Nyári nyitvatartás
Nyitó oldali csempék
![Getting a library card](/documents/56469078/56470357/Ajt%C3%B3+beiratkoz%C3%A1s.jpg/88927c7c-1322-aae4-0eb8-23fd993f96e8?t=1596715668564)
![Collections](/documents/56469078/56470357/gyujtemenyek.jpg/78fce74f-8f36-99db-392b-63707ec77db3?t=1614174821716)
![Catalogue](/documents/56469078/56470357/katalogus2.jpg/2c881054-8c5a-a011-f289-921f326086c0?t=1614176591487)
![Reference Services](/documents/56469078/56470357/olvaso-gyujtemeny.jpg/37c9670a-9fad-887b-97b9-c447f136750b?t=1669807474405)
![Using the library](/documents/56469078/56470357/Szakt%C3%A1j%C3%A9koztat%C3%A1s.png/b4b6bcb5-8f94-0fec-11a9-b66282071509?t=1596715659426)
![Electronic resources](/documents/56469078/56470357/e-forrasok.jpg/bf33840c-42fc-7ef2-259c-50c297786900?t=1614174933457)
Asset Publisher
Muzeális gyűjteményünk számos jogi művet őriz: törvénygyűjtemények, rendelettárak, törvényhozási kiadványok, valamint a jog különféle ágaival foglalkozó értekezések, monográfiák egyaránt megtalálhatók a gyűjteményben. A jogi forrásművek sorában az egyik legfontosabb jogtörténeti emlék a Mária Terézia (1740-1780) által 1768-ban kibocsátott büntetőkódex, a Constitutio Criminalis Theresiana vagy röviden Theresiana. A büntető törvénykönyv a Habsburg Birodalom örökös tartományainak büntetőjogát és büntető ítélkezési rendjét összegző jogforrás. A Theresiana közel másfél évtizedes előkészítő munkálatok után jelent meg, a tartományi jog partikularizmusának felszámolását, a bírói önkény megfékezését célozta. Az 1752-ben elindult igazságszolgáltatási és büntetőeljárási reform során megalkotott törvénykönyv egységes büntető eljárást hozott létre. Megalkotásának a Constitutio Criminalis Ferdinandea (1656) és a Constitutio Criminalis Josephina (1707) szolgált alapul. A kódex hazánkban nem lépett hatályba, de a bírák előszeretettel forgatták, így az abban foglaltak erősen hatottak a gyakorlatra.
Mária Terézia büntető törvénykönyvének címoldala és részlet az első cikkből
Az 1768-ban megalkotott törvénykönyv 1770-ben lépett hatályba, a bűnöket és büntetési tételeket szabályozta. A törvény törekvésként fogalmazza meg, hogy senkin ne essék igazságtalanság, a bűn és a büntetés lelkiismeretesen kerüljön megmérettetésre. A büntetés céljának meghatározásakor már elhagyta a teológiai alapot, a tettes javítását, az állami elégtételt és az elrettentést jelöli meg büntetési célként. A felvilágosodott felfogás különösen a büntetés következményeinek kimondásánál tört utat és arra törekszik, hogy a büntetendő cselekmény természete, sőt még az egyes eset individualitása is figyelemben részesüljön. A kódexet a büntetőjogi megtorlás kegyetlensége, illetve az inkvizitórius büntetőeljárási rendszer jellemezte, a tortúra legkegyetlenebb alakzatait kimerítő részletességgel szabályozza. Nem törölte el a halálbüntetést, sőt szigorította azt és részletesen előírta annak végrehajtási módjait. A törvénykönyv teremtette meg a szabadságvesztés büntetést és első ízben foglalta össze az annak végrehajtására szolgáló intézményeket. A száműzés és kitiltás mellett a kiszabott szabadságvesztés büntetésnek két típusát is megfogalmazta: a fogházban és börtönben letöltendő szabadságvesztés büntetést. Emellett kényszermunka büntetésre is elítélhették a bűnöst, ami szintén a szabadságvesztés büntetés kategóriájába tartozott. A bűncselekmények egy kis csoportjának különösen szigorú büntetést irányzott elő a törvénykönyv. Ide tartozott az istenkáromlás, amely az első és a legsúlyosabb deliktum, a keresztény hit elleni bűncselekmény, a kuruzslás és a boszorkányság.
A kódex mellékletében a különböző büntető eljárások és azok eszközei találhatók, képekkel illusztrálva.
Bár a törvénykönyv nem mondható előrehaladottnak a halálbüntetés és a tortúra fenntartásának, szigorításának tekintetében, de az anyagi jog és eljárás pontosabb körülírásával mégis jó szolgálatot tett a bírói önkényeskedés megfékezésére.
Varga Tímea
OGYK – 150 éve tartalommal töltve
![Crest](https://www.parlament.hu/o/ogyk-theme/images/footer_crest.png)