A 19. század első felét is átható felvilágosodás, Magyarországon is életre keltette a természettudományok iránti érdeklődést, kutatótevékenységet. A magyar szaknyelv megteremtői, majd a Természettudományi Társulat létrehozása után fejtette ki tevékenységét Szabó József (1822–1894), bányamérnök, geológus, a magyar geológus képzés megteremtője.
„A legnagyobb magyar geológus”, a jogi és bölcsészi pályáját választotta, de joggyakornoki évei alatt Selmecbányán, később Felsőbányán érdeklődése mindinkább az ásványok, a földtan felé irányult. Hazánkban ő volt az ásványtan és földtan első tanára, aki tanárok és szakemberek nemzedékeit tanította. Élete végéig fáradhatatlan lelkesedéssel és energiával járta az ország különböző tájait, majd Európa, Afrika, Amerika ásványait, földtanát tanulmányozva, tett szert arra a hatalmas tudásra, amelyből számtalan tanulmánya és tankönyve, monográfiája íródott.
Ebből a lelkes kutatómunkából született meg Szabó József, Ásványtan című könyve. Az 1800-as évek derekán a szakembereknek alig lehetett összefüggő képe a Kárpát-medence földtani szerkezetéről, így hiánypótló mű került azok kezébe, akik ez iránt mélyebben érdeklődtek. Kristálytana, alapos ismeretekkel látja el az olvasót az ásványok szerkezetét, osztályozását, kémiáját illetően. Hasonló részletességgel tárja fel az ásványok fizikai tulajdonságait, valamint más ásványokkal való kölcsönhatásait. A szerző táblázatokkal, számításokkal támasztja alá tudományos megállapításait, valamint Jegyzetekkel és Függelékkel teszi még érthetőbbé az ásványtan világát.
A kiadást az teszi még különlegesebbé, hogy oldalait, a 19. század népszerű, un. kézírásos betűtípussal nyomtatták ki. A kötet végén tartalomjegyzék segíti a tudományos munkában való könnyebb eligazodást.
KIE
