A második világháborút hivatalosan lezáró, 1947. február 10-én aláírt egyezmény visszaállította hazánk trianoni határait. Mivel Magyarország minden szomszédja – az egykori kisantant, valamint Ausztria – legkésőbb 1944-re a majdani háborús győztesek oldalára került, világos volt, hogy hazánknak le kell majd mondania a felvidéki, észak-erdélyi, kárpátaljai, délvidéki és muravidéki területekről. Az 1920 és 1938 közötti állapotok helyreállításán túlmenően Csehszlovákia és Jugoszlávia újabb területi követelésekkel is előlépett: előbbi a Duna Pozsony alatti folyásától még délebbre és nyugatabbra tolta volna a határt – második legfontosabb városának védhetőségét erősítendő –, utóbbi pedig újfent igényt formált az 1918 és 1921 között egyszer már megszállt, ásványkincsekben gazdag, Pécset is magába foglaló mecseki medencére. Csehszlovákia a kért öt falu közül hármat (Dunacsún, Horvátjárfalu, Oroszvár), összesen 62 négyzetkilométert megkapott – Bezenye és Rajka megmaradt magyar kézen –, Jugoszlávia azonban nem jutott újabb magyar területhez.
Gyöngyösi János külügyminiszter sajtótájékoztatót tart nyolc nappal a párizsi békeszerződés aláírása előtt, Budapest, 1947. február 2.
Forrás: MTI/Bass Tibor
Közzétéve: 2022-02-10 11:49
Kategória: Évfordulók
A budapesti Országház Magyarország egyik legfontosabb, a nagyvilágban is legismertebb épülete. Senki nem tudja magát kivonni a Duna mentén magasodó épületóriás lenyűgöző hatása alól, amely az elmúlt száz évben a főváros, sőt az egész ország jelképe lett. A budapesti Országház annyiban is kivételes alkotás, hogy az egész épület és gyakorlatilag teljes díszítése, összes képzőművészeti alkotása jórészt egyetlen periódusban készült, továbbá hogy ezek többsége a mai napig eredeti formájában fennmaradt. Kiemelt jelentősége ellenére az Országházról eddig nem jelent meg az adatok és dokumentumok teljességén alapuló, részletes feldolgozás, vagyis nagymonográfia. Ezt a fájó űrt szándékozik betölteni jelen kötet, amely az egykorú írott, nyomtatott és tárgyi források gazdag tárházára támaszkodva született meg.
De a munka nem csak az Országház építésének történetét és művészeti kialakítását tárgyalja, hanem azt a szűkebb és tágabb társadalmi környezetet is, amelyben létrejött. A szöveget rendkívül gazdag és sokrétű képanyag kíséri. 2020 (1. kiadás), 2021 (2. kiadás, javított utánnyomás)
A kötetet itt lehet előjegyezni.
