000296554 - címsor

Természettani földrajz különös tekintettel a magyar birodalom természeti viszonyaira

000296554 - bal

000296554

ugras

Cím: Természettani földrajz különös tekintettel a magyar birodalom természeti viszonyaira
Szerző: Szabó Ignác (1832-1900)
Impresszum: Pest : Heckenast Gusztáv, 1869
URI: https://go.ogyk.hu/ogy01-000296554

000296554 - könyvismertető

Szabó Ignác (Eger, 1832. február 1. – Eger, 1900. július 2.) főgimnáziumi tanár. Középiskolai tanulmányait szülővárosában folytatta, majd honvédként szolgált az 1848-1849-es forradalom és szabadságharcban. Később bölcseleti tanfolyamot végzett Egerben, továbbá tanárjelöltként a bécsi és a pesti egyetemen tanult. 1858-tól tanárként dolgozott az egri főgimnáziumban. Az 1870-es évektől az egri jogakadémián alkalmazták, mint a bölcselet magántanárát. 1896-tól a Szent István Társulat irodalmi osztályának tagjává választották. Kiterjedt írói-szerzői életmű köthető a nevéhez. Elbeszélései jelentek meg 1853-tól – kezdetben Szabó Náczi név alatt – többek között a Hölgyfutárban és a Szépirodalmi Albumban, később verseket publikált a Fővárosi Lapokban, a Budapesti Hölgydivatlapban, illetve a Debreczeni Közlönyben. A fentebbieken túl írt tankönyveket – például az ásványtanról vagy a „Földisme alapvonalairól” –, illetve foglalkozott Eger város múltjával is. 1900. július 2-án hunyt el.

A Természettani földrajz különös tekintettel a magyar birodalom természeti viszonyaira című munka 1869-ben jelent meg Pesten, Heckenast Gusztáv nyomdájában. A közel 200 oldal hosszúságú, három térképet és 21 illusztrációként szolgáló metszetet is magába foglaló kötet egy természetföldrajzi áttekintés, amely – igazodva a címében foglaltakhoz – különös hangsúlyt fektet a Kárpát-medence földrajzi viszonyaira. A bevezetésben a szerző leszögezi, hogy számos földrajzi jelenséggel kapcsolatban még hiányosak a kor tudományos ismeretei, így „(…) e tankörnek több állítása máig is csak egyes észlelésekből merített föltevéseken nyugszik, melyek közöl némelyeket a jövő még megváltoztathat”.
A négy fejezet mindegyike a természetföldrajz egy-egy ágát mutatja be. A bevezető fejezetet követő egységek külön-külön foglalkoznak a szárazföldek – többek között „földségek”, szigetek, hegységek, völgyek, barlangok – leírásával, a vízrajzzal – tengerek, tavak, források, folyóvizek –, illetve a vulkánokkal és a földrengésekkel. A kötet leírásai rendkívül részletesek, a legapróbb részletekre is kitérnek és adott esetben mindig figyelmet szentelnek a magyar viszonyoknak is.

ZBG