MAGYAR TÁVIRATI IRODA Rt.
BUDAPEST I., Naphegy tér 8.

J/22.
BESZÁMOLÓ

a Magyar Köztársaság Országgyûlése

részére
a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság
1997. évi tevékenységérõl

TARTALOMJEGYZÉK

1. Elnöki beszámoló

2. Éves beszámoló /Kiegészítõ melléklet 1997.

3. Üzleti jelentés 1997.

4. Könyvvizsgálói jelentés 1997.

5. Felügyelõ Bizottsági jelentés 1997.

6. Gazdálkodási terv 1998.

A Magyar Rávirati Iroda Részvénytársaságot a Fõvárosi Bíróság, mint Cégbíróság 1998. 06. 15-én az alábbi cégjegyzékszámon jegyezte be:
01-10-043702.
Magyar Távirati Iroda Rt.

1016 Budapest, Naphegy tér 8. · Telefon: 356-7649 · Telefax: 318-8384
Internet: http://www.mti.hu

A nemzeti hírügynökségrõl szóló 1996. évi CXXVII. törvény (a késõbbiekben hírügynökségi törvény) 9.§ alapján a Magyar Távirati Iroda Rt. 1997. évi tevékenységérõl szóló beszámolót az alábbiakban terjesztem a T. Ház elé.

A Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság elnökeként elsõ ízben tehetek jelentést arról, hogy az Országgyûlés tulajdonában mûködõ nemzeti hírügynökség hogyan, milyen feltételekkel jött létre és milyen eredményekkel mûködött az elmúlt esztendõben. Ez a beszámoló nem szokványos abban a tekintetben, hogy az MTI csak az elmúlt év nyarán, július 15-én alakult át gazdasági társasággá. A teljességre való törekvést nehezíti az is, hogy a részvénytársasággá alakuláshoz képest viszonylag késõn, december 1-jével vehettem át a nemzeti hírügynökség irányítását.

Az 1996. december 26-án kihirdetett hírügynökségi törvényt "az Országgyûlés a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága, a tájékoztatás függetlensége, kiegyensúlyozottsága és tárgyilagossága érdekében" alkotta meg.

A hírügynökségi törvény alapján a Magyar Távirati Iroda Rt.-nek az alábbi közszolgálati feladatokat kell ellátnia:

• A közérdeklõdésre számot tartó hazai és külföldi eseményekrõl híreket, tudósításokat, fényképeket, adathordozókat, háttéranyagokat, grafikákat, dokumentációs adatokat szolgáltat,
• Biztosítja a hozzáférhetõséget minden olyan hírhez és tudósításhoz, amelynek ismerete szükséges a nyilvánosság számára az egyéni és közösségi jogok és érdekek megfelelõ érvényesítéséhez,
• Közremûködik az állami szervek, más szervezetek és természetes személyek közérdekû közleményeinek a nyomtatott és az elektronikus sajtóhoz történõ továbbításában,
• Rendszeres és tényszerû tájékoztatást nyújt a Parlamentben képviselettel rendelkezõ pártok Országgyûléssel összefüggõ tevékenységérõl, és a Kormány tevékenységérõl, az ezzel összefüggõ hivatalos közleményeket nyilvánosságra hozza,
• Rendszeres és tényszerû tájékoztatást nyújt külföldre a legfontosabb magyarországi eseményekrõl és az ország életének fõbb folyamatairól,
• Rendszeresen és tényszerûen tájékoztat a Magyar Köztársaság határain kívül élõ magyarság életérõl, illetve számára hírszolgáltatást nyújt,
• Rendszeres és tényszerû tájékoztatást nyújt a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek életérõl,
• Választási idõszakban külön törvényben meghatározottak szerint gondoskodik a tájékoztatásról,
• Rendkívüli állapot, illetve szükségállapot idején külön törvényben meghatározott feladatokat végez,
• A tevékenysége során birtokába került kulturális értékek és történelmi jelentõségû eredeti dokumentumok tartós megõrzésérõl és védelmérõl archívumában gondoskodik, azokat szakszerûen összegyûjti, tárolja, gondozza, és az azokhoz való hozzáférhetõségét biztosítja,
• Részt vesz a nemzetközi hírügynökségi szervezetek munkájában.

A Magyar Távirati Iroda több évtizedes gyakorlatából leszûrhetõ tapasztalatok igazolják - s egyben garantálják is -, hogy a nemzeti hírügynökség a törvényben rögzített követelményeknek maradéktalanul eleget tesz. Egyfelõl annak, hogy anyagai a közérdeklõdésre számot tartó hazai és külföldi eseményekrõl sokoldalúan, a tényeknek megfelelõen, gyorsan, hitelesen és tárgyilagosan mutatják be a történéseket, vitatott kérdéseket. Másfelõl, ezeket az információkat valamennyi magyar és határon túli médiumnak azonos idõben, változatlan tartalommal, mindenki számára felhasználható módon juttatja el. Mindezek révén lehetõség nyílik azon jogos igények teljesítésére, hogy az MTI képes legyen biztosítani a hozzáférhetõséget mindenki számára valamennyi olyan hírhez és tudósításhoz, amelynek ismerete nélkülözhetetlen a nyilvánosság számára az egyéni és közösségi jogok és érdekek megfelelõ érvényesítéséhez.

Magyarországon jelenleg csak a nemzeti hírügynökség képes a jogszabályban rögzített elvárásnak, az információk teljes körû begyûjtésének és továbbításának megfelelni. Nemzetközi kapcsolatrendszerére - 65 nemzeti és világhírügynökséggel van valós idejû, vonali összeköttetése - valamint 20 országban mûködõ tudósítói hálózatára (13 fõállású és 7 külsõs munkatárs) alapozottan szerzi be a hazai közvélemény számára nélkülözhetetlen, a magyar polgárt érdeklõ és érintõ híreket. Ennek fontosságával megegyezõen Magyarországon fenntartja 19 megyében mûködõ hírhálózatát és a budapesti tudósítói gárdáját. Az MTI Nemzetközi Tájékoztatási Szerkesztõsége révén tényszerûen informálja a külföldet - napi szolgáltatásként jelenleg angol és orosz nyelven, de heti bulletinjeivel öt világnyelven is - a legfontosabb magyarországi eseményekrõl és az ország életének fõbb folyamatairól. A szöveges információkkal párhuzamosan - mind a világ, mind Magyarország történéseit illetõen - képekben is beszámol az eseményekrõl.

Az 1988. január 1. óta mûködõ Sajtóadatbankban jelenleg közel 1 400 000 hír, információ és több mint 3000 sajtógrafika található. Az MTI fotó archívumában több, mint 12 millió felvételt õriz.

Noha az MTI szolgáltatásai nem közvetlenül jutnak el a társadalomhoz, hatása mégis meghatározó, hiszen hírei, információi forrásértékûek a közvéleményt közvetlenül tájékoztató hazai és külföldi nyomtatott illetve elektronikus sajtó számára.

A nemzeti hírügynökség jelenleg 11 országos terjesztésû és 25 regionális, illetve helyi napilapnak, az országos sugárzású közszolgálati és kereskedelmi televízióknak és rádióknak, 54 regionális rádiónak és televíziónak, a magyar nyelvû képújságoknak, nyolc határon túli magyar nyelvû napilapnak szolgáltat közvetlenül. Emellett információi, hírei a Sajtóadatbankból, míg a fényképek a fotóarchívumból visszakereshetõek, lekérhetõek. Az MTI anyagainak elõfizetõi között megtaláljuk a heti és havilapokat, könyvtárakat, valamint fõhatóságokat, önkormányzatokat, politikai pártokat és társadalmi, civil szervezeteket is.

A hírügynökségi törvény rendelkezései alapján a korábban költségvetési szervként mûködõ Magyar Távirati Irodát 1997. július 15-ével az Országgyûlés egyszemélyes részvénytársasággá alakította át. A törvény értelmében a részvénytársaságnak - melynek alapító okiratát az Országgyûlés elfogadta - egy forgalomképtelen részvénye van. Az alapító és a részvényesi jogokat az Országgyûlés gyakorolja.

Az Országgyûlés 1997. július 15-én négy éves idõtartamra megválasztotta a Tulajdonosi Tanácsadó Testület (TTT) tíz tagját. A testület a hírügynökségi törvény szerint "a részvénytársaság javaslattevõ, véleményezõ, tanácsadó és e törvényben meghatározott esetben döntést hozó szerve."

Megalakult a részvénytársaság ügyvezetését ellenõrzõ öttagú felügyelõ bizottság, amelynek megbízatása négy évre szól. A bizottság tagjait az Országgyûlés, a TTT és a munkavállalók választották.

A Magyar Távirati Iroda vagyonértékelését az AUDIT Könyvszakértõ és Tanácsadó Rt. és az Aquincum Osztrák-Magyar Könyvszakértõi Kft. által létrehozott jogi személyiség nélküli konzorcium végezte, a vagyonmérleget dr. Horváth József okleveles könyvvizsgáló auditálta.

A részvénytársaság végleges alapításkori saját tõkéje 2 642 394 000 forint volt, amely 1 750 000 000 forint alaptõkébõl (jegyzett tõkébõl) és 892 394 000 forint tõketartalékból állt.

A részvénytársaság alaptõkéjébõl a pénzbeli hozzájárulás összege 250 000 000 forint, a nem pénzbeli hozzájárulás (apport) értéke 1 500 000 000 forint.

A részvénytársaság alaptõkéje 1 750 000 000 forint, amely egy darab 1 750 000 000 forint névértékû, névre szóló, forgalomképtelen törzsrészvénybõl áll. A részvény kiadása - melyrõl a részvénytársaság elnöke köteles gondoskodni - a folyamatban lévõ cégbejegyzés után történhet meg.

A Tulajdonosi Tanácsadó Testület elõterjesztése alapján, a miniszterelnök javaslatára, a köztársasági elnök 1997. december 1-jével öt éves idõtartamra nevezett ki a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság elnökévé.

Miután az intézmény irányítását az év utolsó hónapjában vehettem át, ez igen szûk mozgásteret biztosított számomra. Egyfelõl kész helyzetet örököltem a cég 1998-as évre kialakított üzletpolitikája, gazdálkodása tekintetében, másfelõl nem tudtam hathatósan befolyásolni a nemzeti hírügynökség 1998. évi költségvetési támogatásának mértékét.

Az 1998. esztendõre vonatkozó konkrét üzleti tárgyalásokba és szerzõdéskötésekbe azonban már bekapcsolódhatott az új vezetés. Ennek eredményeként üzleti partnereink körét sikerült bõvíteni, ami azt eredményezte, hogy az elõirányzott 21 százalékos árbevétel-növekedéshez képest több, mint 28 százalékkal sikerült növelni az idei szerzõdésállomány értékét.

A Magyar Távirati Iroda az 1990-es évek elején még nemzetközileg is elismert szakmai teljesítményt nyújtó és viszonylag korszerû - egyes területeken kifejezetten élenjáró - technikai feltételekkel rendelkezõ hírügynökség volt. A részvénytársasággá történõ átalakítás idõszakára azonban már a perspektívavesztés, a stratégiai tervezés elmaradása, a tõkehiány, a fizetésképtelenség és a piacvesztés volt a jellemzõ. A helyzet rendezését célul tûzõ válságkezelõ programok eredménytelenek maradtak. Az MTI túlméretezett szervezetében ugyan jelentõs létszámleépítést hajtottak végre (míg 1990-ben közel 1300 fõ, addig 1997-ben kevesebb, mint 500 fõ dolgozott a távirati irodánál), de ez nem járt együtt minõségileg új, a piaci feltételekhez rugalmasan alkalmazkodó szervezeti struktúra kialakításával. A mai napig nagy gondot okoz az intézménynek, hogy a tervszerû humánerõgazdálkodás tervezésének hiánya és pénzügyi problémák miatt sok tehetséges újságíró és mûszaki szakember elhagyta az MTI-t.

A rendszerváltás óta az MTI jelentõs költség- és létszámcsökkentésen ment keresztül, ám a racionalizálások révén megtakarított pénzeszközöket a mindenkori pénzügyi kormányzatok elvonták és azokból semmi nem került vissza az MTI mûszaki fejlesztésére, a leszakadó bérszínvonal finanszírozására. A lefaragások eredményeként közel a felére csökkent a külföldi tudósítói hálózat, anyagi, mûszaki szempontból az ellehetetlenülés határára került a hazai tudósítói hálózat, a Magyar Távirati Iroda napjainkban zömében nullára írt, 10 évvel ezelõtti számítástechnikai és informatikai színvonalon mûködik, létesítményei karbantartására és fenntartására nem tudott megfelelõ pénzt fordítani és ez szintén súlyos terheket ró az új gazdasági társaságra.

A részvénytársaság elsõ négy és fél hónapjában az intézmény élén megbízott vezérigazgató állt, akinek jogosítványait a törvény a mûködõképesség fenntartásához szükséges intézkedések megtételére korlátozta.

Az elnök december 1-jével történt kinevezését követõen elkezdte munkáját a nemzeti hírügynökség új vezetése: az elnök kinevezte az MTI Rt. általános, szakmai alelnökét, gazdasági alelnökét, informatikai alelnökét valamint a fõtitkárt. Emellett néhány személycserére is sor került középvezetõi szinten és feladat-átcsoportosítással megszûnt két szervezeti egység.

Az elnökké történt kinevezésem elsõ hónapjában az alábbi feladatokat hajtotta végre a nemzeti hírügynökség, illetve az alábbi feladatok végrehajtása vette kezdetét:

• Tárgyalásokat kezdtünk az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral az MTI Rt. közel 450 millió forintos tb-tartozásának rendezésérõl (február hónapban sikerült megkötni a megállapodást).
• A munkavállalók 13. havi fizetését a korábbi évekkel ellentétben még a tárgyévben ki tudtuk fizetni.
• Megkezdõdött a szakmai és mûszaki eurokonformitás megteremtése
• Lépések történtek az MTI hírszolgáltatási tevékenységének korszerûsítésére, összehangolására, gyorsabbá tételére. Ennek során egy olyan irányítási pontot alakítottunk ki, amely valamennyi szerkesztõség munkáját képes átfogni, összehangolni és irányítani.
• A külpolitikai fõszerkesztõségben hiánypótlásként elkészültek a munkaköri leírások.
• Megtörtént az MTI Rt. választási kódexének kidolgozása.
• Megkezdõdött az elnöki titkárság szervezeti kialakítása, a korszerû és hatékony adminisztratív, irányítási háttér megteremtése
• Elkészült az írásos számviteli politika és megkezdõdött az ezzel kapcsolatos szabályzatok kidolgozása.
• Elkezdõdött az intézmény informatikai, mûszaki, technikai állapotának felmérése.
• Döntés született arról, hogy hazánk Európa Uniós csatlakozásával összefüggésben új kiadványt jelentet meg az MTI Euroatlanti Hírlevél címen (elsõ száma 1998 márciusában jelent meg).
• Megkezdõdött a szerkesztõségek, munkahelyi egységek átvilágítása. Ennek keretében az egyes szervezeti egységek vezetõi összeállították a szükséges anyagokat, információkat, amelyek kiértékelése és feldolgozása megkezdõdött.
• Elindult az MTI Rt. számítógépes szerkesztõségi rendszer fejlesztési koncepciójának kidolgozása.
• Elkészült a részvénytársaság mûködtetésének és gazdálkodásának vázlatos terve az 1998-as esztendõre.
• Elkezdõdött az új Szervezeti és Mûködési Szabályzat kidolgozása.

Az 1997-es évben, a részvénytársasággá történt átalakulás után az egyetlen komoly és számottevõ segítség a közel 450 millió Ft-os tb-tartozás rendezéséhez érkezett a kormánytól 1997 decemberében, 400 millió Ft-os támogatás formájában.

Mind az Országgyûlés által megválasztott Tulajdonosi Tanácsadó Testület és a Felügyelõ Bizottság tagjaival kiegyensúlyozott és színvonalas együttmûködést sikerült kialakítani.

Az Országos Rádió és Televízió Testülettel korrekt kapcsolatot épített ki a részvénytársasággá alakított nemzeti hírügynökség. A hírügynökségi törvény értelmében "a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményeinek megsértése miatti panaszokat a Testület panaszbizottsága bírálja el. A nemzeti hírügynökséggel szemben emelt kifogás elbírálására a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 49-51. §-aiban foglalt rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni." A Magyar Távirati Iroda Rt. tevékenységével kapcsolatosan az 1997-es esztendõben egyetlen esetben sem fordultak jogorvoslatért az ORTT Panaszbizottságához.

Tekintettel arra, hogy a Magyar Távirati Irodának semmiféle hosszabb távú stratégiája nem volt, ezért ennek kidolgozása, megtervezése jelentõs idõt és energiát vont és von el az operatív irányítás feladataitól. A tervezés mechanizmusának hiánya szükségessé teszi, hogy a Magyar Távirati Iroda a jövõ tervezésébe külsõ szakértõket vonjon be.

A Magyar Távirati Iroda Rt. gazdálkodásáról szólva az Alapító Okirat leszögezi: "A részvénytársaság tevékenységét az Alapító által rendelkezésre bocsátott vagyon célszerû mûködtetésével valósítja meg. A részvénytársaság - közszolgálati feladatainak ellátása mellett, azok elõsegítésére vállalkozhat."

A hírügynökségi törvény 30. §-a értelmében "az Országgyûlés a központi költségvetés 'Országgyûlés' fejezetében a részvénytársaságot a "2. §-ban rögzített közszolgálati feladatok ellátásához szükséges mértékû céltámogatásban részesíti. A részvénytársaság nyereségét kizárólag a közszolgálati hírügynökségi tevékenység folytatására, fejlesztésére, illetve vállalkozásainak fejlesztésére, valamint munkavállalóinak javadalmazására használhatja fel."

A Magyar Távirati Iroda Rt. az elsõ, nem teljes gazdasági évében (1997. július 15. - 1997. december 31.) 415 887 000 forint nettó árbevétel és 390 881 000 forint egyéb bevétel mellett 160 814 000 forint üzleti veszteséget ért el.

Az üzleti eredmény negatív értékébõl látható, hogy a nemzeti hírügynökség alaptevékenysége veszteséges volt, és csak a korábbi évek felhalmozott tartozásainak rendezésére nyújtott állami támogatás rendkívüli eredményként történõ elszámolása (297 millió forint) váltotta az éves eredményt pozitív értékre. Az üzleti eredmény nagyságrendileg megegyezik a Magyar Távirati Iroda Rt. finanszírozásából évközben a készpénz apport teljesítése miatt kivont (250 millió forint) és az évközi mûködésre fordítható céljellegû támogatás (103 millió forint) különbözetével.

Az 1997. év eredménye mindenképpen felhívja a figyelmet arra, hogy a nemzeti hírügynökség finanszírozása még nem teljesen kiegyensúlyozott, a törvényi kötelezettségekbõl reá háruló feladatok ellátása a jövõben is igényli a hathatós állami szerepvállalást.

A negatív üzleti eredmény ellenére a gazdálkodásban megfigyelhetõ egy javuló tendencia, amely a követelések, a kötelezettségek változásán jól nyomon követhetõ.

Mint az a részvénytársaság 1997. évi pénzügyi mérlegébõl is kiderül, a nemzeti hírügynökség az átalakítás nehézségei ellenére is viszonylag kedvezõ eredménnyel zárta az 1997-es esztendõt. Történt ez annak dacára, hogy az új részvénytársaság feltõkésítése nem történt meg, az átalakulással járó többletterheket az intézménynek magának kellett kigazdálkodnia.

A Magyar Távirati Iroda Rt. Tulajdonosi Tanácsadó Testülete kezdeményezésére és a Részvénytársaság megrendelésére a Pénzügykutató Rt. átvilágította az MTI-t, s ennek eredményét két tanulmányban foglalta össze 1997. augusztus-szeptember hónapban.

Legfontosabb megállapítása szerint az MTI társasági mûködését súlyos pénzügyi nehézségekkel kezdte meg:

A megállapítás realitását sajnos bizonyítja az, hogy decemberre az Rt. az alapításakori 250 millió forint pénztõkéje - melyet az 1997. II. félévi költségvetési támogatás terhére biztosítottak - elfogyott, napi fizetõképességét egyes kötelezettségeinek csúsztatásával tartotta fenn. Ezen állapot tarthatatlanságát külön is hangsúlyozzák:

A jövõt illetõen a második tanulmány rendkívül tömören határozza meg a mozgásteret, egyben kényszerpályát:

A Magyar Távirati Iroda Rt. - az átvilágítás megállapításaira is támaszkodva - a finanszírozásra vonatkozó elodázhatatlan igényeit megfogalmazta és a Kormánynál, továbbá - mint tulajdonosnál - az Országgyûlésnél (Pénzügyi és Költségvetési Bizottságnál) elõterjesztette. Ebben a következõket kértük:

• Az alapításkor a költségvetési támogatásból biztosított, s ebbõl eredõen év végére felhasznált 250 millió forint pótlólagos folyósítását.
• Az 1997 februárig felgyûlt tb-járulék és kamatai összegébõl közel 450 millió forint járuléktartozás rendezését.
• A társasági mûködés többletkiadásaira 47 millió forintot.
• A létszámcsökkentés többletkiadásaira 195 millió forintot.
• Az 1998. évi választás és kampányidõszak többletfeladataira 178 millió forintot.

Az MTI-nek a megkésett átalakulás miatt meglévõ hátrányos helyzetét, ha átmenetileg is, de kompenzálni szükséges, mégpedig az állami megrendelések bõvítésével, a jogszabályi háttér megteremtésével, a valóban szükséges anyagi eszközök biztosításával. (Ehelyütt tartom szükségesnek megjegyezni, hogy a hírügynökségi tevékenység egy-két kirívó példát leszámítva sehol a világon nem nyereséges vállalkozás. Még az olyan nemzetközi hírügynökségeknél is, mint az AFP, a francia kormány megrendelése teszi ki a bevételek közel ötven százalékát. Az MTI-hez jobban viszonyítható APA osztrák hírügynökség pedig úgy válhatott nyereségessé, hogy 10 évvel ezelõtt az állam által nyújtott támogatásból indíthatta el fejlesztéseit.)

Reményeim szerint a Magyar Távirati Iroda Rt. - mindenekelõtt saját erõfeszítéseinek köszönhetõen - úgy léphet át a következõ évezredbe, hogy mind anyagi, mind mûszaki és legfõképpen szakmai szempontból hosszabb távra is meg tudja alapozni jövõjét. Képes lesz arra, hogy a nemzeti hírügynökségrõl szóló törvény elõírásainak, maradéktalanul megfeleljen. Céljaink megvalósítása érdekében azonban szükség van a törvényalkotók támogatására is. Egyrészt azért, hogy az MTI - összhangban az Alkotmánybíróság 61/1995. (X.6.) határozatával - valóban befolyásmentesen mûködhessen és anyagilag is független legyen. Ezért a pénzügyi kormányzatnál el akarjuk érni, hogy az évenkénti költségvetési támogatás helyett a Magyar Távirati Iroda Rt. az 1999-es költségvetési évvel kezdõdõen kössön több évre szóló szerzõdést az állammal.

A magyar törvényhozásnak és a Kormánynak számot kell vetnie azzal, hogy a Magyar Távirati Iroda Rt. mûszaki fejlesztése immár elodázhatatlan, minden késlekedés hátráltatja közszolgálati feladatainak ellátását, tovább rontja az intézmény helyzetét azon a piacon, amelyen egyre erõsebb a konkurencia és egyre gyorsabb ütemû a mûszaki fejlõdés. Hiszem, hogy a Magyar Távirati Irodába érdemes és be is kell fektetni, de a mai tulajdoni helyzete miatt ez a befektetõ csak maga a magyar állam lehet. Komoly befektetés nélkül illúzió lenne azt hinni, hogy az MTI, akár csak középtávon is, közelítsen a gazdaságos mûködéshez.

A beszámolóban említett problémák és nehézségek dacára nyugodt lelkiismerettel mondhatom el, hogy megalakulása óta a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság - mindenekelõtt munkatársai áldozatos munkájának köszönhetõen - maradéktalanul teljesítette közszolgálati feladatait, tevékenységével kapcsolatban semminemû politikai kifogás nem merült fel, valóban a nemzet hírügynökségeként mûködött.

A Magyar Távirati Iroda a jövõben is igyekszik megfelelni a vele szemben támasztott elvárásoknak és kötelezettségeknek. Nyilvánvaló azonban, hogy a nemzeti hírügynökség eljutott teljesítõképessége határáig, és pénzügyileg kizsigerelt állapotában nem tud továbblépni. Ezért arra kérem a Tisztelt Országgyûlést, mérlegelje annak lehetõségét, hogyan és milyen módon tudja segíteni az MTI korszerûsítését, a XXI. századi nemzeti hírügynökség kialakítását.

visszalépés

Dorogi Sándor elnök

Dr. Préda Tibor mb. gazdasági alelnök

I./ A társaság fontosabb adatai

II./ A társaság tevékenységének rövid leírása

III./ A társaság számviteli politikája

IV./ A társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmezõségi helyzete

V./ Tájékoztató kiegészítések

A Magyar Távirati Iroda alapításáról szóló döntés az 1880. decemberi 28-ai magyar minisztertanácsi ülésen született meg, amelyet Ferenc József császár saját kezû aláírásával megerõsített.

A tényleges mûködést 1881. március 3-án kezdte meg az MTI.

Az Irodát kezdetben magántulajdonosok mûködtették, de részben az állam finanszírozta a kiadásait, majd két év után a minisztertanács támogatásával félhivatalos jellegû hírszolgálati irodává alakult.

1918 novemberéig az eredeti tulajdoni szerkezetben mûködött az MTI, majd Károlyi Mihály miniszterelnök - a nemzeti érdekekre hivatkozva - államosította az Irodát. A világháborút és a forradalmakat követõen ismét napirendre került az MTI tulajdoni helyzete. A Teleki Pál miniszterelnök által kinevezett vitéz Kozma Miklós MTI elnök-igazgató sikeresen elérte, hogy az állami vállalat részvénytársasággá alakuljon.

1921. április 28-án 5 000 000 korona alaptõkével az MTI részvénytársasággá alakult. Az állam az elõzetesen kiválasztott és ellenõrzött tulajdonosok, valamint az állam és az Iroda között megkötött szerzõdésen keresztül megõrizte befolyását és minden lényeges kérdésben érvényesíteni tudta akaratát. Az MTI Rt. a kormány félhivatalos hírügynöksége lett.

1923-ban tõkeemelést hajtottak végre, továbbá a magyar hírügynökség beilleszkedett egy angol és francia irányítású hírügynökségi kartellbe. Az MTI sorra építette ki vállalkozásait és gazdasági kapcsolatait. A kormány segítségével több információs területen is monopol helyzetbe került, pl. az MTI tulajdonában levõ Telefonhírmondó Rt. kapta meg a magyar rádiókoncessziót.

Az MTI a II. világháború idejéig jelentõs gazdasági és mûszaki vagyont halmozott fel és elismerték hírügynökségi tevékenységét az egész világban. Személyesen Kozma Miklós elnök-igazgató is nagy tekintélynek örvendett, aki egészen 1941. december 7-ig -haláláig- igazgatta az Irodát.

A háború alatt az MTI állami irányítás alatt mûködött, majd a nyilas uralom és az ostrom alatt súlyos veszteségek érték. A hírszolgáltatás 1944. novemberétõl 1945. január 25-ig nem mûködött, mivel német különítmények elhurcolták a berendezéseket, de rövid idõn belül ezeket sikerült visszaszerezni és ismét üzembe állítani.

A világháború végeztével az évek folyamán szinte már konszern jelleget öltött MTI Rt. óriási vagyonát a Magyar Kommunista Párt javaslatára elkobozták. Az 1945. június 11-én az akkori nagy pártok és a szakszervezet által létrehozott Magyar Központi Híradó Rt. kapta meg az MTI Rt. vagyonát. Ennek elsõ elnöke Ortutay Gyula lett.

1947-ben az MKH Rt. állami irányítás alá került, majd 1950. március 7-én szétválasztották a Magyar Rádiót és a Magyar Távirati Irodát, és mindkettõ saját nevén mint önálló jogi személy (költségvetési szerv) mûködött tovább. Az állami intézményként mûködõ MTI elsõ vezérigazgatója Barcs Sándor volt. Az MTI amely a 20-as évek óta a rádióval közös székházban mûködött 1953-ban átköltözött a Naphegyen felépített új székházába.

1956. április 1-jén összevonták az MTI-t és a Magyar Fotó Állami Vállalatot. A Magyar Fotó Állami Vállalat végeredményben az MTI egyik fõosztálya lett, de külön vállalati elszámolással mûködött.

1956-tól kezdõdõen, a forradalmat követõ átmeneti idõszaktól eltekintve jelentõs fejlõdés jellemzi a Távirati Irodát. Mind létszámában, mind tevékenységében és bevételében a korábbi idõszak többszörösére nõtt.

Az 1037/1986. sz. kormányhatározat országos hatáskörû szervnek minõsítette az MTI-t és közvetlenül a Minisztertanács felügyelete alá rendelte. A rendszerváltást követõen szakmai és gazdasági téren jelentõs változások történtek. Enyhült a hírszolgálat állami irányítása, illetve az Iroda különféle vállalkozások alapításával igyekezett gazdasági helyzetét stabilizálni.

A Magyar Távirati Iroda történetének sorsfordulója volt, amikor az Országgyûlés 1996-ban meghozta a nemzeti hírügynökségrõl szóló törvényt, amely rögzíti az intézmény közszolgálati kötelezettségeit és jogosítványait. 1997. július 15-tõl az MTI ismét részvénytársasági formában mûködik.

A Magyar Távirati Iroda Rt. 1997. július 15-én alakult mint az azonos nevû költségvetési szerv teljeskörû jogutódja. Az alapító a Magyar Állam nevében a Magyar Köztársaság Országgyûlése, amely a 100% állami tulajdonban levõ társaságot 1.750.000 eFt jegyzett tõkével és 2.642.394 eFt saját tõkével alapította meg. Az alapításkor a jegyzett tõkébõl 250.000 eFt készpénz hozzájárulás lett befizetve, a fennmaradó összeg mint apport került a társaság könyveibe. Az Rt.-be apportált eszközök részletes listáját az 1. sz. melléklet tartalmazza.

Az apport listába nem lett felvéve az összes ingatlan és az eszközök nagyobbik része is kimaradt ebbõl a felsorolásból. Az apportba fel nem sorolt vagyontárgyak mint tõketartalék jelennek meg a Társaság vagyonmérlegében. A vagyonon belül a legnagyobb tételt az ingatlanok jelentik. Az ingatlanok felértékelését a vagyonmérleg készítését megelõzõen a többi vagyontárggyal együtt egy e feladatra létrejött konzorcium végezte el. A 2. sz. melléklet a Magyar Távirati Iroda Rt. ingatlanait tartalmazza a vagyonértékelésnek megfelelõ értékekkel.

Az Rt.-vé alakítást megelõzõen átvilágították a céget és elvégezték a vagyonátértékelést. Az értékelés eredményeképpen elkészült a vagyonmérleg, amely a jegyzett tõkén felüli vagyont tõketartalékként vette figyelembe. Az elkészült vagyonmérleg lett a Társaság nyitómérlege. A Magyar Távirati Iroda Rt. nyitó vagyonmérlegét a 3. sz. melléklet tartalmazza. A vagyonmérlegbõl megállapítható, hogy a Magyar Távirati Iroda Rt. jelentõs nagyságrendû kötelezettséget "vett át" jogelõdjétõl, amelynek teljesítésére a korábbi évek során kialakult jövedelmezõségi helyzet mellett nem volt lehetõség, ezért indokolt volt a Társaság állami támogatásának kiegészítése 1997. év decemberében.

A nyitó vagyonmérleg egyéb rövid lejáratú kötelezettségek sorában szereplõ 629.798 eFt kötelezettség három legnagyobb és a korábbi évekre visszavezethetõ tétele a 440 MFt társadalombiztosítási tartozásból (297 MFt tõke és 143 MFt kamat), 31 MFt adó jellegû bevételi járulékból és 16 MFt APEH késedelmi kamat tartozásból állt. A korábbi években felhalmozódott, összesen 487 MFt tartozást költségvetési támogatás nélkül képtelen lett volna az Iroda kigazdálkodni.

Az elsõ (még csonka) gazdasági év elsõ hónapjai részben a Társaság testületeinek a felállításával teltek, de ettõl eltekintve az Iroda tevékenysége folyamatos és töretlen volt. A szervezeti felépítés során a törvény elõírásainak megfelelõen létrejött a 10 tagú Tulajdonosi Tanácsadó Testület. A TTT tagjait az Országgyûlés a parlamenti pártok jelölése alapján választotta meg. A TTT kijelölte a Társaság könyvvizsgálóját.

A köztársasági elnök december 1-jétõl kinevezte az Rt. elnökét és az elnöktõl megbízást kaptak az alelnökök is. Az 5 fõs Felügyelõ Bizottság tagjait az Országgyûlés, a TTT és a Társaság dolgozói delegálták. A szervezeti átalakítás az Rt.-n belül is folytatódott. A korábban költségvetési szervként mûködõ Iroda szervezetei a vezérigazgató irányítása alatt az elnök kinevezéséig mûködtek. Az elnök kinevezésével megindult az Iroda átalakítása, amely még ma is tart. Az átszervezés során a korábbi szervezet részbeni átalakításával alelnökök által irányított területek jöttek létre (általános szakmai, gazdasági, informatikai), továbbá az elnökhöz közvetlenül kapcsolódó fõtitkár által irányított Elnöki Titkárság, ezekhez funkcionálisan lettek hozzárendelve a meglévõ szervezeti egységek.

A döntés-elõkészítés fóruma az Elnöki Kabinet lett (elnök, alelnökök, hír és pénzügyi igazgatók, fõtitkár). A legfõbb struktúrák mellett megindult az átszervezés az alelnökök alá tartozó területeken is, új szabályzatok és rendeletek készültek.

A Magyar Távirati Iroda Rt. elsõ nem teljes gazdasági évében (1997.07.15.- 1997.12.31.) 415.887 eFt nettó árbevétel és 390.881 eFt egyéb bevétel mellett -160.814 eFt üzleti eredményt ért el. A negatív üzleti eredményt a pénzügyi mûveletek 13.029 eFt-os és a rendkívüli eredmény 316.068 eFt-os pozitív összegével módosítva mérleg szerinti eredményként 168.283 eFt összeget kaptunk. Az üzleti eredmény negatív értékébõl látható, hogy az Iroda alaptevékenysége veszteséges volt, és csak a korábbi évek felhalmozott tartozásainak rendezésére nyújtott állami támogatás rendkívüli eredményként történõ elszámolása (297 MFt) váltotta az éves eredményt pozitív értékre. Az üzleti eredmény nagyságrendileg megegyezik a Magyar Távirati Iroda Rt. finanszírozásából évközben a készpénz apport teljesítése miatt kivont (250 MFt) és az évközi mûködésre fordítható céljellegû támogatás (103 MFt) különbözetével. Az 1997. év eredménye mindenképpen felhívja a figyelmet arra, hogy az Iroda finanszírozása még nem teljesen kiegyensúlyozott, az Irodára törvényi kötelezettségekbõl háruló feladatok ellátása a jövõben is igényli az állami szerepvállalást és gondoskodást. Ennek része az 1997. évi eredmény eredménytartalékként való tartós lekötése, a Társaság jobb tõkeellátottságának a növelése érdekében.

Az 1997. évi eredmény így két cél megvalósulását segítheti elõ:

1. A korábbi évek tartozásainak rendezésének részbeni fedezetét jelentheti.
1. Javítja a Társaság tõkeellátottságát, része lehet az egyébként indokolt "feltõkésítésnek".

A negatív üzleti eredmény ellenére a gazdálkodásban megfigyelhetõ egy javuló tendencia, amely a követelések, a kötelezettségek változásán jól nyomon követhetõ. Összességében, a gazdálkodás oldaláról eredményesnek mondható az Iroda gazdasági társasággá alakítása, de ezek a folyamatok még nem zárultak le, és remélhetõleg a pozitív változások az elkövetkezõ években is folytatódnak.

A Magyar Távirati Iroda Rt. kettõs könyvelés vezetése mellett éves beszámoló készítésére kötelezett. Tekintettel a törvény elõírásaira a Magyar Távirati Iroda Rt. 1998. január 1-jétõl köteles Összevont / konszolidált / éves beszámolót készíteni.

A Társaság az eredmény-megállapítást összköltség számítási módszerrel végzi. Ennek megfelelõen elsõdlegesen az 5. számlaosztály számláira történik a könyvelés.

A május 31-re összeállított éves beszámoló mérlegbõl, eredmény-kimutatásból, kiegészítõ mellékletbõl és üzleti jelentésbõl áll.

Az éves beszámoló fordulónapja: 1997. december 31.

A mérleg zárása: 1998. március 15.

A számviteli politika elõírásai alapján az Rt.-ben az alábbi analitikákat vezetjük:

• beruházások
• tárgyi eszközök
• anyagok, segédanyagok, mûszaki anyagok
• követelések: belföldi vevõk, külföldi vevõk, elõlegek, imp. elõlegek, adósok
• tartozások: belföldi szállítók, külföldi szállítók, elõlegek
• befektetések (rövid, hosszú)
• adónyilvántartások
• munkaügyi nyilvántartások
• jövedelem nyilvántartások
• költségtérítések
• dolgozókkal kapcsolatos egyéb elszámolások (elszámolási elõlegek, hitelek stb.)
• nyugdíj és egészségbiztosítási eljárások

Havi zárási feladatok és az analitikák kapcsolata:

A Magyar Távirati Iroda Rt.-ben a tárgyhót követõ hó 20-ig zárjuk le az elszámolásokat és egyeztetjük az elkészült fõkönyvi kivonatot az analitikákkal.

A fõkönyvi számlákkal havonta egyeztetjük:

Az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenése az egyedi értékelés elve alapján, a használat várható idejét figyelembe véve kialakított lineáris leírási kulcsokkal kerül elszámolásra. Értékcsökkenést az üzembe helyezés napjától, értékesítéskor/selejtezéskor pedig a kivezetés napjáig számolunk el.

A Magyar Távirati Iroda Rt. 1997-ben a 30.000,- Ft alatti tárgyi eszközöket azonnal, a használatba vételkor értékcsökkenési leírásként (költségként) számolta el.

Azokat az eszközöket, melyek egy évnél rövidebb ideig szolgálják a vállalkozási tevékenységet (szerszám, mûszer, berendezés, felszerelés, munkaruha) használatba vételükig nem tárgyi eszközként, hanem készletként a fogyóeszközök között mutattuk ki a beszerzési áruktól függetlenül.

Azonnali használatbavétel esetén ezeket a készleteket teljes egészében költségként számoltuk el.

Az immateriális javak mérlegben szereplõ beszerzési vagy elõállítási költségét az alábbiak szerint állapítottuk meg:

1. Vagyoni értékû jog - értékcsökkenési leírás 10 % / év
2. Szellemi termékek - értékcsökkenési leírás 20 % / év

A Számviteli törvénnyel összhangban az MTI Rt. napi értékcsökkenést számít. A napi érték csökkenés kiszámításakor 365 napos évvel dolgoztunk

Az értékcsökkenés elszámolása az elhasználódás éveinek figyelembe vételével, lineáris módon történik.

Az értékcsökkenés során a teljes bruttó érték leírásra kerül, a nullára leírt eszközöket érték nélkül továbbra is nyilván tartjuk.

Az egyedileg nyilvántartott ingatlanokon a felújítás miatt bekövetkezett értéknövekedéssel növeltük az ingatlan bruttó értékét.

A terven felüli értékcsökkenést azokra az immateriális javakra, eszközökre számoljuk el, amelyek továbbra is állományban maradnak. Azon tételek ráfordításait, amelyek kikerülnek a nyilvántartásból (pl. selejtezés) nem itt számoljuk el, hanem a 8-as számlaosztályban káreseményekkel kapcsolatos veszteségek, vagy a szokásos mértéket meghaladó káreseményekkel kapcsolatos ráfordítások között.

A Magyar Távirati Iroda Rt. tárgyi eszközeinek értékcsökkenési leírási százalékát az alábbi kulcsok szerint csoportosítjuk:

Az immateriális javak és tárgyi eszközök növekedését és csökkenését, az elszámolt értékcsökkenés növekedését és csökkenését a 4 - 6 számú mellékletek tartalmazzák.

A 4 sz. melléklet az immateriális javak és tárgyi eszközök változásait mutatja 3 idõszakra bontva. Az elsõ idõszak 1997. január 1-jétõl július 15-ig tart. A táblázatból kiolvashatók a nyitó bruttó értékek, a bruttó érték növekménye különféle csoportosítások szerint, a csökkenés különféle csoportosítások szerint, és az elszámolt értékcsökkenés. A 2. idõszak a vagyonértékelést mutatja, illetve ennek hatását az egyes eszközfajtákra. A 3. idõszak, analóg az elsõ idõszakkal az Rt. mûködése alatti eszközváltozásokat adja meg.

Az 5. számú melléklet a 4. sz. mellékletnél jóval részletesebben a fõkönyvi kivonat bontási mélységében mutatja be az Rt. könyveiben szereplõ immateriális javak és tárgyi eszközök bruttó értékének változását (nyitó, növekedés, csökkenés, záró) csoportosításban. A bruttó érték mellett az értékcsökkenés változását is hasonló elvek szerint mutatjuk be.

A 6. sz. melléklet az Rt. immateriális javainak és tárgyi eszközeinek nyitó (1997. július 15.) és záró (1997.december 31.) egyenlegeiben vezeti le a nettó értékek változását.

Az alábbi táblázat a befektetett pénzügyi eszközök fõkönyvi bontását mutatja:

Az adott kölcsönök állománya a dolgozók részére nyújtott lakásépítési- és vásárlási kölcsönök éven túl esedékes törlesztõ részleteinek egyenlegét mutatja.

A befektetett pénzügyi eszközök között a vagyonértékelés során jelentõsen le lettek értékelve a részesedések. Az eredetileg 83.742. eFt értékû befektetést 45.642. eFt-tal leértékelték, így alakult ki a nyitó 38.100. eFt érték. 1997. év során a Fotolux Extra Kft.-ben 100 eFt-tal nõtt az Rt. részesedése, ez jelenik meg a mérlegben mint növekmény a nyitóhoz képest.

A pénzügyi befektetésekkel kapcsolatban el kell mondanunk, hogy 1998. január 1-jétõl a Magyar Távirati Iroda Rt. konszolidációra kötelezett. Ennek elõkészületei a számviteli politika átalakításával, a számlatükör és számlarend, a különféle szabályzatok 1998. évi módosításával folyamatban vannak.

A befektetett pénzügyi eszközök részletes bontását a tulajdonosi részarány, a befektetések eredeti értéke és vagyonértékelés utáni értéke szerint az alábbi táblázat mutatja meg:

A forgóeszközök jelentõs bõvülést mutattak a mérleg zárásának idõpontjában. A forgóeszközök növekménye közel 55%-kal haladta meg a nyitó értéket. A megnövekedett forgóeszközök összetétele pozitív változást mutat - csökkentek a készletek (25%-kal), a követelések (74%-kal), és növekedtek (több mint 10 szeresére) a pénzeszközök. A követelések 278 MFt-os közel 75%-os mértékû csökkenésének elsõdleges oka az alapító 250 MFt-os készpénz apportjának befizetése volt. Ez az összeg biztosította a támogatás elvonás miatt beálló likviditási problémák ellensúlyát.

A tõkeapport 1997 novemberéig nyújtott a Társaság finanszírozásra fedezetet. November végétõl 1-2 hetes sorban állás következett, mert az Rt. nem tudta minden esetben kötelezettségeit határidõre kielégíteni. Ezen a helyzeten változtatott a december második felében beérkezõ 595 MFt mûködési és céltámogatás, amelynek köszönhetõen a záró pénzkészletek értéke a már említett tízszeres növekményt mutatja a nyitóhoz viszonyítva. A kedvezõ kép ellenére a likvid pénzeszközök már különféle kötelezettségekkel voltak terhelve. Az esedékes rövid lejáratú kötelezettségek rövid felsorolásából világossá válik, hogy a kötelezettségek kifizetése esetén a likvid eszközök értéke minimálisra csökken. A likvid pénzeszközöket (582 MFt) a következõ kötelezettségek terhelték a mérleg zárásakor: esedékes adóbefizetés -32 MFt-, esedékes munkabér és tb. járulék -61 MFt-, a korábbi évek kötelezettségének fedezete -társadalombiztosítási tartozás 297 MFt-, céljellegû feladatok fedezete -létszám-leépítés 190 MFt-, egyéb befizetési kötelezettség -17 MFt-, összesen 597 MFt. A különbözetre a vevõ szállító állomány egyenlege adott fedezetet. A kötelezettségek között kimutatott 31 MFt bevételi járulék teljesítésére az 1997. évi mérlegadatok alapján nem volt fedezet.

Összességében a kedvezõ záró értékek ellenére a likviditási helyzetben 1998-ban is lehetnek feszültségek, ezért nagy figyelmet kell fordítani a jövõben is a különféle kötelezettségek ütemezett teljesítésére.

A követelések csökkenése két tényezõre vezethetõ vissza. Az Rt. javuló pénzügyi tevékenységének köszönhetõen több mint 26%-kal csökkent a vevõ kintlevõségek értéke. A második tényezõ amely alapvetõen javított a követelések egyenlegén, az a beérkezett 250 MFt, amely a jegyzett tõke apporton felüli likvid részét képezte.

Az egyéb követelések állománya az adott elõlegeket, munkavállalókkal szembeni követeléseket (pl. elszámolási elõlegek) rövid lejáratú kölcsönadott pénzeszközöket és különféle egyéb követeléseket tartalmazza.

Az egyéb követelések között mutatjuk ki a munkavállalókkal szembeni követeléseket, az adott elõlegeket, a munkavállalók lakásépítési- és vásárlási kölcsönének 1998-ban esedékes törlesztõ részleteit, valamint a külföldi tudósítók még el nem számolt ellátmányát.

Az Rt. az év során a likvid eszközeinek átmeneti hasznosítása érdekében rövid lejáratú állampapírokat vásárolt. Az értékpapírok nyitó és záró állománya egyaránt nulla.

A Magyar Távirati Iroda Rt. likviditási helyzete javult a zárás idejére. Ennek oka a december második felében jóváírásra került mûködési célú állami támogatás 400 millió forintos összege, amely részben a jegyzett tõke befizetése miatti 250 MFt-os támogatás elvonását pótolta - 103 MFt-os összegben -, részben a korábbi években felhalmozott Tb. tartozás fedezetéül szolgált - 297 MFt-os összegben -, valamint szintén ebben az idõszakban került jóváírásra céltámogatásként a létszámleépítésre és a dolgozói végkielégítések fedezetére biztosított 195 MFt-os támogatás. A céltámogatás feladatai végrehajtásának idõigénye, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral 1998 februárjában létrejött megállapodás okozta, hogy ennek az összegnek a jelentõs része december 31-én a bankszámlákon volt megtalálható.

A bankszámlákon levõ pénzbõl december 31-én 540 000 eFt le volt kötve elkülönített kamatozó bankszámlákon, és csak 41 523 eFt volt elhelyezve folyószámlán.

A 18.356 eFt aktív idõbeli elhatárolás az idõszakban elszámolt, de következõ évet érintõ költségekbõl ( hírlap-elõfizetés ) és 1998-ban kiszámlázott, de 1997. évet érintõ bevételekbõl tevõdik össze. Az elhatárolt kamatbevétel 1.394 eFt-tal növelte az aktívákat.

A saját tõke értéke 168.283 eFt-tal növekedett a Társaság 1997. évi eredménye miatt. Mivel a törvény szerint az MTI Rt. nem fizet nyereség adót, ezért az adózás elõtti eredmény megegyezik az adózás utáni eredménnyel, amely összeg így teljes mértékben a tõke ellátottságot javítja.

A jegyzett tõkébõl 1.500.000 eFt volt az apport értéke, 250.000 eFt készpénzként lett a Részvénytársaság számára átadva. Az apport listát, a vagyonértékelést, és a nyitó vagyonmérleget az 1- 3. számú mellékletek tartalmazzák.

A vagyonértékelés során a jegyzett tõke értékét meghaladó ingatlanok értékét a tõketartalék tartalmazza. Megjegyezzük, hogy az átalakuláskori vagyonértékelést követõen a Sajtóadatbank, a szakkönyvtár és mikrofilmek továbbá a fotóarchívum 1 - 1 ezer Ft. eszmei értéken vannak nyilvántartva.

A tõketartalék esetében a 2 eFt növekmény a nyitó tételek ezer forintra történõ kerekítésébõl eredõ eltérésbõl adódnak.

A társaság részvénymegoszlása:

Az MTI Rt. jegyzett tõkéje: 1 db. 1.750.000.000,-Ft., névértékû forgalomképtelen névre szóló törzsrészvény

A részvény tulajdonosa a Magyar Állam nevében a Magyar Köztársaság Országgyûlése. A részvény elõállítása a cégbejegyzési eljárás elhúzódása miatt folyamatban van.

A lejárt vevõ követelésekbõl várható veszteségekre 845 ezer forint céltartalékot képeztünk. A számításokat az alábbi bontásban az adótörvénnyel összhangban, a vevõk fizetõképességének minõsítésével hajtottuk végre.

Az MTI Rt. nem rendelkezik hosszú lejáratú kötelezettségekkel.

A rövid lejáratú kötelezettségek között a szállítók és az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek forgalmát mutattuk ki. A javuló likviditási helyzetnek köszönhetõen csökkentek a rövid lejáratú kötelezettségeink.

A szállító követelések a mérlegkészítés idõszakában teljes egészében kiegyenlítésre kerültek.

Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek decemberi záró értéket mutatja a következõ táblázat. A kötelezettségek között található SZJA kötelezettség a december havi bérek után fizetendõ SZJA összegét mutatja. A TB tartozás hasonlatosan az SZJA kötelezettséghez, a decemberi bérek után lett elszámolva. A jövedelem elszámolás sorban mutatjuk ki a decemberi bérek januárban esedékes összegét.

A legnagyobb tételt a különféle rövid lejáratú kötelezettségek jelentik. A vagyonértékelés e tételek között szerepeltette az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által követelt 440 MFt-ot - 297 MFt járuléktartozás, 142 MFt késedelmi pótlék tartozás -, amely az elmúlt néhány évben, még a költségvetési gazdálkodás idején halmozódott fel. A rövid lejáratú kötelezettségek között lett kimutatva 31.422 eFt adó jellegû bevételi járadék, amely szintén a korábbi évek tartozása, és a korengedményes nyugdíj után fizetendõ 12.440 eFt befizetési kötelezettség.

A Részvénytársaság vezetése a korábbi évek felhalmozott társadalombiztosítási tartozásainak rendezésére 1998 februárjában fizetési megállapodást kötött az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral.

A rövid lejáratú kötelezettségekrõl összességében elmondhatjuk, hogy kötelezettségeinket rendben határidõre kifizetjük, illetve késedelem esetén kétoldalú megállapodásokkal biztosítjuk a jogszerû helyzetet.

A passzív idõbeli elhatárolások 191.674 eFt összeget tettek ki. A passzív idõbeli elhatárolások között mutattuk ki a dolgozói végkielégítésekre 1997. év végén adott állami támogatás (195 MFt.) még fel nem használt összegét: 190.013 ezer forintot. Az ezen felüli összeg az 1997-ben kiszámlázott, de 1998. évet érintõ árbevételekbõl tevõdött össze.

A Magyar Távirati Iroda Rt. tevékenységének számszerû bemutatását segítik elõ egyes mutatók kiszámítása. Az alábbi táblázat a legfontosabb mérlegbõl számítható mutatószámokat tartalmazza. Ezen mutatók értékei az elsõ évben még kevés tájékoztatást adnak. Igazi hasznuk több év adatsorainak összehasonlításakor jelentkezik.

A mutatók esetében több elterjedt mutatót most nem alkalmaztunk, mivel a nyitó értékek hiányossága miatt pl. nincs nyitó eredmény, így nincs értelme az összehasonlításoknak.

Az egyes mutatók eredményével kapcsolatban az alábbi megjegyzések tehetõk:

1./ Saját tõke növekmény:

A mutató a saját és a jegyzett tõke arányát mutatja meg. A mutató annál jobb, minél nagyobb a saját tõke aránya a jegyzett tõkéhez mérten. 1997-ben a mutató a már ismert okok miatt (rendkívüli eredmény) javuló képet mutat a nyitóhoz (1997.július 15.) viszonyítva.

2./ Eladósodottsági mutató:

A mutató a kötelezettségek (tartozások) és a saját tõke arányát mutatja meg. A mutató akkor javul, ha közelít a nullához. 1997-ben a mutató a nyitóhoz képest több mint 3 %-al csökkent.

3./ Tõkeerõsség:

A saját tõke és a mérleg fõösszeg arányát mutatja. Az arányszám csökkenése a javuló saját tõke ellátottságot jelenti. 1997-ben a korábbi évek tartozásainak rendezésére átutalt költségvetési támogatás miatt javult a saját tõke aránya, ez azonban csak a források közti belsõ átrendezõdést jelenti.

4./ Likviditási mutató:

A forgóeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek arányát mutatja. Az arányszám növekedése javuló likviditási helyzetet jelent - a nyitóhoz képest közel 44 %-os változást - a korábban részletezett okok miatt.

A Magyar Távirati Iroda Rt. 1997. július 15-én kezdte tevékenységét, ezért nem tudjuk a december 31-i zárást a nyitó adatokkal összehasonlítani. A korábbi években amikor még költségvetési szervként mûködött az Iroda, a bevételeket és a ráfordításokat pénzforgalmi szemléletben kellett elszámolni, ezért a korábbi évek adatsorai nem alkalmasak az összehasonlításra.

A bevételekkel és ráfordításokkal kapcsolatban az is óvatosságra int, hogy csak egy csonka év adatait ismerjük, továbbá a bevételek jelentõs része állami támogatás révén kerül a Távirati Irodához.

Az eredménykimutatás sorait elemezve megállapítható, hogy az üzleti tevékenység eredménye negatív volt (-160 814 eFt), ennek fõ oka az volt, hogy az Rt. megalakulásakor, a jegyzett tõke befizetésként teljesített 250 MFt. nem új forrásként került az Rt.-hez, hanem a kormány átcsoportosítást hajtott végre, és ugyanekkora összeggel csökkentette az Rt. korábban megállapított mûködési támogatását.

A támogatáskiesést ellensúlyozta a mûködési céltámogatásként decemberben átadott 400 MFt. Ebbõl az összegbõl a mûködésre 103 MFt. jutott. Az 1997. évi támogatás elvonás ezzel 147 MFt-ra csökkent.

A Magyar Távirati Iroda Rt. tevékenységébõl a legjelentõsebb súlyt az éves szerzõdések képviselik, így a tevékenység évközi bõvülésére nem volt reális lehetõség.

Jelentõs mértékben nõttek - a korábbi évekhez képest - a kapott kamatok, ez elsõsorban a pénzbeli jegyzett tõke lekötésébõl ered. A pénzbeli jegyzett tõkét a tárgyév során a korábban részletezett okok miatt be kellett vonni a mûködés finanszírozásába.

A pénzügyi mûveletek eredményét figyelembe véve a szokásos vállalati eredmény -147 785 eFt veszteség.

A rendkívüli bevételek között szerepeltetjük a társadalombiztosítási tartozás fedezetére biztosított 297 MFt költségvetési támogatást - a 400 MFt-os támogatás részeként - és az elengedett 16 MFt nagyságrendû APEH késedelmi kamat tartozást.

A Társaság adózás elõtti eredménye a rendkívüli bevételek és ráfordítások eredményének figyelembevételével 168 283 eFt nyereség.

A Magyar Távirati Iroda Rt. mentes a Társasági adó fizetése alól, ezért az adózás elõtti eredmény megegyezik a mérleg szerinti eredménnyel.

A Társaság tõkearányos eredménye 5,9 %, ami nem fedezi a saját tõke reálértékének a megõrzését.

A Társaság 1997. évi eredményének eredménytartalékra helyezése részbeni fedezetet biztosít az igen jelentõs nagyságrendû rövidlejáratú kötelezettségek kiegyenlítéséhez.

Megjegyezzük, hogy a Tb. tartozás rendezésére ugyan költségvetési támogatásból biztosított 297 MFt pénzügyi fedezet, de a szokásos vállalati eredmény miatt a Társaság 1997. évi pénzügyileg is realizált eredménye ezt a szintet nem éri el. A különbözet -129 MFt.

A Magyar Távirati Iroda Rt. 1997. évi eredménye elsõsorban a saját forrás, idegen forrás arányának átrendezõdését biztosítja a saját forrás javára.

A bevételek a Magyar Távirati Iroda Rt.-nél két forrásból erednek. A bevételek valamivel több mint fele saját bevétel, a másik fél a kapott állami támogatásból ered. Az Rt. alakulásának évében 1997-ben a kapott állami támogatás meghaladta a saját bevételek összegét. Ennek oka, hogy az állam a korábbi évek társadalombiztosítási tartozásának rendezésére átutalt 297 000 eFt-ot, továbbá a létszámleépítésekkel járó többlet kiadások fedezetére átadott 195 MFt-ot.

A bevételek részletes kimutatását a 7. sz. melléklet tartalmazza. A melléklet 1996. év tény, 1997. év költségvetési, Rt. idõszak, és összesen bontásban, fõkönyvi számlák szerint mutatja be a bevételeket. Az összesen adatok alapján megállapítható, hogy több mint 670 millió forinttal nõtt az összes bevétel (saját + támogatás) 1996-ról 1997-re, és ezen belül az állami támogatás 476 millió forinttal növekedett. Amennyiben levesszük az állami támogatásból a korábbi évek társadalombiztosítási elmaradására nyújtott 297 milliós fedezetet és a létszám leépítésre biztosított 195 millió forintot, akkor megállapítható, hogy 1997. évben az állami támogatás nominál értéken is csökkenést mutat.

A bevételek egyes sorait elemezve megállapítható, hogy a legnagyobb bevétel a hírszolgálati tevékenységbõl ered. Ez a tevékenység biztosította az Rt. számára az alaptevékenység bevételének export nélkül számított 73%-át. Említésre méltó emellett a saját kiadványok és a Sajtóadatbank bevétele.

Az export értékesítés deviza bevétele 34 050 eFt összeget mutat 1997.07.15. és 12.31. között. Az export esetében figyelembe véve a leértékelési hatásokat is, 4-5% növekedett a bevétel az elõzõ, 1996. évhez viszonyítva.

Az egyéb bevételek sorok egyik jelentõs tétele a költségvetési támogatás az itt kimutatott összeg 300 MFt. Az eredménykimutatásban rendkívüli bevételként elszámolt 297 millió forint (TB tartozásra) figyelembe vételével az Rt.-hez 1997. július 15-tõl december 31-ig 787 millió forint állami támogatás érkezett be. Ebbõl az összegbõl a passzívák között elhatároltunk 190 milliót, ezért mutat a bevételi oldal - az egyéb bevételeket és a rendkívüli bevételeket összesítve - 597 millió Ft. állami támogatást.

Az alábbi táblázatok az állami támogatások alakulását mutatják 1997. évben:

Az egyéb bevételek másik nagy tétele a 968 számlaszámú Egyéb szolgáltatások számla bevétele a bérleti díjakat és a tovább számlázott szolgáltatásokat tartalmazza.

A rendkívüli bevételek között a legnagyobb tétel a TB. tartozás fedezetére beérkezett 297 MFt, valamint az APEH által a korábbi évekre kivetett késedelmi pótlék elengedésébõl származott. Az APEH 1997-ben határozatot hozott - a vagyonértékelés által rövidlejáratú kötelezettségként a nyitó vagyonmérlegben kimutatott - 16 MFt késedelmi pótlék elengedésérõl, így ez a tétel is a rendkívüli bevételeket növelte. Egyéb - a mérlegben nem szereplõ - követelések vonatkozásában az adó felülvizsgálat 1997. év végéig megtörtént, az APEH egyéb követeléseit méltányosságból elengedte, így a Magyar Távirati Iroda Rt.-nek nincsenek korábbi évekre visszavezethetõ rendezetlen adó- és késedelmi pótlék tartozásai.

A 8. sz. melléklet az MTI 1996-1997. évi kiemelt bevételi csoportjait mutatja be. A csoportok alapján részletesen nyomon követhetõk a fõbb bevételi források és azok alakulása az elmúlt két év tükrében.

A költségek és ráfordítások részletes kimutatását a 9. sz. melléklet tartalmazza. A mellékletben a költségek és ráfordítások 1996. évi, 1997. évi terv, 1997. évi tény (költségvetési, Rt., összesen) bontásban fõkönyvi számla mélységben találhatók meg.

Az anyagjellegû ráfordítások közel 204 MFt. összeget értek el az Rt. idõszak alatt. Ennek az összegnek közel a fele (98 MFt) távközlési díjakból származott.

A kiadásokon belül a legnagyobb tételt a személyi jellegû ráfordítások jelentik. A kiadások 1996-ról 1997-re 18%-kal nõttek, ez a növekmény követte az éves inflációt, és elmaradt a bevételek növekedésétõl (41%). A ráfordításokon belül a bér 274 MFt. volt és a TB járulék 133 MFt összeget ért el.

Az értékcsökkenési leírás, amely az adótörvényben megadott kulcsok alkalmazásával lett elszámolva 60 MFt összeget ért el az Rt. mûködése alatt.

Az egyéb költségeken belül a nem anyagjellegû szolgáltatások:

- bérleti díjakat,

- reklám költséget,

- hirdetési díjakat,

- biztonsági szolgálatot,

- hírszolgálatot,

- különféle szolgáltatások költségeit,

- üzemeltetéshez szükséges egyéb szolgáltatás,

költségeit tartalmazza.

A nem anyagjellegû szolgáltatások az elõzõ (1996.) évhez viszonyítva 27%-kal növekedtek.

Az egyéb költségek összességében 25%-kal növekedtek az elõzõ évhez viszonyítva.

Az egyéb ráfordítások sor az eredménykimutatásban a 8-as számlaosztály számláit tartalmazza.

A számla legnagyobb tétele a munkaadói hozzájárulás (12.933 eFt) és a szakképzési hozzájárulás (4.117 eFt). A számla összesen 23 MFt összeget mutat.

A rendkívüli ráfordítások 1 400 eFt összege 170 eFt Alapítványnak történõ kifizetés és 1.230 eFt korengedményes nyugdíj összegébõl tevõdik össze.

A 10. sz. melléklet az MTI költségeit és ráfordításait mutatja költséghelyek szerinti bontásban az 1996-1997. években.

visszalépés

Az Rt.-nek nincs 5 évet meghaladó futamidejû kötelezettsége

Az Rt.-nek nincs zálogjoggal vagy hasonló jogokkal biztosított kötelezettsége.

Az Rt. nem végez kutatást, kísérleti fejlesztést.

Az Rt. nem rendelkezik környezetvédelmet közvetlenül szolgáló tárgyi eszközökkel.

visszalépés

visszalépés

Dorogi Sándor elnök

Dr. Préda Tibor mb. gazdasági alelnök

Budapest, 1998. május 31.

A társaság neve:Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság

rövidített cégneve:Magyar Távirati Iroda Rt.

A társaság székhelye:1016 Budapest, Naphegy tér 8.

A társaság alapítója:A Magyar Állam nevében a Magyar Köztársaság Országgyûlése

A társaság tevékenysége:

A társaság mint nemzeti hírügynökség különféle formájú és rendezettségû információkkal látja el a nemzeti és a külföldi médiát, a kormányzati szerveket, fõhatóságokat, a különféle szervezeteket és vállalkozásokat. A bevételek nagyobbik részét biztosító hír és sajtószolgáltatás mellett különféle kiadványok készítése, fotó szolgáltatás, ingatlanok bérbeadása jelenti a fontosabb tevékenységeket.

A Magyar Távirati Irodát 1880. decemberi 28-án alapították.

Az 1918-as õszirózsás forradalom idején Károlyi Mihály miniszterelnök, államosította az Irodát. A világháborút követõen a Teleki kormány részvénytársasággá alakította az MTI-t. Az MTI Rt. a kormány félhivatalos hírügynöksége lett.

A két világháború között az MTI sorra építette ki vállalkozásait és gazdasági kapcsolatait. A kormány segítségével több információs területen is monopol helyzetbe kerül, pl. az MTI tulajdonában levõ Telefonhírmondó Rt. kapta meg a magyar rádiókoncessziót.

A háború alatt az MTI állami irányítás alatt mûködött, majd a nyilas uralom és az ostrom alatt súlyos veszteségek érték.

A világháború végeztével az MTI vagyonát elkobozták. A vagyont 1945 június 11-én az akkori nagy pártok és a szakszervezet által létrehozott Magyar Központi Híradó Rt. kapta meg.

1947-ben az MKH Rt. állami irányítás alá került, majd 1950 március 7-én szétválasztották a Magyar Rádiót és a Magyar Távirati Irodát és mindkettõ saját nevén mint önálló jogi személy (költségvetési szerv) mûködött tovább.

Az MTI 1953-ban költözött át a Naphegyen felépített új székházába.

1956 április 1-én összevonták az MTI-t és a Magyar Fotó Állami Vállalatot.

1997. július 15-tõl az MTI ismét részvénytársasági formában mûködik.

A Magyar Távirati Iroda Rt. 1997. július 15.-én alakult mint az azonos nevû költségvetési szerv teljes körû jogutódja. Az alapító a Magyar Állam nevében a Magyar Köztársaság Országgyûlése, amely a 100 %-os állami tulajdonban levõ társaságot 1.750.000 ezer forint jegyzett tõkével és 2.642.394 eFt. saját tõkével alapította meg. Az alapításkor a jegyzett tõkébõl 250.000 ezer forint készpénz hozzájárulás lett befizetve, a fennmaradó összeg mint apport került a társaság könyveibe.

Az apport listában nem szerepel az összes ingatlan és az eszközök nagyobbik része is kimaradt ebbõl a felsorolásból. Az apportba fel nem sorolt vagyontárgyak mint tõketartalék jelennek meg a Társaság vagyonmérlegében. A vagyonon belül a legnagyobb tételt az ingatlanok jelentik. Az elkészült vagyonmérleg lett a Társaság nyitómérlege.

Az Rt. alapítását követõ hónapokban az új szervezet kiépítése zajlott. Elsõként az Országgyûlés kinevezte a 10 tagú Tulajdonosi Tanácsadó Testületet. A TTT kinevezte a Társaság könyvvizsgálóját.

A Köztársasági elnök 1997. december 1-tõl kinevezte az Rt. elnökét aki kinevezte az alelnököket. Felállt az 5 tagú Felügyelõ Bizottság.

Fontos feladat volt az Rt. elnökének kinevezéséig a Társaság mûködõképességének biztosítása. Ennek a megbízott vezérigazgató és a régi vezetés eleget tett.

A Tulajdonosi Tanácsadó Testület fontos szerepet játszik az Rt. életében. Tekintettel arra, hogy közgyûlés nincs, és az alapítói illetve részvényesi jogokat az Országgyûlés gyakorolja, egyes esetekben a hiányzó szervek jogkörében eljárva, tanácsadó, javaslattevõ egyes esetekben döntéshozó szerepet kapott a TTT. A TTT tesz javaslatot az elnök személyére a miniszterelnök részére, megállapítja az elnök díjazását, megválasztja az FB egyik tagját, az FB díjazását, megbízza a könyvvizsgálót, jóváhagyja az Rt. díjszabását, elõkészíti az alapító okirat módosítását.

Az elnök kinevezésével megindult a Magyar Távirati Iroda átszervezése. Az igazgatóságok irányítását alelnökök vették át (általános szakmai, gazdasági, informatikai), az alelnökök által irányított szervezetbe funkcionális elv szerint kerültek a szervezeti egységek. Az elnök az alelnököket és a fõtitkárt átruházott hatáskörben az adott területek önálló vezetésére jogosította fel. A Központi Titkárság Elnöki Titkársággá lett átalakítva, amely ellátja a TTT-vel és az FB-vel kapcsolatos feladatokat is. Megszûnt a fõszerkesztõi poszt, helyette hírigazgató lett kinevezve. Szervezés alatt áll egy stratégiai tervezõ csoport, amely az informatikai alelnökhöz fog tartozni.

A legfõbb döntéselõkészítõ fórum az Elnöki Kabinet lett (elnök, alelnökök, hírigazgató és pénzügyi igazgató, fõtitkár). Az alap struktúrák kialakítása mellett megindult az átszervezés az alelnökök alá tartozó területeken is. Erre példa, hogy a gazdasági alelnökhöz tartozó területen létrejött, illetve folyamatosan mûködik a gazdasági kabinet, továbbá az általános és szakmai alelnök alatt létrejött a hírkabinet.

A társasági szervezetnek megfelelõen új szabályzatok és rendeletek készültek és készülnek (SZMSZ, Számviteli politika, Pénzkezelési Szabályzat, Utalványozási Szabályzat stb.,) minden területen igyekeznek megfelelni a társasági forma által diktált elvárásoknak.

Fontos feladat az 1993-óta közgyûjteménynek minõsülõ Fotóarchívum megfelelõ szintû mûködtetése, hogy ez minden vonatkozásban összhangban legyen az erre vonatkozó törvényi szabályokkal.

A Társaság a megelõzõ költségvetési idõszakból jelentõs nagyságrendû - több száz millió forintos - kötelezettséget, alacsony jövedelmezõségi szintet és korszerûsítésre szoruló infrastruktúrát örökölt. A korábbi években megkezdõdött a Társaság szervezetének karcsúsítása, a létszámnak és a szervezetnek az alapfeladathoz igazítása. Ennek keretében több önállóvá tehetõ szervezeti egység vált le az MTI-tõl, a változás részben egyszemélyes tulajdonban lévõ kft-ként, önálló gazdasági szervezetként, részben létszámleépítésként valósult meg.

1997-ben az alapítással egyidejûleg határozat született a létszám leépítési folyamat felgyorsításáról és lezárásáról, összhangban a szervezetkorszerûsítésre tett intézkedésekkel és a feladat megvalósításához szükséges, megfelelõ nagyságrendû állami támogatás nyújtásáról.

A Társaság tevékenységét saját bevételeibõl nem tudja ellátni, ezért jelentõs nagyságrendû - 1997-ben a bevételei mintegy felét adó - állami támogatásban részesül.

A Társaság vezetése felismerte, hogy a korábbi években kialakított szerzõdéses rendszer korszerûsítésre, megújításra szorul, a folyamatosan változó és új szereplõkkel bõvülõ médiapiac ellátására új szolgáltatásokkal kell felkészülni, a mûszaki infrastruktúrát részben cserélni kell, részben az új mûszaki, technológiai eszközök, eljárások bevezetésével meg kell újítani. E feladatok teljesítése jelentõs mértékû saját bevétel bõvülést igényel és indokolt az állami szerepvállalás erõsítése is.

Az alapító szándékával összhangban a szolgáltatások tartalmi és szerkezeti átalakítása mellett ki kell dolgozni az archívumok módosult feladatkörét, biztosítani a nemzeti vagyon részének tekinthetõ anyagok korszerû színvonalon történõ megõrzését és a hozzáférés lehetõségének bõvítését, meghatározni a központi költségvetési intézmények részére nyújtandó szolgáltatások körét, tartalmát és díjazását.

A Társaság 1998. évre elõkészítette szerzõdéseinek módosítását, melynek eredményeképpen a korábbiaknál pontosabban meghatározottak lettek, lehetõség szerint egységes szerkezetben fogalmazódtak meg a vevõvel szemben vállalt kötelezettségek, a biztosított szolgáltatások köre.

A Tulajdonosi Tanácsadó Testület által 1997-ben elfogadott díjszabás alapján megkötött szerzõdések szerint realizálható bevételek a korábbi évekhez képest emelkedõ dinamikát mutatnak, a vonali szolgáltatás területén - ami a legjelentõsebb súlyt jelenti a bevételek között, mintegy 900 MFt-ot éves szinten - elért díjemeléssel és az új vevõk belépésével több mint 30 %-os növekedést jelent a bázishoz képest.

A korábbi években felhalmozódott köztartozás rendezésére a Társaság költségvetési segítséget kapott, így ez nem von el a korábbinál nagyobb mértékben forrásokat a gazdálkodástól, a Társaság lehetõséget kapott ezzel arra, hogy a jövedelmezõségébõl származó eredményt tevékenységének fejlesztésére tudja fordítani.

1997. évben elkezdõdött a Társaság szervezeti rendjének és hatásköri szabályozásának átalakítása.

A külföldi tudósítói hálózat fenntartása - minden takarékossági intézkedés ellenére - egyre nagyobb forrásigénnyel bír, fõként az adó- és járulékterhek növekedése, kisebb részben az árfolyamváltozás miatt.

A Magyar Távirati Iroda Rt. az 1997. évi mérlegidõszakban 1.138.085 eFt bevétel és 969.801 eFt költség elszámolása mellett 168.283 eFt mérleg szerinti eredményt (nyereséget) ért el.

Megállapítható ugyanakkor, hogy az évközi költségvetési elvonás miatt - mûködési támogatás tõkeapport teljesítésére való felhasználása - az alaptevékenysége veszteséges volt. A szokásos vállalkozási eredmény -147.785 eFt nagyságrendileg megegyezik azzal az összeggel, ami az évközi céljellegû mûködési támogatás beszámításával is hiányzik az Rt. 1997. évi finanszírozásából.

A Társaság eredménye a korábbi idõszakról felhalmozódó társadalombiztosítási kötelezettség rendezésére beérkezett költségvetési támogatás elszámolásával vált nyereségessé, ugyanakkor ez az összeg a kötelezettség teljesítésével kivonásra kerül a gazdálkodásból, az 1997. évi nyereség a fentiek miatt nem tekinthetõ valós, az eszközöket hosszútávon bõvítõ eredménynek. Ezért indokolt az 1997. évi eredmény eredménytartalékra helyezése, ami így a társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésével a források átrendezõdését eredményezi a saját vagyon javára.

1998 februárjában hosszas tárgyalások után sikerült megállapodást kötni az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral a korábbi évekrõl áthúzódó jelentõs összegû járuléktartozás ügyében. A kimutatások szerint 297 MFt összegû tõke és 142 MFt összegû kamattartozás rendezésérõl született írásos megállapodás.

A rendezést az tette lehetõvé, hogy 1997 decemberében beérkezett 400 MFt mûködési támogatás.

A mérleg zárást követõen megkezdte a Magyar Távirati Iroda Rt. vezetése a létszám leépítésre érkezett 195 MFt-os céltámogatás feladatainak elõkészítését, amely a szervezet korszerûsítésével, és a feladatok átszervezésével összehangoltan folyik jelenleg is.

A Magyar Távirati Iroda Rt.-nek a hazai sajtópiacon betöltött szerepét napjainkban kétirányú változás jellemzi: a sajtó hírellátásában korábban betöltött monopolhelyzete az utóbbi 8-10 évben fokozatosan gyengült és napjainkra a konkurencia megjelenésével párhuzamosan teljesen megszûnt, ugyanakkor súlya, jelentõsége nem változott, a korábbi nagy megrendelõk , ha változó igénnyel is, de megmaradtak (MTV Rt., Magyar Rádió Rt., országos napilapok), ugyanakkor a médiatörvény életbe lépésével új piaci szereplõk is megjelentek (magán tv. csatornák, rádiók, új napilapok, idõszakos kiadványok). Az elsõsorban nyugatról érkezõ, új piaci versenytársak erõsödõ aktivitása ellenére a Magyar Távirati Iroda Rt. tevékenysége a magyar sajtó hírellátásában még ma is meghatározó. Ezt bizonyítja, hogy partnereinek száma a részvénytársaság megalakulását követõ hónapokban, szeptember 1. és december 15. között 7 új elõfizetõvel, köztük két kereskedelmi televízióval bõvült.

Ennek eredményeként - és a részvénytársaságnak a díjhátralékok behajtására tett, az új gazdálkodási keretek között a korábbiaknál szükségszerûen határozottabb lépései következtében - a legnagyobb hányadot jelentõ vonali hírszolgálat bevételei 1997. július 15. - december 31. között meghaladták az elsõ félév bevételeit. A részvénytársasági átalakulást ugyanis nem követte az év elején megkötött szolgáltatási szerzõdések megújítása, ezért a bevételi többlet a korábbi szerzõdésekben rögzített díjtételek változásából nem származhatott.

Nem ilyen pozitív a kép a kiadvány-értékesítés esetében. Az értékesítõ munka feladatait, eszközeit és eredményeit alapvetõen meghatározta az évek óta változatlanul rossz piaci környezet, a fizetõképes kereslet beszûkülése. Az értékesítési szervezet által megkeresett fõbb célcsoportokat a tárgyalt idõszakban a sajtó területén az új médiumok szerkesztõségei, a gazdasági szférában a vegyes-vállalatok, kulturális területen a közkönyvtárak és a nyelviskolák, a politika színterén a parlamenten kívüli pártok jelentették. Fontos feladatként jelentkezett és jelentõs sikereket eredményezett a félév második szakaszában a Hungary címû kötet értékesítése. Az egyéb kiadványok értékesítése nem hozta a várt eredményeket, az erõfeszítések ellenére az értékesített példányszám néhány kivételtõl eltekintve (pl. A magyar közélet kézikönyve, Várható események) stagnált.

Eredményesen fejlõdött ugyanakkor az MTI és a helyi kereskedelmi rádiók kapcsolata. A Kereskedelmi és Vállalkozásfejlesztési (késõbb Értékesítési és Termékfejlesztési) Igazgatóság a rádiós hírszolgálat tapasztalatairól, a helyi rádiók igényeirõl a félév során átfogó felmérést készíttetett, amelynek tapasztalatai jól segítették a rádiós hírszolgálat tartalmi fejlesztését.

Összességében megállapítható, hogy 1997. II. félévében, a részvénytársaság megalakulása után is tovább erõsödtek az MTI piaci pozíciói. Ezt látszanak igazolni az 1998. évi szerzõdési tárgyalások, amelyek eredményeként - igaz, esetenként nagyon kiélezett viták után és néhány esetben a részvénytársaság vezetése által meghatározott céltól kényszerûen visszalépve - az 1998. évi bevételek várhatóan 30 %-al haladják meg a tavalyit, és ennek a növekedésnek csak a 2/3-a díjnövekedés, 1/3-a viszont - eltérõen a korábbi évektõl - volumennövekedés eredménye lesz.

Az eredmények mellett azonban látni kell azt is, hogy az MTI mellett új - hazai és külföldi - szereplõk tûntek, tûnnek fel a magyar hírpiacon:

• a nagy országos lapok, illetve a külföldi tulajdonban lévõ megyei napilapok (az Axel Springer-Magyarország, a debreceni székhelyû Inform Stúdió) többsége az MTI mellett közvetlenül veszi a Reuter, a BBC és néhány más nemzetközi hírügynökség szolgáltatásait;
• a helyi rádiók hírellátására külön mûsort készít és ajánl igen kedvezményes feltételekkel, a vételhez technikai segítséget is adva a BBC, a Deutsche Welle;
• a rádiós hírszolgálatunk ellenlábasaként megalakult a helyi rádióknak közvetlenül felhasználható, hangzó hírmûsorokat szolgáltató Rádióhír hálózat;
• megjelentek a piacon az MTI-tõl független sajtóügynökségek (Atlantik, Havariapress, Ferenczy Europress), illetve hazai és külföldi fotóügynökségek.

A jelzésszerûen felsorolt konkurencia ma még nem igazi vetélytársa a hírügynökségnek, de mindenképpen figyelmet érdemelnek. Az MTI piaci pozícióinak alakulásában ugyanis - korábban kialakult kapcsolatrendszere mellett - meghatározó súlya van annak a ténynek, hogy hírszolgálata a fontos bel- és külföldi történéseket egyaránt közvetíti, a külföldi hírek közül magyar szemmel válogat és a kiválasztott információkat rendszerezve, több oldalról megerõsítve, magyar nyelven adja - ilyen konkurencia pedig mindmáig nincs. Idegen nyelven, külföldi forrásból ma már különösebben nagy anyagi ráfordítás nélkül is hozzá lehet jutni a külföldhöz kapcsolódó hírekhez, de ezek közül a magyar szempontból érdekes információk kigyûjtése külön munkát igényel.

Ugyanez a belföldi hírszolgálatban, illetve a sajtó- és a fotóügynökségi munka területén már nem ennyire egyértelmû. Az MTI - fõleg új, nem országos kitekintéssel dolgozó partnereinek elvárásait nézve - a "helyi hírek" iránti igényeket csak részben tudja kielégíteni, így szerephez juthat a piacon a még "belterjesen" ugyan, de már mûködõ konkurencia (ld. Népszabadság saját tudósítói hálózata, a 9 megyére kiterjedõ Axel Springer vállalkozás).

A hírügynökség szempontjából szerencsés dolognak tûnik a hírfelhasználók számának bõvülése, új médiumok színrelépése. Ugyancsak örvendetes, hogy az elmúlt hónapok azt bizonyítják: új napilapok, országos sugárzásra tervezett rádió- és tv-adók (TV2, RTL -Klub, Sláger Rádió, Danubius Rádió) mûködése a mûködtetõk véleménye szerint sem képzelhetõ el az MTI szolgáltatásainak igénybevétele nélkül. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy

• a "megkapaszkodáshoz" idõ és pénz kell és nem tudjuk, hogy ennek a feltételei mennyire biztosítottak (ld. az Új Pest Megyei Hírlap anyagi gondjait, vagy több, másodikként színre lépõ megyei napilap - a miskolci Új Észak, a Hajdú-Bihar Megyei Nap, vagy napjainkban a nyíregyházi Új Kelet - viszonylag gyors elmúlását);
• ma még nem tudjuk megítélni, egy-egy új szereplõ mûködése milyen irányban befolyásolja az azonos területen mozgó régebbi elõfizetõink anyagi helyzetét (ld. 92.9 Sztár Rádió gyors elõretörésével a Juventus helyzetének gyengülését);
• ma még kiszámíthatatlan a fizetõképes vásárlói kereslet alakulása és ennek hatása az MTI szolgáltatásait igénybe vevõ sajtóra, illetve az MTI-termékek sajtón kívüli fogyasztóira.

Amíg tehát örvendetes egy-egy új, nagy reményekkel induló és az MTI-nek jelentõs bevételt biztosító médium színrelépése (pl. a tervek szerint õsszel induló és nagy példányszámban ingyenesen terjesztett Metro c. lap), kénytelenek vagyunk számba venni azt is, hogy ez milyen hatással lehet más bizonytalan helyzetben lévõ partnerünk helyzetére.

Az MTI helyzete a monopolszerep megszûnése ellenére is ma még szilárd, szerepe a sokasodó konkurencia ellenére mással nem pótolható. Ugyanakkor, éppen az elõzõekbõl következõen, szolgáltatás- és árpolitikánk alapos felülvizsgálata, a piac tûrõképességének és igényeinek gondos feltérképezéses nem halogatható.

A szolgáltatás-struktúra felülvizsgálata során meg kell vizsgálni új termékek bevezetésének lehetõségeit éppúgy, mint a hagyományos termékeknek az új piaci helyzethez alakítását, a hírcsomag felbonthatatlanságának újragondolását. Ugyancsak meg kell vizsgálni, hogyan lehet meggyorsítani a szolgáltatások célbajuttatását. Ezen a téren kiemelt figyelmet kell fordítani a "hagyományos papír alapú termékek" elektronizálására, az Interneten továbbított szolgáltatások körének bõvítésére.

Az elmúlt hónapokban több jelentõs lépés történt a szolgáltatások hatékonyságának növelése érdekében.

A hírszolgáltatás színvonalának növelése, a szöveg, kép és egyéb kiegészítõ eszközök összehangolása érdekében létrejött az egységes szerkesztõi koncepciót biztosító "Newsroom" - a napi feladatokat egyeztetõ központ és a hírkiadást ellenõrzõ fórum -; a fotószolgáltatásban megkezdõdött az MTI és a felhasználók együttmûködésének szerzõdéses alapra helyezése, folyik az értékesítési szervezet újjászervezése és feladatkörének pontosítása.

Mindezek mellett komoly figyelmet kell fordítani arra, hogy a hagyományos piac mellett hogyan, milyen eszközökkel tudja növelni befolyását a hírügynökség a sajtón kívül is, így kiemelten a politika, a gazdaság és a közigazgatás területén. Ennek keretében:

• szerzõdésben rögzítve rendezni, pontosítani kell az Országgyûlés, a kormány, az állami szervek részére biztosított szolgáltatások körét és azoknak a tényleges értéket kifejezõ ellentételezését,
• az OS Cégvonal tevékenységét kibõvítve megteremteni a lehetõséget vállalkozók, gazdasági társaságok számára on-line gazdasági, üzleti információk beszerzésére vagy az MTI-vel kialakított interaktív kapcsolatban információk cseréjére,
• az azonos idejû elektronikus információtovábbítás adta lehetõségeket kihasználva célzott hírösszeállítások készítése az önkormányzatok és a speciális feladatokat ellátó közigazgatási szervezetek részére.

A fentiekben vázlatosan felsorolt feladatok és javaslatok konkrét terveinek kidolgozását egy széleskörû, a piac elvárásait, a termékstruktúra megítélését és az árpolitikát igényesen feltérképezõ piackutatással kell megalapozni.

Az Rt. 1997.december 31.-én összesen 6 kft.-ben rendelkezett érdekeltséggel. Ebbõl háromban 100 %-os tulajdoni hányaddal rendelkezett (MTI ECO Info Kft., MTI Fotó Kft., MTI Kiadói Kft. Egy kft-ben jelentõs (40 %) tulajdoni részesedéssel bírt, további kettõben nem érte el a 25 % részarányt a befektetés.

A befektetések (üzletrészek) táblázata: