A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló, 1995. évi CXXV. törvény (Nbtv.) 69. §-ának (10) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(10) A megyei (fõvárosi) bíróság elnöke kezdeményezi az ellenõrzést a 2. számú melléklet 20. pontjában meghatározott bírák tekintetében. Amennyiben a 2. számú melléklet 21. pontjában meghatározott bíró helyi vagy megyei bírósági bíró, a megyei bíróság elnöke, ítélõtábla bírája esetén a az ítélõtábla elnöke, a Legfelsõbb Bíróság bírája esetén a Legfelsõbb Bíróság elnöke kezdeményezi az ellenõrzést."

Az Nbtv. 69. §-ának (12) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(12) A nemzetbiztonsági szolgálatok megállapodását jóváhagyó ügyész ellenõrzését a legfõbb ügyész, a nyomozó hatóságok megállapodását jóváhagyó, továbbá a 2.sz. melléklet 22. és 23. pontjában megjelölt ügyekben eljáró ügyészek ellenõrzését az ügyészség vezetõje kezdeményezi."

Az Nbtv. 71.§-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A 68.§ (4) bekezdésében, valamint a 2. számú melléklet 1-17. és 20-23. pontjában meghatározott személyek a 3. számú mellékletben meghatározott, "C" típusú kérdõívet töltenek ki."

Az Nbtv. 1. számú mellékletének 11. és 12. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"11. A 2. számú melléklet 20. és 21. pontjában meghatározott bíró,

12. A 2. számú melléklet 22. és 23. pontjában meghatározott ügyész."

Az Nbtv. 2. számú melléklete a következõ 20-23. pontokkal egészül ki:

"20. a titkos információgyûjtést engedélyezõ bírák,"

"21. az olyan kiemelt súlyú büntetõügyekben eljáró bírák, amely ügyekben fennáll a veszélye a bírák tevékenysége jogellenes céllal történõ befolyásolásának,"

"22. A Be. 127.§-ának (2) és (3), illetve a 139.§-ának (2) és (3) bekezdése szerinti megállapodást jóváhagyó ügyészek."

"23. az olyan kiemelt súlyú büntetõügyekben eljáró ügyészek, amelyekben fennáll a veszélye az ügyészek tevékenységének jogellenes céllal történõ befolyásolásának."

(1) E törvény a kihirdetése napján lép hatályba, azzal, hogy rendelkezéseit az Nbtv. 69. §-ának (10) és (12) bekezdéseinek hatálya alá tartozó személyek elõtt folyamatban lévõ eljárások során az érintett személy tekintetében lefolytatott ellenõrzés befejeztét követõen, de legkésõbb e törvény kihirdetésétõl számított második hónap elsõ napjától kell az ellenõrzést kezdeményezõnek alkalmazni.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az Nbtv. 68. § (4) bekezdésének a) illetõleg d) pontja.

A bíróságok szervezetérõl és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 11. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(3) Az ügyelosztási rendtõl az eljárási törvényekben és a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben szabályozott esetekben, illetõleg igazgatási úton a bíróság mûködését érintõ fontos okból lehet eltérni."

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 100. §-ának (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(6) A bírónak a személyi nyilvántartásban szereplõ adatairól és az iratok tartalmáról - a bíró nevére és a beosztására vonatkozó adat kivételével - csak igazságügyi szerv és nemzetbiztonsági ellenõrzést végzõ nemzetbiztonsági szolgálat részére lehet tájékoztatást adni."

A szervezett bûnözés egyik legfontosabb ismérve, hogy a gazdasági hatalom jogellenes megszerzésére, megerõsítésére, valamint ezt a hatalmat felhasználva a politika, az állami élet, az államigazgatás területén illegális eszközökkel pozíciók szerzésére és a döntéshozatali folyamatok (ideértve az igazságszolgáltatást is) jogellenes befolyásolására irányul.

Elsõrendû feladat az állami mûködés szempontjából kiemelt területek védelme, a nyomásgyakorlási lehetõségek feltárása és visszaszorítása. A közigazgatás területén ezt a védelmet már biztosítja az Nbtv; ugyanilyen védelmet kell biztosítani az igazságszolgáltatás - mint az állami mûködés szempontjából egyik legfontosabb terület - vonatkozásában is.

A módosítás jelentõsége egyrészt abban áll, hogy kiterjeszti a nemzetbiztonsági védelmet és ellenõrzést a szervezett bûnözéssel összefüggõ ügyekben eljáró hatóságok tagjaira.

A biztonsági védelem része az állami élet, közhatalom gyakorlásának védelmével összefüggõ nemzetbiztonsági feladatrendszernek. Rendeltetése, hogy a védendõ személyek tevékenysége ellen irányuló, valamint ezen személyek tevékenységéhez kötõdõ védett információk jogellenes megszerzését célzó - ezáltal az ország érdekeit sértõ vagy veszélyeztetõ -leplezett törekvéseket felderítsék és elhárítsák.

A biztonsági ellenõrzés célja azon kockázati tényezõk felderítése, amelyek ellenséges szándékú kihasználásával a nemzet biztonsága szempontjából jelentõs tevékenységek, illetve az ilyen tevékenységeket folytató személyek támadhatóvá, jogellenes céllal befolyásolhatóvá válhatnak a szervezett bûnözõi körhöz tartozó személyek által. Amennyiben ezen kockázati tényezõket sikerül feltárni, elõsegíthetõ a szervezett bûnözéssel összefüggõ büntetõügyek jogellenes befolyástól mentes, pártatlan, a jogállamiság követelményeinek eleget tevõ elbírálása.

Másrészt a módosítás az Nbtv.-ben jelenleg meglévõ - a nemzetbiztonsági ellenõrzés alá vonandók körét érintõ - következetlen szabályozás kiküszöbölését szolgálja. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis csak a nemzetbiztonsági szolgálatok megkeresésére titkos információgyûjtést engedélyezõ bírót lehet nemzetbiztonsági ellenõrzés alá vonni, noha semmi sem indokolja azt, hogy a rendõrség számára engedélyezést végzõ bírák mentesek legyenek az ellenõrzés alól. Hasonló a helyzet az Nbtv. 55. § (1) bekezdésében meghatározott "büntetlenségi megállapodást" jóváhagyó ügyész esetében is. A nemzetbiztonsági szolgálatok eljárásával összefüggésben jóváhagyást végzõ ügyész nemzetbiztonsági ellenõrzés alá esik, a rendõrség és a határõrség eljárása során a megállapodás megkötését jóváhagyó ügyészt azonban nem lehet nemzetbiztonsági ellenõrzés alá vonni.

A szervezett bûnözés elleni hatékonyabb küzdelem érdekében a "C" típusú nemzetbiztonsági ellenõrzést ki kell terjeszteni a szervezett bûnözéssel összefüggõ ügyekben eljáró bírákra és ügyészekre is. Ezzel párhuzamosan meg kell határozni a kezdeményezõk személyét, illetve az ellenõrzés mélységét.

Az Nbtv. 1. számú melléklete tartalmazza a védelem alá esõ tisztségek meghatározását. Ezen kör kibõvítését egyrészt az indokolja, hogy a nyomozó hatóságok eljárása során kötendõ "büntetlenségi megállapodás"-t jóváhagyó ügyészeknek is ugyanolyan védelmet kell biztosítani, mint az Nbtv. 55. §-a alapján eljáró ügyésznek, másrészt meg kell oldani a szervezett bûnözéssel összefüggõ ügyekben eljáró ügyészek és bírák védelmét is, hiszen így elõsegíthetõ, hogy ne kerüljenek ezen személyek szervezett bûnözõi körök befolyása alá.

Az Nbtv. 2. számú melléklete határozza meg azokat a fontos és bizalmas munkakört betöltõ személyeket, akik "C" típusú nemzetbiztonsági ellenõrzés alá esnek. A nemzetbiztonsági szolgálatok által végzett nemzetbiztonsági ellenõrzés célja annak vizsgálata, hogy fontos és bizalmas munkakörre jelölt, illetve az ilyen munkakört betöltõ személyek megfelelnek-e az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerû mûködéséhez szükséges biztonsági feltételeknek.

Az Nbtv. 68. § (4) bekezdés a) illetõleg d) pontja helyett - a korábbi szabályozástól eltérõen - itt kerül feltüntetésre a titkos információgyûjtést engedélyezõ bíró, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok és nyomozóhatóságok által kötendõ "büntetlenségi megállapodás"-t jóváhagyó ügyész. A 68. § (4) bekezdésébõl a 2. számú mellékletbe történõ áthelyezést az indokolja, hogy ezáltal lehetõség nyílik arra, hogy ezen személyek ne csak kinevezésükkor, hanem feladatuk ellátása során is ellenõrizhetõek legyenek.

Itt kerülnek feltüntetésre továbbá a szervezett bûnözéssel összefüggõ ügyekben eljáró bírák, ügyészek.

A Javaslat 6. §-ának (1) bekezdése a törvény hatálybalépésérõl rendelkezik. A (2) bekezdés az Nbtv. 68. § (4) bekezdésének a titkos információgyûjtést engedélyezõ bíróra és az Nbtv. 55. §-ában szabályozott megállapodást jóváhagyó kijelölt ügyészre vonatkozó pontját helyezi hatályon kívül.

A bíróságok szervezetérõl és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 11.§ (3) bekezdése a bíróságokon érvényes ügyelosztási rendtõl jelenleg kizárólag az eljárási törvényekben meghatározott esetekben, illetve igazgatási úton enged eltérést. A Javaslat lehetõvé teszi, hogy a vezetõ bíró az ügyelosztás során egyes büntetõ ügyeket kizárólag olyan bíróra szignáljon, aki tekintetében elvégezték a nemzetbiztonsági ellenõrzést.

A nemzetbiztonsági ellenõrzés elvégzése elengedhetetlenné teszi, hogy az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat - a más fontos és bizalmas munkakört betöltõ személyekre vonatkozó szabályokhoz hasonlóan - betekintsen az érintett bíró személyi nyilvántartásába.