T/223. sz.
Törvényjavaslat

az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény
módosításáról

Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: áfa tv.) 4.§-a (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A külföldi székhelyű vállalkozás adóalanyiságát belföldön végzett gazdasági tevékenysége erejéig - ha törvény másként nem rendelkezik - az általa e célra létesített fióktelep testesíti meg."

"d) üzemanyagként személygépkocsi (vtsz. 8703) üzemeltetéséhez használja fel, hasznosítja,"

(2) Az áfa tv. 7.§-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"b) a megszűnés - a (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel -, ha az adóalany adóalanyisága megszűnésének időpontjában olyan terméket tart tulajdonában, amelynek beszerzéséhez, kitermeléséhez, előállításához, feldolgozásához, átalakításához vagy felújításához kapcsolódó előzetesen felszámított adó egészben vagy részben levonható."

"(4) Nem minősül termékértékesítésnek továbbá a jogutódlással történő megszűnés, ha a jogutód

a) a jogutódlással megszerzett vagyon egészét gazdasági tevékenysége kifejtéséhez használja fel, hasznosítja és nem választott alanyi adómentességet, valamint

b) a jogutódlással megszerzett vagyon egésze tekintetében teljesíti a 9/A.§-ban felsorolt, a kedvezményezett adóalanyra megállapított kötelezettségeket."

(1) Az áfa tv. 13.§ (1) bekezdése 16. pontjának felvezető része, valamint g) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"16. számla: adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan bizonylat, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:"

"g) a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási száma, amely legalább szükséges az e törvény szerinti hivatkozás beazonosításához."

"17. egyszerűsített számla: adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan bizonylat, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:"

"e) a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási száma, amely legalább szükséges az e törvény szerinti hivatkozás beazonosításához."

"20. nyugta: adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan bizonylat, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:"

(4) Az áfa tv. 13. § (1) bekezdése 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

Az áfa tv. 28.§-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Az 1. számú melléklet I. részében felsorolt termékeknél és szolgáltatásoknál a felszámítandó adó mértéke az adó alapjának 12 százaléka.

(3) Az 1. számú melléklet II. részében felsorolt termékeknél a felszámítandó adó mértéke az adó alapjának nulla százaléka."

“(2) Ha az eredeti szerzőnek minősülő természetes személy - ideértve annak természetes személy örökösét is - nem él a (3) bekezdésben meghatározott választási jogával a Ptk., illetve más jogszabályok védelme alatt álló szellemi alkotások, valamint egyes rokon tevékenységek [Ptk. 86. §-ának (2) bekezdése] körében teljesített termékértékesítése és szolgáltatásnyújtása tekintetében szintén mentesül az adó alól.”

"a) ólmozott és ólmozatlan motorbenzin (vtsz. 2710 00 27; 2710 00 29; 2710 00 32; 2710 00 36) beszerzése esetén, ha a beszerzés nem továbbértékesítési céllal történik;"

"b) megegyezik az adó megfizetésének időpontjával, illetve - ha az később történik - az adó összegét közlő határozat kézhezvételének időpontjával [ 32.§ 1. bekezdésének b) pontja] ;

"Az adólevonásra jogosult adóalany - a levonható előzetesen felszámított adó erejéig - készfizető kezesként felel azon adóösszeg megfizetéséért, amelyet a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítése során más adóalany rá áthárított, feltéve, hogy az adólevonásra jogosult adóalany az ellenérték adóval növelt összegét egészben vagy részben nem fizette meg, vagy annak megfizetése egészben vagy részben követelés mérséklésével történt."

"(1) Az adó fizetésére kötelezett adóalanynak, ha a tárgyévet megelőző évben a pozitív előjelű elszámolandó adójának éves szinten összesített összege

a tárgyévben az adóbevallását benyújtania. Az adó fizetésére kötelezett adóalany a negyedév végétől havi bevallásra köteles áttérni, ha a pozitív előjelű elszámolandó adójának év elejétől összesített összege az 1 millió forintot elérte. Az első havi bevallást arról a tárgynegyedévet követő hónapról kell benyújtani, amelyet megelőző negyedévben az adózó az értékhatárt elérte.

(2) Az az adóalany, akinek (amelynek) a tárgyévet megelőző évben a gazdasági tevékenységéből származó tényleges bevétele, vagy annak időarányosan éves szintre átszámított összege a 3 millió forintot nem haladta meg, a tárgyévben éves adóbevallás benyújtására kötelezett.

(3) A (2) bekezdés szerint eljáró adóalany - az e fejezet egyéb rendelkezéseinek betartása mellett - szintén választhatja a különbözet szerinti adózást."

(2) Az áfa tv. 67.§-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"67.§ A hivatkozással meghatározott termékek (építmények) és szolgáltatások vonatkozásában

a) a Központi Statisztikai Hivatal Építményjegyzékének (ÉJ), valamint Szolgáltatások Jegyzékének (SZJ) az 1994. év június hónap 15. napján,

b) a Kereskedelmi Vámtarifa 1998. év június hónap 30. napján

"70/A. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt, az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás tárgykörében az Európai Közösség következő jogszabályához való közelítést célozza: a Tanács 77/388/EGK irányelve a tagállamok forgalmi adóval kapcsolatos jogszabályalkotásának harmonizációjáról.

(1) Az áfa tv. 1. számú mellékletének helyébe az e törvény 1. számú melléklete lép.

(2) Az áfa tv. 2. számú melléklete az e törvény 2. számú melléklete szerint módosul.

(3) Az áfa tv. 4. számú melléklete az e törvény 3. számú melléklete szerint módosul.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény 17.§-a (2) bekezdésének utolsó mondata, valamint

c) a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény 44.§-ának utolsó mondata

a hatályát veszti.

a) 16.§-a (5) bekezdésének utolsó mondatából a ", valamint az áru kiszolgáltatásakor az általános forgalmiadó-fizetési kötelezettségnek" szövegrész,

3. 29.§-ának (2) bekezdése és 30.§-ának (2) bekezdése

a hatályát veszti azzal, hogy rendelkezéseit azokban az esetekben még alkalmazni kell, melyekben az áru kiszolgáltatását - e törvény hatálybalépését követően - nem előzte meg sem a közraktári jegy együttes, sem annak árujegy részének forgatása.

"A közraktári jegy együttes, illetve árujegy részének forgatása áfa-fizetési kötelezettséget eredményez."

(5) Az áfa tv-nek az e törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított 7. § (1) bekezdésének d) pontjában, az e törvény 4. §-ával megállapított 28. §-ának (2) és (3) bekezdéseiben, az e törvény 6. §-ával megállapított 33. §-a (2) bekezdésének a) pontjában, az e törvény 7. §-ával megállapított 36. § (1) bekezdésének b) és c) pontjaiban, az e törvény 8. §-ával megállapított 40. § (5) bekezdésében, az e törvény 11. §-ával megállapított 67. §-ában, és az e törvény 13. §-ában foglalt rendelkezéseket, valamint az e törvény 13. §-ával megállapított 1., 2 és 4. sz. mellékleteit azokban az esetekben kell alkalmazni először, melyekben az adófizetési kötelezettség, illetve az adólevonási jog keletkezése 1998. év december hónap 31. napját követi.

(6) Az áfa tv-nek az e törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított 7. § (2) bekezdésének b) pontjában, továbbá az e § (3) bekezdésével megállapított 7. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket azokban az esetekben kell alkalmazni először, melyekben az adóalany adóalanyisága megszűnésének időpontja 1998. év június hónap 16. napját követi.

(1) Az az adó fizetésére kötelezett adóalany, aki (amely) a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 3. §-a (2) bekezdésének hatálya alá tartozó, e törvény 4. számú mellékletében megjelölt terméket e törvény hatálybalépése előtt továbbértékesítési céllal jövedéki adóval növelt áron szerezte be, illetve a jövedéki termék belföldi előállítója illetve importálója a jövedéki termékét nem adóraktárban készletezi, és azokat e törvény hatálybalépésétől kezdődően értékesíti, köteles az 1998. év december hónap 31. napját követő első adó-megállapítási időszakot tartalmazó adóbevallásában a fizetendő adót a (2) bekezdésben meghatározott összeggel növelni.

a) egyik tényezője a terméknek az 1999. év január hónap 1-jei fordulónappal leltározással alátámasztott nyitókészlete a termék Jöt. szerinti mértékegységében;

b) másik tényezője a termékre az e törvény 4. számú mellékletével előírt, az 1999. év január hónap 1. napján hatályos Jöt. szerint érvényes jövedékiadó-tétel, illetve az 1998. év december hónap 31. napján hatályos Jöt. szerint érvényes jövedékiadó-tétel különbözeteként meghatározott összeg.

1. számú melléklet az 1998. évi ... törvényhez

E törvény alkalmazásában vámtarifaszám:a Kereskedelmi Vámtarifa 1998. június 30-án hatályos szövegének áruazonosító számai. A tíz számjegynél kevesebb számjeggyel megadott vámtarifaszám esetén annak valamennyi alszámos bontása is ide értendő.

2. Szolgáltatások

3. számú melléklet az 1998. évi ... törvényhez
4. 1. Az áfa tv. 4. számú mellékletének I. része helyébe a következő rendelkezés lép:

Az áfa rendszer évek óta tartó stabilitása 1999 évre megőrizhető, a szabályozás érdemi átalakítására nem kerül sor.

A törvénymódosítás a szokásos éves felülvizsgálat eredményeképpen szükségessé váló kiigazításokra, pontosításokra tesz javaslatot, a kis és középvállalkozók számára adminisztratív terheket csökkentő egyszerűsítéseket tartalmaz, illetve a termékazonosító rendszer váltását célzó kormányszintű döntés áfa-rendszerbeli következményeit képezi le, a kiemelt jelentőséget tulajdonítva annak, hogy a módosítások illeszkedjenek az EU jogharmonizációs célkitűzésekhez.

A termékazonosítás 1999. január 1-je után a Kombinált Nómenklatúra alapján történik. Az új rendszerre történő átkonvertálás kapcsán a tervezet szerint besorolási alapelvek gyökeresen nem változnak, figyelembevételre kerülnek a központi költségvetési, valamint az EU csatlakozási érdekek.

A Javaslat azt a változást követi le, hogy a személygépkocsi termékazonosítása a korábbi ITJ-hivatkozás helyett a törvénymódosítást követően a Kereskedelmi Vámtarifa (vtsz) kódszámán alapul.

A gazdasági társaságok átalakulásáról szóló új törvény, az átalakulással kapcsolatos vagyonátadásokat abban az esetben mentesíti az adó alól, ha törvény másként nem rendelkezik. Mivel az áfa törvény a megszűnés esetére - bizonyos feltételekkel - adókötelezettséget ír elő, a Javaslat külön rendelkezést tartalmaz a jogutódlással történő megszűnéssel kapcsolatos vagyonátadások adó alóli mentesítéséről.

A törvény 1.sz melléklete tartalmában és formailag egyaránt megújult. A Javaslat ennek tükrében fogalmazza meg a felszámítandó adó mértékére történő hivatkozásokat.

A Javaslat azt a változást követi le, hogy az ólmozott és ólmozatlan motorbenzinek termékazonosítása a törvénymódosítást követően a Kereskedelmi Vámtarifa (vtsz) kódszámán alapul.

Likviditási könnyítés az adózók számára, hogy a Javaslat szerint a termékimportnál, és az ún. "importszolgáltatásoknál" az adófizetési kötelezettség és az adólevonási jogosultság időpontja egybeesik. A fizetendő és a levonható adó a szolgáltatást saját nevében megrendelő - áfa-levonásra jogosult - adóalanynál így lényegében összevezethető, szemben a korábbi szabályozással, amikoris az adólevonási jog érvényesíthetősége egy adóbevallási időszak csúszással következhetett csak be.

A termékimport után megfizetett adó levonhatósága tekintetében a Javaslat által egyértelművé válik, hogy a kivetett adó megfizetése a határozat meghozatalával válik elismertté. A vámbiztosíték számlára történő előzetes befizetés ( mely a vámmal, vámkezelési díjjal, statisztikai illetékkel együtt ugyan az áfa fedezetét is tartalmazza) nem tekinthető egyben az áfa megfizetésének, tekintve, hogy az az áfa-bevételi számlán nem jelenik meg. Az adó megfizetése a vámbiztosíték számlán lévő összeg szétbontásakor, az áfa-bevételi számlára történő átkönyveléssel valósul meg, ez pedig a határozat meghozatalával válik nyilvánvalóvá.

A vevő kezesi, majd 1998. január 1-jétől készfizető kezesi felelősségét előíró szabályozás lényege, hogy az eladó adótartozásáért akkor felel a vevő, ha az adóval növelt ellenértéket nem fizette meg, miközben adólevonási joga megnyílt. A készfizető kezesi felelősség a jelenleg hatályos törvény előírásai értelmében akkor is fennáll, ha az ellenérték megfizetése - részben vagy egészben - engedményezéssel szerzett követelés beszámításával történt. Ez esetben a vevő formailag ugyan rendezi a tartozását, de az eladó mégsem rendelkezik az áfa-fizetési kötelezettség teljesítéséhez szükséges fedezettel. Ezt a különös szabályt szigorítja a Javaslat azzal, hogy nemcsak az engedményezéssel szerzett követelés beszámítását nem ismeri el "megfizetésnek", hanem - a kezesség szempontjából - nem ismer el annak semmilyen beszámítással járó ügyletet (tehát pl. azt sem, ha az eladó felé fennálló tartozást a vevő esetleg valamilyen vagyontárgy beszámításával egyenlítené ki).

A bevallások rendjében javasolt változtatás következtében annak az adóalanynak, akinek (amelynek) a tárgyévet megelőző évben a gazdasági tevékenységéből származó tényleges bevétele nem haladja meg a 3 millió Ft-ot éves adóbevallást kell benyújtania. Új szabályozási elv, hogy a bevallások rendjét 1999. január 1-je után az adózás rendjéről szóló jogszabály helyett az áfa törvény szabályozza.

A Javaslat kiterjeszti a különbözet szerinti adózás választhatóságát arra a hulladékértékesítési tevékenységet folytató adóalanyra is, aki (amely) a felvásárolt hulladékot az újraértékesítést megelőzően gépi technológia alkalmazásával átalakítja. (A korábbi szabályozás szerint az adóalany ilyenkor csak az általános szabályok szerint adózhatott.) A jogszabályhely módosításával elmarad - az időközben hatályon kívül helyezett - magyar szabványra történő korábbi hivatkozás, valamint a "másodlagos nyersanyag" fogalom, mivel ez utóbbinak szakirányú jogszabályokban nem lelhető fel definíciója.

A Javaslat a termékek és szolgáltatások adóügyi megítélésénél figyelembe veendő új állapotrögzítő dátumokat tartalmazza. A korábbi előírás módosítását a termékazonosító rendszer váltása tette szükségessé.

Az áfa törvénynek az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítése példaértékű, ezért a "Vegyes rendelkezések" között rögzítjük a Tanács 77/388/EGK irányelveivel való harmonizáció tényét.

A Javaslat az új termékazonosító rendszer bevezetésével megújult mellékleteket tartalmazza. Az 1.sz. melléklet a kedvezményes adómérték alá tartozó termékek és szolgáltatások listáját jeleníti meg, és tartalmazza a nulla adómérték alá sorolt termékkört is. A besorolási alapelvek lényegében nem változtak, de a régi és az új rendszer felépítésének eltérőségéből fakadóan mégis sor került néhány adókulcs-változással járó átsorolásra. Egyrészt bővült a kedvezményes adókulcsba tartozó termékek listája (pl. egészségügyi műanyag és gumigyártmányok köre, gyógyászati segédeszközök köre), másrészt szűkült a nulla adómérték alá tartozó termékek listája olyan gyógyszer-alapanyagok vonatkozásában, melyek nemcsak a gyógyszergyártásban, hanem az ipar más területein is használatosak. A gyógyászati célú - meghatározott kiszerelési paraméterekkel rendelkező - oxigén viszont nulla adómértékű besorolást kapott.

A közszolgálati rádiós és televíziós szolgáltatás továbbra is tárgyi adómentes, a kereskedelmi rádiós és televíziós szolgáltatások pedig a Javaslat szerint átkerültek a kedvezményes adókulcsba. A korábbi egységes megítélés a kereskedelmi adók létesülésével túlhaladottá vált, ez a fajta megkülönböztetés az Európai Unió előírásaival is összhangban áll. Ugyancsak jogharmonizációs céllal került sor a vidámparki szolgáltatásoknak a korábban alkalmazott normál adómérték helyett a kedvezményes adókulcs alá vonására.

A 2.sz. melléklet egyrészt technikai szövegpontosítást tartalmaz az oktatást szolgáló taneszközök új termékazonosító számából eredően, másrészt leképezi azt a változást, ami a rádiós és televíziós szolgáltatások közszolgálati és kereskedelmi megkülönböztetéséből fakad.

A 3. sz. melléklet átdolgozása technikai jellegű, a kompenzációs felárra jogosító termékkört az új termékazonosító rendszer tükrében jeleníti meg.

A Javaslat hatályon kívül helyezi a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról, valamint a gázszolgáltatásról szóló törvények vonatkozó rendelkezéseit annak érdekében, hogy a hálózatfejlesztési hozzájárulások adóügyi megítélésében újra egységes elvek érvényesülhessenek.

Az áfa rendszer egységes működésének követelménye indokolja a közraktári tevékenység áfa-beli szabályainak beintegrálását az áfa-rendszerbe, annak a joghézagnak a megszüntetése érdekében, amelyet a közraktári törvénybe iktatott jelenlegi különállása eredményez.

A közraktározásról szóló törvény módosításával egyértelművé válik, hogy a közraktárjegy, illetve a közraktárjegy részét képező árujegy forgatása áfa fizetési kötelezettséget eredményez. Ezzel párhuzamosan az áfa törvény nevesítetten rögzíti, hogy a közraktárjegy nem tekinthető értékpapírnak (áfa tv. 13. § (1) bekezdés 22. pontja).