1. Az Országgyûlés a Házszabály 34.§-ának (1) bekezdése, valamint a 36.§-ának (2) bekezdése alapján a politikusokról és más közéleti személyiségekrõl, valamint azok családtagjairól az elõzõ parlamenti ciklusban folytatott törvénytelen és titkos adatgyûjtés vizsgálatára vizsgálóbizottságot hoz létre.

2. A bizottság feladata annak megállapítása, hogy a politikusokról és más közéleti személyiségekrõl, valamint azok családtagjairól az elõzõ parlamenti ciklusban folytatott törvénytelen és titkos adatgyûjtést megvizsgálja, az azt végrehajtó, arra megbízást adó személyek és szervezetek kilétét megállapítsa, az adatgyûjtés módszerét feltárja.

4. A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására a Házbizottság terjeszt elõ javaslatot az Országgyûlésnek.

5. A bizottság megbízatása kiterjed minden, az e határozat 1. és 2. pontját érintõ vizsgálatra, és az ennek alapján szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslattételre. A bizottság a munkája során a feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. A kért adatokat mindenki köteles a bizottság rendelkezésére bocsátani, illetõleg köteles a bizottság elõtt vallomást tenni. A bizottság a feladatköréhez tartozó ügyekben jogosult megismerni az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény mellékletében az általános adatfajták körében a 16. és 21. pontokban, a Rendõrség körében a 45., 46. és 48. pontokban, a Nemzetbiztonsági Szolgálatok körében a 98 - 125 pontokban foglalt adatokat.

Az utóbbi hetekben nyilvánosságra került, hogy az elõzõ parlamenti ciklus ideje alatt titkos és törvénytelen módszerekkel figyeltek meg vezetõ Fideszes politikusokat és családtagjaikat. A jelenleg rendelkezésre álló és a Nemzetbiztonsági Bizottság elõtt ismertetett adatok, információk alapján indokolttá vált egy önálló parlamenti vizsgálóbizottság felállítása. Felvetõdött, hogy a Nemzetbiztonsági Bizottság végezze el a szükséges vizsgálatokat. Ennek ellentmondani látszik az egész ügy mögött meghúzódó tisztázatlan és bizonytalan körülmények sora. Joggal várható el, hogy egy széles, a határozat 5. pontjában megjelölt felhatalmazási jogkör alapján felálló ad hoc bizottság egy átfogó, az ügy minden lehetséges vonatkozására kiterjedõ, és pontos vizsgálatot folytasson le. Ennek során a vizsgálat eredményein nyugvó nyilvános megállapításokat, esetlegesen intézkedési javaslatokat tegyen le az Országgyûlés elé.

Az Alkotmánybíróság 27/1998. (VI.16.) AB határozata a Házszabálynak az eseti bizottságokról rendelkezõ 31., 32., 33., valamint a 35. § (2) bekezdését és 36. § (4) bekezdését 1998. szeptember 1-jével hatályon kívül helyezte. Ezért az AB határozat indokolásának megfelelõen a paritás elvén nyugvó vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezzük. Mivel az Országgyûlés Házszabálya 53. § (3) bekezdés d, pontja a független képviselõket az ellenzéki képviselõk közé számítja, így a vizsgálóbizottság felállításánál is ez a szabályozás követendõ. Szintén az AB határozattal összhangban javasoljuk, hogy a felállítandó eseti bizottság ügyrendjét sajátmaga állapítsa meg.

Az ad hoc bizottság felállítása ilymódon meggyorsítja az ún. "lehallgatási ügy" minél elõbbi kivizsgálását, helyreállítva ezzel mind az érintett politikusoknak és családtagjaiknak, mind a polgároknak a demokratikus államrendbe és az alkotmányos jogállamba vetett hitét.