Cosac elnökeinek találkozója (2024. július 28-29.)

 

 

Parlamentközi konferencia a kulturális örökségről és a nemzeti közösségek identitásáról

Budapest, 2024. december 4-5.

 

 

 

 

Ismertető a koferenciáról

Dokumentumok

Háttéranyagok

Fotók

Videók


Pánczél Károly, a Nemzeti Összetartozás Bizottság elnökének köszöntője

Tisztelt Látogató!

Szeretettel köszöntöm a 2024. II. félévi magyar uniós elnökség alkalmából. Az elnökség a parlamentközi együttműködés révén lehetőséget ad arra, hogy az uniós állampolgárok által közvetlenül választott képviselők, bizottsági elnökök találkozzanak, eszmét cseréljenek.

Magyarország 2010-től kiemelt figyelmet fordít a hazánkban élő nemzeti közösségekre és az ország határain kívül élő magyar identitású közösségekre. 2011 óta önálló szakbizottság foglalkozik a külhoni magyarsággal, 2014-től pedig amellett, hogy a hazánkban élő nemzetiségek kedvezményes parlamenti képviseleti lehetőséggel, illetve szószólói hellyel rendelkeznek, a nemzetiségeket képviselő bizottságban is érvényesíthetik érdekeiket. Magyarország Alaptörvényében is deklarálta, hogy Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért. 2010 óta kiterjesztettük az állampolgársági törvényt, és minden segítséget megadunk ahhoz, hogy honfitársaink büszkék lehessenek magyarságukra, éljenek a világ bármely pontján. Megtörtént a nemzet határok feletti újraegyesítése.

Fontos elmondani, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek nem másodrendű állampolgárok, közösségeik hozzájárultak az európai kulturális örökség gazdagításához, és jogosan várják el, hogy megőrizhessék identitásukat és mindenhol államalkotó tényezőként ismerjék el őket. Az erős közösségek erős államokat eredményeznek, az erős államok pedig erős Európát. Minden európai polgár számára fontos a közös gondolkodás múltunkról, identitásunkról, közösségeinkről európai jövőnk érdekében, hiszen a számbelileg kisebbségben élő európai nemzeti közösségek – nagyjából 50 millió európai adófizető polgár – szabadságjogainak biztosítása ma is megoldásra váró kérdés kontinensünkön.

Közös érdekünk és felelősségünk, hogy az európai értékek mentén, hagyományaink megértésével és beépítésével, közös érdekeink alapján foglalkozzunk az őshonos nemzeti kisebbségekkel.

A 2024. december 4–5. közt Budapesten megrendezendő, A kulturális örökségről és a nemzeti közösségek identitásáról című parlamentközi konferencia jó alkalmat teremt arra, hogy a tagországok szakbizottságainak delegációi tájékozódhassanak, és kifejthessék álláspontjukat ezekben a kérdésekben. Szeretettel várjuk Budapesten!

 
   

 

Ritter Imre, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága elnöke köszöntője

„Nemzetiség, hazaszeretet azon titok, mely mindent egyesít. Az elsőt lehetőségig kifejteni, a másodikat minden anyaföldünket-lakja kebelben lehetővé tenni s így egy háborítlan s csendes, de életteli jövendőt virrasztni hazánkra nekünk (...) legszentebb tisztünk.”
Széchenyi István gróf (1831, Stádium)

Tisztelt Látogató!

Magyarország 9,6 milliós lakosságának 5%-a vallja magát a 13 elismert kisebbség valamelyikéhez tartozónak. Valójában Magyarországon nem kisebbségekről, hanem nemzetiségekről beszélünk, de az egyszerűség, illetve a nemzetközi szintéren való közérthetőség kedvéért maradjunk a kisebbségek kifejezésnél. A szlovének alkotják a legkisebb őshonos közösséget Magyarországon, a romák a legnagyobbat. További elismert kisebbségek az örmények, ruszinok, görögök, bolgárok, lengyelek, ukránok, szerbek, horvátok, szlovákok, románok és a németek.

Ennek a közel 500 ezer honpolgárnak az érdekeit, jogait érintően az Országgyűlés kezdeményező, javaslattevő, véleményező és a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szerve a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága. Ezt a munkát a 2014–2018-as parlamenti ciklusban 13 szószóló végezte. A 2018. évi országgyűlési képviselők választása óta a szószólók mellett egy teljes jogú – német – nemzetiségi képviselővel működik a Bizottság.

A Bizottság feladata a hazai őshonos kisebbségek problémáinak megoldása, ügyeinek előremozdítása, a közeli és távoli jövőben tervezett céljaink eléréséhez vezető út egyengetése, az előrehaladás felgyorsítása. Ez az érdekérvényesítési folyamat igen szerteágazó. Hiszen azt, hogy mi tartozik a nemzetiségpolitikai kérdések közé, azt nekünk, kisebbségeknek kell tudnunk megfogalmazni. A mindenkori magyar Országgyűlés és a Kormány számára egyértelműen meg kell mutassuk, hogy mi az, amit kérünk, elvárunk, és mi az, amit mi tudunk tenni hazánk, Magyarország fejlődéséért, az elmúlt évszázadok során közösen kialakított, megalkotott értékek védelmében, azok további gyarapítása érdekében.

A Kulturális örökség és nemzeti közösségek identitása című konferencia – melyre tisztelettel és nagy szeretettel hívom és várom Önöket – Európa sokszínű kulturális hagyományainak megőrzésére, így a magyarországi őshonos nemzetiségek fennmaradására, fejlődésére hívja fel a figyelmet.

 

 

     

Ismertető a konferenciáról  

 

 

 

     

Dokumentumok

 

 

 

     

Háttéranyagok