A vad védelmérõl a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló - többször módosított - 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 6.§-a (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Társult vadászati jog esetén vadászatra jogosultnak a vadászterület tulajdonosainak közösségét kell tekinteni. A vadászterület határát megállapító határozat alapján az érintett földtulajdonosok vadászati közösséget alkotnak."

A Vtv. 12. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi szövege (1) bekezdésre módosul:

"(2) A tulajdonosok (1) bekezdés szerint megválasztott és a vadászati hatóságnál nyilvántartásba vett - hatósági igazolással rendelkezõ - képviselõje külön meghatalmazás nélkül a vadászati közösség ügyeiben eljárva a tulajdonosok nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, képviseli a vadászati közösséget a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával összefüggõ hatósági, illetve bírósági eljárásban és más szervek elõtt, valamint harmadik személyekkel szemben."

(1) A Vtv. 27. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"27. § (1) Amennyiben a vadászterületnek minõsülõ föld tulajdonosa, illetõleg a vadászatra jogosult a Vtv. 10., 12., és 13. §-ában elõírt önálló vagy társult vadászati jog gyakorlási vagy hasznosítási kötelezettségének a vadászati hatóság felszólítását követõen sem tesz eleget, vagy a Vtv. 28.-30.§-ában a vad- és élõhelyének védelmére elõírt kötelezettségeit megszegi és ezáltal az adott vadászterület vadlétszámának, nem vadászható állatfaj egyedének és más élõ szervezetnek a fennmaradását közvetlenül vagy súlyosan sérti, illetve veszélyezteti, a vadászati hatóság - a vad- és élõhelyének védelme, valamint a vadkárok megelõzése érdekében - az érintett tulajdonos költségére határozatában:

a) megállapítja a vadászterület határát;

b) a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével elrendeli, hogy a vadászterületnek minõsülõ földterület tulajdonosa, illetve - társult vadászati jog esetén - tulajdonosainak közössége a vadászati jog haszonbérbeadásáról a vadászati hatóság által nyilvánosan meghirdetett pályázat alapján kiválasztott haszonbérlõvel a vadászati hatóság által megállapított határidõig kössön szerzõdést, amely határidõ elmulasztása esetén a haszonbérleti szerzõdést a vadászati hatóság képviselõje az érintett tulajdonos, illetve - társult vadászati jog esetén - a tulajdonosok közössége törvényes képviselõjeként köti meg;

c) megállapítja a vadászterület vadgazdálkodási üzemtervét;

d) megállapítja a vadászterület éves vadgazdálkodási tervét;

e) gondoskodik az idõszerû vadgazdálkodási, illetõleg vadvédelmi munkálatok elvégzésérõl;

f) hatósági vadászatot rendel el;

g) korlátozza, felfüggeszti, vagy megtiltja a vadászatra jogosult vadgazdálkodási és vadászati tevékenységének részét vagy egészét

[az a)-g) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: a vadászati jog kényszerhasznosítása].

(2) Ha az (1) bekezdés a)-e) pontjai szerinti kérdésekben a vadgazdálkodási üzemterv érvényességének lejáratát megelõzõ hatvanadik napig az érintett tulajdonosok érvényes határozatot nem hoznak, a vadászati hatóság bármelyik tulajdonos kérelmére elrendelheti a vadászati jog kényszerhasznosítását. A vadászati hatóság a vadászati jog kényszerhasznosításáról szóló határozatát tizenöt napon belül hozza meg.

(3) A vadászati jog (1) bekezdés b) pontja szerinti haszonbérbeadása esetén:

a) a haszonbérleti szerzõdést határozott idõre, a vadászterületre vonatkozó vadgazdálkodási üzemterv érvényességének idõtartamáig kell megkötni,

b) az a vadászati hatóság, amelynek képviselõje az érintett tulajdonos, illetve tulajdonosok közössége törvényes képviselõjeként a haszonbérleti szerzõdést megkötötte, az általa kiválasztott haszonbérlõ, illetve vadászatra jogosult ügyében nem gyakorolhat hatósági jogkört, mely utóbbira a - haszonbérleti szerzõdés érvényességének idejéig - a minisztérium által kijelölt vadászati hatóság az illetékes,

c) a haszonbérleti szerzõdés megkötésében eljáró vadászati hatóság mindaddig gyakorolja a törvényes képviseletbõl adódó jogait, ameddig a föld tulajdonosa, illetve a tulajdonosok közössége eleget nem tesz a Vtv,. 10. §-a (2) bekezdésében, illetve 13. §-a (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének.

(4) A (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben a kijelölt vadászati hatóság határozatában rendelkezik az eljáró vadászati hatóság törvényes képviseletének megszûnésérõl. A törvényes képviselet megszûnésével egyidejûleg e vadászati hatóság köteles a föld tulajdonosa, illetve a tulajdonosok közössége felé elszámolni.

(5) A vadászati jog kényszerhasznosítása során az eljáró hatóságnak biztosítania kell, hogy a vadállomány, valamint a vadkárral érintett vagyon védelme a földtulajdonos rendelkezési jogát csak az intézkedés mértékével arányosan korlátozza.

(6) A vadászati jog gyakorlására vagy hasznosítására felszólító, valamint a vadászati jog kényszerhasznosítását elrendelõ hatósági határozat

a) közszemlére tétel útján is közölhetõ;

b) fellebbezésre való tekintet nélkül azonnal végrehajtandó.

(7) A hatósági vadászat során az elejtett vad, illetve annak trófeája értékesítésérõl a vadászati hatóság gondoskodik, a föld tulajdonosa, illetve a jogosult csak a felmerült költségeket - ideértve a vadgazdálkodás költségeit - meghaladó részére tarthat igényt."

A Vtv. 65. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3)-(4) bekezdésének számozása (4)-(5) bekezdésre módosul:

"(3) A vadászati hatóság (1)-(2) bekezdésben foglaltak alapján hozott - vadászjegy visszavonásáról rendelkezõ - határozata végrehajtásáról kamarai tag esetén az Országos Magyar Vadászkamara területi szervezete intézkedik."

A Vtv. 78. §-a (4) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A jogosult a mezõgazdálkodáson, illetõleg az erdõgazdálkodáson kívül okozott károk megelõzése érdekében - vadveszély esetén - az út létesítõjénél, illetõleg fenntartójánál, továbbá a vasút létesítõjénél, fenntartójánál, valamint üzemeltetõjénél megfelelõ védelmi berendezések létesítését, illetõleg közúti, vasúti jelzések elhelyezését kezdeményezheti. Az út, illetve a vasút létesítõje, fenntartója, valamint üzemeltetõje - amennyiben a jogosult a létesítés, vagy az elhelyezés, továbbá a fenntartás, valamint az üzemeltetés költségeit vállalja - köteles a kezdeményezésnek helyt adni."

A Vtv. 21. §-a (2) bekezdésében, a 22. §-a (3) bekezdésében, a 24. §-a (2) bekezdésében, a 33. §-a (2) bekezdésében valamint a 74. §-a (6) bekezdésében a "miniszter" szövegrész helyébe "minisztérium", a "természetvédelemért felelõs miniszter" szövegrész helyébe "Környezetvédelmi Minisztérium", a "honvédelmi miniszter" szövegrész helyébe pedig "Honvédelmi Minisztérium" szövegrész lép, ebbõl következõen a 22. §-a (3) bekezdése a következõ rendelkezéssel egészül ki: "A minisztériumnak az engedélyt a Vtv. 24. §-a (2) bekezdésének a)-e) pontjában felsorolt feltételek meghatározásával kell kiadni."

Ez a törvény a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba."

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Elnökének és a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületének kezdeményezésére az elõterjesztés kiegészítõ szabályozást tartalmaz a vadászterülethez tartozó földtulajdonosok közösségének jogi helyzetére, valamint képviselõjük jogkörére.

Egyértelmû törvényi szabályozás szükséges arra, hogy társult vadászati jog esetén az adott vadászterület tulajdonosaiból álló vadászati közösségben testesül meg a vadászatra jogosultság, mivel a törvény a jogalkalmazóknak erre eligazítást nem ad.

A bírósági jogalkalmazás során tapasztalt törvényi hiányosság rendezése azért is szükséges, mert a törvény alapján indított polgári és közigazgatási perekben a tulajdonosi közösség valamennyi - adott esetben több száz - tagját kell név szerint peres félként feltüntetni, amely ezeknek a pereknek a lefolytatását megnehezíti, adott esetben lehetetleníti.

A tulajdonosok vadászati jogot gyakorló közösségének képviselõjét ezért indokolt törvényi szintû felhatalmazással feljogosítani valamennyi tulajdonosnak - a harmadik személyekkel szembeni, valamint bíróságok, hatóságok és más szervek elõtti - külön meghatalmazás nélküli képviseletére, továbbá arra is, hogy a vadászati közösség ügyeiben eljárva a tulajdonostársak nevében jogokat szerezhessen és kötelezettségeket vállalhasson.

A tulajdonosok által - többségi szavazattal - megválasztott és a vadászati hatóság által nyilvántartásba vett képviselõ "törvényes képviselõvé minõsítésével" a tulajdonosok név szerinti feltüntetése nélkül vehet részt a törvény alapján indított polgári és közigazgatási perekben, továbbá képviselheti a közösséget harmadik személyek irányában. A törvényi felhatalmazás lehetõsége alapján a képviselõ a vadászati közösség ügyeiben eljárhat anélkül, hogy külön meghatalmazásokkal rendelkezne. A vadászati hatóság által nyilvántartásba vett és hatósági igazolással rendelkezõ képviselõ megbízása a tulajdonosokkal kötött megállapodás idejére érvényes.

Az Alkotmánybíróság 67/1997. (XII. 29.) AB határozatában megállapította, hogy a vad védelmérõl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: törvény) 27. §-a (1) bekezdésének b) pontja alkotmányellenes, ezért azt 1998. december 31.-i hatállyal megsemmisítette.

Az alkotmánybírósági megsemmisítés indokolása szerint a törvény 27. § (1) bekezdésének b) pontja "második fordulatában meghatározott intézkedés elvonja az érintett ingatlantulajdonosok rendelkezési jogát, mivel ex lege törvényes képviseleti jogot biztosít a vadászati hatóság számára, amelynek képviselõje az ingatlantulajdonosok helyett jogosult megkötni a haszonbérleti szerzõdést a vadászati hatóság által kiválasztott haszonbérlõvel és a vadászati hatóság által megállapított idõig. Kivételesen alkalmazott végsõ eszközként még a rendelkezési jog elvonása is lehet alkotmányossági szempontból elfogadható, de kizárólag akkor, ha azt a törvényalkotó megfelelõ garanciákkal veszi körül."

Az Alkotmánybíróság határozatának indokolásában rámutatott arra is, ha határozata nyomán törvénymódosításra kerül sor, a felülvizsgálatot indokolt a törvény 27. §-a egészére kiterjeszteni, mivel az (1) bekezdés b) pontjában foglalt hatósági intézkedés "egyfelõl része az a)-f) pontig terjedõ intézkedéssorozatnak, másfelõl szoros tárgyi összefüggés van az (1) bekezdés és a 27. § többi bekezdése között."

A módosító javaslat az alkotmánybírósági határozatnak megfelelõen a törvény 27. §-a egészére történt felülvizsgálaton alapszik. A javaslat fenntartja azt, hogy a vadászati hatóság közremûködésével létrejött haszonbérlet a kényszerhasznosítás megfelelõ módja. A haszonbérleti szerzõdéssel való joggyakorlás ugyanis egyrészt biztosítja a vadgazdálkodás folyamatosságát, másrészt megfelelõ garanciákat nyújt a haszonbérlõ számára is. A kijelölt vadászati hatóság a törvényes képviseletbõl adódó jogait továbbá csak addig az idõpontig gyakorolja, ameddig a föld tulajdonosa, illetve a tulajdonosok közössége eleget nem tesz a törvényben foglalt kötelezettségének.

A javaslat pótolja azokat a garanciákat, amelyek a hatósági kényszerintézkedéssel összefüggésben csak a legszükségesebb mértékig korlátozzák a tulajdonos rendelkezési jogát. A vadászati jog kényszerhasznosításáról rendelkezõ közigazgatási döntési jogköröket meghatározó szabályok pedig kiegészültek azokkal a szempontokkal, illetve mércével, amelyek alapján a döntés jogszerûsége jogorvoslati eljárás keretében felülvizsgálható.

Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény hatályba lépésével módosultak a törvénynek a vadászjegyek kiállításával kapcsolatos szabályai, a vadászjegyeket nem a vadászati hatóság, hanem tagjai részére a kamara állítja ki. A törvény 65. §-a (1)-(2) bekezdésében foglaltak alapján a vadászati hatóság jogkörébe tartozik azonban a vadászjegy és a vadászati engedély visszavonása. A javaslat lehetõvé teszi, hogy kamarai tag esetén a vadászati hatóság vadászjegy visszavonásáról rendelkezõ jogerõs határozata végrehajtására a kamara intézkedjen.

A törvényi szabályozás hiányosságát pótolja a tervezet, mivel szabályozza a mezõ- és erdõgazdálkodáson kívül okozott károk megelõzése érdekében a vadgazdálkodás és az általa érintett területen lévõ vasutak viszonyát.

Egyes miniszteri hatáskörök minisztériumi hatáskörbe való utalását, valamint a vadaskert létesítésének minisztériumi hatósági engedélyezése kiegészítését tartalmazza a tervezet 6.§-a.