Huszárszablya az 1848-49-es szabadságharcból: A kiállított tárgy egy különleges, a szabadságharcot szimbolizáló fegyver. A császári-királyi hadsereg huszártisztjeinek az előírásos fegyvere az 1827 M. huszár- és ulánus tiszti, illetve a még nem túl nagy számban elkészített 1845 M. lovastiszti szablya volt. Ezek egységesített, különösebb nemzeti jelleg nélküli fegyverek voltak, amelyeket a birodalom lovasságának minden tisztje viselt. Formájában is elkülönülő, egy adott országhoz, nációhoz köthető fegyver a birodalmi haderő gyalogságánál volt található a 19. század első felében. Míg a gyalogostisztek általában egyenes, vékony pengéjű kardot, a Magyar Korona országai által kiállított – ezért magyar gyalogságnak nevezett - sorgyalog- és határőr gyalogezredek tisztjei ívelt pengéjű szablyát viseltek. 1837-ben egy szép ívelésű, filigrán szablyát rendszeresítettek az utóbbiak számára, amelynek S alakú, hajlított markolatkengyele sajátos, s egy idő után nemzetinek tekintett formát kölcsönzött a fegyvernek. Miután jó fogású, könnyű fegyver volt, s előállítása egyszerűbb és olcsóbb a huszártiszti fegyvereknél, az 1830-as évek végétől a lovastisztek számára is ilyet készítettek egy módosítással. Ezt a fegyvertörténeti szakirodalom néha 1838 M. huszártiszti szablyaként jelöli (miután a módosított gyalogtiszti szablyát a huszárokon kívül nemigen használták). A huszártiszteknek a közelharcban való gyakori részvétele miatt indokolt volt a kézfej fokozottabb védelme, ezért az eredeti gyalogostiszti szablya keresztvasára ovális, enyhén hajlított hárítólapot erősítettek. Egyes huszártisztek pedig az eredeti lovassági szablyájuk pengéjét megtartva az új formájú teljes markolatot szerelték fegyverükre, hogy ezzel is jelezzék nemzeti érzelmüket. A kiállításon bemutatott példány is egy ilyen darab, széles lovassági pengével ellátott fegyver, ám hárítólap nélkül. A magyar huszártisztek körében népszerű forma így az előírásostól számtalan eltérő változatban szerepelt a szabadságharcban. Kölcsönző intézmény: Magyar Nemzeti Múzeum.

Eredeti

Digitális eredeti /Digital Photo File

1847.11.07-1848.08.11 Pozsony

Digitális Photo File

Eredeti

Horizontális

Színes

Kifogástalan

A népképviselet megteremtése korszakának enteriőrje A magyar törvényhozás ezer éve című kiállításon (Országgyűlési Múzeum), 2022

Országház, Látogatóközpont. A magyar törvényhozás ezer éve című kiállítás. A népképviselet megteremtése korszak (1848 – 1849). A vitrinben huszártiszti szablya és hüvelye a XIX. század közepéről, a szabadságharc korából. (Kölcsönző intézmény: Magyar Nemzeti Múzeum.) A vitrinben kiállított dokumentumok: a magyar forradalmat üdvözlő bécsi röplap másolata (a falon) és kép a pozsonyi országgyűlési küldöttség Bécsbe érkezéséről 1848. március 15-én (másolat). A vitrint a pozsonyi Zöldfa fogadó erkély konzoljának hű másolata tartja. A magyar törvényhozás ezer éve című kiállítás a magyar parlamentarizmus történetét követi nyomon az középkortól kezdve a reformországgyűléseken át 1990-ig, 8 fejezetben. Az állandó kiállítás 2015. március 6-tól fogadja a látogatókat.

Éger György