a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény
módosításáról

1.§ (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 4.§-a 9. pontjának a), c) és e) alpontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"a) gép: a Harmonizált Rendszer szerint (a továbbiakban: HR) 8401 vámtarifaszám (a továbbiakban: vtsz.), a HR 8405-8408, 8410-8430, 8432-8447, 8449-8465, 8467, 8468, 8474-8485, 8508, 8515, 8701, 8709, 8716 vtsz-ok alá tartozó gépek, gépi berendezések, a HR 8501, 8502, 8504-8507, 8511-8513, 8530, 8531, 8535-8537, 8539, 8543-8548, 9006, 9405 vtsz-ok alá tartozó villamos készülékek, a HR 8403 vtsz. alá tartozó kazán és a HR 8402 vtsz. alá tartozó gõzfejlesztõ berendezés, valamint az összekapcsolásukkal összetett munkafolyamatot ellátó technológiai berendezés,"

"c) kereskedelmi szálláshely: a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) Építményjegyzékben (a továbbiakban: ÉJ) az 544 termékjel alá sorolt épület,"

"e) infrastrukturális beruházás: a vasúti, közúti, vízi áru- és személyszállításhoz, ivóvíztermeléshez és -szolgáltatáshoz, szennyvíz- és hulladékkezelési, köztisztasági, valamint távközlési szolgáltatás ellátásához közvetlenül szükséges építmény- és gépberuházás (ÉJ 11, ÉJ 21, ÉJ 31, ÉJ 41, ÉJ 53, ÉJ 61, ÉJ 55-bõl, ÉJ 71-bõl, ÉJ 91-bõl, illetve a HR 8401, 8405-8408, 8410-8430, 8432-8447, 8449-8465, 8467, 8468, 8474-8485, 8508, 8515, 8701, 8709, 8716 vtsz-ok alá tartozó gépek, gépi berendezések, a HR 8501, 8502, 8504-8507, 8511-8513, 8530, 8531, 8535-8537, 8539, 8543-8548, 9006, 9405 vtsz-ok alá tartozó villamos készülékek, a HR 8403 vtsz. alá tartozó kazán és a HR 8402 vtsz. alá tartozó gõzfejlesztõ berendezés);"

(2) A Tao. 4.§-ának 28. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"28. külföldön tevékenységet végzõ: az a belföldön bejegyzett, belföldi székhellyel rendelkezõ korlátolt felelõsségû társaság, részvénytársaság, amely az adóévben folyamatosan megfelel az a)-f) alpontokban megjelölt valamennyi feltételnek, azaz

a) rendelkezik a pénzügyminiszter vámszabadterületi társaságokat megilletõ kedvezményeket biztosító - 1992. december 31. napját követõen megadott - engedélyével, vagy amelyet 1996. december 31. napjáig a pénzügyminiszter, ezt követõen az állami adóhatóság a b)-f) alpontokban foglalt feltételek együttes fennállására tekintettel nyilvántartásba vett és e nyilvántartásból - a társaság kérelmére vagy a feltételek bármelyikének való meg nem felelés miatt - nem törölt,

b) kizárólag olyan kereskedelmi tevékenységet végez, amelynek során a vele szerzõdõ fél nem minõsül belföldi személynek és a teljesítés helye a szerzõdés szerint és ténylegesen is külföld és/vagy kizárólag olyan (a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény alapján pénzügyi szolgáltatásnak, vagy kiegészítõ pénzügyi szolgáltatásnak nem minõsülõ) szolgáltatást nyújt, amelynek teljesítési helye az általános forgalmi adóról szóló törvény elõírása szerint külföld,

c) belföldi államigazgatási és bírósági eljárásban képviseletével kizárólag belföldi ügyvédet bíz meg, valamint együttesen, a társaság vezetõ tisztségviselõinek, felügyelõ bizottsága tagjainak és alkalmazottainak többsége a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetõségûnek minõsülõ magánszemély, továbbá könyvvizsgálati kötelezettségének belföldön bejegyzett könyvvizsgáló által tesz eleget,

d) a belföldi hitelintézetnél vezetett bankszámlájáról teljesíti a székhelye és telephelye fenntartásához szükséges kiadásait és a vezetõ tisztségviselõje, felügyelõ bizottsága tagja, alkalmazottja, ügyvédje és könyvvizsgálója részére történõ kifizetéseket, valamint az államháztartás alrendszerei részére fizetendõ kötelezettségeit,

e) a társaság és tagja (részvényese) - ha részvénytársaság - kizárólag névre szóló részvényt bocsátott ki, továbbá a társaságnak és tagjának (részvényesének) sem közvetlenül, sem közvetve nincs más belföldi gazdasági társaságban, szövetkezetben, közhasznú társaságban vagy egyesülésben részesedése, valamint a társaság tagjának (részvényesének) nincs belföldön telephelye, kereskedelmi képviselete,

f) a társaságnak nincs belföldi személy tagja (részvényese), továbbá a társaság tagjának (részvényesének) a tagjai (részvényesei) között sincs belföldi személy, illetve - ha a társaság tagja (részvényese) nyilvánosan mûködõ részvénytársaság - a tag (részvényes) jegyzett tõkéjének legfeljebb három százalékát képviselõ részvény van belföldi személy(ek) tulajdonában;"

(3) A Tao. 4.§-ának 28/a. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"28/a. országos érdekképviseleti szervezet: az a társadalmi szervezetként bírósági nyilvántartásba vett társadalmi szervezetek szövetsége, amelynek tagjai alapszabályuk szerint a munkavállalók, vagy a munkáltatók érdekeit képviselik, feltéve, hogy a szövetségnek vagy a tagjának legalább tíz, különbözõ megyében mûködõ, jogi személyiséggel rendelkezõ szervezeti egysége van;"

(4) A Tao. 4.§-a a következõ 37. ponttal egészül ki:

"37. vámtarifaszám: a Kereskedelmi Vámtarifa kihirdetésérõl szóló, 1998. június 30-án hatályos jogszabályban meghatározott besorolási szám."

2.§ A Tao. 5.§-ának (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(8) A társasági adóbevallást magyar nyelven, forintban kell elkészíteni. A beszámolót, könyvvezetést konvertibilis devizában készítõ adózó a társasági adóbevallás adatait a Magyar Nemzeti Bank hivatalos - az adóév utolsó napján érvényes - devizaárfolyamának alapulvételével számítja át forintra. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyama, a Magyar Nemzeti Bank által az adóév utolsó napjára vonatkozóan közzétett, USA dollárban megadott árfolyamot kell a forintra történõ átszámításkor figyelembe venni. Ugyanígy kell eljárni minden más esetben, ha az átszámításra a számviteli törvény elõírása nem vonatkozik."

3.§ (1) A Tao. 7.§-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"e) a vállalkozási övezetben székhellyel, cégbíróságon, helyi önkormányzatnál bejelentett telephellyel rendelkezõ adózó által a vállalkozási övezetté minõsítést követõen ott üzembe helyezett és korábban még használatba nem vett

1. épület, építmény beszerzési költségének (elõállítási költségének) adóévenként 10 százaléka, de összességében legfeljebb a beszerzési költség (elõállítási költség),

2. tárgyi eszköz - kivéve a közúti gépjármûvet (HR 8701-8705, 8710, 8711 vtsz-ok), az épületet és az építményt - beszerzési költsége (elõállítási költsége) az üzembe helyezés adóévében,

mindkét esetben feltéve, hogy az adózó nem veszi igénybe a 22.§ (1)-(2) bekezdése szerinti adókedvezményt,"

(2) A Tao. 7.§-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(7) Az (1) bekezdés z) pontja alapján az adózó akkor csökkentheti az adózás elõtti eredményt, ha rendelkezik a közhasznú szervezet, a kiemelkedõen közhasznú szervezet, a közérdekû kötelezettségvállalás szervezõje által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt, továbbá közhasznú szervezet, kiemelkedõen közhasznú szervezet esetében a közhasznúsági fokozatot és - ha a közhasznú szervezetté minõsítésérõl bíróság határoz - a bírósági határozat számát."

4.§ A Tao. 8.§-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"i) a jogutódnál a jogelõd által az átalakulási vagyonmérlegben kimutatott pozitív összevont átértékelési különbözetnek a jogelõd vagyonából a vagyonmérleg alapján való részesedése arányában számított (azzal egyezõ, összesített, megosztott) része, a kiválással, vagy részleges átalakulással megalakuló adózónál az átalakulási vagyonmérlegében kimutatott pozitív összevont átértékelési különbözet, bármely esetben az átalakulást követõ három adóévben egyenlõ részekre megosztva,"

5.§ (1) A Tao. 13.§-a (1) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"b) a közhasznú társaság jogutód nélküli megszûnése esetén, a tagsági viszony megszûnésekor, vagy a jegyzett tõke leszállításakor a társaság tagja részére kiadott vagyonnak a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásban adózott saját tõkeként kimutatott értéket meghaladó részével,

c) közhasznú társaságok egyesülése, szétválása esetén a jogutódnál - akkor, ha az átalakulás miatt a jogelõd bármely tagjával szemben vagyonhányad-kiadási kötelezettsége keletkezik - a (4) bekezdés szerint az adómentesen képzett saját tõke csökkentéseként elszámolt összeggel,"

(2) A Tao. 13.§-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásához a közhasznú társaság (értékelési tartalék nélküli) saját tõkéjének az évenkénti változását köteles megbontani adózott és adómentesen képzett részekre, és ennek figyelembe vételével meghatározni az adóévi (értékelési tartalék nélküli) saját tõke záróállományának az adózottan és az adómentesen képzett részét. Az adóévi változásból az adómentesen képzõdött rész javára (terhére) jutó értéket az adóévi kedvezményezett tevékenység bevételének az összes bevételhez viszonyított arányával számítva kell meghatározni. Az évenkénti változás megbontásakor figyelmen kívül kell hagyni a jegyzett tõkének, a tõketartaléknak, az eredménytartaléknak alapítás, tõkeemelés vagy tõkeleszállítás miatti változását, ugyanakkor a jogutód közhasznú társaságnak az átalakulást követõ elsõ adóévben figyelembe kell vennie az összevont átértékelési különbözet értékét. Az alapítás és a tõkeemelés során a jegyzett tõke és a tõketartalék növekedéseként megjelenõ tagi hozzájárulást az adózottan képzett saját tõke javára kell elszámolni. A tõkeleszállításkor a társaság tagja részére kiadott vagyon értékét az adózottan képzett saját tõke csökkentéseként, ha az arra nem nyújt fedezetet, akkor a fennmaradó részt az adómentesen képzett saját tõke terhére kell elszámolni. Ha a közhasznú társaságot nem közhasznú társaság átalakulásával alapítják, akkor a közhasznú társaság alapításkori saját tõkéjét - az összevont átértékelési különbözet kivételével - az adózottan képzett saját tõke javára kell elszámolni."

6.§ A Tao. 15.§-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A külföldi pénznemben keletkezett bevételeket a Magyar Nemzeti Bank hivatalos - pénzügyi teljesítés napján érvényes - devizaárfolyamán kell forintra átszámítani. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyama, a Magyar Nemzeti Bank által a pénzügyi teljesítés napjára vonatkozóan közzétett, USA dollárban megadott árfolyamot kell a forintra történõ átszámításkor figyelembe venni."

7.§ A Tao. 17.§-ának (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(8) Az (1) bekezdés rendelkezése az adókötelezettség keletkezésének évét követõ negyedik adóévben, és az azt követõ adóévekben keletkezett negatív adóalapra az adóhatóság engedélye alapján alkalmazható akkor, ha az adóévben az árbevétel nem éri el az elszámolt költségek és ráfordítások együttes értékének 50 százalékát. Az adóhatóság az engedélyt akkor adja meg, ha megállapítható, hogy az elõbbiek elháríthatatlan külsõ ok miatt következtek be."

8.§ A Tao. 21.§-ának (8) és (12) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"(8) A (7) bekezdés szerinti adókedvezmény - az ott meghatározott feltételek teljesítése esetén is - a beruházás üzembe helyezését követõ második adóévben és azt követõen csak abban az adóévben vehetõ igénybe, amelyben az adózó által foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszáma legalább 100 fõvel meghaladja a beruházás megkezdését megelõzõ adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát."

"(12) A (11) bekezdés szerinti adókedvezmény - az ott meghatározott feltételek teljesítése esetén is - a beruházás üzembe helyezését követõ második adóévben és azt követõen csak abban az adóévben vehetõ igénybe, amelyben az adózó által foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszáma legalább 500 fõvel meghaladja a beruházás megkezdését megelõzõ adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát."

9.§ A Tao. 29/B.§-a a következõ (6)-(9) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha az adózó az adókedvezményre jogosító beruházást 1998. december 31-éig megkezdte, akkor a beruházás értékének meghatározásakor figyelembe veheti a 4.§ 9. pontjának 1998. december 31-én hatályos rendelkezéseit is.

(7) Az 1998. december 31-én külföldön tevékenységet végzõnek minõsülõ adózó 1999. június 30-áig köteles írásban nyilatkozatot tenni az állami adóhatóságnak arról, hogy a nyilatkozattételkor megfelel a 4.§ 28. pontjában elõírt feltételeknek, nyilatkozattétel hiányában az állami adóhatóság az adózót - 1999. június 30-ával - hivatalból törli a külföldön tevékenységet végzõk nyilvántartásából. E határidõ elmulasztása esetén igazolási kérelem elõterjesztésének nincs helye. A nyilatkozattétel napjáig az adózó a 4.§ 28. pontja 1998. december 31-én hatályos rendelkezésének köteles megfelelni.

(8) Az 1998. december 31-éig üzembe helyezett tárgyi eszközre vonatkozóan az adózó változatlanul alkalmazhatja az 1. számú és a 2. számú melléklet 1998. december 31. napján hatályos rendelkezéseit, de ebben az esetben a tárgyi eszköz besorolásánál az 1995. december 31-én hatályos KSH Ipari Termékek Jegyzéke az irányadó.

(9) Az az adózó, amely a 21.§ (7), vagy (10), illetve (11) bekezdésében meghatározott adókedvezményre jogosító beruházást 1998. december 31-éig megkezdte, az adókedvezmény elsõ igénybevételekor benyújtott adóbevallásában választhat, hogy az adókedvezményt a 21.§ (8), illetve (12) bekezdésének 1998. december 31. napján vagy 1999. január 1. napján hatályos elõírása szerint veszi igénybe, de választásától ezt követõen nem térhet el."

10.§ A Tao. 1., 2. és 5. számú melléklete e törvény mellékletének megfelelõen módosul.

11.§ (1) Ez a törvény 1999. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit elsõ ízben az 1999. évi adóalap megállapítására és az 1999. évi társasági adó és osztalékadó kötelezettségre kell alkalmazni.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Tao. 4.§-ának 26. pontjában az "1995. december 31." szövegrész helyébe "1998. június 30." szövegrész, a Tao. 21.§-ának (14) bekezdésében az "és dönteni kell arról, mely rendelkezés" szövegrész helyébe "és az adózónak döntenie kell arról, hogy e § mely rendelkezése" szövegrész kerül.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Tao. 29.§-ának (6), (7), (9), (11) és (12) bekezdése, valamint a Tao. 1. számú mellékletének 8. pontja, továbbá a nemzeti hírügynökségrõl szóló 1996. évi CXXVII. törvény 36.§-ának (6) bekezdése és az e rendelkezéssel beiktatott Tao. 20.§-a (1) bekezdésének d) pontja hatályát veszti.

1. A Tao. 1. számú mellékletének 6. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"6. Az 1995. december 31-e után üzembe helyezett, korábban még használatba nem vett, a HR 8401, 8405-8408, 8410-8430, 8432-8447, 8449-8465, 8467, 8468, 8474-8485, 8508, 8515, 8701, 8709, 8716 vtsz-ok alá tartozó gépek, gépi berendezések, a HR 8501, 8502, 8504-8507, 8511-8513, 8530, 8531, 8535-8537, 8539, 8543-8548, 9006, 9405 vtsz-ok alá tartozó villamos készülékek, a HR 8403 vtsz. alá tartozó kazán és a HR 8402 vtsz. alá tartozó gõzfejlesztõ berendezés esetében évi 30 százalék értékcsökkenési leírás érvényesíthetõ."

2. A Tao. 1. számú mellékletének 11. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"11. A 7.§ (1) bekezdésének e) pontja alapján érvényesített összeget az adóalapnál elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni."

3. A Tao. 2. számú melléklete IV. fejezetének a) és b) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"a) 33 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök

1. A HR 8456-8465, 8479 vtsz-okból a programvezérlésû, számvezérlésû gépek, berendezések.

2. A HR 8471, 8530, 8537 vtsz-okból az irányítástechnikai és általános rendeltetésû számítástechnikai gépek, berendezések.

3. A HR 84. és 85. Árucsoportból az ipari robotok.

4. A HR 9012, 9014-9017, 9024-9032 vtsz-okból az átviteltechnikai, az ipari különleges vizsgálómûszerek és a komplex elven mûködõ különleges mérõ és vizsgáló berendezések.

5. A HR 8469, 8470, 8472, 9009 vtsz-ok, valamint a HR 8443 5100 00 vtsz-alszám.

6. A HR 8419 11 00 00, 8419 00 00, 8541 40 91 00 vtsz-alszámok.

7. A HR 8402, 8403, 8416, 8417 vtsz-okból a fluidágyas szénportüzelésû berendezések, valamint a mezõgazdasági és erdõgazdasági nedves melléktermékek elégetésével üzemelõ hõfejlesztõ berendezések.

8. A HR 8417 80 10 00 vtsz-alszám, valamint a HR 8514 vtsz-ból a hulladékmegsemmisítõ, -feldolgozó, -hatástalanító és -hasznosító berendezések.

9. A HR 8421 21 vtsz-alszámok.

10. A HR 8419, 8421 vtsz-okból a szennyezõanyag leválasztását, szûrését szolgáló berendezések.

11. A HR 8421 31, 8421 39 vtsz-alszámok.

12. A HR 8419 20 00 00 vtsz-alszám, továbbá a HR 9018-9022 vtsz-okból az orvosi gyógyászati laboratóriumi eszközök.

A HR 8701 vtsz-ból a jármûvek, valamint a HR 8702-8705, 8710, 8711 vtsz-ok."

4. A Tao. 5. számú melléklete a következõ 10. ponttal egészül ki:

"10. a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság."

1.§ (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 4.§-a 9. pontjának a), c) és e) alpontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"a) gép: a Harmonizált Rendszer szerint (a továbbiakban: HR) 8401 vámtarifaszám (a továbbiakban: vtsz.), a HR 8405-8408, 8410-8430, 8432-8447, 8449-8465, 8467, 8468, 8474-8485, 8508, 8515, 8701, 8709, 8716 vtsz-ok alá tartozó gépek, gépi berendezések, a HR 8501, 8502, 8504-8507, 8511-8513, 8530, 8531, 8535-8537, 8539, 8543-8548, 9006, 9405 vtsz-ok alá tartozó villamos készülékek, a HR 8403 vtsz. alá tartozó kazán és a HR 8402 vtsz. alá tartozó gõzfejlesztõ berendezés, valamint az összekapcsolásukkal összetett munkafolyamatot ellátó technológiai berendezés,"

"c) kereskedelmi szálláshely: a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) Építményjegyzékben (a továbbiakban: ÉJ) az 544 termékjel alá sorolt épület,"

"e) infrastrukturális beruházás: a vasúti, közúti, vízi áru- és személyszállításhoz, ivóvíztermeléshez és -szolgáltatáshoz, szennyvíz- és hulladékkezelési, köztisztasági, valamint távközlési szolgáltatás ellátásához közvetlenül szükséges építmény- és gépberuházás (ÉJ 11, ÉJ 21, ÉJ 31, ÉJ 41, ÉJ 53, ÉJ 61, ÉJ 55-bõl, ÉJ 71-bõl, ÉJ 91-bõl, illetve a HR 8401, 8405-8408, 8410-8430, 8432-8447, 8449-8465, 8467, 8468, 8474-8485, 8508, 8515, 8701, 8709, 8716 vtsz-ok alá tartozó gépek, gépi berendezések, a HR 8501, 8502, 8504-8507, 8511-8513, 8530, 8531, 8535-8537, 8539, 8543-8548, 9006, 9405 vtsz-ok alá tartozó villamos készülékek, a HR 8403 vtsz. alá tartozó kazán és a HR 8402 vtsz. alá tartozó gõzfejlesztõ berendezés);"

(2) A Tao. 4.§-ának 28. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"28. külföldön tevékenységet végzõ: az a belföldön bejegyzett, belföldi székhellyel rendelkezõ korlátolt felelõsségû társaság, részvénytársaság, amely az adóévben folyamatosan megfelel az a)-f) alpontokban megjelölt valamennyi feltételnek, azaz

a) rendelkezik a pénzügyminiszter vámszabadterületi társaságokat megilletõ kedvezményeket biztosító - 1992. december 31. napját követõen megadott - engedélyével, vagy amelyet 1996. december 31. napjáig a pénzügyminiszter, ezt követõen az állami adóhatóság a b)-f) alpontokban foglalt feltételek együttes fennállására tekintettel nyilvántartásba vett és e nyilvántartásból - a társaság kérelmére vagy a feltételek bármelyikének való meg nem felelés miatt - nem törölt,

b) kizárólag olyan kereskedelmi tevékenységet végez, amelynek során a vele szerzõdõ fél nem minõsül belföldi személynek és a teljesítés helye a szerzõdés szerint és ténylegesen is külföld és/vagy kizárólag olyan (a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény alapján pénzügyi szolgáltatásnak, vagy kiegészítõ pénzügyi szolgáltatásnak nem minõsülõ) szolgáltatást nyújt, amelynek teljesítési helye az általános forgalmi adóról szóló törvény elõírása szerint külföld,

c) belföldi államigazgatási és bírósági eljárásban képviseletével kizárólag belföldi ügyvédet bíz meg, valamint együttesen, a társaság vezetõ tisztségviselõinek, felügyelõ bizottsága tagjainak és alkalmazottainak többsége a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetõségûnek minõsülõ magánszemély, továbbá könyvvizsgálati kötelezettségének belföldön bejegyzett könyvvizsgáló által tesz eleget,

d) a belföldi hitelintézetnél vezetett bankszámlájáról teljesíti a székhelye és telephelye fenntartásához szükséges kiadásait és a vezetõ tisztségviselõje, felügyelõ bizottsága tagja, alkalmazottja, ügyvédje és könyvvizsgálója részére történõ kifizetéseket, valamint az államháztartás alrendszerei részére fizetendõ kötelezettségeit,

e) a társaság és tagja (részvényese) - ha részvénytársaság - kizárólag névre szóló részvényt bocsátott ki, továbbá a társaságnak és tagjának (részvényesének) sem közvetlenül, sem közvetve nincs más belföldi gazdasági társaságban, szövetkezetben, közhasznú társaságban vagy egyesülésben részesedése, valamint a társaság tagjának (részvényesének) nincs belföldön telephelye, kereskedelmi képviselete,

f) a társaságnak nincs belföldi személy tagja (részvényese), továbbá a társaság tagjának (részvényesének) a tagjai (részvényesei) között sincs belföldi személy, illetve - ha a társaság tagja (részvényese) nyilvánosan mûködõ részvénytársaság - a tag (részvényes) jegyzett tõkéjének legfeljebb három százalékát képviselõ részvény van belföldi személy(ek) tulajdonában;"

(3) A Tao. 4.§-ának 28/a. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"28/a. országos érdekképviseleti szervezet: az a társadalmi szervezetként bírósági nyilvántartásba vett társadalmi szervezetek szövetsége, amelynek tagjai alapszabályuk szerint a munkavállalók, vagy a munkáltatók érdekeit képviselik, feltéve, hogy a szövetségnek vagy a tagjának legalább tíz, különbözõ megyében mûködõ, jogi személyiséggel rendelkezõ szervezeti egysége van;"

(4) A Tao. 4.§-a a következõ 37. ponttal egészül ki:

"37. vámtarifaszám: a Kereskedelmi Vámtarifa kihirdetésérõl szóló, 1998. június 30-án hatályos jogszabályban meghatározott besorolási szám."

2.§ A Tao. 5.§-ának (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(8) A társasági adóbevallást magyar nyelven, forintban kell elkészíteni. A beszámolót, könyvvezetést konvertibilis devizában készítõ adózó a társasági adóbevallás adatait a Magyar Nemzeti Bank hivatalos - az adóév utolsó napján érvényes - devizaárfolyamának alapulvételével számítja át forintra. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyama, a Magyar Nemzeti Bank által az adóév utolsó napjára vonatkozóan közzétett, USA dollárban megadott árfolyamot kell a forintra történõ átszámításkor figyelembe venni. Ugyanígy kell eljárni minden más esetben, ha az átszámításra a számviteli törvény elõírása nem vonatkozik."

3.§ (1) A Tao. 7.§-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"e) a vállalkozási övezetben székhellyel, cégbíróságon, helyi önkormányzatnál bejelentett telephellyel rendelkezõ adózó által a vállalkozási övezetté minõsítést követõen ott üzembe helyezett és korábban még használatba nem vett

1. épület, építmény beszerzési költségének (elõállítási költségének) adóévenként 10 százaléka, de összességében legfeljebb a beszerzési költség (elõállítási költség),

2. tárgyi eszköz - kivéve a közúti gépjármûvet (HR 8701-8705, 8710, 8711 vtsz-ok), az épületet és az építményt - beszerzési költsége (elõállítási költsége) az üzembe helyezés adóévében,

mindkét esetben feltéve, hogy az adózó nem veszi igénybe a 22.§ (1)-(2) bekezdése szerinti adókedvezményt,"

(2) A Tao. 7.§-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(7) Az (1) bekezdés z) pontja alapján az adózó akkor csökkentheti az adózás elõtti eredményt, ha rendelkezik a közhasznú szervezet, a kiemelkedõen közhasznú szervezet, a közérdekû kötelezettségvállalás szervezõje által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt, továbbá közhasznú szervezet, kiemelkedõen közhasznú szervezet esetében a közhasznúsági fokozatot és - ha a közhasznú szervezetté minõsítésérõl bíróság határoz - a bírósági határozat számát."

4.§ A Tao. 8.§-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"i) a jogutódnál a jogelõd által az átalakulási vagyonmérlegben kimutatott pozitív összevont átértékelési különbözetnek a jogelõd vagyonából a vagyonmérleg alapján való részesedése arányában számított (azzal egyezõ, összesített, megosztott) része, a kiválással, vagy részleges átalakulással megalakuló adózónál az átalakulási vagyonmérlegében kimutatott pozitív összevont átértékelési különbözet, bármely esetben az átalakulást követõ három adóévben egyenlõ részekre megosztva,"

5.§ (1) A Tao. 13.§-a (1) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"b) a közhasznú társaság jogutód nélküli megszûnése esetén, a tagsági viszony megszûnésekor, vagy a jegyzett tõke leszállításakor a társaság tagja részére kiadott vagyonnak a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásban adózott saját tõkeként kimutatott értéket meghaladó részével,

c) közhasznú társaságok egyesülése, szétválása esetén a jogutódnál - akkor, ha az átalakulás miatt a jogelõd bármely tagjával szemben vagyonhányad-kiadási kötelezettsége keletkezik - a (4) bekezdés szerint az adómentesen képzett saját tõke csökkentéseként elszámolt összeggel,"

(2) A Tao. 13.§-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásához a közhasznú társaság (értékelési tartalék nélküli) saját tõkéjének az évenkénti változását köteles megbontani adózott és adómentesen képzett részekre, és ennek figyelembe vételével meghatározni az adóévi (értékelési tartalék nélküli) saját tõke záróállományának az adózottan és az adómentesen képzett részét. Az adóévi változásból az adómentesen képzõdött rész javára (terhére) jutó értéket az adóévi kedvezményezett tevékenység bevételének az összes bevételhez viszonyított arányával számítva kell meghatározni. Az évenkénti változás megbontásakor figyelmen kívül kell hagyni a jegyzett tõkének, a tõketartaléknak, az eredménytartaléknak alapítás, tõkeemelés vagy tõkeleszállítás miatti változását, ugyanakkor a jogutód közhasznú társaságnak az átalakulást követõ elsõ adóévben figyelembe kell vennie az összevont átértékelési különbözet értékét. Az alapítás és a tõkeemelés során a jegyzett tõke és a tõketartalék növekedéseként megjelenõ tagi hozzájárulást az adózottan képzett saját tõke javára kell elszámolni. A tõkeleszállításkor a társaság tagja részére kiadott vagyon értékét az adózottan képzett saját tõke csökkentéseként, ha az arra nem nyújt fedezetet, akkor a fennmaradó részt az adómentesen képzett saját tõke terhére kell elszámolni. Ha a közhasznú társaságot nem közhasznú társaság átalakulásával alapítják, akkor a közhasznú társaság alapításkori saját tõkéjét - az összevont átértékelési különbözet kivételével - az adózottan képzett saját tõke javára kell elszámolni."

6.§ A Tao. 15.§-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A külföldi pénznemben keletkezett bevételeket a Magyar Nemzeti Bank hivatalos - pénzügyi teljesítés napján érvényes - devizaárfolyamán kell forintra átszámítani. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyama, a Magyar Nemzeti Bank által a pénzügyi teljesítés napjára vonatkozóan közzétett, USA dollárban megadott árfolyamot kell a forintra történõ átszámításkor figyelembe venni."

7.§ A Tao. 17.§-ának (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(8) Az (1) bekezdés rendelkezése az adókötelezettség keletkezésének évét követõ negyedik adóévben, és az azt követõ adóévekben keletkezett negatív adóalapra az adóhatóság engedélye alapján alkalmazható akkor, ha az adóévben az árbevétel nem éri el az elszámolt költségek és ráfordítások együttes értékének 50 százalékát. Az adóhatóság az engedélyt akkor adja meg, ha megállapítható, hogy az elõbbiek elháríthatatlan külsõ ok miatt következtek be."

8.§ A Tao. 21.§-ának (8) és (12) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"(8) A (7) bekezdés szerinti adókedvezmény - az ott meghatározott feltételek teljesítése esetén is - a beruházás üzembe helyezését követõ második adóévben és azt követõen csak abban az adóévben vehetõ igénybe, amelyben az adózó által foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszáma legalább 100 fõvel meghaladja a beruházás megkezdését megelõzõ adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát."

"(12) A (11) bekezdés szerinti adókedvezmény - az ott meghatározott feltételek teljesítése esetén is - a beruházás üzembe helyezését követõ második adóévben és azt követõen csak abban az adóévben vehetõ igénybe, amelyben az adózó által foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszáma legalább 500 fõvel meghaladja a beruházás megkezdését megelõzõ adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát."

9.§ A Tao. 29/B.§-a a következõ (6)-(9) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha az adózó az adókedvezményre jogosító beruházást 1998. december 31-éig megkezdte, akkor a beruházás értékének meghatározásakor figyelembe veheti a 4.§ 9. pontjának 1998. december 31-én hatályos rendelkezéseit is.

(7) Az 1998. december 31-én külföldön tevékenységet végzõnek minõsülõ adózó 1999. június 30-áig köteles írásban nyilatkozatot tenni az állami adóhatóságnak arról, hogy a nyilatkozattételkor megfelel a 4.§ 28. pontjában elõírt feltételeknek, nyilatkozattétel hiányában az állami adóhatóság az adózót - 1999. június 30-ával - hivatalból törli a külföldön tevékenységet végzõk nyilvántartásából. E határidõ elmulasztása esetén igazolási kérelem elõterjesztésének nincs helye. A nyilatkozattétel napjáig az adózó a 4.§ 28. pontja 1998. december 31-én hatályos rendelkezésének köteles megfelelni.

(8) Az 1998. december 31-éig üzembe helyezett tárgyi eszközre vonatkozóan az adózó változatlanul alkalmazhatja az 1. számú és a 2. számú melléklet 1998. december 31. napján hatályos rendelkezéseit, de ebben az esetben a tárgyi eszköz besorolásánál az 1995. december 31-én hatályos KSH Ipari Termékek Jegyzéke az irányadó.

(9) Az az adózó, amely a 21.§ (7), vagy (10), illetve (11) bekezdésében meghatározott adókedvezményre jogosító beruházást 1998. december 31-éig megkezdte, az adókedvezmény elsõ igénybevételekor benyújtott adóbevallásában választhat, hogy az adókedvezményt a 21.§ (8), illetve (12) bekezdésének 1998. december 31. napján vagy 1999. január 1. napján hatályos elõírása szerint veszi igénybe, de választásától ezt követõen nem térhet el."

10.§ A Tao. 1., 2. és 5. számú melléklete e törvény mellékletének megfelelõen módosul.

11.§ (1) Ez a törvény 1999. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit elsõ ízben az 1999. évi adóalap megállapítására és az 1999. évi társasági adó és osztalékadó kötelezettségre kell alkalmazni.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Tao. 4.§-ának 26. pontjában az "1995. december 31." szövegrész helyébe "1998. június 30." szövegrész, a Tao. 21.§-ának (14) bekezdésében az "és dönteni kell arról, mely rendelkezés" szövegrész helyébe "és az adózónak döntenie kell arról, hogy e § mely rendelkezése" szövegrész kerül.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Tao. 29.§-ának (6), (7), (9), (11) és (12) bekezdése, valamint a Tao. 1. számú mellékletének 8. pontja, továbbá a nemzeti hírügynökségrõl szóló 1996. évi CXXVII. törvény 36.§-ának (6) bekezdése és az e rendelkezéssel beiktatott Tao. 20.§-a (1) bekezdésének d) pontja hatályát veszti.

1. A Tao. 1. számú mellékletének 6. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"6. Az 1995. december 31-e után üzembe helyezett, korábban még használatba nem vett, a HR 8401, 8405-8408, 8410-8430, 8432-8447, 8449-8465, 8467, 8468, 8474-8485, 8508, 8515, 8701, 8709, 8716 vtsz-ok alá tartozó gépek, gépi berendezések, a HR 8501, 8502, 8504-8507, 8511-8513, 8530, 8531, 8535-8537, 8539, 8543-8548, 9006, 9405 vtsz-ok alá tartozó villamos készülékek, a HR 8403 vtsz. alá tartozó kazán és a HR 8402 vtsz. alá tartozó gõzfejlesztõ berendezés esetében évi 30 százalék értékcsökkenési leírás érvényesíthetõ."

2. A Tao. 1. számú mellékletének 11. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"11. A 7.§ (1) bekezdésének e) pontja alapján érvényesített összeget az adóalapnál elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni."

3. A Tao. 2. számú melléklete IV. fejezetének a) és b) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"a) 33 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök

1. A HR 8456-8465, 8479 vtsz-okból a programvezérlésû, számvezérlésû gépek, berendezések.

2. A HR 8471, 8530, 8537 vtsz-okból az irányítástechnikai és általános rendeltetésû számítástechnikai gépek, berendezések.

3. A HR 84. és 85. Árucsoportból az ipari robotok.

4. A HR 9012, 9014-9017, 9024-9032 vtsz-okból az átviteltechnikai, az ipari különleges vizsgálómûszerek és a komplex elven mûködõ különleges mérõ és vizsgáló berendezések.

5. A HR 8469, 8470, 8472, 9009 vtsz-ok, valamint a HR 8443 5100 00 vtsz-alszám.

6. A HR 8419 11 00 00, 8419 00 00, 8541 40 91 00 vtsz-alszámok.

7. A HR 8402, 8403, 8416, 8417 vtsz-okból a fluidágyas szénportüzelésû berendezések, valamint a mezõgazdasági és erdõgazdasági nedves melléktermékek elégetésével üzemelõ hõfejlesztõ berendezések.

8. A HR 8417 80 10 00 vtsz-alszám, valamint a HR 8514 vtsz-ból a hulladékmegsemmisítõ, -feldolgozó, -hatástalanító és -hasznosító berendezések.

9. A HR 8421 21 vtsz-alszámok.

10. A HR 8419, 8421 vtsz-okból a szennyezõanyag leválasztását, szûrését szolgáló berendezések.

11. A HR 8421 31, 8421 39 vtsz-alszámok.

12. A HR 8419 20 00 00 vtsz-alszám, továbbá a HR 9018-9022 vtsz-okból az orvosi gyógyászati laboratóriumi eszközök.

A HR 8701 vtsz-ból a jármûvek, valamint a HR 8702-8705, 8710, 8711 vtsz-ok."

4. A Tao. 5. számú melléklete a következõ 10. ponttal egészül ki:

"10. a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság."

Általános indokolás

A Javaslat alapvetõ szempontként a jogbiztonságot és a stabilitást veszi figyelembe a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Törvény) módosításánál. Ennek megfelelõen a Javaslat nem érinti a Törvény lényeges rendelkezéseit, az adó mértéket, az adókedvezményeket, az adóelõleg és a fizetendõ adó meghatározásának szabályait.

A Javaslat érdeminek minõsülõ változtatást csak a közhasznú társaságok és az ún. külföldön tevékenységet végzõk adózására vonatkozóan, valamint a három- és tízmilliárd forint feletti, termékelõállítást szolgáló beruházást megvalósítók által igénybe vehetõ adókedvezmények feltételrendszerében tartalmaz. Ezen kívül csak kisebb, jogalkalmazást segítõ, illetve jogharmonizációs célú módosítások jelennek meg a Javaslatban.

Részletes indokolás

Az 1.§-hoz

A Javaslat ezen rendelkezése a beruházáshoz kapcsolódó adókedvezményekre, a külföldön tevékenységet végzõ adózókra, az országos érdekképviseleti szervezetekre és a vámtarifaszámra vonatkozó fogalommeghatározásokat érinti.

A beruházáshoz kapcsolódó adókedvezményekhez szükséges fogalomban [Törvény 4.§ 9. pont] a Javaslat a tárgyi eszközök jelölését - a Központi Statisztikai Hivatal Ipari Termékek Jegyzékére történõ eddigi hivatkozás helyett - a Harmonizált Rendszer besorolása szerint szerepelteti. A változtatás a két rendszer egymásnak való megfeleltetése alapján történt, de a jogbiztonság követelménye miatt biztosított [Törvény 29/B.§ új (6) bekezdése], hogy az esetleges eltérés ne érintse hátrányosan az adózót.

A tapasztalatok szerint az utóbbi idõben számos külföldi befektetõ mutat érdeklõdést olyan magyarországi társaság alapítása iránt, amely a tevékenységét kizárólag külföldön végzi, és ezért kedvezményes adókulccsal állapíthatja meg adóját. E befektetõi kör fontosnak tartja a célzott ország jogszabályainak maradéktalan betartását. A javasolt új megfogalmazások egyértelmûbbé teszik azt, hogy milyen tevékenységet végezhet az adott társaság, mit jelent a mûködéséhez szükséges bankszámlának belföldi hitelintézetnél történõ vezetése, illetve az összeférhetetlenségi szabályok követhetõbbé, és így ellenõrizhetõbbé válnak az új megfogalmazással. [Törvény 4.§ 28. pont]

Az országos érdekképviseleti szervezetre azért szükséges új fogalom elõírása, mivel a jelenlegi szövegben hivatkozott törvényi rendelkezéseket az Alkotmánybíróság 16/1998. (V. 8.) AB határozatával megsemmisítette. [Törvény 4.§ 28/a. pont]

A hatályos vámtarifaszám idõpontjának rögzítése az Alkotmánybíróság 54/1994. (XI. 4.) AB határozatában megfogalmazott elv alapján szükséges. Az említett határozatban érvényesített elv szerint az adótörvényeknek rögzíteniük kell az általuk hivatkozott statisztikai besorolási rend idõpontját, mivel a besorolási rend változtatása nem törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján történik. A vámtarifaszámot is törvénynél alacsonyabb szintû jogszabály (miniszteri rendelet) határozza meg, így ebben az esetben is indokolt a hivatkozási idõpont rögzítése. [Törvény 4.§ új 37. pont]

A 2.§ és 6.§-okhoz

A Törvény hatályos elõírása szerint olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyama, az adóhatóság köteles az árfolyamot közzétenni. Egyszerûsítési célból indokolt a Magyar Nemzeti Bank által egyébként is közzétett árfolyam alkalmazását elõírni. [Törvény 5.§ (8) bekezdés és 15.§ (3) bekezdés]

A 3.§-hoz

A Javaslatban érdemi változás, hogy a vállalkozási övezetek (ilyen besorolással jelenleg nyolc térség rendelkezik) fejlõdésének elõmozdítása érdekében az ott újonnan üzembe helyezett épületek értékét 10 év alatt vonhatják le az adózás elõtti eredménybõl a vállalkozások, közöttük a kis- és közepes vállalkozások is. Elvileg ilyen mértékû adóalap-csökkentést jelenleg értékcsökkenési leírásként érvényesíthetnének a vállalkozások az adóalapnál, de a gyakorlatban ezzel nem tudnak élni, mert a Törvényben elõírt értékcsökkenési leírási mértékek csak az egyik korlátot jelentik, és a konkrét esetben szigorúbb korlát a számviteli szabályok szerint megállapított értékcsökkenési leírás. [Törvény 7.§ (1) bekezdés e) pont, 1. számú melléklet 11. pont]

A sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény szerint a Magyar Olimpiai Bizottság a törvény erejénél fogva minõsül kiemelkedõen közhasznú szervezetnek, míg a sportági szakszövetség kiemelkedõen közhasznú szervezetté történõ minõsítésére (más szervezetektõl eltérõen) a bíróság helyett az Országos Testnevelési és Sporthivatal jogosult. Ez teszi szükségessé, hogy a részükre adott adományokról kiállított igazolásban (amely alapján érvényesíteni lehet az adóalap-kedvezményt) ne kelljen a közhasznúsági besorolásról rendelkezõ bírósági határozat számát feltüntetni. [Törvény 7.§ (7) bekezdés]

A 4.§-hoz

A gazdasági társaságokról szóló törvény átalakulás esetén lehetõvé teszi a vagyon felértékelését, és az átértékelési különbözet a jogutód társaságiadó-alapját növeli. A vagyonfelértékelést általában a jogelõdnek kell (lehet) végrehajtania, de ha az átalakulás formája kiválás, vagy részleges átalakulás, akkor csak a jogutód értékelheti át a vagyont. Ennek részletes szabályait a számviteli törvény tartalmazza, és e szabályokkal teremti meg az összhangot a Javaslat. [Törvény 8.§ (1) bekezdés i) pont]

Az 5.§-hoz

Jogutód nélküli megszûnéskor a közhasznú társaságok mûködésére vonatkozó szervezeti szabályok a tagok részére csak az alapításkori vagyon kiadását engedik meg. Ugyanakkor a szervezeti jogszabályok nem tartalmaznak hasonló rendelkezést arra vonatkozóan, ha a tag más esetben (pl. a társaság mûködése közben, vagy átalakuláskor) lép ki a társaságból, vagy ha a jegyzett tõke leszállítására kerül sor. Ezekben az esetekben a tagok a korlátolt felelõsségû társaságra vonatkozó rendelkezések szerint juthatnak hozzá a bevitt vagyonukhoz (vagy az azzal arányos részhez), amelynek forrása a közhasznú társaság esetében lehet adómentesen képzõdött vagyon is. A Javaslat azt fogalmazza meg, hogy ilyen esetekben a társaságnak az adómentesen képzõdött vagyon terhére kiadott összeg után meg kell fizetnie a - korábban meg nem fizetett - társasági adót [Törvény 13.§ (1) bekezdés b), c) pont].

A közhasznú társaság adózott és adómentes vagyonának nyilvántartására vonatkozó rendelkezés jelenleg nem tartalmaz utalást arra, hogyan kell eljárnia az adózónak a jegyzett tõke emelése és leszállítása esetén, a közhasznú társaság nem közhasznú társaság átalakulásával való alapításakor. Erre vonatkozóan részletes elõírást fogalmaz meg a Javaslat [Törvény 13.§ (2) bekezdés].

A 7.§-hoz

Az adóhatósági engedélyhez kötött veszteségelhatárolásra elõírt rendelkezés végrehajtása a gyakorlatban nehézséget okozott. A jobb végrehajtást szolgálja a Javaslatban megfogalmazott szabály, amely - az eddigiektõl eltérõen (beruházás elmaradása, elemi kár) - elháríthatatlan külsõ ok bekövetkezéséhez köti az adóhatósági engedélyt. [Törvény 17.§ (8) bekezdés]

A 8.§-hoz

A társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségben és a magas munkanélküliséggel rendelkezõ megyékben 3 milliárd forint feletti, illetve a térségi korlát nélkül 10 milliárd forint feletti, termékelõállítást szolgáló beruházást megvalósítók által igénybe vehetõ adókedvezmény feltételrendszerében szereplõ létszámnövekedést jelenleg a beruházás üzembe helyezését megelõzõ adóévhez kell viszonyítani. Ez az elõírás akadályozhatja a beruházás részleges (szakaszos) üzembe helyezését, mûködtetését, illetve a munkaerõnek a beruházási idõszak alatti (betanítási, képzési célú) felvételét. A Javaslat - az átmeneti rendelkezésekben szereplõ választási lehetõség biztosításával - viszonyítási évként a beruházás megkezdését megelõzõ adóévet jelöli meg. [Törvény 21.§ (8) és (12) bekezdés, 29/B.§ új (9) bekezdés]

A 9.§-hoz

A Javaslat itt szereplõ rendelkezései a vámtarifaszámra való áttérés, az ún. külföldön tevékenységet végzõkre vonatkozó adózási szabályok és a beruházáshoz kapcsolódó adókedvezmények feltételrendszerének megváltozott elõírásaihoz tartalmaznak átmeneti szabályokat.

A vámtarifaszámra való áttéréshez kapcsolódó átmeneti rendelkezések a tárgyi eszközökre vonatkozóan lehetõvé teszik az 1998-as szabályok figyelembe vételét. A beruházáshoz kötõdõ adókedvezményeknél ezzel akkor lehet élni, ha a beruházást az adózó 1998. december 31-éig megkezdte, az értékcsökkenési leírás szabályai vonatkozásában akkor, ha a gép, berendezés üzembehelyezése megtörtént 1998. év végéig. [Törvény 29/B.§ új (6) és (8) bekezdés]

A külföldön tevékenységet végzõ adózók számára a megváltozott szabályokhoz való alkalmazkodás érdekében átmeneti idõt (6 hónapot) és bejelentési kötelezettséget ír elõ a Javaslat. [Törvény 29/B.§ új (7) bekezdés]

A beruházási adókedvezmény megváltozott feltételrendszeréhez kapcsolódó átmeneti rendelkezés az adózók részére biztosítja a jelenleg hatályos rendelkezések és a Javaslat szerint módosult szabályok közötti választás lehetõségét. [29/B.§ új (9) bekezdés]

A 11.§-hoz

A szakasz a Javaslat hatályba lépésérõl és a Törvény egyes, a gyakorlatban már nem alkalmazható rendelkezéseinek hatályon kívül helyezésérõl, valamint a törvényben még használt statisztikai besorolási rendszerek (Építményjegyzék, Szolgáltatások Jegyzéke, A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere) viszonyítási idõpontjának a megváltoztatásáról rendelkezik.

A Melléklethez

A melléklet 1. és 3. pontja a tárgyi eszközök jelölését (az adóalapnál érvényesíthetõ értékcsökkenési leírás meghatározásához) - a Központi Statisztikai Hivatal Ipari Termékek Jegyzékére történõ eddigi hivatkozás helyett - a Harmonizált Rendszer besorolása szerint szerepelteti. A változtatás a két rendszer egymásnak való megfeleltetése alapján történt, de a vonatkozó átmeneti rendelkezéssel biztosított, hogy az esetleges eltérés ne érintse hátrányosan az adózót, illetve emiatt ne kelljen megváltoztatnia a már üzembe helyezett tárgyi eszközeinek az adóalapnál figyelembe vehetõ leírását. [Törvény 1. számú melléklet 6. pont, 2. számú melléklet IV. fejezet a) és b) pont, Törvény 29/B.§ új (8) bekezdés]

Jelenleg a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság teljes adómentességet élvez. A Javaslat szerint a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság kikerül a társaságiadó-alanyok körébõl, így a társasági adóval kapcsolatos minden adókötelezettség alól mentesül. [Törvény 5. számú melléklet új 10. pont]