Csávolszky Lajos (Buják, 1838. június 3. – Budapest, 1909. március 13.) magyar politikus, újságíró. A gimnáziumot Pesten, majd Győrben végezte. Kezdetben szépirodalommal foglalkozott. Az 1860-as évek mozgalmai hatására lett újságíró. Cikkeivel a Deák-párt ellen lépett fel. 1872-től Mezőtúr, majd 1887-től Poroszló, 1892-től pedig Fülöpszállás országgyűlési képviselője volt. Szerkesztette a Baloldal című napilapot, majd 1874 áprilisától annak folytatását, az Egyetértést, melynek szerkesztője és kiadó-tulajdonosa is volt. Lapját évtizedekig a liberális Kossuth-párti politika egyik vezető sajtóorgánumának tekintették.
Csávolszky Lajos Röpirat a választókhoz című műve 1869-ben keletkezett. A mű politikai összefoglalóként értelmezhető, hiszen az 1865 és 1869 közötti kormányzásban felmerült problémák kerülnek bemutatásra. Az elemzésben a szerző az 1861-ben megfogalmazott majdani kiegyezésre vonatkozó célkitűzések mentén mutatja be azok sikertelen megvalósulását.
Csávolszky érvelésében Magyarország függetlenségét tartja szem előtt, melynek mind a törvényhozásban, mind pedig a kormányzásban meg kell mutatkozni, ez azonban az 1865-től 1869-ig terjedő időszakban a deákpárt regnálása idején a szerző szerint nem valósult meg. Rámutat a Pragmatica Sanctio helytelen alkalmazására is, hiszen az országokat eredetileg kizárólag a közös uralkodónak kellett volna összekötni, azonban a gyakorlatban egy szorosabb együttműködés valósult meg, mely megmutatkozott például a közös kormányzásban és törvényhozásban is. A kiegyezés részletszabályait tehát nem tartja helyénvalónak, és ezen helytelen szabályozás kialakítását az 1865-ben megalakult kormány helytelen politikájában látja. Értékelése alapján a kormány feladta az ország szabadságát, függetlenségét és önállóságát. Veszélyesnek tartja az osztrák irányítást, amely szerinte magában hordozza az antidemokratikus kormányzás kialakulásának lehetőségét. Emellett szorgalmazza az önálló magyar hadsereg felállítását. Deák Ferenc és pártja munkájának folytatása esetén az ország veszélyeztetését helyezi kilátásba. A közjogi berendezkedés felülvizsgálatának lehetőségét monarchián belüli példákkal is alátámasztja, mivel szerinte erre nemcsak Magyarországnak volna igénye. Művének lezárásában kiemeli, hogy Magyarország csak azáltal lehet szabad, önálló és független állam, ha Deák jobboldali kormánya leváltásra kerül.
HE
