MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA

T/161. számú
TÖRVÉNYJAVASLAT

a közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény módosításáról

Katona Kálmán
közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter

Budapest, 1998. szeptember


1998. évi ..... törvény
a közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény módosításáról

Az Országgyûlés a közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) módosításáról a következõ törvényt alkotja:

1. §

A Kkt. 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén a közúti közlekedésben résztvevõkre, a közúti jármûvekre (a továbbiakban: jármû), - a 48. § (4) bekezdésében foglalt eltéréssel - az utakra, az utak környezetére és a közúti közlekedést szolgáló létesítményekre."

2. §

A Kkt. 12. §-ának (3)-(5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A közút területén, a közút felett és mellett tilos elhelyezni olyan jelet, jelzést, egyéb tárgyat és berendezést, amely a közúti jelzésekkel - azok alakjával, színével - összetéveszthetõ, a láthatóságot akadályozza, alkalmas arra, hogy a közlekedõk figyelmét elterelje vagy a közlekedés biztonságát egyéb módon veszélyezteti. Tilos továbbá elhelyezni - a járda, a gyalogút, és a kerékpárút kivételével - a közút területén, a közút felett, továbbá a közút lakott területen kívüli szakasza mellett - a 42/A. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott távolságon belül - reklámtáblát, reklámhordozót és egyéb reklámcélú berendezést. Ez utóbbi tilalom nem vonatkozik azokra a - közvetlenül az út mellett elhelyezett - berendezésekre, amelyek kizárólag a közlekedés biztonságát elõsegítõ közérdekû tájékoztatást tartalmaznak.

(4) A közlekedési hatóság a (3) bekezdésben megállapított tilalom megszegõjét a jel, jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, reklámcélú berendezés vagy egyéb tárgy eltávolítására kötelezi. A közút kezelõje a közlekedési hatóság rendelkezése alapján az eltávolítást - a kötelezett költségére és veszélyére - elvégezheti vagy elvégeztetheti.

(5) A közút kezelõje a hozzájárulása nélkül vagy attól eltérõ módon a közút területén elhelyezett reklámcélú tárgyat vagy berendezést eltávolíthatja."

3. §

A Kkt. 14. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:

"14. § (1) A közút lezárására vagy forgalmának korlátozására (elterelésére)

a) a közút kezelõje a közúton folyó munka, a közút állagának védelme, a közúti forgalom biztonsága miatt,

b) a rendõrség, tûzoltóság és a fegyveres erõk (honvédség, határõrség) a rájuk vonatkozó jogszabályok által meghatározott esetekben

jogosultak.

(2) A közút lezárása vagy forgalmának korlátozása érdekében kihelyezett közúti jelzéseket a munka befejezésekor, illetõleg az ok megszûnésekor haladéktalanul el kell távolítani.

(3) A közút indokolatlan, a szükségesnél nagyobb mértékben vagy hosszabb idõtartamra történõ lezárásából eredõ kárt az intézkedõ szerv köteles megtéríteni."

4. §

A Kkt. 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, a § a következõ új (2) bekezdéssel egészül ki és a (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:

"(1) A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter - rendeletben - meghatározott jármûvek közlekedését a közút kezelõjének hozzájárulásához és díj fizetéséhez kötheti.

(2) A külön jogszabályban meghatározott veszélyes árut szállító jármû közúti közlekedéséhez engedély szükséges."

5. §

A Kkt. 19. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a (4) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:

"(2) A település területén levõ taxiállomások igénybevételének rendjét az önkormányzat rendeletben állapíthatja meg."

6. §

A Kkt. 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A bírság összege jogosulatlan személyszállítás, illetve jogosulatlan árufuvarozás esetén 100 000 forinttól 500 000 forintig terjed."

7. §

A Kkt. 29. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:

" 29. § (1) Utat létesíteni, korszerûsíteni (a továbbiakban együtt: építeni), a forgalom részére átadni, megszüntetni, elbontani a közlekedési hatóság engedélye alapján szabad.

(2) Azt, aki az (1) bekezdésben foglaltakat megszegi vagy az engedélyben foglaltaktól eltér, a közlekedési hatóság bírság fizetésére, valamint az eredeti állapot helyreállítására kötelezheti.

(3) A közforgalom elõl elzárt magánutat a közforgalom számára megnyitni vagy a közforgalom elõl el nem zárt magánutat a közforgalom elõl elzárni a magánút tulajdonosának (kezelõjének) a kérelmére, a közlekedési hatóság engedélyével szabad. A magánút közforgalom számára való megnyitásának, illetve elzárásának tényét az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni. A bejegyzést a tulajdonosnak (kezelõnek) kell kezdeményeznie.

(4) Ha az út megszüntetését engedélyezték és más célra nem hasznosítható, az út kezelõjének azt el kell bontania.

(5) A helyi (kivéve a fõvárosi önkormányzat tulajdonában levõ) közutak részét képezõ járdák és gyalogutak építésének, korszerûsítésének és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése a települési - a fõvárosban a kerületi - önkormányzat jegyzõjének hatáskörébe tartozik.

(6) A fõvárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában levõ közutak építésének, korszerûsítésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése a fõvárosi önkormányzat fõjegyzõjének hatáskörébe tartozik.

(7) A fõvárosi önkormányzat tulajdonában levõ közutak építésének, korszerûsítésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése a Fõvárosi Közlekedési Felügyelet hatáskörébe tartozik.

(8) Ha a közút építésével a járda építése összefügg, ezek engedélyezése a helyi közút építésére hatáskörrel rendelkezõ közlekedési hatóság feladata.

(9) Az (1) bekezdésben meghatározott engedélyezési eljárások ügyintézési határideje 60 nap."

8. §

A Kkt.a 29. § után a következõ 29/A. §-sal egészül ki:

"29/A. § (1) A közlekedési hatóság az engedély nélküli útépítés, illetve az engedély nélküli használatba vétel esetén az építtetõt határozattal bírság megfizetésére kötelezi.

(2) A bírság

a) az engedély nélküli útépítés esetén az útügyi hatósági eljárásért fizetendõ díj tízszereséig; engedélytõl eltérõ építés esetén ötszöröséig,

b) az engedély nélküli használatbavétel esetén a használatbavételi eljárási díj ötszöröséig

terjedhet.

(3) A bírság ismételten is kiszabható. A beszedett bírság összege a közlekedési hatóságot illeti meg. Felhatalmazást kap a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, hogy a bírság felhasználásának rendjét rendeletben állapítsa meg."

9. §

A Kkt. 31. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:

"31. § (1) A közút használatában érdekelt természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, valamint a helyi önkormányzat az alapvetõen helyi lakossági érdeket szolgáló közút építésére (földút szilárd burkolattal való ellátására) együttmûködhetnek. Az együttmûködés (a továbbiakban: útépítési együttmûködés) formáját a résztvevõk maguk határozzák meg.

(2) A helyi önkormányzat - ha az útépítési együttmûködésben az érdekeltek több, mint kétharmada részt vesz - az abban részt nem vevõ, de a közút használatában érdekelt természetes és jogi személyt, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot a résztvevõk által vállalt anyagi hozzájárulás mértékéig - a rendeletében meghatározott módon -útépítési érdekeltségi hozzájárulás fizetésére kötelezheti."

10. §

A Kkt. 34. §-ának (1) - (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"34. § (1) A közút kezelõje köteles gondoskodni arról, hogy a közút a biztonságos közlekedésre alkalmas, közvetlen környezete esztétikus és kulturált legyen.

(2) A közút forgalmi rendjét - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a közút kezelõje alakítja ki. A forgalmi rendet - a forgalmi körülmények vagy a baleseti helyzet jelentõsebb változása esetén, de legalább ötévenként - a közút kezelõjének felül kell vizsgálnia, és ha szükséges, módosítania kell. A közlekedési hatóság - a közlekedés biztonságát sértõ vagy veszélyeztetõ helyzet megszüntetése érdekében - kezdeményezheti a forgalomszabályozás módosítását vagy a közút kezelõjét a forgalmi rend felülvizsgálatára kötelezheti.

(3) A közutat, annak mûszaki, minõségi, forgalmi, baleseti adatait, valamint a forgalmi rendjét meghatározó jelzéseket a kezelõnek nyilván kell tartania.

(4) A közút megrongálódását a közút kezelõje köteles haladéktalanul kijavítani és a közút forgalmának biztonságát veszélyeztetõ helyzetet elhárítani. A kijavításig és a veszélyhelyzet elhárításáig köteles a forgalomban résztvevõket a veszélyre figyelmeztetni, szükség esetén sebesség- vagy súlykorlátozást elrendelni, illetõleg a közutat lezárni."

11. §

A Kkt. 36. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:

"Amennyiben az igénybevételt kérõ a hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban elõírt feltételeket sérelmesnek tartja, az engedélyezõ hatóság a közút igénybevételérõl a közlekedési hatóság szakhatósági nyilatkozata alapján dönt."

12. §

A Kkt. 37. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:

"37. § (1) A közút területének nem közlekedési célú igénybevételéért - az úttesten kívül végzett közmûépítési vagy fenntartási munka kivételével - igénybevételi díjat kell fizetni.

(2) Ha a közutat nem közlekedési célból a kezelõ hozzájárulása nélkül, vagy a hozzájárulásban elõírt feltételektõl eltérõen vették igénybe, a közlekedési hatóság - a közút kezelõjének kérelme alapján - az igénybevevõt az eredeti állapot helyreállítására, a hozzájárulásban elõírt feltételek betartására, illetve a közút állagának védelme és a forgalom biztonsága érdekében szükséges intézkedések megtételére kötelezheti, továbbá pótdíj fizetésére kötelezi.

(3) Ha a közút úttesten kívüli területét közmû építése vagy fenntartása céljából a kezelõ hozzájárulása nélkül vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérõen vették igénybe, az (1) bekezdésben meghatározott díjat meg kell fizetni, és a (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni."

13. §

A Kkt. 41. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:

"41. § (1) Az út területén, az alatt vagy felett elhelyezett építmény fenntartásáról az építmény, az útcsatlakozás fenntartásáról az útcsatlakozás tulajdonosa (kezelõje) köteles gondoskodni.

(2) A közút kezelõje a közlekedés biztonsága érdekében felszólíthatja az (1) bekezdésben megjelölt építmény, útcsatlakozás tulajdonosát (kezelõjét) annak felújítására, korszerûsítésére vagy megszüntetésére. A felszólítás eredménytelensége esetén az építmény engedélyezésére jogosult hatóság vagy a közlekedési hatóság - a közút kezelõjének kérelmére - az építmény, útcsatlakozás tulajdonosát (kezelõjét) a felújításra, korszerûsítésre, megszüntetésre kötelezheti."

14. §

A Kkt. 42. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A közút mûtárgyának minõsülõ burkolt árokba, csatornába vagy más vízelvezetõ létesítménybe a közút területén kívüli területekrõl származó vizeket bevezetni csak a közút kezelõjének hozzájárulásával szabad. A hozzájárulás nélküli, vagy az abban foglaltaktól eltérõ vízbevezetés esetén a 37. § (2) bekezdése szerint kell eljárni."

15. §

A Kkt. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ellenõrzési feladatok végzésére az a) pont tekintetében a rendõrhatóság; a b)-h) pontok tekintetében a közlekedési hatóság, illetõleg külön jogszabály alapján a rendõrhatóság (továbbiakban együtt: ellenõrzõ hatóság) jogosult. A közúti közlekedési szolgáltatás végzésének ellenõrzésére a külön jogszabályban meghatározott szervek jogosultak. Külföldi jármûvek ellenõrzését a rendõrhatóság (helyszíni tengelyterhelés ellenõrzés esetében a közlekedési hatóság közremûködésével) végzi."

16. §

A Kkt. 45. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép és a bekezdés a következõ e) ponttal egészül ki:

(Az útellenõr feladata)

"a) a közút állapotának, tisztaságának, nem közlekedési célú igénybevételének a figyelemmel kísérése,"

"e) a közúti forgalom biztonsága érdekében az általa elvégezhetõ halaszthatatlan intézkedések megtétele, egyébként az intézkedés szükségességérõl a kezelõ haladéktalan értesítése."

17. §

A Kkt.46. § után a következõ 46/A. §-sal egészül ki:

"46/A. § A közlekedési hatóság jogosult a közúti közlekedési szakemberek és a közúti jármûvezetõk vizsgáztatásával összefüggésben a vizsgázó személyes adatait kezelni, azokat a vizsga eredményes befejezése után az illetékes rendõrhatósághoz továbbítani, valamint - a különleges adatok kivételével - a vizsgaeredményeknek, illetve a hatósági igazolvány kiadásának és hitelességének utólagos igazolása céljából nyilvántartani."

18. §

(1) A Kkt. 48. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Felhatalmazást kap

a) a Kormány, hogy

1) az utánképzés részletes szabályait,

2) a kombinált fuvarozási tevékenység szabályait,

3) a közúti személyszállítási és árutovábbítási szerzõdések szabályait,

4) a közúti közlekedésbiztonság állami feladatainak teljesítéséhez szükséges pénzügyi forrásokat és azok felhasználásának módját,

5) a közúti közlekedési szolgáltatások és a közúti jármûvek üzemben tartásának részletes szabályait,

6) a közúti jármûvek üzemanyag felhasználása költségtérítésként elszámolható mértékének szabályait,

7) a közúti közlekedési szabálysértés pontrendszerére vonatkozó szabályokat,

8) a közúti jármûvezetõk szakirányú továbbképzésére vonatkozó szabályokat,

9) a közúti jármûvezetõk és a közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának szabályait,

10) a közúti közlekedés szabályait,

11) az egyes veszélyes árukat szállító jármûvek útvonalát kijelölje, ideértve az engedély kiadásának feltételeit;

b) a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, hogy

1) a közúti személyszállítás és árutovábbítás szakmai szabályait,

2) az útügyi igazgatás eljárási szabályait,

3) az utak építésének és a forgalom részére való átadásának hatósági engedélyezésérõl szóló szabályokat,

4) a közutak kezelésének szakmai szabályait,

5) az utak forgalomszabályozásának és a közúti jelzések elhelyezésének mûszaki és eljárási szabályait,

6) a közutak ellenõrzésének szabályait,

7) a közutak tervezésére és a mûszaki tervezési jogosultságra vonatkozó szabályokat,

8) a közúti hidak nyilvántartására és mûszaki felügyeletére vonatkozó szabályokat,

9) az útépítés felügyeleti ellenõrzés szabályait,

10) az útépítésre szolgáló anyagok, szerkezetek és berendezések mûszaki követelményei, valamint megfelelõsége igazolásának, továbbá ezen anyagok, szerkezetek és berendezések forgalombahozatalának, felhasználásának, valamint az újfajta építési módok (mûszaki megoldások), technológiák, eljárások engedélyezésének szabályait,

11) a közúti jármûvek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának mûszaki feltételeit,

12) a közúti jármûvek mûszaki vizsgáztatásával kapcsolatos szabályokat,

13) a közúti jármûvezetõk pályaalkalmassági vizsgálatának szabályait,

14) a gépjármûfenntartó tevékenység végzésének szabályait,

15) a gépjármûvek vámkezelését megelõzõ vizsgálattal kapcsolatos szabályokat,

16) a nemzetközi forgalomban közlekedõ gépjármûvekre vonatkozó szabályokat,

17) az útépítési kivitelezési tevékenység szabályait;

c) a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, a belügyminiszter és a környezetvédelmi miniszter, hogy a közúti jármûvek környezetvédelmi felülvizsgálatával kapcsolatos szabályokat együttesen;

d) a belügyminiszter, hogy a közlekedés- rendészeti intézkedések végrehajtásának módját, a közúti jármûvek vezetésére jogosító engedély, a gépjármû hatósági engedélye és jelzése gyártásának, forgalmazásának, kiadásának, használatának szabályait, a vezetésre jogosító okmányok helyszíni elvételének és visszavonásának feltételeit, az engedélyek és jelzések tartalmi, alaki követelményét, valamint a megkülönböztetõ és figyelmeztetõ jelzés felszerelése engedélyezésének szabályait, használatuk és visszavonásuk rendjét

rendeletben állapítsa meg."

(2) A Kkt. 48. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A Kormány a (3) bekezdés a) pontjában, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter pedig a (3) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban a járdákra és azok tartozékaira e törvénynek az utakra vonatkozó szabályaitól eltérõ rendelkezéseket is megállapíthat."

19. §

Ez a törvény 1998. december 1-jén lép hatályba, egyidejûleg a Kkt. 19. §-ának (3) bekezdése és a 32. §-ának (3) bekezdése hatályát veszti.

Általános indokolás

A közúti közlekedésrõl szóló - többször módosított - 1988. évi I. törvény 1988. július 1. napján lépett hatályba.

A közúti közlekedés teljes rendszerét átfogóan összefoglaló törvény az idõközben a jogi és gazdasági környezetben bekövetkezett változásokra is figyelemmel, továbbá a közúti közlekedés színvonalának javítása érdekében folyamatos felülvizsgálatot igényel. Ennek keretében a törvény legutóbbi módosításai (1996. évi X. törvény, 1997. évi XC. törvény és 1997. évi CXLVI. törvény) alkalmával már megkezdtük a hatósági munkamegosztás korszerûsítését.

Az eddigi módosítások eredményei alapján az 1988. évi I. törvény megfelelõen betölti alapvetõ feladatát.

A hatósági munka további korszerûsítése, a közúti közlekedési munkamegosztás átstruktúrálódása a közútkezelõ szervezetek korábbi átalakítása, az ellenõrzés hatékonyságának növelése és végül, de nem utolsó sorban a közúti közlekedés biztonságának fokozása a törvény újabb módosítását teszi szükségessé.

Figyelemmel arra, hogy a közúti közlekedésrõl és a jogalkotásról szóló törvények elõkészítése szinte párhuzamosan történt, a szabályozási felhatalmazások sorát is ki kell egészíteni. A felhatalmazó rendelkezések sorából kiemelést érdemel a taxiállomások létesítésének szabályozása.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

A javaslat pontosítja a törvény hatályát. Felhatalmazást ad a Kormánynak és a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszternek, hogy a törvényben kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályokban a járdákra és azok tartozékaira, az utakra vonatkozó szabályoktól eltérõ rendelkezéseket is megállapíthasson.

A 2. §-hoz

A közúti közlekedés biztonságának további javítása érdekében a javaslat a reklámtáblával, reklámhordozóval és egyéb reklámcélú berendezéssel összefüggõ tilalmakat határoz meg. A tilalom mellett egyúttal kivételként kimondja, hogy e szabályok nem vonatkoznak azokra a közvetlenül az út mellett elhelyezett berendezésekre, amelyek a közúti közlekedés biztonságát elõsegítõ közérdekû tájékoztatást tartalmaznak. A közút kezelõje a szabálytalanul elhelyezett reklámcélú tárgyat vagy berendezést saját maga eltávolíthatja, vagy az eltávolítást a közúti közlekedési hatóság rendelkezése alapján a kötelezett költségére és veszélyére elvégezheti vagy elvégeztetheti.

A 3. §-hoz

A javaslat a közút lezárására, illetõleg forgalmának korlátozására (elterelésére) jogosultak felsorolását kiegészíti a tûzoltósággal és a fegyveres erõkkel (honvédség, határõrség). Garanciális szabályként úgy rendelkezik, hogy a közút indokolatlan, a szükségesnél nagyobb mértékben vagy hosszabb idõtartamra történõ lezárásából eredõ kárt az intézkedõ szerv köteles megtéríteni.

A 4. §-hoz

A hatályos törvény 15. §-ának (1) bekezdése az indokoltnál magasabb szintre, a Kormány hatáskörébe utalja az egyes meghatározott - ez jellemzõen az utak állapotát erõsen befolyásoló un. túlsúlyos, túlméretes jármûveket jelenti - jármûvek közlekedésének engedélyezését. Az ilyen jármûvek közlekedése a kezelõ hozzájárulását igényli az utak állapotának védelme érdekében. A kezelõi hozzájárulást a közút kezelõje díj ellenében adja ki. A javaslat a miniszter hatáskörébe telepíti, hogy rendeletben határozza meg az erre vonatkozó szabályokat. Egyidejûleg a Kormány felhatalmazást kap arra, hogy egyes különösen veszélyes árut szállító jármûvek közlekedési útvonalát hatósági eljárásban az erre feljogosított szerv kijelölje.

Az 5. §-hoz

A javaslat felhatalmazást ad a települési önkormányzatok részére, hogy illetékességi területükön a taxiállomásokkal kapcsolatos szabályokat rendeletben állapíthassák meg. Az Alkotmánybíróság korábbi határozatával megsemmisítette a taxiszolgáltatás keretszámának korlátozására vonatkozó rendelkezést, ehhez kapcsolódóan hatályon kívül kell helyezni az ezzel összefüggõ - kivételt tartalmazó - rendelkezést is.

A 6. §-hoz

A javaslat az engedélykötelesnek minõsített közlekedési szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatban - a bírságfizetésre vonatkozó kötelezettséget - kiterjeszti a jogosulatlan árufuvarozás mellett a jogosulatlan személyszállításra is.

A 7-9. §-hoz

A tervezet az utak építésére, megszüntetésére és elbontására, az ezekre meghatározott szabályok megszegése esetére, továbbá az építésre jogosultak körének bõvítésére tartalmaz módosító javaslatot. Kiemelést érdemel, hogy engedély nélküli útépítés és engedély nélküli forgalomba helyezés esetén a jövõben a közlekedési hatóság - ismételten is - bírságot szabhat ki. A javaslat kiegészíti a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokkal azt a kört, amely saját kezdeményezésére vagy a helyi önkormányzat rendelete alapján a helyi úthálózat fejlesztésében részt venni jogosult, adott esetben köteles.

A 10. §-hoz

A javaslat a közút kezelõjének feladatait bõvíti a balesetek adatainak nyilvántartására vonatkozó kötelezettséggel.

A 11. §-hoz

A javaslat a jogalkalmazásban felmerült problémák megoldására irányul. Nem kényszeríti az ügyfeleket kettõs engedélykérésre, ezáltal leegyszerûsíti az eljárás rendjét.

A 12-13. §-hoz

A javaslat pontosítja a közút nem közlekedési célú igénybevételének szabályait, elsõsorban a kötelezettségek és jogosultságok alanyának megnevezésével.

A 14. §-hoz

A javaslat az általános tiltás helyett a közút kezelõjének hozzájárulását írja elõ és lehetõvé teszi a hozzájárulás nélküli tevékenység (vízelvezetés) esetén a pótdíj kiszabását.

A 15. §-hoz

A hatályos törvény csupán megnevezi a közúti közlekedés ellenõrzésére jogosult hatóságokat, a javaslat pontosítja, hogy az egyes hatóságok mely ellenõrzési feladat ellátására jogosultak, egyben kötelesek.

A 16. §-hoz

A javaslat az útellenõr feladatainak meghatározását egészíti ki a közúti közlekedés biztonsága céljából.

A 17. §-hoz

A javaslat kiegészíti a törvény rendelkezéseit a közlekedési hatóság adatkezelésére vonatkozó garanciális szabályokkal. Ezáltal megteremti az összhangot az adatvédelemrõl szóló 1992. évi LXIII. törvénnyel.

A 18. §-hoz

A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény rendelkezéseivel összhangban teljessé teszi, az alacsonyabb szintû végrehajtási szabályozási felhatalmazások sorát, így megteremti az alapját a közúti közlekedésre vonatkozó joganyag teljes körû kialakításának.

A 19. §-hoz

A törvény december 1-jén történõ hatálybalépésének meghatározásával megfelelõ idõt ad a jogalkalmazók részére a felkészülésre.