A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T/274. számú
törvényjavaslat
a gépjármûadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény
módosításáról
Elõadó: Járai Zsigmond
pénzügyminiszter
1998. október
1998. évi ..... törvény
a gépjármûadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény
módosításáról
1. §
A gépjármûadóról szóló, többször módosított 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 1/A.§-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Ha a képviselõ-testület, illetve a fõvárosi közgyûlés rendeletének kihirdetése az (1) bekezdésben meghatározott idõpontig nem történik meg, akkor az önkormányzat illetékességi területén az elõzõ adóévben hatályos adótételeket kell alkalmazni. Ha törvényváltozás miatt a törvényben meghatározott hatályos alsó adótételek az önkormányzat illetékességi területén az elõzõ adóévben hatályos önkormányzati adótételeket meghaladják, akkor a törvényben meghatározott hatályos alsó adótételeket kell alkalmazni."
2. §
(1) A Gjt. 2.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a § a következõ új (4) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:
"(1) Az adó alanya - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - az, aki/amely a gépjármû forgalmi engedélyének személyi lapjában az év elsõ napján tulajdonosként van feltüntetve. Amennyiben a forgalmi engedély az év elsõ napján az üzembentartót tartalmazza, az adó alanya az üzembentartó."
"(4) Amennyiben a tulajdonos az 5. § a), b) vagy f) pontja alapján adómentes gépjármûvét év közben elidegeníti vagy ennek a tulajdonosnak a tulajdonjoga más okból (haláleset stb.) megszûnik, az új tulajdonos a tulajdonszerzést követõ hónap elsõ napjától minõsül adóalanynak."
3. §
A Gjt. 3. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"(1) Az adókötelezettség a forgalmi engedély kiadását, illetõleg a gépjármû vagy a tulajdonos adómentességének (5. §) megszûnését követõ hónap 1. napján kezdõdik. Ha az adókötelezettség nem áll fenn a teljes adóévben, akkor az évi adótételnek az adókötelezettség fennállásának hónapjaira esõ idõarányos részét kell megfizetni."
"(3) Ideiglenes forgalmi engedéllyel ellátott gépjármû esetén az adókötelezettség az ideiglenes forgalmi engedély kiadásának napján kezdõdik."
4. §
A Gjt. 4. §-ának címe "Az adókötelezettség változása, megszûnése, az adófizetési kötelezettség szünetelése" címre változik, egyidejûleg a 4. § helyébe a következõ rendelkezés lép:
"4. § (1) Az adóalany körülményeiben, illetve a gépjármûben vagy használatának módjában beállott olyan változást, amely az adókötelezettségre is kihatással van, e változásra okot adó körülmény bekövetkezésének idõpontját követõ hónap elsõ napjától kell figyelembe venni.
(2) Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjával szûnik meg, amelyben a hatóság a gépjármûvet bármely okból a forgalomból kivonta.
(3) Kérelemre szünetel az adófizetési kötelezettség:
a) ha a gépjármû a gépjármûvek forgalmazásával foglalkozó, hatóságilag nyilvántartott vállalkozó birtokában van és a közúti forgalomban nem vesz részt. Az adófizetési kötelezettség szünetelésének kezdõ idõpontja az elõfeltételek beálltát követõ hónap elsõ napja, megszûnésének idõpontja pedig annak a hónapnak az utolsó napja, amelyben bármelyik elõfeltétel megszûnik. A vállalkozó igazolása, illetve, ha az adóalany maga a vállalkozó, akkor annak írásbeli nyilatkozata alapján a szünetelés idõszakára idõarányosan esõ adót nem kell megfizetni;
b) ha a gépjármû a rendõrhatóság igazolása szerint jogellenesen került ki az adóalany birtokából. A szünetelés a jogellenes cselekmény bekövetkezését követõ hónap elsõ napjától annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a gépjármû az adóalany birtokába visszakerült. A szünetelés idõszakára idõarányosan esõ adót nem kell megfizetni. Ha a gépjármû nem kerül vissza az adóalany birtokába, akkor a jogellenes állapot bekövetkezésének idõpontját követõ év utolsó napján az adóalany ezen gépjármûve utáni adókötelezettsége megszûnik."
5. §
A Gjt. 5. §-ának h) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[Mentes az adó alól:]
"h) a kizárólag kommunális célra használt gépjármû,"
6. §
A Gjt. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Az évi adótétel - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a 6. §-ban meghatározott adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után legalább 600 Ft, de legfeljebb 1200 Ft."
7. §
A Gjt. 8. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"(1) A kizárólag elektromos meghajtású, a tiszta gázüzemû (kizárólag autógázzal üzemeltethetõ) személyszállító gépjármû után az egyébként járó adó 50 %-át kell megfizetni. A mûbizonylat szerint szabályozott katalizátorral ellátott benzin üzemû, illetve az ENSZ-EGB 83.01/C. elõírásnak megfelelõ 3500 kg össztömeget meg nem haladó diesel üzemû gépjármû után az egyébként járó adó 50 %-át, míg a nem szabályozott katalizátorral ellátott benzin üzemû gépjármû után az egyébként járó adó 75 %-át kell megfizetni.
(2) Az olyan tehergépjármû, autóbusz után, amelynek a légszennyezése az ENSZ-EGB 49.02/A. elõírásnak megfelel, az egyébként járó adó 75 %-át - nyergesvontató esetében 20 %-át -, míg az olyan tehergépjármû, autóbusz után, amelynek a légszennyezése az ENSZ-EGB 49.02/B. elõírásnak, zajkibocsátása pedig az ENSZ-EGB 51.02 elõírásnak megfelel, az egyébként járó adó 50 %-át - nyergesvontató esetében 10 %-át - kell megfizetni. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a gépjármû minõsítését a megyei (fõvárosi) közlekedési felügyelet által kiadott mûbizonylat igazolja."
8. §
A Gjt. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Az adóztatási feladatokat a gépjármû forgalmi engedélyébe bejegyzett lakóhely, székhely, illetõleg telephely szerint illetékes települési, a fõvárosban a kerületi önkormányzati adóhatóság (a továbbiakban együtt: adóhatóság) látja el. Ha a forgalmi engedélyben a lakóhely, a székhely, illetõleg a telephely megváltozik, az adóztatási feladatok ellátására a változást követõ év elsõ napjától az új lakóhely, székhely, illetõleg telephely szerint illetékes adóhatóság jogosult. "
9. §
A Gjt. 18. §-ának 15. és 18. pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
[E törvény alkalmazásában:]
"15. kizárólag kommunális célra használt az a gépjármû, amely - mûszaki felépítésénél fogva - csak a mentõszolgálatban, a tûzoltószolgálatban, halottszállításra, úttisztításra (közterületek tisztántartása, locsolása, valamint közutak, repülõterek hó- és síkosságmentesítése, só- és homokszórása), a lakosság vízellátására, hulladékszállításra, a villamos- és gázenergia-, távfûtés-, melegvíz-, ivóvíz-, szennyvízhálózatok hibabemérésére, -elhárítására használható,"
"18. gépjármû forgalomból való kivonásának minõsül, ha a rendõrhatóság a forgalmi engedélyt érvényteleníti, a címkét eltávolítja, illetõleg a kivonás tényét a nyilvántartásban rögzíti,"
10. §
A Gjt. 20. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében a Megállapodást kihirdetõ 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következõ jogszabályával összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz: a Tanács 93/89/EGK Irányelve a tagállamok gépjármûadóztatási rendszerének összehangolásáról."
11. §
Záró rendelkezések
(1) E törvény 1999. január 1. napján lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Gjt. 3. §-ának (4) bekezdése hatályát veszti, a 8. § (3) bekezdésében "a (3) bekezdésben" szövegrész helyébe "a (4) bekezdésben" szövegrész lép.
I N D O K O L Á S
a gépjármûadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz
Á L T A L Á N O S I N D O K O L Á S
A gépjármûadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) 1992. január 1-jén lépett hatályba. A szabályozás 1996. január 1-jétõl tért át az éves adóztatási rendszerre, ami azt jelenti, hogy egész évre az fizeti az adót, aki az év elsõ napján a gépjármû tulajdonosa. Ugyancsak ettõl az évtõl kezdve a belföldi gépjármûvekre vonatkozó addig egységes adómértéket az önkormányzat képviselõtestülete a törvényi alsó és felsõ mérték között saját döntése szerint állapíthatja meg. Az alsó mértékkel számított bevétel 50%-a az Útalapot, 50%-a pedig az önkormányzatot illeti meg, a törvényi alsó mérték feletti bevételrész egésze az önkormányzat bevétele.
Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal járó jogharmonizációs kötelezettségbõl adódik, hogy a különféle nehéztehergépjármû-kategóriába tartozó gépjármûvek adóterhelése a Tanács 93/89/EGK irányelve (Irányelv) szerinti minimális adószintet legkésõbb a csatlakozás idõpontjáig elérje.
A gépjármûadó alsó és felsõ mértéke 1996. január 1-je óta nem változott. A gépjármûadó bevétel reálértékének megõrzése, az önkormányzatok és az Útalap bevételi igényei, valamint az Irányelv elõírásaihoz való közelítés szükségessé teszik a törvényi adómértékek valorizációját.
A Kormányprogram alapján a környezetvédelmi szempontok fokozottabb érvényre juttatása érdekében - közvetett eszközökkel is - szükséges elõsegíteni az ún. környezetbarát gépjármûállomány kialakítását. Ennek egyik eszköze az adókedvezményi rendszer bõvítése.
A jogalkalmazás során tapasztaltak indokolják, hogy az éves adóztatás szabályait módosítani szükséges olyan esetekre, amikor a tulajdonváltozás egyben a gépjármû adókötelezettségére (adómentességére) is kihatással van.
Várható társadalmi, gazdasági hatások
A belföldi gépjármûadó alsó és felsõ mértékének a törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) szerinti emelkedése mintegy 4,8 Mrd Ft többletbevételt eredményez. A Javaslat szerinti kedvezmények, valamint az adómentesség adóbevételcsökkentõ hatása a kalkulált többletbevétel nagyságrendjéhez képest nem számottevõ mértékû, mivel a teljes hazai gépjármû állományhoz képest viszonylag alacsony a kedvezményre, mentességre jogosító feltételnek eleget tevõ korszerû gépjármûvek száma. Az 1999. évre várható többletbevétel 4,5 Mrd Ft, ebbõl az önkormányzatoknál kb. 2,8 Mrd Ft, az Útalapnál pedig 1,7 Mrd Ft jelentkezik.
Az egyes adóalanyoknál jelentkezõ átlagos adóteher-növekmény a gépjármû üzemeltetési költségeihez képest elenyészõ. A nemzetközi közúti fuvarozásban résztvevõ vállalkozások versenypozícióit azonban - különös tekintettel az általuk jellemzõen használt korszerû (adókedvezményre jogosító) gépjármûvekre - a változás alapvetõen nem befolyásolja.
R É S Z L E T E S I N D O K O L Á S
Az 1. §-hoz
A törvény hatályos rendelkezése értelmében, amennyiben az önkormányzat képviselõtestülete (a fõvárosi közgyûlés) az adómértéket meghatározó rendeletét nem hirdeti ki a törvényben meghatározott idõpontig, akkor az elõzõ adóévben hatályos adótételeket kell alkalmazni. Ez a rendelkezés azonban nem szabályozza azt az esetet, ha törvénymódosítás következtében a törvényi alsó adómérték emelkedik és az önkormányzat illetékességi területén az elõzõ adóévben hatályos adótételek az új törvényi alsó adótételeknél alacsonyabbak voltak. A Javaslat szerint ilyen esetben, ha az önkormányzat az adóévet megelõzõ év december 15-ig nem hirdeti ki az adómértékét megállapító rendeletét, az adóévben a törvényi új alsó adótételt kell alkalmaznia.
A 2. §-hoz
A hatályos törvény értelmében az adó alanya fõszabályként az, aki az adóév elsõ napján a gépjármû tulajdonosa, üzembentartója (továbbiakban: tulajdonos). Ehhez a szabályozáshoz képest problémát okoznak azok az esetek, amikor az adóalany (a tulajdonos) a személyére tekintettel adómentes gépjármûvét év közben idegeníti el, vagy tulajdonjoga más okból szûnik meg. Ekkor ugyanis az új tulajdonosnak csak a következõ év elsõ napjától keletkezik adóalanyisága, így a gépjármû - bár az arra okot adó körülmény már nem áll fenn - egész évben adómentes marad. Ennek megakadályozása érdekében a Javaslat - az ilyen speciális esetekben - az éves fõszabályt "áttörve", nem a január 1-jei állapothoz, hanem a tulajdonjog átszállásának idõpontját követõ hónap elsõ napjához kapcsolja az új tulajdonos adóalanyiságát.
A közúti közlekedés rendõrhatósági igazgatásáról szóló 48/1997. (VIII. 26.) BM rendelettel összhangban a Javaslat az adó alanyának azt jelöli meg, aki/amely a gépjármû forgalmi engedélyének személyi lapjában tulajdonosként van feltüntetve. A törvény hatályos rendelkezése ugyanis még a forgalmi engedély tulajdonosi rovatát említi.
A 3. §-hoz
A Javaslat különösen részletezõ módon szabályozza az adófizetési kötelezettség adóéven belüli idõarányos teljesítését minden olyan esetre, amikor az adókötelezettség nem áll fenn a teljes adóévben. Az adóalany minden esetben az évi adótételnek csak az adókötelezettség fennállásának hónapjaira esõ idõarányos részét fizeti meg.
A törvény hatályos rendelkezése értelmében az ideiglenes forgalmi engedéllyel ellátott gépjármûnek forgalomba helyezettnek is kell lennie ahhoz, hogy a gépjármû adóköteles legyen. Az elõzõekben hivatkozott BM rendelet szerint a jármûvek forgalomba helyezés nélkül, (de egyéb szigorú feltételek mellett) vehetnek részt ideiglenes forgalmi engedéllyel a közúti forgalomban. A rendelettel való összhang megteremtése érdekében szükséges, hogy a törvényben szabályozott adókötelezettség a gépjármû ideiglenes forgalmi engedéllyel való ellátásával keletkezzék.
A 4. §-hoz
A törvény jelenleg nem szabályozza, hogy az adóalany körülményeiben, illetve az adó tárgyául szolgáló gépjármûben bekövetkezõ változás mely idõponttól módosítja az adókötelezettséget. A Javaslat szerint az adókötelezettségre kiható akár alanyi, akár tárgyi jellegû változást - a törvénynek az adókötelezettség keletkezésére irányadó hatályos és javasolt szabályainak is megfelelõen - a változásra okot adó körülmény bekövetkezésének idõpontját követõ hónap elsõ napjától kell figyelembe venni. A Javaslat az adófizetési kötelezettség szünetelésének három esetét szabályozza.
Az elsõ esetben a gépjármûvet a tulajdonosa a gépjármûvek forgalmazásával foglalkozó, hatóságilag nyilvántartott vállalkozó birtokába adja, a másik esetben a gépjármû a vállalkozónak nemcsak birtokában, de egyben tulajdonában is van.
A gépjármû mindkét esetben üzleti forgalom tárgya, a közúti közlekedésben nem vesz részt. Az adófizetési kötelezettség szünetelésének kezdõ idõpontja az elõfeltételek beálltát követõ hónap elsõ napja, megszûnésének idõpontja pedig annak a hónapnak az utolsó napja, amelyben bármelyik elõfeltétel megszûnik. Az elsõ esetben az adóalany a vállalkozó igazolása alapján, míg a második esetben - amikor az adóalany maga a vállalkozó - saját nyilatkozata alapján mentesül a szünetelés idõszakára esõ adó megfizetése alól.
A harmadik esetben a gépjármû - a rendõrség igazolása szerint - jogellenesen került ki az adóalany birtokából. Ilyenkor az adóalanynak a jogellenes állapot fennállásáig nem kell az adót megfizetnie. Mivel a jogellenes állapot elvileg végtelen ideig is tarthat, a Javaslat a jogellenes állapot bekövetkezésének idõpontját követõ év utolsó napján az adóalanynak az ilyen gépjármûve utáni adókötelezettségét megszünteti.
Az 5. és a 9. §-okhoz
A törvény hatályos rendelkezése a kommunális célra használt gépjármû adómentességét két általános feltételhez köti: egyrészt a gépjármû egyedi mûszaki felépítéséhez, másrészt a gépjármû által kizárólagosan végezhetõ kommunális feladathoz. A kommunális célra használt gépjármû fogalmának pontosítását az adómentesség gyakorlati eseteinek konkrétabbá tétele indokolja. A törvény taxatíve felsorolja e fogalomkörbe tartozó tevékenységi köröket, melyen belül a Javaslat az úttisztítást - mint e fogalom részelemét - a közterületek tisztántartására szûkíti. Ugyanakkor a lakosság vízellátására, továbbá közmûhálózatok hibabemérésére és hibaelhárítására szolgáló gépjármûvekkel bõvíti a mentességi kört.
A törvényen belüli és a hatályos belügyminiszteri rendelettel való összhang biztosítása érdekében szükséges a gépjármû forgalomból való kivonása fogalmának módosítása.
A 6. §-hoz
A gépjármûadó törvényi alsó és felsõ mértéke három éve változatlan. A bevétel reálértékének megõrzése, valamint az Irányelv elõírásaihoz való közelítés érdekében mind az alsó, mind a felsõ adómértéket indokolt emelni.
A 7. §-hoz
A törvény eddig is adókedvezménnyel preferálta a környezetbarát gépjármûállomány kialakítását. A Javaslat a jelenleg meglévõ és ezután is megmaradó kedvezményeket - a Kormányprogrammal összhangban - további kedvezményekkel bõvíti. Így adókedvezményben részesíti a szabályozott és a nem szabályozott katalizátorral ellátott benzinüzemû tehergépjármûvet, az ENSZ-EGB 83.01/C. elõírásnak megfelelõ 3,5 tonna össztömeget meg nem haladó valamennyi diesel üzemû gépjármûvet, továbbá az EURO 1-es és az EURO 2-es diesel üzemû autóbuszt.
Az EURO 1 szabvány a 3,5 tonna feletti össztömegû említett jármûvek ENSZ-EGB 49.02/A. légszennyezésre vonatkozó elõírásoknak felel meg, az EURO 2 szabvány pedig a 3,5 tonna feletti össztömegû említett jármûvek ENSZ-EGB 49.02/B. légszennyezésre és ENSZ-EGB 51.02 zajkibocsátásra vonatkozó elõírásoknak felel meg.
Az adókedvezmény igénybevételének feltétele a megyei, fõvárosi közlekedési felügyelet által kiállított igazolólap a gépjármû légszennyezési, illetve zajkibocsátási határértékeknek való megfelelésérõl.
A 8. §-hoz
A hatályos törvényi rendelkezés alapján az adóztatási feladatok ellátására a gépjármû forgalmi engedélyébe bejegyzett lakóhely, székhely, illetõleg telephely szerint illetékes települési, a fõvárosban a kerületi önkormányzati adóhatóság jogosult. Az adóalanyiság és az adókötelezettség minden esetben a forgalmi engedélybe bejegyzett tulajdonosi (üzembentartói) adatokon alapul. Ezt a szabályt tovább erõsíti a Javaslat azzal, hogy a lakóhely, székhely, illetõleg telephely változása esetén az adóztatási feladatok ellátására - a változást követõ év elsõ napjától - az új lakóhely, székhely, illetõleg telephely adóhatósága csak akkor válik jogosulttá, ha a változást az adóalany a gépjármû forgalmi engedélyében átvezettette. Ennek hiányában továbbra is a forgalmi engedély szerinti adóhatóság látja el a gépjármû adóztatását.
A 10. §-hoz
A Javaslat szerint a Gjt. részleges jogharmoniozációt valósít meg a Tanács 93/89/EGK irányelvével, amely a tagállamok gépjármûadóztatási rendszereinek összehangolásáról rendelkezik. A jogalkotó több lépcsõben kívánja (e Javaslat ennek elsõ lépcsõje) a jogharmonizációs programban meghatározott feladatot az EU- csatlakozásig teljesíteni .
A 11. §-hoz
Az adótörvény hatálybalépése - az államháztartásról szóló törvény rendelkezése szerint - legkorábban a kihirdetést követõ 45. napon történhet meg. Ahhoz, hogy a törvénymódosítás 1999. január 1-jén hatályba lépjen a kihirdetésnek legkésõbb ez év november 16-áig kell megtörténnie.