2) "Határrendsértés" - az egyik Szerzõdõ Fél területén az államhatáron vagy közelében bekövetkezett bármilyen sértõ cselekmény, amelynek eredményeképpen a másik Szerzõdõ Fél területén kár keletkezik vagy veszélybe kerülnek az érdekei, az ott tartózkodó személyek, azok élete és egészsége.

1. Magyarország, valamint a Szövetséges és Társult Hatalmak között Párizsban, 1947. évi február hó 10-én aláírt Békeszerzõdés 1. cikkének 3. pontjában megállapított államhatár a Magyar Köztársaság és Ukrajna között a helyszínen úgy halad, amint azt meghatározzák:

3. E Szerzõdés hatályba lépését követõ évben a 11. cikk alapján létrehozott Magyar-Ukrán Határbizottság megkezdi a Magyar Köztársaság és Ukrajna közötti államhatár közös ellenõrzését, amelynek eredményeképpen a következõ új redemarkációs okmányokat készíti el:

4. Az új redemarkációs okmányokhoz tartoznak az e cikk 3. pontjában felsorolt okmányok mellékletei és kiegészítései, amelyek e Szerzõdés hatálya alatt készülnek.

5. Az államhatár e cikk 3. pontjában említett közös ellenõrzése és az új redemarkációs okmányok elkészítése nem jelenti a Magyar Köztársaság és Ukrajna közötti államhatár felülvizsgálatát.

6. E cikk 3. pontjában említett új redemarkációs okmányokat meg kell erõsíteni és a megerõsítõ okmányok kicserélése után harminc nap múlva lépnek hatályba, ezzel egyidejûleg hatályukat vesztik az e Szerzõdés 2. cikkének 1. és 2. pontjában felsorolt okmányok.

1. Az államhatár - függetlenül a terepen bekövetkezett természetes vagy mesterséges változásoktól - nem változik és egyenes vonalban halad az egyik határjeltõl a másikig vagy az egyik, határjellel nem jelölt törésponttól a másik töréspontig, a redemarkációs okmányoknak megfelelõen.

2. Az államhatár a határfolyókon, a patakokon és a csatornákon változatlan, és úgy halad, ahogy ezt meghatározzák a vízi határszakaszokról készült redemarkációs okmányok.

3. Az államhatár a hidakon és más vízi létesítményeken azok közepén halad, függetlenül a határvonal vízen történõ húzódásától.

4. A határfolyók szigetei a határvonalhoz viszonyított helyzetüktõl függõen területileg az egyik vagy másik Szerzõdõ Fél területéhez tartoznak, és ezeket a redemarkációs okmányokban mindegyik határfolyón sorszámmal kell jelölni.

1. A határjeleket, azok állapotát, elhelyezését, valamint a határnyiladékot a Szerzõdõ Felek illetékes szervei saját elhatározásuk szerint szemlélik meg.

2. A Magyar-Ukrán Határbizottság köteles ötévenként egy alkalommal közös határjel és határnyiladék ellenõrzõ szemlét tartani. A Szerzõdõ Felek illetékes szervei a közös ellenõrzõ szemle kezdetérõl minden alkalommal harminc nappal korábban megállapodnak.

3. Abban az esetben, ha a határjelek, illetve a határnyiladék közös pótszemléje válik szükségessé, az egyik Szerzõdõ Fél illetékes szerve írásban értesíti errõl a másik Szerzõdõ Fél illetékes szervét. A közös pótszemlét az értesítés kézhezvételétõl számított tíz napon belül meg kell kezdeni.

1. Abban az esetben, ha a közös ellenõrzõ szemle, illetve a közös pótszemle során megállapítják, hogy a helyszínen végzett közös mérések eredményei eltérnek a redemarkációs okmányokban szereplõ adatoktól, a következõk szerint kell eljárni:

2. Az államhatár redemarkációjára vonatkozó okmányoknak e cikk 1. pontjában leírt esetben szükséges kijavítása vagy kiegészítése a Magyar-Ukrán Határbizottság döntése alapján történik.

3. A közös ellenõrzõ szemlék eredményérõl, valamint a redemarkációs okmányok kijavításáról, illetve kiegészítésérõl a Magyar-Ukrán Határbizottság két eredeti példányban jegyzõkönyvet, az új mérésekrõl okmányokat készít, mindegyiket magyar és ukrán nyelven, amelyeket a Szerzõdõ Felek jogszabályainak megfelelõen jóvá kell hagyni, amirõl tájékoztatják egymást.

1. A határjelek eltûnése, megsemmisülése vagy megrongálása esetén azok helyreállítását e Szerzõdés 5. cikke szerint kell elvégezni.

Az egyik Szerzõdõ Fél illetékes szerve legalább tíz nappal a munkák megkezdése elõtt köteles a másik Szerzõdõ Fél illetékes szervét írásban értesíteni.

2. Az eltûnt, megsemmisült vagy megrongált határjelek helyreállítása a másik Szerzõdõ Fél illetékes szerve képviselõjének jelenlétében történik.

3. A határjel helyreállítása vagy kijavítása esetén annak elhelyezése nem változik. Ebbõl a célból a redemarkációs okmányokat kell alapul venni és a bennük szereplõ adatokat helyszíni ellenõrzõ mérésekkel kell megvizsgálni.

4. Áradás, jégzajlás vagy más elemi csapás következtében megrongálódott vagy megsemmisült határjelek helyreállítása esetén a korábbi elhelyezésüket az államhatár megváltoztatása nélkül meg lehet változtatni és olyan ponton lehet azokat újra felállítani, ahol a határjelek épségben maradása biztosítható.

A határjelek elhelyezésének megváltoztatására a Szerzõdõ Felek illetékes szerveinek egyetértése alapján kerülhet sor.

5. A határjelek helyreállításával vagy új helyen történt felállításával kapcsolatosan elvégzett munkákról a Magyar-Ukrán Határbizottság jegyzõkönyvet készít, amelyet a redemarkációs okmányokhoz kell csatolni.

6. Azoknak a határjeleknek a javítását, amelyeknek a karbantartása e Szerzõdés 5. cikkének megfelelõen az egyik vagy a másik Szerzõdõ Félre hárul, mindegyik Szerzõdõ Fél illetékes szerve önállóan, a másik Szerzõdõ Fél illetékes szerve képviselõjének részvétele nélkül végzi.

1. A Szerzõdõ Felek intézkedéseket tesznek a határjelek rongálásának, megsemmisítésének vagy áthelyezésének megakadályozására.

2. Az egyik Szerzõdõ Fél lakosai által megrongált, áthelyezett vagy megsemmisített határjeleket ezen Szerzõdõ Fél költségén kell helyreállítani.

1. Az államhatár felmérésével, megjelölésével és a határjelek karbantartásával kapcsolatos feladatok megszervezésére és végrehajtására létre kell hozni a Magyar-Ukrán Határbizottságot (továbbiakban: Határbizottság), amely magyar és ukrán küldöttségbõl áll.

2. A küldöttségeket a Szerzõdõ Felek jogszabályai szerint kell létrehozni, amelyek elnökbõl, elnökhelyettesekbõl és két tagból állnak. A küldöttségek elnökeinek kinevezésérõl az értesítések diplomáciai úton történnek.

Az elnökök közvetlenül együttmûködhetnek a Határbizottság munkájával kapcsolatos kérdésekben.

3. Szükség esetén a küldöttségek elnökei jogosultak a Határbizottság munkájába kellõ számú szakértõt és más szakembert bevonni.

4. A Szerzõdõ Felek maguk viselik a saját küldöttségük, valamint a bevont szakértõk és más szakemberek költségeit. Az államhatár felmérésével és megjelölésével kapcsolatos költségeket a Szerzõdõ Felek egyenlõ arányban viselik.

2. A Határbizottság szervezi és irányítja a határjelek karbantartásával kapcsolatos munkálatokat:

1. A Szerzõdõ Felek illetékes szervei közösen kidolgozzák a Határbizottság Ügyrendjét, amelyben meghatározzák a munkarendjét.

2. A Határbizottság üléseit a Szerzõdõ Felek területén felváltva, szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal tartja. Az ülést azon Szerzõdõ Fél küldöttségének elnöke vezeti, amelynek területén az ülést tartják.

3. A Határbizottság ülésérõl két példányban, magyar és ukrán nyelven jegyzõkönyvet kell készíteni. A jegyzõkönyvet mindkét küldöttség elnöke aláírja és gumibélyegzõvel lebélyegzi.

4. Ha a Határbizottság egyes kérdésekben nem tud megegyezni, úgy ezek vizsgálatát diplomáciai útra teszi át.

1. A Határbizottság tagjai és e bizottság által munkavégzésre igénybe vett személyek a másik Szerzõdõ Fél területén nem foszthatók meg személyi szabadságuktól, személyes tárgyaik, szolgálati irataik, technikai adathordozóik, valamint jármûveik sérthetetlenek, mentesek a vám és más illeték alól. A Szerzõdõ Felek a saját területükön ezen személyek részére a Szerzõdésbõl származó kötelezettségeik teljesítéséhez, közlekedési eszközökkel, szállással és összeköttetést biztosító eszközökkel történõ ellátásukhoz megadják a szükséges segítséget.

2. E cikk 1. pontjában említett személyeknek jogában áll a másik Szerzõdõ Fél területére a munkavégzéshez szükséges mennyiségû anyagokat, eszközöket és jármûveket átvinni, azzal a feltétellel, hogy azok visszaszállításra kerülnek, átvihetik továbbá a személyes szükségleti tárgyaikat, a személyes szükségletük mértékét meg nem haladó mennyiségû élelmiszert és dohányárut. Az említett tárgyak mentesek a vám és egyéb illeték alól.

1. A határügyi fõmegbízottak és a határügyi fõmegbízott helyettesek kinevezésérõl szóló értesítés diplomáciai úton történik.

A határügyi fõmegbízottak írásban értesítik egymást a határmegbízottak és helyetteseik kinevezésérõl.

2. A határügyi fõmegbízottak helyettesei és a határmegbízottak helyettesei feladataik ellátása során azonos jogokkal és kötelességekkel rendelkeznek, mint a határügyi fõmegbízottak és a határmegbízottak, akiket helyettesítenek.

3. A 18. cikkben említett személyek feladataik ellátásához a szükséges számban szakértõket és segítõket vehetnek igénybe.

4. A határügyi fõmegbízottak, a határmegbízottak és a helyetteseik a feladataik ellátásához a Szerzõdõ Felek jogszabályainak megfelelõ meghatalmazást kapnak. A Szerzõdõ Felek kicserélik a meghatalmazások mintáit.

5. A határmegbízottak és helyetteseik, valamint az általuk szolgálati feladatok teljesítésébe bevont határõrök államhatár átlépésére jogosító okmányai a Szerzõdõ Felek jogszabályainak megfelelõen kerülnek kiadásra. Az említett személyek feladatának végrehajtásához szükséges határátlépések helyét és idejét a Szerzõdõ Felek határmegbízottai elõzetesen egyeztetik.

1. A határügyi fõmegbízottak évente egyszer, a Szerzõdõ Felek területén felváltva, rendes ülést tartanak.

3. A határügyi fõmegbízottak a folyamatban lévõ kérdéseket az ülések között levélváltás útján vagy más hírközlõ eszköz igénybevételével rendezik.

1. A határmegbízottak rendes munkaértekezletüket legalább évente kétszer a Szerzõdõ Felek területén felváltva tartják.

2. A Szerzõdõ Felek bármelyik határmegbízottjának javaslatára rendkívüli munkaértekezleteket tartanak.

3. A határrendsértések és a határmegbízottak beavatkozását igénylõ egyéb események közös kivizsgálásával kapcsolatos rendkívüli munkaértekezleteket általában a helyszínen kell megtartani.

4. A határmegbízottak személyes találkozójának megtartását nem igénylõ kérdéseket levélváltás útján vagy más hírközlõ eszköz igénybevételével is rendezhetik.

1. A határmegbízottak a határrendsértések és a határmegbízottak beavatkozását igénylõ egyéb események kivizsgálása során tanúkat, szakértõket hallgatnak meg és egyéb intézkedéseket foganatosíthatnak a bekövetkezett esemény bizonyítékainak összegyûjtésére.

2. A határmegbízottak e cikk 1. pontjában rögzített cselekményei nem érintik saját államuk eljárásra jogosult szerveinek hatáskörét.

1. A határügyi fõmegbízottak üléseirõl, a határmegbízottak munkatalálkozóiról, valamint a határrendsértések kivizsgálásáról és a határmegbízottak beavatkozását igénylõ egyéb eseményekrõl elfogadott határozatokról két példányban, magyar és ukrán nyelven jegyzõkönyveket kell készíteni.

2. A határrendsértésekrõl készített jegyzõkönyvhöz csatolni kell a kivizsgálásakor keletkezett iratokat.

3. A határmegbízottak tizennégy napon belül a határügyi fõmegbízottak elé terjesztik azokat az ügyeket, amelyeket egyetértés hiányában nem tudtak rendezni.

4. A határmegbízottak a munkatalálkozóikról készített jegyzõkönyveket jóváhagyásra a határügyi fõmegbízottak elé terjesztik.

1. A Szerzõdés végrehajtásához szükséges személyes adatok átadásakor a határügyi fõmegbízottak és a határmegbízottak kölcsönösen figyelembe veszik a Szerzõdõ Felek jogszabályainak megfelelõ adatvédelmi rendelkezéseket, amelynek során az alábbi feltételeket kell megtartani:

2. A határügyi fõmegbízottak és a határmegbízottak biztosítják a Szerzõdés végrehajtása során átadott iratok és nem személyes adatok védelmét az illetéktelen felhasználás ellen.

3. A titkos iratok és nem személyes adatok minõsítését az átadó Szerzõdõ Fél jogszabályai alapján határozzák meg.

1. A határügyi fõmegbízottak és helyetteseik, a határmegbízottak és helyetteseik, valamint az általuk szolgálati feladat végrehajtására igénybe vett szakértõk és segítõk a másik Szerzõdõ Fél területén nem foszthatók meg személyi szabadságuktól, személyes tárgyaik, szolgálati irataik, technikai adathordozóik, jármûveik sérthetetlenek, mentesek a vám és más illeték alól.

2. A fogadó fél az e cikk 1. pontjában említett személyeknek az ülések és a munkatalálkozók során segítséget nyújt a szállás, a közlekedés biztosításához és a saját szerveikkel való

összeköttetés megteremtéséhez.

1. Az államhatár jogellenes átlépése miatt elfogott személyek átadása és átvétele külön egyezmény alapján történik.

2. Az államhatárt jogellenesen, de gondatlanságból átlépõ személyeket az elfogástól számított negyvennyolc órán belül át kell adni azon Szerzõdõ Fél határmegbízottjának, amelynek a területérõl átmentek, feltéve, ha az átadó Szerzõdõ Fél területén nem követtek el bûncselekményt.

Az elfogott személyek átadásával egyidejûleg át kell adni azokat a tárgyakat is, amelyek náluk voltak és bizonyíthatóan a másik Szerzõdõ Fél területérõl hozták át.

Az átadásról, illetve az átvételrõl két példányban jegyzõkönyv készül.

3. A Szerzõdõ Felek megállapodnak abban, hogy egyiküknek sincs joga az e cikk 2. pontjában említett személyek visszavételét megtagadni.

1. A határmegbízottak értesítik egymást az államhatáron vélhetõen átment háziállatokról, és megteszik a szükséges intézkedéseket azok felkutatására.

2. A háziállatok átadását a határmegbízottak hajtják végre a Szerzõdõ Felek állategészségügyi elõírásai szerint, annak a helynek a közelében, ahol a háziállatok átmentek az államhatáron.

3. A határmegbízottak intézkednek az egyik Szerzõdõ Fél területérõl a másik Szerzõdõ Fél területére természeti erõ hatására átkerült tárgyak felkutatására és visszaadására.

4. Az államhatáron átment háziállatok és átkerült tárgyak átadásáról jegyzõkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell az átment háziállatok tartásával, állategészségügyi ellátásával, vagy az átkerült tárgyak õrzésével és szállításával kapcsolatos költségeket, melyeket az átadó Szerzõdõ Fél belsõ jogszabályainak megfelelõen kell megállapítani.

5. Az államhatáron átment háziállatok tartásával vagy az átkerült tárgyak õrzésével kapcsolatos költségeket önként vagy bírósági határozat alapján azok a jogi vagy természetes személyek térítik meg, akiknek a háziállatok vagy a tárgyak a tulajdonát képezik.

1. Az államhatár menti területeken tartózkodó személyek elemi csapás vagy az életüket fenyegetõ egyéb ok miatt az államhatárt bárhol és bármikor átléphetik. Ezen személyek kötelesek haladéktalanul jelentkezni azon Szerzõdõ Fél legközelebbi hatóságánál, amelynek a területén tartózkodnak.

2. Az egyik Szerzõdõ Fél területén bekövetkezett szerencsétlenség esetén a határmegbízottakkal egyeztetve a másik Szerzõdõ Fél mentõ alakulatai segítségnyújtás céljából az államhatárt bárhol és bármikor átléphetik, és addig tartózkodhatnak ezen Szerzõdõ Fél területén, a szerencsétlenség körzetében, ameddig az a segítségnyújtáshoz szükséges.

3. E cikk 1. pontjában említett személyek és a mentõ alakulatok hazatérése a Szerzõdõ Felek határmegbízottainak közremûködésével a legközelebbi határátkelõhelyen történik.

4. A segítségnyújtáshoz szükséges anyagok, berendezések, felszerelések, jármûvek, illetve a személyes használati tárgyak vám- és illetékmentesek. A segítségnyújtás során fel nem használt anyagokat vissza kell szállítani.

1. Az államhatáron átvezetõ vasutak, közutak és egyéb létesítmények fenntartását és a határvizeken munkát végzõ személyek határátlépését külön nemzetközi szerzõdések szabályozzák, amely a Szerzõdõ Felek belsõ jogszabályai által meghatározott határátlépési igazolvánnyal történik. Ugyanilyen határátlépési igazolványt kapnak a Határbizottság tagjai és e bizottság által munkavégzésre igénybe vett személyek. A Szerzõdõ Felek kicserélik az ilyen okmányok mintáit.

2. Ha az e cikk 1. pontjában említett személyeknek munkavégzés céljából határátkelõhelyen kívül kell az államhatárt átlépni, negyvennyolc órával a munkálatok megkezdése elõtt tájékoztatják a határmegbízottakat. A Szerzõdõ Felek határmegbízottjai ezekrõl a határátlépésekrõl tájékoztatják egymást.

1. A határmegbízottak a határrendsértések és a határrendsértésekkel összefüggõ események kivizsgálása során meghatározzák a Szerzõdõ Fél területén okozott kárt. A károkozás mértékét és a megtérítését annak a Szerzõdõ Félnek a jogszabályai alapján állapítják meg, amelynek a területén a károkozás történt.

2. A károkozó jogi és természetes személyek a kárt önként vagy bírósági határozat alapján térítik meg.

3. Amennyiben a károkozó személye nem állapítható meg, a kárért az a Szerzõdõ Fél áll helyt, amelynek területérõl az kiindult, kivéve azokat az eseteket, amikor a károkozás végszükség vagy elemi csapás következtében történt.

1. A határfolyókon a Szerzõdõ Felek hajói a fõ hajózó meder teljes szélességében, csónakjai az államhatár vonaláig közlekedhetnek.

2. A határvizek saját részén a vízi jármûvek tartózkodását és használatát a Szerzõdõ Felek saját jogszabályaik szerint szabályozzák.

1. Az egyik Szerzõdõ Fél vízi jármûvei a másik Szerzõdõ Fél területét képezõ parton csak veszély esetén köthetnek ki, ha a saját parton történõ kikötésre nincs lehetõség.

A kikötött vízi jármûért felelõs személy errõl haladéktalanul köteles tájékoztatni a másik Szerzõdõ Fél határõrizeti szervét.

2. Az egyik Szerzõdõ Fél határõrizeti, rendõrségi, vámõrségi, természetvédelmi és vízgazdálkodási szolgálatainak vízi jármûvei a másik Szerzõdõ Fél határmegbízottjának elõzetes engedélyével szolgálati okból kiköthetnek a másik Szerzõdõ Fél területéhez tartozó parton.

1. A Szerzõdõ Felek határvizein közlekedõ valamennyi vízi jármûvet el kell látni: a hajókat a saját államuk zászlajával, névvel vagy számmal; a csónakokat az orr vagy a tat részen az állami zászló jelképével és számokkal.

A nevet és a számokat fehér vagy fekete festékkel kell felfesteni oly módon, hogy az mindkét partról világosan látható legyen.

1. Az államhatár eredeti helyzetének biztosítása érdekében a határfolyók medrét, árterületét egyoldalúan nem lehet megváltoztatni.

2. A határfolyók (patakok, csatornák) medrének a természeti erõk következtében történt változása esetén a Szerzõdõ Felek - ha másként nem állapodtak meg - kötelezik magukat a meder eredeti helyzetének visszaállítására.

3. A Szerzõdés a megerõsítõ okmányok kicserélését követõ harminc nap elteltével lép hatályba.

(1) E törvény a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1996. április 19. napjától kell alkalmazni.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Kormánya között a magyar-szovjet államhatár rendjének megállapítása, határkérdésekben kölcsönös segítségnyújtás és együttmûködés tárgyában Budapesten, 1961. évi október hó 3-án létrejött szerzõdés kihirdetésérõl szóló 1962. évi 16. törvényerejû rendelet hatályát veszti.