A szerző, Kátai Gábor Karcagon született 1831-ben, egyetemi tanulmányait Pesten kezdte, majd Bécsben folytatta és itt lett okleveles gyógyszerész. 1856-ban beiratkozott Pesten az Orvosi Karra. 1858. június 19-én a Királyi Magyar Természettudományi Társulat megválasztotta rendes tagjának, majd 1860-ban második titkárának és még ebben az évben főorvos lett. 1862-ban a Magyar Földtani Intézet levelező és a Magyar Földtani Társulat rendes tagjának választotta meg. Kátai az 1863-ban megalakult Orvosi Könyvkiadói Társulat alapítója volt, egyben beválasztották a társulat igazgatótanácsába. 1865-ben a Királyi Magyar Természettudományi Társulat első titkára lett és 1868 nyarán az Országos Egészségügyi Tanács rendkívüli tagjává nevezte ki. Kátai 1878-ban bekövetkezett haláláig aktív életet élt, több helyen dolgozott és lakott, számos tisztséget töltött be. Cikkei az Orvosi Hetilapban jelentek meg.
1868-ban került kiadásra A Királyi Magyar Természettudományi Társulat története alapításától fogva máig című munkája. A kötet tulajdonképpen a szervezet korábbi jegyzőkönyveinek és más dokumentumainak gyűjteménye. Célja hogy a huszonöt éves jubileum alkalmából a tagságnak és az érdeklődő közönségnek ingyenesen kiosztva tájékoztassa őket a szervezet addigi munkájáról. A társulat történetének dokumentálása a magyar orvosok és természetvizsgálók Pesten tartott első nagygyűlésével, 1841. évi májusi 28-án kezdődik, amikor Bugát Pál aláírási ívet köröztetett a megalakítására. Ezt követően tanúi lehetünk az első üléseknek, majd az érdemi munka megkezdésének. A testület munkája már a megalakulás után egy évvel „szaküléseken” folyt. Ezek között szerepelt többek között vegytani, élettani, növénytani, ásványtani, és természettani is. A kötet segítségével nyomonkövethető, hogy a XIX. század közepén hogyan tevékenykedett egy tudományos testület, milyen problémákkal szembesültek milyen eredményeket értek, érhettek el. A társulat alapszabályából kiderül, hogy a két fő cél egyrészt „A természeti tudományokat mivelni, különösen hazánkat természettudományilag vizsgálni” Másrészt „Minél nagyobb mértékben részeltetni hazánkfiait a természeti tudományok jótékonyságában”. A könyv végén egy függeléket találunk a Királyi Magyar Természettudományi Társulat 1841-1866. között eltelt idő költségvetéséről, bevétel és kiadás oldalairól, Jármay Gusztáv pénztárnok munkája által.
SZI
