Karvasy Ágoston, (Győr, 1809. május 1. – Bécs, 1896. január 21.) jogi doktor, jog- és államtudományi író, az MTA levelező tagja. Tanulmányait Győrben végezte, majd Pesten kezdte meg ügyvédi pályáját. 1835-ben a nagyváradi királyi jogakadémián a polgári tudományok és a magyar váltójog tanszékén tanított. 1838-ban saját kérelmére Győrbe, később pedig Pestre helyezték át jogakadémiai, illetőleg egyetemi tanárnak. A Magyar Tudományos Akadémia 1846-ban levelező tagjává választotta. 1868-ban királyi tanácsosi címet kapott. Nyugalomba vonult és Bécsbe költözött, ahol visszavonultan élt 1896-ban bekövetkezett haláláig.
Az alkotmányi és igazságügyi politika című művét – mint ahogyan azt az előszóban írja – egyrészt az egyetemi oktatóknak, másrészt a laikus közönségnek szánta. Ezért egyszerűen és könnyen érthető művet hozott létre, mely azután az egyetemi oktatóknak lehetőséget ad a téma bővebb kifejtésére, míg az „egyszerű” olvasóknak is „további gondolkozásra is némi szabad tért hagy”.
A mű két nagy részből áll. Az első rész az alkotmányügyi politikára vonatkozó ismereteket tartalmazza négy fejezetben. Ezek közül az elsőben az alkotmányról és kormányformákról, a másodikban a polgári szabadságról és az abban foglalt alapjogokról, a harmadikban a főhatalom részei megosztásáról, és az alkotmányról, míg a negyedikben „átaljában” az igazgatásról szerezhetünk információkat. Az első rész függelékkel zárul, melyben a szerző azt fejti ki, hogy mik a törvények iránti tisztelet alapjai.
A kötet második része az „Igazságügyi politika” címet viseli. Felütésként a szerző kifejti, hogy mit ért igazságügy és mit igazságügyi politika alatt. Előbbit a következőképpen határozza meg: „Az igazságügy kétféle, t.i. polgári, és büntető. Az első polgári, a másik büntető ügyek körül forog, melyekben gyakran büntetések alkalmazandók. Minden igazságügy bíróságokat és törvénykezési eljárást tesz szükségessé, melyeket czélszerüen kell szervezni, hogy az igazságügynek főnebb említett czélja eléressék.” Igazságügyi politika alatt pedig mindazon elveket érti melyeket „eszélyességi szempontból” a bíróságok és a törvénykezési eljárás szervezésére állítanak fel. Ez a rész a fentiek értelmében két nagy fejezetben – a polgári igazságügyről és a büntető igazságügyről címek alatt – fejti ki az ismereteket. A kötet végén az alapfogalmak elérhetőségét megkönnyítő ötoldalas függeléket találunk.
HE
