Ha valamely kereskedelmi célokra kiadott hangfelvételt vagy arról készült másolatot közvetlen módon sugárzásra vagy nyilvánossághoz közvetítésre használnak fel, a felhasználó egyszeri, méltányos díjazást köteles fizetni az elõadóknak vagy a hangfelvételek elõállítóinak, vagy mindkét félnek. E felek közötti megállapodás hiányában a nemzeti jog határozhatja meg e díjazás megosztásának feltételeit.

A mûsorsugárzó szervezetek joga, hogy engedélyezzék vagy megtiltsák

a) sugárzott mûsoraik továbbsugárzását;

b) sugárzott mûsoraik rögzítését;

c) (i)a sugárzott mûsoraikról engedélyük nélkül készített rögzítések többszörösét,

(ii) a sugárzott mûsoraikról a 15. cikk rendelkezéseivel összhangban eszközölt rögzítéseknek az e rendelkezésekben említettektõl eltérõ célokra történõ többszörözését;

d) televíziós sugárzott mûsoraiknak a nyilvánossághoz való közvetítését, ha az olyan helyen történik, amely a nyilvánosság számára belépõdíj megfizetése ellenében áll nyitva; e jog gyakorlása feltételeinek meghatározása annak a Szerzõdõ Államnak a nemzeti jogalkotására tartozik, amelyben a védelmét igénylik.

Az ennek az Egyezménynek az értelmében biztosítandó védelem idõtartama legalább húsz év, annak az évnek a végétõl számítva, amelyben:

a) a rögzítés készült - a hangfelvételek és az azokon rögzített elõadások tekintetében;

b) az elõadást tartották - hangfelvételen nem rögzített elõadások tekintetében;

c) a mûsorsugárzás történt - a sugárzott mûsorok tekintetében.

1. Nemzeti jogában bármely Szerzõdõ Állam kivételeket engedhet az ezzel az Egyezménnyel biztosított védelemhez képest, a következõ esetekben:

a) magáncélú felhasználás;

b) rövid részletek felhasználása idõszerû eseményekrõl szóló tudósításokkal kapcsolatban;

c) efemer rögzítés készítése a mûsorsugárzó szervezet által, saját eszközeivel és saját sugárzásának céljára;

d) kizárólag oktatás vagy tudományos kutatás céljára történõ felhasználás.

2. Tekintet nélkül e Cikk 1. bekezdésére, bármelyik Szerzõdõ Állam nemzeti jogalkotása útján ugyanazokat a korlátozásokat rendelheti el az elõadómûvészek, a hangfelvétel-elõállítók és a mûsorsugárzó szervezetek védelme vonatkozásában, mint amelyeket joga az irodalmi és a mûvészeti mûvek szerzõi jogának védelmével kapcsolatban irányoz elõ. Kényszerengedélyeket azonban csak ennek az Egyezménynek a szabályaival összhangban lehet elõirányozni.

1. Amikor valamely állam részese lesz ennek az Egyezménynek, vállalja az abból eredõ valamennyi kötelezettséget, és élvezi annak minden elõnyét. Mindazonáltal bármely állam bármikor nyilatkozhat úgy az Egyesült Nemzetek Szervezetének fõtitkáránál letétbe helyezett értesítéssel, hogy:

a) a 12. Cikk vonatkozásában:

(i) nem fogja alkalmazni annak a Cikknek a rendelkezéseit;

(ii) bizonyos felhasználásokra nézve nem fogja alkalmazni annak a cikknek a rendelkezéseit;

(iii) olyan hangfelvételek vonatkozásában, amelyeknek az elõállítója nem egy másik Szerzõdõ Állam állampolgára, nem fogja alkalmazni azt a Cikket;

(iv) olyan hangfelvételek tekintetében, amelyeknek elõállítója egy másik Szerzõdõ Állam állampolgára, korlátozni fogja az abban a Cikkben elõirányzott védelmet olyan mértékben és olyan idõtartamra, ahogyan az utóbbi állam biztosít védelmet olyan hangfelvételekre nézve, amelyeket a nyilatkozó állam állampolgára rögzített elõször; mindamellett az a körülmény, hogy az a Szerzõdõ Állam, amelynek az elõállító állampolgára, nem ugyanazon kedvezményezett vagy kedvezményezettek részére biztosítja a védelmet, mint a nyilatkozó ország, nem tekintendõ a védelem mértékében fennálló eltérésnek.

b) A 13. Cikk vonatkozásában nem fogja alkalmazni a hivatkozott Cikk d) pontját; ha valamely Szerzõdõ Állam így nyilatkozik, a többi Szerzõdõ Állam nem köteles a 13. Cikk d) pontjában említett jogot azoknak a mûsorsugárzó szervezeteknek biztosítani, amelyeknek a székhelye a nyilatkozó államban van.

2. Amennyiben az e Cikk 1. bekezdésében említett értesítést a megerõsítésrõl, elfogadásról vagy csatlakozásról szóló okmány letétbe helyezésének idõpontja után teszik meg, úgy a nyilatkozat ennek letétbe helyezése után hat hónappal válik hatályossá.

Bármely állam, amely 1961. október 26-án kizárólag a rögzítés ismérve alapján nyújt védelmet hangfelvétel-elõállítóknak, a megerõsítés, elfogadás vagy csatlakozás idõpontjában az Egyesült Nemzetek Szervezetének fõtitkáránál letétbe helyezett értesítés útján úgy nyilatkozhat, hogy az 5. Cikk végrehajtásakor csak a rögzítés ismérvét, és a 16. Cikk 1. a) bekezdésének (iii) és (iv) pontjai végrehajtásakor az elõállító állampolgárságának ismérve helyett a rögzítés ismérvét fogja alkalmazni.

Bármely állam, amely az 5. Cikk 3. bekezdése, a 6. Cikk 2. bekezdése, a 16. Cikk 1. bekezdése, vagy a 17. Cikk szerint értesítést helyezett letétbe, újabb, az Egyesült Nemzetek Szervezetének fõtitkáránál letétbe helyezett értesítés útján korlátozhatja annak tartalmát, vagy visszavonhatja azt.

Tekintet nélkül az Egyezmény bármely más rendelkezésére, ha az elõadómûvész hozzájárulását adta elõadása képi vagy audiovizuális rögzítéséhez, a 7. Cikk a továbbiakban már nem alkalmazható.

1. Ez az Egyezmény nem csorbíthat olyan jogokat, amelyeket valamely Szerzõdõ Államban az Egyezmény arra az államra nézve történõ hatályba lépésének napja elõtt szereztek.

2. Egyik Szerzõdõ Állam sem köteles ennek az Egyezménynek a rendelkezéseit olyan elõadásokra, sugárzott mûsorokra vagy hangfelvételekre alkalmazni, amelyeket az Egyezménynek az érintett Államra vonatkozó hatálybalépése elõtt eszközöltek, illetõleg rögzítettek.

Az ezzel az Egyezménnyel nyújtott védelem nem csorbíthat semmilyen védelmet, amelyre az elõadómûvészek, a hangfelvétel-elõállítók és a mûsorsugárzó szervezetek más címen tarthatnak igényt.

A Szerzõdõ Államok fenntartják maguknak a jogot, hogy külön megállapodásokat létesítsenek egymás között, amennyiben az ilyen megállapodások szélesebb körû jogokat biztosítanak az elõadómûvészeknek, a hangfelvétel-elõállítóknak vagy a mûsorsugárzó szervezeteknek, mint amilyeneket ez az Egyezmény nyújt, vagy egyéb, az Egyezménnyel nem ellentétes rendelkezéseket tartalmaznak.

Ezt az Egyezményt az Egyesült Nemzetek Szervezetének fõtitkáránál kell letétbe helyezni. 1962. június 30-ig áll nyitva aláírásra minden állam számára, amely meghívást kapott az elõadómûvészek, hangfelvétel-elõállítók és mûsorsugárzó szervezetek nemzetközi védelmérõl tartott diplomáciai értekezletre, és amely részese az Egyetemes Szerzõi Jogi Egyezménynek, vagy tagja az irodalmi és mûvészeti mûvek védelmére alakult nemzetközi Uniónak.

1. Ez az Egyezmény az aláíró államok részérõl megerõsítésre vagy elfogadásra szorul.

2. Ehhez az Egyezményhez csatlakozhat minden állam, amely meghívást kapott a 23. Cikkben említett értekezletre, továbbá az Egyesült Nemzetek Szervezetének bármely tagállama, minden esetben azzal a feltétellel, hogy az illetõ állam részese legyen az Egyetemes Szerzõi Jogi Egyezménynek, vagy tagja az irodalmi és mûvészeti mûvek védelmére alakult nemzetközi Uniónak.

3. A megerõsítés, elfogadás vagy csatlakozás az arról szóló okmánynak az Egyesült Nemeztek Szervezetének fõtitkáránál történõ letétbe helyezésével történik meg.

1. Ez az Egyezmény a megerõsítésrõl, elfogadásról vagy csatlakozásról szóló hatodik okmány letétbe helyezésének napjától számított három hónap elteltével lép hatályba.

2. Ezt követõen ez az Egyezmény minden állam vonatkozásában a megerõsítésrõl, elfogadásról, vagy csatlakozásról szóló okmányának a letétbe helyezésének napjától számított három hónap elteltével lép hatályba.

1. Minden Szerzõdõ Állam vállalja, hogy alkotmányával összhangban megteszi azokat az intézkedéseket, amelyek az Egyezmény alkalmazásának biztosításához szükségesek.

2. A megerõsítésrõl, elfogadásról, illetõleg csatlakozásról szóló okmánya letétbe helyezésének idõpontjában minden államnak abban a helyzetben kell lennie, hogy az Egyezmény rendelkezéseinek hatályosulását nemzeti joga alkalmazásával biztosítsa.

1. A megerõsítés, elfogadás, illetve a csatlakozás idõpontjában, vagy ezt követõen bármikor, bármely állam úgy nyilatkozhat az Egyesült Nemzetek Szervezete fõtitkárának küldött értesítés útján, hogy ez az Egyezmény kiterjed valamennyi vagy bármelyik olyan területre, amelynek nemzetközi kapcsolataiért felelõs, feltéve, hogy az Egyetemes Szerzõi Jogi Egyezmény vagy az irodalmi és mûvészeti mûvek védelmére létesült Nemzetközi Egyezmény hatálya kiterjed az érintett területre, vagy területekre. Ez az értesítés a kézhezvétele napjától számított három hónap elteltével lép hatályba.

2. Az 5. Cikk 3. bekezdésében, a 6. cikk 2. bekezdésében, a 16. Cikk 1. bekezdésében, valamint a 17. és a 18. Cikkekben említett értesítések kiterjeszthetõk aképpen, hogy vonatkozzanak az e Cikk (1) bekezdésében említett valamennyi vagy bármelyik területre.

1. Ezt az Egyezményt bármelyik Szerzõdõ Állam felmondhatja saját magára, vagy valamennyi, illetõleg bármelyik olyan területre nézve, amelyre a 27. Cikk vonatkozik.

2. A felmondás az Egyesült Nemzetek Szervezetének fõtitkárához címzett értesítéssel történik, és az értesítés kézhezvételének napját követõ tizenkét hónap elteltével hatályosul.

3. A felmondás jogát egyik Szerzõdõ Állam sem gyakorolhatja attól a naptól számított ötéves idõszak eltelte elõtt, amelyben az Egyezmény az illetõ Állam vonatkozásában hatályba lépett.

4. A Szerzõdõ Állam attól kezdve megszûnik az Egyezmény részesének lenni, amikor már se nem részese az Egyetemes Szerzõi Jogi Egyezménynek, se nem tagja az irodalmi és mûvészeti mûvek védelmére létesült nemzetközi Uniónak.

5. Ez az Egyezmény hatályát veszti minden, a 27. Cikkben említett területre vonatkozóan attól az idõponttól fogva, amikor az illetõ területre már sem az Egyetemes Szerzõi Jogi Egyezmény, sem az irodalmi és mûvészeti mûvek védelmére létesült Nemzetközi Egyezmény nem vonatkozik.

1. Azt követõen, hogy ez az Egyezmény már öt éve hatályban volt, bármelyik Szerzõdõ Állam az Egyesült Nemzetek Szervezetének fõtitkárához címzett értesítéssel értekezlet összehívását kérheti abból a célból, hogy az Egyezményt felülvizsgálják. A fõtitkár errõl a kérelemrõl valamennyi Szerzõdõ Államot értesíti. Amennyiben az Egyesült Nemzetek Szervezetének fõtitkára által küldött értesítést követõ hat hónapos idõtartamon belül a Szerzõdõ Államoknak legalább a fele értesíti a fõtitkárt, hogy egyetért a kérelemmel, a fõtitkár tájékoztatja a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal fõigazgatóját, az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetének fõigazgatóját, valamint az irodalmi és mûvészeti mûvek védelmére létesült nemzetközi Unió Irodájának igazgatóját, akik a 32. Cikkben említett Kormányközi Bizottsággal együttmûködve felülvizsgálati értekezletet hívnak össze.

2. Ennek az Egyezménynek bármilyen módosításához a felülvizsgálati értekezleten részt vevõ államok kétharmadának egyetértõ szavazatára van szükség, feltéve, hogy ez a többség felöleli azon államok kétharmadát, amelyek a felülvizsgálati értekezlet idõpontjában az Egyezmény tagjai.

3. Abban az esetben, ha olyan egyezményt fogadnak el, amely egészben vagy részben módosítja ezt az Egyezményt, és amennyiben az új egyezmény másként nem rendelkezik:

a) ez az Egyezmény attól a naptól kezdõdõen, hogy az új, módosító egyezmény hatályba lép, a továbbiakban nem áll nyitva megerõsítésre, elfogadásra vagy csatlakozásra;

b) ez az Egyezmény hatályban marad azon Szerzõdõ Államok közötti viszonylatban, amelyek nem válnak a módosító egyezmény részesévé.

Az Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban két vagy több Szerzõdõ Állam között felmerülõ minden vitát, amelyet nem rendeznek tárgyalás útján, a vitában részt vevõ bármelyik fél kérésére a Nemzetközi Bíróság elé kell utalni, hacsak a felek más rendezési módban nem egyeznek meg.

Az 5. Cikk 3. bekezdésében, a 6. Cikk 2. bekezdésében, a 16. Cikk 1. bekezdésében és a 17. Cikkben elõirányzott lehetõségek kivételével ezzel az Egyezménnyel kapcsolatban nem lehet fenntartással élni.

1. Kormányközi Bizottság létesül a következõ feladatokra:

a) az Egyezmény alkalmazásával és mûködésével kapcsolatos kérdések tanulmányozása; valamint

b) javaslatok gyûjtése és dokumentáció elõkészítése az Egyezmény esetleges felülvizsgálatához.

2. A Bizottság a Szerzõdõ Államok képviselõibõl áll, akiket méltányos földrajzi megoszlás figyelembevételével választanak. A tagok száma hat, ha a Szerzõdõ Államok száma nem haladja meg a tizenkettõt; kilenc, ha a Szerzõdõ Államok száma tizenháromtól tizennyolcig terjed; és tizenkettõ, ha a Szerzõdõ Államok száma meghaladja a tizennyolcat.

3. A Bizottságot az Egyezmény hatályba lépését követõ tizenkét hónap elteltével a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal fõigazgatója, az Egyesült Nemzetek Szervezete Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetének fõigazgatója, valamint az irodalmi és mûvészeti mûvek védelmére alakult nemzetközi Unió igazgatója által a Szerzõdõ Államok között szervezett választás útján kell létrehozni, valamennyi Szerzõdõ Állam többsége által elõzetesen jóváhagyott szabályok szerint, minden Szerzõdõ Államnak egy szavazatot biztosítva.

4. A Bizottság megválasztja elnökét és tisztségviselõit. Megállapítja eljárási szabályait, különös tekintettel mûködésére és megújításának módjára; ennek a szabályzatnak biztosítania kell a különbözõ Szerzõdõ Államok közötti rotációt.

5. A Bizottság Titkárságát a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal, az Egyesült Nemzetek Szervezete Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetének, valamint az irodalmi és mûvészeti mûvek védelmére alakult nemzetközi Unió Irodájának fõigazgatói, illetõleg igazgatója által kijelölt tisztségviselõk alkotják.

6. A Bizottság üléseit, amelyeket bármikor össze kell hívni, ha azt a tagok többsége szükségesnek tartja, felváltva a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal, az Egyesült Nemzetek Szervezete Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetének, valamint az irodalmi és mûvészeti mûvek védelmére alakult nemzetközi Unió Irodájának a székhelyén kell megrendezni.

7. A Bizottság tagjainak költségeit azok kormányai viselik.

1. Ezt az Egyezményt angolul, franciául és spanyolul szövegezték, mindhárom szöveg egyformán hiteles.

2. Ezen túlmenõen az Egyezmény hivatalos szövegeit németül, olaszul és portugál nyelven kell elkészíteni.

1. Az Egyesült Nemzetek Szervezete fõtitkárának értesítenie kell a 23. Cikkben említett értekezletre meghívott tagállamokat, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezetének valamennyi tagállamát, csakúgy, mint a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal fõigazgatóját, az Egyesült Nemzetek Szervezete Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetének fõigazgatóját, továbbá az irodalmi és mûvészeti mûvek védelmére alakult nemzetközi Unió Irodájának igazgatóját:

a) minden egyes megerõsítésrõl, elfogadásról vagy csatlakozásról szóló okmány letétbe helyezésérõl;

b) az Egyezmény hatályba lépésének idõpontjáról;

c) valamennyi értesítésrõl, nyilatkozatról és közleményrõl, amelyrõl ez az Egyezmény rendelkezik;

d) ha a 28. Cikk 4. és 5.bekezdésében említett helyzetek bármelyike elõáll.

2. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének fõtitkára értesíteni köteles továbbá a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal fõigazgatóját, az Egyesült Nemzetek Szervezete Oktatási, Tudományos, és Kulturális Szervezetének fõigazgatóját, valamint az irodalmi és mûvészeti mûvek védelmére alakult nemzetközi Unió Irodájának igazgatóját a hozzá a 29. Cikkel kapcsolatban eljuttatott kérelmekrõl is, csakúgy, mint a Szerzõdõ Államok által benyújtott, az Egyezmény felülvizsgálatát érintõ kérelemrõl.

MELYNEK HITELÉÜL alulírottak szabályszerû meghatalmazás alapján aláírták a jelen Egyezményt.

Készült Rómában, 1961. október 26 napján, egyetlen példányban, angol, francia és spanyol nyelven. Az Egyesült Nemzetek Szervezete fõtitkára hiteles másolatokat küld a 23. Cikkben említett konferenciára meghívott valamennyi államnak, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete minden tagállamának, továbbá a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal fõigazgatójának, az Egyesült Nemzetek Szervezete Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete fõigazgatójának, továbbá az irodalmi és mûvészeti mûvek védelmére alakult nemzetközi Unió Irodája igazgatójának."

3. §. Ez a törvény kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.

az elõadómûvészek, a hangfelvétel-elõállítók és a mûsorsugárzó szervezetek védelmérõl szóló, 1961-ben, Rómában létrejött nemzetközi
egyezmény kihirdetésérõl szóló törvényjavaslathoz

Magyarország és az Európai Közösségek, valamint az azok tagállamai között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-én aláírt Európai Megállapodás 65. cikke és XIII. melléklete elõírta, hogy Magyarországnak - a megállapodás hatálybalépésétõl számított öt éven belül - csatlakoznia kell az elõadómûvészek, a hangfelvétel-elõállítók és a mûsorsugárzó szervezetek védelmérõl szóló 1961. évi Római Egyezményhez.

A Római Egyezmény a szellemi tulajdon nemzetközi védelmének alapdukomentumává vált a szerzõi joggal szomszédos jogok területén, így az egyezményhez való csatlakozás nemzetközi kötelezettségvállalásunktól függetlenül is idõszerû volt.

Az elõadómûvészek, a hangfelvétel-elõállítók és a mûsorsugárzó szervezetek védelmérõl szóló 1961-ben, Rómában létrejött nemzetközi egyezményhez való csatlakozásról szóló 4/1994. (II. 11.) OGY. határozat felhatalmazása alapján Magyarország csatlakozott az egyezményhez. A megerõsítõ okiratot Magyarország 1994. november 10-én helyezte letétbe.

Fentiek alapján az egyezmény kihirdetése is szükséges.