T/164/13.
Módosító javaslat!
Dr. Áder János úrnak
az Országgyûlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról szóló T/164. számú törvényjavaslathoz a következõ
módosító javaslatot
terjesztjük elõ:
A javaslat 2. számú mellékletének az alábbi módosítását javasoljuk:
2. számú melléklet a ....... számú törvényhez
"2. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez
A csomagolóeszközök termékdíjtételei
|
A csomagolóeszköz anyaga |
A csomagolóeszköz termékdíja [1999-ben] (Ft/kg) |
A csomagolóeszköz termékdíja 2000. jan.. 1-tõl (Ft/kg) |
|
Mûanyag |
[11,50] 12,1 |
12,70 |
|
Társított |
[11,70] 9,9 |
15,20 |
|
Alumínium |
[5,50] 5,9 |
5,60 |
|
Fém (kivéve alumínium) |
[4,30] 4,7 |
4,30 |
|
Papír, fa, természetes alapú textil |
[4,30] 3,6 |
5,60 |
|
Üveg |
[2,10] 2,4 |
2,10 |
|
Egyéb |
[5,50] 5,9 |
5,60 |
Indokolás:
A törvény 1.§ -ában megfogalmazott célok a következõk
"1. § A törvény célja, hogy a környezetet vagy annak valamely elemét a termék elõállítása, felhasználása során, vagy azt követõen közvetlenül, illetve közvetve terhelõ vagy veszélyeztetõ termék által okozott környezeti károk csökkentéséhez és megelõzéséhez szükséges pénzügyi forrásokat teremtsen, valamint járuljon hozzá a környezetszennyezés csökkentéséhez, a természeti erõforrásokkal való takarékos gazdálkodásra irányuló tevékenységek ösztönzéséhez."
Az egyes csomagoló eszközök termékdíj tételei közötti különbség nem véletlen, hiszen a jogalkotó célja, hogy az egyes csomagolóanyagok felhasználására ösztönözze a csomagoló anyag felhasználóit. Mivel minden termékdíj közvetve a fogyasztói ár részét képezi, azon termékek, amelyek csomagolóanyagának a környezetszennyezése és a környezetterhelése alacsonyabb - így termékdíjtétele is - árelõnybe kerülnek a versenytársaik termékéhez viszonyítva. Ennek következtében megállapítható, hogy a differenciált csomagolóeszköz termékdíj tételek befolyásolják a csomagalóeszköz felhasználás szerkezetét.
A termékdíj évente differenciált emelésének következtében ezt a hatását nem tudja kifejteni, pusztán csak a fogyasztói árindex emelkedésében van szerepe.
Az alábbi táblázat a csomagolóeszközök termékdíj mértékének alakulását mutatják:
|
Termékdíj |
||||||||
|
Csomagoló eszközök |
Egysége |
Mértéke |
||||||
|
1997 |
1998 |
1999 |
2000 |
|||||
|
Mûanyag |
Ft/kg |
10 |
11 |
10,0% |
11,5 |
4,5% |
12,7 |
10,4% |
|
Társított |
Ft/kg |
8 |
9 |
12,5% |
11,7 |
30,0% |
15,2 |
29,9% |
|
Alumínium |
Ft/kg |
5 |
5,4 |
8,0% |
5,5 |
1,9% |
5,6 |
1,8% |
|
Fém |
Ft/kg |
4 |
4,3 |
7,5% |
4,3 |
0,0% |
4,3 |
0,0% |
|
Papír, fa természetes alapú textil |
Ft/kg |
3 |
3,3 |
10,0% |
4,3 |
30,3% |
5,6 |
30,2% |
|
Üveg |
Ft/kg |
2 |
2,2 |
10,0% |
2,1 |
-4,5% |
2,1 |
0,0% |
|
Egyéb |
Ft/kg |
5 |
5,4 |
8,0% |
5,5 |
1,9% |
5,6 |
1,8% |
|
Változás átlaga |
9,4% |
9,1% |
10,6% |
|||||
A táblázat adatai is jól mutatják, hogy a termék díj differenciált emelésében milyen szélsõ értékek mutatkoznak (98-as bázishoz viszonyítva); míg az üveg termékdíja 4,5%-ot csökken addig a papír, fa és természetes alapú textil valamint a társított csomagolóeszközök termékdíja 30%-ot emelkedik.
Az elõzõekben vázolt termékdíj terhelés differenciál emelésének összehasonlítását szemlélteti a következõ ábra.
Mindaddig, míg a struktúra megváltoztatásának nincsenek meg a megalapozott, hatástanulmányai addig nem célszerû a differenciált emelés eszközrendszerével élni.
Az 1999. és a 2000. évi emelések átlaga között is mutatkozik különbség aminek szakmai indokát nehéz megtalálni.
Javaslatunk a két év termékdíj terhelésének átlagával történõ emelést javasol (9,85%), minden csomagolóeszköz esetében, mindaddig míg a szükséges hatástanulmányok nem állnak rendelkezésünkre.
Budapest, 1998. október 17.
|
dr.Szili Katalin |
Göndör István |
|
Kovács Tibor |
dr.Veres János |