I. Bevezetés
II. Összefoglaló megállapítások, ajánlások

1. Összefoglaló megállapítások
1.1. A hozzárendelt vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások alakulása, a követelésállomány helyzete
1.2. Az értékesítési tevékenység
1.2.1. A Pénzintézeti Központ Bank Rt. privatizációja
1.2.2. A cukoripar privatizációja
1.2.3. A Hungarocamion Rt. privatizációja
1.2.4. Az ERDÉRT Rt. privatizációja
1.3. A részvénycserék
1.4. A szerzõdéseken alapuló vagyonkezelés és a reorganizációra fordított kiadások
1.4.1. A vagyonkezelés helyzete
1.4.2. Az éves reorganizáció alakulása, különös tekintettel a borsodi kohászatra
1.5. Az ÁPV Rt.-hez rendelt vagyon, a vagyon változása
1.6. A privatizációhoz és a vagyonkezeléshez kapcsolódó, valamint a jogszabályokból eredõ kötelezettségek helyzete
1.6.1. A privatizációhoz és vagyonkezeléshez kapcsolódó kötelezettségek helyzete
1.6.2. A jogszabályokból eredõ kötelezettségek helyzete
1.7. Az ellenõrzési szervezetek tevékenysége
1.7.1. A Tranzakciós Ellenõrzési és Szerzõdésmenedzsment Ügyvezetõ Igazgatóság
1.7.2. A Belsõ Ellenõrzési Ügyvezetõ Igazgatóság
1.7.3. Az ÁSZ 1996. évrõl szóló vizsgálata ajánlásai alapján készített intézkedési terv végrehajtása

2. Ajánlások

III. Részletes megállapítások

3. A hozzárendelt vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások alakulása, a követelésállomány helyzete
3.1. A szabályozottság alakulása
3.2. A pénzforgalmi eredmény alakulása
3.3. Az 1997. évi bevételi és kiadási elõirányzat teljesítése
3.4. Az 1997. évi bevételek alakulása
3.5. A kiadások alakulása
3.5.1. A privatizációhoz és vagyonhasznosításhoz kapcsolható kiadások
3.5.2. A külön jogszabályokban elõírt kiadási kötelezettségek
3.6. A követelésállomány alakulása

4. Az értékesítési tevékenység
4.1. Az értékesítés adatai
4.2. A kiválasztott tranzakciók
4.2.1. A Pénzintézeti Központ Bank Rt. privatizációja
4.2.2. A Hungarocamion Rt. privatizációja
4.2.3. Az ERDÉRT Rt. privatizációja

5. A részvénycserék
5.1. Részvénycsere az ÁPV Rt. és az MFB Rt. között
5.2. Részvénycsere az ÁPV Rt. és a Postabank Rt. között

6. A szerzõdéseken alapuló vagyonkezelés helyzete és a reorganizációra fordított ráfordítások alakulása
6.1. A szerzõdésen alapuló vagyonkezelés
6.1.1. A CO-NEXUS vagyonkezelési szerzõdése
6.1.2. A DUNAFERR Rt. szerzõdéses vagyonkezelése
6.2. Az éves reorganizáció alakulása, különös tekintettel a borsodi kohászatra
6.2.1. A reorganizáció éves költségvetési elõirányzata és annak teljesítése
6.2.2. Az ÁPV Rt. reorganizációs tevékenységének szervezése, fejlesztése
6.2.3. Az egyes reorganizációs tranzakciók
6.2.3.1. A DAM Rt.-vel kapcsolatos 1997. évi reorganizációs kifizetések alakulása
6.2.4. Az erdõgazdasági portfolió, valamint az egyes agrár társaságok reorganizációja

7. Az ÁPV Rt.-hez rendelt vagyon, a vagyon változása
7.1. A hozzárendelt vagyon nyilvántartási rendszere
7.2. A hozzárendelt vagyon változása
7.3. A mûködõ gazdálkodó szervezetek száma, vagyona
7.3.1. A tartós állami tulajdon értéke, változása 1997-ben
7.3.2. A saját alapítású társaságok
7.4. A végelszámolás, felszámolás alatt lévõ gazdálkodó szervezetek száma, vagyona
7.5. Az elvont, átvett, vásárolt eszközökben lévõ állami vagyon
7.6. Az ÁPV Rt.-hez tartozó termõföld vagyon

8. A privatizációhoz és a vagyonkezeléshez kapcsolódó, valamint a jogszabályokból eredõ kötelezettségek helyzete
8.1. A privatizációhoz és a vagyonkezeléshez kapcsolódó kötelezettségek helyzete
8.1.1. A privatizációhoz kapcsolódó kötelezettségek
8.1.2. A vagyonkezeléshez kapcsolódó kötelezettségek
8.1.3. Az ÁPV Rt. tartalékképzési kötelezettsége és felhasználása
8.2. A jogszabályokból eredõ kötelezettségek helyzete
8.2.1. A társaságoknak visszajáró 20 % (Privatizációs Ellenérték Hányad (PEH)
8.2.2. A belterületi föld után az önkormányzatokat megilletõ járandóságok
8.2.2.1. Az 1989. évi XIII. tv. alapján az önkormányzatokat a belterületi föld értéke után megilletõ járandóságok
8.2.2.2. Az 1992. évi LIV. törvény alapján az önkormányzatokat a belterületi föld után megilletõ járandóság
8.2.3. Az önkormányzatokat alapítói jogon megilletõ kötelezettségek
8.2.4. A villamos és a gázközmûvek után az önkormányzatok felé fennálló kötelezettségek teljesítése
8.2.5. Vagyonátadás a társadalombiztosítási önkormányzatok részére

9. A belsõ ellenõrzési szervezetek tevékenysége
9.1. Az Etikai, Tranzakciós és Szerzõdésmenedzsment Ügyvezetõ Igazgatóság
9.1.1. Az ÁPV Rt. tevékenysége szakszerûségének és szabályszerûségének folyamatos vizsgálata
9.1.2. Az ellenõrzési szervezet irányítása, munkaszervezete, az ellenõrzési célok megvalósulása
9.1.3. Az ellenõrzés megállapításának hasznosulása, az intézkedések végrehajtásának beszámolási rendje
9.1.4. A privatizációs szerzõdések utógondozása, irat- és adatkezelése, archiválása
9.1.5. A felelõsségrevonás és annak formái 1997-ben
9.2. A Belsõ Ellenõrzési Ügyvezetõ Igazgatóság

10. A Kabai Cukorgyár Rt. privatizációja

11. A Petõházi Cukorgyár Rt privatizációja

12. A Magyar Cukor Rt. privatizációja

Mellékletek

Függelék

1. Összefoglaló megállapítások

1. A hozzárendelt vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások alakulása, a követelésállomány helyzete

Az állami tulajdon átalakulásának, privatizációjának 1990 óta tartó folyamatában az 1997. évi eredmények jelentõsnek bizonyultak. 1997-ben az ÁPV Rt. összes bevétele 350 milliárd Ft volt, ami a privatizáció történetében a második legnagyobb érték.

Az 1980-as évek végén, az 1990-es évek elején a régi típusú gazdálkodó szervezetekbõl átalakult 1300 gazdasági társaság közül a privatizáció nyolc éve alatt 1110 társaságot teljesen sikerült értékesíteni. A privatizációból befolyt összes bevétel ebben az idõszakban folyó árakon 1.400 milliárd Ft volt. Az ÁPV Rt. elõzõ évi értékesítési bevétele tehát arányában is jelentõs, hiszen 25 %-ot tesz ki.

1997. év végére a tömeges privatizáció jó része befejezõdött. Lényegében lezárult a magánosítás - többek között - az élelmiszeriparban, a kereskedelemben és a vendéglátásban, a nyomdaiparban, az aluminiumiparban, valamint az acéliparban, de például csak néhány százaléknyi az állami tulajdon a távközlésben is. Mindezek mellett ugyanakkor még mindig jelentõs állami tulajdon áll rendelkezésre. Az ÁPV Rt.-hez tartozó és még privatizálható vagyon értéke 1997. végén meghaladta a 350 milliárd Ft-ot.

1997-ben az ÁPV Rt. a privatizációs törvény változására gyorsan, felkészülten reagált és élt a törvénymódosítás nyújtotta lehetõséggel és ez a magas bevétel egyik fontos tényezõje volt (MATÁV és OTP részvények értékesítése).

Az 1997. évi privatizáció sajátossága volt a tõzsdei kibocsátások és ezen belül a nemzetközi tõkepiaci elhelyezések magas aránya. A bevételeken belül az összes készpénzbevétel 80 %-a, 253,2 milliárd Ft adódott tõzsdei értékesítésbõl és a devizabevétel 85 %-a - 177 milliárd Ft - a nemzetközi tõkepiaci forgalmazásból folyt be.

A bevételek tervezetthez képest nagyarányú növekedése - az elõirányzott 180 milliárd Ft-os privatizációs bevétellel szemben 350 milliárd Ft - átrendezte a kiadás nagyságát és struktúráját is. Az eredeti 257 milliárd Ft-os tervezett kiadással szemben a tény 330 milliárd Ft lett. A többletbevétel lehetõvé tette, hogy a költségvetési törvényben rögzített 50 milliárd Ft-os befizetés helyett 145 milliárd Ft-ot, azaz 95 milliárd Ft-al többet utaljanak át a központi költségvetésnek.

A közvetlen költségvetési befizetés ellenére is az 1997. év végi privatizációs bevételi számlán 20,3 milliárd Ft többletpénzkészlet jelentkezett. A költségvetési törvény elõírásai szerint, ezt még 1997. évben át kellett volna utalni a központi költségvetés részére.

A 20,3 milliárd Ft-os többletbevételbõl mintegy 8,5 milliárd Ft-ot önkormányzati járandóságra és a privatizációs ellenérték hányad pontosan meg nem állapítható, 1998. évi fizetési kötelezettsége fedezeteként tartalékoltak. 8 milliárd Ft-ot és 3,8 milliárd Ft-ot 1998. évi teljesítésként és többlet teljesítésként, 1998. január 12-én utaltak át a központi költségvetésnek. A késedelmes átutalásra, annak módjára az ÁPV Rt. törvényi felhatalmazással nem rendelkezett, amit nem pótolt az sem, hogy a választott megoldással - beleértve a 8,5 milliárd Ft-os tartalékolást is -, az ÁPV Rt. könyvvizsgálója, a pénzügyminiszter és a privatizációért felelõs tárca nélküli miniszter egyaránt egyetértett.

A privatizációhoz és vagyonhasznosításhoz kapcsolódó tényleges kiadások megegyeztek a költségvetési törvényben elõírt 32,0 milliárd Ft-tal. Az ÁPV Rt. betartotta a saját mûködési költségre vonatkozó, törvényben meghatározott 3,5 milliárd Ft-os elõirányzatot is. A belterületi föld értéke miatti az önkormányzatoknak kiadott járandóságok értéke az elõirányzott 25 milliárd Ft helyett, 26,4 milliárd Ft lett. A privatizációs ellenérték hányadra 15,2 milliárd Ft-ot fizettek ki az elõirányzott 27 milliárd Ft-tal szemben. A 12 milliárd Ft-os eltérésben szerepet játszott a kötelezettségek kiszámításában meglévõ eltérõ értelmezés, valamint a nagy számú peres ügy elhúzódása.

Reorganizációs kiadásokra 12,7 milliárd Ft-ot költöttek, amely a költségvetési törvényben elõirányzott keretet, mintegy 200 millió Ft-tal meghaladta.

A külön jogszabályokban elõírt fizetési kötelezettségeket teljesítették, összesen 200 milliárd Ft értékben. A követelésállomány összege 88 milliárd Ft volt, ebbõl 58 milliárd Ft 1998-1999. években esedékes. A követelések között szerepel a Honvédelmi Minisztérium 2,7 milliárd Ft-os tartozása. Ezt az összeget az ÁPV Rt. 1996-ban utalta át a honvédségi ingatlanok értékesítése elõlegeként. 1998. májusáig az értékesítésbõl minimális bevétel származott, így várható, hogy 1998. szeptember 30-ig - az elszámolás végsõ határidejéig - az elõleg nem térül meg.

2. Az értékesítési tevékenység

Az ÁPV Rt. 1997-ben 222 db értékesítési tranzakciót hajtott végre, amelynek szerzõdéses értéke 386,7 milliárd Ft. Az értékesítés átlagos árfolyama a jegyzett tõkéhez viszonyítva 287 %, a saját tõkéhez viszonyítva 170 %- volt.

Az értékesítés szerzõdéses értékének 72 %-a - mely 7 társasághoz kapcsolódik - a tõkepiac intézmény rendszerén keresztüli privatizációból származott.

A további 25 %-ot a korábbi privatizációt követõen megmaradt kisebbségi részesedések értékesítése tette ki. Ezzel teremtette meg az ÁPV Rt. a kárpótlási jegyek felhasználásának lehetõségét a kisbefektetõk számára. Összesen 102 tranzakciónál fizethettek a vevõk kárpótlási jeggyel 22,2 milliárd forint értékben.

Az ÁPV Rt. 1997. évi értékesítési tevékenységében az tükrözõdik, hogy a részvénytársaság a privatizáció lezárását tûzte ki célul. Mindez megnyilvánult abban, hogy egyes társaságoknál (pl. cukoripar, Hungarocamion) a minél elõbbi értékesítésre törekedtek.

Az ÁPV Rt. privatizációs tevékenységének szabályozottsága 1997-re teljeskörûvé vált. A privatizációs törvény módosításával a törvényalkotók pontosították a versenyeztetés mellõzésének lehetséges esetein belül a zártkörû elhelyezés és a részvénycsere megfogalmazását, definiálását.

1. A Pénzintézeti Központ Bank Rt. privatizációja

Az ÁPV Rt. 100 %-os tulajdonában lévõ Pénzintézeti Központ Bank Rt. (továbbiakban PK) privatizációját megelõzõen 1997. májusában részvénycsere keretében az ÁPV Rt. a bank részvényeinek 33,3 %-át (2,08 milliárd Ft) elcserélte annak két társasága (ITC és Árpád Kft.) üzletrészei ellenében.

A privatizációs törvény elõírásai szerinti értékarányos csere biztosításának alapjául szolgáló vagyonértékelés nem történt meg.

1997. júliusában az ÁPV Rt. nyílt, egyfordulós pályázat keretében a PK 61,67 %-os részvényhányadát meghirdette, melyet az Atlasz Biztosító Rt. által vezetett konzorcium, mint egyetlen pályázó megnyert és 160 %-os árfolyamon a részvénycsomagot megvásárolta.

A korábbiakban névértéken végrehajtott részvénycserét is figyelembe véve a konzorcium rendelkezik a 95 %-os részvénypakettel, melyhez összességében 104 %-os árfolyamon jutott. Az állami tulajdon eladásából származó ÁPV Rt., illetve állami bevétel azonban átlagosan 139,4 %-nak felel meg. Ez azt bizonyítja, hogy a privatizációt megelõzõen lebonyolított részvénycsere nem volt értékarányos, ezért nem felelt meg az 1995. évi XXXIX. tv. 28. § (2) c. pontja elõírásainak.

Az ÁPV Rt. a részvények fennmaradó 5 %-át a munkavállalók részére értékesítette bizományoson keresztül. A bizományosi szerzõdésben meghatározott dolgozói kedvezmény mértéke 110,8 millió Ft-tal magasabb a privatizációs törvény által megadott lehetõséggel szemben, és ezzel az ÁPV Rt. megsértette az 1995. évi XXXIV. tv. 55. § elõírásait.

2. A cukoripar privatizációja

A cukoriparon belül a Kabai és Petõházi Cukorgyárak értékesítése igazolta azt, hogy a két állami vállalat átalakulásával - tõkeemeléssel - kezdõdõ magánosításban a kisebbségben lévõ külföldi tulajdonosnak biztosított elõvásárlási jog, meghatározta a privatizáció késõbbi folyamatát is.

1997-ben a Kabai és a Petõházi Cukorgyár Rt. privatizációja befejezõdött. Többségi tulajdonba azok a külföldi befektetõ társaságok kerültek, amelyek az elõvásárlási joggal rendelkeztek.

Komoly erõfeszítéseket kellett az ÁPV Rt.-nek tennie annak érdekében, hogy a mezõgazdasági termelõk és a társaságok menedzsmentje 25 % + 1 szavazatnyi tulajdonhoz jusson.

A multinacionális cégekkel szembeni összefogás és a magyar répatermelõk fenntartása érdekében 1995-ben létrejött Magyar Cukor Rt. a kitûzött célt nem tudta megvalósítani. A társaságnál a csõdhelyzet elkerülését privatizációval lehetett megoldani. Az állami tulajdonú részesedések értékesítését megelõzõen a társaság többségi tulajdonosán keresztül az osztrák Agrana Internaional AG. 2,3 milliárd Ft tõkét emelt a Magyar Cukor Rt.-ben. Az ÁPV Rt. tulajdonában levõ részvényeket a társaság tagjai vagyonarányosan, 42 %-os árfolyamon megvásárolták.

A Magyar Cukor Rt.-hez tartozó öt cukorgyár közül két gyárat (Ercsi és Mezõhegyes) 1997. év végére bezártak, a Sarkadi Cukorgyárat értékesítették a Kabai Cukorgyár Rt.-nek, így a társaság öt gyára kettõre csökkent. 1998. január 1-jével az azonos többségi tulajdonos Agrana AG. beolvasztotta a Petõházi Cukorgyár Rt.-t a Magyar Cukor Rt.-be. (Az egyes cukorgyárak privatizációját az 1. sz. Függelék részletezi)

3. A Hungarocamion Rt. privatizációja

A Hungarocamion Rt. részvényeire 1997-ben három ízben írt ki az ÁPV Rt. pályázatot. Az elsõ pályázatra érkezett egyik ajánlat 1.035 millió Ft-os vételáron - 25 %-os árfolyamon - szándékozta a társaság részvényeinek 79,2 %-os hányadát megvásárolni. A harmadik kiírás eredményeként a társaság részvényeinek 81,31 %-át 426,3 millió Ft-ért - 10 %-os árfolyamon - értékesítették. A privatizáció elhúzódása, illetve a mindenáron történõ értékesítés a felajánlott vételár folyamatos csökkenéséhez vezetett. Ebben szerepe volt az idõközben felszínre került vám és egyéb kötelezettségeknek is.

A gyõztes pályázó ajánlata nem felelt meg a pályázati kiírás azon elõírásának, amely csak - a Versenyeztetési Szabályzat végrehajtásáról szóló 10/1996. számú vezérigazgatói utasítással összhangban - bank által kiállított hitelígérvény elfogadását engedi meg. A pályázat nyertese által csatolt hiteligérvényt nem bank bocsátotta ki, így a Hungarocamion Rt.-t az ÁPV Rt. érvénytelen pályázatot benyújtó ajánlattevõnek adta el.

4. Az ERDÉRT Rt. privatizációja

Az Erdért Rt. értékesítésére 1997-ben két alkalommal írt ki az ÁPV Rt. pályázatot. A második pályázati kiírásban meghatározott limitárat 20 millió Ft-tal meghaladva, 2.020 millió Ft-ért értékesítette a társaságot az Erdért Rt. MRP szervezete és az Erdõgazdasági Részvénytársaságok által alakított Konzorciumnak.

Az Erdért Rt. privatizációja jól elõkészített volt, mindvégig szem elõtt tartották a nyereségesen mûködõ társaság nemzetgazdaságban betöltött szerepét, valamint az egész ország erdõgazdálkodása és fakereskedelme érdekeit.

3. A részvénycserék

Részvénycsere keretében az ÁPV Rt. tulajdonából névértéken 36.643 millió Ft, saját vagyon értéken 44.848 millió Ft részvény és üzletrész hányad került ki, melynek szerzõdéses értéke 20.740 millió Ft. Ezekbõl három társaság 100 %-os, egy társaság 75 %-os részvényhányadát adták át és 75 cég esetében a tulajdoni arány 50 % alatti volt.

A részvénycserék alapjául kormányhatározatok, illetve országgyûlési határozatból kiinduló igazgatósági határozatok szolgáltak.

A megvalósított részvénycsere nem magánosítás, mivel az ÁPV Rt.-tõl elkerült vagyonelemek állami tulajdonban álló társaságokhoz kerültek, így közvetve továbbra is állami tulajdonban maradtak.

A portfolió csere értékarányosságának biztosítását szolgáló vagyonértékelés - a PK-t kivéve - az 1997. évi valamennyi részvénycsere esetében megtörtént.

A cserével a privatizációs társasághoz került vagyonrészek közül a Rába Rt. részvényeit az ÁPV Rt. 147,5 %-os árfolyamon értékesítette.

4. A szerzõdéseken alapuló vagyonkezelés és a reorganizációra fordított kiadások

1. A vagyonkezelés helyzete

Az ÁPV Rt. a hatáskörébe tartozó, teljes portfolióra kiterjedõ vagyonkezelési tevékenysége szervezettségében az elmúlt idõszakban elõrelépés nem történt. Az ÁPV Rt.-nek továbbra sem volt átfogó vagyonkezelési koncepciója.

A társaságok gazdálkodásában jelentkezõ kedvezõtlen folyamatok megállítására az intézkedések késtek. Preventív jellegû, aktív vagyonkezelési feladatok ellátásához az ÁPV Rt. kialakított döntési mechanizmusa nehézkes, és információs bázisa is jelentõs fejlesztésre szorul.

Az 1991. december 20-án megkötött és ma is lezáratlan CO-NEXUS Rt. vagyonkezelõi szerzõdés teljesítését csak az 5 éves futamidõ utolsó évében, 1996. áprilisában ellenõrizték és megállapították, hogy 3 milliárd Ft-ot is meghaladó vagyonvesztés várható. Ezt a biztosítékokat sem rögzítõ szerzõdés, valamint a mindenkori állami vagyonkezelõ szervezet ellenõrzési kötelezettségének mulasztása idézte elõ.

Az ÁPV Rt. vezérigazgatója 1997. március 24-én a Központi Bûnüldözési Igazgatóságon feljelentést tett a vagyonkezelési szerzõdés körében felmerült bûncselekmények alapos gyanúja miatt ismeretlen tettes(ek) ellen. Az ügy jelenleg nyomozati szakaszban van.

A DUNAFERR Dunai Vasmû Rt. vagyonkezelési szerzõdésének nagy a kockázata a társaság nemzetgazdaságban betöltött szerepe és vagyonának volumene miatt. A felajánlott bankgarancia nagyságrendekkel alatta maradt a kezelésbe vett vagyonnak.

A szerzõdés szerint az ÁPV Rt. a vagyonkezelés sikerdíját a konszolidált beszámoló elfogadása után évente készpénzben fizeti. A sikerdíj elõleg számítási módszere, - mely az idõszaki konszolidált társasági mérlegben szereplõ saját tõke növekedésére vonatkozó prognosztizáción alapul - nagy bizonytalanságot jelent. Jelentõsen csökkentette volna az állami tulajdonos kockázatát, ha a sikerdíjat a társaság éves nyereségéhez kapcsolja, illetve az elért vagyongyarapodás meghatározását egy indító, valamint a vagyonkezelési ciklust lezáró vagyonértékeléshez rendeli. A szerzõdés megkötésekor a vagyonértékelés elmaradt.

Az összes körülményt mérlegelve, szoros tulajdonosi ellenõrzés mellett a dunaújvárosi kohászat menedzseri vagyonkezelése megfelelõ lehet a szerzõdés díjazásra vonatkozó feltételeinek kisebb korrekciójával.

2. Az éves reorganizáció alakulása, különös tekintettel a borsodi kohászatra

Az ÁPV Rt. az 1997. évi költségvetési törvényben meghatározott éves reorganizációs költségkerettel - 12,5 milliárd Ft - folytatott gazdálkodása javítására jelentõs szervezési, szabályozási lépéseket tett. Szabályozták a pénzügyi kötelezettségvállalások rendjét, elrendelték az ehhez kapcsolódó kockázatelemzési és megtérülési vizsgálatok lefolytatását, szigorító jelleggel rendezték a reorganizációs költségek fogalmát. Az éves reorganizációs költségkerettel tervszerû gazdálkodást folytatnak. Elõrelépés tapasztalható a döntési hatásköri jogosultságra vonatkozó törvényi szabályozás betartásában, az egyes döntések dokumentálásában.

Az ÁPV Rt. a költségvetési törvényben rögzített éves reorganizációs költségelõirányzatot, mint a saját hatáskörû döntési keretet, közel 200 millió Ft-al túllépte.

Kormányhatározatok alapján a DAM Rt.-nek összesen 3 milliárd Ft tervszerû reorganizációs támogatást folyósítottak. A gazdálkodás egyensúlyának helyreállítását célzó intézkedések nem jártak eredménnyel, a beindított privatizációval párhuzamosan egy elmélyülõ gazdálkodási válság alakult ki. Az ezzel kapcsolatos váratlan csõdmenedzselési beavatkozások költsége 3,6 milliárd Ft volt. Így a DAM Rt., 1997. év során az elõirányzott 3 milliárd Ft-al szemben összesen 6,6 milliárd Ft reorganizációs támogatásban, illetve kezességi helytállásban részesült.

5. Az ÁPV Rt.-hez rendelt vagyon, a vagyon változása

A hozzárendelt vagyon nyilvántartási rendszere a törvényi és a belsõ elõírásoknak megfelelt.

Az ÁPV Rt.-hez tartozó hozzárendelt vagyon, 1997. december 31-i záróértéke 793,4 milliárd Ft volt. Ebbõl 766 milliárd Ft a gazdálkodó szervezetekben lévõ állami vagyon a többi az elvont, illetve átvett eszközök értéke. E vagyon 83 %-a a mûködõ 282 társasághoz tartozik.

Az ÁPV Rt.-hez tartozó gazdálkodó szervezetekben lévõ, még privatizálható vagyon értéke az 1997. év végi adatok szerint, mintegy 353 milliárd Ft. A privatizálható vagyonból 164 milliárd Ft öt társaságra koncentrálódik. (MAHART Rt., MALÉV Rt., MVM Rt., MOL Rt., Antenna Hungaria Rt.)

1997. végére végelszámolás és felszámolás alatt volt az ÁPV Rt. által nyilvántartott gazdálkodó szervezetek 63 %-a. Az elvont, átvett, vásárolt eszköz vagyon 1997. évi záró értéke 27,4 milliárd Ft lett.

6. A privatizációhoz és a vagyonkezeléshez kapcsolódó, valamint a jogszabályokból eredõ kötelezettségek helyzete

1. A privatizációhoz és vagyonkezeléshez kapcsolódó kötelezettségek helyzete

1997. év végén a privatizációhoz kapcsolódó számított kötelezettség, mintegy 29 milliárd Ft volt. 1997-ben az ÁPV Rt. a privatizációs szerzõdésekben nem vállalt új kötelezettséget.

Az ÁPV Rt. a kötelezettség beváltás várható értékére alkalmazott számítási metodikán, sem a figyelembevett valószínûségi kulcsokon évek óta nem változtatott. Ezzel is összefügg, hogy lényegesen kisebb összegeket fordítottak a tényleges kifizetésekre, mint amennyit az alkalmazott módszerrel és valószínûségi kulcsokkal becsültek. 1997-ben a kalkulált 29 milliárd Ft kötelezettség helyett 8,5 milliárd Ft-ot fizettek ki.

Az ÁPV Rt. teljesítette az 1997. évi költségvetési törvényben, illetve pótköltségvetésben elõírt 16,7 milliárd Ft tartalékalap feltöltési kötelezettségét.

A vagyonkezeléshez kapcsolódó kötelezettségek körébe egyrészt az elvont vagyon utáni fizetési terhek, másrészt az ÁPV Rt.-hez tartozó társaságok mûködéséhez vállalt kezességek és hitelek tartoznak. A vagyonelvonáshoz kötõdõ kötelezettségállomány - az adatok feldolgozottságának hiányában - még nem volt megállapítható, az 1997. évi prognosztizált záróállomány mintegy 5 milliárd Ft. A vagyonkezeléshez kapcsolódó kezességek 1997. évi december 31-i záróállománya 2,9 milliárd Ft volt. A kezességvállalások kimutatása az ellenõrzés idején nem volt teljeskörû, többek között nem tartalmazza a DAM Rt., (2 milliárd Ft) a Nitrokémia 2000 Rt. (2 milliárd Ft) esetében különbözõ címeken vállalt kötelezettségeket. A kezességvállalásokhoz és a pénzügyi támogatásokhoz az ÁPV Rt. biztosítékot, fedezetet teljeskörûen nem követelt meg.

2. A jogszabályokból eredõ kötelezettségek helyzete

Az 1989. évi XIII. tv. szerint átalakult, vállalati tanács által vezetett, illetve "önigazgató" állami vállalatok privatizációjakor a társaságoknak az árbevétel 20 %-a visszajár. Ez az alaptõkén felüli vagyonukat növeli és dolgozói részvény kibocsátására szolgál. Ennek neve Privatizációs Ellenérték Hányad, rövidítve PEH. Az 1997. január 1-én fennálló 27,2 milliárd Ft kötelezettségbõl 15,2 milliárd Ft-ot fizettek ki, szemben a megelõzõ években kifizetett 6,6 milliárd Ft-al.

Az ÁPV Rt. az önkormányzatokat a belterületi földérték után megilletõ járandóság címén, az 1989. évi XIII. tv. alapján 10,9 milliárd Ft-ot utalt át készpénzben. Az ÁPV Rt. e kötelezettségének teljesítése 1997-ben felgyorsult.

Az 1992. évi LIV. tv. hatályon kívül helyezte az 1989. évi XIII. tv.-t a belterületi föld után járó önkormányzati járandóságot illetõen, de nem határozta meg egyértelmûen az ÁPV Rt. számára, hogy a járandóság a saját tõkébõl, vagy az értékesítési árbevételbõl illeti meg az önkormányzatot.

Az ÁPV Rt. 1997-ben az értékesítési árbevételt vetítési alapul véve e jogcímen 2,8 milliárd Ft-ot fizetett ki. Egy precedens értékû perben a bíróság kimondta, hogy a saját tõke a vetítési alap, ezért a továbbiakban az ÁPV Rt. kötelezettségei módosulhatnak.

Az ÁPV Rt. 1997. évben az 1992. évi LIV. és az 1989. évi XIII. törvény alapján az alapértéken számított összegen felül 8,1 milliárd Ft kamatot, osztalékot és osztalék után számított kamatot fizetett ki. Így összesen a két törvény teljesítésére 21,8 milliárd Ft-os kiadás történt.

Az alapítói jogon az önkormányzatokat megilletõ kötelezettségre 4,5 milliárd Ft-ot fizettek ki.

Az Egészségbiztosítási Alapnak járó térítésmentes vagyonátadás a törvényben elõírt maximum 29 milliárd Ft-on lezárult. Az Egészségbiztosítási és Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatok megszünésével a Nyugdíjbiztosítási Alapnak történõ, a törvény szerinti lehetõség maximumát elérõ vagyonátadáshoz hiányzó 4,8 milliárd Ft rendezése kétségessé vált.

7. Az ellenõrzési szervezetek tevékenysége

1. A Tranzakciós Ellenõrzési és Szerzõdésmenedzsment Ügyvezetõ Igazgatóság

A privatizációs ügyletek lebonyolításának folyamatos ellenõrzését a Tranzakciós Ellenõrzési és Szerzõdésmenedzsment Ügyvezetõ Igazgatóság, (továbbiakban TESZÜI) végzi, illetve végezte. Az igazgatóság munkájának szervezettsége, irányítása, áttekinthetõsége javult.

A TESZÜI további jelentõs feladata az igazgatóság és az ügyvezetés által hozott határozatok végrehajtásának, a Privatizációs Információs Rendszerben tárolt adatok megfelelõségének ellenõrzése.

Az ellenõrzési szervezet vizsgálatai alapján indított felelõsségrevonások szankciói egyaránt érintették a büntetõjog, a polgári jog és a munkajog területeit.

2. A Belsõ Ellenõrzési Ügyvezetõ Igazgatóság

Az ügyvezetõ igazgatóság tevékenységét a vezérigazgatóval egyeztetett ellenõrzési munkaterv, illetve az FB határozatai alapján végezte. Az igazgatóság 14 témavizsgálatot készített 1997-ben.

Az ellenõrzési jelentések szakszerûsége, szabályszerûsége javult.

3. Az ÁSZ 1996. évrõl szóló vizsgálata ajánlásai alapján készített intézkedési terv végrehajtása

Az ÁSZ 1996. évi ajánlásai javaslatokat tartalmaztak, mind a tárca nélküli miniszter, mind az igazgatóság és az ügyvezetés részére.

Az ÁPV Rt. az ajánlások alapján intézkedési tervet dolgozott ki, melyben az igazgatóság és az ügyvezetés számára szabott meg feladatokat.

Az intézkedési terv az ÁSZ összes ajánlására meghatározott feladatokat, de a határidõk nem voltak kellõen átgondoltak, ennek következtében az intézkedési terv végrehajtása részben nem teljesült, részben nem zárult megfelelõ eredménnyel. A részletes megállapításokat a 7. számú melléklet tartalmazza.

2. Ajánlások

1. Vizsgáltassa ki, hogy a Pénzintézeti Központ Bank Rt.-vel lebonyolított részvénycsere során miért nem történt vagyonértékelés. Indokolt esetben tegyen intézkedést a felelõsség megállapítására.
2. Vizsgáltassa ki a törvénysértés körülményeit a Pénzintézeti Központ Bank Rt. részvényeinek kedvezményes dolgozói értékesítésénél és tegyen intézkedést a szükséges felelõsségrevonásra. Utasítsa vissza a nem törvény szerinti kedvezményes jegyzéseket és érvényesítse az ebbõl eredõ kárát a bizományossal szemben.
3. Rendeljen el vizsgálatot annak feltárására, hogy a Hungarocamion Rt.-t miért érvénytelen pályázatot benyújtó ajánlattevõnek értékesítették. Tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a további privatizációs eljárásokban ez ne ismétlõdhessen meg.
4. Kezdeményezze egy átfogó, konzisztens vagyonkezelési koncepció kidolgozását, amely kitér az operativ vagyonkezelési és vagyonvédelmi feladatokra is.
5. Vizsgáltassa meg a Dunaferr vagyonkezelési szerzõdés módosításának lehetõségét. Tekintse át a sikerdíj elõleg számítási módszerét és alakítson ki a jelenleginél megbízhatóbb prognosztizációt a vagyongyarapodás elõrejelzésére.
6. Aktualizálja a szavatosság jellegû kötelezettségek bekövetkezésének számítási módszerét és az alkalmazott valószínûségi kulcsokat a privatizációs tartalék összegének reálisabb meghatározása érdekében.

1. Szerezzen érvényt a 8/1997. vezérigazgatói utasítás betartásának, amely a befektetések megtérülésére, a kockázatok bekövetkezési valószínûségére ír elõ szabályokat.
2. Gondoskodjon arról, hogy a kezességvállalások fedezetét, biztosítékait minden kötelezettségvállalásnál külön kössék ki.
3. Készíttessen részletes kimutatást, illetve felmérést az önkormányzati kötelezettségekhez kapcsolódó perekrõl és prognosztizáltassa azok jövõbeni pénzügyi kihatásait.

1. A hozzárendelt vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások alakulása, a követelésállomány helyzete

A hozzárendelt vagyon az állam vállalkozói vagyonának döntõ részét testesíti meg, amelyet mielõbb - a tartós állami tulajdonon felül - értékesíteni kell. Az értékesítésig az ÁPV Rt. gondoskodik a privatizáció elõkészítésérõl, a vagyon rendeltetésszerû mûködtetésérõl és gyakorolja az állam tulajdonosi jogait.

Mindezt sajátos törvényi, belsõ szabályozási keretek között végzi.

1. A szabályozottság alakulása

• a mindenkori költségvetési törvény az ÁPV Rt. befizetési kötelezettségeit, a ráfordítás és a tartalékolás rendjét és azok összegét,
• az 1995. évi XXXIX. törvény az állam tulajdonában levõ vállalkozói vagyon értékesítését,
• a 87/1996. (VI. 19.) Korm. rendelet az ÁPV Rt. éves beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságait,
• a 2/1996. (II. 1.) Részvényesi Jogok Gyakorlójának, (továbbiakban RJGY, aki a mindenkori privatizációért felelõs tárca nélküli miniszter) határozata a hozzárendelt vagyonhoz kapcsolódó értékesítési és hasznosítási mûveletek bevételeinek és kiadásainak nyilvántartási rendszerét, a vagyon értékelésével kapcsolatos elõírásokat, az analitikus nyilvántartást biztosító integrált számítógépes rendszer felépítését, és az egyes szervezeti egységek feladatát a nyilvántartások létrehozásával, karbantartásával és mûködtetésével.

1. A pénzforgalmi eredmény alakulása

Az ÁPV Rt. a hozzárendelt vagyon pénzforgalmi eredményének kimutatására, a bevételek és kiadások számbavételére - a szabályozásnak megfelelõen - az egyszeres, pénzforgalmi szemléletû könyvvezetést alkalmazza. A könyvelt pénzforgalmi tételek egyenlegének meg kell egyezni a banki pénzforgalom egyenlegével. Ez az 1997. évi eredmény levezetésekor egyezõséget mutatott, mindkettõ 28.105 millió Ft volt (a pénzforgalmi eredmény levezetését az 1. sz. melléklet tartalmazza).

Az adott idõszak pénzügyi egyenlege 37.003 millió Ft, a tartalék felhasználása garanciára, szavatosságra 8.898 millió Ft volt, így az egyenleg 28.105 millió Ft, mely megegyezik a bankszámlák nyitó és záróegyenlegének különbségével.

A bevételek és a privatizációhoz és vagyonhasznosításhoz kapcsolható kiadások különbözete, azaz a pénzforgalmi eredmény 275,1 milliárd Ft.

A külön jogszabályokban elõírt kiadási kötelezettségek összege 238,1 milliárd Ft volt, melyet az ÁPV Rt. teljesített. Ebbõl a központi költségvetés részesedése 145 milliárd Ft volt, és további 10 milliárd Ft-ot osztalék címén utaltak át.

A pénzügyi egyenleg + 37,0 milliárd Ft volt. A költségvetési törvény elõírása szerint elkülönített privatizációs tartalékra (ez a garanciális és szavatossági kötelezettségek számlája) 16,7 milliárd Ft-ot utaltak át. A nettó pénzügyi egyenleg a privatizációs többletbevétel, valamint a költségek, kiadások és a költségvetési kötelezettségek teljesítésének különbségeként 20,3 milliárd Ft többletet mutat.

Az ÁPV Rt.-hez rendelt vagyon 1997. év végi pénzkészlete összességében 84.524 millió Ft volt, amely a vagyonkimutatással egyezõ.

2. Az 1997. évi bevételi és kiadási elõirányzat teljesítése

• a privatizációt elõkészítõ kiadás 12 milliárd Ft-ról 32 milliárd Ft-ra,
• a reorganizációs kiadás 10 milliárd Ft-ról 12,5 milliárd Ft-ra,
• a tartalékképzés 6,7 milliárd Ft-ról 16,7 milliárd Ft-ra

1. Az 1997. évi bevételek alakulása

Az ÁPV Rt. bevételeit tekintve a privatizáció idõszakában a második legeredményesebb évet zárta. A bevételek alakulását a következõ táblázat szemlélteti.

érték: millió Ft

Értékesítés és vagyonhasznosítás bevételei összesen:	340.606
ebbõl: készpénz	317.649
E-hitel	301
kárpótlási jegy	22.656
Kapott osztalék	5.770
Egyéb bevételek	3.482
Hozzárendelt vagyonnal kapcsolatos bevételek összesen	349.858

A készpénzbevétel aránya 91 % volt, - értékben 317,6 milliárd Ft - megközelítette az 1995-ös év arányát (92 %), ezen belül a devizabevétel 208,6 milliárd Ft-os értéke és 65 %-os részaránya továbbra is jelzi a külföldi befektetõk érdeklõdését a magyarországi privatizáció iránt. A Pénzügyminisztériumnak mint tulajdonosnak a devizabevételbõl 15 milliárd Ft-ot utaltak át a Takarékbank Rt., a Mezõbank Rt., és a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. privatizációs bevétele jogcímén, ugyanis ezeknél a pénzintézeteknél a PM megbízása alapján végezte az ÁPV Rt. az értékesítést.

Az 1997. évi magánosítás egyik sajátossága a tõzsdei kibocsátások és azon belül is a nemzetközi tõkepiacon való megjelenés korábbi évekhez viszonyított magas aránya. A 208,6 milliárd Ft-os devizabevétel jelentõs többsége - 85 %-a, 176,9 milliárd Ft - a nemzetközi tõkepiaci forgalmazásból folyt be. Az összes készpénzbevétel 80 %-a (253,7 milliárd Ft) nyilvános és zártkörû tõzsdei értékesítésbõl származott, messze meghaladva az elõzõ évek - 1994. év 11 milliárd Ft, 1995. év 167 milliárd Ft, 1996. év 36 milliárd Ft-os - hasonló forrású bevételeit. Ebben jelentõs szerepet játszott a MATÁV Rt. és a MOL Rt. részvények értékesítésébõl származó 116,7 milliárd Ft és 52,0 milliárd Ft-os bevétel. Ezen tranzakciókból a szerzõdés szerinti részletfizetési kedvezmény miatt mintegy 30 milliárd Ft további bevétel várható 1998. évben.

Az E-hitelbõl származó bevétel jelentõsen visszaszorult az utóbbi években, az 1995. évi 4 milliárd Ft-tal, és az 1996. évi 2,6 milliárd Ft-tal szemben, 1997. évben 0,5 milliárd Ft lett.

A kárpótlási jegyek bevonásából elszámolható bevétel 22,7 milliárd Ft, a felajánlott részvények értéke 4,7 milliárd Ft volt. Az ÁPV Rt. folyamatos vagyonkínálata mellett a kárpótlási jegyek árfolyama 1997-ben fokozatosan emelkedett és az év végére megközelítette a névértéket, 902 Ft-ra nõtt.

A kapott osztalék - 5.771 millió Ft - az elõzõ évhez (7.858 millió Ft) viszonyítva alacsonyabb lett, mivel az ÁPV Rt. tulajdonában lévõ társaságok száma és vagyona csökkent.

Egyéb bevételek jogcímén 3,6 milliárd Ft folyt be, amely 0,5 milliárd Ft-tal haladta meg a tervezettet. Ezen belül a reorganizációs kölcsönök törlesztésébõl származó bevétel mintegy 1 milliárd Ft volt, a korábbi évek követeléseinek kiegyenlítéseként 1,2 milliárd Ft-ot szedtek be, a végelszámolás, felszámolás utáni bevételek értéke 0,9 milliárd Ft volt. Az átvett követelések kiegyenlítésébõl 13 millió Ft bevétel származott.

A vizsgálatba vont gazdasági események elszámolása, nyilvántartása a szabályzatokban elõírtaknak megfelelt.

2. A kiadások alakulása

Az ÁPV Rt. kiadásai a költségvetési törvény által meghatározottak és két fõ csoportba sorolhatók. Az egyik fõ csoport a privatizációhoz és vagyonhasznosításhoz kapcsolható kiadás, melynek értéke 74,7 milliárd Ft volt.

A másik fõ csoportba a külön jogszabályokban elõírt kiadási kötelezettségek tartoznak, amelyre 1997. évben 238,1 milliárd Ft-ot fordítottak.

A kiadások szerkezetét és 1997. évi összegét az 1. sz. melléklet szemlélteti.

1. A privatizációhoz és vagyonhasznosításhoz kapcsolható kiadások

A privatizáció elõkészítésének kiadásai közé, az elõkészítés a vagyonkezelés költségei, az értékesítésért járó díj, a befektetési alapok és gazdasági társaságok alapítására fordított kiadások tartoznak. A tényleges kiadás megegyezik a költségvetési törvényben elõírt 32,0 milliárd Ft-tal.

A privatizáció elõkészítésének költsége 3.672 millió Ft, az értékesítésért járó díj pedig 8.667 millió Ft volt. E kettõ együttesen 12.339 millió Ft, az összes bevétel 3,6 %-a, amely az elõzõ évi 7 %-os arányhoz viszonyítva jelentõsen lecsökkent.

A privatizációt elõkészítõ költségek közül jelentõseb összegeket a vagyon értékeléséhez szükséges díjakra (108 millió Ft-ot), tanulmányra, szakvéleményre (141 millió Ft-ot), marketingre és hirdetésre (468 millió Ft-ot), ingatlanfelújításra (25 millió Ft-ot), a tõzsdei bevezetések (MOL Rt., Richter Gedeon Rt., OTP Rt., MATÁV Rt. stb) elõkészítésére (1.255 millió Ft-ot) fordítottak.

Az értékesítésért járó díj 8.667 millió Ft volt. Ennek nagyobb tételei a tanácsadói díj 541 millió Ft, a szakértõknek (az önprivatizációba tartozó cégek privatizációját bonyolító, valamint az egyszerûsített privatizációt véleményezõ szakértõi cégek) kifizetett díj 70 millió Ft, a sikerdíj (a privatizációban sikeresen közremûködõ szervezetek) 191 millió Ft, a bonyolítási díj pedig 7.766 millió Ft volt. A bonyolítási díjak jelentõs többségét (7.731 millió Ft) a tõzsdén keresztül értékesített cégek privatizációjához kapcsolódó értékesítési jutalék tette ki.

A vagyonkezelés költsége 1.933 millió Ft volt. Az ÁPV Rt.-nél ez a költség elsõsorban a tartós állami tulajdonban maradó társaságok miatt merült fel. A vagyon kezelésére és mûködtetésére 605 millió Ft-ot, a részvények kezelésével és nyilvántartásával összefüggõen 320 millió Ft-ot, környezetvédelmi célokra 727 millió Ft-ot adtak ki.

Az ÁPV Rt. saját mûködésének kiadásaira a költségvetési törvény alapján 3.500 millió Ft-ot fordíthatott. Év elején ennek felhasználását az üzleti-pénzügyi tervben rögzítették, az elõirányzat és a tényleges helyzet alakulását a következõ táblázat szemlélteti:

Az ÁPV Rt. 1997. évi mûködési költségei

érték: millió Ft

Megnevezés	Elõirányzat	Tény	Teljesítés %
Bér	1.484	1.479	99,7
Személyi jellegû	256	247	96,4
Költségvetési kötelezettség	724	784	108,2
Egyéb	1.036	855	82,5
Összesen	3.500	3.365	96,1

Az ÁPV Rt. mûködési költségei az elõirányzaton belül maradtak.

A befektetési alapok, gazdasági társaság alapítására, tõkeemelésre 17.860 millió Ft-ot számoltak el. Ebbõl 14.160 millió Ft volt a Richter Gedeon Rt. értékesítésével összefüggõ technikai jellegû kiadás, amely azzal a tranzakcióval függött össze, hogy az ÁPV Rt. az értékesítésre felkínált saját részvényeivel együtt értékesítette a Richter Gedeon Rt. részvényeit. A tõkeemelésre kínált részvényeket az ÁPV Rt. jegyezte le abból a bevételbõl, amelyet saját részvénycsomagjából átmenetileg átadott részvények ellenértékeként kapott. A 14.160 millió Ft a bevételben is szerepel, így ez a privatizáció pénzügyi egyenlegét nem befolyásolta.

A további 3.700 millió Ft-ból, - amely az egyéb befektetéseket tartalmazza - 1.694 millió Ft volt a Budapesti Erõmû Rt. törzsrészvényeinek adás-vételi szerzõdése alapján a MOL Rt. részére kifizetett összeg, 240 millió Ft pedig a Tesco-Globál Áruházak Rt.-tõl megvásárolt ingatlan ellenértéke.

Ezt a 2152/1996. Korm. határozat és az ÁPV Rt. igazgatósága 655/1997.
(VIII. 27.) sz. határozata írta elõ, és a Nemzeti Színház felépítésével összefüggõ telekrendezést szolgálta.

Az önkormányzatoknak kiadott ellenérték az ÁPV Rt. által elõirányzott 25 milliárd Ft helyett, azt némileg meghaladva, 26,4 milliárd Ft lett. A többlet kifizetés törvényes volt, mivel az 1997. évi költségvetési törvény 2 évre együttesen 61 milliárd Ft-ban határozta meg a kifizetés keretösszegét, de azt évente nem részletezte. Az ÁPV Rt. számára az önkormányzatoknak kiadott ellenérték szempontjából a költségvetési törvény az irányadó. A törvény biztosította elõirányzaton és idõkereten belül az ÁPV Rt. az igények jogi tisztázását követõen a saját tervszámait meghaladóan is teljesíthet.

A privatizációs ellenértékhányadra 12,0 milliárd Ft-tal kevesebbet fizettek ki a költségvetési törvényben számszerûsítettnél (27 milliárd Ft). A jelentõs lemaradást az összegek és kamataik számításának eltérõ értelmezése, valamint a nagyszámú peres ügy elhúzódása okozta.

A reorganizációs kiadásokra a költségvetési törvény 12,5 milliárd Ft-ot írt elõ. Az ÁPV Rt. 12,1 milliárd Ft ráfordítást mutatott ki, de miután mintegy 0,6 milliárd Ft-os valójában reorganizációt szolgáló ráfordítást privatizációt elõkészítõ költségként számoltak el, a valóságos reorganizációs ráfordítás mintegy 12,7 milliárd Ft volt és ez a törvényi elõírást némileg meghaladta.

A privatizáció elõkészítésének költségei közé sorolták 575 millió Ft értékben a DAM Rt. kintlevõségei közül a Csepeli Csõgyár Rt, DAM Rt. felé fennálló tartozásának kivásárlását, az eredeti érték 80 %-áért. Az ÁPV Rt., mint engedményes, kötelezte a DAM Rt.-t az ÉMÁSZ Rt. és a MOL Rt. felé fennálló követeléseinek kiegyenlítésére. Az 575 millió Ft-os követeléskivásárlás a DAM Rt. reorganizációját szolgálta, így nem a privatizáció elõkészítés költségeit terheli.

A Csepeli Csõgyár Rt. felé fennálló követelés a bejelentett hitelezõi igény alapján az ÁPV Rt. követelésállományának részét képezi.

A költségvetési törvénynek a privatizációhoz és vagyonhasznosításhoz kapcsolódó kiadási elõírásait az ÁPV Rt. többségében teljesítette. A 16,7 milliárd Ft-os tartalékalap feltöltési elõírást is végrehajtotta.

A kiadások ellenõrzése szúrópróbaszerû volt, a költségcsoportokon belül a tételszámmal arányos kiválasztással. A költségek és ráfordítások részletezettsége a számlarendben rögzítetteknek megfelelt, a kifizetések rendje, bizonylati alátámasztása, utalványozása a szabályzatokkal összhangban volt.

0. A külön jogszabályokban elõírt kiadási kötelezettségek

A külön jogszabályokban elõírt kiadások összege 238,1 milliárd Ft, amelybõl a kárpótlási jegy bevonása és a PM-nek mint tulajdonosnak átutalt privatizációs bevétel nélküli kifizetés közel 200 milliárd Ft volt. Ebbõl a legjelentõsebb tétel volt a közvetlen költségvetési befizetés, amelyet a 145 milliárd Ft-os privatizációs bevétel és többletbevétel teljesítése, valamint a 10 milliárd Ft-ot osztalék címén utaltak át. Az 1997. évi költségvetési törvény e kötelezettséget úgy rögzíti, hogy az 50 milliárd Ft értékû és az ezen felüli privatizációs többletbevételt - a törvényben rögzített ráfordítások és tartalékképzési elõirányzatok teljesítése után - az államadósság törlesztésére kell fordítani. Ez annyit jelent, hogy az ÁPV Rt. 1997. évi nyitó és záró pénzkészlete a privatizációs bevételi számlán azonos kell, hogy legyen e kötelezettség teljesítése után. Az ÁPV Rt. nyitó pénzkészlete 23,3 milliárd Ft, záró pénzkészlete 43,6 milliárd Ft volt, a növekedés 20,3 milliárd Ft. Ez az összeg 1997 évben a központi költségvetést illette meg, amelyet az államadósság törlesztésére kellett volna fordítani, de a társaság nem utalta át.

Az ÁPV Rt. így az 1996. évi CXXIV. törvény 7. § (2) bekezdésében rögzített törvényi rendelkezést nem teljes egészében teljesítette.

Az ÁPV Rt. pénzügyi-gazdasági vezérigazgató-helyettese 1998. január 10-én írt levelében Dr. Draskovics Tibor, a PM államtitkára részére tájékoztatást adott az ÁPV Rt. 1997. évi pénzügyi zárásáról (2. és 2/a. számú mellékletek).

A tájékoztatás szerint "....a decemberi 95 milliárd Ft privatizációs többletbefizetésen túl, további 11,8 milliárd Ft befizetésre van lehetõségünk. Ennek az összegnek a meghatározásánál természetesen figyelemmel voltunk arra - a Pénzügyminisztériummal is több menetben egyeztetett szándékra -, hogy a költségvetési törvényben meghatározott, de megegyezések hiányában fel nem használt önkormányzati és PEH kötelezettségekre elegendõ összeg maradjon a tartalékalap feltöltésével".

A további 8,5 milliárd Ft tartalékolását az önkormányzati és PEH kötelezettségekre - az óvatosság elvének alkalmazásával - az ÁPV Rt. azzal indokolta, hogy ennyivel kevesebb összeget kalkuláltak az 1998. évi költségvetési törvényhez adott elõirányzataikban és ezek kifizetése 1998. évben aktuálissá válik.

A pénzügyminiszter és a privatizációt felügyelõ tárca nélküli miniszter egyeztetése alapján (3 sz. melléklet) 1998. január 12-én, 1998. évi privatizációs bevétel teljesítéseként 8 milliárd Ft-ot, többletteljesítésként 3,8 milliárd Ft-ot utaltak át a központi költségvetés részére. A késedelmes befizetésre törvényi felhatalmazással nem rendelkezett az ÁPV Rt.

A 22/1997. vezérigazgatói utasítás - 2.1. pont - elõírja, hogy az állammal szembeni (törvényi vagy egyéb jogszabályi elõírásokon alapuló) kötelezettségeket is nyilván kell tartani. A központi költségvetéssel szembeni év végi kötelezettség az ÁPV Rt. kimutatásaiban nem szerepel, így év végi állománya 11,8 milliárd Ft-tal alacsonyabb volt.

A vizsgálat hatására a könyvvizsgálóval történt számvevõszéki egyeztetést követõen az éves beszámoló tervezete ezt az összeget, mint kötelezettséget már tartalmazza.

Az adóskonszolidációs követelések értékesítésébõl a költségvetésnek 12 milliárd Ft-os bevétele származott.

Maradéktalanul teljesült a Központi Környezetvédelmi Alapba való befizetés, (1 milliárd Ft), a Mecsek Urán Kft veszteségfedezetének átvállalása (1,0 milliárd Ft), valamint a területfejlesztési programok pénzügyi támogatása (7 milliárd Ft) a területfejlesztési alapon keresztül.

Az agrár-reorganizációs program kamatterheinek átvállalása, fedezet-visszautalás miatt, kisebb mértékben - 4,4 milliárd Ft-ban - realizálódott, a volt szovjet ingatlanok környezetvédelmi kárelhárítására pedig az elõirányzat kevesebb mint egy tizedét, mindössze 32 millió Ft-ot fordítottak.

A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásával kapcsolatos kifizetés 2,2 milliárd Ft-ot tett ki.

Az ÁPV Rt. kiegyenlítette - a költségvetési törvényben elõírt - az Antenna Hungária Rt.-tõl engedményezési megállapodás keretében átvett, a Magyar Rádió Rt.-vel és a Magyar Televízió Rt.-vel szemben fennálló 3,8 milliárd Ft követelést, melybõl az 1997. évi teljesítés 2,0 milliárd Ft- volt.

A külön jogszabályi kötelezettségekbõl fennmaradó 15,2 milliárd Ft, a késõbbiekben részletezett, társaságoknak visszajáró PEH kifizetés.

3. A követelésállomány alakulása

1. Az értékesítési tevékenység

1. Az értékesítés adatai

1. A kiválasztott tranzakciók

Az ÁPV Rt. 1997. évi értékesítési tevékenységének tranzakciói közül a MATÁV, az energiaszektor, a vegyipar egyéb területei, és néhány jelentõs társaság korábbi években lezajlott privatizációját az ÁSZ már vizsgálta.

Így az 1995. évi vizsgálat során - többek között - a következõ társaságok privatizációjának részletes értékelését végezte el az ÁSZ: MOL Rt., gázszolgáltató társaságok, villamosenergiaipari társaságok, BIOGAL Rt., Pénzintézeti Központ Rt. Az ellenõrzésben érintett összes privatizációs tranzakciók értéke a teljes bevétel 62 %-át tette ki.

Az 1996. évi tevékenységet bemutató vizsgálati jelentés a következõ privatizációs szerzõdések ellenõrzését részletezi: FÓRUM Szálloda, Hungária Szálloda Rt., TAURUS Rt., ALKALOIDA Rt., Általános Értékforgalmi Bank Rt. A vizsgálatba bevont tranzakciók értéke a teljes privatizációs bevétel 34 %-át érte el.

Az 1997. évben a privatizációban érintett bankokat pedig - OTP Rt., K & H Rt. - egyéb szempontok alapján végzett ÁSZ vizsgálat érintette. Mindezek alapján a felsorolt társaságok 1997. évi értékesítésével jelen vizsgálat nem foglalkozott. E társaságok 1997. évi értékesítésének szerzõdés szerinti értéke közel 303 milliárd Ft. A fennmaradó 84 milliárd Ft szerzõdéses értékbõl a vizsgálatba bevont tranzakciók értéke mintegy 14 milliárd Ft, amely ebbõl az értékbõl 17 %-ot reprezentál.

A vizsgálat kiterjedt a pénzügyileg csak 1998-ban realizálódó Hungarocamion Rt. értékesítésére (426 millió Ft), mivel a privatizáció teljes folyamata 1997. évben zajlott.

0. A Pénzintézeti Központ Bank Rt. privatizációja

• a teljes részvénycsomag értékesítése zártkörû pályázat keretében,
• a teljes részvénycsomag értékesítése tõzsdei bevezetés formájában,
• részvénycsere zárt körben kiválasztott önkormányzatokkal,
• a bank felszámolása,
• az ITC üzemeltetési kft. különválasztása a banktól (e kft. kis irodaházakból és diplomata lakásokból áll).

1. A Hungarocamion Rt. privatizációja

• az Elsõ Európai Logisztikai Kft., ajánlott vételára 1.035 millió Ft, és
• az Internationale Spedition Willi Betz Gmbh & Co.IK.G., 300 millió Ft-os vételár mellett.

• a GBT. Gartner Beteilligungs und Transportgesellschaft mbh. (300 millió Ft vételáron),
• a Ventura Pénzügyi Befektetési Rt. (639 millió Ft vételáron) nyújtotta be.

• készüljön új pályázati kiírás,
• kezdjen tárgyalásokat az ÁPV Rt. a jelenlegi és más potencionális befektetõkkel,
• zártkörû elhelyezés keretében értékesítsék a részvénycsomagot.

• elsõ Európai Logisztikai Kft. - ajánlott vételára 200 millió Ft, 2,1 milliárd Ft alaptõkeemelést és 7.311 millió Ft értékû beruházás megvalósítását vállalta,
• G.B.T. Gartner Beteilligungs und Transportgesellschaft mbh. - ajánlott vételára 300 millió Ft, 1,2 milliárd Ft alaptõke-emelést és 9,5 milliárd Ft értékû beruházást vállalt,
• HC-Invest Kft. - ajánlott vételára 426.297 ezer Ft, 2,6 millió Ft- alaptõke-emelés és 5,0 milliárd Ft beruházás vállalása mellett.

1. július 22-én az MFB Rt. részvénycsere útján az Erdért Rt. teljes részvénypakettjét kérte, felajánlva a csere alapjául a Fégarmy Kft. üzletrészét.

1. A részvénycserék

1. Részvénycsere az ÁPV Rt. és az MFB Rt. között

Az MFB Rt. és az ÁPV Rt. között 1997. évben megvalósult részvénycserék legnagyobb volumenû tranzakciója a 216, 293 és 336/1997. igazgatósági határozatok alapján történt. Kiinduló alapul a 62/1996. (VII. 29.) OGY határozat elõírása szolgált, amely a nemzetgazdaság mûködõképessége szempontjából jelentõs társaságok közé sorolta a Rába Rt.-t is.

A Rába Rt. országos jelentõségû ipari társaság. A Kormány 2051/1997. (II. 28.) határozatában a Rába Rt. privatizációs elképzelését elfogadta és felhatalmazta az ÁPV Rt.-t a privatizáció lebonyolítására. Ennek megvalósítása érdekében vált szükségessé a részvénycsere. A cserébe bevont üzletrészek piaci értékének meghatározását külsõ szakértõk végezték el és azt mind az MFB, mind az ÁPV Rt. elfogadta. Az ÁPV Rt. a részvénycserével kapcsolatban a Pénzügyminisztérium egyetértését beszerezte, így a cserére vonatkozó szerzõdést 1997. május 7-én aláírták. A csere révén az ÁPV Rt. megkapta a Rába Vagon- és Gépgyár Rt. 49,68%-os részvénycsomagját 56 társaságban meglévõ üzletrész, illetve részesedés ellenében.

Az 56 társaság átadott névértéke 11.537,2 millió Ft volt, ennek vagyonértékelõk által megállapított értéke 6.707,3 millió Ft, szerzõdéses értéke pedig 4.970,4 millió Ft (43 % -os árfolyam ). Az 5.763 millió Ft névértékû Rába részvények árfolyama 90 % volt, azaz 5.186,7 millió Ft. Az ÁPV Rt. által átadott és az MFB-tõl kapott üzletrészek közötti 216,3 millió forint különbözetet a késõbbiekben rendezték.

Az ÁPV Rt. a Rába Rt. részvényeit 1997. november 11-én és december 4-én 147,5 %-os árfolyamon értékesítette, az 1997. évben befolyt bevétel 10.879 millió Ft volt.

2. Részvénycsere az ÁPV Rt. és a Postabank Rt. között

A Kormány a Postabank Rt. helyzetének rendezésérõl szóló kiegészített 1040/1997. (IV. 29.) határozatában döntött arról, hogy az " ÁPV Rt. kisebbségi részesedéseinek és egyes ingatlanjainak mielõbbi értékesítése érdekében az ÁPV Rt. és a Postabank Rt. azonos összértékû vagyoncserét hajtsanak végre." E határozat megvalósítására a privatizációért felelõs tárca nélküli miniszter 10/1997. (VII. 4) RJGY. számú alapítói határozatot adott ki.

Az értékarányos csere érdekében a felajánlott részesedések értékelését független vagyonértékelõkkel elvégeztették, melyet a KPMG, mint az ÁPV Rt. könyvvizsgálója hitelesített.

Az ÁPV Rt. igazgatósága 615/1997. (VIII. 14.) határozatában elfogadta a vagyonértékeléseket a KPMG vagyoncsere egyenértékûségére vonatkozó nyilatkozatát és jóváhagyta, valamint felhatalmazta az ÁPV Rt. vezérigazgatóját a szerzõdés aláírására.

Az 1997. szeptember 11-én aláírt csereszerzõdés értelmében az ÁPV Rt. 17.297,5 millió Ft névértékû, 10.731,2 millió Ft szerzõdéses értékû , 19 társaságot érintõ részesedést adott át 62 %-os árfolyamon a Postabank Rt. 97,93 %-os tulajdonában lévõ járulékos vállalkozásának minõsülõ Postabank Invest Rt.-nek. Ennek ellenében megkapta a Postabank Invest Rt. 100 %-os tulajdonát képezõ Váltó 4 Libra Rt. 12.550,0 millió Ft névértékû részvényeit 85,51 %-os árfolyamon. (Az átadott ÁPV Rt. részesedések, valamint a Váltó 4 Libra Rt. vagyonában szerepelt, átvett ingatlanok listáját a 8/a. és 8/b. sz. melléklet tartalmazza.)

A Váltó 4 Libra Rt.-t 1997. július 29-én jegyezte be a Pest Megyei Cégbíróság. Alapítása készpénzzel történt, melyet az alapító két részletben befizetett.

Az így megalakult Váltó 4 Libra Rt. a Postabanktól megvásárolta azokat az ingatlanokat, amelyek a csereszerzõdés tárgyát képezték, így a társaság vagyona ingatlanokban testesült meg (telek és ingatlan összesen 29 db).

Az ÁPV Rt. koncepciója a Váltó 4 Libra Rt.-vel kapcsolatban az volt, hogy 1998. második felében kárpótlási jegy, készpénzhányad, részvénycsere formájában privatizálható, mellyel hozzájárulhat a kárpótlási folyamat végleges lezárásához (1997. augusztus 8-i elõterjesztés 615/97 ig. hat.).

Az ÁPV Rt. 1997. negyedik negyedévében vette át a Váltó 4 Libra Rt. társaság kezelését. 1998. januárjában elõterjesztés készült az igazgatóság számára, melyben az eredeti ÁPV Rt. elképzeléshez képest a Váltó 4 Libra Rt. és az ÁPV Rt. közötti, valamint a Váltó 4 Libra Rt. és a Kincstári Vagyonkezelõ közötti ingatlancserét javasolják.

A 20/1998. (I. 14.) igazgatósági határozat szerint döntés született arról, hogy az igazgatóság hozzájárult az értékarányos csere lebonyolításához, annak ellenére, hogy értékbecslés nem volt. Döntött továbbá arról is, hogy a KVI-vel a Váltó 4 Libra Rt. az ugyancsak értékarányos cserét hajtsa végre.

2. A szerzõdéseken alapuló vagyonkezelés helyzete és a reorganizációra fordított ráfordítások alakulása

1. A szerzõdésen alapuló vagyonkezelés

Az ÁPV Rt. 1997-ben 3 db különbözõ típusú vagyonkezelési szerzõdéssel rendelkezett. Az egyik típusú vagyonkezelési szerzõdés szerint, a vállalkozó megbízása kiterjed a kihelyezett portfolió vagyonkezelése mellett, a vagyon értékesítésére is. Ilyen megbízást tartalmaz a CO-NEXUS Rt., a Zalaegerszegi Ruhagyár Rt. vagyonkezelési szerzõdése. A másik típusú szerzõdés esetében a vagyonkezelési idõszak lezárultával a portfolió visszakerül az ÁPV Rt. hatáskörébe. Ilyen megbízást tartalmaz a DUNAFERR Rt. vagyonkezelési szerzõdése.

1. A CO-NEXUS vagyonkezelési szerzõdése

Az ÁPV Rt. Felügyelõ Bizottsága 1997. I. félévében fejezte be a CO-NEXUS vagyonkezelési szerzõdés létrehozásának és mûködtetésének átfogó felmérését és ellenõrzését. Az FB által feltárt hiányosságok és az ÁSZ vizsgálati tapasztalatai lényegében egybeesnek.

Az ÁVÜ igazgatótanácsa 1991. augusztus 14-i ülésén fogadta el a vagyonkezelési pályázat közzétételének a módját, mintegy 11 vállalkozás megkeresésével zártkörû tender meghirdetését. A második fordulóban négy pályázóval szerzõdés tervezetek alapján közvetlen versenytárgyalást folytattak. Az ÁVÜ Igazgatótanácsa 1991. december 11-én döntött a vagyonkezelési pályázat eredményérõl és meghatalmazta az ügyvezetést, hogy a gyõztes CO-NEXUS Rt.-vel kösse meg a szerzõdést.

A vagyonkezelésbe adott portfolió értéke 3.952,6 millió Ft volt. A következõ társaságokból állt: ARBAU Kft., DÉLKER Rt., HALDEX, HUNICOOR Rt., KALIBER Kft., Pécsi Építõ Kft., Pécs Agroker Rt., ROYAL Bútorker Rt..

A vagyonkezelésbe adott portfolió csomagra vonatkozóan az, hogy milyen megfontolások és szempontok alapján kerültek a társaságok kiválasztásra nem állapítható meg, dokumentált információk nincsenek. A vagyonkezelési pályáztatás dokumentumai is hiányosak. (Pl. a portfolió csomag értékét a MACON Rt. által készített cégismertetõ határozta meg. A vagyonértékelésre vonatkozó tételes adatok, illetve vagyonmérlegek nem készültek, illetve nem állnak rendelkezésre).

A szerzõdéskötés során az ajánlathoz képest olyan módosulások történtek, melyek az állami privatizációs szervezet érdekeit sértették, pozícióját jelentõsen lerontották.

A megkötött szerzõdés a szerzõdést biztosító mellékkötelezettséget illetõen eltér a pályázatban vállalttól. Bankgarancia helyett az ÁVÜ-vel kötött letéti megállapodás alapján a CO-NEXUS részvények letétbe helyezését irányozta elõ. A letéti szerzõdést 1992. január 29-én kötötték meg. A szerzõdés kizárólag a letétbe helyezett részvények kezelésére és õrzésére irányult, abban nem szerepelt a letétnek a vagyonkezelési szerzõdés teljesítésének biztosítására vonatkozó funkciója.

További módosulás volt, hogy a vagyonkezelési szerzõdés megkötésének idõpontjáig az ÁVÜ tulajdonában volt a CO-NEXUS társaság részvényeinek 11,2 %-a, 600 db 10.000 Ft névértékû részvény. A vagyonkezelési pályázatot megelõzõen a CO-NEXUS Rt. fõ tulajdonosa által tett vételi ajánlat elfogadásáról az értesítés - a vagyonkezelési szerzõdés megkötésének napján, - 1991. december 20-án történt. A vagyonkezelési szerzõdéskötéssel párhuzamosan zajló, attól független részvényeladási tranzakció eredményeként azonban megszûnt az ÁVÜ-nek a CO-NEXUS közgyûlésein való részvételi joga, a társaság tevékenységébe történõ betekintési lehetõsége.

A megkötött vagyonkezelési szerzõdés nettó 4 milliárd Ft megfizetését írta elõ a vagyonkezelõ kötelezettségeként.

A CO-NEXUS Rt.-nek a vagyonkezelési szerzõdés értelmében az átvett vagyon kezelésével kapcsolatban minden gazdasági év után beszámolót kellett készítenie a Vagyonügynökség számára. A szerzõdésben a beszámoló részletes tartalmát nem fejtették ki, de ez a szerzõdés egyéb részeibõl kikövetkeztethetõ volt. Azon esetben, ha a CO-NEXUS Rt. vagyonkezelési tevékenységével szándékosan, súlyos gondatlansággal, vagy bûncselekménnyel veszélyezteti az állami vagyont, akkor a Vagyonügynökség szükség szerint élhetett az egyoldalú elállás, vagy felmondás jogával. Ezen ellenõrzési lehetõség biztosítása megkívánta a kezelt vagyoni körbe tartozó társaságok beszámolói mellett, az elkülönítetten kezelt vagyon változásait tükrözõ részletes nyilvántartásnak, valamint az értékesített vagyon bevételeit tartalmazó elkülönített bankszámla forgalmának adatszolgáltatását is.

A Vagyonkezelõ az idõvel átalakított, "átstrukturált" portfolióba tartozó társaságok éves beszámolóinak megküldésekor minden évben közölte, hogy - igény szerint - további információkkal rendelkezésre áll. Az ÁVÜ, illetve az ÁPV Rt. nem élt a felkínált lehetõséggel, nem igényelte a dokumentumok kiegészítését, érdemi információk szolgáltatását.

A vagyonkezelési tevékenységet az 1992. évi beszámolót követõen ellenõrízték és elemezték, melynek alapján 1993-ban részleges intézkedések is történtek. Ezt követõen azonban 1996. áprilisáig érdemi ellenõrzés és értékelés nem történt.

Az Állami Számvevõszék a vagyonkezelési szerzõdés megkötését követõen kezdeményezte a portfolióban szereplõ társaságoktól az állami tulajdonost megilletõ, közel 180 millió Ft osztalék behajtását. Az 1991. évi osztalék állam javára történõ rendezését az ÁVÜ azonban meg sem kísérelte.

A rendelkezésre álló adatok alapján a CO-NEXUS Rt., illetve Holding Vagyonkezelõ Kft. 1993. és 1994. évi vagyonkezelési tevékenysége során már olyan szerzõdéssel-ellentétes tevékenységet valósított meg, amely az ÁVÜ részérõl kiemelt vizsgálatot és azonnali intézkedést igényelt volna.

Ilyen eset volt a vagyon értékesítésébõl származó vételárnak nem az elkülönített számlán történõ jóváírása, a szerzõdésben nem engedélyezett értékesítési árbevételek új befektetésekbe történõ forgatása (pl.: Pécsi Árendás Kft.). Továbbá a portfolió "átstrukturálásának esetei". (pl.: 3 Triál Rt. beolvasztása a vagyonkezelésbe adott Royal Bútorker Rt.-be. A Triál társaságok jelentõs hitelállományt, lejárt áruszállítási és egyéb kötelezettséget, valamint számottevõ elfekvõ készleteket hoztak az addig nyereséges Royal Bútorker Rt.-be, stb.)

A vagyonkezelõ 1995-tõl kezdõdõen több kezdeményezést tett a vagyonkezelési szerzõdés módosítására, illetve lezárására, többek között kárpótlási jeggyel történõ teljesítésére. A módosítási kezdeményezésekbõl már körvonalazódott, hogy a CO-NEXUS Rt. az eredeti szerzõdés szerinti teljesítésre, az ötéves vagyonkezelési és értékesítési folyamatot lezárva 1997. januárjában a 4 milliárd Ft vagyonérték készpénzben történõ kifizetésére nem lesz képes.

Az állami privatizációs szervezet a CO-NEXUS Rt. vagyonkezelési tevékenységének elsõ mélyrehatóbb ellenõrzését az ötéves futamidejû szerzõdés utolsó évében, 1996. április 16-val kezdeményezte.

Ekkor az ÁPV Rt. megbízta a Bonitas Kft.-t a CO-NEXUS Rt., a portfoliójába tartozó CO-NEXUS Vagyonkezelõ Kft., valamint az ÁVÜ-tõl vagyonkezelésbe átvett társaságok pénzügyi, gazdasági és tulajdonjogi átvilágításával, részvények, részesedések értékelésével, a portfolióba tartozó vagyontárgyak mozgásának, a cégek átalakításának, apportálásának a nyomon követésével.

A Bonitas Kft. jelentése a CO-NEXUS Rt. vagyonkezelési tevékenységét egyes szerzõdési pontok megsértésével kapcsolatban súlyosan gondatlannak, összességében nem megfelelõnek értékelte. Megállapította, hogy 1993-95. között a végrehajtott gazdasági tranzakciók, a keresztüzletek szinte átláthatatlanná tették a vagyon reális értékének megítélését. A vagyonkezelõ az elszámolások összemosásával ellehetetlenítette kötelezettségének számonkérését. A jelentésben a vagyonkezeléssel érintett eszközök értékét minimum 894 millió Ft-ra, maximum 1.290 millió Ft-ra becsülték.

Az ÁPV Rt. vezetése 1996. júliusától többször foglalkozott a BONITAS Kft. jelentése alapján a vagyonkezelési problémák rendezésével. Vizsgálódását külsõ jogi szakvéleménnyel is kiegészítette. A szerzõdés lezárására vonatkozó érdemi határozat meghozatalára 1996. decemberében került sor. A döntést megnehezítette, hogy az elõzõ évek során felhalmozódott problémák érdemi rendezésére már nem volt mód, a kb. 3 milliárd Ft-os vagyonvesztés már bekövetkezett, a szerzõdésellenes magatartás alapvetõen az ÁPV Rt. jogelõdeinél már több éve, érdemi közbelépés, intézkedés és beavatkozás nélkül zavartalanul folyt.

Az állami vagyon kezelésére kötött szerzõdésbõl hiányzott a biztosíték a vállalt szerzõdéses kötelezettségek teljesítésére. Az állami vagyon védelme érdekében szükséges ellenõrzési jog ellátásának módját és rendszerét a szerzõdésben nem határozták meg.

A vagyonvesztés - a szerzõdési hiányosságokból következõen is - fõként az ÁVÜ mûködése alatt keletkezett, annak ellenére, hogy a vagyonkezelõ szerzõdésellenes tevékenysége minimális figyelemmel kísérés mellett is már korai szakaszban felismerhetõ lett volna. A jelentõs vagyonvesztés az elmulasztott intézkedésekkel csökkenthetõ lett volna. Az ÁPV Rt. csak 1996. áprilisától kezelte a szerzõdést súlyának, jelentõségének megfelelõ módon.

Az ÁPV Rt. a vagyonkezelési szerzõdés lejártát követõen intézkedett 4 milliárd Ft-os követelésének érvényesítésére. A CO-NEXUS Rt. ellen idõközben felszámolási eljárás indult, felszámoló a DUNA-LIBRA Rt.

Az ÁPV Rt. vezérigazgatója 1997. március 24-én a Központi Bûnüldözési Igazgatóságon feljelentést tett a vagyonkezeléssel kapcsolatos bûncselekmények alapos gyanúja miatt ismeretlen tettes(ek) ellen. Az ügy jelenleg nyomozati szakban van.

2. A DUNAFERR Rt. szerzõdéses vagyonkezelése

A DUNAFERR Dunai Vasmû Rt. (továbbiakban DUNAFERR Rt.) az állam vállalkozói vagyonának egyik legnagyobb vagyoni értéket képviselõ tagja, jegyzett tõkéje közel 19,6 milliárd Ft, saját tõkéje 1996-ben 36,9 milliárd Ft, társasági részesedései kapcsán 60-80 milliárd Ft értékû vagyon mûködését befolyásolja. A társaságcsoport a térségben meghatározó foglalkoztatási centrum, közvetlenül 11 ezer embert foglalkoztat, partner kapcsolatok révén mintegy 130 ezer ember érdekelt kiegyensúlyozott mûködésében.

A vagyonkezelési szerzõdés elõkészítése hosszabb idõszakra nyúlik vissza, konstrukciója a DUNAFERR Rt. által készített, 1996. február 16-át követõen elõterjesztett privatizációs koncepción alapszik.

A koncepció a DUNAFERR Rt. társaságcsoport hosszú távú mûködését stratégiai jelentõségûnek minõsítette és ezen célnak rendelte alá privatizációját. A prognózis szerint, a DUNAFERR Rt.-nél az ezredfordulóra elkerülhetetlen a technológiai váltással kapcsolatos döntések meghozatala. Ennek 2003-2005. évek között várható költségei mai árakon kb. 60-80 milliárd Ft-ra tehetõk.

A technológia váltáshoz szükséges hazai tõke vélelmezhetõen nem biztosítható. A hosszabb távon megvalósítható privatizációt távolkeleti és/vagy amerikai befektetõk bevonásával, a technológiai váltás lefolytatására javasolták irányítani. A privatizáció elhúzódó elõkészítési idõszaka alatt, a technológiai váltással összefüggõ döntések meghozataláig - az egyéb alternatívák mellett - a DUNAFERR Rt. vagyonkezelésbe adását javasolták.

Az ÁPV Rt. ügyvezetése, illetve igazgatósága több alkalommal foglalkozott a kohászati társaság vagyonkezelésbe adásának javaslatával, végül az igazgatóság az 576/1996. (VI. 5.) határozatával elfogadta a koncepciót és döntött a DUNAFERR Rt. tulajdoni részének vállalkozói típusú vagyonkezelésbe adásáról 5 éves idõtartamra. Ennek megvalósítására elrendelte a nyílt, egyfordulós vagyonkezelési pályázat kiírását.

A részletes pályázati kiírást 11 társaság vásárolta meg, a beadási határidõig azonban csak egy pályázat, az Acél XXI. Kft. pályázata érkezett meg. Az igazgatóság 836/1996. (IX. 4.) határozatával kihirdetett nyertes vállalkozó az Acél XXI. Kft., melyet a DUNAFERR Rt. 21 menedzsere 100 millió Ft tõkével - a megpályázott vagyonkezelési feladatokra - alapított.

Az ÁPV Rt. igazgatósága a 885/1996. (IX. 25.) határozatával a vagyonkezelési szerzõdés tervezetet jóváhagyta és felhatalmazta az akkori vezérigazgatót a szerzõdés megkötésére, mely 1996. X. 1-jével meg is történt. A vagyonkezelési szerzõdés az 1995. évi privatizációs törvény alapján készült, annak formálisan megfelelt.

A DUNAFERR Rt. vagyonkezelési szerzõdése, a szerzõdéstervezet elõkészítése az ÁPV Rt. funkcionális (közgazdasági és jogi) ügyvezetõ igazgatóságai részérõl jelentõs kritikai észrevételeket váltott ki. A vagyonkezelési teljesítmények elsõ mérési idõpontja 1996. december 31-e volt, amely idõpontról a holding konszolidált mérlege csak a következõ év augusztusában állt rendelkezésre.

A szerzõdés hatálybalépését és a vagyonkezelés beindítását követõen jelentkezõ mûködési zavarok alapján -melyet az aktuális éves számvevõszéki ellenõrzés is tapasztalt - az ÁPV Rt. Felügyelõ Bizottsága munkatervi ellenõrzési feladatként 1997. I. f. évében egy átfogó vizsgálatot indított be, melyrõl a jelentését 1997. október 17-vel készítette el.

Az ÁPV Rt. vezérigazgatója a 1068/1997. (XI. 20) ügyvezetõi határozatban a szerzõdésmódosítás elõkészítési feladatai mellett a DUNAFERR Rt. vagyonkezelési szerzõdésének folyamatos gondozására egy Állandó Bizottság felállítását is elrendelte.

A létrehozott Állandó Bizottság már közremûködött a DUNAFERR Rt. (1996. évi tört idõszakban október 1-tõl ellátott) vagyonkezelési tevékenységének értékelésében, a vagyonkezelési szerzõdés módosításának elõkészítésében.

Az ÁPV Rt. igazgatósága 1997. december 10-i ülésén vitatta meg a 48/11/IG/1997. elõterjesztést "a DUNAFERR Dunai Vasmû Rt. vagyonkezelési szerzõdésének eddigi tapasztalatai, a vagyonkezelési szerzõdés módosítása" tárgyában.

Az ÁPV Rt. igazgatósága 914/1997. (XII. 10.) határozatával hozta meg az 1996. évi vagyonkezelési teljesítményeket jóváhagyó, valamint a vagyonkezelési szerzõdés módosítási kérdéseit rögzítõ testületi döntését.

A szerzõdés módosítása az ÁPV Rt.-ben tapasztalható jelentõs szakmai véleményeltéréseket nem szüntette meg.

A kialakult konfliktust egyrészt az ÁPV Rt. Felügyelõ Bizottságának a vonatkozó vizsgálat lezárására irányuló 1998. február 5-i dokumentuma, valamint az ÁPV Rt. vezérigazgatójának 1998. március 14-i feljegyzése mutatja be.

A Felügyelõ Bizottság a vizsgálat lezárásának indokaként megállapítja, "tekintettel arra, hogy a szerzõdés módosítása során a Felügyelõ Bizottság javaslatait az ügyvezetés nem vette figyelembe, valamint arra, hogy sem az ÁPV Rt. Igazgatósága, sem vezérigazgatója a mai napig a vizsgálati jelentésbe foglaltakra észrevételt nem tett, a Felügyelõ Bizottság a vizsgálatot lezárja".

Az ÁPV Rt. vezérigazgatójának álláspontja szerint "a részleges ellenõrzési jelentésben foglaltak egyáltalán nem tükrözik a vagyonkezelési szerzõdés idõközben bekövetkezett - sokoldalú szakmai konzultációkon, illetve döntési fórumokon is elfogadott - változásait, a magunk részérõl nem tudunk egyetérteni. Vonatkozik ez a vizsgálat ilyen körülmények mellett történõ lezárására és a végkövetkeztetésekre is".

Az ÁSZ ellenõrzés, a szerzõdés módosítás elõkészítése során eszközölt intézkedések közül jelentõs elõrelépésnek tekinti a funkcionális szervezetek képviselõinek bevonásával történt Állandó Bizottság létrehozását.

Az állami tulajdonos ellenõrzési tevékenységében további fejlõdés a felek által elfogadott és 1998-tól bevezetett új adatszolgáltatási rendszer. A vagyonkezelõ eszerint a DUNAFERR társaságcsoport nagyságrendileg mértékadó társaságairól negyedévente, a halmozódások kiküszöbölésére alkalmas részletezettségû "kvázi konszolidált" adatokat fog szolgáltatni.

A szerzõdés módosítás a fogalmakat, kötelezettségeket, a tulajdonosi ellenõrzés feltételeit pontosította. Egy-egy kritikus területen azonban az FB szigorító kezdeményezésével szemben, a módosítások kiterjesztõ jellegûek. (Pl. sikerdíj elõleg kifizetési feltételei)

A vagyonkezelési szerzõdéssel kapcsolatban számos kritikus (veszély) pont emelhetõ ki.

A szerzõdés elõkészítése során a felajánlott bankgarancia nagyságrendekkel alatta maradt a kezelésbe vett vagyonnak, az esetlegesen felmerülõ kártérítési felelõsségnek, illetve a megbízott által vállalt, a vagyon gyarapítása útján elõálló vagyonnövekménynek.

A vagyonkezelési szerzõdés mögött a Postabank Rt. által kibocsátott 500 millió Ft-os bankgarancia, a vagyonkezelõ Acél XXI. Kft. 100 millió Ft-os törzstõkéje, valamint a megkeresett de még nem folyósított éves vagyonkezelési, illetve sikerdíj áll.

Figyelembe véve a DUNAFERR Rt. privatizációs koncepcióját, az 5 éves futamidejû vagyonkezelés a meglévõ kohászati technológiai eszközök elhasználódásának idõszakára esik. A szerzõdés szerint ugyan a menedzsment a kohászati vagyon monoton növekedését prognasztizálta, azonban nem zárható ki, hogy a vagyonkezelési ciklus végére a technikailag avult és fizikailag elhasználódott kohászati eszközök tényleges vagyoni értéke lecsökken.

A szerzõdésben rögzített konstrukció alapján a vállalkozó díjazása két részbõl tevõdik össze. A fix díjból, amely a társaság saját tõkéje egy ezrelékének megfelelõ összeg/év. Továbbá a saját tõke növekményének függvényében a sikerdíjból, mely díj az elért vagyonnövekedés 12,5 %-a, mely a vagyonkezelõt az idõszak végén egyösszegben illeti meg. A sikerdíj alapja a DUNAFERR Rt. l996. évi konszolidált mérlege szerinti saját tõkét alapul véve a vagyonkezelési idõszak végére, 2001. december 31-re a társaság konszolidált mérlege szerinti saját tõke növekménye. Ha a vállalkozó a tett ígérvények alatt teljesít, akkor csak a vagyonnövekmény 4 %-a illeti meg sikerdíjként.

A szerzõdés továbbá a vagyonkezelés eredményességének függvényében az évenkénti konszolidált mérlegbeszámolót elfogadó közgyûlést követõen egy idõarányos sikerdíj elõleg kifizetését is szabályozta. Az 1996. évi induló 36,9 milliárd Ft saját tõkéhez viszonyítva a vagyonkezelési ciklus végére 2001. decemberre a szerzõdés mintegy 8 milliárd Ft saját tõke növekményt elõirányozva határozta meg az évente esedékes díjelõleg 125-300 millió Ft közötti nagyságát.

A sikerdíj meghatározásának módszere, annak a konszolidált mérlegbeszámolóban szereplõ saját vagyon alakulásához történõ hozzárendelése aggályos, mivel a vagyonkezelési ciklus záró idõszakában a mérlegben kimutatott saját tõke értéke jelentõsen eltérhet a kohászati vagyon tényleges (az azt jobban közelítõ könyvvizsgálói, illetve privatizációs) vagyonértéktõl. A kialakított szerzõdési konstrukció nem biztosítja a kifizetett sikerdíjak fedezetének képzõdését.

Megfelelõbb megoldást a vagyonkezelési szerzõdés átfogó vagyonértékelést követõ indítása, majd a ciklus végén átfogó értékelést követõ lezárása eredményezett volna. A szerzõdés indításakor azonban vagyonértékelés nem történt.

Problémát jelent a sikerdíj elõleg számítási rendszere is. A szerzõdésben rögzített metodikánál nehezen biztosítható, hogy a halmozott éves sikerdíj elõlegek belül maradjanak a végsõ elszámolás szerint meghatározott sikerdíjon. Továbbá a szerzõdésben szereplõ saját tõke növekedésére vonatkozó prognosztizáció bizonytalanságát mutatja, hogy az ötéves futamidõre elõirányzott 8 milliárd Ft-os tõkenövekménnyel szemben, 1996-ban a konszolidált mérlegbeszámoló közel 5 milliárd Ft tõkenövekedést mutatott ki. Az éves növekmény egynegyedére vonatkozóan (október l-jei indítás) a menedzsment a 12,5 %-os sikerdíj elõleget (153,4 millió Ft-ot) felvette. Az 1997. évrõl még nem áll rendelkezésre konszolidált mérlegbeszámoló, a várható saját tõkenövekményt 8-11 milliárd Ft között becsülik. A vagyonkezelés eddigi idõtartama alatt a menedzsment jelentõsen nagyobb könyvszerinti kohászati vagyon gyarapodást ért el, mint amennyit az ötéves ciklusban összesen vállalt.

Az elmúlt idõszakban a saját tõke növekménye döntõen két tételbõl adódott. Mindkettõ a vagyonkezelési szerzõdés megkötését megelõzõ idõszakra vezethetõ vissza. Egyrészt a leányvállalatok 1995. évi mérlegében már kimutatott, a DUNAFERR Rt. 1996 évi konszolidált beszámolójában megjelenõ 4,5 milliárd Ft vagyonérték. Másrészt az 1996. 09. 04-én alapított EMA-POWER Kft.-be történõ eszközapportálás során elvégzett eszközátértékelés (felértékelés) hatásaként megjelenõ 5,75 milliárd Ft érték.

A DUNAFERR Rt. vagyonkezelésére irányuló döntés - figyelemmel a társaság vagyonának volumenére, valamint a nemzetgazdaságban betöltött szerepére - jelentõs kockázattal jár. Reálisan nem várható el, hogy a belföldi menedzsment a kezelésbe vett vagyon nagyságrendjének megfelelõ biztosítékokat szolgáltasson. Az összes körülményt mérlegelve, a borsodi kohászat menedzseri, valamint operatív vagyonkezelõi mûködtetésével kapcsolatban kínálkozó analógiát is figyelembe véve, a DUNAFERR menedzseri vagyonkezelés - a szerzõdés kisebb korrekciója és egy szoros tulajdonosi ellenõrzés mellett - megfelelõen mûködtethetõ. A menedzseri vagyonkezelés mellett szól, hogy a dunaújvárosi kohászat az elmúlt idõszakban egy adósságkonszolidációs állami beavatkozás mellett önfinanszírozó módon mûködött és fejlõdött.

A vagyonkezelési szerzõdés, annak fõleg a sikerdíj elõlegre vonatkozó része a hosszabb távú sikeres mûködés érdekében azonban kiigazításra szorul. A szerzõdés szükséges módosításánál minimális célkitûzésként el kell érni, hogy az évente meghatározott, illetve kifizetett sikerdíj elõlegek belül maradjanak az alapszerzõdésben a vagyonkezelési idõtartamra meghatározott összértéken. (Az évente számított, illetve ténylegesen kifizetett összegek különbözetét zárolt számlán kellene gyûjteni és ez a szerzõdés lezárásakor az elszámolás tárgyát képezné.)

2. Az éves reorganizáció alakulása, különös tekintettel a borsodi kohászatra

1. A reorganizáció éves költségvetési elõirányzata és annak teljesítése

A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetésérõl szóló 1996. évi CXXIV. törvény az éves reorganizációs költségkeretet 10.000 millió Ft-ban határozta meg. Az éves költségelõirányzatot az 1997. évi XCI. törvény 12.500 millió Ft-ra megemelte.

Az ÁPV Rt. igazgatóságának döntési jogosultsága éves szinten 1.000 millió Ft keretösszegig, 200 millió Ft egyedi értékhatárig terjedt.

Az ÁPV Rt. 1997. évi reorganizációs kiadásainak jegyzékét a 4. sz. melléklet tartalmazza.

Az ÁPV Rt. 1997. évi reorganizációs ráfordításai közül végleges forrásjuttatásban 26 gazdálkodó egység részesült. Kormányhatározat alapján 7.478 millió Ft, ÁPV Rt. igazgatósági döntés alapján 811 millió Ft, összesen 8.289 millió Ft folyósítása történt meg.

Visszterhes forrásjuttatás (kamatmentes tulajdonosi hitelezés) összesen hat gazdálkodó egységet érintett. Kormányzati hatáskörben 404 millió Ft, ÁPV Rt. testületi döntés alapján 370 millió Ft, (ebbõl 200 millió Ft DAM Rt.) folyósítása történt. A lejárt, illetve áthúzódó hitelek összesen 774 millió Ft-ot tettek ki.

A DAM reorganizációjára a tárgyidõszakban kormányhatározatok alapján tervszerûen összesen 3.081 millió Ft reorganizációs támogatást fordítottak.

Összegezve a különbözõ reorganizációs ráfordításokat, az ÁPV Rt. 1997. évre végleges, vagy visszterhes forrás formájában - a költségvetési elõirányzaton belül maradva - összesen 12.144 millió Ft támogatás folyósítását mutatta ki. Az éves reorganizációs ráfordításokat megnöveli egy átminõsítésre szoruló 575 millió Ft-os költségtétel. A kiadás a DAM Rt. Csepeli Csõgyárral szembeni követelésének a kivásárlásával keletkezett, ezt a ráfordítást az ÁPV Rt. a DAM Rt. privatizációt elõkészítõ költségeként könyvelte. A követelés kivásárlás csõdmenedzselési intézkedésként, a szolgáltatásaik beszüntetését bejelentõ energia szállítók 60 napon túli tartozásai rendezésével a kohászati termelés fenntartására irányultak. A DAM Rt. a vizsgált idõszakban is 3 milliárd Ft-ot meghaladó - kormányzati döntésen alapuló - támogatásban részesült, így az 575 millió Ft-os ráfordítás csak a kormányzati reorganizáció kiegészítését képezte. Továbbá a költségtétel minõsítése szempontjából lényeges körülmény, hogy annak megtérülése reálisan nem volt látható, mivel a követelés kivásárlást követõen a Csepeli Csõgyár felszámolásba került.

A felsorolt ismérvek alapján az 575 millió Ft-os követelés kivásárlás reorganizációs ráfordításnak minõsíthetõ, mely korrekcióval az éves összes reorganizációs ráfordítás 12,7 milliárd Ft körül alakult. Ez több mint 200 millió Ft-tal meghaladja az éves elõirányzatot, és a túllépések miatt az ÁPV Rt. a módosított éves költségvetésrõl szóló 1997. évi CXI. törvény 21. § (3) bekezdésében szabályzottakat megsértette.

Az ÁPV Rt. igazgatóságának döntése alapján - saját hatáskörben - összesen 1.181 millió Ft reorganizációs ráfordítást eszközöltek és ez meghaladta a törvényben éves szinten rögzített 1.000 millió Ft költségkeretet.

A túllépés a DAM hitele kapcsán keletkezett. Ennek ellenére az ÁPV Rt. reorganizációs tevékenységében elõrelépés tapasztalható mind a költségkerettel folytatott gazdálkodásban, mind a döntési, hatásköri jogosultság szabályainak a betartásában.

További javulás tapasztalható a kormányzati hatáskörû reorganizációs döntések dokumentálásában, a vonatkozó kormányhatározatok elõkészítésének biztosításában.

Kedvezõ változás az is, hogy kilenc erdõgazdasági társaság, valamint az MFS Magyar Lõszergyártó Vállalkozás esetében új és megfelelõ tulajdonosi hitelkonstrukciót alkalmaztak. E szerint az ÁPV Rt. készfizetõ kezesség vállalása mellett 1997. évben összesen 920 millió Ft hitel banki folyósítása történt meg. Az ÁPV Rt. reorganizációs ráfordításként csak az átvállalt kamat teljesítését számolta el, ez a tárgyidõszakban 46 millió Ft-ot tett ki.

A reorganizációs költségkerettel folytatott gazdálkodás javuló tendenciáját fõként a megfelelõen elõkészített és tervezett reorganizációs tranzakciók eredményezték, azonban a II. félévben váratlan csõdmenedzselési feladatok is megjelentek (DAM Rt. elmélyülõ gazdálkodási, csõdmenedzselési válsága).

2. Az ÁPV Rt. reorganizációs tevékenységének szervezése, fejlesztése

Az ÁPV Rt. több olyan, - a számvevõszéki ellenõrzés által is kezdeményezett - belsõ szabályozást alakított ki, melyek bevezetése várhatóan a társaság
szervezettségét és áttekinthetõségét jelentõsen javítja. Ilyen például a pénzügyi kötelezettségvállalások eljárási rendjét szabályozó 8/1997. sz. vezérigazgatói utasítás.

A szabályzat 1997. június 1-jétõl lépett hatályba, azonban alkalmazása még nem teljes körû.

Az új szabályozást fõként az ÁPV Rt. saját hatáskörû döntéseinél, illetve az állami beavatkozással érintett 14 erdõgazdasági társaság esetében alkalmazták. Jelentõs volumenû és tipikusan nem üzleti célú állami beavatkozások esetében az elõírt kockázatelemzési és megtérülési vizsgálatok elkészítését mindezideig mellõzték.

Az ÁPV Rt. számviteli politikájában, számlarendjében 1998. január 1-ig nem definiálta megfelelõen a reorganizációs költségeket, ezért a különféle költségszámlák között nagyfokú átjárhatóság tapasztalható.

Az 1998. évi költségvetési törvény jelentõsen átalakította az ÁPV Rt. kiadási jogcímeit, így a kiadási elõirányzatok felhasználását a 4/1998. sz. vezérigazgatói utasításban újra szabályozták. Az 1998. január 1-jével hatályba lépett utasítás a reorganizáció fogalmát helyesen úgy határozza meg, hogy az nem más mint a társaságok mûködési és gazdálkodási feltételeinek hosszú távú fejlesztésére irányuló, vissza nem térítendõ támogatás. Tehát a "visszterhes forrásjuttatás" a jövõben mint reorganizációs (visszatérülõ, avagy nem megtérülõ) ráfordítás megszûnik.

A reorganizáció szûkítõ szabályozása mellett azonban az ÁPV Rt. mozgástere jelentõsen megnövekedett a válsághelyzetek kezelésével kapcsolatos költségvetési jogcím 1998. évi bevezetésével.

3. Az egyes reorganizációs tranzakciók

Az éves reorganizációs ráfordításokkal kapcsolatos ellenõrzés fõként a kohászati, erdõgazdasági, valamint agrárgazdasági portfolióba tartozó vállalkozások tranzakcióira irányult. Ezek a reorganizációs beavatkozások közel 7,5 milliárd Ft ráfordítással valósultak meg, az éves reorganizációs összköltségnek 62 %-át képviselik. A 4. sz. mellékletben szereplõ 55 kiadási tételbõl, 48 tétel dokumentációs vizsgálati tapasztalatait tartalmazza a jelentés.

1. A DAM Rt.-vel kapcsolatos 1997. évi reorganizációs kifizetések alakulása

A diósgyõri kohászattal kapcsolatos éves reorganizációs ráfordításokat részint tervezhetõ tételek, részint a váratlan válságmenedzseléssel összefüggõ azonnali kifizetések képezték. A tervszerû kifizetések egyrészt a borsodi acélipar reorganizációjának folytatására kiadott 2364/1995. (XI. 28.) Korm. határozat tárgyidõszaki intézkedéseinek végrehajtására, másrészt a kohászati reorganizáció befejezõ döntéseit tartalmazó 2038/1997. (II. 12.) Korm. határozat teljesítésére történtek.

A borsodi kohászat reorganizációjának célját 1994. elején a Kormány abban határozta meg, hogy olyan nagyságrendû és struktúrájú kohászati ipart kell kialakítani, amely képes az önfenntartásra, megtermeli költségei fedezetét és elsõsorban a hazai fogyasztók igényeihez igazodik.

A koncepció megvalósítására szolgáló szerkezetátalakítási és válságkezelési intézkedéseket, valamint a reorganizációt lezáró döntéseket összesen 5 kormányhatározat tartalmazza.

A kormányhatározatok a DAM Rt. társasága esetében átfogó hatékonysági célkitûzésként, a technológiai átalakítással történõ önfinanszírozó mûködést rögzítették, melyet 1997. IV. n. évére ütemeztek.

A 2364/1995. Korm. határozat 1997. évi esedékes intézkedéseire összesen 1.281 millió Ft folyósítása történt meg.

A borsodi acélipar reorganizációjának befejezéséhez szükséges döntéseket a 2038/1997. (II. 12. ) Korm. határozat rögzíti. A határozat az ózdi elektrokemence telepítésének elmaradása miatt felszabadult és a DAM társasághoz átcsoportosított fejlesztési támogatás felhasználását, valamint további létszámleépítések finanszírozását szabályozza. Fejlesztési feladatokra 510 millió Ft, forgóeszköz bõvítésre 900 millió Ft, valamint létszámleépítés támogatására 390 millió Ft-ot hagyott jóvá. Az intézkedések teljesítésének összes költsége 1.800 millió Ft volt.

A 2364/1995. Korm. határozat alapján eszközölt 1.281 millió Ft reorganizációs ráfordítás, valamint a 2038/1997. Korm. határozat alapján folyósított 1.800 millió Ft reorganizációs költség az éves gazdálkodásban tervezhetõ kötelezettségként jelentkeztek.

Az év során, a DAM Rt.-nél második negyedévtõl kezdõdõen egy fokozatosan elmélyülõ mûködési válság alakult ki. Az év indításakor tervezett és a kormányhatározatok által elérni kívánt gazdálkodási egyensúly nem jött létre, sõt alapvetõen felborult. Ez váratlanul csõdmenedzselési beavatkozásokat tett szükségessé.

Az ÁPV Rt. megítélése szerint a DAM-nál kialakult válságot a rendezésre irányuló kormányhatározat késedelmes meghozatala okozta.

"A tranzakció célja a DAM Rt. privatizációjának elõsegítése volt, annak idõpontjában a kivásárolt követelés reális áron történõ értékesítésére volt esély és erre az ÁPV Rt. és más társaságok (pl. MOLR Rt.) között folytak is tárgyalások.
.....az 1997. február 12-i kormányhatározatot megalapozó elõterjesztést az IKIM és az ÁPV Rt. közösen készítette 1996. novemberében - ebbõl eredõen az akkori adatok és helyzetértékelés alapján készült prognózisokat tartalmazta - és decemberben beterjesztette a Kormány napirendjére. Az elõterjesztés azzal számolt, hogy a források még 1996. évben folyósításra kerülnek a DAM Rt. részére. A három hónapos késés több száz millióval növelte a szükséges források összegét".

Diósgyõri Acélmû társaságnak 1994-ben a felszámolás alatt az átlagos havi vesztesége kb. 520 millió Ft-ot tett ki, a DAM Rt.-nél ez 1995-ben kb. 436 millió Ft/hó átlagos értéket képviselt, 1996-ban pedig 322 millió Ft/hó összeget, 1997-ben az átlagos havi veszteséget 32 millió Ft-ban prognosztizálták, de ez 1997. I-VIII. hónapja között ténylegesen 500-700 millió Ft/hó érték között alakult.

A diósgyõri kohászat felszámolásának elkerülése, az energia szállítók szolgáltatásainak biztosítása, a tulajdonos részérõl rendkívüli csõdmenedzselési intézkedéseket tett szükségessé.

Csõdmenedzselési beavatkozás volt augusztusban a DAM Rt. részére az éves reorganizációs keret terhére nyújtott 200 millió Ft-os tulajdonosi hitel folyósítása.

A hitelfolyósítási kényszer miatt az ÁPV Rt. a költségvetési törvényben szabályozott 1 milliárd Ft-os éves keretét 181 millió Ft-al túllépte.

A DAM a CIB Bank felé fennálló 1997. április 1-én esedékes tõke- és kamattörlesztési kötelezettségének nem tett eleget. A készfizetõ kezességvállalás alapján az ÁPV Rt. 443,9 millió Ft-ot fizetett ki. A várható privatizáció miatt késõbb a CIB Bank mindkét hitelt felmondta. A kötelezettségek ÁPV Rt. tartalékalapja terhére történõ rendezése összesen 2.823 millió Ft-ot tett ki.

A mûködõképesség fenntartását szolgálta továbbá a Csepeli Csõgyár DAM Rt. felé fennálló 720 millió Ft-os tartozásának 80 %-os árszinten, 575 millió Ft ráfordítással történõ kivásárlása. Ezek mindösszesen 3.598 milliárd Ft-ot tesznek ki.

A DAM Rt.-vel kapcsolatos, különbözõ jogcímen elszámolt reorganizációs és csõdmenedzselési ráfordítások összességében 6.679 millió Ft-ot tettek ki. Ebbõl 3.081 millió Ft volt a kohászati reorganizációval kapcsolatos, kormányhatározatokon alapuló "tervszerû" ráfordítás, míg 3.598 millió Ft a különbözõ jogcímeken elszámolt, a folyamatban lévõ privatizációs tárgyalásokkal párhuzamosan felmerült "váratlan" csõdmenedzselési beavatkozásokkal kapcsolatos ráfordítások összege.

A DAM Rt. privatizációjára 1997. májusától kezdõdõen három fordulóban történt kísérlet, melyek közül az októberben elhatározott zártkörû meghívásos pályázat 1998-ra áthúzódóan eredménnyel zárult. A diósgyõri kohászat vagyonát értékesítették.

A DAM Rt. reorganizációjának lezárásaként kialakított üzleti tervtõl a reál folyamatok alapvetõen eltértek. A privatizációs kísérletek során egyre mélyülõ válság alakult ki, a társaság értékesítésének pozíciói jelentõsen leromlottak. Az ÁPV Rt. vezetése, illetve a Kormány elõtt két döntési alternatíva volt. A jelentõs tõkejuttatással történõ gyors privatizáció, illetve a rövid átfutással felszámolási eljárásba torkoló csõdkezdeményezés. A diósgyõri kohászat magánosítása - egy szavazatelsõbbségi részvény megtartása mellett - 1998-ban megtörtént, illetve a szerzõdésben vállalt feltõkésítési kötelezettségek teljesítése folyamatban van.

A válsághelyzet kialakulásában közrejátszó külsõ és belsõ tényezõk közül a menedzsment tevékenységének értékelése és elmarasztalása a DAM Rt. 1997. november 6-i rendkívüli közgyûlésén megtörtént.

Az ÁPV Rt.-nek a Diósgyöri Acélmû társasággal kapcsolatos - kormányhatározatokon alapuló - reorganizációs támogatása, a tervezhetõ éves reorganizációs kerettel folytatott gazdálkodása megfelelõ volt. A második félévben kényszerhelyzetben ellátott csõdmenedzselés, elsõsorban a privatizációra, a társaság mûködésének fenntartására irányult, mellyel az ÁPV Rt. a kitûzött kormányzati célt teljesítette.

4. Az erdõgazdasági portfolió, valamint az egyes agrár társaságok reorganizációja

Az ÁPV Rt. igazgatósága a 6/1997. (I. 8.) határozatával hozta meg azt a döntést, mely szerint az 1997. évi módosított költségvetési törvényben rögzített 12,5 milliárd Ft-os reorganizációs keret terhére a tartósan állami tulajdonban maradó erdõgazdaságoknak közel 2 milliárd forintos reorganizációs keretet biztosít, de az egyes társaságok reorganizációjáról egyedileg dönt.

A rendelkezésre álló reorganizációs keret felosztása elõtt az ÁPV Rt. tájékozódott - az erdõgazdaságok által benyújtott üzleti tervek alapján-, az egyes társaságok támogatási szükségletérõl. Megállapították, hogy többségüknél szükséges a támogatás, hisz ilyen módon jutnak forráshoz az elmaradt fejlesztések megvalósítására. Az erdõgazdasági társaságok termelõ-berendezéseinek állapota, a kapcsolódó infrastruktúra, az elmaradt pótlások hiánya egyre nagyobb összeget igényel. Egyes társaságoknál azonban a benyújtott igényt gazdasági számítások nem támasztották alá. A reorganizáció célja a csõdeljárások megelõzése, valamint az elmaradt infrastruktúrális beruházások megvalósítása volt.

Az ország 17 millió hektár erdõterületébõl az ÁPV Rt. 19 erdõgazdasága mintegy 962 ezer hektár állami erdõt és egyéb földterületet kezel. Az 1997-ben hatályba lépett "az erdõrõl és az erdõ védelmérõl", "a vad védelmérõl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról" és "a természet védelmérõl" szóló törvények végrehajtása a gazdálkodás eredményességére jelentõs hatással lehetnek.

A társaságok a jelenlegi törvényi szabályozás szerint 100 %-ig tartósan állami tulajdonban vannak, a reorganizáció tulajdonosi befektetésnek minõsül és hosszabb távú elképzelések megvalósítását célozza. Az erdészeti társaságok csak részben profitorientáltak, a környezetvédelmi és egyéb - a társadalomra elõnyös hatások nem mérhetõk és számszerûsíthetõk, ezért a megtérülés csak hosszabb távon várható.

Ebben a szellemben készítette el az ÁPV Rt. a kormány-elõterjesztést az erdészeti társaságok reorganizációjával kapcsolatban. A 2152/1997. (VI. 11.) Korm. határozat alapján összesen 14 társaságnál került a jegyzett tõke megemelésére, 1.960 millió Ft ráfordítással.

További, összesen 9 erdõgazdasági társaság esetében 770 millió Ft hitel felvételéhez az ÁPV Rt. készfizetõ kezességet vállalt. A hitelek kamatainak teljesítését szintén az ÁPV Rt. vállalta.

Az ÁPV Rt. tartós állami tulajdonú portfoliójába jelenleg 27 mezõgazdasági társaság tartozik. A 27 agrár társaság 1997-ben 58,0 milliárd Ft saját tõkével és 28,7 milliárd Ft jegyzett tõkével rendelkezett. Összes árbevételük 108,5 milliárd Ft- volt.

E társaságoknál a forgótõke szint átlagosan 1997-ben 53 % volt. A jövedelmezõség javításának célszerû módja - a jövedelem termelõ beruházásokon túl - a közel 12 milliárd Ft nagyságrendû rövidlejáratú hitelállomány egy részének kiváltása.

Az ÁPV Rt. 1997. évben a 2114/1997. Korm. határozat alapján a Martonseed Rt. reorganizációja keretében 300 millió Ft tõkeemelést hajtott végre. Tõkeemelésre ezen túlmenõen a Hortobágyi Halgazdaság Rt.-nél, a Bácsalmási Agráripari Rt.-nél, az Alcsiszigeti Mg. Rt.-nél, a Szarvasi Agrár Rt.-nél, valamint a Lábod-Mavad Rt.-nél került sor 200-200 millió Ft, illetve 150-100 és 51 millió Ft összegben. A tõkejuttatás a Hortobágyi Halgazdaság esetében a mûködõképesség fenntartását, míg a másik négy társaságnál a forgótõke szint növelését és beruházási célokat szolgált.

3. Az ÁPV Rt.-hez rendelt vagyon, a vagyon változása

1. A hozzárendelt vagyon nyilvántartási rendszere

• a gazdasági társasággá átalakult állami vállalat valamennyi - külsõ vállalkozók tulajdonába nem került - társasági részesedése,
• tröszt, tröszti vállalat , egyéb állami gazdálkodó szerv vagyona, az állami vállalat által létesített leányvállalat vagyona,
• a törvény hatályba lépésekor az ÁVÜ, illetve az ÁV Rt. tulajdonában lévõ társasági részesedés, valamint az ezeket a szervezeteket megilletõ egyéb vagyon, vagyoni értékû jog , illetve az azokat terhelõ kötelezettség,
• a Kincstári Vagyonkezelõ Szervezettõl, illetve más intézménytõl, minisztériumoktól átvett vállalkozói vagyon.

1. A hozzárendelt vagyon változása

Az ÁPV Rt.-hez tartozó hozzárendelt vagyon 1996. év végén nyilvántartási értéken 1.166,7 milliárd Ft volt. Ebbõl 1.130,6 milliárd Ft az 1045 gazdálkodó szervezetben lévõ vagyon, és 36,1 milliárd Ft az elvont, átvett, vásárolt eszközök értéke. (5. sz. melléklet)

Az ÁPV Rt.-hez tartozó hozzárendelt vagyon 1997. december 31-i záró értéke 793,35 milliárd Ft volt. Ebbõl 765,98 milliárd Ft a gazdálkodó szervezetekben lévõ állami vagyon, 27,37 milliárd Ft az elvont, átvett eszközök értéke.

Nõtt az ÁPV Rt.-hez tartozó állami tulajdon értéke a privatizációs törvény módosítása, a tulajdonos jogokat gyakorló intézmény változtatása, az egyes vagyonkezelõktõl átvett tulajdon, illetve a portfoliók cseréje alapján az ÁPV Rt.-hez került vagyoni részesedések miatt.

Csökkent az ÁPV Rt.-hez tartozó állami tulajdon értéke, és változott az összetétele a tulajdonosi jogok törvényi kötelezettségen alapuló átadása, a privatizációs értékesítések, a portfoliócserék, a törvényi kötelezettségen alapuló vagyonátadások, és a saját alapítású társaságoknak történõ apport átadás értékével.

A vagyonnövekedés és csökkenés együttes hatásaként az ÁPV Rt. által kezelt vagyon nyilvántartási értéken 373,35 milliárd Ft-tal csökkent 1997-ben.

A csökkenésben legjelentõsebb tényezõ a privatizáció, 226,7 milliárd Ft nyilvántartási értékû vagyont értékesítettek. Portfoliócsere miatti csökkenés nyilvántartási értéken 44,85 milliárd Ft volt. A csere ellenértékeként 26,4 milliárd Ft nyilvántartási értékû vagyont kapott az ÁPV Rt., így egyenlegként a hozzárendelt vagyon 18,4 milliárd Ft-tal csökkent. Saját alapítású társaságokba történõ apportálás miatt mintegy 4 milliárd Ft értékû vagyoncsökkenés következett be, melynek legnagyobb hányada társasági részesedés. A 20 önkormányzatnak kiadott gázközmû részvények összesen 31,38 milliárd Ft-tal csökkentették a hozzárendelt vagyon nyilvántartott értékét. A TB önkormányzatoknak 32,2 milliárd Ft nyilvántartási értékû vagyont adtak át. A társasági részesedésekben lévõ mûködõ, privatizálható vagyon ez utóbbi jogcímeken 112,43 milliárd Ft-tal csökkent.

Az 1997. év végén mûködõ 282 társaság és 3 vállalat (a gazdálkodó szervezetek 37 %-a) birtokolja a vagyon 83 %-át, 635,72 milliárd Ft értékben.

Az ÁPV Rt. portfoliójában kimutatott 775 szervezet 63 %-a (490 db) a felszámolás, végelszámolás alatti körbe tartozik. Együttes kimutatott vagyonuk 130,26 milliárd Ft volt. Ez azonban nyilvántartási okokból - mivel az az eljárás megindításának, általában több évvel ezelõtti idõpontra vonatkozó vagyoni állapotát tükrözi - valós vagyoni értéket az állam számára nem jelent. Az eljárások lezárását követõen minimális - a korábbi évek adatai szerint a kimutatott vagyon 5-10 %-a - megtérülés várható.

Az elvont, átvett eszközök értéke a vagyonnövekedés, vagyoncsökkenés együttes hatásaként az év eleji 36,07 milliárd Ft-ról összességében 8,7 milliárd Ft-tal csökkent, 1997. év végi értéke 27,37 milliárd Ft. Ez a zömében igen nehezen értékesíthetõ vagyon az ÁPV Rt-hez tartozó hozzárendelt vagyon mintegy 3 %-a.

2. A mûködõ gazdálkodó szervezetek száma, vagyona

A mûködõ társaságok száma 282 (ebben nem szerepel az a 7 társaság, amelynek sorsa jogi úton rendezõdik a CO-NEXUS társasággal kötött vagyonkezelési szerzõdés következményeként, illetve a jelenleg vagyonkezelésben lévõ négy társaság), nyilvántartott vagyonuk 634,48 milliárd Ft. A 116 társaság részben vagy egészben tartós állami tulajdonú, ez a mûködõ vagyonnak a közel fele (44 %-a).

A mûködõ társaságok közül 51 az agrárgazdaság, 114 az ipar, 46 a kereskedelem, 37 a közlekedés, hírközlés, 34 pedig egyéb ágazatba tartozik.

Az ÁPV Rt. 1997. év végén 3 mûködõ állami vállalatot mutatott ki nyilvántartásában, a hozzárendelt vagyon értéke 1,24 milliárd Ft. (Ez alapvetõen a Mecseki Ércbányászati Vállalatban lévõ állami tulajdon.)

A privatizálható vagyon értéke az 1997. év végi adatok szerint mintegy 353 milliárd Ft volt.

A tartós és privatizálható vagyon aránya az állam tulajdonosi, gazdaságpolitikai érdekeinek megfelelõen jelentõs különbséget mutat ágazatonként (6/a,
6/b sz. melléklet). A tartós állami tulajdonú társaságok közül 19 az erdõgazdaság, 27 az agrárgazdaság, 33 az ipar, 33 a közlekedés, hírközlés ágazatba tartozik és 4 társaság más egyéb ágazatba sorolható.

Az erdõgazdasági társaságok 23,9 milliárd Ft vagyona teljes egészében a tartós vagyoni körbe tartozik. A törvény a tartós állami tulajdoni hányad mértékét az agrárgazdasági társaságok esetében 75 %-ban határozza meg, s csak néhány esetben ír elõ ettõl eltérõ mértéket.

Jelenleg a társaságok döntõ része 100 %-os mértékben állami tulajdonban van. Kivétel ez alól a Bólyi Mg. Rt. (91,2 %), a Bábolna Rt. (94,6 %), s a Lábod-Mavad Rt. (50,5 %).

Az agrárgazdasági társaságokban lévõ állami vagyon mintegy 23 %-a (8,2 milliárd Ft) tartozik a még privatizálható vagyoni körbe. Az alacsony tõkeellátottságot mutatja, hogy összesen 22 társaság privatizálható vagyonáról van szó. Ugyanakkor igen lényeges körülmény , hogy a társaságok legalapvetõbb termelési eszköze - a termõföld - nem szerepel értéken a társaságok könyveiben (a földtörvény értelmében gazdasági társaság termõföldtulajdont nem szerezhet). Kivételt a Bábolna Rt. jelent, amelynek átalakulási mérlegében szerepelt, s így ma tulajdonában van az általa mûvelt termõföld.

Önmagában azonban a privatizálandó vagyon értéke nem jellemzi annak súlyát, hiszen ebben az esetben is egy igen fontos nemzetgazdasági ág privatizációjáról születik döntés.

A társaságok által használt termõterület közel 177 ezer hektár (az elmúlt években a földalap 114 ezer hektárral csökkent a kárpótlás és az alkalmazotti földalap biztosítása következtében).

Az ipar ágazatba tartózó társaságok állami tulajdonú vagyonának 56 %-a tartozik a privatizálható vagyoni körbe, tömegét tekintve azonban ez a legnagyobb összeg, 225,3 milliárd Ft.

A közlekedés, hírközlés ágazatban a legnagyobb - 62 %, - a privatizálható állami vagyon aránya, ez mintegy 46,8 milliárd Ft.

A privatizálható vagyon fele öt kiemelt társaságnál koncentrálódik; vagyonukból még 164 milliárd Ft, az ÁPV Rt. tulajdoni részének 46 %-a privatizálható. (MAHART 2,6 milliárd Ft, MVM Rt. 114,8 milliárd Ft, MALÉV 5,8 milliárd Ft, MOL Rt. 35 milliárd Ft. és Antenna Hungaria Rt. 5,7 milliárd Ft).

0. A tartós állami tulajdon értéke, változása 1997-ben

• a MOL Rt. esetében az állam szavazatelsõbbségi részvénnyel rendelkezik,
• az Alkaloida Rt.-ben az állami tulajdon 25 % + 1 szavazat,
• a MATÁV Rt. 1993. évi privatizációjával egyidejûleg a koncessziós szerzõdést is megkötötték, az állam érdekeit az egy aranyrészvényhez kapcsolódó jogok is biztosítják,
• az Antenna Hungária Rt. többségi állami tulajdonban van, külön koncessziós szerzõdés nélkül folytatja a mûsorszórási tevékenységet (Az illetékes ügyvezetõ igazgatóság tájékoztatásában kiemeli; amennyiben az állam többségi tulajdona 50 % alá csökkenne, a privatizációs eljárás során kell gondoskodni a koncesszióköteles tevékenység kölcsönös kötelezettségeirõl),
• Volán részvénytársaságok száma 24, a helyi közlekedésben állami koncessziós feladatot látnak el, többségi állami tulajdonban vannak és a hatályos privatizációs törvény szerint abban is maradnak.

1. A saját alapítású társaságok

• felhatalmazta az ÁPV Rt. vezérigazgatóját a maradványvagyon hasznosítására,
• a folyamatban lévõ peres eljárások intézésével a Jogi Ügyvezetõ Igazgatóságot bízta meg,
• a társasági részesedéseket és más apportálható vagyonelemeket a 100 %-ban ÁPV Rt. tulajdonú NOVOCASH Kft-be apportálta,
• az ÁPV Rt. Igazgatósága részére az ÁPV Rt. portfoliójában lévõ felszámolás alatti cégek helyzetét bemutató elõterjesztés készítését rendelte el.

1. Az elvont, átvett, vásárolt eszközökben lévõ állami vagyon

Az elvont, átvett, vásárolt eszközvagyon - az értékesítések, más vagyonkezelõnek történõ vagyonátadások, ingyenes vagyonjuttatások, illetve a vagyonátvételek, s a végelszámolások alapján átvett maradványvagyon együttes hatásaként - 8,7 milliárd Ft-tal csökkent az elõzõ évhez képest, 1997. évi záró értéke 27,37 milliárd Ft lett.

Az elvont, átvett, maradvány eszközök összes értékének legnagyobb része (70 %-a) ingatlan.

Az ÁPV Rt.-nél lévõ összes végelszámolási maradványvagyon értéke 1997. év végén 1,6 milliárd Ft, melynek 73 %-a követelés, 4 %-a ingatlan. Az eszköz állomány 1997. évben a végelszámolásokból származó maradvány vagyon átvétele alapján 582,6 millió Ft-tal nõtt. Ennek is legnagyobb hányada, 66 %-a követelés.

A Kincstári Vagyonkezelõ Szervezettõl átvett eszközvagyon nyilvántartási értéke összesen 28,4 milliárd Ft volt, amely szinte teljes egészében katonai ingatlan.

A társaságoktól elvont, leválasztott, egyéb vásárolt eszközök értéke 12,2 milliárd Ft.

Csökkent az eszközállomány a különbözõ vagyonátadások eredményeként összesen 10,3 milliárd Ft-tal. Ennek legnagyobb része (97 %-a) a különbözõ települési önkormányzatoknak átadott munkásõr, illetve szovjet katonai ingatlan. Összesen 3,6 milliárd Ft nyilvántartási értékû eszközt (telek, üdülõingatlan) értékesítettek 1,35 milliárd Ft szerzõdéses értéken.

Vagyonkezelésre 0,57 milliárd Ft, környezeti kárelhárításra 1,93 milliárd Ft-ot fordítottak.

Az elvont, átvett eszközök legnagyobb hányada nehezen értékesíthetõ, valós vagyoni értéket csak néhány esetben jelent. A végelszámolási maradványvagyon döntõ többségét a követelések teszik ki, amelyek behajtása bizonytalan.

2. Az ÁPV Rt.-hez tartozó termõföld vagyon

1. A privatizációhoz és a vagyonkezeléshez kapcsolódó, valamint a jogszabályokból eredõ kötelezettségek helyzete

1. A privatizációhoz és a vagyonkezeléshez kapcsolódó kötelezettségek helyzete

Az ÁPV Rt.-nek a privatizációhoz és a vagyonkezeléshez kapcsolódóan többféle kötelezettsége van. Ezek egyik köre a szavatosságvállalás, amely magában foglalja a privatizációhoz kapcsolódóan a jogi, a kereskedelmi (kellék) és környezetvédelmi szavatosságokat. A másik kör az ÁPV Rt.-hez tartozó társaságok hitelfeltételéhez és kötvénykibocsátásához adott garancia. Ide tartozik továbbá a vagyonelvonáshoz kapcsolódó, törvényben meghatározott mértékû kezességvállalás is.

1. A privatizációhoz kapcsolódó kötelezettségek

A privatizációhoz kapcsolódó szavatossági kötelezettségek állománya az egyes jogcímeket tekintve 1997. és 1996. évek nyilvántartásai szerint nem hasonlíthatók össze, mert más struktúrában készültek.

A mintegy 29 milliárd Ft-ban számított 1997. év végi kötelezettség jelentõsen alatta marad az egy évvel korábban kimutatott 38,2 milliárd Ft-nak, mert 1997. évben egyes kötelezettségek elévültek, más esetekben pedig a beváltás miatt megszüntek. Az 1997. évi privatizációs szerzõdésekben az ÁPV Rt. nem vállalt új kötelezettségeket (mindössze a Budapesti Erõmû jogi 49,35 millió Ft-os és a Csepeli Fémmû Rt. 111,5 millió Ft-os környezetvédelmi kötelezettsége szerepel növekedésként a nyilvántartásban).

A kötelezettségek beváltásának tervezésénél alkalmazott számítási metodika és a figyelembe vett valószínûségi kulcsok évek óta változatlanok. A szavatosság jellegû kötelezettségállomány miatti tényleges kifizetés lényegesen kisebb mint amelyet e módszerrel és valószínûségi kulcsokkal becsültek. A privatizációs tartalékalap jövõbeni tervezésekor ezt a tényt figyelembe kell venni.

1997-ben a kalkulált 29 milliárd Ft kötelezettség helyett 8,52 milliárd Ft-ot fizettek ki, amibõl a szavatosság körébe 4,82 milliárd Ft-al tartozott.

Az 1997. december 31-i szavatossági kötelezettség állomány számított értéke jogcímek szerint a következõ volt:

jogcím	érték milliárd Ft
jogi	2,13
tulajdon	1,03
környezetvédelmi	15,00
pénzügyi	10,41
permentesség	0,00 (4,72 millió Ft)
Összesen:	28,57

2. A vagyonkezeléshez kapcsolódó kötelezettségek

• Az ÁPV Rt. a DAM Rt.-nek a CIB Hungária Bank Rt.-vel kötött hitelszerzõdéséhez 2 milliárd Ft összegû készfizetõ kezességvállaló nyilatkozatot tett. Ez a kötelezettségvállalás nem szerepel az év végi állományban.
• A kötelezettségállomány nem tartalmazza a Nitrokémia 2000 Rt. kötvénykibocsátásához biztosított 2 milliárd Ft értékû készfizetõ kezességvállalást sem.
• A Miskolci Hûtõipari Rt. 100 millió Ft értékû KHB Rt. kölcsönszerzõdéséhez nyújtott kezességvállalás kimaradt ugyan a nyilvántartásból, bár itt egy olyan kötelezettségrõl van szó, amely még ugyanebben az évben meg is szûnt.

1. Az ÁPV Rt. tartalékképzési kötelezettsége és felhasználása

1. A jogszabályokból eredõ kötelezettségek helyzete

0. A társaságoknak visszajáró 20 % (Privatizációs Ellenérték Hányad (PEH)

Ezen a jogcímen az ÁPV Rt. 1997. január 1-jén 27,23 milliárd Ft kötelezettséget tartott nyilván, 1996. év végéig összesen 6,6 milliárd Ft-ot fizettek ki.

Az 1989. évi XIII. tv. szerint átalakult, vállalati tanács által vezetett, illetve "önigazgató" állami vállalatok privatizációjakor a társaságoknak az árbevétel 20 %-a visszajár. Ez az alaptõkén felüli vagyonukat növeli és dolgozói részvény kibocsátására szolgál. Ennek neve Privatizációs Ellenérték Hányad, rövidítve a továbbiakban PEH.

Az ÁPV Rt.-nek az 1125/1996. (XII. 19.) Korm. határozat alapján megtett intézkedései alapján a PEH és a késedelembõl eredõ évi 20 %-os kamat kifizetése 1997-ben felgyorsult.

Az ÁPV Rt. igazgatósága a 23/1997. (I. 9.)-i határozatában elõírta, hogy, minden olyan esetben, amikor az elutasításnak nincs jogi alapja, a kifizetéseket meg kell kezdeni. Ezen határozat 4. pontja rendelkezett arról is, hogy "az ÁPV Rt. Igazgatósága részére be kell nyújtani az esetlegesen harmadik személy részére PEH engedményezés kifizethetõségérõl készített tájékoztatót".

Az ÁPV Rt. igazgatósága az engedményezés ügyében a 93/1997. (II. 5.) határozatában úgy rendelkezett, hogy az engedményesek részére nem teljesíthetõ kifizetés. 1998-ban azonban a Fõvárosi Bíróság engedményes részére történõ PEH megfizetésére kötelezte az ÁPV Rt.-t, mely ítélet ellen a társaság fellebbezést nyújtott be.

A PEH kifizetésekben elõrelépést jelentett a 153/1997. (II. 17.) igazgatósági határozat, amely döntött a PEH igények rendezésére vonatkozó eljárási rendrõl. A határozat alapján megkezdõdött a PEH járandóságok kifizetésére vonatkozó megállapodások elõkészítése, illetõleg teljesítése.

Az elkezdett végrehajtás során új probléma merült fel. A vevõk a privatizációs szerzõdésekben kötelezettséget vállaltak arra, hogy a társaságok közgyûlésein (taggyûlésein) döntenek arról, hogy a társaság PEH járandóságáról lemondanak. Ezt sok esetben a vevõk nem teljesítették, emiatt felszólították õket, illetve a sikertelen felszólítás esetén pert indítottak.

A Legfelsõbb Bíróság egy perben, 1997. december 3-án kelt felülvizsgálati jogkörben meghozott ítélete a kérdésben azonban ellentétes volt az ÁPV Rt. álláspontjával. Kimondta, hogy az 1993. októberében született megállapodásban az ÁVÜ a Szekszárdi Agroker Rt. helyzetének kihasználásával feltûnõen aránytalan elõnyt kötött ki, ezért a megállapodás semmis.

Ezt is figyelembe véve az ÁPV Rt. igazgatósága 1997. december 17-én két, a PEH kifizetéseket érintõ határozatot hozott. A határozatok elõírták, hogy a lemondó nyilatkozatot tett társaságok körét felül kell vizsgálni, helytelen besorolás esetén átsorolásukról intézkedni kell és jogszerû igények esetén az átutalásokat végre kell hajtani. Ezen határozatok végrehajtása 1998-ban megkezdõdött.

Az ÁPV Rt.-nek a kifizetett PEH felhasználásának ellenõrzésére, és a végrehajtás kikényszerítésére nincs eszköze.

Az ÁPV Rt. 1997-ben 142 társasággal kötött szerzõdés keretében összesen 15,2 milliárd Ft-ot fizetett ki a PEH járandóságokra. Ez, a kifizetések 1998-ra való áthúzódása miatt közel 12 milliárd Ft-al kevesebb, mint a költségvetési törvényben rögzített elõirányzat.

1. A belterületi föld után az önkormányzatokat megilletõ járandóságok

Az ÁPV Rt. ezen a címen 1997. évben alapértéken összesen 13,7 milliárd Ft-ot, kamat, osztalék és osztalék utáni kamat címén további 8,1 milliárd Ft kifizetést teljesített.

0. Az 1989. évi XIII. tv. alapján az önkormányzatokat a belterületi föld értéke után megilletõ járandóságok

• ha a részvények (üzletrészek) rendelkezésre állnak, akkor azok kiadásával, illetve az átalakulást követõen keletkezett osztalék, valamint az osztaléknak az esedékességtõl számított évi 20 %-os kamatának megfizetésével,
• ha a részvények (üzletrészek) nem állnak rendelkezésre a névérték, illetve ennek az átalakulástól számított 20 %-os kamata kifizetésével köteles

1. Az 1992. évi LIV. törvény alapján az önkormányzatokat a belterületi föld után megilletõ járandóság

1. Az önkormányzatokat alapítói jogon megilletõ kötelezettségek

Az ÁPV Rt. ezen a jogcímen 1997. január 1-jén 4,07 milliárd Ft, az év végén pedig 4,58 milliárd Ft kötelezettséget tartott nyilván. A növekedést az adott évi értékesítések, az ÁPV Rt. igazgatósága által elrendelt felülvizsgálat alapján feltárt, illetve a jogalapot kiterjesztõ igazgatósági határozat miatti plussz kötelezettség okozta.

A kifizetések törvényi alapját a mindenkori költségvetési törvények adják, melyek szerint az önkormányzatoknak részesedniük kell az egykori tanácsi alapítású vállalatok - a privatizációs szervzet általi - értékesítésének bevételeibõl.

Az alapítói jogon az önkormányzatokat megilletõ privatizációs részesedésrõl szóló 755/1996. (VII. 3.) igazgatósági határozat felülvizsgálata tárgyú elõterjesztés szerint "Az ÁPV Rt. és jogelõd szervezetei csak részben elégítették ki az önkormányzatok jogos igényeit, illetve olyan gyakorlatot alakítottak ki, amely nem egyértelmû jogszabályi rendelkezések esetén az állami vagyonkezelõ számára elõnyös, a jogosultak számára azonban hátrányos megoldást választott".

Ez a magatartás 1996-ban megváltozott, részben a Legfelsõbb Bíróság mint Felülvizsgálati Bíróság Pfv. X. 20.669/1995/5. sz. ítélete, részben a megyei önkormányzatok határozott fellépése nyomán.

A Legfelsõbb Bíróság kimondta, hogy a részesedés alapja a ténylegesen befolyt, privatizációs költségekkel, a belterületi föld után teljesített vagyonátadásokkal, illetve a PEH kifizetésekkel is csökkentett bevétel. Az ítélet kimondta azt is, hogy a tanácsi alapítású vállalat vagyonának apportálásával létrejött társaságoktól az ÁVÜ-höz került részvény, vagy üzletrész privatizációjából is részesednie kell az önkormányzatoknak. Az ítélet állástfoglalt a részletfizetéses, kárpótlási jegyben, vagy E-hiteles vételárrész után fizetendõ tartozások vitatott kérdései ügyében is. Mindezek alapján hozta meg az ÁPV Rt. igazgatósága a 755/1996. (VII. 3.) határozatát, amely az ítéletnek megfelelõ végrehajtást elrendelte.

Az 1125/1996 (XII. 19.). Korm. határozat 3. pontja - bár újra meg nem nevezve sem felelõst, sem határidõt - is foglalkozott ezzel a kérdéskörrel, utasítva az ÁPV Rt.-t a kifizetésekre. Az új eljárási rendet elfogadó 238/1997. (IV. 2.) igazgatósági határozat meghozataláig egyetlen egy társasággal összefüggésben a Heves megyei Önkormányzattal tudott az ÁPV Rt. szerzõdést kötni.

A 238/1997. (IV. 2.) határozatában az igazgatóság megjelölte azokat az elveket, amelyeket a megyei önkormányzatokkal, illetve a helyi önkormányzatokkal kötendõ szerzõdések esetén figyelembe kellett venni.

Az ÁPV Rt. az elõzõ határozatok alapján 18 megyei önkormányzattal, illetve a Budapest Fõvárossal megkötött 19 db, 115 tételt jelentõ szerzõdés keretében 1997-ben összesen 4,51 milliárd Ft-ot fizetett ki alapítói jogosultságként az önkormányzatok részére, melybõl 1,39 milliárd Ft volt a késedelmi kamat.

2. A villamos és a gázközmûvek után az önkormányzatok felé fennálló kötelezettségek teljesítése

A villamos, illetve a gázközmûvek utáni önkormányzatoknak járó részvények kiadásáról a 1125/1996. (XII. 19.) Korm. határozat 4. pontja rendelkezik. A villamosközmûvek utáni részvénykiadási kötelezettségét az ÁPV Rt. teljesítette.

A gázközmûvek részvényeit a települési önkormányzatok részére az ÁPV Rt. által kiválasztott K & H Brókerház Rt., illetve az általa vezetett 6 brókercégbõl álló konzorcium 1997. január 8. és 1997. június 30. közötti idõszakban osztotta ki. Ekkor összesen 18.609.644 Ft értékû részvényt adtak át.

A részvények határidõn túli átadása miatt az ÁPV Rt. 1998-ban már pert vesztett, melynek lehetséges következményeit mérlegelnie kell. Ennek áttekintését nehezíti az a tény, hogy az ÁPV Rt. nem rendelkezik teljeskörû kimutatással az önkormányzatokkal szemben fennálló kötelezettségekhez kapcsolódó perekrõl.

3. Vagyonátadás a társadalombiztosítási önkormányzatok részére

1. A belsõ ellenõrzési szervezetek tevékenysége

1. Az Etikai, Tranzakciós és Szerzõdésmenedzsment Ügyvezetõ Igazgatóság

A Tranzakciós Ellenõrzési és Szerzõdésmenedzsment Ügyvezetõ Igazgatóság (továbbiakban TESZÜI) feladatkörét, szervezeti felépítését, eljárását, a többször módosított, kormányhatározattal jóváhagyott Szervezeti és Mûködési, továbbá a Belsõ Ellenõrzési Szabályzat rögzíti.

1. Az ÁPV Rt. tevékenysége szakszerûségének és szabályszerûségének folyamatos vizsgálata

• az ÁPV Rt. ügyvezetése elé kerülõ elõterjesztések törvényességi, s szabályszerûségi szempontból történõ elõzetes véleményezésével,
• az ügyvezetõi és igazgatósági határozatok végrehajtásának ellenõrzésével,
• a befektetõi figyelõprogram mûködtetésével,
• a privatizációs információk számítógépes (PIR) adatbázisának rendszeres ellenõrzésével,
• illetve a privatizációs ügyletekkel kapcsolatos szerzõdések teljesítésének vizsgálatával látja el.

• a részvényesi jogok gyakorlójának,
• a Felügyelõ Bizottságnak a vezérigazgató útján közölt felkérésére, és
• az igazgatóság és a vezérigazgató utasítására.

1. Az ellenõrzés megállapításának hasznosulása, az intézkedések végrehajtásának beszámolási rendje

Az ügyvezetõ igazgatóság 2149 db ügyvezetõi, illetve igazgatósági határozat végrehajtását ellenõrizte és havonta 12-12 db határidõ módosítására tett javaslatát, valamint a befektetõi figyelõprogram esetében adott 23 véleményét elfogadták. 189 panaszügy közül 11 esetben (6 %) zárták intézkedési javaslattal a vizsgálatokat.

Az elfogadott megállapítások realizálódásáról közvetlen információ nincs, annak ellenére, hogy ha a privatizációért felelõs tárca nélküli miniszter, az igazgatóság, az ügyvezetés kezdeményezésére, vagy a FB felkérésére indult vizsgálat, annak befejezése után a TESZÜI elõterjesztést készített, melynek elfogadását követõen, a döntéshozó testület határozatában megjelöte a feladatot, a végrehajtásért felelõs egység vezetõjét, a határidõt.

Az intézkedések végrehajtásának beszámoltatási rendjét nem szabályozták.

2. A privatizációs szerzõdések utógondozása, irat- és adatkezelése, archiválása

A 7/1995. sz. vezérigazgatói utasítás a TESZÜI szervezeti egységéhez kapcsolta a 2 fõvel üzemelõ szerzõdéstárat.

Az ÁPV Rt. szerzõdéstára tárolja az összes szerzõdést (kb. 19.000 db), a privatizációs szerzõdéseken kívül itt találhatók a tanácsadói szerzõdések, a mûszaki dokumentációk stb. is. A szerzõdéstár nemcsak a szerzõdések fizikai tárolását végzi, hanem a szerzõdések tartalmát is rögzíti a számítógépes nyilvántartásban. A nyilvántartási rendszer felhasználásával lehetõség nyílik a privatizációs szerzõdésekben vállalt kötelezettségek összesítõ, statisztikai jellegû elemzésére, a kötelezettségek teljesülésének, elmaradásának szerzõdésenkénti és összesítõ kimutatására, az aktuálissá váló kötelezettségek listázására.

1997-ben a számítógépes nyilvántartási rendszert korszerûsítették. Kialakították a szerzõdések teljesüléséhez kapcsolódó dokumentumok tartalmi követelményeit, tárolási rendjét az ún. akta rend segítségével.

A privatizációs folyamat során keletkezett egyéb (nem szerzõdés) iratokat a közelmúltig elsõsorban gyûjtötték, nem dolgozták fel. Az összességében mintegy 4000-4500 fm-re becsülhetõ iratmennyiség ma jórészt rendezetlenül kb 2/3-1/3 arányban található az irattárban, illetve a székház irodáiban.

A privatizációs iratok rendezhetõk lettek azáltal, hogy az igazgatóság 1997. augusztusában módosította az ÁPV Rt. iratkezelési szabályzatát és jóváhagyta az irattári tervet.

Az ügyvezetõség legutóbb a 220/1998. (IV. 6.) határozatával intézkedett az irattározás meggyorsítására, az irat elveszés veszélyének csökkentésére. A döntés szerint újabb iratellenõrzés is történik, amelyhez ütemterv és segédlet készül. Az utasítás elõírta, hogy az iratellenõrzés eredményérõl az ügyvezetést tájékoztatni kell.

Az igazgatóság 1998. április 15-én döntött arról, hogy az 1995 évi XXXIX. tv. 24. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján 100 %-os ÁPV Rt. tulajdonú gazdasági társaságot alapít a privatizációs folyamat során keletkezett iratok rendezésére, archiválására, tárolására és õrzésére. A társaság szervezése folyamatban van. Az iratokat hosszú távú megõrzésére és kezelésre a Kormány március 26-i döntésének megfelelõen az ÁPV Rt. tulajdonában lévõ, Bp. XI., ker. Fehérvári u. 70. szám alatt található volt BHG ingatlanban helyezték el a kárpótlási iratokkal együtt.

3. A felelõsségrevonás és annak formái 1997-ben

• Szegedi Fonalfeldolgozó Rt. esetében javasolták, hogy az ÁPV Rt. tegyen feljelentést a társaság vezérigazgatója és fõkönyvelõje ellen, a társaság szabad pénzeszközeinek kihelyezése során realizált hozam szabálytalan elszámolása miatt.
• Szekszárdi Húsipari Rt. F.a. esetében csõd bûntett miatt tettek feljelentést.
• A Nógrád megyei Vendéglátó vállalat bérleményében volt a Pécskõ Kávéház privatizációja során kárpótlási jeggyel történt visszaélés, csalás miatt a privatizációs iratokat megküldték az ORFK Gazdaságvédelmi Fõosztálya részére.
• A PORT-REÁL Kft., a Kerekes Kft., illetve a Co-Nexus Kft.-ben folyó visszaélésekre utaló állampolgári megkeresést büntetõjogi megítélés céljából megküldték az ORFK Központi Bûnüldözési Igazgatóság részére.
• Névtelen bejelentés alapján vizsgálatot folytattak a Magyar Optikai Mûvek Finommechanikai- és Optikai Rt. felszámolásával kapcsolatban. A bejelentést megküldték az ORFK KBI-nek.

• A Palócker Vállalat V.a. végelszámolása során felmerült visszaélések ügyében folytatott vizsgálat eredményeként javasolták a végelszámoló megbízási viszonyának megszüntetését.
• A Szolnoki Mezõgép Rt.-nél folytatott vizsgálat során kiderült, hogy az ÁPV Rt. szakértõként alkalmaz olyan ügyvédi irodát, amely más esetben az ÁPV Rt. elleni ügyben képviselt egy nemzetközi céget. Javasolták az ügyvédi iroda törlését az ÁPV Rt. szakértõi névjegyzékébõl.
• A Metrimpex Rt. vizsgálata során megállapították, hogy az Rt. üzleti értékelését végzõ CMS Kft. megsértette az ÁPV Rt.-vel kötött szerzõdésben vállalt összeférhetetlenségi, illetve titoktartási kötelezettségeit. Ezért a TESZÜI javaslatára az ügyvezetés a CMS közremûködését határozott ideig szüneteltette.
• Az Erdõkémia Vegyipari Rt. ellenõrzése során intézkedések elmaradásáért az Egyéb Ipari Ügyvezetõ Igazgatóság három ügyintézõjének munkajogi felelõsségrevonását javasolták. Azonban ennek végrehajtására nem volt lehetõség, miután az érintett személyek a vizsgálat befejezésének idõpontjában már nem dolgoztak az ÁPV Rt.-nél.

1. A Belsõ Ellenõrzési Ügyvezetõ Igazgatóság

• az ÁPV Rt. 1996. évi tevékenységérõl készített éves beszámolóinak (közgyûlési, országgyûlési),
• az ÁPV Rt. 1997. évi üzleti-pénzügyi tervének,
• a hozzárendelt vagyonnal való gazdálkodásról szóló beszámolónak,
• az ÁPV Rt. reorganizációs tevékenységének és a
• kormányelõterjesztések véleményezése.

• "munkavállalói létszám,
• az egyes munkavállalók által maximálisan megszerezhetõ tulajdoni hányad nagysága,
• egyetlen munkavállaló által igénybevehetõ kedvezmény sem haladhatja meg az éves minimálbér 150 %-át,
• amennyiben az értékesítés közvetítõn (megbízott, bizományos stb.)keresztül történik, a közvetítõ kötelezettségéül kell szabni, hogy az ÁPV Rt. felé történõ elszámoláskor a tulajdoni hányad dolgozónkénti elosztását is mutassa be."

• az ÁPV Rt. volt munkavállalója (az UNICONSULT Bt. alkalmazottja) "személyét érintõ összeférhetõség nem áll fenn",
• a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között feltûnõen nagy értékkülönbség nem tapasztalható,
• 1998. április 30-ával a megbízási szerzõdést felmondás útján meg kell szüntetni.

1. A Kabai Cukorgyár Rt. privatizációja

• 1.792,2 millió Ft névértékû részvénycsomag nyílt, egyfordulós pályázat keretében készpénz ellenében történõ értékesítéséhez,
• a készpénz ellenében történõ sikeres pályázatot követõen pedig 1.112,6 millió Ft névértékû részvénycsomag kárpótlási jegy ellenében mezõgazdasági termelõknek és a társaság menedzsmentje részére történõ meghirdetéséhez.

1. A Petõházi Cukorgyár Rt privatizációja

• a társaság 689,7 millió Ft névértékû részvénycsomagját nyílt pályázat keretében, készpénz ellenében az ÁPV RT. értékesítésre kiírja. A pályázatra limitárat kell meghatározni,
• továbbá 976,9 millió Ft névértékû, 25 % + 1 szavazati jogú részvénycsomagot - a korábbi készpénz ellenében történõ sikeres pályázatot követõen - kárpótlási jegy ellenében mezõgazdasági termelõknek és a társaság menedzsmentje részére meghirdeti. Pályázati felhívást kell készíteni.

• a 25,77% szavazatot biztosító 976.900 ezer Ft névértékû részvényeit az ÁPV Rt. nyilvános, egyfordulós pályázat keretében értékesíti. Ennek végrehajtása érdekében az Agrana Ag lemondott e részvények elõvásárlási jogáról,
• az ÁPV Rt. vállalta, hogy ezt a részvénycsomagot a regionális mezõgazdasági termelõk, illetve a társaság munkavállalói, ezek konzorciumai, illetve az általuk a kivásárlás céljából alapított gazdasági társaságok részére hirdeti meg,
• a privatizáció során az ÁPV Rt. 5 évre szóló visszavásárlási jogot köt ki, amely megelõzi az Agrana elõvásárlási jogát,
• az Agrana arra vállalt kötelezettséget, hogy részvényesi jogait úgy gyakorolja, hogy egy esetleges cukoripari fúzió esetén a regionális cukorrépa termelési jogok ne csökkenjenek,
• a pályázat után az ÁPV Rt. tulajdonában még megmaradó 17,6 %-os, 689.700 ezer Ft névértékû részvényhányad értékesítése az 1995. évi XXXIX. tv. 36. §-a szerint történik. E törvény elõírja, hogy:

• az, aki a 25,77 %-os részesedésre a pályázatot megnyeri lemond a megmaradt részvényekre vonatkozó elõvásárlási jogáról. Az ÁPV Rt. vállalta, hogy megkísérli beszerezni a többi részvényes elõvásárlási jogról szóló lemondó nyilatkozatát is,
• rögzítették továbbá azt is, hogy a részvények vételára 115 %-os árfolyamon 793.155 ezer Ft,
• mindkét részvénycsomag vételárának 20 %-át az ÁPV Rt. a társaságnak visszautalja, melybõl nem szavazó dolgozói részvényeket kell kibocsátani,
• az Agrana Ag foglalkoztatási garanciát vállalt, amely az alkalmazottak számának évi 10 %-kal történõ csökkentését jelenti.

1. A Magyar Cukor Rt. privatizációja

• a részvénytársasághoz tartozó gyárak cukorrépa termelõ területeit továbbra is megtartják,
• garanciát ad a vevõ arra nézve, hogy a társaság meglévõ gyárait két éven belül nem zárja be.

• csak magyar cukorrépát fog feldolgozni,
• a társaság elõdvállalatai számára biztosított répatermelési jogokat korlátozás nélkül fenntartja és
• 1997-ben nem, 1998-ban pedig mindössze egy gyárat fog bezárni.

• az EHCF Kft. 2,3 milliárd Ft tõkeemelést hajt végre, melynek kapcsán kötelezettséget vállal mindarra, amelyet az Agrana az elõzõekben részletezett ajánlatában megfogalmazott (magyar cukorrépát fog feldolgozni, a répatermelõk jogait nem csorbítja stb.),
• az EHCF Kft. vállalta továbbá, hogy a megállapodás aláírásának idõpontjában mûködõ gyárai közül 1997-ben egyetlen gyárat sem zár be és 1998-ban egy gyár bezárását tervezi. A megállapodás rögzíti azonban azt is, hogy a "gazdasági keretfeltételek, valamint a környezetvédelmi követelmények lényeges és nehezen prognosztizálható esetleges változása miatt sor kerülhet maximum további egy gyár 1998.-ban történõ bezárására",
• az ÁPV Rt. 1.454.406 db részvényt az 1995. évi XXXIX. törvény 36. §-a alapján a társaság tagjai számára vagyonarányosan értékesít, 42%-os árfolyamon.