Nyári nyitvatartás
Nyitó oldali csempék
![Beiratkozás](/documents/56469078/56470357/Ajt%C3%B3+beiratkoz%C3%A1s.jpg/88927c7c-1322-aae4-0eb8-23fd993f96e8?t=1596715668564)
![A könyvtár állománya](/documents/56469078/56470357/gyujtemenyek.jpg/78fce74f-8f36-99db-392b-63707ec77db3?t=1614174821716)
![Katalógus](/documents/56469078/56470357/katalogus2.jpg/2c881054-8c5a-a011-f289-921f326086c0?t=1614176591487)
![Gyűjtemények](/documents/56469078/56470357/olvaso-gyujtemeny.jpg/37c9670a-9fad-887b-97b9-c447f136750b?t=1669807474405)
![Könyvtárhasználat](/documents/56469078/56470357/Szakt%C3%A1j%C3%A9koztat%C3%A1s.png/b4b6bcb5-8f94-0fec-11a9-b66282071509?t=1596715659426)
![Elektronikus források](/documents/56469078/56470357/e-forrasok.jpg/bf33840c-42fc-7ef2-259c-50c297786900?t=1614174933457)
Tartalom megjelenítő
Magyarország alkotmánya olyképen tartatik fenn, hogy mindazon szabályai, melyek a birodalmi alkotmánnyal összhangzásban nincsenek, érvényöket vesztik; s hogy minden nemzetiség és divatozó nyelv egyenjogúsága a nyilvános és polgári élet összes viszonyaiban célszerü intézmények által biztosíttassék. (Olmützi alkotmány, 71. §)
175 éve, 1849. március 4-én adta ki I. Ferenc József a morvaországi Olmützben (ma Olomouc) az ún. olmützi alkotmányt. Az oktrojált alkotmány kibocsátására a császári csapatoknak a magyar honvédség felett aratott kápolnai győzelme hírére (1849. február 26-27.), a morvaországi Kremsierben (ma Kroměříž) ülésező, viszonylag demokratikus, liberális alkotmánytervezet kidolgozásán munkálkodó Birodalmi Gyűlés feloszlatásával egyidőben került sor.
Az alkotmány szerint az ausztriai császárság koronatartományokból áll, amelyek együtt „képezik a szabad, önálló, oszthatatlan és felbonthatatlan alkotmányos ausztriai örökös monarchiát”. Az alkotmány Magyarországról leválasztotta és külön tartománnyá nyilvánította Erdélyt a Részekkel, az egymással egyesítendő Horvátországot, Szlavóniát és a Tengermelléket; a Katonai Határőrvidéket; a Bácskából és a Temesközből szervezendő Szerb Vajdaságot. Az okmány az alapvető fontosságú ügyeket, így többek között a hadügyet, a pénzügyet, a külügyet, valamint az ipar- és kereskedelemügyet a majdan létrehozandó birodalmi gyűlés kezébe tette. Az egyes tartományok képviselőiből álló új Birodalmi Gyűlés a törvényhozó hatalmat a császárral együtt gyakorolhatta volna, a kormányzást viszont teljesen az uralkodó jogának nyilvánították.
Az alkotmány a birodalom szinte valamennyi nemzete körében felháborodást váltott ki, Magyarországon pedig a Függetlenségi Nyilatkozat kiadásához vezetett. Bevezetését előbb a magyarországi háború végéig elhalasztották, majd 1849 novemberében újra kihirdették Magyarországon, de az ostromállapot miatt ekkor sem léptették életbe. Végül 1851. december 31-én a Szilveszteri Pátenssel hatályon kívül helyezték.
![Címer](https://www.parlament.hu/o/ogyk-theme/images/footer_crest.png)