Nyári nyitvatartás
Nyitó oldali csempék
![Getting a library card](/documents/56469078/56470357/Ajt%C3%B3+beiratkoz%C3%A1s.jpg/88927c7c-1322-aae4-0eb8-23fd993f96e8?t=1596715668564)
![Collections](/documents/56469078/56470357/gyujtemenyek.jpg/78fce74f-8f36-99db-392b-63707ec77db3?t=1614174821716)
![Catalogue](/documents/56469078/56470357/katalogus2.jpg/2c881054-8c5a-a011-f289-921f326086c0?t=1614176591487)
![Reference Services](/documents/56469078/56470357/olvaso-gyujtemeny.jpg/37c9670a-9fad-887b-97b9-c447f136750b?t=1669807474405)
![Using the library](/documents/56469078/56470357/Szakt%C3%A1j%C3%A9koztat%C3%A1s.png/b4b6bcb5-8f94-0fec-11a9-b66282071509?t=1596715659426)
![Electronic resources](/documents/56469078/56470357/e-forrasok.jpg/bf33840c-42fc-7ef2-259c-50c297786900?t=1614174933457)
Asset Publisher
Joó Tibor 1901. augusztus 21-én Kolozsváron született. Tanulmányait a szegedi egyetemen végezte a nagyenyedi filozófus, Bartók György tanítványaként. 1929-1933 között az egyetem könyvtárosa volt, 1933-tól az Országos Széchényi Könyvtárban szakdíjnok, később a könyvtár segédőre, majd alkönyvtárnoka lett. 1939-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen történetfilozófiai magántanáraként dolgozott, és írta történetfilozófiai, eszmetörténeti műveit. Rendszeresen publikált a kor legjelentősebb kiadványaiban, a Magyar Szemlében, a Nyugatban, a Protestáns Szemlében és a Válaszban. 1934-ben majd 1940-ben is Baumgarten-díjjal jutalmazták munkásságát, amelyet a díj alapítása óta a „komoly törekvésű, akár a szépirodalmat, akár a tudományt művelő magyar írók” érdemelhettek ki, többek között Füst Milán, Tamási Áron, Szabó Lőrinc, Benedek Marcell és még számtalan nagy szelleme a kornak. 1943-ban, megjelenésének utolsó évében, szerkesztője lett Az Ország Útja című állam- és nemzetpolitikai folyóiratnak.
Publikációiban szembehelyezkedett a XX. század egyik nagy szellemi sodrával, a német fasizmussal, de a marxisták és soviniszták sem fogadták el nézeteit. Joó mindennél fontosabbnak tartotta a magyar nemzeteszmét és történetfilozófiát, hiszen oly korban alkotott, amikor nélkülözhetetlen forrássá vált a gondolkodó ember számára a magyar történelem és az ebből fakadó összefüggések, törvényszerűségek megtalálása.
„A népi közösség a nemzet gyökere. A „nemzet” szó „nemzeni”-ből származik, tehát az „együtt születettek” természetes rokonságát domborítja ki. Haza és anyanyelv – a nemzeti érzésnek ezek az elemei – ismét rámutatnak a nemzet keletkezésére, a család fogalmának tágulására. A nemzet azonban több, mint a nép; a nemzet tudatossá fejlődött és államban megszilárdult nép, kultúrképződmény, nem természeti adottság, és a történelem folyamán alakul ki. A nemzet tudatos népszemélyiség, azonos történelemben kialakult kulturális és politikai közösség.”
Joó Tibor szerzőként egykori tanára, Böhm Károly eszmerendszerének kifejtésével mutatkozott be, majd Adyn keresztül az európai szellemtörténetet végigpásztázva, visszakanyarodott a magyar történelemhez, hogy újra és újra abból merítsen felismeréseket művei megírásához.
1945. március 1-én, 44 évesen halt meg, egy Budapest ostroma alatt kapott repeszdarab okozta halálát.
Válogatás műveiből:
Ady arca a történetphilosophia megvilágításában. Szeged, 1928.- EPA2076_Napkelet_1928_06_447-467
Történetfilozófiai alapok Böhm Károly rendszerében. Szeged, Studium, 1929. (SZE Egyetemi Kiadványok – letölthető)
A történetfilozófia feladata és Ernst Troeltsch elmélete. Szeged, Acta..., 1931. (SZE Egyetemi Kiadványok- letölthető)
Kerkapoly Károly történetfilozófiája. Adat a magyar hegelianizmus történetéhez. 1932.
Bevezetés a szellemtörténetbe. Bp., Franklin, 1935.
A magyar nemzeti szellem. 1938.
A magyar nemzeteszme. Bp., 1939. (Reprint: Szeged, Universum Reprint, 1990.)
Mátyás és birodalma. Bp., Athenaeum, 1940.
Magyar nyelvű filozófiai kéziratok a Széchényi Könyvtárban. Bp., OSZK, 1940.
Magyar nacionalizmus. Bp., Athenaeum, 1941.
Vallomások a magyarságról. A magyar önismeret breviáriuma. Bp., Hungária, 1943.
Tanulmányainak forrása: Válasz, Protestáns Szemle, Magyar Szemle
Róla szóló irodalom:
Hubay Ilona: Joó Tibor (1901-1945). Magyar Könyvszemle 1945. 123-124. p.
Hanák Tibor: Az elfelejtett reneszánsz. Bp., Göncöl, 1993. 105-107. p.
Törőcsik Miklós: Joó Tibor. Gyökerek és elhatárolások. In: Jelen-Lét 1992.
Filep Tamás Gusztáv: A szellemtörténet és a magyar nemzeteszme. Bp. Századvég Kiadó, 2019.
![Crest](https://www.parlament.hu/o/ogyk-theme/images/footer_crest.png)