Galgóczy Károly (Lápafő, 1823 - Budapest, 1916), mezőgazdász, gazdasági író, ügyvéd, statisztikus, a pozsonyi jogi akadémia elvégzése után ügyvédi vizsgát tett. Európa beutazása helyett az ország 32 megyéjét járta be, hogy statisztikai adatokat gyűjtsön a területek bemutatásához. Az ország állapotára vonatkozó, hiánypótló ismereteket tartalmazó 87 kötetre tervezett műből csak az első jelenhetett meg. Galgóczy Károly a szabadságharcot követő időkben gazdálkodásba, ezen belül, állattenyésztésbe fogott. Számos tisztsége és tevékenysége mellett fontos szerepet töltött be a tanítás, és gazdasági könyveinek megírása.
Galgóczy Károly mezei gazdáknak szóló műve a jobbágyság eltörölését követően, az 1848-as forradalom és megtorlás után jelent meg. Azok, akik ekkor gazdálkodással, földműveléssel, állattartással foglalkoztak, új törvényekkel, lehetőségekkel találkoztak. Galgóczy ehhez alkalmazkodva fogalmazta meg négykötetes művét, amely egy fizikai egységben jelent meg. Három forrásból merítette könyvének anyagát: a gyakorlatból, a leszűrt tapasztalatokból, és a jó szakkönyvek olvasásából. Az első kötet mindazok jogállásával foglakozik, aki az 1800-as évek közepén gazdálkodásba kezdtek. E kötet nélkülözhetetlen ismeretekkel foglalkozik: a föld megmunkálása, a talaj tulajdonságai és fajtái, minőségének javítása. A szerző leírja, hogy a gazdálkodás sikerességét befolyásolhatja, hogy hol terül el a föld, van-e nagyobb település a közelben, valamint a költséget befolyásolja, hogy a termények előállításához nyersanyagra, szállításukhoz eszközökre lehet szükség. A gazdasági és iparnövények részletes bemutatása után rátér a betakarításra, a termények felhasználására, értékesítésére, valamint a növények betegségeire. A második kötet a konyhakertészet és gyümölcstermesztés, szőlőművelés, borkészítés aprólékos munkálataiba avat be. A mű harmadik részében az állattartásról és a tenyésztésről olvashatunk. A negyedik kötetben olyan iparágakkal is megismerkedhet az olvasó, amelyek a növény- és állattenyésztés folyamán keletkező melléktermékeket dolgozza fel, ilyen a keményítő, a sörkészítés, a répacukor, a szeszgyártás, valamint a magvakból nyerhető olajok hasznosítását bemutató leírások. Az utolsó fejezetekben megtudatjuk: hogyan építkezzen, aki egy gazdaságot szeretne létrehozni, milyen személyzetet foglalkoztasson és mindezekről pontos gazdasági könyvvitelt vezessen. A szerző illusztrációkkal tette még szemléletesebbé a részletekbe is beavató művét.
KIE
