T/203. számú
törvényjavaslat

az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény
módosításáról

1998. szeptember

Az illetékekrõl szóló, többször módosított 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 21.§-ának (5) és (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"(5) Az olyan magánszemély lakástulajdon vásárlása esetén,

a) aki a másik lakástulajdonát a vásárlás idõpontjától számítva legfeljebb egy évvel korábban eladta vagy

b) aki a másik lakástulajdonát a vásárlás idõpontját követõ legfeljebb egy éven belül eladja,

az illeték alapja a vásárolt és eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének különbözete. Ez a rendelkezés csak akkor alkalmazható, ha az a) pontban meghatározott esetben a vásárlás idõpontjában a magánszemély tulajdonában a vásárolt lakástulajdonon kívül más lakástulajdon nincs, illetve a b) pontban meghatározott esetben a vásárlás idõpontjában a vásárolt lakáson felül legfeljebb csak egy lakástulajdona van. A vásárlás napjától számított 5 éven belül ez a kedvezmény ismételten nem vehetõ igénybe."

"(7) Az (5) bekezdésben említett adásvételnél a vevõ az ott említett másik lakástulajdona eladását a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére alkalmas adásvételi szerzõdés másolatával vagy más megfelelõ módon köteles igazolni. Ezzel egyidejûleg kell nyilatkoznia arról is, hogy a vásárláskor az (5) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelt. "

Az Itv. 23/A. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Ingatlan tulajdonjogának cégjegyzék, illetve egyéni vállalkozói igazolvány alapján fõtevékenysége szerint ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozó, ha nyilatkozata szerint az ingatlant továbbeladás céljából vásárolta és az ingatlanok pénzügyi lízingjét fõtevékenységként végzõ vállalkozó, ha nyilatkozata szerint az ingatlant pénzügyi lízingbeadás céljából vásárolta (a továbbiakban együtt: vállalkozó), továbbá az ingatlanalap által történõ megszerzésekor az illeték mértéke az ingatlan - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének 2 %-a.

(2) Az illetékkötelezettség keletkezésekor fõtevékenységként folytatott ingatlanforgalmazást a vállalkozó cégbizonyítvánnyal, illetve vállalkozói igazolvánnyal, az ingatlanalap-kezelõi tevékenységre jogosultságot az alapkezelõ az Állami Pénz- és Tõkepiaci Felügyelet által kiadott engedéllyel igazolja.

(3) A vállalkozó azt a tényt, hogy az ingatlanok pénzügyi lízingjét fõtevékenységként végzi, a tevékenység statisztikai jelzõszámával, az Állami Pénz- és Tõkepiaci Felügyelet engedélyével és a Magyar Lízingszövetségnek a vállalkozó nettó árbevételérõl, illetõleg annak megoszlásáról kiállított nyilatkozatával igazolja.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott illetéket fizeti ingatlanszerzése után az ingatlan- és gépjármû pénzügyi lízinget egyaránt folytató vállalkozó is, ha nyilatkozata szerint az ingatlant pénzügyi lízingbeadás céljából vásárolta, feltéve, hogy nettó árbevételének legalább 75 %-a e két tevékenységbõl származik.

(5) Ha az (1) bekezdésben meghatározott céllal megszerzett ingatlant az ingatlanforgalmazást végzõ vállalkozó a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésétõl számított két éven belül nem adja el és ennek megtörténtét - legkésõbb a határidõ elteltét követõ 15 napon belül - a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzésérõl szóló határozattal (ennek hiányában az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását a tulajdoni lapon feltüntetett széljeggyel) nem igazolja, illetõleg ha az ingatlanok pénzügyi lízingbeadásával foglalkozó vállalkozó a fenti határidõn belül a lízingbeadás tényét szerzõdéssel nem igazolja; az illetékhivatal a vagyonszerzésre a 19. § (1) bekezdés, illetve 21. § (1) bekezdés alapján egyébként fizetendõ és az (1) bekezdés szerint megállapított illeték különbözetét az eredeti esedékesség idõpontjától felszámított késedelmi pótlékkal növelt összegben a vállalkozó terhére pótlólag elõírja."

Az Itv. 24.§ (1)-(2) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"(1) Gépjármû tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke a hajtómotor hengerûrtartalmának minden cm³-e után 10 forint, kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjármû esetén a hajtómotor teljesítményének minden megkezdett 1 kW-ja után 400 forint.

(2) Pótkocsi tulajdonjogának megszerzéséért, ha a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 2.500 kg-ot nem haladja meg 5.000 forint, minden más esetben 12.000 forint illetéket kell fizetni."

(1) Az Itv. 26.§-a (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a jelenlegi (6) és (7) bekezdés számozása (7) és (8) bekezdésre változik.

"(6) Az illetékkötelezettség keletkezésekor a 35. életévét be nem töltött fiatal elsõ lakástulajdonának megszerzése esetén az egyébként fizetendõ illeték 50%-ig terjedõ, de legfeljebb 40.000 forint kedvezményre jogosult feltéve, ha a megszerzett lakástulajdon teljes forgalmi értéke a 8 millió forintot nem haladja meg. Ilyen forgalmi értékû lakás részarány-tulajdonának megszerzése esetén a vagyonszerzõt a szerzett tulajdoni hányaddal arányos mértékû kedvezmény illeti meg."

(2) Az Itv. 26.§-a a következõ (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A (6) bekezdésben meghatározott vagyonszerzés esetén a szerzõ félnek a vagyonszerzés illetékkiszabásra történõ bejelentésekor nyilatkoznia kell arról, hogy nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50%-ot elérõ tulajdoni hányada, lakásingatlanhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékû joga."

Az Itv. 29.§-a (1)-(3) bekezdéseinek helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"(1) Az elsõ fokú államigazgatási eljárásért - ha e törvény melléklete másként nem rendelkezik - 1.500 forint illetéket kell fizetni (általános tételû eljárási illeték).

(2) Az elsõ fokú államigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke - ha e törvény melléklete másként nem rendelkezik, és a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben megállapítható - a fellebbezéssel érintett, vagy a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10.000 forintja után 200 forint, de legalább 3.000 forint, legfeljebb 300.000 forint. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 3.000 forint.

(3) A felügyeleti intézkedést kezdeményezõ kérelem illetéke 7.000 forint. A megfizetett illeték visszatérítésére a 32.§ rendelkezései az irányadók."

(1) Az Itv. 33.§ (2) bekezdése 4. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"4. a születéssel, a házasságkötéssel, az örökbefogadással, tartással, gondozással és a halálesettel kapcsolatos, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbségek anyakönyvi adatainak elsõ ízben történõ kijavításával kapcsolatos eljárás, kivéve

a) a magyar állampolgár, illetõleg Magyarországon lakó hontalan külföldön történõ házasságkötéséhez szükséges irat;

b) a nem magyar állampolgár Magyarországon történõ házasságkötéséhez szükséges irat, továbbá

c) az anyakönyvi kivonat kiállítása;

d) az ingatlan-nyilvántartási eljárás;"

(2) Az Itv. 33.§ (2) bekezdésének 5. pontja a következõ g) alponttal egészül ki:

"g) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény alapján kijavított anyakönyvi adatokról az érdekelt részére elsõ ízben"

(történik a kiállítása)

(3) Az Itv. 33. § (2) bekezdésének 30. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"30. az adóhatóság által az adózó adószámlájának egyenlegérõl készített értesítés tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslati eljárás."

Az Itv. 39.§-a (3) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek, egyidejûleg a következõ d) ponttal egészül ki:

"b) a Fõvárosi Bíróság és a megyei bíróság elõtt:

• elsõ fokon indult peres eljárásban 300.000 forint, nemperes eljárásban pedig 170.000 forint,
• fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén 200.000 forint, nemperes eljárásban pedig 120.000 forint;

c) az ítélõtábla elõtt:

• fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén 400.000 forint, nemperes eljárásban 250.000 forint;

d) a Legfelsõbb Bíróság elõtt:

• fellebbezési eljárásban 500.000 forint,
• felülvizsgálati eljárásban 600.000 forint."

(1) Az Itv. 43.§-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárás illetéke - ha törvény másként nem rendelkezik és a határozat nem adó-, illeték-, adójellegû kötelezettséggel, társadalombiztosítási járulék- vagy vámkötelezettséggel kapcsolatos - 10.000 forint."

(2) Az Itv. 43.§-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) A Pp. 349.§-ában meghatározott munkaügyi perek illetéke - ha az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg - 5.000 forint. "

(3) Az Itv. 43.§-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Bármely bíróság elõtt az általános meghatalmazás illetéke 10.000 forint."

(1) Az Itv. 45.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A cégbejegyzésre irányuló eljárás illetéke az alapszabályban, a társasági szerzõdésben, illetve az alapító okiratban megállapított vagyon (jegyzett tõke) értéke után:

a) jogi személy esetében 2%, de legalább 60.000 forint, legfeljebb 600.000 forint;

b) jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, illetve az a) pont alá nem tartozó egyéb cég esetén 2%, de legalább 20.000 forint, legfeljebb 200.000 forint;

c) induló vagyon nélkül alapítható cég esetén 10.000 forint;

d) külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén 200.000 forint;

e) külföldi vállalkozás közvetlen kereskedelmi képviselete esetén 100.000 forint."

(2) Az Itv. 45.§-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Az (1) bekezdésben nem említett egyéb eljárásért - a (4)-(6) bekezdésben foglaltak kivételével - 3.000 forint illetéket kell fizetni."

(3) Az Itv. 45.§-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Ha a cégnyilvántartásba bejegyzett adatokra (jogokra, tényekre) vonatkozóan több rovatot is érintõ változásokat egyidejûleg jelentenek be - az (5) bekezdésben foglalt eset kivételével - a bejelentett változások számától függetlenül 6000 forint illetéket kell fizetni."

(4) Az Itv. 45.§-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) A cég vagyonának (jegyzett tõkéjének) növelése (felemelése) esetében az (1) bekezdésben foglaltak szerint meghatározott illetéket a vagyon (a jegyzett tõke) növekedésének összege után kell kiszámítani, az illeték mértéke legalább 10.000 forint, az (1) bekezdés a) pontjában említettek esetében legfeljebb 600.000 forint, az (1) bekezdés b) pontjában említettek esetében pedig legfeljebb 200.000 forint. Ez az illeték magában foglalja az egyidejûleg bejelentett más változásokért fizetendõ illetéket is."

Az Itv. 57.§-a (1) bekezdésének m) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"m) az önálló bírósági végrehajtónak az általa lefolytatott bírósági végrehajtási eljárással összefüggésben kezdeményezett eljárása."

Az Itv. 58.§-ának (5) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:

"A 42.§ (1) bekezdésének c) és d) pontjában említett eljárásoknál - amennyiben ennek feltételei egyébként fennállnak - a mérséklési kötelezettség csak a 42.§ (2) bekezdése szerint kiegészített illetékre terjed ki."

Az Itv. 62.§-a (1) bekezdésének b) és i) pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"b) a személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott, illetve a vagyonában bekövetkezett olyan kár megtérítése iránti igény esetén, amikor a személy élete, testi épsége vagy egészsége is veszélyeztetve volt;"

"i) a csõdeljárásban, a felszámolási eljárásban, a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában, ideértve az említett eljárások alatt a vagyonfelügyelõ, a felszámoló, illetve a pénzügyi gondnok által indított bírósági eljárásokat is;"

Az Itv. 80.§-ának (1) bekezdése a következõ j) ponttal egészül ki:

"j) a felülvizsgálati eljárásban, ha a felülvizsgálati kérelem elõterjesztését a Legfelsõbb Bíróság nem engedélyezte."

Az Itv. 87.§-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki.

"(3) Ha a törvény 21.§ (5) bekezdése, valamint 26.§ (6) bekezdése szerinti kedvezmény igénybevétele jogosulatlan volt, az igénybe vett kedvezmény összegét az adózás rendjérõl szóló törvényben meghatározott adóbírsággal, valamint az eredeti esedékességtõl (a határozat jogerõre emelkedését követõ naptól) számított késedelmi pótlékkal megnövelten kell megfizetni."

Az Itv. 91.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Az ingatlan tulajdonjogának, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékû jognak a megszerzését (megszüntetését) a földhivatalhoz kell bejelenteni illetékkiszabásra az azt tartalmazó szerzõdés (okirat) benyújtásával. Az illetékkiszabás célját szolgáló bejelentést az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel kell teljesíteni. A kérelmet az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell benyújtatni. Ha az illeték fizetésére kötelezett a kérelmet a külön jogszabályban meghatározott 30 napon túl nyújtja be, illetve bejelentési kötelezettségét elmulasztja vagy hiányosan teljesíti, e törvény 82. §-ában említett mulasztási bírság megfizetésére kötelezhetõ."

Az Itv. 92.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A földhivatal az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés végett benyújtott szerzõdés (okirat) iktatószámmal ellátott és hitelesített másolatát az illetékkiszabáshoz szükséges és rendelkezésre álló egyéb iratokkal - ideértve a 26. § (9) bekezdésében meghatározott nyilatkozatot is - együtt az érkezését követõ nyolc napon belül kísérõjegyzékkel továbbítja az illetékhivatalhoz. A kísérõjegyzék átadása történhet számítógépes adathordozón is."

Az Itv. 102.§ (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"e) forgalmi érték:

az a pénzben kifejezett érték, amely a vagyontárgy eladása esetén az illetékkötelezettség keletkezésekor volt állapotában - a vagyontárgyat terhelõ adósságok, továbbá a lakástulajdonon a vagyonszerzõ javára az elidegenítéskor megszûnõ bérleti jog (lakottság) figyelembevétele nélkül - árként általában elérhetõ."

Az Itv. Melléklete e törvény mellékletének megfelelõen módosul.

A közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kktv.) a következõ 46/A. §-sal egészül ki:

"46/A. § (1) A közúti közlekedési igazgatási eljárás során a hatóság által - külön jogszabályban meghatározottak szerint - kiadott forgalmi engedélyért, törzskönyvért, érvényesítõ címkéért és azok pótlásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(2) Felhatalmazást kap a belügyminiszter és a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben az (1) bekezdésben meghatározott díj fizetésére kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, beszedésének módját, a kedvezmények, mentességek körét együttes rendeletben szabályozza."

(1) E törvény 1999. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépés napjától illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az illetékhivatal tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, valamint kezdeményezett elsõ fokú, illetve jogorvoslati eljárásokban kell alkalmazni.

(2) A törvény hatálybalépésével egyidejûleg az Itv. 4. §-a (1) bekezdésének második mondatából a "kivéve, ha a törvény szerint a szerzõdõ felet terhelõ illeték megfizetését a 27. § (2) bekezdésében foglaltak alapján magára vállalta" mondatrész, az Itv. 27.§-ának (2) bekezdése, továbbá az Itv. Melléklete IX. címének 4. pontja és a XVIII. címének 11. pontja hatályát veszti, valamint az Itv. 33. § (2) bekezdésének 13. pontjában a "személyi igazolvány" kifejezés helyébe a "személyazonosító igazolvány" szövegrész lép. Egyidejûleg hatályát veszti a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról rendelkezõ 1997. évi LXXII. törvény 37.§-ának (4) bekezdése. Az Itv. Mellékletének XI. címe a gépjármû forgalmi engedélyével kapcsolatos eljárásra igazgatási szolgáltatási díjkötelezettséget megállapító jogszabály hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti.

(3) Ha a gépjármûnek öröklési illetékkötelezettség alá esõ módon való megszerzése 1999. január 1-je elõtt történik, akkor az ezt terhelõ öröklési illeték megállapítására az 1998. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) Az, aki:

a) 1999. évben lakástulajdont vásárol és 1998. évben egy másik lakástulajdont adott el, vagy

b) 1998. évben lakástulajdont vásárolt és 1999. évben egy másik lakástulajdont ad el,

az Itv. 1998. december 31-én hatályos 21. §-ának (5)-(8) bekezdése szerinti kedvezményre jogosult, feltéve, hogy a vagyonszerzés körülményei az említett rendelkezésekben foglalt valamennyi feltételnek megfelelnek.

Melléklet
az 1998. évi ........ törvényhez

1. Az Itv. Melléklete I. címének 1. pontja a következõk szerint módosul:

"1. A becsületsértés és a magánlaksértés miatt indult szabálysértési eljárás illetéke 1.200 forint, a fellebbezés, illetõleg a kifogás illetéke 2.500 forint."

2. Az Itv. Melléklete III. címének 1. és 2. pontja a következõk szerint módosul:

"1. Az igazságügyminiszter által külföldi használatra az ország területén hatályban levõ vagy hatályban volt jogszabályról kiállított bizonyítvány illetéke annyiszor 800 forint, ahány jogszabályszakaszról (§-ról) a bizonyítványt kiállították.

2. A joggyakorlatról kiállított 1. pontban említett bizonyítvány illetéke 3.000 forint."

3. Az Itv. melléklete IV. címének 1. és 2. pontja a következõk szerint módosul:

"1. Az államigazgatási eljárásban készített hitelesített vagy hitelesítetlen másolat, illetõleg kivonat illetéke - ha e melléklet kivételt nem tesz - oldalanként magyar nyelvû másolat esetében 100 forint, idegen nyelvû másolat esetében 200 forint. A nem hitelesített fénymásolat illetéke oldalanként 100 forint.

2. Az eredeti jegyzõkönyvvel egyidejûleg átütéssel készült jegyzõkönyv-másolat illetéke oldalanként 50 forint, de legalább 200 forint."

4. Az Itv. Melléklete IV. címének 5. pontja a következõk szerint módosul:

"5. A már egyszer hitelesített másolatra, kivonatra vezetett olyan záradék, amely azt bizonyítja, hogy az eredeti iraton változás nem történt, vagy azt kiegészítik, 500 forint illeték alá esik."

5. Az Itv. Melléklete V. címének 1. pontja a következõk szerint módosul:

"1. Az eljáró hatóság által készített fordítás illetéke oldalanként 500 forint."

6. Az Itv. Melléklete VI. címének 1. és 3. pontja a következõk szerint módosul:

"1. Az eljáró hatóság által végzett hitelesítés illetéke, ha jogszabály kivételt nem tesz:

a) másolat, kivonat vagy fordítás után oldalanként 100 forint;

b) iraton levõ aláírás után aláírásonként 300 forint;

c) külföldi használatra szánt iraton levõ aláírásnak bármely hatóság, bíróság vezetõje általi hitelesítése (közbensõ felülhitelesítése) esetében minden aláírás után 500 forint; az ilyen hitelesítésnek - a külügyminiszter kivételével - miniszter általi felülhitelesítése 1000 forint;"

"3. Az Országos Fordító- és Fordításhitelesítõ Iroda által végzett hitelesítés illetéke oldalanként 200 forint. Ezt az illetéket kell fizetni a másodlat, a másolat és fénymásolat hitelesítéséért is."

7. Az Itv. Melléklete VII. címének 1. és 2. pontja a következõk szerint módosul:

"1. Az állami levéltár által készített egyszerû vagy hiteles másolatért az alábbi illetéket kell fizetni:

a) az 1867. évi elõtti idõbõl származó iratról kiállított másolat után oldalanként 200 forintot, de legalább 1.000 forintot;

b) az 1867. évbõl vagy ennél késõbbi idõbõl származó iratról kiállított másolat után oldalanként 100 forintot, de legalább 500 forintot.

2. Az ügyfél által készített másolatnak és fénymásolatnak a levéltár által történõ hitelesítéséért oldalanként 100 forint illetéket kell fizetni."

8. Az Itv. Melléklete VIII. címe a következõk szerint módosul:

"Iskolai bizonyítvány - ide értve a felsõfokú oktatási intézmény által kiállított oklevelet is -, továbbá a tanfolyami bizonyítvány másolatának, másodlatának kiállításáért 1.500 forint illetéket kell fizetni."

9. Az Itv. Mellékletének IX. címe és 7. pontja a következõk szerint módosul:

"IX. Az útlevél és egyéb útiokmány kiadásával, valamint a bevándorlással kapcsolatos eljárás illetéke."

"7. Az útlevélbe történõ idegen nyelvû bejegyzésért - az 1-6. pontban meghatározott illetéken felül - 2.000 forint illetéket kell fizetni."

10. Az Itv. Melléklete IX. címének 8. és 9. pontja a következõk szerint módosul:

"8. Az útlevélhatósági eljárásban benyújtott fellebbezés illetéke 4.000 forint.

9. Illetékmentes:

a) a diplomata útlevél, a külügyi szolgálati útlevél és a szolgálati útlevél, valamint az ilyen útlevél érvényességének meghosszabítása;

b) a határátlépési igazolvány."

11. Az Itv. Mellékletének X. címe a következõ 2. ponttal egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi rendelkezés 1. pontra változik:

"2. A belügyminiszter által megváltoztatott név ismételt megváltoztatására irányuló kérelem illetéke 10.000 forint."

12. Az Itv. Melléklete XI. címének 1. és 2. pontja a következõk szerint módosul:

"1. A 2. pontban említett kivétellel gépjármû (pótkocsi) forgalmi engedélyének - ideértve az ideiglenes forgalmi engedélyt is - kiállításával, pótlásával, a betelt forgalmi engedély cseréjével, másodlat kiadásával, illetõleg tulajdonjogot érintõ korlátozásnak a forgalmi engedélybe történõ bejegyzésével és nyilvántartásba vételével, valamint törlésével kapcsolatos eljárás illetéke 2.000 forint.

2. Az egy alkalomra szóló forgalmi engedély illetéke 500 forint."

13. Az Itv. Melléklete XII. címének 1. pontja a következõk szerint módosul:

"1. Új hajó lajstromozásakor, valamint a tulajdonjogban bekövetkezett változás bejegyzésekor az illeték alapja tengeri hajó esetén a bruttó regisztertonna, míg belvízi géphajó és gép nélküli hajó esetén a legnagyobb merüléshez tartozó vízkiszorítás után számított metrikus tonna.

Az illeték mértéke:

a) a tengeri hajó minden bruttó regisztertonnája után 800 forint;

b) a belvízi géphajó minden metrikus tonnája után 300 forint;

c) belvízi gép nélküli hajó minden metrikus tonnája után 75 forint.

Az a)-c) pontban foglalt illeték mértéke nem lehet kevesebb 10.000 forintnál."

14. Az Itv. Mellékletének XIII. címe a következõk szerint módosul:

"1. Kérelemre indult eljárás illetéke

2. A fellebbezés illetéke:

a) e törvény eltérõ rendelkezése hiányában az alapeljárás illetékének kétszerese;

b) csatornabírságot megállapító határozat esetén a fellebbezéssel megtámadott bírságösszeg minden megkezdett 1.000 forintja után 50 forint, de legalább 5.000 forint;

c) vízkészletjárulékot (késedelmi pótlékot, mulasztási bírságot, adóbírságot) megállapító határozat esetén a vitatott összeg 6%-a, de legalább 5.000 forint;

d) a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 29.§-ának (3) bekezdésében megállapított bírság kiszabása esetén a bírságösszeg 10%-a, de legalább 5.000 forint;

e) elsõ fokon hivatalból indult, vagy folytatott vízjogi kötelezettség megállapításával kapcsolatos egyéb, a b) és d) pontokban nem említett eljárásban hozott határozat esetén 3.000 forint."

15. Az Itv. Mellékletének XIV. címe a következõk szerint módosul:

"1. Az alapeljárás illetéke 2.000 forint.

2. A fellebbezés illetéke:

a) kérelemre indult eljárásban és a hivatalból indult vagy folytatott eljárásban hozott határozat elleni fellebbezés esetén 4.000 forint;

b) veszélyes hulladék bírságot, zajbírságot, légszennyezési és szennyvízbírságot, továbbá természetvédelmi bírságot megállapító határozat esetén a fellebbezéssel megtámadott bírságösszeg minden megkezdett 1.000 forintja után 50 forint, de legalább 5.000 forint."

16. Az Itv. Mellékletének XV. címe a következõk szerint módosul:

"1. Az építésügyi hatóságnál indított eljárásért, ha ez

a) telekalakítási engedélyre irányul

a/1. kettõnél több lakótelek kialakítása esetében telkenként 1.000 forint,

a/2. üdülõtelek kialakítása esetében telkenként 4.000 forint,

a/3. egyéb építési telek kialakítása esetében egész és megkezdett hektáronként 1.200 forint,

a/4. külterületi földrészlet kialakítása esetében földrészletenként 1.000 forint;

b) építési (bontási, felújítási, átalakítási, bõvítési stb.), illetõleg használatbavételi vagy fennmaradási engedély kiadására irányul

b/1. lakóépület melléképületének építése (felújítása, helyreállítása, átalakítása, bõvítése, elmozdítása és lebontása stb.), illetõleg használatba vétele vagy fennmaradása esetén 5.000 forint;

b/2. elvi építési engedély, valamint kerítés és támfal építése (felújítása, helyreállítása, átalakítása, elmozdítása és lebontása stb.) vagy fennmaradása esetén 4.000 forint;

b/3. a b/1. pontban nem említett épület építése (bontása, felújítása, átalakítása stb.), illetõleg használatba vétele vagy fennmaradása esetén 10.000 forint

illetéket kell fizetni.

2. Az 1. pont alá nem esõ elsõ fokú építésügyi hatósági eljárásért (pl. engedély érvényének meghosszabbítása), továbbá építésrendészeti hatósági intézkedés kéréséért 2.000 forint, az építésügyi hatósági eljárásban igénybe vehetõ valamennyi fellebbezésért pedig 5.000 forint illetéket kell fizetni.

3. Illetékmentes: a lakóház- (lakás) építéssel kapcsolatos az 1. pont a/1. alpont alá nem esõ telekalakítás, építési (elvi építési, felújítási, helyreállítási, átalakítási, bõvítési, elmozdítási, lebontási) és használatbavételi engedély iránti elsõ fokú eljárás."

17. Az Itv. Melléklete XVI. címének 5. pontja a következõk szerint módosul:

"5. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésrõl szóló határozat ellen benyújtott fellebbezés illetéke 4.000 forint. Egyebekben a földhivatali eljárásban elõterjesztett fellebbezés illetékére a törvény 29.§-ának (2) bekezdésében foglaltak irányadók."

18. Az Itv. Mellékletének XX. címe a következõk szerint módosul:

"Ingatlan tulajdonjogának a külön jogszabály szerinti külföldi jogi vagy természetes személy általi megszerzéséhez szükséges engedély iránt kezdeményezett eljárásért - ingatlanonként - 50.000 forint illetéket kell fizetni."

19. Az Itv. Melléklete a következõ XXI. címmel és rendelkezéssel egészül ki:

"XXI. A hatósági bizonyítvány kiállítása iránti eljárás illetéke

1. A hatósági bizonyítvány kiállítása 1.500 forint illeték alá esik. Ha egy beadványban több hatósági bizonyítványt kérnek, az elsõ példány után 1.500 forint, minden további, az elsõ példánnyal azonos tartalmú hatósági bizonyítvány után 300 forint illetéket kell fizetni.

2. Ha egy eljárásban több ügyfél vesz részt, a hatósági bizonyítványért az 1. pont alapulvételével annyi illetéket kell fizetni, mint amennyi akkor járna, ha mindegyik ügyfél ügyében külön eljárás folyna. Ez a rendelkezés nem alkalmazható a 31. § (5) bekezdésének elsõ mondatában meghatározott eljárás esetén.

3. Az anyakönyvi kivonat kiállítása iránti eljárás illetéke - kivonatonként - 1.500 forint."

20. Az Itv. Melléklete a következõ XXII. címmel és rendelkezéssel egészül ki:

"XXII. A vízgazdálkodással kapcsolatos helyi önkormányzati hatósági eljárások illetéke

1. Kérelemre indult eljárási illetékek

a) közmûpótló berendezés - a külön jogszabályban meghatározott talajvízkút, szennyvíz szikkasztó - létesítésének, átalakításának, megszüntetésének engedélyezése esetén 2.000 forint;

b) víziállás létesítésének, használatbavételének, továbbá fennmaradásának vagy átalakításának engedélyezése esetén 2.000 forint;

c) szennyvízelõtisztító berendezés létesítésének, átalakításának, illetve használatbavételének engedélyezése esetén 5.000 forint.

2. A fellebbezés illetéke:

a) az alapeljárás illetékének kétszerese;

b) elsõ fokon hivatalból indult, vagy folytatott eljárásban hozott határozat elleni fellebbezés esetén 3.000 forint."

Az Országgyûlés az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény megalkotásakor a közfeladatokhoz való arányos hozzájárulás alkotmányos követelményét, valamint az állami és önkormányzati feladatok megvalósításához szükséges bevételi forrás gyarapítását tûzte ki célul.

Az illetékek általános jellemzõje, hogy mindig valamely jogintézményhez kapcsolódóan fejtik ki eseti jellegû szabályozó szerepüket. Az ún. tapadójog jellegbõl adódóan az illetéktörvénynek gyakorlatilag a jogrendszer egészéhez (Ptk., Pp., Áe. stb.) igazodnia kell. Ennek megfelelõen a jogrendszer változásai, a társadalmi-, gazdasági viszonyok módosulásai elkerülhetetlenné teszik az illetékek folyamatos karbantartását.

A törvényjavaslatban megfogalmazott változtatások egyrészt a jogi környezet - pl. az 1999-tõl hatályba lépõ bírósági szervezeti reform - módosulását követik, másrészt egyes illetékkedvezményi rendelkezések újrafogalmazására (pl. a fõtevékenységként ingatlanforgalmazók) irányulnak. Az értékviszonyok változása, illetve az illetékbevételek reálértékének megõrzése érdekében a gépjármûszerzés tételes vagyonszerzési illetéke, valamint egyes eljárási illetékek mértékének módosítása is elkerülhetetlenné vált.

A visszterhes vagyonátruházási illetékek a megszerzett vagyon rendeltetése szempontjából jelenleg is differenciáltak, a lakásszerzés megkülönböztetett társadalmi-gazdasági súlya miatt. A lakásszerzést az illetéktörvény az egyéb rendeltetésû vagyonszerzésekkel szemben ma is kedvezményezi.

Az illetékalap és illetékmérték formájában kedvezményezett elvonáson túlmenõen a közvélemény által is leginkább várt és támogatott, a Kormányprogramban hangsúlyozottan megjelenõ illetékmérték-csökkentés a fiatalok elsõ lakásszerzésének további támogatását szolgálja. A Javaslat az esetleges jogosulatlan igénybevétel szankciójáról is gondoskodik.

A valós lakásigények kielégítését szolgáló elsõ lakásszerzés kedvezménye a lakásszerzéseknél széles körben érvényesülõ mentességek, kedvezmények döntõ többségét érintetlenül hagyja.

Az egyes államigazgatási eljárásokhoz kapcsolódó illetékmértékek korrekciójára az elmúlt években csak igen érintõlegesen és részlegesen került sor, így a korábbiakban megállapított (általános tételû és speciális) illetékmértékek idõközben elértéktelenedtek. Az eljárási illeték egyes fix tételei - az értékviszonyok változása miatt - nem fejezik ki az eljárás valós költségigényét, így a költségvetési bevételt biztosító szerepük is fokozatosan csökken.

Az illetéktörvény mellékletében meghatározott külön illeték alá esõ speciális eljárások illetékének némelyike a törvény 1991. évi hatálybalépése óta nem változott, ezért az eljárások költségigénye jelentõsen meghaladja a hatályos illetékmértékeket, holott ebben a körben az általános mértéktõl való eltérést az eljárások bonyolultságával, az eljáró szerv személyi, dologi kiadásaival összefüggõ költségigényesség indokolja. Az illetéktörvény melléklete ugyanis a különleges munkaigényességû, az általánostól eltérõ (jellemzõen magasabb) költségigényû eljárások ún. speciális mértékû illetékeit tartalmazza.

Az aránytalanság feloldása érdekében az illeték mértékének értékvesztését ellensúlyozó, az infláció mértékét követõ és az egyre költségesebb hatósági ügyintézéshez igazodó korrekciója kizárólag azokra az eljárásokra vonatkozik, melyek mértéke az adott eljárással felmerülõ költségekhez képest aránytalanul alacsony. A korrekció érinti az államigazgatási eljárások ún. általános tételû illetékét, a speciális mértékû illetékek kirívóan alacsony tételeit, továbbá a jogorvoslati illetékek minimumát és maximumát.

Az eljárási illeték vázoltak szerint tervezett, túlzott mértékûnek nem mondható, de megfontoltabb eljárás kezdeményezésre késztetõ emelése az eljárások széles körét érinti. Az illeték mértékének meghatározásánál kettõs kritérium, hogy az lehetõség szerint álljon arányban az eljárás során felmerülõ költségekkel, ugyanakkor lényeges, hogy a költségarányos illetékterhek senkit ne akadályozzanak a jogérvényesítésben. Ennek garanciáját jelenti, hogy változatlanul érvényesül az illetéktörvénynek az a rendelkezése, amely úgy az államigazgatási, mint a bírósági eljárásokat illetõen elismeri a külön jogszabályon alapuló, az illetékmentességet is magában hordozó költségmentesség intézményét.

A bírósági eljárási illetékekre vonatkozó fejezet módosítása elsõsorban az igazságszolgáltatási reform keretében kialakításra kerülõ négyszintû bírósági rendszer következménye. A törvényjavaslatban meghatározott illetékmértékek - a szabályozás alapjául szolgáló eljárások különbözõségeinek megfelelõen - rendkívül differenciáltak, az egyes eljárások költség- és munkaigényével arányosak. Továbbra is elkülönülnek a polgári (ezen belül a peres és nemperes eljárások), a büntetõ eljárások illetékei és az eljáró bíróság szintje, valamint az eljárás fokozata szerinti különbözõségek is megjelennek a fizetendõ illeték összegében.

Az illetéktörvény módosítása négy - jellegében és hatásában különbözõ - személyi kört érint a következõk szerint.

A fiatalok elsõ lakásvásárlásához kapcsolódó kedvezmény (változatlan mobilitást feltételezve) várhatóan mintegy 60-70 ezer személyt érinthet, a kedvezmény összértéke 2,5 milliárd forint körüli. Mivel e kedvezmény személyenként 40 ezer forintban maximált, elsõsorban a kis értékû lakások fiatal vásárlóinál jelent érzékelhetõ tehercsökkenést.

A vagyonszerzéshez kapcsolódó egyes illetékrendelkezések módosulása alapvetõen az adott szabályozási terület belsõ ellentmondásait hivatott feloldani. Ilyen - nagyobb léptékû - változás a fõfoglalkozásként ingatlanforgalmazást végzõknél a - kedvezményes 2 %-os illetékmértékkel szerzett ingatlanra vonatkozó - két éves elidegenítési szabály, amelynek lényege, hogy ha a megadott idõpontig a vállalkozók nem igazolják az adott vagyontárgy eladását (pénzügyi lízingbe adását), akkor az irányadó általános illetékkulcs szerinti különbözetet pótlólag kell megfizetniük. A két éves határidõ nem akadályozza (legfeljebb gyorsítja) az üzletszerû ingatlanforgalmazást, emellett kiszûri a kedvezményt jogosulatlanul igénybe vevõ vállalkozókat.

A gépjármûszerzési illeték mértéke 8 Ft/cm³-rõl 10 Ft/cm³-re emelkedik, a 25 %-os valorizáció azt jelenti, hogy egy átlagos (1400 cm³-es) személygépkocsi "átírási illetéke" a jelenlegi 11 200 forintról 14 000 forintra növekszik. (Ez az illetékvalorizáció egyébként 1-1 milliárd forint bevételnövekményt eredményezhet a helyi önkormányzatok és a központi költségvetés számára.)

Az államigazgatási és a bírósági eljárási illetékek jelenlegi mértékei - amelyek többsége sok év óta változatlan - már nem fejezik ki az eljárások költségigényességét, ezért az ár és értékviszonyokhoz történõ igazításuk feltétlenül indokolt. A javasolt új eljárási illeték tételek egyrészt költségarányosabb hozzájárulást eredményeznek az eljárások igénybevevõi számára, másrészt (bár megfontoltabb eljárás-kezdeményezésre ösztönöznek) nem akadályozzák a valós jog- vagy érdekérvényesítés tényleges lehetõségét.

A Javaslat korlátozza a cserét pótló adásvételhez fûzött illetékalap kedvezményt. A változtatás lényege, hogy a Javaslat a kedvezmény igénybevételét kizárólag a magánszemély vevõ számára biztosítja és csakis akkor, ha a magánszemély vevõ másik lakástulajdonát a vásárlás napjától számítva legfeljebb egy évvel korábban eladta vagy a vásárlást követõ legfeljebb egy éven belül eladja és ezért a vásárlás idõpontjában az elsõ esetben a vásárolt lakástulajdonon kívül más lakástulajdonnal nem rendelkezik, illetve a másik esetben a vásárolt lakástulajdonon felül legfeljebb csak egy - egy éven belül eladandó - lakástulajdona van. A vevõ a kedvezményre 5 évenként egyszer jogosult. A határidõt a vásárlás napjától kell számítani.

A Javaslat szerint az ismertetett feltételek meglétérõl a vevõnek a másik lakástulajdona eladásáról szóló igazolás - a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas adásvételi szerzõdés vagy más megfelelõ okirat - bemutatásával egyidejûleg kell nyilatkozni.

A hatályos illetéktörvény az illetékteher áthárításából adódó árnövekedés elkerülése érdekében 2%-os illetéket állapít meg az ingatlanalapok, a fõtevékenységként ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozók, valamint ingatlanok pénzügyi lízingjét fõtevékenységként végzõ vállalkozók ingatlanszerzéseire. A fõtevékenység ingatlanforgalmazás esetén a tevékenység statisztikai jelzõszámával és a fõtevékenység szerint illetékes kamara nyilatkozatával, ingatlanok pénzügyi lízingje esetén pedig a tevékenység statisztikai jelzõszámával, az Állami Pénz- és Tõkepiaci Felügyelet engedélyével, valamint a Magyar Lízingszövetségnek a vállalkozó nettó árbevételérõl kiállított nyilatkozatával igazolható.

A Javaslat a jelenlegi szabálytól két vonatkozásban tér el. Egyrészt megváltoztatja a kedvezmény igénybevételének feltételeit és a jogosultság igazolásának rendjét. Így csak azoknak a vállalkozóknak biztosítja a kedvezményt, akiknek cégjegyzék, illetve egyéni vállalkozói igazolvány szerinti fõtevékenysége az ingatlanforgalmazás. Ennek megfelelõen a jogosultság cégbizonyítvánnyal, illetve egyéni vállalkozói igazolvánnyal igazolható. Az ingatlanforgalmazási tevékenység új illetékjogi megítélését a mögöttes jogintézmények kiépülése tette lehetõvé. Az egyéni vállalkozókkal kapcsolatos nyilvántartás és iratátadás rendjérõl, valamint a vállalkozói igazolvány formai követelményérõl szóló 80/1998. (IV.29.) Korm. rendelet ugyanis elõírja a fõtevékenység egyéni vállalkozói igazolványban történõ feltüntetését, a cégjegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseirõl szóló 8/1998. (V.23.) IM rendelet pedig kimondja a cég tevékenységére vonatkozó nyomtatványon a tevékenységi körökön belül a cég fõtevékenységének elkülönített megjelenítését. E jogintézmények révén az ingatlanforgalmazás, mint fõtevékenység tettenérhetõ.

A másik lényeges eltérés, hogy a Javaslat a kedvezményes 2%-os illeték alkalmazására az elõzõekben említett feltételek fennállása esetén is csak akkor ad lehetõséget, ha a vállalkozó az általa megszerzett ingatlant a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésétõl számított 2 éven belül eladja, illetõleg pénzügyi lízingbe adja. Ha ennek a kötelezésnek a vállalkozó nem tesz eleget, és az eladást a határidõ elteltét követõ 15 napon belül a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzésérõl szóló határozattal, ennek hiányában pedig az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását a tulajdoni lapon feltüntetett széljeggyel, illetve a pénzügyi lízingbeadás tényét szerzõdéssel nem igazolja, akkor az illetékhivatal a kedvezményes kulccsal megállapított illeték és a vagyonszerzés után az általános szabályok szerint egyébként járó (2-6, illetve 10%-os mértékû) illeték különbözetét az eredeti esedékességtõl felszámított késedelmi pótlékkal megnövelt összegben a vállalkozó terhére pótlólag elõírja.

A megszorítás szükségességét a gyakorlat vetette fel. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy egyes vállalkozók csak azért módosítják fõtevékenységüket az ingatlanforgalmazásra, hogy egy nagy értékû - többnyire nem újraértékesítésre, hanem saját hasznosításra szánt - ingatlan illetékterhét csökkentsék. A megvásárolt ingatlan továbbeladására vonatkozó kikötéssel a Javaslat azt is hangsúlyozni kívánja, hogy a fõtevékenységként végzett ingatlanforgalmazás alatt az ingatlanok üzletszerû adás-vételét feltételezi.

A gépjármû tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának öröklés vagy ajándékozás útján, továbbá ellenérték fejében történõ megszerzéséért jelenleg fizetendõ illeték 1997. január 1. napjától került megállapításra. A vagyontárgy értékével arányosabb illetékelvonás kialakítása céljából a Javaslat megemeli a gépjármû és a pótkocsi szerzéséhez kapcsolódó illetéket. Így gépjármû esetén a tulajdonszerzés illetékét a hajtómotor hengerûrtartalmának minden cm3-e után 8 forintról 10 forintban, a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjármûveknél pedig hajtómotor teljesítményének minden megkezdett 1kW-ja után 300 forintról 400 forintban határozza meg. A pótkocsi szerzése esetén a fizetendõ illetéket továbbra is a jármû össztömegétõl függõen differenciálja, változás az illetékelvonás mértékében jelentkezik, amennyiben ha az össztömeg a 2.500 kg-t nem haladja meg 4.000 forint helyett 5.000 forint, minden más esetben 10.000 forint helyett 12.000 forint illetéket kell fizetni.

A hatályos szabályok szerint a lakástulajdon megszerzése az általános mértékû (10%) illetéknél lényegesen kedvezõbb illeték alá esik, ilyenkor ugyanis 4 millió forintig 2%, a forgalmi érték ez meghaladó összege után 6% illetéket kell fizetni.

A Javaslat a Kormány programjával összhangban a fiatalok otthonteremtéssel járó illetékterhének enyhítésére az egyébként járó illeték 50 %-áig, de legfeljebb 40.000 forintig terjedõ kedvezményt biztosít annak a fiatalnak, aki az illetékkötelezettség keletkezésekor (szerzõdés megkötése napján) 35. életévét még nem töltötte be és elsõ, 8 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékû lakás tulajdonát szerzi meg. Az elsõ lakásszerzésrõl a Javaslat szerint akkor beszélhetünk, ha a vagyonszerzõnek nincs és korábban sem volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50%-ot elérõ tulajdoni hányada, lakásingatlanhoz kapcsolódó - ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett - vagyoni értékû joga.

Részaránytulajdon megszerzésekor a fiatal csak a szerzett tulajdoni hányadával arányos mértékû kedvezményre jogosult. A kedvezmény személyhez kötött, ezért fiatal házasok elsõ lakásszerzésekor a feltételek fennállását a házastársaknál nem együttesen, hanem külön-külön kell vizsgálni. Így elõfordulhat, hogy a közös lakásszerzésnél csak a házastársak egyike részesül illetékcsökkentésben. A személyhez kötöttség további elõnye, hogy a kedvezmény az egyedülállókat, az élettársakat, a házasokat, valamint gyermeküket egyedül nevelõ fiatalokat egyaránt megilleti.

Az illetéktörvény az államigazgatási (közigazgatási) hatóságok eljárásáért fizetendõ illeték mértékét átalány jelleggel, tételes összegben határozza meg. Ez alól kivételek azok az eljárások, amelyek munka- és költségigénye az általánostól eltérõ mértékû illeték megállapítását indokolja.

A tételes összegû illetékek nem képesek követni az értékviszonyok változását, ezért azokat idõrõl idõre korrigálni kell. Ennek tesz eleget a Javaslat azzal, hogy az eljárással felmerülõ költségek emelkedésével összhangban korrigálja az egyes államigazgatási eljárások illetékmértékeit, és az elsõ fokú eljárásban széles körben érvényesülõ - átalány jellegû - általános tételû illeték mértékét a jelenlegi 1.000 Ft-ról 1.500 Ft-ra emeli. Az alapeljárásban történt illetékfizetéstõl független fellebbezési eljárásokban a Javaslat nem érinti a százalékos illeték - értékhez igazodó - elvonási szabályának meghatározását, de az olyan fellebbezések illetéke, amelyek tárgyának értéke pénzben megállapítható, szintén emelkedik és a költségarányosság követelményét szolgálva a fellebbezési eljárásban fizetendõ illeték minimuma 2.000 Ft-ról 3.000 Ft-ra, az elvonást korlátozó maximuma 200.000 Ft-ról 300.000 Ft-ra emelkedik. Ugyancsak módosul a felügyeleti intézkedést kezdeményezõ kérelem illetéke, melynek tételes mértéke 5.000 Ft-ról 7.000 Ft-ra nõ. Ez utóbbi körbe tartozó eljárásokat a felettes szervek folytatják le, melyek költségigénye az általánosnál magasabb, ezért a Javaslat - az eddigieknek megfelelõen - a többi eljárás illeték-vonzatának mértékéhez arányosított fix tételû mértéket állapít meg. (Az illetékkötelezettség ez esetben sem érinti a hivatalból tett felügyeleti intézkedéseket, eljárási illeték kizárólag az ügyfél kérelmére induló eljáráshoz kötõdik.) A Javaslat változatlanul hagyja a jogorvoslati, (a fellebbezést és a felügyeleti intézkedést is ideértve) eljárási illetékek visszatérítésének törvényi kereteit, amely szabályozás arra hivatott, hogy az eljáró államigazgatási szervek jogszabálysértése miatt jogorvoslatra kényszerülõ ügyfeleket mentesítse az illeték alól. Az illetéktörvény által megfogalmazott feltételek (jogszabálysértés az ügyfél hátrányára) esetén az elõre megfizetett jogorvoslati illetéket minden esetben hivatalból kell visszatéríteni az ügyfélnek.

A Javaslat bõvíti a tárgyi illetékmentes eljárások körét, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény alapján kijavított, kiegészített anyakönyvi adatokról kiállított anyakönyvi kivonat érdekelt részére elsõ alkalommal történõ kiadásával összefüggésben. A hivatkozott törvény felhatalmazása alapján ugyanis a kisebbséghez tartozó személynek joga van családi és utónevének anyanyelve szabályai szerinti anyakönyvezéséhez és annak hivatalos okmányokban való feltüntetéséhez, melynek kiállítása - kérésére - kétnyelvû is lehet.

A bírósági eljárási illetékek módosítását, korrekcióját az 1999. évtõl hatályba lépõ bírósági szervezeti változások indokolják, továbbá a Javaslat a kirívóan alacsony illetéktételek mértékét aktuálisan igazítja az értékviszonyokhoz.

Ilyen megfontolásból növeli a Javaslat a fõvárosi és megyei bíróságok elõtti eljárások 1993. óta változatlan illetékmértékét. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) módosítása szerint az ítélõtáblák fellebbezési fórumként mûködnek. A Javaslat e változással összhangban állapítja meg az ítélõtábla elõtti peres és nemperes eljárásban fizetendõ illeték alapjául szolgáló ún. eszmei értéket. Az ítélõtáblák felállításával a Legfelsõbb Bíróság mentesül a rendes jogorvoslatok elbírálása alól - s igen szûk kivétellel - csak felülvizsgálati ügyekben jár el és így nagyobb hatékonysággal tudja ellátni az egységes jogalkalmazással kapcsolatos feladatát. A Javaslat meghatározza, hogy a Legfelsõbb Bíróság elõtt a fellebbezési eljárásban 500 ezer forint, a felülvizsgálati eljárásban pedig 600 ezer forint eljárási illetéket kell fizetni.

A négyszintû bírósági szervezeti rendszer kialakításával a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata 1999. január 1-jétõl a megyei bíróságok hatáskörébe tartozik. A bírósági hatáskörök átrendezõdésével összefüggésben a Javaslat az 1993. óta változatlan 6.000 forint tételes illetéket 10.000 forintra emeli. Mivel a fórumrendszer megváltoztatása kihat az eljárási költségekre, továbbá a magasabb szintû bíróság kijelölése együtt jár a kvalifikáltabb szakértelem biztosításával is, ezért a többletköltséget annak kell viselnie, aki az eljárást igénybe veszi. A módosítás nem érinti az ún. adópereket, mely peres eljárások igénybevételéért a perérték után továbbra is a százalékban meghatározott illetéket kell fizetni.

A Pp. módosítása újraalkotta és kiterjesztõen értelmezi a munkaügyi pereket. A Pp. idesorolja többek között a munkaviszonyból, közalkalmazotti és közszolgálati jogviszonyból, szolgálati jogviszonyból, szövetkezeti tag munkaviszony jellegû jogviszonyából és a bedolgozói viszonyból származó igény érvényesítését. A Javaslat a Pp. 349. §-ára utalással az abban meghatározott eljárásokra biztosítja - amennyiben az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg - a jelenlegivel azonos mértékû 5.000 forint tételes illeték alkalmazását.

A Pp. rendelkezései szerint a jogi személy a képviselõ részére olyan általános meghatalmazást is adhat, amely a perek vitelére általánosságban jogosítja fel. A bíróságnál nyilvántartásba vett általános meghatalmazás mintegy pótolja az egyes perekre szóló külön meghatalmazást. A Javaslat az eddigi szabályozástól eltérõen, a bíróság elõtti általános meghatalmazás tételes illetékét bármely bíróság elõtt 10. 000 forintban állapítja meg.

A cégbírósági eljárási illetékek átfogó felülvizsgálatára 1993. évben került sor az akkor (illetve az 1995. és 1996. évi kisebb mérvû módosításokkal) megállapított illetékmértékek elértéktelenedtek, ezért az illetékek emelése indokolttá vált. A jelenlegi módosítás nem érinti a cégkivonat, cégmásolat elkészítéséért, illetve a cégbizonyítvány kiállításáért fizetendõ illeték mértékét.

A korábbi szabályozástól eltérõen 1998. január 1-je óta a külföldi vállalkozás közvetlen kereskedelmi képviselete cégnyilvántartási bejegyzéssel jön létre, melynek illetéke 5.000 forint. A Javaslat a cégbírósági eljárás illetékét 100.000 forintban állapítja meg, egyidejûleg hatályon kívül helyezi az államigazgatási hatáskör megszûnése folytán a korábbi államigazgatási eljárási illetékkötelezettséget (amely 20.000 forint illetéket tartalmazott) megállapító rendelkezést. (Ily módon az 1997-ben fizetendõ együttesen 25.000 forint, 1998-ban pedig csupán 5.000 forint illetékfizetési kötelezettség változik a Javaslat szerinti összegre.) A Javaslat a taxatíve nem említett egyéb cégeljárások illetékét is az inflációhoz igazodva kisebb mértékben emeli.

A jelenlegi szabályozás szerint az induló vagyon, illetve a törzstõke, vagy alaptõke felemelésével kapcsolatos eljárásoknál azt az összeget kell az illeték alapjául venni, amellyel az induló vagyont, az alaptõkét vagy a törzstõke összegét felemelték. A Javaslat ezt az illetékalap-számítási szabályt nem módosítja, de a minimumként, illetõleg maximumként fizetendõ illetékösszeget felemeli. Ez az illeték változatlanul magában foglalja az egyidejûleg bejelentett más változásokért fizetendõ illetéket is.

A jelenleg hatályos illetékszabályok szerint polgári ügyekben az önálló bírósági végrehajtó az általa lefolytatott bírósági végrehajtási eljárással összefüggésben kezdeményezett bírósági eljárásban illetékmentességet élvez. E rendelkezés helyébe a Pp-t módosító törvény - tévedésbõl - egy más tartalmú, a felülvizsgálati eljárás során alkalmazható kedvezményi szabályt léptet hatályba 1999. január 1-jétõl. Az önálló bírósági végrehajtó illeték alóli mentesítéséhez továbbra is komoly érdek fûzõdik, ezért a Javaslat visszaállítja az eredeti állapotot, egyidejûleg a Pp. szóban forgó szabályát - mivel az ténylegesen nem illeték alóli mentességet tartalmaz, hanem a felülvizsgálati eljárásban már lerótt illeték visszatérítésének lehetõségét teremti meg arra az esetre, ha a felülvizsgálatot a Legfelsõbb Bíróság nem engedélyezte - az illetéktörvény megfelelõ címében helyezte el. (A módosítás tehát érdemi változást nem eredményez.)

A Javaslat egyértelmûen rendezi a törvény mérsékelt illetékre vonatkozó szabályainak kiegészítésével azt a rendelkezést, hogy ha az egyezségi kísérletre történõ idézés iránti kérelem és szóbeli kereset azonnali tárgyalása iránti eljárás az elsõ tárgyaláson érdemben nem fejezõdik be, illetve a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul át, az illeték mérséklésének - egyéb feltételek fennállása esetén is - csak a kiegészített illeték tekintetében van helye.

Pontosítja a Javaslat a csõdeljárásban, a felszámolás iránti eljárásban - ideértve a felszámolási eljárás alatt a felszámoló által indított pereket - 1993. óta alkalmazott kedvezményt. A bõvítés igényét a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvény 1996. évi hatálybalépése, valamint a csõdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény 1997. évi módosítása vetette fel.

Az adósságrendezési eljárás megindítására a helyi önkormányzat, továbbá a hitelezõ jogosult. Az önkormányzat eljárása az illetéktörvény szerint illetékmentes. Így a Javaslat elsõsorban a hitelezõ jogérvényesítését kedvezményezi. Az adósságrendezési eljárásra biztosított illetékfeljegyzési jog révén ugyanis a hitelezõ jövedelmi, vagyoni viszonyaira tekintet nélkül mentesül az illeték elõzetes megfizetése alól. Az illetéket utóbb annak kell megfizetni, akit erre a bíróság kötelez. A módosítás további lényeges eleme, hogy a Javaslat a felszámolóval azonos illetékjogi megítélés alá vonja a csõdeljárásban félként szereplõ vagyonfelügyelõt, továbbá az adósságrendezési eljárásban kijelölt pénzügyi gondnokot is.

A Pp. módosítás új szabályként vezeti be a Legfelsõbb Bíróság elõtti felülvizsgálat engedélyezését. Az engedélyezési eljárás alkalmazása értékhatárhoz kötött és a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemmel egyidõben a felülvizsgálati kérelmet is be kell nyújtani. Amennyiben a Legfelsõbb Bíróság az engedélyt nem adja meg, a Javaslat ilyen esetre a fizetésre kötelezett vagy jogutódja kérelmére az illeték visszatérítését rendeli el.

A Javaslat által bevezetett, fiatalok otthonteremtését elõsegíteni kívánó kedvezmény igénybevétele kizárólag a szerzõ fél nyilatkozatán alapul. A visszaélések elkerülése érdekében a Javaslat a kedvezmény jogosulatlan igénybevételét szankcionálja. Ha az illetékhivatalnak ellenõrzése során vagy más forrásból tudomására jut, hogy a kedvezmény alkalmazásának nem lett volna helye, intézkedik az illeték helyesbítése iránt, melynek során a kedvezmény összegét az adózás rendjérõl szóló törvényben meghatározott adóbírsággal, valamint az eredeti esedékességtõl számított késedelmi pótlékkal megnövelten kell megfizetni. Hasonló szankciót helyez kilátásba a Javaslat a cserét pótló vételhez fûzött illetékalap kedvezmény jogosulatlan igénybevételének esetére is.

Az adózás rendjérõl szóló törvény szerint az adózónak az adóazonosító jelét (számát) az adózással összefüggõ minden iraton fel kell tüntetnie. A hatályos Itv. szerint a vagyonszerzést illetékkiszabásra a földhivatalhoz kell bejelenteni. A bejelentést az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel kell teljesíteni. Mivel a bejegyzésre alkalmas szerzõdésnek (okiratnak) nem alaki kelléke az adóazonosító jel közlése, így a jogszabályok közötti összhang megteremtése céljából elõ kell írni, hogy a bejelentést az erre rendszeresített nyomtatványon kell megtenni.

A Javaslat a hatályos szabályt két okból módosítja. Egyrészt meghatározza a fiatalok elsõ lakásszerzését támogató kedvezményre jogosultság igazolására szolgáló nyilatkozat illetékhivatalhoz benyújtásának rendjét, másrészt elõírja a földhivatalnak az iratok kísérõjegyzéken történõ továbbítását, és megteremti a jogi hátterét annak, hogy ahol a feltételek erre adottak, a kísérõjegyzék átadására számítógépes adathordozón is sor kerülhet.

A Javaslat lakástulajdon szerzése esetén kizárja a lakottság forgalmi értékcsökkentõ tényezõként történõ figyelembevételét, ha a tulajdonjogot a bentlakó bérlõ saját maga javára szerzi meg. A bérlet a tulajdonjogot korlátozza, ezért vitathatatlan a tulajdonjog értékére gyakorolt hatása. A bírósági gyakorlat a lakottság címén a forgalmi értékét 40-60%-kal csökkenti, függetlenül attól, hogy a lakást bentlakó avagy kívülálló szerzi meg. A Javaslat abból a feltételezésbõl indul ki, hogy a bérlõ bérleti jogviszonya - minthogy a tulajdonos önmaga bérlõje nem lehet - a tulajdonszerzéssel megszûnik, így korlátozástól mentes tulajdonjogot szerez. Erre tekintettel indokolatlan és más vagyonszerzõkkel szemben is méltánytalan a forgalmi érték megállapításánál a lakottság értékcsökkentõ tényezõként való figyelembe vétele.

Az általános tételû államigazgatási eljárási illetéktõl eltérõ mértékû speciális eljárások illetéke a Javaslat 18. §-ával módosított melléklet szerint változik.

A változtatási igény elsõdlegesen azoknál az eljárásoknál merül fel, amelyeknél - a korábbi években elmaradt kiigazítások következtében - nagyságrendjüket tekintve az eljárás költségeihez viszonyítva aránytalanul alacsonyak a jelenlegi illetékmértékek. A korábbiakban megállapított - az államigazgatási eljárásokban jellemzõen fix tételû -illeték mértékek az inflációs hatások következtében értéküket vesztették, többségük már az általános tételû eljárási illeték összegét sem éri el. Így az eljárás átlagosnál bonyolultabb, magasabb költségigényû jellegét sem fejezik ki.

Az értékviszonyok módosulását ugyanis nem minden esetben követte az illeték mértékek differenciált, lépcsõzetes korrekciója, ezért több esetben még az 1991. évben hatályba lépett törvényi mértékek érvényesülnek. Az arányok helyreállítása érdekében módosítja a Javaslat - többek között - a hajólajstromozási eljárás, a vízügyi hatósági eljárás, a környezetvédelmi, természetvédelmi hatósági eljárás illetékeit, mivel ezekben az eljárásokban fizetendõ illetékmértékek nem fejezik ki az eljárás valós költségeit.

A Javaslat szakít azzal a korábban alkalmazott megoldással, amely a másolat, kivonat, hitelesítés illetékvonzatát az oldalszámtól is differenciáltan, mégpedig az elsõ oldalhoz kötõdõ magasabb illetékmértékkel állapította meg. A Javaslat oldalszámtól függõ, de oldalanként egységes illetékmértéket állapít meg. (Melléklet IV-VI. cím)

A Javaslat a külön illeték alá vont eljárások közül az útlevél hatósági eljárásban változatlanul hagyja mind az öt éves érvényességi idejû útlevél, mind az öt évet meghaladó érvényességi idõtartamú útlevél 1996. évben meghatározott 4.000- illetve 6.000 Ft-os mértékét.

Új fizetési kötelezettséget állapít meg a Javaslat a belügyminiszter által már megváltoztatott név ismételt megváltoztatására irányuló eljárásra. A névváltoztatási eljárásért jelenleg 5.000 forint illetéket kell fizetni. Jelenleg ilyen összegû illeték alá esik a megismételt eljárás is. Ez utóbbi esetben az illeték 10.000 forintra történõ emelésével a Javaslatnak az a célja, hogy megfontoltabb eljárás kezdeményezésére ösztönözze az ügyfeleket. (Melléklet X. cím)

Az építésügyi hatósági eljárások túlnyomó részében az illetékek a korábbi években jelentéktelen mértékben (utoljára 1995-ben) változtak, ugyanakkor az összetett, jellemzõen speciális szakértelmet igénylõ eljárás költségigénye indokolja a magasabb összegû illetéket. A lakás, lakóépület építésére vonatkozó eljárási illetékmentesség megõrzése mellett a Javaslat az 1997. évben hatályba lépett építésügyi jogszabályokhoz igazított eljárások illetékmértékeit állapítja meg. (Melléklet XV. cím)

Az ingatlan-nyilvántartási eljárásért fizetendõ egyes illetékek körében a Javaslat csak az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésrõl szóló határozat ellen benyújtott fellebbezés illetékét növeli, mivel a fellebbezési eljárás 3.000 Ft-os illetéke 1995. óta nem változott. A Javaslat ezen a mértéken változtat, a fellebbezési eljárás illetékének általános mértékében bekövetkezett emeléséhez is igazítja az új 4.000 Ft-os illeték tételét. (Melléklet XVI. cím)

A Javaslat módosítja a külföldi jogi vagy természetes személy ingatlanszerzéséhez szükséges engedély iránti eljárás 10.000 forintos illetékét 50.000 forintra emeli és annak megfizetését ingatlanonként írja elõ. A változtatás legfõbb indoka, hogy a jogszabályi feltételek fennállását minden ingatlan esetében külön kell vizsgálni, az eljárási költségek tehát annyiszor jelentkeznek, ahány ingatlanra az engedély kiadását kérik. (Melléklet XX. cím)

Hasonló megfontolásból indítványozza a Javaslat a hatósági bizonyítvány kiállítása iránti eljárás fizetési kötelezettségének újraszabályozását. Jelenleg az eljárásért 1.000 forint illetéket kell fizetni tekintet nélkül az egy beadványban kért hatósági bizonyítványok számától. E lehetõség maximális kihasználása következtében elõfordul, hogy az egy hatósági bizonyítványra vetített illetékbevétel szinte a papírköltséget sem fedezi. A fizetési kötelezettség megváltoztatása mellett szól továbbá, hogy a rendelkezés indokolatlanul helyzeti elõnybe hozza a hatósági bizonyítványok "nagy felhasználóit" azokkal szemben, akik eseti jelleggel, csupán egy hatósági bizonyítvány kiállítása érdekében veszik igénybe az eljárást. A Javaslat az illeték költségátalány jellegének helyreállítása érdekében kimondja, hogy amennyiben egy beadványban több hatósági bizonyítványt kérnek, az elsõ példány után 1.500 forint (ez az összeg megegyezik a Javaslat szerint megemelt általános tételû illetékkel), minden további, az elsõ példánnyal azonos tartalmú hatósági bizonyítvány után pedig 300 forint illetéket kell fizetni. Ha pedig az eljárásban több ügyfél vesz részt az említett összegû illetéket úgy kell megfizetni, mint amennyi akkor járna, ha mindegyik ügyfél ügyében külön eljárás folyna. (Melléklet XXI. cím)

A Javaslat átcsoportosítja a speciális eljárási illetékek körét, mivel - szétválasztással - a jelenlegi melléklet XIII. címében szabályozott vízügyi hatósági eljárások "A vízgazdálkodással kapcsolatos helyi önkormányzati hatósági eljárások illetéke" címmel egészül ki.

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény végrehajtásáról rendelkezõ 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízügyi igazgatási szervek, valamint a helyi önkormányzatok jegyzõinek hatáskörébe tartozó hatósági eljárásokkal kapcsolatos rendelkezéseire figyelemmel, a Javaslat az egységes jogalkalmazás megkönnyítése érdekében külön cím alatt szabályozza az egyes vízgazdálkodási feladatokkal kapcsolatos eljárások illetékvonzatát. (Melléklet XIII. és XXII. cím)

A közúti közlekedés rendõrhatósági igazgatásáról szóló 48/1997.(VIII.26.) BM rendelet bevezette a jármû tulajdonának igazolására a törzskönyvet, illetõleg a rendszámtábla hatósági érvényességének jelzésére az érvényesítõ címkét.

Mindkét jogintézmény az állampolgárok széles körét érinti, ezért a díjfizetési kötelezettséget törvényben kell meghatározni. E követelménynek a Javaslat a közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kktv.) kiegészítésével tesz eleget.

Az új okmányok bevezetése, kiállítása a belügyminisztériumnál és a rendõrségnél jelentõs költségkihatással jár. Indokolt, hogy az eljárás ellenértéke oda folyjon be, ahol a költségek is felmerülnek. Ez irányadó az Itv. által jelenleg illetékköteles forgalmi engedélyre is, amelynek kiadására - fõszabályként - a törzskönyvvel egy eljárásban kerül sor.

A díj mértékét a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter és a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben külön rendeletben szabályozza.

A Javaslat a változtatások hatályba lépésének idõpontját 1999. január 1. napjában határozza meg. Az új rendelkezéseket a hatálybalépés napját követõen illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az illetékhivatal tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, valamint kezdeményezett elsõ fokú, illetve jogorvoslati eljárásokban kell alkalmazni. A Javaslat a módosításokkal összhangban hatályon kívül helyezi azokat a jogszabályhelyeket, amelyek túlhaladottá váltak. Ezek között kell említést tenni az illeték megfizetését a szerzõdésben magára vállaló féllel szembeni - a behajthatatlanság igazolásáig, legfeljebb azonban 1 évig tartó - (rendszerint egyébként eredménytelen) adóbehajtási eljárási kötelezettségrõl.

A Javaslat szerint az 1998. december 31-én hatályos, alacsonyabb mértékû illetéket kell alkalmazni a gépjármû öröklés útján történõ megszerzésére, ha az öröklési illetékkötelezettség 1999. január 1-je elõtt keletkezett.

A Javaslat azok számára, akik 1999. évben vásárolnak lakástulajdont, úgy, hogy másik lakástulajdonukat 1998-ban adták el, illetve 1998. évben vásárolt lakástulajdon esetén másik lakástulajdonukat 1999. évben adják el, továbbra is biztosítja a cserét pótló adásvételhez fûzött és az Itv. 1998. december 31-ig hatályos 21. §-a (5)-(8) bekezdésében szabályozott illetékalap-kedvezményt, de csak akkor, ha a vagyonszerzés körülményei az említett rendelkezésekben foglalt feltételnek egyébként megfelelnek.