T/164/7.
Módosító javasalat!
Dr. Áder János úrnak
az Országgyûlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdiáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról szóló T/164. számú törvényjavaslathoz a következõ
módosító javaslatot
terjesztjük elõ:
A javaslat 4. §-ának az alábbi módosítását javasoljuk:
4. §
A Kt. 20. §-ának g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, egyúttal ezen § az alábbi i-[m)] l) pontokkal egészül ki:
( Zárórendelkezések
20. §. E törvény alkalmazásában:)
"g) import: [importnak minõsül a termékdíjköteles termék Magyarország államhatárán történõ beléptetése az e jogszabályban meghatározott fogalom-meghatározások figyelembevételével,] ha e törvény eltérõen nem rendelkezik, a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésrõl szóló többször módosított 1991. évi LXXVIII. törvény 1.§ (2) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni a termékdíjköteles termékekre vonatkozóan,
[i) belföld: a Magyar Köztársaság területe, ideértve a vámszabad és tranzit területeket is,]
[j)] i) importáló: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezõ más szervezet, aki az importálást végzi,
[k)] j) export: az a termékértékesítés, melynek közvetlen következményeként a terméket a vámhatóság - végleges rendeltetéssel - külföldre kilépteti,
[l)] k) nem szabványos fûtõolaj: a Magyar Szabványtól (MSZ-2042) eltérõ tulajdonságú fûtõolaj,
[m)]l) visszagyûjtés: a fáradt olajnak a veszélyes hulladékokra vonatkozó jogszabály szerinti termelõtõl gyûjtésre, szállításra, elõkezelésre való átvétele, a szükséges engedély alapján."
Indokolás:
A környezetvédelmi termékdíjak tipikusan környezetvédelmi adók, amelyek általános rendezõelve, hogy a környezetszennyezõ fizesse meg a szennyezés költségeit. A környezetvédelmi adók célja a környezetet terhelõ vagy veszélyeztetõ termékek által okozott környezeti károk csökkentése és megelõzése, a természeti erõforrásokkal való tartalékos gazdálkodásra ösztönzés, ehhez pénzügyi források elõteremtése.
A környezetvédelmi adók céljukat akkor szolgálják hatékonyan, ha a környezetszennyezés tényéhez, így a szennyezésre alkalmas termékek felhasználásához, szennyezõ anyagok kibocsátásához kötõdnek (és pótlólagos költségként beépülve a környezetszennyezõ kibocsátást vagy felhasználást csökkentik), nem pedig a környezet szennyezésre alkalmaz termékek puszta létéhez (hiszen ez utóbbival éppen e termékek felhasználásától való ösztönzõ hatásukat vesztik el).
A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény jelenleg hatályos szövege a környezetvédelmi termékdíjat helyesen, mint a környezetszennyezés tényéhez kötõdõ öko-adók szabályozza. A törvény 2. § (1) bekezdése alapján termékdíj-fizetési kötelezettség a termékdíj köteles termék belföldi forgalomba hozatala illetve importja alapján keletkezik.
A törvény jelenleg hatályos normaszövege az import fogalmát a fogyasztási adóról a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésrõl szóló többször módosított 1991. évi LXXVIII. törvényre utalva külön nem határozza meg. A hivatkozott törvény 1.§ (2)-(3) bekezdései alapján:
" (2) E törvény alkalmazásában importálásnak
a) a termék külföldrõl belföldre, a belföldi forgalom számára való vámkezeléssel vagy vámkedvezményes (engedélyjegyes) eljárással történõ behozatala,
b) a termék külföldrõl belföldre jogellenesen történõ bejuttatása, valamint a vámáru jogellenes belföldi forgalomba hozatala,
c) az ideiglenes behozatalban vámkezelt termék esetében az elszámolási kötelezettség elmulasztása,
d)
e) a külföldre végleges rendeltetéssel kiszállított (exportált) és elõre nem látott okból változatlan állapotban visszaküldött (visszahozott) termék
minõsül.
(3) Nem minõsül importálásnak a kiviteli elõjegyzésben vámkezelt és visszahozott termék, valamint az így vámkezelt és külföldre kivitt termékbõl bérmunkában ott elõállított termék behozatala kizárólag a százalékos adó megfizetése tekintetében."
Az import fogalmában használt belföld kifejezés definícióját az idézett törvény 2.§ adja meg, mely szerint "belföld a Magyar Köztársaság területe a vámszabad és a tranzit terület kivételével".
A törvényjavaslat jelenlegi szövege a fenti fogalomrendszert oly képpen kívánja módosítani, hogy importnak a termékdíjköteles termék Magyarország államhatárán történõ beléptetését minõsíti, a belföld fogalmába pedig beleérti a vámszabad- és tranzit területeket is. A törvényjavaslat indokolása szerint teszi mindezt az egységes jogértelmezés érdekében.
Mindenképpen említést érdemel, hogy az államhatár nemzetközi közjogi fogalom, hiszen csak több állam viszonyában értelmezhetõ. Az államhatár az államterületet veszi körül, amely egy háromdimenziós térség: lefelé a Föld középpontjáig terjed, felfelé a légitérben bizonyos magasságig, így szabálytalan kúpszerû képzõdmény. Az államhatár tehát ennek a kúpnak a palástja és alapja (ez a gömbsüveg amely az államterületet a világûrtõl elválasztja). E klasszikus közjogi fogalom használata nem szerencsés gazdasági jogszabályok megalkotása során, célszerûbb az amúgy rendelkezésre álló vámhatár és vámterület fogalmakat alkalmazni.
Az államhatár fogalmának az import definíciójában történõ alkalmazása alapján a hazánk légterét megállás nélkül átszelõ repülõn található termékdíjköteles termék tekintetében absztrakt módon termékdíj-fizetési kötelezettség keletkezik.
Az indokolás szerényen elhallgatja, hogy ezen új definíció az import fogalmát, és így a termékdíj-fizetésre kötelezettek körét jelentõsen tágítja. Nevezetesen a jelenleg hatályos szabályozáshoz képest, a korábbi eseteken felül importnak minõsül, és így termékdíj fizetésre kötelezett:
)a belföld fogalmának kiterjesztése miatt a tranzitterületre és a vámszabadterületre beléptetett termék,
)szintén a belföld fogalmának kiterjesztése miatt a tranzitterületre és a vámszabadterületre jogellenesen bejuttatott termék,
)az ideiglenes behozatalban vámkezelt termék (nem csak az elszámolási kötelezettség elmulasztása esetén),
)a kiviteli elõjegyzésben vámkezelt és visszahozott termék, valamint az így vámkezelt és külföldre kivitt termékbõl bérmunkában elõállított és behozott termék,
)a behozatali elõjegyzésben vámkezelt termék
A termékdíj megfizetésének kötelezettsége, amely az importálót (belföldi elõállítás esetén a belföldi forgalombahozót) terheli, az a)-e) esetekben is megjelenik absztrakt módon. Értelmezési nehézséget vethet fel ugyanakkor e fizetési kölelezettség konkretizálódása. A termékdíj fizetési kötelezettség importált termék esetén - a törvény hatályos és e javaslat szerint sem módosuló 4.§ (1) bekezdése alapján - a vámkezelés napján keletkezik. Szintén nem módosul a 4.§ (2) bekezdése, amely szerint:
"(2) A termékdíjfizetési kötelezettséget a termék belföldi forgalom számára, illetõleg vámkedvezményes (engedélyjegyes) eljárásban történõ vámkezelésekor, valamint a belföldi forgalom számára a vámkezeltetéssel egy tekintet alá esõ vámhatósági intézkedések során a Vám- és Pénzügyõrség Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: vámhatóság) határozattal állapítja meg (veti ki) az adózás rendjérõl szóló törvénynek a termékimportot terhelõ adókra vonatkozó eljárási szabályai alapján."
A jelenleg hatályos törvényszöveg helyesen, hiszen csak a belföldi forgalomba lépõ termék számít termékimportnak, és esik környezetvédelmi termékdíj-fizetési kötelezettség alá, a belföldi forgalom számára történõ vámkezelést, vagy azzal egy tekintet alá esõ intézkedést említ. Feltételezhetõ, hogy a módosítás a belföld fogalmának kiterjesztésével azt a jogértelmezést szorgalmazza, amely szerint az a)-e) pontokban felsoroltak is a belföldi forgalom számára történõ beléptetésnek minõsülnek. Ellenkezõ esetben csak absztrakt termékdíj fizetési-kötelezettség keletkezik, mert nincs, aki az esedékes termékdíjat kiszabja. Ez utóbbi értelmezési lehetõség elvethetõ, hiszen értelmetlen lenne a törvényben ilyen módosítást eszközölni, így feltételezhetõ, hogy a módosítás új, konkrét termékdíj-fizetési kötelezettségeket állapít meg.
A törvényjavaslat által elõírányzott módosítások, vagyis az a)-e) pontokban (a d) pont kivételével) tételesen felsorolt esetek tipikusan azok, amikor a környezetszennyezésére nem Magyarországon kerül sor. A d) pont esetében a környezetvédelmi termékdíj a belföldi forgalombahozatal tényével megfizetésre került, ám a termék külföldrõl történõ visszakerülése termék importnak minõsül, és másodszor is termékdíj fizetési kötelezettség keletkezik.
Mivel a termékdíj céljával és természetével ellenkezõ lenne a felsorolt esetekben a díj kiszabása, hiszen nem a környezetszennyezés elkerülése, vagy káros hatásainak kiküszöbölése érdekében történne. És mindemellett elõreláthatatlan következményekkel járna gazdasági hatását tekintve.
A gazdasági hatások alapos feltérképezése nélkül a szabályozás ilyen módosítása meggondolatlan lépés, amely komoly károkat okozhat.
Mindemellett az import fogalmának pontosítása támogatható, a módosító javaslat erre tesz javaslatot.
Budapest, 1998. október 17.
|
dr.Szili Katalin |
Göndör István |
|
Kovács Tibor |
dr.Veres János |