MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA

T/231. számú
törvényjavaslat

a Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya között
Salzburgban, 1992. október 9-én aláírt Egyezmény módosításáról szóló
Megállapodás kihirdetésérõl

Elõadó: Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter

1998. október


1998. évi .......... törvény
a Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya között
Salzburgban, 1992. október 9-én aláírt Egyezmény módosításáról szóló
Megállapodás kihirdetésérõl

1.§

Az Országgyûlés a Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya között Salzburgan, 1992. október 9-én aláírt Egyezmény módosításáról szóló Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. ( A Megállapodás megerõsítésérõl szóló jegyzékváltás 1998. január 13-án megtörtént. )

2.§

A Megállapodás magyar nyelvû szövege a következõ:

" Megállapodás

a Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya között
Salzburgban, 1992. október 9-én aláírt Egyezmény
módosításáról

1. Cikk

A Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya között a személyeknek a közös államhatáron történõ átvételérõl szóló, 1992. október 9-én aláírt Egyezmény az alábbiak szerint módosul:

Az Egyezmény 3. Cikk 1. bekezdése a következõen hangzik:

" " A Szerzõdõ Felek átveszik azt a harmadik országbeli személyt, aki az osztrák-magyar államhatárt jogellenesen lépte át, függetlenül attól, hogy vele szemben beutazási tilalom áll-e fent vagy azon Szerzõdõ Állam területén jogszerûen vagy jogellenesen tartózkodott, ahonnan az államhatárt átlépte. "

2. Cikk

Ez a Megállapodás az azt követõ harmincadik napon lép hatályba, miután a Szerzõdõ Felek írásban, diplomáciai úton tájékoztatták egymást arról, hogy a hatálybalépéshez szükséges mindenkori belsõ állami elõírásoknak eleget tettek.

Készült Bécsben, 1997. április 17-én, két eredeti példányban, magyar és német nyelven, mindkét nyelvû szöveg egyaránt hiteles.

Kuncze Gábor s.k
a Magyar Köztársaság Kormánya
nevében

Karl Schlögl s.k.
az Osztrák Köztársaság Kormánya
nevében"

3.§

(1) Ez a törvény a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1998. február 12-tõl kell alkalmazni.

(2) E törvény végrehajtásáról a belügyminiszter gondoskodik.

I N D O K O L Á S

a törvényjavaslathoz

Az illegális migráció visszaszorítása érdekében az Európai Unió fontos eszköznek tekinti a tolonc-egyezmények láncolatának kialakítását. Az Európai Unió Tanácsa 1994. november 30-án ajánlást fogadott el a tagállamok kormányának és a harmadik állam kormányának az engedély nélkül tartózkodó személyek visszafogadásáról szóló egyezmény-mintáról. A tagállamok ennek megfelelõen törekednek e minta-szerzõdésnek megfelelõ egyezmények megkötésére, illetve a már meglévõk fentieknek megfelelõ átalakítására az úgynevezett "második generációs" tolonc-egyezmények létrehozásával.

Ennek lényege, hogy a megkeresett állam köteles visszavenni minden formaság nélkül azon harmadik állam polgárait, aki e szerzõdõ fél külsõ határain lépett be, illetve a szerzõdõ felek belsõ határain úgy lépett át a megkeresõ államba, hogy annak területére a belépéshez vagy tartózkodáshoz szükséges feltételekkel nem rendelkezik.

Az 1992. október 9-én aláírt, és 1995. április 20-án hatályba lépett magyar-osztrák tolonc-egyezmény, melyet az 1996. évi V. törvény hirdetett ki, azonban még erõs korlátok közé szorította az államhatárt jogellenesen átlépett, harmadik ország állampolgáraira vonatkozó visszavételi kötelezettséget. Az Egyezményt módosító Megállapodás aláírására Bécsben, 1997. április 17-én került sor.

Tekintettel Magyarország azon deklarált szándékára, hogy mielõbb az Európai Unió teljes jogú tagjává kíván válni, szükségessé vált az Egyezmény EU-ajánlásnak megfelelõ módosítása.

A fenti Megállapodást az Országgyûlés 87/1997.(X.11.) OGY határozata erõsítette meg. Az osztrák fél a nemzetközi szerzõdést 1997. december 20-án erõsítette meg, az errõl szóló jegyzékváltás 1998. január 13-án megtörtént, így a Megállapodás 2. cikkében foglaltaknak megfelelõen a nemzetközi szerzõdés 1998. február 12-én lépett hatályba.

A Megállapodás kihirdetésérõl - minthogy állampolgári alapjogokat érint - törvényben kell rendelkezni.