Mikusay János (?, 1798? – Nagyvárad, 1853. február 11.) bölcsészeti doktor, ügyvéd. Életéről keveset tudunk. Zágrábban volt akadémiai tanár, ahol magyar nyelvet, irodalmat és természettudományt tanított, és a báni tábla esküdt jegyzője volt. 1843 és 1849 között a nagyváradi akadémián volt tanár. Miután az intézmény bölcsész kara felbomlott, a városi gimnáziumban lett természettudomány tanár, ám ekkor már beteg volt, ezért sokszor helyettesítették.
KI A’ MAGYAR, S’ MI AZ Ő KÖTELESSÉGE kérdést, még 1822-ben tette fel a Tudományos Gyűjtemény 4-ik kötet 119-ik lapján. De mivel az akkor kirendelt határnapra elegendő Felelet nem érkezett, tehát még abban az évben újra kihirdették a 12-ik kötet 122-ik lapján. Erre érkezett Mikulay János pályázata, aki a pályadíjat kitűző Horváth Jánossal együtt, jó száz esztendővel megelőzte e kérdés feltevésének elsőbbségéért s dicsőségéért versenyzőket. Az 1827-ben Budán megjelent mű 91 oldalas, mely öt nagyobb és három kisebb fejezetre bomlik. Az első nagyobb fejezet A magyar Írókhoz nevet viseli, melyben a könyv írója ostorozza azokat, akik válaszolhattak volna a feltett kérdésre, de nem tették (nem küldték el a pályázatot). Az ezt követő három kisebb fejezetben válaszokat keres a következő kérdésekre:
- ki a magyar történeti/törvényes és polgári értelemben?
- honnan ered a magyarság?
- mikor vették fel eleink a magyart, mint népnevet?
Az ezt követő négy nagy fejezet mindegyikének címe egy-egy kérdés, melyekre bőven kifejtve ad választ az író. A négy fejezet címe a következő:
- Ki a Magyar Történeti értelemben?
- Ki a Magyar Törvényes értelemben?
- Ki a Magyar Történelmi értelemben?
- Mi a magyarnak, mint Magyarnak a kötelessége?
Miután ezekre a témákra megtörtént az igen mély gondolatokból álló és bőséges válaszadás, az író megszólítja az olvasókat, hogy 120 év múlva ismét tegyék fel ezt a kérdést, és hasonlítsák össze az eredményt.
SZZ
