ez a jelentés erről a témakörről. Kérdezem, hogy az eseti bizottság tagjai részéről van-e kommentár vagy megjegyzés. (Jelentkezések.) Pettkó úr!
PETTKÓ ANDRÁS (független): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Vendégeink! Én néhány gondolatot szeretnék elmondani. Először is szeretném megköszönni ezt a rengeteg anyagot, amit a két bizottság titkárságától és vezetésétől kaptunk. Azt gondolom, hogy ezek az anyagok mind hasznosak, mindannyiunk által ismert adatok, információk vannak benne. Mindenesetre azt, hogy ez így összegyűjtésre került, és majd az Országgyűlés elé is fog kerülni ennek egy jelentős része, a magam részéről üdvözlöm.
A másik, amit szeretnék konkrétan mondani, hogy a TITAN-programmal kapcsolatos mindannyian tudjuk, hogy ezt a programot annak idején, itt nem messze egy teremben írtuk alá valamennyien, és ha körbenézek, a teremben ülők túlnyomó többsége részt is vett ezen az ünnepélyes eseményen. Azt is tudjuk, hogy ez év januárjától ennek a programnak el kellett volna indulnia. Ha megnézzük ezt az anyagot, amit kaptunk, ennek a vége felé, az 5.2.4.9.-ben lehet megtalálni egy sort "egyeztetés alatt" vagy "egyeztetés folyik róla" megközelítéssel. Mindenesetre, aki ott volt az e-Magyarország konferencián, az hallotta azt a bejelentést, hogy 2010. január 1-jétől ennek a programnak két pillére el fog tudni indulni. Az én kérdésem arra irányulna, hogy a Miniszterelnöki Hivatal mire gondolt, ha erről néhány gondolatot tudnánk kapni, akkor azt a magam részéről megköszönném, hogy ne csak egy bejelentésszintű dolog legyen ez, hanem ennél valamivel többet tudjunk.
Azt pedig konkrétan javaslom, hogy az Országgyűlés elé kerülő anyagokba és a két bizottság anyagába fogalmazzuk bele, hogy 2011-ben, amikor Magyarország lesz az EU-elnökség, akkor ez a program kiemelt programként szerepeljen a magyar elnökség alatt.
Az egyik egy javaslat, a másik pedig tulajdonképpen egy kérdés.
Még egy dolgot szeretnék említeni. Olvasva az anyagot, az e-demokráciáról ír, hogy melyik honlap véleményezi. Azért ezt az e-demokrácia részt egy kicsikét rózsaszínűnek látom, nem azért, mert ellenzéki képviselő vagyok, de azt tapasztaltam az elmúlt hónapokban, hogy a kormányzat nagyon sokszor azért a jogalkotási törvényt megszegve nem időben rakta ki a javaslatokat, nem voltak megfelelő egyeztetések. Tehát jó, hogy ez itt le van írva, és bárcsak ez így tudna működni, de a benyújtott törvények többsége kapcsán nem így működik.
Még egy halk megjegyzésem van. Igazi e-demokrácia akkor lesz szerintem Magyarországon, ha azok a politikai pártok, amelyek 2010-től bent lesznek az Országgyűlésben, hajlandók lesznek a demokráciát az állampolgárokra abban a tekintetben kiterjeszteni, mint például Észtországban, Litvániában és Lettországban. Az elektronikus szavazásra gondolok itt, amikor majd, aki a választások napján külföldön van, az érintőképernyős gépen tud szavazni, és nem kell borítékosan szavaznia, és ha majd bármelyik állampolgár mondjuk egy e-demokrácia portál segítségével kezdeményezhet törvénymódosítást, na akkor lesz itt az igazi e-demokrácia az én véleményem szerint.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, Pettkó úr. Válaszolás előtt még van képviselői hozzászólás. Nyitrai urat kérem.
DR. NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen a lehetőséget. Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Bizottság! Kedves Vendégeink! Én is köszönöm azt a sok szép anyagot, amit kaptunk. Ennek még nincs 24 órája, azt azért szeretném hangsúlyozni, legalábbis én a tegnapi nap folyamán kaptam meg ezeket az anyagokat, úgyhogy itt Márfai elnök úrral egyeztettünk, mindenképpen lesz még legalább egy eseti bizottsági ülés addig, míg véglegesítjük ezt a jelentéstervezetet, ami a parlament asztalára kerül. A Fidesz munkacsoportja ezen természetesen dolgozik, és komoly módosításokat, megjegyzéseket, javaslatokat fogunk tenni a jövőben ehhez az anyaghoz.
Ami pedig magának az e-befogadásnak az állását illeti a mai Magyarországon, e tekintetben nem vagyok túl vidám, nem látom annyira fényesnek a helyzetet, mint Bódi szakállamtitkár úr. Azt gondolom, hogy az e-Befogadásügyi eseti bizottság létrejötte, noha teljes többpárti konszenzus hozta ezt létre, nem mondható túl sikeresnek. Nyilván a bizottság munkája kormányzati támogatás nélkül eleve nincs túl sok jóra ítélve. Azt gondolom, az itt ülő bizottsági tagoknak, szakértőknek, vendégeknek az e-befogadásügy iránti elkötelezettsége meg törekvése megkérdőjelezhetetlen, de ez önmagában kevés. Ha nincs meg itt ez a pontos kormányzati szándék, akkor nem fogunk tudni sikert elérni, mint ahogy nem is értünk el sikert ezen a területen. Amikor világos forgatókönyvként jelenik meg mondjuk az internetadó bevezetése, amikor mondjuk a kormányzat a Cafeteria-rendszernek azt a részét is meg akarja adóztatni mondjuk, ami az otthoni internethasználatot illeti, akkor nehezen tudunk korrekten e-befogadásról, annak a kormányzat általi támogatásáról, ennek a szellemiségnek az elfogadásáról beszélni.
Ami az elmúlt időszakban a különböző kormányzati közpénzek, EU-s források elköltését illeti, azt látom, hogy ott is inkább csak az infrastruktúrafejlesztés került előtérbe, és azok a tartalmi kérdések, amelyek mondjuk az e-befogadás világában eléggé fontosak, mindig háttérbe szorultak, legalábbis én ilyen programmal nem nagyon találkoztam. Azt azért látnunk kell, hogy az infrastruktúra önmagában nem jelent semmit, az csak egy lehetőséget jelent, az pusztán egy eszköz abba az irányba, hogy elérjük azt a célt, amit egyébként itt közösen tűztünk ki és amiben egyet is értettünk akkor, amikor az e-Befogadásügyi bizottságot létrehoztuk egyhangú parlamenti döntéssel.
Az elmúlt időben szerintem az e-befogadás ügyében nagyon sokszor a civil szervezetek összefogása még többet jelentett, mint a kormányzat munkája, sokszor a civilek többet tettek ezen a területen, mint maga a kormány. Nyilvánvalóan a lehetősége egy civil szervezetnek meg a kormányzatnak azért eléggé eltérő. Ki merem mondani azt, hogy a kormányzat nem tudott élni azokkal a lehetőségekkel az e-befogadás területén sem, amelyek adva voltak a számára. Nagyon sok pénzt elköltött, de nagyon kevés programnak látszik ebből az eredménye.
Mindig csak kampányjelleggel került elő az informatika és az e-befogadás. Hogy egy példát mondjak mondjuk a múlt hétről vagy talán a múlt hét előttről, amikor is az IVSZ, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége által készített akcióterv mellé odaáll a gyakorlatilag hatalomból távozni készülő kormány az utolsó időszakban Varga miniszter úr bejelentése alapján, akkor én ezt is csak kampányfogásnak tartom. Varga miniszter úr volt az, aki a miniszteri meghallgatásán arra a kérdésre, hogy mi a véleménye például a nemzeti digitális közmű projektjéről, illetve magáról az egész informatikáról, akkor azt az egymondatos választ adta, hogy ő most a miniszteri meghallgatáson informatikai kérdésekre nem tud és nem is akar válaszolni. Ez egyébként a további munkájánál is megmaradt. Tehát szavakban megvolt persze a támogatás, de a tettek egyáltalán nem ezt mutatták. Az e-Magyarország pontok nem működnek szerintem, nincs bennük internet, ezeknek a finanszírozása megszűnt, a költségvetés nem támogatja az e-befogadást és ezeket a törekvéseket.
Azzal egyetértek, hogy az EU-s források fölhasználását szintén sokkal okosabban kellene tenni, és valóban itt 2011, a magyar EU-s elnökség esztendeje ebből a szempontból fontos lesz. Itt az informatika külön kiemelt terület vagy külön kiemelt projekt lesz, és ezáltal mondjuk nyilvánvalóan az e-befogadás ügye is segítve lesz ebben az időszakban.
A kormányzat tevékenységére mondjuk egy 4-est tudok adni, ha a tantárgy az, hogy mondjuk a jó felvetéseket és a civil szervezeteket hogyan hátráltassa sikeresen, ebben szerintem jól szerepelt a kormányzat. Több olyan, e-befogadást segítő projektet tudok mondani, amelyekről egyébként ezek az anyagok is beszélnek, amiket megkaptunk, amelyek kezdetekor a kormányzat melléállt ezeknek a törekvéseknek, aztán utána különböző hivatali, adminisztrációs, politikai és egyéb gáncsokat meg akadályokat emelt a projekt sikeres megvalósulása elé.
Szóval, mi az anyagokat áttekintjük, és a mi célunk az, hogy egy korrekt és előremutató, reális jelentés kerüljön a parlament elé. Az elmúlt időszakot, ha már itt adtunk osztályzatokat, ha a tantárgy az, hogy a kormányzat mennyire segítette az e-befogadást, akkor 1-esre, elégtelenre értékelem, és ezáltal a bizottságunk munkája sem volt túl eredményes és sikeres. Még egyszer mondom, a jó szándékot nem kérdőjelezem meg a bizottság egyik tagja részéről sem, de nem tudtunk eredményt elérni; nyilvánvalóan ez a kormányzat nélkül nem sikerül, nem sikerülhet.
A jelentésnek tehát tartalmaznia kell kritikai megjegyzéseket azért, mert ez az igazság, ez a realitás, de a jelentés nagyobbik részének majd előremutatónak kell lennie, tehát foglalkozzunk a jövővel, és legalább mi, akik mondjuk a magyarországi e-befogadás elősegítése iránt elkötelezett emberek vagyunk, közös erővel fogalmazzuk meg azokat a javaslatokat, amelyekkel a jövőben talán sikert lehet majd elérni. Nyilvánvalóan ehhez egy következő kormányzatnak kell majd a támogatása.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Egy ügyrendi típusú megjegyzésem van. Praktikusan a kormány tájékoztatója, jelentése az e-befogadást elősegítő programokról része és háttere a mi jelentésünknek természetes módon, ezért amikor tárgyaljuk, akkor nyilvánvalóan mindenki átcsúszik a saját jelentésünk előkészítésébe. Ezért formálisan is akkor jelzem, hogy amikor a hozzászólások zajlanak, amúgy is a saját jelentésünk előkészítéséhez tartozóak ezek a hozzászólások, tehát ahogy sorban megadom a szót, akkor nyilván erre tekintettel kvázi a 2. napirendi pont együtt tárgyalását is ezzel megnyitom. Egyben jelzem, hogy az eddig előkészített, négy fejezetre osztható saját jelentéselőkészítésünk is számos kritikai elemet tartalmaz, és annak kiteljesítése kapcsán ismételten és újra megkérem a jelen lévő képviselőket, hogy kapjunk ehhez kellő támpontot és kiegészítést vagy akár jelentősebb muníciót.
Koszorús úr jelentkezett, aztán Molnár Béla úr jelentkezett. Mindenki sorra kerül. Koszorús úr először.
KOSZORÚ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Csak röviden egy szakmai megjegyzést tennék a jelentéssel kapcsolatosan. A Fidesz informatikai munkacsoportja már dolgozik azon hónapok óta, hogy magát az e-kereskedelmet, a felhasználók bizalmát ezen a területen a jövőben a következő kormányzat erősíteni tudja, hiszen sajnos azt látjuk, jómagam a Fogyasztóvédelmi bizottság alelnökeként is, hogy ez Magyarországon még nem alakult ki. Vannak különböző javaslataink, amiket mindenféleképpen szeretnénk, hogy a jelentés is magába foglalna, tehát ami elsősorban a felhasználókat biztatná arra, hogy az interneten történő vásárlásaik során ne merüljön föl olyan aggodalom a jövőben, ami egyébként sajnos ma Magyarországon még megalapozott, hiszen rengeteg esetben történnek különböző visszaélések az interneten történő vásárlásokkal kapcsolatosan. Ezzel kapcsolatosan egy ötletcsomagot fogunk mindenféleképpen a jelentés készítőinek átadni, annak érdekében, hogy ezáltal is egy kicsit teljesebb legyen a kép.
Csak ezt szerettem volna röviden az elnök úr, illetve a bizottság figyelmébe ajánlani, illetve ha van bárkinek olyan javaslata, amivel még ezt lehetne bővíteni, hiszen azért egy nagyon komoly piacról van szó, akkor azt szeretettel várjuk.
Köszönöm.
ELNÖK: Jó, köszönöm. Nyilvánvaló, hogy a jelentésünknek lesz egy - legalábbis remélem, bízom benne, hogy lesz - jelentős javaslattételi része, ahol az e-kereskedelem, az e-pénz, az e-hitelezés, az e-fizetés technikái és számos olyan üzleti művelet végrehajtása szerepel, amit részben a mobil, részben a közvetlen internetes megoldás felé tolunk el. Ha ezt mi meg tudjuk jeleníteni, az nagy érték lesz.
Molnár úr!
MOLNÁR BÉLA (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Nagyon örülök, hogy megnyitottuk a második részt is, hiszen az 1. pont, tehát a kormányzati beszámoló és a jelentésünk elválaszthatatlan.
Az előttem szólókhoz hasonlóan én is úgy érzem, hogy elmúlt egy év, de ebben az egy évben nem teljesített annyit a bizottság, mint amennyi tervbe volt véve vagy amennyire talán számítottunk. Nemcsak a bizottság nem teljesített annyit, a környezetünk is kifejezetten arra determinálta ezt az egész ügyet, hogy egy kicsit helyben topogjon. Legjobban az jellemzi talán ezt az egyéves helyben topogást, hogy noha jó ideje, másfél év óta kormányzati körökben szó van arról, hogy 1000 új e-pontot létre kell hozni, múlt héten kaptam egy olyan információt, hogy az NFÜ kihúzta, hogy nincs erre szükség vagy nem biztos, hogy kell, de teljesen mindegy, hogy milyen indokkal húzta ki. Ha most egyszer a kormányzat összegésze így áll hozzá, akkor a nagy masszában hiába vannak olyan emberek kormányzaton is, akiknek szívügyük az e-befogadás, szívügyük az informatika, igazából csak egy helyben lehet topogni, és nem tudunk valójában előrelépni. Tehát bizonyos értelemben ezt kudarcként élem meg. Gondolom, nemcsak én élem meg ezt kudarcként, hanem azok is, akik ebben a kormányzati masszában megpróbáltak tenni valamit is.
Hogy konkrétumot mondjak a jelentésünkből, nekem problémám van az 1. számú World fájlnak az 5. oldalán. A TITAN többször előfordul a jelentésben, de itt úgy fordul elő, hogy a bizottság sürgeti a TITAN-program mielőbbi elindítását. Általában a jelentésnek az a hangulata, és lehet, hogy rossz az olvasatom, csak én úgy érzem, mintha egy darab program létezett volna, a TITAN. Azért az államtitkár úr elég sok mindenről beszélt elég hosszasan, tehát nem gondolnám, hogy le lehetne szűkíteni ezt a témakört csak a TITAN-ra. Viszont amennyiben így állunk hozzá, hogy a TITAN el sem indult, ennek olyan rosszízű kitétele van, és kizárunk minden más lehetőséget is. Ezért tisztelettel most egy olyan szövegszerű javaslatot tennék, amit nyilván nem most kell majd konkretizálni, hogy ki kellene venni a konkrét, egy programra szóló hivatkozást, és ehelyett sokkal inkább azt kellene mondani, hogy a bizottság sürgeti a gazdaság versenyképességét elősegítő szakemberképző programokat, a kkv-szektor versenyképességét elősegítő képzéseket, a digitális írástudást terjesztő programok támogatását. Amennyiben általánosan fogalmazunk, egy nagyobb, szélesebb kört tudunk fölölelni, és nem ragadunk le egynél, aminek az az olvasata, hogy te jó ég, egy ötlet volt egy évvel ezelőtt és még azt se tudtuk megcsinálni. Ha tetszik, akkor talán ennyivel szépítsük már a dolgokat, ha javasolhatom.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Tisztelettel, Molnár úr, az ön ilyen típusú gondolatát tudjuk akceptálni, annál is inkább, mert szerintem ez inkább szövegszerkesztési kérdés, hogy ez a fejezet ilyen kiemelést kapott, ami írd és mondd, három sorban szerepel, tehát a TITAN mint olyan. Értettem.
Az a megjegyzésem, hogy kérném, hogy azoknak a gondolatköröknek a kifejtéséhez, amiket fontosnak tart ön is vagy bárki más, férjünk hozzá. Elfogadok egy ilyen mondatot is persze, és bármilyen gondolatmorzsát vagy ötletmorzsát is természetesen a magunkévá teszünk, ha úgy gondolja. De alapjában véve azt szeretném kérni, hogy ki mennyi időn belül gondolja, néhány napon belül a meglévő anyagait vagy néhány héten belül egy új anyagot hozzon, tehát lesz erre időnk, ugyanis az az elképzelésünk, hogy még most, az őszi ülésszak folyamán a benyújtásig jussunk el, azért ez néhány hét, és utána a tavaszi ülésszak, ami nyilván nagyon rövid lesz, de alkalmat teremt arra, hogy tárgyaljuk és érdemben az eseményekre valami hatással bírjunk. (Jelentkezések.)
Még Nyitrai képviselő úr előtt, ha megengedi, Dombi úr.
DR. NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Igen, igazából csak ehhez egy technikai típusú megjegyzés, amit az elnök úr mondott az előbb. Javaslom, hogy valahogy most próbáljunk majd megállapodni egy következő bizottsági ülés időpontjában, ami még megfelel annak az ütemezésnek, amit említettél, Péter, hogy még be tudjuk nyújtani idén a parlamentnek ezt a jelentéstervezetet.
ELNÖK: Jó. Az a javaslatom ezzel kapcsolatban, tehát ez ilyen kvázi ügyrendi típusú purparlé, hogy ne így, bizottsági ülés után, hanem egy keddi nap legyen, tehát számoljunk magunknak néhány órát erre az eseményre. Vagy a következő kedd lehetne, vagy a rákövetkező kedd, ami alkalmas, a következő kedd december 1-je lenne, mert akkor még mindig van két parlamenti ülés utána, amivel tudunk foglalatoskodni vagy eredménnyel bírunk, juthatunk. December 1., kedd, ha alkalmas lehet, délután 2 óra. (Jelzésre:) 3, jó, tehát akkor egyfajta ilyen félinformális egyeztetés alapján december 1., kedd, délután 3 óra lesz az előzetes időpontja, amikor érdemben ülést tartunk. Kérem, hogy ami akkor rendelkezésünkre áll, azzal most elő fogunk jönni, tehát azt úgy formatizáljuk, hogy meglesz az országgyűlési határozati javaslat, hozzá a jelentés, és megpróbálunk dűlőre jutni egymással. Az a szándékom, hogy konszenzuális helyzetben viszünk be dolgokat, tehát azt viszünk be, amit részben a civil támogatás oldalán, részben a pártok oldaláról közösen el tudunk fogadni.
Dombi úr, aztán Pettkó úr.
DOMBI GÁBOR (e-Befogadás és Információs Társadalom Tanácsa): Köszönöm szépen a lehetőséget. Nyitrai úr felszólalásához csatlakozva egy felvetéssel élnék. Ahhoz, hogy az államigazgatás tegyen, nem megspórolható az a hol szelídebb, hol keményebb noszogatás, ami az Országgyűlésnek a lehetőségi körében benne van. Itt Bódi Gábor szakállamtitkár úr olyan szerényen elkerülte azt a témát, ami a legnagyobb források fölött rendelkező intézményrendszer, tehát nem tudunk igazándiból semmit, meg a sajtóban sem jelenik meg elég adat a TIOP- és TÁMOP-programok területéről, ami azért többmilliárdos forrásokat jelent. Itt hallhattunk milliókkal való elszámolást nagyon tüchtig módon, viszont semmit nem tudunk, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vajon ezen a területen, beleértve az elektronikus kormányzati fejlesztéseket, a társadalmi informatikai fejlesztéseket, a társadalmi infrastruktúrafejlesztéseket, milyen összegeket, az elmúlt évben vagy mondjuk 2007-től mit, mennyit, mire, hogyan költött, illetve az elkövetkezendő rövid időszakban, mondjuk 2013-ig milyen ütemezésben fog elkölteni, illetve milyen feladatok várnak rá.
Tehát azt a szerény javaslatot tenném, ha lehetséges, hogy a parlamenti bizottság egy levélben invitálja meg az illetékes főigazgatókat az ülésekre, mert ha mást nem, mintsem egy ilyen hearinget szervez ez a bizottság, ez is több, mint a semmi, mert hogy el kell jutni az államigazgatási fejekbe, fülekbe az e-inclusion logikának, az e-inclusion gondolatkörnek ahhoz, hogy ott megmozduljon valami. Tehát amíg az NFÜ ilyenfajta nyomással, indíttatással nem találkozik, addig nem lesz a magyar társadalom, sem a civil szervezetek tájékoztatva megfelelő módon arról, hogy ezek a pénzek, a sok eurómilliárdok hogyan hasznosulnak és hogyan működnek.
Köszönöm.
ELNÖK: Pettkó úr!
PETTKÓ ANDRÁS (független): Azt gondolom Molnár Bélával ellentétben - de lehet, hogy nincs közöttünk olyan nagy vitapont -, hogy szerintem össze kell szedni azokat, amik sikeresek voltak. Nem feledhetjük el azt, hogy Magyarországon a rengeteg hiba ellenére azért volt jó néhány olyan kisprogram, amely elindult és sikeres. Mondok egy példát, a WiFi-falu program, amiről azt gondolom, hogy bárki a teremben ülő szakemberek, képviselők közül vagy bárki, gyorsírók vagy nem tudom, kik közül fölhívja Nyírő Andrást és elmegy vele egy napra, akkor azt fogja tapasztalni, hogy igen, ez egy sikeres program. Márpedig ha vannak ilyen sikeres programok - én most nem akarok gondolkodni, hogy hány ilyen sikeres program volt, de a Dombi Gáborék által szervezett versenyeket is ide tudom sorolni -, akkor azt gondolom, hogy a bizottságnak ezeket a programokat igenis hogy be kell írni a jelentésébe, és igenis, hogy ezeket a következő parlament képviselői számára és a következő kormány számára pozitív példaként fel kell tüntetni. Valamilyen szinten azért a TITAN-program is elindult, tehát azt is mindenféleképpen szerepeltetni kell. Persze azt gondoltuk régebben, hogy ez sokkal hatékonyabban és sokkal jobban el fog tudni indulni.
Azt is fontosnak tartom, Nyitrai Zsolttal egyetértve, hogy természetesen a kudarcok közül is írjunk bele a jelentésbe, de ha csak a kudarcokat írjuk be és a sikereket nem írjuk be, például azt, hogy a teremben ülőknek sikerült megakadályozni Magyarországon az internetadó bevezetését, akkor... Nem tudom, többen mosolyognak, de én azt gondolom, hogy a teremben ülőknek ez egy közös munkája volt, akár ellenzéki, akár kormánypárti, akár szakember, akár cég, bármire gondolok itt, és körbenézek, ha mi nem lépünk együttesen, hatékonyan, akkor ma Magyarországon van internetadó. És ha mi a jelentésbe nem írjuk be, hogy a jelentésben a mostani bizottsági tagok valamennyien egyetértenek - ha jól emlékszem, Márfai elnök úr is így foglalt annak idején állást, hogy nem támogatják semmilyen formában ennek a bevezetését, és nem emlékszem, hogy a jelentésben ez például benne van-e -, akkor hibázunk, és azt gondolom, például ezt konkrétan bele kellene fogalmazni.
Itt az üres adathordozókat is fölhozhatnánk, és jó néhány olyan dolgot, amiben azt gondolom, hogy valamennyien egyetértünk, és ezeket a dolgokat mind be kell tenni annak érdekében, hogy az információs társadalom megerősödésére a májustól fölálló következő kormányzat számára, ha elolvassa majd ezt a jelentést, egy irányt tudjon kijelölni. Tehát még egyszer hangsúlyozom, be kell írni a hibákat is, de be kell írni a jó programokat is, és be kell írni azokat a programokat is, ahol mi valamennyien egyetértettünk, úgyhogy remélem azt, hogy együttesen, közösen egy jó jelentést fogunk tudni elfogadni.
ELNÖK: Tisztelt Bizottságok! Az a helyzet, hogy a jelentésünkben az e-befogadás helyzetét írjuk le, tehát nem feltétlenül azt a szabadidős tevékenységet, amit esetleg folytattunk, hanem azt a fajta határozott és egyértelmű képet kell felmutatnunk, amilyen állapotban az e-befogadás gondolatköre van. Természetesen ilyen szempontból egy reprográfiai díjjal kapcsolatos valamikori purparlé vagy pedig egy internetadózással kapcsolatos esetleges szándék elfojtása szóba jön mint esemény, és ez leírható, de ténylegesen azt a fajta képet kell fölrajzolnunk, ami tartalmaz feladatokat, tartalmaz egy állapotleírást, és a tetejébe azt, amit közösen láttunk. Tehát magyarán, minden olyasmit bele fogunk venni, amihez kapok, kapunk érdemi, megalapozott szöveget, anyagot.
Most a technikai oldal felé viszem el ezt a dolgot. Tehát amiről kapunk érdemi, megalapozott szöveget, és alkalmasnak tűnik, közösen alkalmasnak találjuk arra, hogy a parlament elé tárjuk, az ebben az állapotjelentésben benne lesz, annál is inkább, mert az elmúlt időszaknak azért van egy komoly fejleménye, mégpedig az, hogy a digitális megosztottság már nemcsak abból áll, hogy ilyen hozzáférési megosztottság jellegű, hogy ki tud hozzáférni vagy ki nem tud hozzáférni az internethez, hanem továbbfejlődött egy használati megosztottsággá, hogy akik hozzáférnek, azon belül is most felhasználó vagy nem felhasználó és mennyire, illetve van most egy újabb megosztottsági vetülete a képletnek, ez a használat minőségéből fakadó megosztottság.
Magyarán, hallottam már olyan cégtervekről, hogy százezres nagyságrendben az üvegszálkábeleket eljuttatják a felhasználókhoz, tehát az a fajta hálózat, ami valódi vagy jelentősen bővült szélessáv-elérést biztosít. Ha nekünk lesz millió közeli üvegszálkábellel elérhető, tehát optikai kábellel elért felhasználónk, akkor az egészen más minőségű internetfelhasználással, internethasználattal jár, mint az, aki egyéb, néhány megabit/secundumos széles sávot használ. Ezek a digitális megosztottságok, új szakadékok előttünk vannak vagy megjelennek, vagy már megjelentek itthon, bár kétségkívül optikai szállal jelenleg tán nincs 200 ezer felhasználónk még, de hamarosan akár egymillió is lehet; mellesleg remélem, hogy mondjuk néhány éven belül a most elmondott mondatom egy teljesen hétköznapos realitás lesz.
Úgy vélem, hogy ezt a fajta anyagot el tudjuk készíteni, ez reális célkitűzés részünkről, hogy be tudjuk mutatni a Háznak a mostani állapotát az e-befogadásnak. Szeretném, ha ez olyan módon készülne el, ami tartalmazza azokat a javaslatokat, amik részben a jó gyakorlatok összegyűjtéséből - nemcsak a magyarországi jó gyakorlatok összegyűjtéséből - és felmutatásából áll, részben pedig a feladataink szervezésében résztvevő civil szervezetek helyzetének leírásából, a gazdálkodók szándékából és azoknak a felmutatásából.
Tehát magyarán, ahogy nekiláttunk ennek a dolognak, nemcsak arról beszélünk, hogy milyen programok működnek és annak mi az eredménye, hiszen erről kaptunk most egy korrekt tájékoztatást, például az állam mit végez és milyen eredménnyel, hanem arról is, hogy a társadalom többi, fontos, lényeges szereplője, a civil társadalom, a gazdálkodók, az önkormányzatok és a minisztérium mit végeznek ebben a kérdéskörben. Akkor már persze sokszínű a kép, hogy mi a siker és mi a kudarc. Van, ahol semmilyen hatással nem voltunk, de elég széles körben azért érzek "kapást" a gondolataink irányába, tehát van valamifajta kézzel fogható visszajelzés az általunk képviselt elgondolások irányába, annál is inkább, mert ugyan volt itt közben kormányváltás és mindenféle más esemény, most éppen egy költségvetést fogadtunk el. Csak hogy mondjam, a Ház attitűdje mégiscsak az, hogy a legtöbb módosító indítvány erről a területről gyűjtött, tehát a forráslábat csak-csak innen akartak kiszedni. Más kérdés, hogy nem lehetett, részben két okból, mert kevés volt a tér, másrészt pedig mondjuk viszonylag kevés módosító indítvány ment át a költségvetésen, de azért az alapgondolat még mindig csak az a befogadó környezet részéről, hogy ez a terület alkalmas arra, hogy ha valamire szükség van, akkor forrásoldalról is szóba jön.
Ezt jól körbejártam, de az ügyeinket illetően nem lehet eltekinteni attól, hogy az őszi ülésszak lezárása előtt valódi szövegekkel, érvényes szövegekkel járuljunk a Ház elé. Ezt meg tudjuk tenni, és láthatóan van is rá lehetőség, és meg is van benne a készség.
Kérdezem, hogy kinek van még megjegyzése. (Pettkó András jelentkezik.) Most már Bódi úrnak is szeretnék szót adni előbb-utóbb, de parancsoljon, Pettkó úr.
PETTKÓ ANDRÁS (független): Elnök úr, elnézést kérek, annyit szeretnék mondani, hogy azt is fontosnak találnám belefogalmazni az anyagunkba, mert úgy láttam, hogy az anyagban az van bent, hogy albizottságként vagy eseti bizottságként jelöltük meg, de azt gondolom, hogy főbizottságot jelöljünk meg mint célt a következő ciklusban. Emlékszem, mikor a Rogán Antal és Molnár Gyula - az egyik elnök volt, a másik alelnök - által vezetett bizottság az előző ciklusban minden héten ülésezett, azért sokkal több idő volt ennek a témának vagy ennek a szakmának a körüljárására, mint egy eseti vagy egy albizottság keretében.
A másik, amiben azt gondolom, hogy mindannyian egyetértünk, és azt gondolom, ezt is megtehetjük, hogy a jelentésbe azt is beírni, a bizottság úgy gondolja, hogy a következő kormányban egy kézbe kellene adni ezt az irányítást. Azt láttuk az elmúlt nyolc évben ebben a kormányzati ciklusban, ebben a két vagy nem tudom, összesen öt kormányzati ciklusban, hogy akkor ment előre a dolog, ha egy ember azt a vállára vette, és amikor már kettő, három, négy vagy öt felelős volt, akkor mindig káosz lett belőle.
Köszönöm.
ELNÖK: Jó. Ezzel kapcsolatban az a megjegyzésem, hogy a parlamenti bizottsági szerkezet következmény, általában a kormány tárcaszerkezetét tükrözi. Ezzel kapcsolatban határozott álláspontunk van, bizottsági határozataink vannak abban az ügyben, hogy úgy tartjuk, hogy a mai viszonyok között egy tárca kezébe kellene összpontosulnia ennek a gondolatkörnek, és ennek következtében nyilván egy főbizottság is létrejön ennek megfelelően a parlamentben.
Megjegyzem, hogy a törvények szerkezetéből is adódóan az informatikával, hírközléssel foglalkozó miniszter van megjelölve általában cselekvő aktornak, és ez időnként elég sok minisztériumot jelöl. Az elmúlt időszakban volt, amikor ötöt jelentett, volt, amikor hármat, most általában úgy jó közelítéssel három minisztériummal elvagyunk, de nyilván ez a gondolat jelentőséggel bír, és ha jövő időben beszélünk, akkor a következő ciklusra - gondolom - mindannyiunknak ez egy közös szándéka, és bízom benne, hogy mondjuk ez eredményre is jut.
Kérdezem, hogy megadhatom-e Bódi úrnak a szót, ha esetleg válaszolni akar. (Nincs jelentkezés.) Megadhatom. Bódi úr!
BÓDI GÁBOR szakállamtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Köszönöm szépen. Csak három konkrétumra reagálnék. Az egyik Pettkó képviselő úr kérdése volt a TITAN kapcsán. Itt látni kell, hogy mi működtettünk egy munkacsoportot. Lehet arra mondani, hogy akkor persze nem volt az hatékony, ha eredménye nincs, de azért én azt gondolom, hogy volt, hiszen ebben a munkacsoportban, együttműködve azokkal a szakmai szervezetekkel, amelyek ezt az egészet kitalálták, egy szakmai szempontrendszert állítottunk föl a koordinációs bizottságban, amibe bevontuk az NFÜ-nek az összes érintett irányító hatóságát, és számukra ezt mi már szeptember magasságában átadtuk. Tehát a szakmai szempontrendszer egyébként a MEFIT Alapítvánnyal egyeztetett módon elkészült, ami a TITAN-hoz kapcsolódik.
A mi információink szerint a TÁMOP 2.1.2., tehát munkaerő-piaci kulcskompetenciák fejlesztése, illetve a TÁMOP 2.3.3. kiírásokba ezeket a szempontrendszereket már be is építették, és vannak olyan más TÁMOP-os konstrukciók, amelyeket beazonosítottunk és megjelenítettünk a jelentésben, amelyekben pedig úgy tudjuk, hogy a beépítés folyamatban van. Ezekből fog összeállni egy szempontrendszernek megfelelve az a TITAN-program, amely lényegében meghirdetésre került.
Még egy olyan dolgot észleltem, ami az EU-elnökséghez kapcsolódóan felmerült, miszerint ezt a területet fontos lenne kiemelten kezelni a majdani magyar EU-elnökség kapcsán. Sajnos nincs róla információm - és ez biztos az én hibám -, hogy azok az egyeztetések, amelyeket mi trióban, tehát a belgákkal meg a spanyolokkal végzünk, mennyire jutnak el önökhöz, hogy milyen szakmai témák vannak ezen a területen aktuálisan. De akkor én azt itt most jelezném és megígérném, hogy az eseti bizottság tagjai számára ezeket az előkészítő anyagokat rendelkezésre bocsátjuk, hogy ezeket véleményezni tudják vagy be tudják építeni akár a Fidesz informatikai munkacsoportjának a munkájában. Tehát igyekszünk pontos képet adni, ezek sokszor determinációk a minket megelőző és a minket követő elnökségek kapcsán, de azt gondolom, hogy nyitottak vagyunk minden olyan javaslatra, amely a magyar helyzetet ezen a területen erősíteni tudja, akár az elnökség során is.
Emellett pedig Dombi úr felvetésére nem kell reagálnom, mert egyáltalán nem a kompetenciám, de azt gondolom, hogy az önök számára is esetleg tényleg fontos lehet az NFÜ érintett főigazgatóit itt meghallgatni, hogy ők hogy látják ezt a forráskérdést, mert talán akkor tudnak első kézből erről információt kapni, hogy ilyen források hogy költődtek el, mert megmondom őszintén, sokszor mi átadjuk a szakmai javaslatokat, de a fejlesztéspolitikához való kapcsolódási rendszereket már az NFÜ berkein belül intézik. Úgyhogy nem mondom, hogy teljesen minden részletével tisztában vagyok, így ezért lehet olyan kérdésük, amiben én nem tudnék önöknek választ adni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Igen, ez a gondolat eléggé meghatározó, annál is inkább, mert egyfajta ilyen koncepció ki is jött az elmúlt napokban, hetekben, amiben találkoztunk, és nem ártana, ha azzal valóban mélyebben megismerkedhetnénk.
Ezzel együtt a mai találkozónknak az az egyik következménye, hogy 1-jén, kedden, 15 órakor össze fogunk jönni, munkahelyszínnek ezt a helyszínt jelöljük ki. Azt kérném, hogy addig vagy akkor kapjak szövegeket, tehát konkrét, átadható szövegeket kérek, azt fogjuk tudni használni. Abban egyezzünk meg, hogy amit valaki át akar számunkra adni, hogy használjuk föl a jelentésünkben, azt keddig adja át. Tehát nem azt mondom, hogy legyen kész, nem kell kerek, nagy szövegeket adni, akár ötleteket, akár ötletfelsorolást, akár témaköröket vagy valamilyen szintű kész szövegeket addig kapjunk meg, legkésőbb akkor a helyszínen.
Kérdezem, hogy a mai napból gondolunk-e többet kihozni. (Nincs jelzés.) Köszönöm államtitkár úrnak a segítséget, köszönöm a megjelenést. Vendégeinknek is köszönöm a megértést és azt, hogy megjelentek. Örömmel tölt el, hogy ilyen számosan érdeklődnek a munkánk iránt.
Köszönöm szépen, befejeztük.
(Az ülés befejezésének időpontja: 13 óra 30 perc)
|
Márfai Péter |
Jegyzőkönyvvezető: Földi Erika