MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA

T/122. számú
T Ö R V É N Y J A V A S L A T

a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosításáról

Elõadó: Dr. Chikán Attila
gazdasági miniszter

Budapest, 1998. szeptember


1998. évi .......... törvény
a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosításáról

1. §

A közraktározásról szóló 1996. évi XLVII. törvény (továbbiakban: Krt.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A közraktár olyan részvénytársaság vagy külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepe (a továbbiakban: fióktelep), amelynél árut közraktározás céljából szerzõdés alapján megõrzésre letétbe helyezhetnek."

2. §

A Krt. 2. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"2. § (1) Közraktár kizárólag részvénytársaságként vagy fióktelepként mûködhet. A részvénytársasági formában mûködõ közraktárra a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseit, a fióktelep formájában mûködõ közraktárra a külföldi székhelyû vállalkozások magyarországi fióktelepeirõl és kereskedelmi képviseleteirõl szóló 1997. évi CXXXII. törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A közraktár legalább ötszáz millió forint alaptõkével (jegyzett tõkével), fióktelep esetén dotációs tõkével alapítható, amelybõl legalább kettõszázötven millió forint pénzbeli hozzájárulás és az (5) bekezdésben meghatározott ingatlan mint nem pénzbeli hozzájárulás.

(3) A dotációs tõke a fióktelep létesítéséhez és mûködéséhez a létesítõ által tartósan, korlátlanul, tehermentesen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott tõke.

(4) Az alaptõke pénzbeli részét a közraktári tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásáig kell szolgáltatni. A pénzbeli hozzájárulást, illetve a dotációs tõkét a közraktári tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtása elõtt olyan belföldi székhelyû hitelintézetnél kell befizetni, illetve a mûködés megkezdéséig olyan hitelintézetnél vezetett számlán kell tartani, amely nem vesz részt az alapításban, amelyben az alapítónak nincs tulajdona, illetve amely az alapítóban nem rendelkezik tulajdonnal.

(5) A nem pénzbeli hozzájárulásként a közraktár rendelkezésére bocsátott, a közraktári tevékenység folytatására alkalmas, tehermentes ingatlannak független belföldi szakértõ által megállapított értéke nem lehet kevesebb kétszázötven millió forintnál, s e feltételnek a közraktári tevékenység folytatása alatt is folyamatosan fenn kell állnia.

(6) Cégnevében, hirdetésében vagy bármilyen más módon a " közraktár " elnevezést, e fogalmak összetételeit, jelzõs alakját, továbbá rokonértelmû vagy idegennyelvû megfelelõjét csak az e törvény rendelkezéseinek megfelelõen alapított és mûködtetett, belföldön cégjegyzékben bejegyzett részvénytársaság vagy fióktelep szerepeltetheti.

(7) A közraktár valamennyi belsõ szabályzatának, továbbá a közraktározási szerzõdés megkötését, illetve fennállását tanúsító okiratoknak - ideértve a szerzõdési feltételeket is - magyar nyelven rendelkezésre kell állniuk.

3. §

A Krt. 3. § (1) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:

"A részvénytársasági formában mûködõ közraktár csak névre szóló részvényeket bocsáthat ki."

4. §

A Krt. 4. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"(3) A közraktározáshoz felhasznált ingatlanra a közraktár köteles az ingatlanoknak és az azokban tárolható vagyonértéknek megfelelõ vagyonbiztosítást kötni. Amennyiben a közraktár nem rendelkezik káreseményenként legalább huszonöt millió forint értékû felelõsségbiztosítással, az általa kibocsátott közraktári jegyeken feltüntetett áruérték naptári évenként nem lehet több, mint saját tõkéjének ötszöröse.

(4) A közraktár, annak vezetõje, vezetõ tisztségviselõje, könyvvizsgálója, a felügyelõ bizottság tagja, továbbá a közraktár munkavállalója vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy a közraktározott áru tulajdonjogát a közraktár által történõ értékesítés során nem szerezheti meg."

5. §

A Krt. 5. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"5. § (1) A közraktár a közraktári tevékenységet akkor kezdheti, illetõleg szüntetheti meg, ha azt a gazdasági miniszter (a továbbiakban: felügyelet) az Állami Pénz és Tõkepiaci Felügyelet egyetértésével elõzetesen engedélyezte. A közraktár vámszabadterületen való mûködéséhez az erre vonatkozó külön engedély is szükséges.

(2) A részvénytársasági formában mûködõ közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelemhez mellékelni kell

a) a részvénytársaság alapszabályát, valamint a harminc napnál nem régebbi cégkivonatot, mely a tevékenységi kör meghatározásánál tartalmazza a közraktári tevékenység megjelölést is;

b) a 2. § (2) és (4)-(5) bekezdésében meghatározott feltételek meglétét igazoló okiratokat;

c) a közraktári tevékenységhez szükséges mûszaki feltételek meglétét igazoló okiratokat, valamint a szakhatósági engedélyeket;

d) a közraktár üzletszabályzatának tervezetét, ideértve az általános szerzõdési feltételeket is;

e) a kölcsönnyújtással kapcsolatos szabályzatokat, ideértve a fedezetek minõsítésére, illetõleg értékelésére, valamint a céltartalék képzésre vonatkozó szabályzatot;

f) a használni kívánt közraktári jegy, letéti könyv (letéti szelvény) nyomtatványainak mintáját két példányban;

g) a közraktárban tulajdoni részesedéssel rendelkezõ személyek cégjogi adatait, az azokat igazoló okiratokat, ideértve az állampolgárságra, devizajogi státuszra vonatkozó tájékoztatást;

h) a közraktár vezetõjének (vezetõinek) szakmai képesítésére, állampolgárságára és alkalmazására vonatkozó okiratokat;

i) nyilatkozatot arról, hogy a részvénytársaságnak, valamint az igazgatóság tagjainak belföldön nincs köztartozása, továbbá ez utóbbiak tekintetében a büntetlen elõéletet igazoló okiratot.

(3) A 2. § (2) és (4)-(5) bekezdésében meghatározott feltételeket a befizetésrõl szóló hitelintézeti okirat, illetve a harminc napnál nem régebbi tulajdoni lap igazolja. Az engedély csak akkor adható meg, ha a közraktár részére a tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba jogerõsen bejegyezték."

6. §

A Krt. a következõ 5/A-5/D. §-kal egészül ki:

5/A. § A fióktelep közraktározási tevékenységét a felügyelet akkor engedélyezi, ha csatolja az 5/B. § szerinti okiratokat, továbbá ha

a) a kérelmezõ külföldi székhelyû vállalkozás (a továbbiakban: külföldi vállalkozás) rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítõ adatkezelési szabályzattal;

b) a külföldi vállalkozás székhelye szerinti ország jogszabályai és engedélyezési gyakorlata lehetõvé teszik magyarországi székhelyû vállalkozás számára közraktárként mûködõ fióktelep alapítását;

c) érvényes és hatályos - a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, a fióktelepek feletti felügyeletre is kiterjedõ - nemzetközi együttmûködési megállapodás van a felügyelet és a külföldi vállalkozás székhelye szerinti országban a közraktári tevékenység felett felügyeletet gyakorló szervezet között;

d) a külföldi vállalkozás nyilatkozik arról, hogy a felügyelet számára lehetõvé teszi valamennyi belföldön közraktárként mûködõ szervezeti egységében a helyszíni ellenõrzés lefolytatását;

e) a külföldi vállalkozás nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a belföldön bejegyzett fióktelep útján, cégneve alatt keletkezõ kötelezettségeiért;

f) a külföldi vállalkozás benyújtja a felügyelethez a székhelye szerint illetékes közraktári tevékenység felett felügyeletet gyakorló szervezet nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a székhely szerint illetékes országban közraktári tevékenység folytatására és Magyarországon - ilyen tevékenységet végzõ - fióktelep létesítésére jogosult, továbbá ha ehhez külön engedély is kell, akkor azzal is rendelkezik.

5/B. § (1) A fióktelepként mûködõ közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelemhez mellékelni kell

a) a külföldi vállalkozás alapító okiratát, valamint harminc napnál nem régebbi cégkivonatát vagy a külföldi székhelyû vállalkozás székhelye szerinti ország ezzel egy tekintet alá esõ szervezetének igazolását a külföldi vállalkozás alapításáról, képviseletérõl, jegyzett tõkéjérõl;

b) a külföldi vállalkozás fióktelepének a magyar cégbíróság általi cégnyilvántartásba történõ bejegyzésérõl szóló jogerõs cégbírósági határozatot;

c) az 5/A. § b)-f) pontjaiban felsorolt okiratokat, szabályzatokat és nyomtatványokat;

d) a külföldi vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe vezetõjének (vezetõinek) állampolgárságára, szakmai képesítésére és alkalmazására vonatkozó okiratokat;

e) nyilatkozatot arról, hogy a fióktelep vezetõjének (vezetõinek) nincs köztartozása, továbbá az említettekre vonatkozóan a büntetlen elõéletet igazoló okiratot;

f) az alapítónak az elõzõ gazdasági évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített mérlegét és eredménykimutatását;

g) nyilatkozatot arról, hogy a külföldi vállalkozásnak milyen mérlegen kívüli kötelezettségei vannak;

h) a kérelemben érintett személyek teljes bizonyító erejû magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárulnak az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a felügyelet által megkeresett szervek útján történõ ellenõrzéséhez;

i) a fióktelep formájában mûködõ közraktár vezetõjének döntési jogkörét, valamint a kérelmezõ azon testületét, amelyek hozzájárulása nélkül bizonyos döntések nem érvényesek.

5/C. § (1) A közraktár alaptõkéjének, dotációs tõkéjének megváltoztatása iránt kérelmet kell benyújtani a felügyelethez, melyet az akkor engedélyez, ha az nem veszélyezteti a közraktár e törvényben meghatározott biztonságos mûködését.

(2) A közraktár alaptõkéjének, dotációs tõkéjének megváltoztatása esetén az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) intézkedési tervet, amely bemutatja, hogy az alaptõke, illetõleg a dotációs tõke megváltoztatása milyen hatással van a közraktári tevékenység gyakorlására;

b) a jegyzett tõke megváltozása esetén a közraktár igazgatósága által a közgyûlés elé terjesztett határozat tervezetet.

5/D. § A közraktári tevékenység megszüntetését a felügyelet akkor engedélyezi, ha a közraktár a kérelmében meghatározott idõpontig valamennyi általa kötött közraktári szerzõdést teljesítette, az általa kötött közraktári szerzõdések alapján kibocsátott közraktári jegyeket bevonta, s ezt a felügyelet felé hitelt érdemlõen igazolta.

7. §

A Krt. 6. §-a a következõ (1)-(2) bekezdéssel egészül ki, egyúttal a jelenlegi (1)-(2) bekezdés számozása (3)-(4) bekezdésre változik:

"(1) A közraktári tevékenység folytatására vonatkozó engedély iránti kérelmet három példányban kell elõterjeszteni.

(2) Ha a közraktári tevékenység engedélyezése iránti kérelem mellékletei között idegen nyelvû okirat van, mellékelni kell annak hiteles magyar nyelvû fordítását is."

8. §

A Krt. 7. §-a a következõ (1) bekezdéssel egészül ki, egyúttal a jelenlegi (1)-(2) bekezdés számozása (2)-(3) bekezdésre változik:

"(1) A közraktár vezetését külön jogszabályban meghatározott szakképzettséggel és legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkezõ, természetes személynek kell ellátnia, aki

a) a közraktárral munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;

b) állandó belföldi lakóhellyel rendelkezik;

c) büntetlen elõéletû, nincs jogerõs határozattal megállapított köztartozása."

9. §

A Krt. 8.§ (3) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:

"A befolyásoló részesedésre, valamint a közvetett tulajdonra vonatkozóan a hitelintézetekrõl és pénzügyi vállalkozásokról szóló módosított 1996. évi CXII. törvény (továbbiakban: Hpt.) fogalmai irányadóak."

10. §

(1) A Krt. 9.§ (3) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:

"A felügyelet az Állami Pénz és Tõkepiaci Felügyelettel együttmûködve évente ellenõrzi a közraktári tevékenység törvényben elõírt feltételeinek meglétét, a közraktározás és a kölcsönnyújtás gyakorlatát (általános ellenõrzés)."

(2) A Krt. 9.§ (6) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:

"A felügyelet részérõl eljáró személy az ellenõrzés során jogosult a közraktár helyiségeibe belépni, az iratokba betekinteni, az adathordozók tartalmát megismerni, felvilágosítást kérni."

- 6 -

11. §

A Krt. 10. § (1) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki:

"[(1) Ha a felügyeleti vizsgálat eredményeként jogsértést állapítanak meg, annak súlyától függõen a felügyelet]

"d) a közraktárt ötvenezer forinttól tízmillió forintig terjedõ bírsággal sújthatja."

12. §

A Krt. a következõ 10/A. §-sal egészül ki:

"10/A. § (1) A felügyelet felfüggeszti a közraktár tevékenységét, ha a külföldi vállalkozás közraktári tevékenysége felett felügyeletet gyakorló, székhely szerint illetékes szervezet a külföldi vállalkozás tevékenységét felfüggesztette.

(2) A felügyelet visszavonja a közraktári engedélyt, ha a külföldi vállalkozás a fióktelepét megszüntette."

13. §

A Krt. 11. § (2) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A közraktári tevékenység felfüggesztése vagy az engedély visszavonása esetén a határozatban megjelölt idõponttól kezdõdõen a közraktárhoz felügyeleti biztost kell kirendelni."

14. §

(1) A Krt. 12.§ (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A felügyeleti eljárásért felügyeleti eljárási díjat kell fizetni. A felügyeleti eljárási díj mértéke az elõzõ naptári évben (beszámolási idõszakban) - a 16.§ (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen - kibocsátott közraktári jegyeken feltüntetett érték együttes összegének 0,5 ezreléke, de legfeljebb 10 millió Forint."

- 7 -

(2) A Krt. 12. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A felügyeleti eljárási díj nyolcvan százalékát a Gazdasági Minisztérium részére, húsz százalékát az Állami Pénz- és Tõkepiaci Felügyelet részére a tárgyévet követõ év március 31 -ig kell befizetni. Azok a közraktárak, amelyek tevékenységüket év közben megszüntették - a tevékenység megszüntetését követõ 30 napon belül - a megszüntetésig kibocsátott közraktár-jegyek értéke alapján kötelesek a felügyeleti eljárási díjat befizetni. A befizetés részletes szabályait a gazdasági miniszter rendeletben szabályozza."

15. §

A Krt. 13. §-ának a) és c) pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek, egyúttal a § az alábbi h)-i) pontokkal egészül ki:

[A közraktár köteles a felügyeletnek haladéktalanul írásban bejelenteni]

"a) fizetésképtelensége veszélyét, közraktári tevékenysége megszüntetésének szándékát;

c) az alaptõke (jegyzett tõke), a dotációs tõke felemelésére vagy leszállítására irányuló szándékát;

h) az alkalmazni kívánt közraktári jegyek, letéti könyv megváltoztatásának szándékát;

i) fióktelep esetén a külföldi vállalkozás cégadatainak megváltozását, tevékenységének megszüntetését, felfüggesztését."

16. §

A Krt. 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A közraktári szerzõdésben meg kell határozni a szerzõdés idõtartamát, a teljesítés helyét, az áru mennyiségét, minõségét, értékét, raktárban történõ elhelyezésének, raktározásának, kezelésének és biztosításának módját, valamint a közraktári szolgáltatások díját. A szerzõdésnek tartalmaznia kell, hogy a 17. § szerinti szabályzatok a szerzõdés részét képezik."

17. §

A 20.§. (2) bekezdése az alábbiakkal egészül ki:

" A közraktár felügyeleti kötelezettsége a megõrzéssel kapcsolatos összes teendõkre, valamint a törvény rendelkezéseinek teljeskörû, felelõs betartásának ellenõrzésére terjed ki."

18. §

A Krt. 27. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A közraktári árujegyre, illetõleg a közraktári zálogjegyre a külkereskedelmi-, illetõleg a devizajogszabályok rendelkezéseit is alkalmazni kell."

19. §

A Krt. 36. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki, egyúttal a jelenlegi (3)-(9) bekezdés számozása (4)-(10) bekezdésre változik:

"(3) Az áru árverésen történõ értékesítése esetén az általános forgalmiadó-fizetési kötelezettség alapja az árverésen elért általános forgalmi adó nélküli ár. Az árverésen történõ értékesítésre egyebekben az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény rendelkezései az irányadók."

20. §

(1) E törvény a kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba.

(2) A Krt. - e törvény 2. §-ával megállapított - 2.§ (2) bekezdése szerinti jegyzett tõke szerkezetére és összetételére vonatkozó szabályoknak az e törvény hatálybalépésekor már mûködõ közraktáraknak legkésõbb 2001. január 1-ig kell megfelelniük.

I n d o k o l á s
a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló 1998. évi ........ törvényjavaslathoz

Általános Indokolás:

Az OECD-hez történõ magyarországi csatlakozáskor a Kormány arra vállalt kötelezettséget, hogy lehetõvé teszi külföldi vállalkozások számára a fióktelep formában történõ mûködést valamennyi gazdasági területen, így a közraktározásban is.

A külföldi székhelyû vállalkozások magyarországi letelepedésének egyes formáiról szóló törvényi szabályozás elõkészítésének feladatairól szóló 1077/1997. (VII.17.) kormányhatározat 2./b. pontja értelmében a közraktározásról szóló törvényt (továbbiakban: Krt.) módosítani kell a fiókszabályozás tekintetében.

A törvénytervezet módosításában alapvetõen a külföldi székhelyû vállalkozások magyarországi fióktelepeirõl és kereskedelmi képviseleteirõl szóló törvény elõírásait tekintettük irányadónak.

Az említett módosítást igénylõ fõ kérdésen túl szükségesnek tartjuk néhány egyéb kisebb módosítás egyidejû végrehajtását is, amely a törvény eredeti szellemiségének megtartása, illetve erõsítése céljából az eddig leszûrt tapasztalatok alapján segíti annak gyakorlati értelmezését és alkalmazását.

A szabályozás kialakításánál a versenysemlegesség, valamint a nemzeti elbánás biztosítására vonatkozó nemzetközi kötelezettség érdekében fontos szem elõtt tartani, hogy a fióktelep formában mûködõ közraktárak ne kerüljenek hátrányos helyzetbe a hazaiakkal szemben, ugyanakkor különös figyelmet kell fordítani arra is, hogy a magyarországi közraktárak - amelyek még e tevékenység bevezetését, annak minden nehézségével, gyenge tõkeerõvel élik át - szintén ne kerüljenek versenyhátrányba.

A fiókszabályozás koncepciójának kidolgozásánál a nemzetközi kötelezettségekre figyelemmel - olyan speciális szabályokat és engedélyezési kérdéseket is be kell építeni amelyek a létesítési és engedélyezési kérdéseken túlmenõen kiterjednek az állami felügyelet gyakorlására és biztosítják a közraktározás iránti közbizalom maximális garanciáját. A fióktelep alapítását ezért a törvénytervezet - a hazai közraktárakkal azonosan a gazdasági miniszter, (a továbbiakban: felügyelet) engedélyéhez köti, és kiterjeszti a fióktelepre is a felügyelet hatáskörét.

Részletes Indokolás:

az 1. § -hoz

E paragrafus módosítása a külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepének alapítási lehetõségét, azaz a törvény módosításának alapvetõ célját szolgálja.

a 2. § -hoz

A fióktelepként mûködõ közraktárra a külföldi székhelyû vállalkozások magyarországi fióktelepeirõl és kereskedelmi képviseleteirõl szóló 1997. évi CXXXII. tv. rendelkezéseit, az e törvényjavaslatban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Pontosítást jelent a közraktárak alaptõke szerkezetére vonatkozó meghatározás. A közraktári tevékenység biztonságát segíti elõ, hogy az alapítói tõkeszerkezet 250 millió forintos ingatlan vagyona, nemcsak tehermentes legyen, hanem a közraktári tevékenység folytatását közvetlen is szolgálja.

A minimális alaptõke nagyságát a javaslat úgy határozza meg, hogy a külföldi székhelyû vállalkozás a fióktelepe javára a közraktári tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtása elõtt köteles legalább kettõszázötven millió forint összegû dotációs tõkét elhelyezni olyan belföldi hitelintézetnél, amelyben az alapító külföldi vállalkozásnak nincs érdekeltsége.

Elõírja továbbá a javaslat, hogy a közraktár valamennyi belsõ szabályzatának, továbbá a közraktározási szerzõdés megkötését, illetve fennállását tanúsító okiratnak magyar nyelven is rendelkezésre kell állni, melynek célja, hogy a fióktelepként mûködõ közraktárak is kellõ információkkal álljanak az igénybevevõk rendelkezésére.

a 3. § -hoz

A módosítást részvénytársaságként, illetve a fióktelepként mûködõ közraktár eltérõ adottságainak figyelembe vétele teszi szükségessé.

a 4. § -hoz

A Krt. a felelõsségbiztosítás feltételként történõ elõírásánál összeget nem határoz meg, ezért szükséges a konkrét káresemények szerinti - minimum 25 millió forint értékhatár meghatározása.

A (4) bekezdés az áru értékesítés során történõ megszerzési tilalmát terjeszti ki a közraktár vezetõ tisztségviselõire, könyvvizsgálójára, felügyelõ bizottsági tagjaira, illetve a közraktár munkavállalóira.

az 5. § -hoz

A módosítás a részvénytársasági formában mûködõ közraktár engedélyezésének feltételeit tartalmazza.

a 6. § -hoz

A módosítás a fióktelepként mûködõ közraktár engedélyezési feltételeit tartalmazza. Az itt felsorolt feltételek alapvetõen a részvénytársasági formában mûködõ közraktárak mûködési feltételeit, a külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepeirõl és kereskedelmi képviseleteirõl szóló 1997. évi CXXXII. törvény rendelkezéseit, továbbá a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi XCII. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLVIII. törvény elõírásait vettük figyelembe.

Az 5/D. § beiktatását a közraktári tevékenység megszüntetésével járó szigorító intézkedések szükségessége indokolta.

a 7. § -hoz

A közraktári tevékenység folytatására vonatkozó engedély iránti kérelem benyújtásának példányszámát határozza meg, illetve elõírja, hogy amennyiben az engedély kérelem mellékletei között idegen nyelvû okirat van, úgy azt hiteles magyar fordításban is kötelezõ benyújtani.

a 8. § -hoz

A közraktárak vezetõire vonatkozó speciális szakképzettségi, illetve személyi feltételeket pontosítja, amelyet elsõsorban fióktelepként mûködõ közraktárak mûködési körülményei indokolnak.

a 9. § - 10. § -okhoz

A módosítást a hivatkozott törvény, illetve intézmény cím-, illetve névváltozása indokolja.

a 11. § -hoz

A közraktárak jogsértõ magatartásának szankcionálása céljából - hasonlóan a hitelintézetekrõl és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben foglaltakhoz - szükségesnek tartjuk olyan intézkedés meghozatalát, amely a nem közvetlenül az ügyvezetõ hibájából származó jogsértést nagyobb összegû, az Rt.-t terhelõ pénzbírság kiszabásával szankcionálja.

a 12. § -hoz

Az eredeti törvény kiegészítését a fióktelepként mûködõ közraktáraknál - az eltérõ jogállásból származó különbözõség miatt - felmerülõ felfüggesztésre, illetve az engedély visszavonására vonatkozó elõírások rögzítésének szükségessége teszi indokolttá.

a 13. § -hoz

Szükséges rögzíteni - amelyet a Krt. nem deklarált egyértelmûen -, hogy felügyeleti biztost a közraktár felfüggesztése, valamint engedélyének visszavonása esetén is ki kell rendelni.

a 14. § -hoz

A közraktárak által fizetendõ felügyeleti eljárási díj GM és ÁPTF közötti megosztását szabályozza, illetve korrigálja a hibás törvényi megfogalmazást, amely lehetetlenné tette a felügyeleti eljárási díjra vonatkozó miniszteri rendelet megalkotását.

a 15.§ -hoz

A módosítást az eredeti törvényben foglaltak pontosítási igénye, illetve a fióktelep eltérõ jogállásának figyelembe vétele indokolta. (A felügyelet részére történõ elõzetes bejelentési kötelezettség elõírása)

a 16. § -hoz

A közraktári ügylet alapvetõ kategóriájának, a közraktári szerzõdés tartalmának bõvítését szolgálja, amely az egész közraktári ügylet biztonságát hivatott szolgálni.

a 17. § -hoz

A közraktárak felügyeleti feladatainak pontosításával a módosítást a mûvi tárolások kapcsán felmerült szabálytalanságok kiküszöbölése céljából tartjuk indokoltnak törvénybe iktatni.

a 18. §-hoz

Tekintettel arra, hogy a közraktári árujegy, illetõleg közraktári zálogjegy esetében nem csak annak külföldire történõ átruházása valósíthat meg a külkereskedelmi-, illetõleg a devizajogszabályok által meghatározott tényállást, a bekezdés szövegét úgy szükséges módosítani, hogy a szóbanforgó szabály általában véve utaljon arra, hogy adott esetben a külkereskedelmi-, illetõleg a devizajogszabályok alkalmazásának szükségessége is felmerülhet.

a 19. § -hoz

A közraktárra vett áru árverésen történõ értékesítése esetén határozza meg az ÁFA -fizetés szabályait.

a 20. § -hoz

A javaslat a hazai közraktárak részére a közraktározásra alkalmas minimum 250 millió forint értékû ingatlan elõírását 2001. január 1-ig történõ teljesítési idõvel írja elõ - figyelemmel a már mûködõ közraktárak ingatlan-összetételére - a részvénytársasági formában mûködõ közraktárak ellehetetlenülését eredményezi.