Fenix Farkas Ignác (Pápa, 1784. szeptember 8.-Győr, 1870. december 26), bencés szerzetes, áldozópap, az egyházjog doktora, a Győri Királyi Gymnasium és fő elemi tanodák igazgatója. A középiskola elvégzése után bencés szerzetesnek állt, majd Pannonhalmán teológiát tanult. 1808-ban szentelték pappá. Tanári pályáját Esztergomban kezdte meg, itt 1817-ig házfőnök és gimnáziumi igazgató volt. 1818-ban szentmártoni plébános, ezt követően Komáromban, majd 1831-ig a győri gimnáziumban igazgató és házfőnök. Ide visszatér a későbbi években, ahol 1867-ig lelkiigazgató is volt. 1823-ban a Pesti Egyetemen egyházjogi doktorrá avatták, majd Zamárdon plébános, Pannonhalmán levéltárnok és ezt követően Tihanyban házfőnök volt. 1838-ban visszatért Pannonhalmára, ahol uradalmi igazgató lett. Az 1820-as évektől jelentek meg írásai, beszédei gyűjteményes munkákban kaptak helyet.
A Természetrajz 1850-ben jelent meg. A könyvet Karner Antalnak, a Győri Egyházmegye püspökének ajánlja, bevezetőjében méltatja a tudományok pártolóját. A hiánypótló tankönyv nyelvezete a célcsoporthoz alkalmazkodva egyszerű, érthető és tagolt. Illusztrációkat és tartalomjegyzéket nem tartalmaz, az eligazodást betűrendes mutató segíti. A kötet végén a tanítók és a tanítványok használatára készült, erkölcsileg ébresztő ’Párbeszédek’-et találunk, közel száz oldalon.
A Természetrajz című munka gazdálkodást folytató polgároknak szól, a „termesztők és termesztmények felhasználói”-nak. A szerző természetnek az egész világot nevezi, felfogásában a természettudomány három részből áll, melyek közül ebben a munkájában csak a természetrajzzal foglalkozik. „Következőleg a természetrajz, állat, növény és ásvány országokra oszlik.”
A kötet első részében az állattan kapott helyet, ahol különböző osztályokba és rendekbe sorolva mutatja be az állatokat, részletesen kitér az egyes „állati nyavalyák” gyógyítására is.
A második részben a növénytanról olvashatunk. Megtudhatjuk, hogy „Mit nevezünk növényeknek? ... Mellyek az éltető műszerek? … Egyedül a nedv élteti a növényeket? … Mikép szaporítják magukat a növények? … Hány részre oszlanak a növények? … Melyek a nem viruló növények?”
A harmadik részben az ásványtannal foglalkozik, mely a következő kérdésekre ad választ: „Mi nevezetik ásványnak? ... Hol lehet ásványokat találni s minő alakban? ...
Hány részre osztatnak az ásványok?”
„E csodálatos természeti rajzban, ha az állat-, növény-, és ásványországot az ember figyelemmel átfutja, meg kell vallania… csak a véghetetlen hatalmu, jó és bölcs valóság az Isten teremthette.”
A könyv Fenix Farkas Ignác természet szeretetéről tanúskodik, melyet tudományos megalapozottsággal írt meg.
SZI
