4. A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására a képviselõcsoportok vezetõinek javaslata alapján a Házbizottság terjeszt elõ javaslatot az Országgyûlésnek, amelyrõl az vita nélkül határoz. A bizottság elnökét az ellenzéki, alelnökét a kormánypárti képviselõcsoportok együttesen jelölik.

5. A bizottság megbízatása kiterjed minden, az e határozat 1. pontját érintõ vizsgálatra, és az ennek alapján szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslattételre.

6. A bizottság feladatának ellátásához szakértõket vehet igénybe. Mûködésének költségeit az Országgyûlés - költségvetésébõl - fedezi.

7. A bizottság megállapításairól jelentést készít, melyet az Országgyûlés elé terjeszt.

8. A bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig tart.

9. A bizottság mûködésének szabályait az 1. sz. melléklet tartalmazza.

(1) A bizottság a munkáját a Magyar Köztársaság Alkotmánya, az Országgyûlés Házszabálya, a mûködését érintõ törvények és a bizottsági ügyrend elõírásainak megfelelõen végzi. Az ügyrendben nem szabályozott kérdésekben a Házszabály megfelelõ rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A bizottság a hatáskörében

a) feladatkörébe tartozó bármely kérdést megtárgyalhat, és abban állást foglalhat;

b) a feladatát érintõ bármely kérdésben tájékoztatást kér állami és más szervektõl;

c) nyilvános vagy zárt ülésen meghallgatást tart;

d) a Házszabály 36.§ (5) bekezdésének megfelelõen jelentését kidolgozza és az Országgyûlés elé terjeszti.

(1) A bizottság tevékenységét az ügyrend keretei között a bizottság elnöke irányítja.

(2) Az elnök akadályoztatása esetén az elnök jogkörét az alelnök (továbbiakban: elnök) gyakorolja.

(3) A bizottság titkársága segíti a bizottság munkáját és elvégzi az ügyrendben elõírt szervezési feladatokat.

(1) A bizottság üléseit az elnök hívja össze a napirend megjelölésével és a tárgyalási anyagok egyidejû megküldésével az ülés elõtt legalább két nappal.

(2) A bizottság 6 tagjának - a napirend megjelölését tartalmazó - írásbeli kezdeményezésére az elnök köteles három napon belül összehívni a bizottság ülését.

(3) A bizottság rendkívüli ülése indokolt esetben bármikor összehívható.

(1) Legalább három képviselõcsoport vagy két képviselõcsoport és a független képviselõ kezdeményezésére a bizottság meghallgatást tart. Meghallgatás kezdeményezhetõ bármely, a bizottság feladatkörébe tartozó ügyben.

(2) A meghallgatáson a meghallgatott személyhez bármely bizottsági tag kérdést intézhet. A feltett kérdés csak a bizottság által vizsgált tárgyra vonatkozhat.

(1) A bizottság többségi szavazással az eljárásban folyamatos szakmai tanácsadásra és szakfeladatok ellátására szakértõi megbízást adhat. A szakértõ jogosult a bizottság ülésein részt venni, a keletkezett iratokba betekinteni, a bizottság által meghatározott körben és a bizottság nevében eljárni. A bizottság által felkért szakértõk által készített szakvélemények felhasználásáról és hozzáférhetõségérõl a bizottság dönt.

(2) A szakértõi díjak mértékérõl a bizottság dönt.

(1) A bizottság határozatképességéhez hét bizottsági tag jelenléte szükséges.

(2) A bizottság tanácskozóképességéhez öt bizottsági tag jelenléte szükséges.

(1) A bizottság üléseirõl szó szerinti jegyzõkönyv készül, amelynek elkészítésérõl, kezelésérõl a titkárság gondoskodik.

(2) A bizottság üléseirõl és határozatairól (állásfoglalásairól) jegyzõkönyv mellett - a bizottság döntése esetén - a bizottság elnöke emlékeztetõt készít.

(3) A titkárság gondoskodik arról, hogy az emlékeztetõt a bizottság valamennyi tagja kézhez kapja, lehetõleg a soron következõ ülés meghívójával együtt.

(4) A szó szerinti jegyzõkönyvek a bizottság mûködése alatt a titkárságán, véglegesen az Országgyûlés levéltárában kerülnek elhelyezésre.

(5) A bizottság által kiadott dokumentumok az alábbiak:

a) a bizottsági jelentés,

b) bizottsági állásfoglalás,

c) szó szerinti jegyzõkönyv.

d) bizottsági emlékeztetõ,

e) elnöki levél.

(6) az (5) bekezdésben felsorolt dokumentumokat a bizottság elnöke írja alá.

(1) A bizottság által felkért szakértõk, közremûködõk által készített szakvéleményekbe a bizottság elnöke a bizottság tagjain kívül más személyek részére kizárólag a bizottság hozzájárulásával engedhet betekintést.

(2) Az állami és más szervek által átadott dokumentumokba a bizottság elnöke a bizottság tagjain kívül más személyek részére kizárólag a bizottság hozzájárulásával engedhet betekintést.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott dokumentumok nyilvánosságra hozataláról a bizottság dönt.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak az állami illetve szolgálati titkot tartalmazó dokumentumokra, amelyeket az ezekre vonatkozó jogszabályoknak megfelelõen kell kezelni.

(5) A bizottság munkája során keletkezett dokumentáció ügyiratkezelésérõl a titkárság gondoskodik.

(1) A bizottságot az elnök képviseli.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt képviseleti jogkör keretében a bizottság nevében az elnök folytathat levelezést.

(3) Az elnök a bizottság nevében - a bizottság által meghatározottak szerint - (sajtó) nyilatkozatot tehet.

(4) A bizottság zárt ülésérõl a bizottság által arra felhatalmazott egy kormánypárti és egy ellenzéki képviselõje adhat sajtónyilatkozatot.

(1) Az ügyrendben foglaltaknak megfelelõen a titkárság gondoskodik:

a) a bizottság tevékenységének elõsegítésérõl, üléseinek megszervezésérõl kapcsolatos feladatok végrehajtásáról;

b) a bizottság munkájával összefüggõ adminisztratív feladatok teljesítésérõl;

c) a bizottság iratainak rendszerezésérõl és õrzésérõl;

d) szakértõi megbízások elõkészítésérõl;

e) a bizottság által felkért szakértõk, közremûködõk nyilvántartásáról annak érdekében, hogy megállapítható legyen, melyik ülésen és milyen tárgykörben vettek részt a bizottság munkájában;

f) az elnök utasításainak megfelelõen a bizottság rendelkezésére álló pénzügyi keretek felhasználásának nyilvántartásáról.

A FIDESZ-MPP - FKgP - MDF Kormány megalakulását követõ idõben több kinevezés történt olymódon, mely azt a látszatot kelti, hogy a kinevezett személyek kinevezésükig folytatott tevékenysége nem összeegyeztethetõ a vezetõ személyektõl megkívánt erkölcsi-etikai normákkal.

A sajtóban megjelenõ írások több, aggodalomra okot adó körülményt tártak fel a FIDESZ-hez közel álló üzleti körök, a FIDESZ-tagok és családtagjaik által alapított cégek létrejöttének és mûködésüknek körülményeivel, különös tekintettel a megszûnésükkel kapcsolatban. Különösen aggasztóvá teszi a kialakult helyzetet az, hogy a cikkekben szereplõ személyek jó része felelõs vezetõi megbízást kapott idõközben.

A közvélemény érzékeny a közszereplõk, a köztisztviselõk erkölcsi tisztaságára. Ezért tisztázni kell a közvéleményt nyugtalanító, az érintettek feddhetetlenségét megkérdõjelezõ írások valóságtartalmát, szükséges, hogy a felvetõdött kérdésekre az Országgyûlés és a társadalom egyaránt választ kapjon.

A Kormányváltással együtt jár az átrendezõdés bizonyos funkciókban, meghatározott államigazgatási szinteken. A politika azonban nem lépheti át azt a határt, melynek áthágásával a megkívánt szakmaiság sérül. Szükséges és elengedhetetlen a politikai vezetõi posztokon kívül - bár ott is kívánatos - a szakmai múlt, a szakmai ismertség és elismertség. Ezek nélkül a vezetõ személyek a politikai akarat szakmai kontrollt nélkülözõ végrehajtói.

A bizottság feladata, hogy feltárja a kinevezésekkel sérült-e a polgároknak a közigazgatás pártatlanságához való joga, a szakmai hozzáértésbe vetett közbizalom.

Mindezek együttesen indokolják parlamenti vizsgáló bizottság felállítását.

Az Alkotmánybíróság 27/1998. (VI.16.) AB határozata megállapította az Országgyûlés Házszabálya 31., 32. és 33.§, továbbá a 35. § (2) bek. és a 36. § (4) bek. alkotmányellenességét és felhívta az Országgyûlést a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség kiküszöbölésére. Az Országgyûlés az Alkotmánybíróság felhívásának nem tett eleget, ennek következtében a Házszabály hivatkozott rendelkezései a határozatban foglaltaknak megfelelõen 1998. szeptember 1-jével megsemmisítettnek tekintendõk. Az Alkotmánybíróság a határozatában rámutatott arra, hogy "sajátos részvételi megoldást kell találni" a bizottsági helyek betöltésénél abban az esetben, ha az Országgyûlés paritásos bizottság felállításáról rendelkezik. Ennek megfelelõen tartalmazza az indítvány a bizottsági helyek elosztásának módjára vonatkozóan azt a rendelkezést, hogy mind a kormánypárti, mind az ellenzéki képviselõcsoportok együttesen ugyanannyi képviselõt jelölhetnek és ezen felül egy független képviselõ is a bizottság tagjává válhat.

Az Országgyûlés a vizsgáló bizottságot létrehozhatja az 1998. szeptember 1-jét követõen hatályos házszabályi rendelkezések alapján is. A 28. § (3) bek. lehetõséget ad a továbbiakban is arra, hogy az Országgyûlés bizottságot állítson fel. Az Országgyûléstõl függ, hogy milyen rendezõ elv alapján dönt a bizottsági helyek elosztásáról. Az alkotmánybírósági döntés alapján továbbra is a sajátos részvételi megoldást tartalmazó paritásos vagy az arányos elosztás szerint lehet különböztetni.

A 35. § (1) bek. lehetõvé teszi (a 36. § (1) bek. utalása alapján), hogy az Országgyûlés a bizottság felállításakor határozza meg tagjainak számát. A javaslat ennek megfelelõen tartalmazza a bizottság megalakítására vonatkozó javaslatot.

A vizsgáló bizottság mûködésének szabályait az Országgyûlés a 35. § (3) bek. alapján állapítja meg.

Budapest, 1998. szeptember 01.